Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-02-24 / 8. szám
Evangélikus Elet 1991. február 24. E3 jftS GYERMEKEKNEK I 231 MEGFEJTÉS A BIBLIAI TOTÓRA Az elmúlt hetekben mindig dugig volt a postaládánk leveleitekkel. Több mint száz feladótól érkeztek a megfejtések. Voltak magányos küzdők és csoportban versenyzők. Lássuk tehát a megoldásokat elsőként. 1. forduló - Keresztelő János születése (Mivel a válaszok nagy része Lukács evangéliumának első fejezetében van, ezért csak a versszámot jelölöm.) 1. A papokat sorsolással jelölték ki szolgálatra. (9. vers) 2. Az angyal az oltár jobb oldalán jelent meg. (11.) 3. Illést említi az angyal. (17.) 4. Az angyalnak Gábriel volt a neve. (19.) 5. Erzsébet a hatodik hónapja várta már gyermekét. (36.) 6. A látogatásnál a magzat megmozdult. (41.) 7. Erzsébet és Mária rokonok voltak. (36.) 8. Erzsébet Júda egyik hegyvidéki városában lakott. (39.) 9. A kérdés kicsit félreérthető volt. Természetesen az első szándékra gondoltam, hiszen végül tényleg Jánosnak nevezték és ezt akkor biztos akarták is. Először azonban Zakariásnak akarták nevezni. (59.) 10. Nem (61.) 11. A némaság az áldozat bemutatásától a fia születéséig tartott. (20. és 64. vers) 12. Keresztelő János elsószülött fiú volt, nem voltak nővérei. 13. Csak Lukács ír Keresztelő János születéséről. + 1. Keresztelő János készítette elő Jézus érkezését. A végső jó megoldás: x22 x12 xx2 21x x1 2. forduló - Emlékezzünk a karácsonyi történetre 1. Mátéban van angyal. Márknál nincs semmi. Jánosnál pedig a karácsonyi történet ez: „Az Ige testté lett".( Jn 1.14) 2. Márk 3. Augusztus volt a császár (Lk 2.1) 4. Mérd meg a térképen! 135 km 5. Názárettól Betlehem délre van. 6. Cirénius Szíriában volt helytartó (Lk 2.2) 7. Máté szerint József (Mt 1.21), Lukács szerint Mária (Lk 1.31). 8. Mátéban nincsenek pásztorok. 9. Királyokról nem szól a leírás, csak bölcsekről. (Mt 2.1) 10. A próféta neve Mikeás. (Mt 2.5 vő. Mik 5.1-3) 11. A szabad ég alatt. (Lk 2.8) 12. Az angyal már csak Józsefnek jelent meg Jézus születése után. 13. Menekülniük kellett Heródes elől. (Mt 2.13) + 1. József ács volt (Mt 13.55) 3. forduló - Jézus elkezdi munkáját 1. Az egyik leírásban csak hasonlít hozzá, a másikban valóságos galambot láttak. (Mt 3.13-17 és Mk 1.9-11 pl.) 2. Negyven napig böjtölt Jézus. (Mt 4.2) 3. Galileába ment Jézus megkísértése után. (Lk 4.14-16) 4. János evangéliuma ír a kánai mennyegzóról. (Jn 2.11) 5. Andrást. (Jn 1.40-41) 6. Jézus harminc éves volt. (Lk 3.23) 7. Lukács (Lk 5.10) 8. A nagy halfogás (Lk 5.1-11) 9. A harmadik forma nem szerepel sehol. (Mt 4.17 - Mk 1.15) 10. A násznagy (Jn 2.8) 11. Nátánael fügefa alatt ült. [Jn 1.48-50) 12. fC Kéfás név ugyanazt jelenti, mint Péter, azaz kőszikla. (Jn 1.42) 13. Péter halász volt. (Lk 5.1-11) + 1. Kapernaumban. (Mt 4.13) Az egyik hibaforrás az volt munkáitokban, hogy nem az új fordítási szerint néztétek a szöveget. A futóversenyben ajánlom, hogy inkább azt használjátok, hogy ne legyen félreértés. A mostani pontozásban azonban nincs túl nagy jelentősége ennek, hiszen a pontszámokban ez minimálisan számított. Helyhiány miatt csak a legjobb megfejtők neveit tudjuk itt felsorolni. A legalább negyven jó feleletet adók kapnak jutalmat. 42 pontosok: Nádasdi GVBK - Bakii Mária, Domony - Varga Ferenc, Bakonytamási - Szemenyei Krisztina, Nádasd -41 pontosok: Dunaegyházi ifjúsági kör-Galambos Ádám, Györköny - Beledi GYBK - Cöllner Zsófi és Juli, Bp. XIV. 40 pontosok: Hegedűs Márton, Nyíregyháza - Kovács Orsolya, Ászár- Havjár János, Erdókürt - Nagy Márta, Bp. XIV. - Drenyovszki Mária, Vácegres - Cserni Péter, Vácegres - Wurm Tamás, Györköny 33 pont felett voltak még: Pintér Zsuzsa, Pilis - Zoltai Sándor, Bp. XI. - Pityer Katalin és Gabi, Sopron - Zoltai Ágnes, Bp. III. - Schell Ferenc, Regöly - Zalán Eszter és András, Bp. Vili. - Benke Sándor, Ajka - Zimmermann Dani és Erna, Szügy - Kiszely Eszter és András, Csővár - Szügyi konfirmandusok- Szabadszállási Annamária, Kiskőrös - Kohuth Jolán, Dabas-Gyón - Leszák Gábor, Csesztve - Fischl Anna Tuóvi, Aszód - Donáth Ferkó, Ózd - Greguss Gergő, Bp. XIV. - Marthon Ildikó, Bököd - Forgács Gábor, Bock Anita, Rajki Hortenzia, Bajczi Andrea, Krämer Róbert, Györköny- Karsai Balázs, Debrecen - Hugyecz Kornél, Balassagyarmat - Tótok Ádám, Balassagyarmat - Falta Gábor, Szirák- Kohut Pál, Mezóberény - Jansik Balázs, Pilis - Hamza Kinga Dalma, Nyíregyháza - Hufnagel Éva, Szombathely Bánki Renáta, Várpalota - Bató Edina, Tápiószentmárton- Illés Adél, Egyházasdengeleg. Mindnyájatoknak gratulálok! ÚGY FUSSATOK, HOGY ELNYERJÉTEK! - 1 Kor 9.24 4. sorozat 1. Ami a Prédikátor öregjének eltörik a forrásnál, az Rebeka szolgálatkészségének eszköze. (7 méter) 2. Ki volt a citerások és fuvolások ősatyja? (6 méter) 3. Olyan színű kövecskét kap a győztes, amilyenek a mezők az aratásra. (5 méter) 4. Hogy hívták a templomot renováló kancellárt Jósiás idejében? (4 méter) 5. Egy nagy próféta elesége és egy csapás szereplője. (3 méter) 6. Mi az efód? (2 méter) 7. Ki rázta a kígyót a kezéről a tűzbe? (1 méter) Lassan jönnek már a megoldások az első sorozatra. Kicsit túl könnyűnek tűntek a kérdések számotokra. A versenyfutás játékban ezentúl nincsenek büntető pontok, csak az eddig kialakult rendszer szerinti jutalmazás. Köszönöm levélbeli segítségteket. A helyhiány miatt a megoldásokat a következő számban hozzuk. A beküldési határideje ennek a rejtvénynek az újság dátuma utáni 8. nap. Kérlek, hogy inkább levelezőlapot küldjétek, mert a sok megfejtést így könnyebb értékelni. írjátok rá: 4. sorozat. Címem: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Ebben a számban két riportot olvashattok, melyeket Kadlecsik Tibor készített nem keresztyén, szakközépiskolás ismerőseivel. Kértem hasonló jellegű írást egyik barátomtól is, aki ezt válaszolta: „Kerestem a kérésednek megfelelő embert az Evangélikus Életbe szánt cikkhez, de nem találtam. Ugyanis, aki valóban kívülálló, azt nemigen izgatja ez a téma, nincs értelmes mondanivalója róla.” Ezek a rövid beszélgetések mintha alátámasztanák barátom véleményét. Vagy mégsem? Mindenesetre a riportok mellé ezt a képet is oda kell helyezni. Most befejezzük azt a sorozatunkat, hogy mit várnak tőlünk az emberek. Persze kellene még róla beszélgetni! Záróakkordként a mai témánkhoz kapcsolódva küldök egy verset Kányádi Sándor tollából. Címem: Bencze András, Székesfehérvár 8000 Pintér Károly u. 31-33. MIT VÁRNAK TŐLÜNK A NEM KERESZTYÉNEK?- Milyennek látod a keresztyéneket?- Én ugyanolyan embereknek tartom őket, mint bárki mást. Mindenkinek joga van abban hinni, amiben akar. így vannak emberek, akik Istenben hisznek, és vannak, akik nem hisznek benne. Én ez utóbbiak közé tartozom, de nem ítélem el azokat, akik hisznek Istenben és valóban érte munkálkodnak.- Vársz-e valamit a keresztyénektől? Pl. itt van az Öböl-válság. Van-e valamilyen különleges szerepük ebben?- Most itt az Öböl-válság ügyében szerintem ugyanúgy kell tevékenykednie minden embernek, akármilyen a vallása, vagy akármiben hisz is, hogy elkerüljük a harmadik világháborút.- Az „ ug)anúgy" alatt mit értesz?- Szerintem szükséges az erőszak is, mert vannak emberek, akiket másként nem lehet meggyőzni. De, ha egy mód van rá, akkor inkább béketárgyalások kellenének.- Neked van-e saját hited? Te miben hiszel?- A nindzsutiban.- És ez mi?- A nindzsák élete. Olyan, mint a szamurájoknak a busito volt.- Ez is ilyen elcsendesedés, meditálás féle?- Igen.- Köszönöm a beszélgetést!- Kiket tartasz keresztyénnek?- Semmiképpen sem azokat, akik eljárnak a templomba. Talán akik hisznek Jézusban. A keresztyénség alapfeltétele szerintem a hit.- Mit gondolsz a keresztyénekről?- Nem különböztetem meg őket más emberektől. Minden embernek vannak jó és rossz tulajdonságai. A keresztyénség nem ezen múlik. Nem tudom... Nincsen külön jellemző rájuk.- És mit vársz el tőlük ? Mondjuk itt ez az Öböl-válság.- Szerintem az Öböl-válság ügyében egy embert kéne megbízniuk - mondjuk a pápát -, aki föláll és nyilatkozatokat tesz az araboknak, hogy ez nem vallási háború, ezt nem ellenük indították, nem az iszlám ellen.- Neked van saját hited? Hiszel-e valamiben?- Az emberi gondolkodásban hiszek. Az ember egy úgy megalkotott lény, hogy a maga agyával, tapasztalataival - szerintem - el tudja hárítani a veszélyeket.- Köszönöm a beszélgetést! Kányádi Sándor EGY ZARÁNDOK NAPLÓJÁBÓL megcsodáltam a nagyvilág csodálnivalóan szép katedrálisait de imádkozni csak itthon gyermekkorom öreg templomában tudnék ha tudnék A legújabb és legdrágább divat szerint öltözni. „Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek, hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez ért kés az Isten előtt." (1 Pt 3,3-4) „Rolls-Royce kocsi sofőrrel” (nagystíl megjelenés) „Öllsetek tehát magatokra könyörülett szívet, jóságot, szelídséget, türelmet."(Ki 3,12) „Semmit ne tegyetek önzésből, se hí dicsőségvágyból. ” (Fii 2,3) Mert az Emberfia sem azért jött, hog neki szolgáljanak, hanem, hogy Ö szolgál jón, és életét adja váltságul sokakért." (M 10,45) Ezt a szembeállítást a Rockzene és ke resztyén életvitel - szerzője Walter Kohl - című könyvből kölcsönöztem. A könnyűzenei világot is ez a felületes kiüresedett világ jellemzi. Nem mindé irónia nélkül jegyzem meg: szerencsére diszkókat látogató magyar fiatalok leg többször nem is értik meg az angol nyelve énekelt „dalok” provokáló, nemegysze undorító „szövegét”. Természetesen a könnyűzene is tártál máz szépnek nevezhető, értékes elemeket A kevés számú kivétel közé tartozik a köl tői hangvételű szövegeket szép zenével ki sért dalokká formáló Simon and Garfun kel nevezetű duó. Bob Dylan pályája pedi a legfényesebb példa arra, hogy lázadó fa natikusból hogyan teremt az Ur kegyeim hívő zenészt, kinek szövegei elfogadhatóa a keresztyén ember számára is. (Bibliku témájú felvételeire gondolok.) Keresztényi Istvá Százhalombatta ,. - ..o-i-r..;-.j-'m • I Ki a keresztyén ? „Ki a magyar?” - tették fel sokszor, különféle szándékkal ezt a kérdést. Volt, hogy becsületes vizsgálódás, volt, hogy sanda szándék húzódott mögötte, kirekesztési kísérlet vagy felsőbbrendűségi tudat. Illyés Gyula volt az, aki a legnehezebb és legtisztább módon válaszolt erre. „Magyar az, aki vállalja”. „Ki a keresztyén?” - tesszük fel gyakran mi magunk is ezt a kérdést. Emögött is húzódhat becsületes szándék, de tapasztalom, hogy sajnos nem ritka a gőg, és a kizárólagossági igény. Az ifjúsági rovat némely írásában, olvasói levélben is hangot kapott, bár más szavakkal, ez a kérdés, sőt ilyen-olyan válasz is megfogalmazódott. Illyés Gyula válaszát felhasználva, de azt mégis megfordítva, a magam részéről így felelnék: akit Krisztus vállal. Több bibliai történettel szeretném ezt megindokolni. A farizeus és a vámszedő példázata. Büszkélkedik és kérkedik az egyik, szemét lesüti és mellét veri a másik. Jézus őt vállalja. Pedig tudjuk jól, hogy a farizeusok nagyon nemes szándékkal, sokszor valóban önfeláldozóan éltek és cselekedtek népükért, a vámszedő pedig aligha volt tiszta kezű. Mégis. Ha ma hangozna el ez a példázat, akkor farizeus helyett talán egy jó templomjáró szerepelne, aki rendesen fizeti az egyházfenntartói járulékot, még a Fasori Gimnáziumra is ad, elsőnek érkezik biblia- és imaórára, utolsónak megy el onnan - de ha kérkedik vele, „semmi haszna abból” (1 Korintus 13, a szeretet himnusza). A vámszedőt viszont vállalta Jézus, mert ő semminek tekintette magát. „Isten szeme a mélységbe tekint, a magas nem állhat meg előtte”, mondja Luther. Jézus vállalta továbbá a latort is aki pedig, ha lehet, még nagyobb gazember volt, mint a vámszedő. „Ma velem leszel a paradicsomban” - ő volt az egyetlen, akinek üdvösséget ígért a Mester. Micsoda botrány... Vagy a tékozló fiú. A másik testvér, emberileg, joggal háborog, hiszen ő mindenben hűségesen az apa mellett maradt. Ez a gazfickó meg még a nyomorúságából is hasznot húz... Nem akart ő abból hasznot húzni ! Nem azzal a tudattal indult haza, hogy otthon majd ilyen fejedelmi lakoma fogadja. Végső nyomorúságában vonszolta magát hazafelé, mert belátta, semmit sem ér már önmagában. A példákat lehet még so rolni, a Jézus lábát megkenő bűnös nőtó kezdve - a szemforgatók megintcsak fel kellett hogy háborodjanak ezen - magá nak Pál apostolnak a megtéréséig. Kriszj tus vállalta őket. S minden, amivel addij! dicsekedhetett volna, kárnak és szemétne^ bizonyult. Jézus nem azért szeret valakit, mert aj jó, kiváló, értékes, erkölcsös, hanem azért hogy azzá váljon. Mert akit igazából meg', ragad ez a jézusi szeretet, az nem tud neki ellenállni, s hálából, felszabadultan cselekszí a jót. A mi szándékaink általában értékkeret sók, Jézusé azonban értékteremtő. Ki a keresztyén? Vigyázzunk ezzel a kérdéssel. Legyünk nagyon halkak éj visszafogottak. Nehogy a képmutatás éj a szemforgatás bűnébe essünk, sorolvi saját érdemeinket, vagy borzadva nézvj mások bűnlajstromát. Ne úgy imádkoz zunk, hogy „köszönöm, hogy én nem vagyok olyan, mint a bűnösök”, hanem úgy, hogy „irgalmazz nekem, bűnös-i nek”. Fabiny Tamás Gondolatok egy kiállításon A budapesti Vigadó Galériában február 3-án nyílt meg az a pályázati emlékkiállítás, melyet a száz éve született Ferenczy testvérek, Béni és Noémi tiszteletére állítottak össze a művészek tanítványai, tisztelői saját műveikből. Két alkotásukkal ők is jelen vannak. Ez a két alkotás nemcsak egy szellemi, de valamiféle materiális jelenlét is a tanítványok között. Ferenczy Béni szobra 1959-ben készült és Hubay Miklós Vergilius •nyomán Aranykornak keresztelte el. „Egy felszabadult, a faágak közt egyensúlyt kereső kis siheder alakja, nyílt formákkal jelezve, akiben mintegy megtestesül a néma és béna Ferenczy Béni legfőbb vágya: a szabadon lebegés.” (Tolnay Károly) Igen, ekkor már némán és félig bénán alkot a művész. És tanít. Hiszen ahogyan Cs. Szabó László írta róla: „Hősiessége is tanítás. 1956-ban megbénult fél oldala; az irigy istenek a nemzet egyik gyászpillanatában zúzták szét a jobb kéz alkotóképességét, szívták el nyelvéről az emberséges, vigasztaló szavakat. Ferenczy megtanult bal kézzel mintázni, bal kézzel beszélni. Nem mindenkihez. A barátaihoz és tanítványaihoz.” Mert azon a végzetes november elején a szívéből kiindult parányi vérrög az agyába jutva, jobb oldalát teljesen lebénította. Olvasni még tudott egy darabig, aztán csak a francia szöveget ismerte fel, aztán két szó maradt csak: igen és nem. Bal kézzel megtanult festeni, akvarelleket. Tizenegy évig élt igy, hogy tizenegy napos haláltusa után végetérjen a hosszú szenvedés. Akkor, ott, a János-kórházbeli szobában a század egyik legnagyobb, leginkább megpróbált magyar alkotója hunyt el. Erről az utolsó tizenegy évről írta Zelk Zoltán: „Két szó a lerombolt szavak / közül mégis csak megmaradt. Két szó, ezer szín és ezer / árnyalat, gondolat.” Bernáth Aurél pedig így fogalmazott: „Béni sohasem viselte árcán érzelmeit. És életműve is azt sugározza, hogy óvatos a kitárulkozásban... De mostanában, a bal kéz bizonytalan vonalai mögött átmeg átcsillan valami évszázados mély emberi Paradicsom, amely fölbontja szivünk kérgét és vonzódást támaszt bennünk.” A kiállított „Aranykor” tehát a már lebénult művész alkotása. Eszembe jut az 1913-ban készült Sárkányt legyőző Szent-György c. szobra. A mozdulat, a szobor biztonsága, a győztes kezében lévő kalapács, ahogyan bal kezével a sárkány fejét fogja, hogy jobbjával az utolsó ütést mérje rá. Mindebből sugárzik az erő, a győztes biztonsága. A test győzelme a test felett. Es ez, az 1959-ben készült szobor? Számomra egymás mellett van most ez a két alkotás. A pályája kezdetén lévő 23 éves és a jobb oldalára megbénult beteg művészé. Mennyire más az érzés, a cél, a vágy. A küzdelemmel kivívott szabadság győzelme helyett a kegyelem állapota. Egyfajta, anyaghoz nem köthető időtlen lebegés. A gyermeki tisztaságban megkapott öröm. A faág íve, mint a sárkányé. A bal kéz fogja a fát. De nem azért, hogy legyőzze, hanem, hogy érezze az érkezés és az indulás örömét. Úgy érzem, hogy a fájdalomban megfogalmazódó időtlen öröm vágya ez a Ferenczy szobor. Sorolhatnám a nagy alkotásokat, a művész korszakait. Most mégis az „Aranykor” és az akvarellek azok, melyek leginkább megragadnak vagy úgy is mondhatnám, hogy elgondolkodtatnak és megrendítenek. Ferenczy Béni szobra mellett a középső falon ott van az ikertestvér, Noémi egy fontos, korszakot kezdő gobelinje. Az „Ásó ember.” 1922-ben készült. Egyetlen profilból ábrázolt alak tölti ki az egész síkot. Ferenczy Noémiről az első jelentős tanulmányt író Tolnay Károlyt idézem: „Az emberi lélek önmagában sohasem elég: Hogy kozmosszá záruljon, idegen médiumra van szüksége. A lélek teljesedésének médiumát Ferenczy Noémi a munkában fedezte fel.” Ugyanebben a tanulmányában írja erről az alkotásról: „Az Ásó ember-ben redukálja a színek számát, de intenziválja őket. A színek nem kívülről borítják a formák felületét... hanem a dolgok mélyén fészkelnek, legbensejüknek megnyilatkozásai.” A gobelin műfajából lényegénél fogva hiányoznak az alkotó spontaneitás jegyei. A hosszú előkészületekben a véletlenszerű vonások eltűnnek. Fegyelmezettség, a „mesterségbeliség” középkori tisztelete kell, hogy jellemezze a gobelinek készítőit. Újra Tolnay Károlyt idézem: „A haldokló műfajt csak olyan nagy művész kelthette új életre, aki a gobelin kötött technikájához belső vonzalomból nyúl, aki csak általa tudja hiánytalanul kifejezni magát. Ez volt Ferenczy Noémi történeti küldetése.” Huszonkét évesen ismerkedik meg a gobelin technikájával és rá egy évre már elkészül a művészettörténészek szerint is tökéletes alkotás, 1913-ban, a Teremtés. Cseh Miklós írta utolsó éveiről: „Komoly volt és fáradt, csak kes-j kény kezei mozgásán látszott belső elevensége. Egyedülvalósága, keserű magánya megdöbbentő mére-j tű volt.” Ezeket a sorokat olvasva értettem meg igazán Polgár Rózsának első díjat nyert alkotását a „Tisztelet Ferenczy Noéminek” c. gobelint. Barna, zöld, kék hullámok közül földerengő arc, szomorú tekintet. Mintha a testvér, Ferenczy Béni, portréját látnám Koffán Károly fotójáról. Az arc egy része itt is beleolvad a háttérbe, a; hullámokba. Egy hajtincs azonban kinyúlva a képről, szinte él. És a! két kéz... Igen a keskeny kéz moz-; gása, a belső feszültség, elevenség, mely a szomorú tekintet mögötti világból valamit megéreztet. Búcsúzóul egy másik gobelin. Katona Szabó Erzsébeté. Könnycsepp a címe. És ebben a könnycseppben benne van számomra mindaz a fájdalom, amit megélhetett századunknak ez a két páratlan zsenije: Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi. Nagy László
