Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-03-31 / 13. szám

Evangélikus Élet 1991. március 31.-NAPRÓL NAPRA Krisztus mondja: Halott voltam, de íme, élek örök­­kön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kul­csai. Jel 1,18. VASÁRNAP Krisztus azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. 2. Kor 5,15; (1. Sám 2,2; 1. Kor 15,1-11; Mt 28,1-10; Mk 16,1-8) Csak Jézus feltámadásának fényében lehet élő, örvendező, az örök élet felé te­kintő hitünk. Szabad nekünk tovább is látnunk, mint saját fájdalmaink, vagy hozzátartozóink el­vesztése. Túl a sír sötét éjjelén vár a feltámadás! Jézusunk él! HÉTFŐ Az örök megrettentek az angyaltól való félelem miatt, és szinte holtra váltak. Az asszonyo­kat pedig így szólitotta meg az angyal: Ti ne féljetek! Mt 28,4-5 (Neh 6,16; lKor 15,12-20; Mt 28,11-20; Lk 24,13-35) Akik azt hitték, hogy Őt őrizhetik, hogy hatalmuk van felette - megrettentek. Akik őt hittel és szeretettel keresték - megvigasztalódtak. A hitben élő ember nem remeg, hanem meglátja Isten síron túl is tartó hűségét és gondviselését. A fé­lelem megbénít, de az élő Úr megelevenít - minket is! KEDD Magasztallak, Uram, a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt. Zsolt 57,10 (2 Kor 2,14; Lk 24,36-45; Róm 12,1-2.) Nem maradhat titok, sem magánügy az, hogy Isten Krisztus által győzelmet aratott a halál fölött. Az Úr dicsérete már itt a földön kedves kötelességünk, ha fönn a menny­ben is Őt szeretnénk dícsérniv,Hogyne dicsérném az Istent zengedező énekkel?” (53. ének) SZERDA Ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Ezért akár élünk, akár meg­halunk, az Úréi vagyunk. Róm 14,8. (Zsolt 139,9-10; Jn 20,1-10; Róm 12,3-8) Mindkét kiírt ige gyönyörű. Bárhol vagyunk és bármikor segítség­re, oltalomra szorulunk: tudnunk szabad, hogy Urunk vigyáz ránk. Fontosak vagyunk a számára, hiszen Övéi vagyunk: drága vérével tett magáévá bennünket, hogy örökké neki szolgáljunk. CSÜTÖRTÖK Te uralkodsz a dühöngő tengeren; ha hullámai tornyosulnak, te lecsendesíted őket. Zsolt 89,10 (Mt 14,31-32; Jn 20, 11-28; Róm 12,9-16) Amikor mi már fáradtan, tehetetlenül, elkeseredve feladnánk a harcot, abbahagynánk a küzdelmet, ;j akkor az Úrnak még mindig van ereje, hatalma, szeretete arra, hogy minket megmentsen. A kísérté­sek és a bűn hullámait is Ő csendesíti le bennünk, rj Csak ne lennénk sokszor olyan kicsinyhitüek, gyá­vák és lemondóak! PÉNTEK Fiam. tartsd meg parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét! Péld 7,2. (Jak 1,22; Jn 21,1-14; Róm 12,17-21) Boldog, örömteli élet feltételei lehetnek ezek: Isten igéjét szívesen, örömmel hallgatjuk és tanuljuk, akaratát megpróbáljuk megérteni, még akkor is, ha az szá­munkra nehéz, és naponta hálás szívvel elfogadjuk rajtunk is megújuló kegyelmét. „Add, ó Atyám, hogy nagy kegyelmed mindig szemem előtt legyen!” (58. ének 5. v.) SZOMBAT Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkod­jatok! Jer 7,3. (Ef 3,14,17; Lk 24, 1-12; Róm 13,1-7) Istent nem lehet félrevezetni sem üres jelsza­vakkal, sem kegyes frázisokkal: Ő bűnbánó, megté­rő, megújulásra kész szivet szeretne bennünk látni. ’ Isten akkor lakik köztünk, ha Krisztus ügye tölti be szívünket a hit által és az Ő szeretetéből táplálko­zunk, mint a növény a talajból. Koskai Erzsébet ÉLŐ VÍZ GONDOLATOK A CALATA LEVÉLBŐL A szabadság evangéliuma „Krisztus szabadságra szabadított meg titeket, álljatok meg tehát szilárdan...” 5,1 A galaták esete minden időkre nagyon tanulságos: az evangélium mellett visszakísért a törvény, a hit engedelmessége mellett a parancs cselekvése. 3,2-3. Éppen azért látja Pál apostol elengedhetetlennek, hogy világossá tegye a törvény és az evangélium viszonyát. Az evan­gélium a szabadság evangéliuma. Hogyan hozott szabadságot az evangélium a zsidók számára? A zsidókról azt mondja Pál, hogy olyanok, mint a kiskorú gyermekek, akiket a szülők házita­nító felügyelete alá helyeznek. Ez a házitanító, az iskolamester, a törvény. Hatalmat kapott arra, hogy a fiakra feladatokat rójjon, tőlük kérlelhetetlen szigorral telje­sítést követeljen. De a a házitanító uralmának határa van. Csak addig követelhet, amíg a gyermek kisko­rú. Mikor eljön a nagykorúság ide­je, véget ér az iskolamester ideje. Útilaput kötnek a talpa alá. így járt a törvény. Jézus Krisztus eljö­vetelével, a kereszten szerzett vált­­ságával és feltámadásával lejárt a törvény ideje. Az evangélium ép­pen ezt hirdeti: eljött a szabadulás örvendetes ideje. Most már szabad tetszésből, felnőtt komolysággal hihetnek, és a hit engedelmességé­vel fiákként élhetnek. Örökösök, szabadok. Krisztusra vezérlő neve­lő szerepe véget ért. 3,24. Hogyan hozott az evangélium szabadságot a pogány ok számára? Pál hasonlatában a zsidók kis­korúak, a pogányok pedig rabszol­gák. A pogányok felett a természe­ti erők uralkodtak. Azok hatalmá­tól függtek, mint a rabszolga a fel­ügyelő korbácsától. A rabszolgá­nak csak egy mód volt a szabadu­lásra: ha valaki váltságot fizetett érte, s ezzel kiváltotta őt sanyarú rabságából. Az evangélium éppen ezt hirdette: „Krisztusban nincs többé sem zsidó, sem görög, nincs sem szolga, sem szabad (társadal­mi osztály értelmében), nincs sem férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézus­ban.” 3, 28. Jézus megváltotta a természeti erők foglyait, így azok ugyanolyan helyzetbe kerültek, mint a nagyko­rúságot ért fiák. Krisztussal új kor kezdődött: a szabadság. Egyként szólíthatjuk a hozzáférhetetlen szentségben lakozót: Abbá!, Atyám! 4,6. Hát nem balgaság ebből a sza­badságból visszatérni a törvény szigora vagy a természeti erők ret­­tentése alá?! Az evangélium a sza­badság evangéliuma! Ez áll a mai törvényeskedőkre és a modern pogányokra is. Talán nincsenek is messze egymástól, mert mindkettőben felfedezhetők ugyanazok a jelenségek: a félelem és az elbizakodás. Az előbbi abból folyik, hogy jaj nekem, ha nem teljesítem; ha a kikutathatatlan erőket nem ismerem, az utóbbi pe­dig abból, hogy túlértékelem erői­met mind a törvény követeléseivel, mind a fölöttem ható erőkkel szemben. Mindettől egyformán megszabadít a bizodalmas hit Jé­zus teljesítésében és Jézus különb­séget nem ismerő irgalmában. „Mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” 3,26. IMAVEZÉRFONAL „Tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, a magatok dolgát végezzétek.” 1 Tessz 4,11 Amikor ezeket a sorokat írom, hajnal óta, az éjjel kitört Öböl-háború híreit közli a rádió megszakítás nélkül. Újra pusztító háború tombol, sok vér és könny folyik, s rengeteg érték, munka megy veszendő­be. Bár most már tüzszünet van, de nekünk, kereszté­nyeknek újra feladja a leckét a háborús idők béke­munkájára. Csendesen éljetek! Áll ez természetesen megszokott körülmények között is, de most mégis jobban a figye­lem középpontjába kerülünk. Változtat-e rajtunk is a helyzet megváltozása? Tudjuk-e tenni tovább változat­lanul „ a magunk dolgát”? A zajban lesz beszédesebb a csend, zűrzavarban a rend, és az új helyzet-diktálta változásokban a folyamatos rendíthetetlenség. Valahol olvastam, hogy a széldobálta hajó lámpája azért tartja meg helyzetét, mert zsinórja magasan, a mennyezeten van felerősítve. A fentről függő lámpá­nak nem kell követnie a hajó hánykolódását. Mi lenne magasabban rögzítve, mint az Istenhez kötődő egy­ház, gyülekezet, hívő ember? Ezért maradhat nyugal­mi helyzetben háborús megrázkódtatás közepette is, élve csendesen és a maga munkáját végezve. Meg is növekszik a szerepe a rendkívüli időkben, ha tudja végezni a maga dolgát: az imádságot és a szere­tetszolgálatot. Ne engedjük, hogy a jelen veszélyei és félelmei kilendítsenek biztosan függő helyzetünkből, tönkretegyék Isten előtti csendünket, rendszeres imádkozásunkat és személyválogatás nélküli szerete­­tünket. Még az ENSZ főtitkára is azt mondta politikai egyezetetö próbálkozása meghiúsultán: „Itt már csak az Isten segíthet. Ha vannak itt olyanok, akik hisznek Istenben, imádkozzanak.” Nekünk egy poli­tikus véleményén messze túl kell tudnunk, hogy mit jelent a hit és az imádság éppen olyan dolgokban, amikor az emberi törekvés és erőfeszítés már nem segít. Sok minden, és számtalan ember kiált ma a hívők imádsága és szolgálata után. Isten szava pedig parancsolja: csendesen éljetek, és a magatok dolgát végezzétek! Imádkozzunk a világ lángba borult részeiért, emberi életek, természeti és emberkéz alkotta értékek meg­maradásáért, mindenféle mentő munkáért, az egyház segítő szolgálatáért. Szorongatott helyzetű keresztyén gyülekezetekért, és a kedvező lehetőségű keresztyének áldozatos segítségnyújtásáért. A mi egyházunk, egy­házaink alkalmassá válásáért bármilyen mentő mun­kára. Isten uralma érvényesüléséért és a gonosz bajke­verése meghiúsulásáért. Csepregi Béla HÚSVÉT 2. NAPJÁNAK IGÉJE KRISZTUS ÚR: BÉKESSÉG, BÍRÓ, BÜNBOCSÁNáT ApCsel 10,34-43 Nincs semmi értelme Jézus Krisztus fel­támadását hirdetni és győzelmének örven­deni, ha ezt úgy értjük, hogy csak Róla mondunk valamit, nem pedig magunkról és az egész világról is. Sokszor még mi magunk is ellenkezés nélkül tudomásul vesszük, ha úgy beszélnek emberek, hogy egyeseknek jelent valamit Krisztus, má­soknak semmit, egyesek Úrnak tartják, mások legfeljebb figyelemreméltó tanító­nak. Semmiképpen sem volna szabad át­venni ezt a beszédmódot. Hiszen Krisztus győzelme. Úr volta nem széjjelválaszt, ha­nem ellenkezőleg, öszekapcsol, egymás mellé állít embereket. Az őskereszténység számára ez volt az első nagy és keserves lecke, melyet meg kellett tanulniuk. Krisztushoz tartozni, ez nem emberek széjjelválasztása, hanem hí­vás minden embernek, kezdete, indulása Isten országa beteljesedésének. Péter apos­tol, aki minden idegszálával berzenkedett az ellen, hogy a pogányokkal közössége legyen, csak háromszori buzdításra tudja elfogadni, „amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak...” (ApCsel 10,15). Csak ezután tud elmenni a pogány Kornéliuszhoz, hogy Krisztust hirdesse neki. Mit is jelent, hogy Krisztus minden­kinek Ura? 1. Békesség. „Isten... békességet hirde­tett Jézus Krisztus által” (36. v.) - ez tö­mör összefoglalása annak, amit Jézus je­lent. Isten békét akar az emberrel: nem akarja, hogy az ember úgy érezze, elfelej­tett, kitaszított gyermek, s azt akarja, hogy az ember lássa meg. Isten szerzeté­nek nincs feltétele, hozzá nem (érhet két­ség. Egybecseng ez a húsvéti prédikáció az angyalok karácsonyi énekével, akik hir­dették: „a földön békesség...” (Lk 2,14). Isten szándéka ezzel a világgal és benne az egyéni emberi sorssal sokszor izgató és gyötrő kérdés. Amióta azonban Jézus Krisztus eljött és győzött, ez nem lehet kérdéses vagy kétséges: békességet akar. Tervéből nem rekeszt ki senkit sem: nem személyválogató az Isten. Tanúskodik er­ről Jézus élete, aki amikor „Szentlélekkel és hatalommal” felkenve szertejárt, akkor .jót tett, és meggyógyított mindenkit, akik az ördög hálójában vergődtek... ” (38. v.) és ártatlanul halált szenvedett. Az alap egyedül Jézus személye és élete, nem pedig a mi életünk alakulása vagy ehhez hasonlók. Nem az a helyzet tehát, hogy a keresztyének teljesítenének vagy Istennek adhatnának valamit, aminek segítségével más embereknél bizonyosabbak lehetné­nek Isten szeretete felől. 2. Bíró. Jézus Krisztus „Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak” (42. v.) - Úr voltához ez is hozzátartozik. Nemcsak a világ szeretné ezt feledni, hanem mi ma­gunk is szívesebben időzünk annál a gon­dolatnál, hogy „Ő a mi békességünk" (Ef 2,14). Az Ószövetségben ismételten fel­hangzik mint jó hír: uralkodik a te Iste­ned! Krisztus feltámadása éppen ezt jelen­ti! A dolgok a világban minden látszat és minden bűn ellenére úgy folynak, hogy Isten tartja kézben őket. Krisztus győzel­mét is így látjuk helyesen: nem arról szól, hogy mindenki csinálhatja azt, amit akar, - nem azt, hogy békességgel ajándékoz meg még akkor is, ha ez a békesség nekünk egyáltalán nem kell. Krisztus feltámadása minden embernek, s köztük minden ke­resztyénnek nekiszegezi a kérdést: hogyan éltél a felkínált kegyelemmel, mivé lett éle­tedben az odanyújtott békesség? Nem vé­letlen, hogy a feltámadás után a tanítvá­nyok először szinte mindig megrettentek, amikor Jézus megjelent közöttük: Jézus szeretetével és saját kudarcaikkal kellett szembenézniük, és - aligha véletlen - egyetlen mentséget sem mondanak. Vajon találna-e több mentséget a ma keresztyéné és evangélikusa, mint a ma bármely embe­re? 3. Bűnbocsánat. A kapott kegyelem mellett nem feledhetem,, hogy számot kell adnom róla, és a számadásban nem állha­tok meg. A békességhirdetés és ugyanak­kor az ítélet olyan feszültség, melyet nem volna szabad túl könnyen feloldani. A bűnbocsánatot tekintik úgy, hogy ab­ban szűnik meg ez a feszültség. Igen, igy van, - de közben nem volna szabad az Ur Krisztus vonásaiból a bírót törölnünk. így lesz a bűnbocsánat nem bátorítás a visszae­sésre, hanem erőforrás új életre az Úrban. Nekem és mindenkinek, aki csak hisz. Reuss András Imádság Láttasd és éreztesd meg velünk, Úr Jézus Krisztus, hogy bennünk is győzni akarsz és tudsz. Tégy győztessé minket, nem a magunk ügyében, hanem a Tiédben. Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1991. április 1. I., Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. 11. (úrv.) Szilas Attila, du. 6. II., Torockó tér de. fél 9. Szilas Attila. II., Modo­rt u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pcsthi­­degkút, II. Báthory u. 7. de. fél 11. Takács József. Csillaghegy, III. Mátyás ki. út 31. de. fél 10. Donáth László. Óbuda, III. Dévai Bíró M. tér de. 10. Nagy István. Újpest, IV. Lcib­­stück Mária u. 36-38. de. 10. Biázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) (német) Brebovszky Éva, de. II. (úrv.) Zászkaliczky Péter, du. 6. Pintér Károly. VII., Gorkij fasor 17. de. 11. (úrv.) Fodor Viktor, du. 6. Muntag Andor­­né. VIII., Üllői út 24. de. fél. 11. Kertész Géza. VIII., Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Csclovszky Ferenc, déli 12. magyar istentisztelet: Kertész Géza. VIII., Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. 14. de. 10. Fabiny Tamás. Kelenföld, XI. Bocskay u. 10. de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Buda­­hegyvidék, XII. Tartsay Vilmos u. II. de. 9. (úrv.) Böröcz Enikő, de. 11. (úrv.) Böröcz Enikő, du. fél 7. Takács József. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Pestújhely, XV. Maxim Gorkij tér de. 10. Bízik László. Rá­kospalota, NagytcmpIom*XV. Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI. Hősök tere de. 10. Kamer Ágoston. Cinkota, XVI. Kultúrház u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XV. Tessedik tér de. 9. Detre János. Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Kosa László. Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Detre János. Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. Kosa László. Pestszentlőrinc, XVII. Kossuth tér 4. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszcntimre, XVIII. Rákóczi út (református templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Bajesy-Zs. tér de. 10. Széli Bulcsú. XIX. Kispest, Wckcrle-telep de. 8. Széli Bulcsú. Pestszcnterzsébet, XX. Ady Endre u. 89. de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Csepel, XXI. Katona J. u. de. fél 11. Mezősi György. Bu­dafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rözse Ist­ván. Húsvét 2. napján az oltárterítő színe: fehér. Az istentisztelet igéje: Lk 24,13-35. Az igehridetés alapigéje: Csel 10,34-43. Húsvét hétfő. A feltámadás ünnepé­nek második napja, a feltámadott Krisz­tussal való találkozásról, feltámadásá­nak bizonyságairól szól, az emmausi ta­nítványok ősi evangéliumában A HOLLANDIAI SHIRCHADASJ KÓRUS HETEDIK MAGYARORSZÁGI KONCERTKÖRÚTJA A csoport 16 évvel ezelőtt alakult az Ede nevű holland kisváros­ban. Vezetőjük Bert Leeuwis. A 150 tagú, fiatalokból álló kórus most 95 taggal látogatja meg hazánkat. Modern zenei stílust képviselnek, többnyire angol és amerikai szerzőket. Megszólal a trombita, a fuvola, a hegedű és szaxofon, valamint a koncertet végigkísérve a szintetizátor, a dob, a szóló- és basszusgitár. Zenéjükkel Jézus Krisztus evangéliumát hirdetik. Jártak az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztriában. Ott­hon gyakran lépnek fel templomokban, hangversenyeken és evan­­gelizációkon. A telt hangzás, a jó zene nagyszerű élményt nyújthat érdeklő­dőinknek. Szeretnék megosztani gondolataikat, érzéseiket zenéjü­kön keresztül és személyes találkozások által is. A legtöbb koncerten közreműködik Jany, a pantomimművész, gazdagítva a látványt is. A koncerteket kétórás szeminárium előzi meg a pantomim és dráma területéről. Ezek professzionális taná­rok vezetésével folynak. Bárki részt vehet, de különösen ajánljuk lelkipásztorok és ifjúsági körök vezetőinek a figyelmébe. A koncertek időpontja és helyei a következők 1991. március 29. péntek, 19.00 óra Sárbogárd, Művelődési Ház 1991. március 30. szombat, 18.00 óra Budapest, Kispesti Munkásotthon, XIX., Marx u. 50. 1991. március 31. vasárnap, 18.00 óra Aba, Művelődési Ház 1991. április 1. hétfő, 18.00 óra Pécs, Ilku P. utcai református templom 1991. április 2. kedd, 18.00 óra Békés, a volt zsinagóga épülete. Szarvasi út 1991. április 3. szerda, 18.00 óra Szeghalom, református templom 1991. április 4. csütörtök, 19.00 óra Debrecen, református nagytemplom 1991. április 5. péntek, 18.00 óra Sárospatak, Művelődés Háza NYÉK „A POLISANDER GMK VÁLLALJA szabadalom alapján épületek galambok elleni védelmét, valamint egyéb építőipari javítási munkákat alpinista technikával. A védelem a galambokra nézve veszélytelen. Több mint száz működő referencia. Cím: 1135 Budapest, Csata u. 2/b sz. T.: 140-8397 FIATAL CSALÁDOK HETE Június 23-29. Sopronban, a Zerge ut­cai üdülőben. Részvételi díj: 1200 Ft. Jelentkezni lehet: Szeverényi János, 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 22. A Somogy-Zalai Egyházmegye megválasztott új esperesét Smidéliusz Zoltánt 1991. április 7-én, vasárnap du. 3 órakor Ncmcspátrón iktatja hivatalába dr. Harmati Béla a Déli Egyházkerület püspöke. Kemenesmagasiban és Kemenesmi­­hályfán április 7-én a de. 11 órai, illetve du. 15 órai ünnepi istentisztelet kereté­ben iktatják be az újonnan megválasz­tott lekészt, Kovács Imrét. Az igehirde­tői szolgálatot Szebik Imre püspök, a beiktatást Bálint László esperes végzi. Lelkészi Hivatal Pusztavámi telefonszáma megváltozott az új szám 01-en hívható interurbán 72-23. KELENFÖLD A kelenföldi gyülekezet április 6-án, szombaton du. fél 6-kor kezdődő szere­­tetvendégségén köszönti kántorát Su­lyok Imrét, aki negyven éve szolgál köztük. Előadást tart Trajtler Gábor országos főzeneigazgató. Házasság DECMANN TIBOR lajoskomáro­­mi evangélikus lelkész és LÁBOSSÁ ERZSÉBET magyar-német szakos ta­nárnő 1991. április 6-án az oroszlányi evangélikus templomban tartják eskü­vőjüket. Isten áldása legyen az ifjú pá­ron. Dccman Tibort, a lajoskomáromi gyülekezet újonnan megválasztott lelké­szét 1991. március 23-án du. 16 órakor ünnepélyes istentisztelet keretében ik­tatják szolgálatába. Az igehirdetés szol­gálatát Szebik Imre püspök látja el, a beiktatást Lábossá Lajos esperes végzi. Halálozás Sulyok Imréné sz. Bodolay Márta életének 78., házasságának 51. évében február 20-án elhunyt. Temetése márci­us 19-én volt. Az elhunytban Sulyok Imre kelenföldi orgonista feleségét gyá­szolja. „A szeretet soha nem fogy el." (I Kor 13.8) Szobát adok egy vagy két leinformálható fiúnak. Csepel, Belváros (Budapest, XXI. Árpád u. 8/c. II. 87.) Rakovszky Józsefné tanárnő. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (910036/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 91.20013 PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Fplplrtct vP7Ptn • BIRKÁS BÉLA elnök-vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk visszal

Next

/
Oldalképek
Tartalom