Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-07-14 / 28. szám

Evangélikus Élet 1991. július 14. NAPRÓL NAPRA Nem vagytok idegenek és jövevények, hanem pol­gártársai a szenteknek és házanépc Istennek. (Ef 2,19.) VASÁRNAP A szolgálatkészségben fáradhatatla- J nők, a lélekben buzgók: Az Urnák szolgáljatok. , (Róm 12,11.) Hagg 1,9-10 - Jn 6,1-15 - ApCsel 2,4la 42-47 - Zsolt 113. Szerető Uram, szeretném j ezt a mai napot szolgálatodban eltölteni, add nekem i ehhez jóságodat, kegyelmedet és erődet. Tudjak kü­­í lönbséget tenni jó és rossz között, hogy szolgálatom- 1 mai tetszésedet kiérdemeljem. Engedd, hogy ez a , nap kedves legyen előtted. Ámen. HÉTFŐ Az alázatosok kívánságát meghallgatod ! Uram. Megerősíted szívüket. (Zsolt 10,17.) Kol 1,13 - 2Móz 16,32-35«. - Mt 5,1-12. Sokszor érzem inkább visszataszítónak, mint vonzónak az alázatot. Pedig Jézus példája egyértelműen mutatja meg, hogy az alázat olyas valami mint a só, vagy a fűszer az ételben, mint a különlegesen szép virág a kertben. Minden dolognak, ahol megjelenik az értékét emeli. Hozzád fordulok hát Uram naponta alázatos szí­vért, hogy ez a tulajdonság legyen támaszom a min­dennapi imádságban. Ámen. KEDD Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban. (lTim. 4,12.) JSir 3,27 - 2Móz 19,3-8 - Mt 5,13-16. Istenem engedd meglátnom feladataimat, mint fiatal az idősebbek között és mint idős a fiatalabb nemzedékben. Szüksé­­| ge van ennek a világnak arra, hogy kölcsönösen el ! tudjuk fogadni egymást, mint akik mindannyian a te gyermekeid és egymásnak testvérei vagyunk. Ámen. SZERDA Az egek hirdetik dicsőségedet. (Zsolt 19,2.) Mt 11,25 - Lk 14,7-11 - Mt 5,17-20. Mindenség Ura! Arra vágyom, hogy mindenestől elmerülhessek benned. Csodálatos fennségedben, hatalmadban el­rejtőzni, elveszni szeretnék, hogy ne én éljek tovább, hanem te élj bennem. Ámen. CSÜTÖRTÖK Megőrzött bennünket minden úton, amelyen jártunk. (Józs 24,17.) 2Tim 3,11 - lKor 10,16-17 (18—22) - Mt 5,21-26. Igen Uram, te min­den úton megőriztél bennünket. Nemcsak a te uta­don, hanem a gonoszság, a hazugság, a csalás, a lopás, az elhallgatás, a szeretetlenség, a képmutatás útján való járásunkban is kegyelmes voltál hoz­zánk. Újra és újra kínáltad a másik, a szeretet út­ját, és újra és újra életben tartottál, irgalmat gyako­roltál akkor, amikor mégis a másikon jártunk. Mélységes csendben borulok le megtartó szereteted előtt. Ámen. PÉNTEK De hála Istennek, aki diadalt ad nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. (lKor 15,57.) Zsolt 118,15-16 - Jn 6,47-51 - Mt 5,27-32. Dicséret és hála legyen neked Istenünk, hogy Jézust elküldted a világ megmentésére, érdemeinken felül ajándékoz­tál meg minket, vigasztalást, bünbocsánatot, örök életet adtál nekünk általa. Áldott légy mindezért Istenem! Ámen. SZOMBAT Üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már láttunk, nem is re­ménység; hiszen amit lát valaki, azt miért kell remél­nie? Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. (Róm 8,24-25.) Ézs 8,17 — 2Kor 5,1-9 - Mt 5,33-37. Uram, Istenem! Semmi nem jogosít annyi reménységre, mint a töredelmes bünbánat, mely üdvösségünk alapja. Kitartást kérek tőled Uram a reménységben, állhatatosságot a ben­ned való hitben. Ámen. Piri Magdolna Konfirmandus-tanfolyam áhítatán - prédikációként TÉKOZLÓ FIÚ Tékozló fiú vagyok. A nagyvárosi parkban egy fa tövében fekszem. Már egy csepp spiritusz, odkolon, denaturált szesz sincs a kezemügyében, ami egy kicsit felmelegíthetne a hidegben. Nem voltam mindig ilyen. Most delíri­­umos alkoholistának mondanak. Alig öt éve, hogy egy reggel azt mondtam az öre­gemnek: „A katonáskodás után öt évet itt gürcöltem a földeden, s ugyan mit kaptam érte. Autót se vettél, csak egy vacak mope­det. Olykor vetettél néhány garast, ami magamnak se volt elég, nemhogy arra, hogy a cimborákkal elverjem. Most aztán elég. Ide a jussommal, de minél előbb, kü­lönben a bírósággal gyűlik meg a bajod.” Az öreg aztán összekotorta pénzét. Szép kis summa kerekedett, a kétezret is megha­ladta. Indultam is rögvest. Irány a város. Az édes élet lebegett előttem. Betársulok valamiféle üzletbe csendestársnak - gon­doltam. Az ilyennek nem kell dolgozni, mégis dől hozzá a pénz - mondják. így kezdődött: nők, cimborák, pálinka. Vagy lel évig a napokat se számoltam, nemhogy a bankókat. Egy napon a szemétládában ébredtem. Pénzem nem volt már egy rézgaras sem. belém csimpaszkoddó szesztestvér csúfoló­­dott kárörvendve: „Most hogy kezded reggeli koktéllel a napot?” Én pedig el­kezdtem a disznók vályújánál: koldulás, guberálás, szerencsejáték, pumpolás, jóér­zésre utazás. Megjártam éjjeli menedékhe­lyeket, idegosztályt, börtönt, bolondok házát. Aztán a minden áron való mámor­keresés. Nem számított, hogy spiritusz, benzingőz, denaturáltszesz, seprőüledék vált is elérhetővé, csak a víznél sűrűbb le­gyen. De még az is mindig került valami­be, amit egyre bajosabb volt megszerezni. Az utóbbi napokban egyre hidegebb szorítást éreztem a szívem táján: már egé­szen a végemet járnám? Dülöngélő roncs vagyok idegen földön, már moslékkal se tölthetem meg bendőmet. Pár napja tűnt fel előttem az otthon képe. Anyám, aki mindig térden imádko­zott, és nagyon óvott a rossztól. Azt mondta, hogy értem imádkozik. Rászántam magam, hogy elmegyek az üdvhadsereghez, ahol a kapitány mindig Jézusról beszélt. Szívesen tessékelt be szo­bájába, ahol én is letérdeltem és imádkoz­tam: „Isten, vétettem az ég ellen és elle­ned.” A kapitány is imádkozott és hirdette bűneim bocsánatát Jézus nevében és véré­ben. Imádsága hallatán megeredtek a könnyeim. Tíz éve nem sírtam, de most borotválat­­lan, piszkos arcomon és szesztől bűzlő ru­hámon csíkokat mosott az áradat. A kapi­tány pénzt dugott a zsebembe, és jó utat kívánt haza. Vonatra ültem. Az udvarra lépve öreg apámat láttam a lépcsőn üldögélve. „Most kezdődik a haddelhadd” - gondoltam. De apám átvá­gott az udvaron, gyors léptekkel jött elém. Az ő szemét is elborították a könnyek. Ke­zemet megragadva mondta: „Isten hozott haza, fiam!” Csodának tűnt a rongyok után tisztába öltözni, a szemétláda, a to­­loncház, a fogda után újra otthon lenni. De a legnagyobb csoda az volt, hogy a szivemben egész idő alatt valami rendkívü­li ének zengett. Kimondhatatlan hála és magasztalás. A szívemben Jézus vett lako­zást. Tapio Nousiainen JÉZUSSAL ÉLEK CSÖND „...kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle soha." Lk 10,42 Felgyorsult az életünk. Sok a dolgunk, ter­vünk, megoldatlan problémánk. Aggódunk, nyugtalankodunk, rohanunk, mintha űzne va­lami. Rendjén van ez? Talán fogadjuk el mint átalakuló világunk velejáróját? Vajon Jézus mit szól hozzá? Ő lát és szán bennünket. „.. .kevésre van szükség, valójában csak egyre”. Ez a ki­emelt „egy" viszont nincs dolgaink sorában. Ha ott lehetne, naphosszat nyugalom és áldás kísér­né személyünket, tevékenységeinket. Mi ez a szükséges egy? Csönd Jézus jelenlétében. Ebben a csöndben nincs helye a meditációnak vagy kontemplációnak (szemlélődés, elmélye­dés), ahol a következő kifejezésekkel biztatnak: „elengedni magunkat”, „önmagunkban elme­rülni”, „értelmet kikapcsolni”. Ezek az utasítá­sok alkalmazás esetén lelki passzivitást eredmé­nyeznek. Létezik intenzív kontempláció is, amely az önmegváltást hirdeti. Bármelyiket használjuk, lápos területre lépünk. Itt menthe­tetlenül elsüllyed az ember. E helyeken Istennel szemben álló szellemi erők uralmának vagyunk kiszolgáltatva. Itt a Sátánnal van dolgunk,*aki emberöló volt kezdettől fogva. Meneküljünk Jézushoz! Mária is ezt tette. Olt ül Jézus lábainál és hallgatja Őt. Ebben az Ő szavára figyelő csöndben oldódnak meg az ember igazán nagy kérdései, amelyek mellett minden egyéb eltörpül. Pl. ilyenek: Hol töltöm az örökkévalóságot? Csak vég nélkül szaporíta­ni tudom a bűneimet, mi lesz velem? Mi a meg­oldás? Jézusnál van válasz! Ő a király, mi az Ő népe. Ennek ellenére mi várakoztatjuk Őt, mert nekünk nincs időnk. Ez azért van igy, mert mi nem tudjuk, hogy az „idő rövidre van szabva”. (IKor 7,29.) A Sátán annál in­kább tudja, és igyekszik elterelni bennünket Isten közeléből. Keressük tehát az időt bűnbánó szívvel az Urunk előtti csöndhöz! „Hallgasd meg szava­mat reggel, Uram, reggel eléd készülök és vár­lak.” (Zsolt 5,4.) Igen, reggel. Mielőtt a nap zaja körülvenne, fontos meghallanunk az Úr üzenetét az Igén keresztül. A Szentlélek segítsé­gét szoktam kérni az Ige megértéséhez. Rendsze­rint többször elolvasom más-más szempontra figyelve a kijelölt részt. A megértés után várha­tom csak Isten nekem szóló üzenetét. Ez egy veszélyes várakozás, mert Isten kérdez: „Meg­­cselekedted-e, amire felszólítottalak?" Ha ígé­retet olvasok: „Hiszed-e ezt?”, vagy „Megcse­­lekszed-e ennek feltételeit?" „Szeretsz te en­gem?” - Ez csönd? Felbolygat, megsebez en­gem! Itt hozzám szólnak, rólam beszélnek! És így már fogva vagyok. Azonnal készülnöm kell tettre, vagy megalázó beismerésre. Igen, ő egy uralomra vágyó Isten. Ezt tudtomra adja, vég­beviszi a „csönd”-ben. Sőt lassan-lassan behá­lózza egész életemet. Hála az Ö türelméért, mert a „lassan” az én nehézkességem, fel nem adott bűnöm. A csöndben erre a felkavarásra számít­son a kedves olvasó! Itt uralomváltás történik az Ő végtelen szerzetének köszönhetően. Ha ezt hitetlenségünkkel, engedetlenségünkkel akadá­lyozzuk, csöndjeink vallásos kötelességgé silá­nyulnak. Nézzük az óránkat, elkalandoznak gondolataink. Nem vágyakozunk az Úrral való közösség után, csupán a megszokásnak enge­dünk. Már csak a tükröt nézzük, nem önmagun­kat a tükörben. Ez nem segít elveszettségünkön. Ha átvettük csöndünkben az élő Jézus üzene­tét, válaszoljunk rá imádsággal, átadott élettel. Csöndünket folytathatjuk munkába utazás köz­ben is. Ugyanezt tehetjük egy-egy istentisztelet után a templom előtti tere-fere helyett. A meg­hallott üzenetről beszélgessünk egymással, vagy hazafelé ezt mélyítsük, rögzítsük magunkban. A napzártánk is Jézus előtti csönd legyen, és vállaljuk is következményeit. Nemcsak Mártának, nekünk is okkal mondja Jézus: „Kevésre van szükség, valójában csak egyre". Mária eljutott erre a felismerésre. Neki felüdülést jelentett Jézus lábainál ülni. Itta min­den szavát. Márta inkább körülötte serényke­dett. Adni akart Jézusnak. Elóbb-utóbb kibuk­kant igazi énje. Elismerést várt. Panaszkodott, megszabta, mit tegyen Jézus. Nincs csönd lelké­ben. Nyugtalan, aggódó. Jézus szelíden figyel­mezteti, és Mária választását helyesli. Ezzel ót is magához hívja a csöndbe. Ugye, magunkra ismerünk? Ott forgoló­dunk Jézus körül, szolgálni igyekszünk, közben nekünk van szükségünk az Ő szolgálatára. Hall­gassuk meg Jézus tervét életünk értelmére néz­ve! A csöndben értjük meg: nem én valósítom meg magam, hanem Ő engem. Itt értjük meg, hogy énünk Jézus útjában áll, mert nincs a he­lyén - a kereszten -. Hát ne lábatlankodjunk tovább körülötte! Alázkodjunk mi is az Ö lá­baihoz. Hadd vegye körül az Ő szeretete a mi lábatlankodó életünket is. Hadd csendesítse el bennünk mind teljesebben énünk lázadozó, „majd én egyedül” indulatát! Hadd legyen be­lül csönd! Hadd legyen igaz: „Senkit sem lát­tak, csak Jézust egyedül”. (Mt 11,8.) Ne feledd! Valójában csak egyre van szükség. Mária választott jól. Te is igy választasz? Én igen. László Emília A VASARNAP IGEJE ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1991. július 14. KÖVEK ÉS KENYEREK Mt 7,7-11 Kisgyerek kíséri édesanyját a boltba vásárolni. Elcsábítják a gazdagon megrakott pultok. „Anyu, vegyél nekem csokit! Vedd meg ezt is, vegyél ilyet is!” - ezzel lázasan rámolni kezd a bevásárló­­kosárba. Az anyuka megtorpan, gondolatai villámgyorsan cikáz­nak át az agyán: hogyan értethet­né meg a kicsivel, hogy most nem erre van szükségük, nem ezért jöt­tek vásárolni? A gyerek gondola­tai csak az édesség körül forognak, pillanatnyilag semmi más nem ér­dekli. Vonzza, hívogatja a csokis­papír édes színessége, nem bír el­lenállni, hogy ne nézzen oda. Úgy érzi, ha mindez az övé lenne, birto­kolhatná, talán soha többé nem lenne szomorú. Kicsi világában most ez a középpont, nem akarja a magyarázó érveket elfogadni. A körülöttük állók már sejtik, hogy a helyzet reménytelen: ebből sírás lesz. Valaki már évek óta haragszik az Istenre, aki nem segítette meg őt. Pontosabban nem úgy segített, ahogyan ezt ő elvárta. Nem találta meg a számítását, mondja csaló­dottan, mintha egy csődbe ment üzleti vállalkozásról beszélne, és Jézusnak az imádság meghallgatá­sáról mondott szavaitól kifejezet­ten dühbe gurul. Passzív és ellensé­ges helyzetbe vonult az Isten elől, és nekem óhatatlanul a boltban toporzékoló kisgyerek jut az eszembe. Ugyanaz a keserű csaló­dottság, ugyanazok a vádak. Vajon honnan származik az em­ber agyában az a gondolat, hogy Isten minden jótól meg akarja fosztani? És honnét a félelem, hogy ha Öt választom, akkor le kell mondanom mindenről, ami igazán kellemes? Honnan szerez­tük be ezt a kifordított, torz isten­képet? Sokszor előfordul az is, hogy úgy mondjuk el kéréseinket, hogy cserébe ajánlunk is érte valamit, őszintén reménykedve, hogy így könnyebben megköttetik az üzlet. „Uram, ha ezt megteszed nekem, akkor én...” Pedig nincs alku, és nem kell kérésünk ellenértékében feláldoznunk semmit. . „Kérjetek, és adatik nektek, ke­ressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik.” Jézus szavai úgy szólnak, mint egy simogatás. Nem azt mondja, hogy Isten olyan, mint egy jó szülő, ha­nem egyenesen azt, hogy Ő könyö­rületesebb bármelyik jó szülőnél. Hiszen Ő a mennyei Atya, aki min­den más atyánál jobban tudja, hogy mire van igazán szüksége gyermekeinek, miért ne adná meg valóban ezeket? Egy dolog van még, amit nem szabad említés nélkül hagynunk ennek az igének a kapcsán. Kőről és kenyérről, kígyóról és halról van szó Jézus példájában. Ezek kívül­ről hasonlónak látszanak, sőt a fe­lületes szemlélő össze is keverheti Őket. Ám közöttük lényeget érin­tő, minőségbeli különbség van. A kő és a kígyó haszontalan abból a szempontból, hogy nem szolgálja a táplálkozást, növekedést, fejlő­dést. A kenyérből és a halból való­ban haszna válik a kérő gyerme­keknek. Jézus nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy Isten adomá­nyai minden szempontból jók és hasznosak. A Lukács szerinti pár­huzamos helyen még pontosabb megfogalmazást kapunk: „Ha te­hát ti gonosz létetekre tudtok gyer­mekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?” Nem mindig tudjuk, mi lenne számunkra a legfonto­sabb és a leghasznosabb. Es saj­nos, nagyon ritkán látjuk be, hogy nem tudjuk. Jézus szavai olyan bensőséges gyermek-szülő­viszonyra biztatnak, hogy még ilyen tétovázó pillanatban is mer­jük bátran Isten jóakaratára bízni magunkat. Aklanné Balogh Éva IMÁDKOZZUNK! Áldunk téged, Úr Jézus Krisztus, hogy mindig és mindenkor segítesz, bármiféle kéréssel fordulunk hoz­zád. Kérünk, segíts meg minket ak­kor is, amikor hitetlenségben lep meg minket a kísértés vagy a halál félelme. Láttasd meg velünk t\al(ilt legyőző hatalmadat, hogy higgyünk benned és éljünk általad. Ámen. I., Becsikapu tér de. 9 (úrv.) Gáncs Aladár, de, 10 német istentisztelet; de. 11 (úrv.) Gáncs Aladár, du. 6 Vígh Ilona. II., Torockó tér de. fél 9 Szitás Attila. II., Modori u. 6. de. fél 10 Csizmazia Sándor. Pesthidcgkút, II., Báthory u. 7. de. fél 11 dr. Koczor Miklós. Csillaghegy, III., Mátyás kir. út 31. de. fél 10 Donáth László. Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10 Görög Tibor. Újpest, IV., Leib­­stück Mária u. 36-38. de. 10 Blázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9 (úrv.) Pintér Károly, de. 11 (úrv.) Brebovszky Éva, du. 6 Brebovszky Éva. VII., Gorkij fasor 17. de. 11 (úrv.) Fo­dor Viktor, du. 6 Muntag Andomé. VIII., Üllői út 24. de. fél 11 Kertész Géza. VIII., Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9 Kertész Géza. VIII., Rákóczi út 57/b de. 9 szlovák istentisztelet: Cselovszky Ferenc; déli 12 ma­gyar istentisztelet: Kertész Géza. VIII., Vaj­da Péter u. 33. de. fél 12 Fabiny Tamás. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédcy Pál. Kőbá­nya, X., Kápolna u. 14. de. 10 Fabiny Tamás. X., Kerepesi út 69. de. 8 Szabó Lajos. Kelen­föld, XI., Bocskay u. 10. de. 8 (úrv.) Missura Tibor; de. 11 (úrv.) Ferenczy Erzsébet, du. 6 Missura Tibor. XI.,Németvölgyi út 138. de. 9 Ferenczy Erzsébet. Budahegyvidék, XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9 (úrv.) Köszeghy Tamás, de. 11 (úrv.) Köszeghy Tamás, du. fél 7 dr. Koczor Miklós. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10 Veperdy Zoltán. XIII., Frange­­pán u. 43. de. 8 Veperdy Zoltán. XIV., Lőcsei út 32. de. 11 (úrv.) Szabó Lajos. XIV., Gyar­mat u. 14. de. fél 10 Szabó Lajos. Pestújhely, XV., Maxim Gorkij tér de. 10 Bízik László. Újpalota, XV., Hártyán köz du. 5. ökumeni­kus. Rákospalota, Nagytemplom, XV., Régi­fóti út 73. de. 10 Bolla Árpád. Rákosszentmi­hály, XVI., Hősök tere de. 10 Karner Ágos­ton. Cinkota, XVI., Kultúrház u. de. fél 11 Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9 Szalay Tamás. Rákoshegy, XVI., Tesscdik tér de. 9 Ferenczy Zoltán. Rákos­csaba, XVII., Péceli út 146. de. 9 (úrv.) Detre János. Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11 Ferenczy Zoltán. Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11 Detre János. Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 4. de. 10 Havasi Kálmán. Pcstszcntimrc, XVIII., Rá­kóczi út (Református templom) de. háromne­gyed 8 Havasi Kálmán. Kispest, XIX., Baj­­csy-Zs. tér de. 10 Széli Bulcsú. XIX., Kispest, Wekerle-telep de. 8 Széli Bulcsú. Pestszcnter­­zsébet, XX., Ady Endre u. 89. de. 10 Pintérné Nagy Erzsébet. Csepel, XXI., Katona J. u. de. fél 11 Mezősi György. Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11 Rőzse István. Budaörs, Ref. imaház de. 9. Rőzse István. Szentháromság után 7. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. Az istentisztelet oltári igéje: Rm 6,19-23; az igehirdetés alapigéje: Mt 7,7-11. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A MAGYAR RÁDIÓBAN. Egy­házunk félóráját közvetíti a Petőfi Rá­dió jpjiusi ,21-én, vasárnap reggel,7.,Q5- kor. Igét hirdet VECZÁN PÁL Mis­­kolc-diósgyőri lelkész. HAZAI ESEMÉNYEK ISTENTISZTELETEK A BALATONNÁL Siófok: az új templomban (Fő u.) a nyári hónapokban minden vasárnap 9.30-kor német, 11 órakor magyar nyelven. Balatonszárszó: minden hónap 2. és 3. vasárnapján (Református templom­ban) 8 órakor. Balatonkenese: (ref. templom) minden hónap 3. vasárnapján fél 4 órakor. Balatonvilágos: (július-augusztus) minden hónap 4. vasárnapján fél 4 óra­kor (Drcnyovszky-villa). Zamárdi: minden hónap 1. vasárnap­ján 4 órakor (Aradi u. imaház). Balatonszemcs: (Fő u. 32.) du. 2 óra­kor. Fonyód (József u.) du. 4 órakor. Balatonfenyves: Pozsonyi u.) du. 6 óra­kor. Keszthely: de. 11. Az Evangélikus Teológiai Aka­démia június 24-26. között tar­tott felvételi vizsgáin 44 jelentke­zőből 25 új teológiai hallgatót vett fel. A felvettek közül 13 férfi és 12 nő. Július 22-én, hétfőn este fél 7-kor NYÁRESTI ORGONAMUZSIKA A BÉCSI KAPU TÉRI EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN Közreműködik: Peskó György orgonaművész Előadó: Mcixner Mihály és Olsvay Endre Műsoron: Reinken-, Daquin-, Walter-, Bach-, Franck- és Liszt-művek. Jegyek 90 Ft-os árban a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat jegyiro­dájában (Bp. VI., Teréz krt. 40.) és az előadás helyszínén vásárolha­tók. SIÓFOK a gyülekezet június 30-án, hálaadó istentiszteleten emlékezett meg művészi temploma egy évvel ezelőtt történt felavatásáról. Az istentisztele­ten dr. Nagy Gyula ny. püspök szol­gált. II. Nyári Hitoktatási Tanfolyam A Pesti és Budai Egyházmegyék rendezésében idén nyáron augusz­tus 10-18-ig folytatjuk a Piliscsa­­bán megkezdett hitoktatóképzést. Színhelye most budapesten a Teo­lógus Otthon (1147 Bp. Lőcsei út 32.) Amíg máshol hasonló tanfo­lyamot nem rendeznek, addig sze­retettel várjuk a vidéki hitoktató­kat akár kezdők, akár haladók. Jelentkezni Bolla Árpád esperes­nél lehet életrajz és lelkészi ajánló­levéllel augusztus 1-jéig. (1152 Bu­dapest, Juhos u. 28.) Most bibliai, egyháztörténeti, pszichológiai és pedagógiai kérdésekkel foglalko­zunk. A jelentkezések elfogadása­ként részletes programot küldünk. AZ EVANGÉLIKUS SAJTÓOSZTÁLY KIADVÁNYAI: Karner Károly: Apokalipszis (A Jelenések könyvének magyarázata) á.: 170,- Ft D. Carl Witte-Szabó József: Jer örvendjünk keresztyének! (Luther írásaiból mindennapi áhítatra) á.: 150,— Ft Veöreös Imre: A harmadik egyházi út (1948-1950) á.: 115,-Ft Ordass Lajos: Az imádkozásról á.: 60 - Ft Scholz László: Fények s felhők alatt (versek) á.: 160,-Ft Ferenczy Zoltán: Gyógyíts meg, Uram (imádsá­gok betegeknek) á.: 40,- Ft Madocsai Miklós: A Miatyánk mondanivalója jegyeseknek á.: 6,- Ft Karénekeskönyv II. á.: 250,- Ft Vámos József: Ezékiel. Magyarázatok és elmél­kedések a próféta könyvének 1-24. fejezete alapján. á.: 190,— Ft Ferenczy Erzsébet-Ferenczy Zoltán: Az élet könyve. Evangélikus hittankönyv. Bibliaisme­ret á.: 100,-Ft Keveháziné-Missura-Muntagné: Hinni taníts, Uram. Evangélikus hittankönyv II. osztályo­soknak á.: 80,- Ft Missura-Muntagné-Zászkaliczky Pál: Tudom, kinek hiszek - hittanköyv III. oszt. á.: 100,-Ft Ferenczy Zoltán: Hitünk alapjai. Isten szava, ének, imádság, tanítás evangélikus keresztyén tanulók számára á.: 50,- Ft Sólyom Jenő: Hazai egyháztörténelemá.: 60,­­Ft Próhle Károly: Az evangélium igazsága (Ke­resztyén hit és erkölcstan) á.: 70,- Ft Rőzse István: Jézus Krisztus tegnap, ma és min­dörökké ugyanaz. Középiskolai hittankönyv. á.: 160-Ft Bálintné Kis Beáta: Tóvá lesz a délibáb (Zim­babwe) á.: 120,— Ft Reményik Sándor: Isten közelében (istenes ver­sek) á.: 148,-Ft Dr. Próhle Károly: Lukács evangéliuma (fordí­tás és magyarázat) á.: 320,- Ft Dedinszky Gyula: A Biblia néprajza á.: 100,-Ft Akinek a szíve lángolt Krisztusért (Emlékezés Gáncs Aladárra születésének centenáriumán) á.: 110,-Ft Vajta Vilmos: Hitből fakadó élet á.: 140,- Ft Grünvalszky Károly: Énekek éneke á.: 130,-Ft Hitoktatási bizonyítvány á.: 6,— Ft Luther-rózsa á.:60,-Ft A Sajtóosztály kérése, hogy a félév elmúltával a be nem fizetett számlákat a lelkészi hivatalok szíveskedjenek befi­zetni. Születés SÁNDOR FRIGYES egyházasden­­gelegi lelkésznek és SÁNDORNÉ PO­­VAZSANYECZ GYÖNGYI vanyarci lelkésznőnek Budapesten, 1991. június 22-én ANIKÓ nevű második gyerme­kük született. Isten áldása legyen az újszülöttön és családján. Apróhirdetés Gondozónőt keresünk részlegesen moz­gássérült idős hölgy mellé, napi 6 órára. Tel.: 1-316-333, 1-568-779 (napközben), 1-371- 334 (este). Evangélikus Élet Magyarországi vangélikus Egyház hetilapja alelős szerkesztő s kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY zerkesztóség és kiadóhivatal )88 Budapest Vili., Puskin u. 12. elefon: 138-2360 rusltja a Kiadóhivatal és a Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (910051/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 91.20028 PETŐFI Nyomda RT. Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom