Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-07-07 / 27. szám
A TEOLÓGIAI AKADÉMIA TANÉVZÁRÓ ÜNNEPI ÜLÉSÉN DOKTORT ÉS DÍSZDOKTOROKAT AVATTAK A doktorok életrajzát alább közöljük, az ünnepélyről a következő héten számolunk be. Evangélikus Elet 1991. július 7. R s_______________________________________ PÓSFAY GYÖRGY re, Pósfay György 1921. június 18-án született Budapesten, és itt 5|j is érettségizett. Teológiai tanulmányait Sopronban végezte 1939 és 1943 között. Diákévei alatt tevékenyen részt vett a cserkészet, a „Pro Christo” és a fakultás ifjúsági körének életében. Rafiay Sándor avatta lelkésszé 1943-ban, majd Szegeden segédlelkész, Budapesten katonai kórházlelkész, fasori, józsefvárosi és végül kelenföldi segédlelkész. Ordass Lajos püspök 1946-ban Svédországba, Uppsalába küldi ösztöndíjasként. Az 1948-as fordulat miatt nem tér vissza, meghosszabbítják ösztöndiját, és felké,, rik a Svédországba került magyarok közötti szolgálatra. !- 1949-ben a clevelandi Első Magyar Evangélikus Egyház hívja / meg lelkészéül, s ezt a meghívást a Bányai Egyházkerület püspök! helyettesétől, Kemény Lajostól kapott elbocsátás birtokában elfoli! gadja. Szolgálatát magyarul és angolul végzi, miközben a magyat rok száma egyre nő. Közben a clevelandi egyetem történeti osztá* lyán magiszteri fokozatot szerez. R 1952-ben az Amerikai Egyesült Evangélikus Egyház felkéri, hogy vállalja el a venezuelai Caracasban az evangélikusok össze- R gyűjtését és pásztorolását, mert addig ott ilyen munka egyáltalán ' nem folyt. Másokkal együtt megszervezi a magyar és a skandináv i gyülekezetét, szolgál angolul és spanyolul is. Megépíti a gyüleke[ zeti házat, internátust, lelkészlakást és templomot. 1964-ben egyéves tanulmányi szabadságát ismét Svédországban, a lundi egyetemen töltheti, ahol teológiai licenciátusi fokozatot szerez. Az Evangélikus Világszövetség 1971-ben Geníbe hívja, hogy legyen az Egyházi Együttműködési Bizottság Latin-Amerika titkára. így feladata lett a latin-amerikai evangélikus egyházak látogatása, helyzetük és igényeik felmérése, segítése. 1980-ban, lemondása után, újabb feladatot kap Genfben. Jelenleg, 1986 óta nyugdíjas, de mint ilyen,tiszteletbeli elfoglaltságként szerkeszti a monte carló-i rádió magyar nyelvű rádióadását, melyet a norvégok 1963 óta tartanak fenn. Aktívan részt vesz a külföldön élő magyar protestáns gyülekezetek életében és a közöttük végzett szolgálatban. Testvéri kapcsolatokat ápol hazai evangélikus egyházunkkal. Doktori szigorlatára 1991. május 28-án került sor, „A földön éló egész egyház. Mit tanított Luther Márton az egyház egyetemességéről?” című doktori értekezését 1991. június 14-én nyilvánosan megvédte és summa cum laude minősítéssel a Tanári Kar elfogadta. ^ dr. Reuss András KINEK VAN KEDVE fogyatékos embereket gondozni és nevelni? Nyugat-Németországban lehetőség van egy 3 éves elméleti és gyakorlati képzés során a szükséges szakismeret munka melletti megszerzésére. Fogyatékos emberek nevelése és gondozása modern és felelősségteljes feladat azok számára, akik másokon segíteni akarnak. Értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok és felnőttek, súlyos és halmozottan fogyatékosok, hallás- és bcszédsérültek ill. pszichés betegek különösen is a segítségünkre szorulnak. A szakképzett gyógypedagógiai nevelőkre, gondozókra, ápolókra („Heilerziehungspfleger”) minden nem oktatási területen nagy szükség van. A 3 éves gyakorlaton való részvétel feltételei : 1. 'nénféíhiyélvttíttáflr ’ —>•>:* r*"*"-------~ 2. egy éves előgyakorlat fogyatékosok között, melyet a helyszínen is meg lehet szerezni, 3. érettségi vagy más előző szakképzettség. A tanfolyam helye (lakáslehetőséggel): a nyugat-németországi Haslachmühle a Bódeni-tó közelében. Kereseti lehetőség a lakáson és ellátáson kívül: az esetleges clőgyakorlati évben havi kb. 350 DM; a képzés 1. évében kb. 600 DM; a 2. és 3. évben valamivel több. Információ ill. jelentkezés lehetőleg német nyelven: Haslachmühle, Heim für Mehrfachbehinderte BRD-7981 Horgen/ell I Tel.: 00-49/7504/790 SCHOLZ LÁSZLÓ Scholz László nyolcvan éve, 1911. május 29-én született Budapesten szerény körülmények között élő szülők gyermekeként. Gimnáziumi tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte. Vallástanára, Bereczky Sándor buzdítására a lelkészi pályát választotta, és ezért a soproni Evangélikus Teológiai Fakultásra iratkozott be, ahol 1933-ban kitüntetéssel végzett. Lelkészi szolgálatát a Deák téri gyülekezetben kezdte segédlelkészként. Közben két szemeszteren át ösztöndíjasként a berlini teológiai fakultáson tanult. A neves Fendt, Seeberg és Künneth professzorokat hallgatta. Mégis teológiai és emberi habitusára talán maradandóbb hatást gyakorolt az a belső egyházi harc, amely a náci ideológia nyomására az evangélium érdekében a német evangélikusságában dúlt. A segédlelkészi éveket követően 1938—40-ig a fasori gimnázium vallástanára volt. Innen szólította el a Pesti Evangélikus Egyházközség választása, hogy parókiás lelkészként gyülekezetté szervezze a zuglói lelkészi kört. A gyülekezet és az a templom, ahol mi most őt az Evangélikus Teológia díszdoktorává választjuk, ennek a hitet és embert próbáló szervező munkának a gyümölcse. Rövid néhány év alatt megépült a Kakas Lídia szeretetotthon, a parókia és a templom. Sajnálatos módon a második világháború és Budapest ostroma miatt a templom torzó maradt, míg az elmúlt években a csonkán maradt torony is megépülhetett. Erre az időszakra esett házasságkötése Ulreich Lujzával. Házasságukból hat gyermek született, akik híven őrzik az emberi tartásnak és az egyházuk iránti szeretetnek azt az örökségét, amelyet szüleik révén kaptak az Úristentől. Scholz László munkássága túllépett a gyülekezet határain. Közegyházi tisztségeket viselt, részt vett az evangélizáció munkájában. 1947-ben megválasztották a Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesület (MELE) elnökévé, és ebben a tisztben munkálkodott az egyesület 1950-ben történt feloszlatásáig. A kommunista diktatúra térnyerése éles belső egyházi harcokat váltott ki. Scholz László Ordass Lajos püspökhöz fűződő jó viszonya és az ezekben a harcokban elfoglalt álláspontja miatt 1959- ben kényszeráthelyezéssel a hatvani szórványgyülekezetbe került. 21 évi hatvani lelkészi szolgálatból ment nyugdíjba 1981-ben. Két világháború, népünk éles fordulatokkal terhes nehéz évtizedei, belső egyházi viaskodások adják a nyolc évtizedes életút külső kereteit. Mindez alig árul el valamit abból a hullámverésből, amit ez a rejtőzködő ember belső kamrájában Isten szine előtt élt át. De ebben a belső küzdelemben kiérlelt gyöngyszemek maradandó kincsei huszadik századi egyházi életünknek. Scholz László egyike Isten „sokkarizmás” szolgáinak. Költői adottságáról két verseskötete és énekeskönyvünk számos szép éneke győzhet meg minket. A mélyen hívő és vivődő lélek nemes és fordulatos nyelven tett őszinte vallomásai ezek. Szenvedélyes igehirdető, aki elkötelezetten lutheri szellemben és aktuálisan szólaltatja meg az evangéliumot. A „Szentlélek tábora”, „ínségeseknek szabadítója”, „Isten a mi oltalmunk”, „Tisztítsd meg szívedet..." c. prédikációs kötetek tanúskodnak erről. Felelősséget érez a tiszta tanításért, amint erről az úrvacsoráról szóló könyvei, konfirmációs kátéja és számos cikke és tanulmánya alapján meggyőződhetünk. Hozzám mégis mint az Újszövetség értő alázatos és a lényeget megragadó magyarázója áll legközelebb. Igemagyarázatainak csak töredéke látott nyomtatásban napvilágot (Ef 6,10-20; a Római levél; Júdás levele magyarázata), derekas része bibliaórai sorozatokon vésődött a szivekbe: Scholz László jelentőségét Evangélikus Teológiánk számára elsősorban abban a mértékben látom, amelyet egész életműve állít elénk. Igazságszeretetének, teológiai megállapításainak, nyelvi kifejezőeszközeinek igényessége magas és nehezen meghaladható mércét állít az itt folyó munka elé. Kérem a tisztelt Tanári Kart, fejezze ki mindezért elismerését Scholz Lászlónak a tiszteletbeli doktori cím adományozásával. dr. Cserháti Sándor DR. STRAUSS GERHARD 1926. június 15-én született a lutheri reformáció számára jelentős városban, Augsburgban. Minden bizonnyal Augsburg szelleme meghatározta későbbi ökumenikus nyitottságát és lutheri örökséghez ragaszkodását. Tanulmányait 1945-49 között Erlangenben végezte. Ott szerette meg a teológiai munkát is. Dr. Ernts Wolf professzornál doktorált. Tudományos teológiai munkájáról tanúskodnak megjelent tanulmányai, igemagyarázatai, valamint könyv formájában is megjelent disszertációja: Schriftgebrauch, Schriftauslegung und Schriftbeweis bei Augustin. 1951—64-ig gyülekezeti lelkész, 1967-től 1975-ig a bayreuthi Prédiger-szeminárium rektora. 1975 óta pedig a Bajor Evangélikus Tartományi Egyház egyházfötanácsosa. Munkaterülete a diakónia, misszió és ökumené. Munkája megbecsülésének jele, hogy a bajor érdemrenddel tüntették ki. Minden erejével fáradozott azért, hogy Jézus missziói parancsa alapján az életről és a feltámadásról szóló örömhír minden emberhez eljusson. Szeretetét egyházunk is érezhette, amikor segítségével ösztöndíjasokat küldhettünk Németországba, hogy itthon magyar és német nyelvű gyülekezeteinkben hangozzék az üdvözítő jó hír. Különösen is szívügye volt a kitelepített német ajkú gyülekezetek sorsa, az ott folyó igehirdetői munka biztosítása. A hit tanúskodás Jézus Krisztusról szóval és tettel. Munkájával arra a Jézusra mutatott, aki szolgált a rászorultnak: kenyeret, gyógyulást emberséget, irgalmasságot ajándékozva. Tudom, sok diakóniai intézménynél lehetne hazánkban és szinte világszerte mindenütt emléktáblára vésni a nevét. De azt is tudom, hogy jutalmát ö igazán attól az Úrtól várja: Aki majd elmondja: Jól vagyon hű szolgám! Az Augsburgból elindult Gerhard Strauss nyitott szívű emberként végezte ökumenikus munkáját. Lutheri örvendezéssel, az evangélium igazságába és győzelmébe vetett reménységgel munkálkodott azért, hogy mindazok, akik Jézus népéhez tartozunk, szóval és cselekedettel kövessék Urunkat és mesterünket. Mi is számtalanszor tanulhattunk nyitottszívű szeretetéből. A világ keresztyénsége körében, valamint hazánkban végzett missziói, ökumenikus és diakóniai szolgálata méltóvá tette arra, hogy teológiánk őt tiszteletbeli doktorátussal tüntesse ki. dr. Nagy István VEÖREÖS IMRE Veöreös Imre 1914. április 16-án született Győrött, és a helyi bencés gimnáziumban érettségizett. Hitoktatója, Ittzés Mihály győri lelkész, meghatározó volt fejlődésére. Ő, valamint más győri igehirdetők, és részvétele tahi táborokban és konferenciákon, megerősitették hivatástudatát és elhatározását, így teológiai tanulmányokba kezdett. Kapi Béla püspök avatta lelkésszé 1937-ben. majd egy évig Erlangenben tanul. 1938-tól győri segédlelkész, 1939-től vasi missziói lelkész, 1940-től 1948-ig Kapi Béla püspök mellett egyházkerületi missziói lelkész Győrött, és feladata belmissziói, gyülekezeti munkaprogramok, munkatervek készítése, valamint különféle belmissziói rendezvények tartása. Leány-népfőiskolát szervez és vezet, szerkeszti a „Gyermekgyülekezet” című vezetői folyóiratot. 1943 júniusától egy évig tábori lelkész az orosz fronton. A háború után számos konferencia szervezője és vezetője. 1947- ben megválasztják a Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete ügyvezető alelnökévé, és így lelkésztovábbképző és teológiai konferenciák szervezője, előadója. 1948. április 1-től a Győri Evangélikus Diakonissza-anyaház igazgatója, és az Új Harangszó-nak, 1950-es megszüntetéséig, szerkesztője. 1950 és 1953 között a Lelkésznevelő Intézet igazgatója, innen politikai kifogások miatt mennie kell. 1953 és 1958 között a felmegyényi szórvánnyal rendelkező kecskeméti gyülekezet lelkésze, közben 1957—58-ban röviden ismét a Lelkésznevelő Intézet igazgatója, még rövidebb ideig egyetemes főtitkár is. 1958-tól 1985-ig kőbányai lelkész. Pályáját meghatározták az egyházi és gyülekezeti életből adódó közvetlen feladatok, 1947 és 1952 között, majd 1957-ben és 1958-ban a Lelkipásztor szerkesztése, melyek során sok írása jelent meg, így nem volt lehetősége szakosodásra, de elsősorban a rendszeres és a gyakorlati teológia érdekelte. Kőbányai lelkészi évei alatt fordult figyelme az irodalom és a művészet keresztyén vonatkozásaira, és az Újszövetség teológiájára. 1979 januárjától a DIAKONIA Evangélikus Szemle szerkesztője, és ismételten írója is mindmáig. Cikkei és tanulmányai 1938-tól 1991-ig többek között a régi Keresztyén Igazságban, a Lelkipásztorban, a Harangszóban, az Új Harangszóban, a Harangszó Naptárban, az Evangélikus Naptárban, a Theológiai Szemlében, a Diakoniában jelentek meg. Három könyve is olvasók elé került: 1970-ben János leveleinek magyarázata, 1988-ban tanulmányainak válogatása „A középpont felől” címen, és 1990-ben, „A harmadik egyházi út” címmel dokumentumgyűjtemény és rendhagyó memoár. Mindezekre tekintettel határozott a Tanári Kar úgy, hogy a tiszteletbeli doktori címet adományozza Veöreös Imrének. dr. Reuss András Az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala garázst keres 1991. augusztus 1-től Bp. XII., I., II. kerület területén. Jelentkezés írásban vagy telefonon 1085 Bp. Üllői út 24. Tel.: 1343-737. Bérleti díj megegyezés szerint. Az Északi Evangélikus Egyházkerület titkárnőt keres teljes munkaidőben (esetleg félállásban). A német nyelv ismerete ajánlatos. Jelentkezés levélben a Püspöki Hivatal elmén, 1085 Budapest, Üllői út 24. KEDVEZMÉNYES NYÁR VÉGI UTAZÁS A SZENTFÖLDRE Az Ökumenikus Tanulmányi Központ „Terra Sacra” Utazási Irodája újból 8 napos szentföldi utazásra várja a jelentkezőket július 31-ig. Utazás repülővel. Indulás augusztus 27-én, érkezés szeptember 3-án. Két éjszakát tölt a csoport Jeruzsálemben, kettőt a Galileai- és kettőt a Földközi-tenger partján. Fürdési lehetőség három tengerben. A programban szerepel Jeruzsálemben az Olajfák-hegye, a Getsemáné kert, a Via Dolorosa, a Golgota, a Szentsír, a siratófal, a Szikladóm, a Kneszet és más látnivalók megtekintése. Kirándulás Betlehembe, a Holt-tengerhez, Massadába, a Jordán völgyébe, Jerikóba, Tiberiásba, Kapernaumba, Názáretbe, Accóba, a johanniták várába, a Karmel hegyére, Caesarea Filippibe, Caesareába, Tel-Avivba és Jaffára. Meglátogatunk egy keresztyén kibbucot is. Elhelyezés háromcsillagos szállodákban, kétágyas, fürdőszobás szobákba, reggelivel és vacsorával. A városnézésekhez magyar nyelvű idegenvezető kíséri a csoportot. Jelentkezés az Utazási Irodában, 1114 Budapest, Bocskai út 15. III. em. 3. Telefon: 166-47-90. A részletek felől érdeklődni lehet dr. Bajusz Ferenc ny. teol. profeszszornál. Telefon: 1484-662. Részvételi díj 65 000 Ft. Aki a saját valutakeretén túl még valutát igényel, 100 dollár költőpénzt kaphat a napi hivatalos áron. Az augusztus 10-ig leadott érvényes útlevelekbe, két útlevélfénykép mellékletével, az izraeli vízumot is megszerzi az Utazási Iroda. A vízumkérő lapok kitöltéséhez a jelentkezéskor segítséget nyújtunk. A következő utazásunkat november végén tervezzük. KETTŐS ÜNNEP ÉRDEN Érd - több mint 40 000 lakosú város, a főváros déli szomszédja, elővárosa. Ha az országos átlag alapján számolunk, legalább kétezer evangélikus élhet ebben a városban. Bevallottan kissé mostohán kezelt gyülekezet volt eddig, hiszen 1973 óta - Bányay Sándor lelkész akkor ment nyugdíjba - csak helyettesekkel tudták a szolgálatot biztosítani. Egy ideig id. Harmati Béla lelkész járt ki Budapestről, majd id. Szentpétery Péter szentendrei lelkész gondozta és ebben a munkában segítette őt fia ifj. Szentpétery Péter, amíg külügyi titkár volt. Nehézséget okozott az is, hogy Bányay Sándornak saját lakása volt, de nem volt lelkészlakás, parókia. így harminc évig épült a parókia, melynek felavatása volt az egyik ok az ünneplésre. Á másik ok volt, hogy Ittzés István elvégezte a levelező teológiai tanfolyamot és kérte diakónuslelkésszé avatását, elvállalta az érdi gyülekezet gondozását. Lelkészavatás és parókiaavatás egy napon, egyszerre megoldotta a gyülekezet eddigi gondjait. Erre a napra örömmel gyülekezett az érdi és környékbeli evangélikusság, de sokan jöttek a fővárosból is. Emelte az ünnep jelentőségét, hogy azon részt vett egyházunk mindkét püspöke, dr. Harmati Béla és Szebik Imre, valamint dr. Nagy Gyula ny. püspök és dr. Frenkl Róbert országos felügyelő is. Ittzés István az egyházunkban közismert Ittzés-család tagja, apja testvére volt a korán elhunyt győri lelkésznek, Ittzés Mihálynak. Eddig a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál mint irányítástechnikai művezető dolgozott. Egyelőre még tovább dolgozik ebben a beosztásban is, de terve az, hogy egész erejével mint lelkész szolgál tovább. Három gyermekük van, a szolgálatban felesége is segít neki. A lelkészavatás szertartásában Szebik Imre püspök Lk 10,16 alapján hirdette az igét. Jézus kitüntető méltósággal ruházza fel övéit, akik az evangélium hirdetésére vállalkoznak. Nem akármit szólhatnak, egyedül az evangéliumot, azt, hogy Isten szereti a világot, bűnünket megbocsájtja, múltunkat hátunk mögé veti, hogy tiszta szívvel és erős lélekkel csak előre nézzünk. Nem kisebb azonban az igehallgatók lehetősége és felelőssége sem. A mai, élő üzenetet kell hirdetni és meghallani, hogy csüggedés helyett reménységet hordozzunk. Az az Isten, aki négy évtized kemény uralma alatt is velünk volt, aki ad új kezdetet és kibontakozást, hogyan ne engedné, hogy ebben az átmeneti szakaszban is legyen kitartásunk, reménységünk, nem más, mint ö maga, aki talál eszközöket és személyeket arra, hogy ezt a népet előre vigye és fellendítse. Ittzés István Jer 15,19—20 alapján egészen személyes vallomást tett arról, mi késztette őt erre a pályamódosításra, a szolgálat felvállalására? Egyetlen oka Isten igéje - mondta - Ő szólított meg. Minden szolgálat alapja, minden emberszámára: ha megtérsz. A másik ok, ha értékes beszédet szólsz. Csodálatos volt átélnem, amikor be tudtam vallani bűnömet, akkor hajolt le hozzám Isten szeretetével. A lelkészavatás után a gyülekezet a parókia kertjébe vonult, ahol a parókia avatása zajlott le. Ünnepi közgyűlés is volt a templomban, melyet Vörös Gyula felügyelő nyitott meg, aki nagy örömmel köszöntötte a most már egészen közöttük élő, a szolgálatot felvállaló lelkészüket. Dr. Frenkl Róbert országos felügyelő köszöntése három közösségre mutatott. Az érdi gyülekezet közösségében feleljenek meg annak a kihívásnak, amit a fejlődő város jelent. Az Ittzés-család háttérközössége adjon erőt, az ország evangélikusságának közössége legyen összefogó, összetartó erő a gyülekezet számára. Dr. Nagy Gyula ny. püspök meleg szavaival megemlékezett az átmeneti időben kisegítő lelkészekről és örömmel nyugtázta, hogy az érdi gyülekezet élete és a köztük folyó szolgálat megoldáshoz jutott. Köszöntött még Lábossá Lajos és Missura Tibor esperes, Takács István helyi református lelkész a testvéri és baráti kapcsolatokról szólt, Béla falvi Imre római katolikus plébános arról a barátságról és összetartozásról beszélt, mely az első lelkész idejétől fennáll a két felekezet között. Dr. Harmati Béla püspök kérte a lelkészt, hogy amint eddig is az erő, elektromosság és energia területén dolgozott, úgy legyen most ezután a spirituális, mennyei erő gerjesztője és továbbadója is. A város polgármestere együttműködési készségét ajánlotta fel. Szebik Imre püspök a megkapóan személyes prédikációt említette, mint amely hitelessé teszi a felvállalt szolgálatot. Szentpétery Péter az oltárképre tekintve hálát adott azért, hogy a bárányt karjaiba vevő és ott tartó Jézus képe elevenedett meg, karja kinyúlt az érdi gyülekezet felé és ez a legbiztosabb jövő a gyülekezet számára. A kert árnyas fái alatt késő délutánig folyt a beszélgetés, ismerkedés és a jövő tervezgetése. Nem lesz könnyű munka. Gyülekezetét kell szervezni a negyvenezer lakosú városban. Hisszük, Isten, aki pásztort küldött, erőt is ad a munka véghezviteléhez. T. Esperes-iktatás Szentesen Szép, verőíényes napon került sor a szentesi evangélikus templomban az esperes iktató istentiszteletre és az ünnepi közgyűlésre. Ezen a szép napon - június 1-jén szombaton 11 órakor - iktatta esperesi hivatalába a Csongrád-Szolnoki egyházmegye új esperesét Halasy Endre szentesi lelkészt dr. Harmati Béla püspök. A templom elé érkező püspököt és dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelőt az egyházmegyei felügyelő és lelkész köszöntötték. A lelkész két kis leányunokája virágcsokorral kedveskedett. Az ünnepi alkalomra a templomot zsúfolásig megtöltötték a megye küldöttei, a szentesi és társegyházak hívei, a helyi testvéregyházak számos tagja. A virágokkal szépen feldíszített templomban a püspök, Pintér János esperes és Ribár János lelkész segédkezük kíséretében, a megye lelkészeivel együtt pontosan 11 órakor a templomba vonult. Felcsendült az Erős vár a mi Istenünk kezdetű ének. Ezután megkezdődött a beiktatási liturgia. A püspök igehirdetési alapigéül 2Tim 2,1-2 verseket választotta. Igehirdetésében szólt arról, hogy ebben az igében van egy személyes szó: megerősödés. Szükség van az erőre, a megerősödésre. Menni kell egyik helyről a másikra. A tanítványnak menni kell, sokat járni. Ehhez fizikai állóképesség, erő kell. Fizikai erő kell ahhoz a szolgálathoz, amely mától még több. A fizikai erő mellé lelki erő kell. Ez a kettő együtt képesít arra, hogy „megtedd azt, amit az Isten reád bízott”. Ne emberekre nézz, Istenre nézz, Krisztusra nézz, aki megerősíthet, imádkozz úgy, ahogy a Bibliában valaki imádkozott : Hiszek Uram, légy segítségül hitetlenségemben ! Gyönge vagyok Uram, erősíts meg a Te erőddel. Erősödj meg a kegyelemben. Pál Timóteust arra a meggyőződésre ébreszti: nem vagy egyedül. Melletted munkatársak, segítők állnak. A kegyelem továbbadóinak kell lennünk. Szólt a zsinatról: egyik nagyon jelentős pontja lesz, hogy lehet mozgósítani azokat, akik gyülekezetekben élnek és részfeladatokat kell, hogy kapjanak a családra, gyülekezetre nézve. A jövő magyar egyházainak csak úgy van életlehetőségük, ha az egyház tagjai valamit átvesznek és továbbadnak azokból a javakból, ami Krisztustól származik. Akár tanítás, akár példaadás, akár látogatás, akár vígasztalás. Kérte a szentesi gyülekezetét és az egyházmegyét: ne hagyják magára az új esperest. Isten reánk bízta, egyedül csak reánk, hogy a krisztusi erkölcsi normát magasra tartsuk. Isten evangéliumát és törvényét az Isten csak reánk bízta és ezt számon kéri tőlünk. Jézus nevében, az ő kegyelmében kérem reád és szolgálatodra Isten áldását. Isten kegyelme napról-napra megújul. Tudhatod : ígéret szerint veled lesz az Úr - fejezte be igehirdetését a püspök. Ezután az ökumenikus énekkar énekkel szolgált. Ennek elhangzása után került sor a beiktatásra. A lelkészek egyenként igével áldották meg az új esperest. Majd áldásra emelt kézzel együtt énekelték - a püspök intonálása mellett - a Confirmát. A liturgia befejező részében az új esperes az oltár elé lépve mondotta el a befejező imádságot. Ezután került sor az egyházmegyei közgyűlésre. Szabó László egyházmegyei felügyelő köszöntötte a közgyűlésen jelen lévőket. Ezután az újonnan beiktatott esperes jelentését olvasta fel. Jelentésében megemlíti, jól ismeri a szórványmunka minden nehézségeit és örömeit. Eddigi szolgálatait nagyon nehéz terepen végezte. Mindig erőt jelentett számára: várják Isten igéjét. Isten ezen az úton járatta, vállalta azt az Isten által kijelöjt utat. Megyek amerre utam kijelölted... idézte annak az énekversnek sorait ami a közelmúltban elhunyt feleségének kedves éneke volt. Van értelme az Isten által kinyílt újabb lehetőségek útjait járni. Munkánk közben van kire felnézni. Elöl megy Urunk, merre indulunk. De nemcsak előre néz, hanem hátra is, fáradt gyermekére. Felelőséggel tartozunk egymás iránt. Vállaljunk egyre többet másokért. Ilyen szolgáló lelkészekre van szüksége a mai magyar társadalomnak. Az egyház megújulása akkor fog bekövetkezni, ha Isten igéje szíven talál. Isten fel akar mindenkit használni tervei megvalósítására. Velem is vannak tervei. Szeretnék áldás lenni azok felé, akik közé küld az Isten, fejezte be jelentését az esperes. Az üdvözlések sorát az egyházmegyei felügyelő nyitotta meg. A testvér református egyházmegye nevében Kádár Ferenc református esperes szólt, dr. Imre Ernő ny. ref. esperes meleg szavakkal tolmácsolta gyülekezete, családja jó kívánságait, Vági László r. k. apátplébános a két római katolikus gyülekezet nevében szólt, Kádár Ferencné ref. lelkésznő a szórványban lévő reformátusok nevében kérte Isten áldását az új esperesre. Dr. Sólyom Jenő egyházkerületi felügyelő igével köszöntötte. Dr. Harmati Béla püspök zárta az üdvözlések sorát Isten áldásának kérésével. A közgyűlés a nemzeti imával, a Himnusszal ért véget. Ezután a vendégek fehér asztal mellett a gyülekezet vendégszeretetét érezhették. H. E.
