Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-06-21 / 25. szám
57. ÉVFOLYAM 25. SZÁM 1992. JÚNIUS 21. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP Krisztus a fókuszpont. Aki felé minden dolog konvergál, akinek a személyében az egész világegyetem értelmet nyer és akiben a tudomány és vallás koordinálódik. Teilhard ■ A TARTALOMBÓL LELKÉSZLAKSZENTELÉS TERÉNYBEN MEGHÍVÓ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (Teológiai Akadémia) június 20-án de. 11 órakor tartja MERRE TART A ZSINAT? (2) TANÉVZÁRÓ istentiszteletét és ünnepi ülését a zuglói evangélikus templomban (Budapest XIV., Lőcsei út 32.). ÖKUMENIKUS NŐI TALÁLKOZÓ NYÍREGYHÁZÁN Erre az alkalomra mindenkit szeretettel hívunk. Csak a szeretet tud hidat verni Dániában ülésezett az Európai Evangélikus és Protestáns Keresztyén-Zsidó Bizottság BESZÉLGETÉS AZ ÚJ KOLOZSVÁRI PÜSPÖKKEL, MÓZES ÁRPÁDDAL Több héten át hírt adtunk arról, hogy június 24-én a kolozsvári evangélikus templomban püspökiktatás lesz. Ez alkalomból bemutatjuk az új püspököt, akit valószínűleg csak kevesen ismertek eddig.- Először azt kérem, hogy rövid életrajzban ismertesse Püspök Úr élete eddigi folyását.- Ott kezdem el, hogy papi életpályám 1956-ban kezdődött, amikor a Kolozsvári Teológián befejeztem tanulmányaimat. Argay György püspök avatott lelkésszé és egy ideig mellette maradtam, mint titkára. Innen Székelyzsomborba kerültem, ahol másfél évig szolgálhattam, mert 1958-ban letartóztattak 7 társammal együtt. Négy lelkész és négy teológiai hallgató került ekkor vád alá. Katonai bíróság tárgyalta ügyünket, „a társadalmi rend és biztonság ellen elkövetett merénylet” vádjával. Koholt vádak voltak ezek, semmi bizonyíték nem volt ellenünk. Amikor a tárgyalás végén megkérdeztem a bírótól, hogy a szó igaz értelmében mit tettünk a biztonság ellen, azt felelte, hogy „nem tettetek, mert nem tudtatok tenni, de ha tudtatok volna, csináltatok volna.” 18 évi kényszermunkára ítéltek. A kolozsvári securitás pincéjében, a szamosújvári börtönben, majd a Duna-deltánál kényszermunkával telt az idő, míg 1964 őszén általános amnesztiával szabadultunk. A kiszabadulás után a nagykárolyi gyülekezetbe mehettem, bár a zsomboriak még visszavártak. Ide tartozott a szatmári gyülekezet is. 1976-ban esperessé választottak, 1983-ban lettem az aradi gyülekezet lelkésze, ahol most is szolgálok püspökké történt megválasztásom idején.- A megújulásnak milyen jelei vannak az egyházban?- Az 1989. decemberi események után az egyház helyzete két szempontból javult. Megszűnt az állam szoros ellenőrzése és szabad a külföldi kapcsolatok felvétele. Ez a változás mind lelki, mind gazdasági vonalon fontos eredményeket hozott. Szabadabban szolgálhatunk a gyermekek között a hitoktatással. A gyülekezetekben a megújulás a templomozás megerősítésében észlelhető. Szolgálatunk kettős, lelki és anyanyelvi vonatkozásban szolgáljuk gyülekezeteinket. A hit- és erkölcsi élet, valamint az anyanyelv megtartásával és hagyományaink megőrzésének mun- kálásában egyaránt elkötelezettek vagyunk.- Hogyan látja és értékeli Püspök Úr a testvérgyülekezeti kapcsolatokat? Eddig nem volt egységes álláspont, nem volt ennek szervezete. Alulról jövő kezdeményezés volt, szervezettebbé kell tenni. Nagy gyülekezeteknek könnyebb, a szórványaink nagyon kicsinyek. Kísértésekre és félreértésekre van alkalom. Le kell ülni az egyházvezetőknek és a Magyarországi Evangélikus Egyház országos vezetőségével ki kell építeni a gyümölcsöző kapcsolatokat. Mi úgy valljuk, hogy ennek az egyháznak a testéből leszakított darab vagyunk. Kegyelemből megmaradtunk - ezt tudatosítani kell. Azok is akarunk maradni. Tágabb értelemben a lutheránus világ felé ezt mondjuk, végvárai vagyunk ennek az egyháznak. Erre hívjuk fel a Lutheránus Világszövetség és a világ figyelmét. Erősíteni szeretnénk a hitbeli, közös múltbeli és tradíciókban gyökerező kötelékeket. — Milyen az egyház belső élete?- Vannak lelkészhiány gondjaink. Színesíti egyházunk szolgálatát a hat szlovák anyanyelvű gyülekezetünk. Szeretnénk a meglazult, lelkészi belső lelki kapcsolatokat megerősíteni. Együtt szeretnénk lenni, mint a pünkösdi tanítványok. Földrajzilag elég nagyok a távolságok az egyház részei között, - ezt áthidalni is feladatunk lesz. Szeretnénk mindenütt ott lenni Isten országáért, népünkért, az evangélikus egyház közösségéért.- Lapunk és olvasóink nevében köszönöm a beszélgetést. Beiktatása és szolgálatának megkezdése előtt Isten pünkösdi Lelkének áradását és erejét kívánjuk életére és a Romániában élő evangélikusok, gyülekezetek közösségének megerősödésére. Tóth-SzöllAs Mihály A Romániai Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház az elhunyt D. Szedressy Pál püspök utódaként megválasztotta püspökének MÓZES ÁRPÁD aradi esperest. Beiktatására 1992. június 24-én szerdán kerül sor Kolozsvárott. Az iktatás szertartását dr. Harmati Béla püspök végzi. A két nagy protestáns, zsidósággal foglalkozó európai szervezet ez évben együttes konferenciát szervezett május első napjaiban a dániai Dianalundban. A Koppenhágától mintegy 100 km-re található község a térképen is nehezen fedezhető fel. Kétrendbeli átszállás után végül magánvas- úton jut el az utazó céljához. A dán evangélikus egyház, amely a lakosság 95%-át magához öleli - mintegy 4,5 millió evangélikust - ezen a helyen építette fel a legnagyobb szeretetintézmé- nyét, alléié dán Béthelt. Epileptikusok, mozgássérültek, más betegséggel küszködök találnak itt csendes otthonra és állandó kezelési lehetőségre. A betegek külön települése a Fiiadéiba nevet viseli, jelezvén, aki ideérkezik, feltétel nélküli szere- tetre számíthat. A különféle otthonok egész sorát más-más egyházi és társadalmi alapítványok tartják fenn. E sajátos környezetben került sor a címben jelölt konferenciára. A beteg testvérek utcai és templomi jelenléte egy pillanatra sem engedte velünk feledtetni, mennyire beteg maga a egész emberiség. Műtétre bocsátható s talán Isten oltó kése alatt meggyógyulhat. Igaz ez a zsidóság és a keresztyénség egymáshoz való viszonyában is. Méltán fogalmazott így egyik előadónk, Bent Melchior dán főrabbi: amíg nincs béke Izraelben, s amíg nem rendezett a többi nép zsidóságához való viszonya, nem lehet várni csendes időszakot az emberiség történetében. A reggelente tartott biblia-tanulmányok a „nép, ország és kiválasztottság” ó- és újszövetségi kijelentés-tartalmát vizsgálták. A témához kapcsolódóan hangzottak el előadások a volt Szovjetunió területén és a mai Kelet-Európábán élő zsidóság életlehetőségeiről, valamint a kivándorlás okairól. Köztük jelentős szerepet játszik a létbizonytalanság és a félelem újabb üldözések sötét rémétől. Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó előadást dr. Michael Krupp jeruzsálemi kutatóintézeti igazgató tartotta. Témája ez volt: Jeruzsálem a keresztény teológiai gondolkodás központja - a Szentföld befolyása a kerestény teológia alakulására. Gondolatvezetésében a hangsúly a galüeai és jeruzsálemi ásatásokra esett, a kortörténeti adatok gyűjtésére, amelyek által jobban megérthetjük az Újszövetséget is. Egyetlen példát hadd említsünk: Feltűnő, hogy Jézus Mk 11,12-14 szerint megátkozza a terméketlen fügefát. Nem is lehetett azonban termést várni rajta kora tavaszi időben, amikor a Jézustól egyébként is szokatlan s az Újszövetségben egyszer előforduló átokformula (negatív csoda) elhangzik. Miért hát az „elmarasztalás”? Kutatók felfedeztek a korabeli irodalomban olyan Messiás-érkezésre utaló jövendölést, amely szerint, ha itt van a Messiás, akkor a fügefának termést kell hoznia. Ebből logikusan adódik: Jézus azért illeti kemény szavakkal a fügefát, mert nem jelzi a Messiás érkezését, ezzel egyidejűleg önmaga Messiás voltát vállalja és igazolja. Yirmiyahu Yovel, a jeruzsálemi egyetem Spinoza intézetének vezetője a modern, nem vallásos zsidóság gondolkodását vázolta. Sajátos hangsúly esett előadásában arra, hogy a cionizmus gyökere vallásos színezetű. Követői türelmetlenek voltak a Mindenhatóval szemben, amiért nem hozza el országát s gyűjti egybe a választottakat, - kérdezték. A választ önmaguk aktivitásában fogalmazták meg. Nekik kell Isten eszközeiként összehívni a világban szétszóródott zsidó népet. A mozgalom közben evilági, szekuláris karaktert kapott. A fenti történelmi vonulat-esemény ékes példája annak, miként fonódik össze a választottak történetében a vallásos eszmevilág és a világi történelem. Élmény volt találkoznunk a 86 éves dr. Axel Torrn dán evangélikus lelkésszel, aki az evangélikus-zsidó európai bizottság első elnöke és alapító tagja volt. Beszámolója mutatta, mennyire szereti Jézust, Urunkat és Megváltónkat s ezért népét, a zsidó testvéreket is. Mert csak a szeretet tud hidat verni e két nagy világvallás hívei közé, hogy közben hitük közös vonásait is felfedezzék. Szebik Imre MEGHÍVÓ „Együtt - Egymásért” TEMPLOMÚJRASZENTELÉSI ÜNNEP ÉS NEMZETISÉGI TALÁLKOZÓ EINLADUNG „Miteinander - Füreinander” KIRCHENNEUEINWEIHUNGSFEST UND NATIONALITÄTENTREFFEN HARTA 1992. június 21. A hartai Evangélikus Gyülekezet és a hartai Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt a felújított evangélikus templom újra- szentelési ünnepére és a nemzetiségi találkozóra. Die Evangelische Kirchengemeinde von Hartau und die har- tauer Selbstverwaltung ladet Sie zum Fest der Neueinweihung der renovierten evangelischen Kirche und zum Nationalitätentreffen herzlichst ein. Program: 9.45 Ünnepi istentisztelet és közgyűlés. Igét hirdet német nyelven dr. Harmati Béla püspök A második világháborús emléktábla megkoszorúzása. 12.00 Ünnepi nagygyűlés Kiállítás megnyitója: dr. Leitert János polgármester AZ ÁLLAM ÉS EGYHÁZ VISZONYA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON- Beszámoló a budapesti konferenciáról Egyre harsányabban politizáló korunkban kellemes eseményként és szel- lemileg-lelkileg gazdagítólag hatott ez a szerényen egy napra sűrített francia-magyar találkozás. A budai várnegyed Szentháromság téri neogót palotájában kapott helyet a rendezvény, amelyen francia és magyar állami egyházügyi képviselők, publicisták és felekezeti oktatás jeles személyiségei vettek részt. Az új keresztény Európa felépítése jegyében nyitotta meg Andrásfalvy Bertalan, művelődési és közoktatási miniszter a tanácskozást. Az antina- cionalizmus, anti- tradicionalizmus, antiklerikalizmus - mondta megnyitó beszédében - marxista felirat nélkül ma is él, nem lehet egyetlen rendszer vagy ideológia számlájára írni. A gazdag országokban ezek a jelenségek éppúgy fellelhetők mint nálunk, bár a gazdagság eltakarja a sebeket. A történeti, jogtörténeti előadások rávilágítottak az egyház és állam viszonyának fejlődéstörténetére. Míg Franciaországban 1789-től kezdődően egy több mint két évszázados folyamat előzte meg az Állam és Egyház 1905-ös végleges szétválasztását, pontos törvényekkel szabályozva a két intézmény egymáshoz való viszonyát, addig Magyarországon ez a folyamat többszörös törést szenvedett. A legerősebb csapás a II. világháború után érte az egyházakat, amikor brutális erőkkel feloszlatták a Budapest Aa Állam « ai Egyház > iwrpnya .1 r.ciuorv/HgbaB Magyarországon Budapest koinktauü ■ilklMM a UoJocUi \UlwuL I t> Ra4aptNi ftnarex kSimmikinh». il Mit Vau* Ikra Httwinl szerzetes rendeket, egyházi egyesületeket és iskolákat. A templomok ugyan nyitva maradtak, de az erős állami ellenőrzés nemcsak a híveket távolította el az őszinte hitgyakorlástól, hanem a papság - főképpen a vezető papság - egy részét is. A kifosztottság állapotát az egyházak kiszolgáltatottságától az általános liberalizálódásig Lukács László, a Vigília főszerkesztője ismertette a legmélyrehatóbban. Szerdahelyi Csongor, a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodájának vezetője társadalmi szempontból elemezte a kommunista rendszer alatt történteket. Az egyházak talpraállása sokkal nehezebbnek bizonyul - állapította meg - mint ahogy ezt a pártállam összeomlásának mámorító pillanatában gondoltuk. Az infrastruktúra, nélküli, átmeneti helyzetben az Állam és Egyház kapcsolata újból kérdés, főleg az anyagiak tekintetében. A hitélet feltételeinek javításához, a karitatív, az oktató és a kulturális feladatok ellátáshoz egy ideig még szükséges az állami támogatás, amely sokakban a Állam és az Egyház viszonyának kérdését veti fel újra. Az egyház nem önmagában és önmagáért létezik, hanem szerves része a társadalomnak, visszaszerzendő javai, jogai csupán lehetőségek, amelyekkel élve megtalálhatja helyét az újraszerveződő, polgárosodó Magyarországon. A jelenleg hatalmon lévő pártok az ÁŰam és Egyház viszonyában a német modellt tekintik mérvadónak, a liberális pártok pedig az amerikai mintát tartják követendőnek. Az ötletszerű, összehangolatlan kezdeményezések helyét fel kellene, hogy valtsa egy átfogó, hosszabb távú pasztorális terv. Énnek kidolgozására nincs példa a nyugati vüág történetében. A kommunizmus összeomlására senki sem készült fel. A francia-magyar összehasonlítások azt sugalltak, hogy a francia példából mi, magyarok okulhatunk a legtöbbet. Á lakosság túlnyomó része nálunk is katolikus az erős protestáns hagyományok ellenére, az állam ugyanolyan centralizált, és Franciaországban különösen komoly múlttal rendelkezik az antiklerikalizmus és ateizmus, amit Magyarország többnyire az elmúlt negyven év alatt ismerhetett meg. A francia példa tükrében világosan rajzolódtak ki gondjaink, amelyek rendezésében hátra kell lépnünk a törvénytelenségeket megelőző állapotokig, de ugyanakkor meg kell teremtenünk azokat a létfeltételeket és működési elveket, amelyek az új Magyarország igényeinek felelnek meg. Ennek egyik központi kérdése a felekezeti iskolák újjászervezése, életre keltése. Állami részről rendeződött ugyan jogilag az iskolafenntartás kérdése a tanulók létszámának megfelelő normatív támogatással, de szellemi-lelki téren korántsem ilyen megnyugató a felekezeti oktatás helyzete. Korzenszky Richard, bencés perjel, miniszteri biztos a legárnyal- tabban részletezte a problémakört. Az 1948-ban erőszakosan megszüntetett iskolák jelenlegi restau- rációs törekvései olykor feszültségeket teremtenek. Vannak városok, községek, ahol akarnak egyházi iskolát, de nem volt, nincs épület. És vannak helyek, ahol valaha voltak iskolák, de nincs igény ma ezek újjászervezésére. A felekezeti iskolák szorgalmazása csak a tényleges igények figyelembevételével fogadható el. Áz erőszakos ráhatás az Egyház hamis arculatát vetíti ki, amely teljes joggal kelt egyesekben antiklerikalista érzelmeket. Az 1948-ban létező iskola- rendszer nem restaurálható. Újkeletű probléma, hogy az egyházi iskolák ne kerüljenek a pártpolitikai csatározások kereszttüzébe. Fejezzék ki bár sajátságos világnézetüket, de eredendő küldetésüket csak akkor tudják betölteni teljességgel, ha integrálódhak a magyar közoktatás ügyébe. A konferencia fontos szakasza volt a tömegkommunikációs eszközök - sajtó, rádió - szerepe a társadalomban. Francia részről szót kapott a Radio-France Internationale a magyar származású Thomas Schreiber képviseletével, valamint a Radio Notre Dame. Hazai részről a Magyar Rádió és Televízió egyházi műsorainak felelősei szólaltak meg. Tényleges, hitébresztő műsorok Magyarországon csak kétéves múltra tekintenek vissza, mivel a pártállam ezeket legföljebb a művészetek áttételével közvetíthették. A tartalmi- lag-formailag magas színvonalú műsorok szerkesztése egyelőre célként fogalmazódott meg Czigány György beszámolójában. A francia adásokat követendő példaként tekinthetjük a megvalósításban. Az egésznapos konfemcia az „aggiornamento”, a korszerűsítés, a kor követelményeihez való igazítás szellemét kordozta magán. Új, megváltozott helyzetben, új keresztény Európa felépítése együtt! Akik az elmúlt negyven év alatt félreállítva megszenvedték ezeket az értékeket, most újból lehetőséget kaptak, hogy megújultan vigyék tovább a megőrzött kincseket. Az újonnan utat keresők pedig szabad lelkiismerettel dönthetnek, hogy milyen értékrendet választanak. Karcsics Magda
