Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-03-31 / 13. szám

JÉZUSSAL ÉLEK »c» 100 1. ivir\nc/njo 01. ENGEDELMESSÉG Jézus mondta: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát csele­kedjem, aki elküldött engem...” Ján 4,34. Az engedelmesség háromféle lelki alapállásból következik: utasítás, parancs, gondolkodás nélküli teljesítéséből; vakbuzgóságból, téves értelmezésből; bizalomból, szeretetből. Az első megjelölésről nem kell semmit mondanunk, hisz akár társadalmi rendszerekből, akár katonai nevelésből mindenki számtalan példát ismer és sorolhat. A vakbuzgóság, - a hallott, de tévesen értelmezett szó vagy írás a mindennapi életben is, de az Úr Jézus életében sok hántás, fájdalom eredője volt. A nép tudósai, tanítói, papjai, akik ismer­ték az írást, a próféták jövendöléseit, nem hitték el, hogy Jézust Isten küldte, hogy Ő a Messiás. Jézus egy ízben így szólt: „...ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, mert én rólam írt ő”. Ján 5,46. Jézus Krisztust azért ítélte halálra a Főtanács, mert istenká­romlásnak minősítette Jézusnak saját magáról és az Atyáról val­lott igaz bizonyságtételeit. A bizalomból szeretetből való engedelmesség drága kincs. Jé­zus Krisztus Isten Fia, akinek végtelen hatalom volt a birtokában, azt mondta magáról, hogy „...az én eledelem az, hogy annak dolgait cselekedjem, aki elküldött engem...” Ján 4,34. Sőt, az Atya iránti szeretete, tisztelete, alázata mondatta vele: „...a Fiú semmit sem tehet önmagától, ha nem ha látja cselekedni az Atyát...” Ján 5,19. A hívő ember, aki Jézus Krisztust Megváltójaként ismeri, tud­ja, hogy az Úrban való bizalom, ill. az ebből folyó engedelmesség lelket, testet felüdít, boldoggá tesz. Mégis az engedelmesség gyakorlása a legnehezebb. Akadálya: az Én véleményem, az Én akaratom. Míg személyisé­gem nem az Úr akaratába simul, az egyéniségem engem igazol, engem „valósít meg”. A hívő ember kívánja felismerni, megérteni Isten akaratát, hogy cselekedhesse azt. Egy kedves idős testvér mondta el, hogy fiatal korában sokat könyörgött azért, hogy tanítsa meg őt az Úr az Ő szavának felis­merésére, hogy engedelmeskedhessen annak. Egy alkalommal belső indítást kapott imája után, hogy X helyre menjen el. Sietve öltözött, örömmel ment, hosszan gyalo­golt, de hiába! Zárt ajtók. Szívében kérdőjelek. Az egész egy zsákutca. Szomorúan kérdezte: Mi ez, Uram? Megint a saját gondolataim? Nem vezethetsz engem? Uram, te tudod, hogy én figyelni akarok Rád és engedelmeskedni neked. És akkor ott meg­értette Isten vigasztalását: Ismerlek, de te kérted, hogy meg tudd különböztetni akaratodat az enyémtől. Tanulóút volt ez. - Hálás szívvel köszönte meg ez a testvér az engedelmességre való nevelést és azt a felismerést, milyen az Isten indítása és milyen a saját magáé. így is szólhat, szól is az Úr, hogy belső bizonyosságot ad. Ez azonban - különösen napjainkban - kevesek igaz bizonyossága. Különböző szekták éppen erre a direkt megszólításra teszik a hangsúlyt, igei vezetés nélkül. Az emberek többségének kérdése: a mindennapi életben ho­gyan szól az Úr? Hogy igazít el? A megoldatlan problémákért imádkozó ember hogyan kap feleletet, hogy engedelmeskedhessen Urának? Sok hívő testvér arról számol be, hogy ha döntési gondját vagy megoldatlan kérdéseit imádságban az Úr elé viszi, biztosan tudja: az Úr hallja és felelni fog. E nélkül a hit - bizonyosság - nélkül sem kérni, sem meghallgatást várni nem lehet. (Lásd: Zsid 11,5.) Naponta újra kéri Istent és várja is a választ, mig a „kellő időben” az igéből vagy az események alakulásából félreérthetetlenül vá­laszt kap. Hála az Úrnak, hogy nevel, vezet és tisztogat. Ezért ha bűnt, tévhitet vagy természetedből adódóan a Szent Lelket szoraorító magatartásodat mutatja meg az Úr, ne mentegetőzz, engedj Neki. Amit megmutat, tedd Jézus keresztje alá. Engedelmességedet boldogság követi! Klucsik Jánosné Gyógyítani - Hittel, Szeretettel, Alázattal Egy lelkész szolgálatához hozzátarto­zik a betegek meglátogatása is. Mindig megrendítő érzés egy egészségében meg­rokkant, fájdalmaktól meggyötört ember betegágya mellé ülni, vigasztaló, erősítő szavakat mondani. A lelkészi szolgálat egyik nehéz területe ez. Nem hiszem, hogy orvos számára köny­­nyebb átsiklani a testi gyógyulást váró be­teg látványa felett, mint a lekésznek, akitől a betegek lelkűk gyógyulását várják. Nehéz kihívás a test gyógyítása és a lé­lek gyógyítása is. Mindkettőhöz szeretet mellett hitre is szükség van. Többek között erről is szólt beszélgetésünkben dr. Cserhá­ti Géza sebésifőorvos, a mosonmagyaróvá­ri Karolina Kórház orvos-igazgatója, az óvári evangélikus gyülekezet tagja.- Főorvos úr! Jelentett-e orvosi munká­jában valami többletet az, hogy hívő ember?- Feltétlenül! Az orvosi hivatást egy­fajta hit nélkül nem lehet végezni. Úgy gondolom, minden kollégában ég a mécses lángja, a hitnek és a szeretetnek érzése. Enélkül nem tud valaki orvos lenni, enél­­kül nem lehet gyógyítani. Hívő családban nevelkedtem, igy meg­volt a háttér, hogy magam is hívő emberré váljak. Sokszor tudtam egy-egy nehéz mű­tét előtt hitemből erőt meríteni. De nem­csak a hitet kaptam útravalóul orvosi hi­vatásomhoz, hanem az anyai indításban a szeretet fontosságát is. Az anyai figyelmez­tetés ma is a fülembe cseng: „Fiam! Első a beteg szeretete, azután a szakma szeretete és csak ezt követi a többi.” Azt már a mun­kám során én tanultam meg, hogy a hit és szeretet mellett a gyógyítás harmadik pil­lére: az alázat. Alázat a szakma és a beteg iránt.- Ennek ellenére sokszor kell tapasztal­ni, hogy a beteg kiszolgáltatott, hogy nem kellően figyelmesek, lelkiismeretesek az ápolók. Nem az Ön által említett három pillér hiánya az oka?- A kérdés sarkított, de van benne igazság. Igazán nem a mundér becsületét védve mondom azt, hogy a helyzet azért nem annyira rossz. Egy kívülállóhoz álta­lában az irritáló hírek jutnak el. Esetleges méltánytalanságot a beteg vagy a hozzá­tartozó mindig intenzíven éli meg. Sok a jó képesítésű ápoló. A kérdés felvetésének jogossága ott je­lentkezik, hogy az elmúlt negyven évben szakmára nevelték az egészségügyi dolgo­zókat. Felnőtt egy jó szakmunkásgárda, akiket nehéz arra nevelni, hogy hivatás­ként végezzék munkájukat. Én még annak­idején dolgoztam apáca főnővérrel. Elhi­vatottsága, betegszeretete minden képzele­tet felülmúlt. A mai fiatalok ezt már nem látják, nincs példaképük. Ehhez még hoz­zátehetjük - hogy teljes legyen a kép - fásultan, fáradtan, kizsigerelten végzik munkájukat. Ezt mind mérlegre kell tenni, amikor megítéljük munkájukat.- Lelkészek, sokszor beszélünk a test és lélek egységéről. Hogy látja ezt a kérdést az orvos szemével?- A gyógyításnál alapvető princípium: Test és lélek elválaszthatatlan egymástól. A lelki megrendültség általában hozza a testi bajokat. A rengeteg stresszhelyzetet, aminek ki vagyunk téve, a kilátástalanság érzését, követik a kedvetlenség, a depresz­­szió tünetei, a fekélybetegségek. Lelki in­díttatású az alkoholizmus is, az öngyilkos­ság is, amiben köztudottan tragikus az or­szág helyzete. Az orvos feladata: Megállapítani a komplexből mi az elsődleges és az elsődle­ges okot kell feloldani, hogy a másik is gyógyulni tudjon.- Hogy látja a kórházi lekigondozás helyzetét általában és itt a városban?- Mindig szilárd meggyőződésem volt, hogyha egy beteg szükségét érzi a lelkész szolgálatának, nem lehet abban megakadályozni. Visszataszító dolognak éreztem a múltban mindenféle akadá­­lyoztatástv. Nemrégiben lettem orvos-igazgató, így igazából kevés időm volt még ezzel a kér­déssel foglalkozni. De ezt az ügyet nem lehet félkézzel elintézni. Komolyan kell ve­le foglalkozni. Amennyit eddig láttam és tapasztaltam ezen a téren, elmondhatom, ennek a szolgálatnak a lehetőségei koránt­sem merültek ki. Persze, a feladat nagysá­gát látva egyáltalán nem csodálkozom, hogy a kórházi lelkigondozás ügye itt tart.- Milyennek látja Mosonmagyaróvár és vonzáskörzetének egészségügyi helyzetét, az ország más területeihez képest?- Úgy érzem, a nyugati országrészen jobb a helyzet, mint az ország más terüle­tein. Talán itt nem érezni annyira feszítő­nek azokat a gondokat, amelyek tőlünk távolabb egzisztenciális problémákat je­lentenek. Itt kevesebb a munkanélküli, ke­vesebb az ingázó, itt nem jár „fekete vo­nat". Ezzel együtt az elsivárosodás és a csa­ládnélküliség sem olyan mértékű, mint ott. A mi egészségügystatisztikánk annyival jobb, amennyivel kedvezőbbek életkörül­ményeink. Ezzel együtt is tragikus a hely­zetünk, hiszen a statisztikai adatok azt bi­zonyítják, hogy sikerült „kivívnunk" azt, hogy Európában immáron nálunk a legrö­videbb a születéskor várható élettartam. Ez pedig úgy gondolom, nemcsak az egész­ségügy problémája. Fordulat csak abban az esetben várható, ha egy egészséges lel­kületű generációt tudunk útjára bocsáta­ni. Az idő sürget, lépni kell, hogy még a 24. óra lejárta előtt a szakadék széléről vissza tudjunk fordulni. Kiss Miklós----------- A ZSOLTÁRT IDÉZZÜK ---------­Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 26. sorok megfejtése. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. 14. Ostorral ver. 15. Orvosi székfü. 16. Római ötvenegy. 17. Vágócszköz. 18. A rádium vegyjele. 19. Elektronvolt rö­vidítése. 20. Kecses vad. 21. Mágnes teszi. 23. A puli igéje. 26. Női becenév. 27. Részekre oszt. 28. Eléri a forrpont­­ját. 30. Cselekvést kifejező szó. 31. Hat­van melletti község. 32. Csavaros kézi emelőgép. 33. ...-kart, karosszéria nél­küli törpe versenyautó. 34. Csíkokra vág. 35. Csutak a kenyérsütő kemence kitisztítására. 36. Mágnesség régiesen. 37. A kártyás teszi az osztás előtt. 38. Ékköves fejdísz. 40. Kutat. 41. Francia és német gépkocsik nemzetközi jelzése. 42. Török régiesen. 43. Nevezetes. 44. Német névelő. 45. Romániai folyó. 46. A római birodalom megerősített határ­vonala. 47. Női tánckar tagja. 48. Grúz környezetben élő népcsoport. 49. Ko­misz, gyalázatos vulgáris kifejezéssel. 50. Utolsó posta rövidítése. 52. Emelet rövidítése. 53. Azonos római számok, összegük száz. 54. Bírói eljárás. 55. A buddhizmusban az egyéni lét megszű­nése, a teljes megnyugvás. 58. Fontos színházi ember. FÜGGŐLEGES: 1. Szélhárfa. 2. Bo­risz Paszternák doktora. 3. Az asztá­­cium vegyjele. 4. Rövid harisnya. 5. Szí-TAMÁS NEM HISZ... Jn 20,21-28 „Egy a tizenkettő közül”... szemébe mondja a tár­sainak: „nem hiszem”. Nincs felháborodás, kiközösí­tés, lelkibeszélgetés - ott marad a többivel. Vállalják a többiek és ö is vállalja a „hívő” társait. A tanítványok tiszteletben tartják a hitetlenséghez való jogot. A feltámadás után vagyunk, terjed a hír mindenfelé, - és akkor valaki nem hisz. Szeretik to­vább a hívők az igazán hívők, akik „látták az Urat”... De miért nem közösítik ki? Miért nem beszélnek vele komolyabban? Csak egy magyarázat lehetséges: „lát­ták az Urat”. Nem a maguk által kitaláltat, hanem a Názáreti Jézus Krisztust. Megjelenik Jézus ismét, és Ő sem haragszik a hitetlen­re. Szereti ezt a hitetlent, tiszteli a hitetlenséghez való jogot, tiszteli a kérdezéshez való jogot. Mert Ő tudja, hogy a hit a kérdéseken, kételyeken keresztül születik. Ő tudja: kérdezőt nem megszégyeníteni, elhallgattatni, kiközösíteni kell, hanem meg kell hallgatni. Ha valaki akkor Jézus az, aki tudja hogy a hit és hitetlenség közel vannak egymáshoz. Ő tudja, hogy mennyire megbízha­tatlanok a (hitetlenek) a hívő Peterek. Hallgatom, örömmel hallgatom: egyre több hívő közösség alakul, ahol mindenki bizonyságot tesz, s egyszerre elszorul a szívem, mert az „igazak között” nem látom Tamást, nem hallom a kérdéseit. Hát a maiak már ilyen tökéletességre jutottak, ilyen közel kerültek Jézushoz, hogy nincs már kérdés, kétely, bizonytalanság? Látom a szaporodó közösségeket, de nem látom közöttük Jézust, a jézusi türelmet, megértést. Hát hogy is lehetnének türelmesek, ha van még ember aki nem hisz? Hogyan tűrhetnék meg maguk között a hitetleneket, a kételkedőket, a bomlasztókat, akik a maguk nyugatlanító kérdéseivel zavart, kételyt tá­masztanának? Pedig vannak még kérdések, kérdezők csak őket elhallgattattuk, kiközösítettük, megszégye­nítettük. Jézus a „hitetlen Tamásért” ismét megjelenik, hogy vele beszéljen, neki is megmutassa magát. így lesz Tamás hívővé így értik meg a tanítványok újra a türelmet, a toleranciát. Talán János is azért írta meg a történetet, mert megértette az egyház igazi lényegét, megértette az emberi együttélés alapszabályát, a toleranciát. Nincs igazán hívő gyülekezet csak olyan, amely elhallgattat­ja, megszégyeníti, a kérdezőt. Az ilyen közösségekben lehetnek csodás jelek, valóságosak, de leginkább kép­zeltek; egy valami, pontosabban Valaki messzire el fogja kerülni és ez a Feltámadott. El fogja kerülni őket, mint egykor elkerülte a farizeusok és írástudók „elit” közösségeit. Mert ott csupa igaz ember volt, akik oly tökéletességre vitték, hogy már másokért is böjtöltek, minden igazság birtokába jutottak csak az egyetlen Igazságtól Jézustól kerültek egyre távolabb, egyre messzebb. Mert szinte minden megváltozott az első húsvét óta csak Ő nem: Jézus. Ő ma is keresi a Tamásokat, Ő ma is csendes szóval ébreszti a hitet, válaszol hitetlenek kérdéseire, Ő tudja, hogy a hit kérdéseken, megta­pasztalt bizonyságokon ébred, erősödhet. Ő még min­dig nem háborodik fel a hitetlenségen, de csendes szóval biztat, hív: „Ne légy hitetlen, hanem hívő...” Higyj a kérdezés jogában, ne higyj az „igazak” gyülekezetében. Jézus ma is ott jelenik meg ahol kere­sik az Igazságot. Kertész Géza AZ EVANGÉLIKUS LELKI SEGÉLY SZOLGÁLAT az EKE (Evangélikus Keresztyének az Evangéliumért) kö­zösségének szolgálatával Tápiószelén, az evangélikus paró­kián (Rákóczi út 7.) 1991. április 14-én du. 14 órától április 19-én du. 14 óráig tartja legközelebbi csendeshetét. Erre az alkalomra szeretettel hívjuk mindazokat a különböző meg­kötöttségektől, különösen is az alkoholizmusból szabadulni vágyó testvéreinket, akik a szabaduláshoz testvéri eligazí­tást, Jézus Krisztus Uruktól segítséget szeretnének kapni. A csendcshét a gyógyulásra vágyóknak ingyenes. Orvosnál való jelentkezés esetén táppénzre jogosító igazolást adunk a részvételről. A résztvevők lehetőleg hozzanak magukkal ágyhuzatot. A küldő gyülekezetek lelkipásztorait kérjük a vágyakozó testvéreink előkészítésére és küldésére, esetleg elkísérésére. Kérjük tovább a gyülekezet erejéhez képest adományok kül­dését az Evangélikus Országos Egyház csekkszámlájára (512-034725-1). A csekken kérjük a „Lelki Segély Szolgálat céljára” megjelölést feltüntetni. Postautalványra 1085 Buda­pest, Üllői-út 24. címet kell írni. Kérjük Testvéreinket, hogy imádságban legyenek együtt velünk, mind az előkészítés, mind pedig a csendeshét ideje alatt. Hasonlóan kérjük szolgálatunk rendszeres támogatá­sát is. A mi Urunk iránti reménységben hívunk mindenkit együttmunkálkodásra Pál apostol igéjével: 1 Thessz. 3,9-13. EGYHÁZMEGYEI PRESBITERI NAP HARTÁN Az első keresztyének örömeiket, gond­jaikat elmondták, megosztották mások­kal, a szomszédos gyülekezetekkel. így sze­retném továbbadni azt, amit közel százan, Bács-Kiskun evangélikus egyházmegye presbiterei átéltünk Hartán 1991. február 17-én, vasárnap. Böjt 1. vasárnapjára előírt textus. Jézus megkísérlése története alapján szolgált Káposzta Lajos esperes. „Nincs a világnak olyan tudósa, aki így válogatta volna össze a megkísértés történetét. A kísértés - pro­vokáció. A Sátán provokál. Számtalan formában kísért. Van-e erőm ellenállni? Alkalmas vagyok-e Isten igéje pályájának megfutására? Csak az tud megállni, aki nem felejt el imádkozni, aki nem felejt el naponként Istennel élő közösségben élni. Az istentisztelet befejező részében két „világi" testvérünk, két zenepedagógus szolgált, fuvola- és orgonaszómmal. Harta szórványából, Kalocsáról jöttek, - kö­szönjük szolgálatukat. A gyülekezeti házban folytatódott a program. Dr. Fabiny Tibor professzor tartott előadást, - a zsinatról. Sorsforduló előtt áll egyházunk, struk­turális, személyi, tartalmi értelemben. S hogy mindez érthetőbb legyen történeti áttekintést adott magyarországi evangéli­kus egyházunk zsinatairól. A XVI. századi első zsinattól, a jelenleg még érvényben levő egyházi törvénykönyvünket megalko­tó zsinatig, 1966/67-ig. A zsinat a szünodosz. együttmenetel szóból származik. Tud-e, akar-e együtt nesfóin névelővel. 6. Sürgető szócska. 7. Határozott névelő. 8. Szándékozod. 9. E napon. 10. Fölfelé mozgat. 11. lettor­szági népcsoport. 12. Fordított kétjegyű mássalhangzó. 13. Nem utó. 18. Regét mond. 22. Szóösszetételek előtagjaként a vele összetett szónak olajokkal való kapcsolatát jelöli. 23. Kakas dísze. 24. Tova. 25. Fehér szikláiról ismert angol kikötőváros. 26. Az idézet második, be­fejező része. 27. Holttest. 28. Fémet tar­talmazó. 29. Virágos mező, legelő. 31. Női név. 32. Lobbanékony, szenvedé­lyes. 34. Medália népiesen. 35. Bíróság előtti eljárás jelzője. 36. Horgászzsineg. 37. Ráma. 39. Fejetlen rizs! 40. Óv, úgy bánik vele, hogy baja ne essék. 4L Olasz város, fénykora a Medici-családdal fo­nódott össze. 43. Sertést kövérít. 44. öklel, erővel belcszúr valamibe. 46. Lc­­sothói gépkocsik nemzetközi jelzése. 47. Község Bnrnnya megyében. 48. Iszlám férfinév. 49. Hitvány ember elavult iro­dalmi szóval. 51. Levarrt hajtás a női ruhán. 52. Táplálkozó, ékezethibával. 54. ... Club, nemzetközi írói egyesülés. 56. Egymást követő mássalhangzók az ABC-ben. 57. A görög ABC tizenhar­madik betüjex. 58. Francia utca, ahogy kiejtjük. 59. Közeire mutató névmás. 60. Édesvízi hal. menetelni evangélikus egyházunk? Együtt gondolkodni, együtt cselekedni, együtt imádkozni, - a jövőnkért. Sok nyomorú­ságon keresztül vezetett idáig az út. Két nagy kísértéssel kell szembenéznünk, me­lyek kisértenek a múltból; a parttalan sza­badság és a szolgalelkűség. Meg kell fogal­mazni a sajátosan lutheránus álláspontot és el kell határolódni minden szektás áramlattal szemben. Döntő, hogy legáli­san választott és feddhetetlen emberekből álljon a zsinat, - s hogy egész magyaror­szági evangélikus egyházunk népe benne legyen a törvényalkotók gyülekezetében. A délutáni programban esperes testvérünk beszámolt az egyházmegye életéről. Örö­meinkről, és gondjainkról. Öröm. hogy új harangot avatott Solt­­vadkert, hogy ugyanott egyházi óvoda kezdte meg munkáját. Dunaegyházán a ta­xisblokád ellenére a teljesen felújított templom szentelése megtörténhetett októ­ber 28-án. S hogy ugyanazon a napon Kis­kőrösön Harmati püspök szolgálatával megtörtént a kiskőrösi szeretetotthon alapkőletétele. Hogy megnövekedett a hit­tanoktatásban részt vevők száma, s ebben a munkában nyugdíjas pedagógusok, sőt aktív nevelők is részt vesznek. Gond, hogy sem Apostagnak, sem Kis­apostagnak nincs lelkésze. Az amúgy is leterhelt lelkészek vállára nehezedik ennek a két gyülekezetnek a pásztorolása is. Du­naújvárosban imaházat kellene építeni, Kecskeméten templomtetőt és belsőt felújí­tani. A nap hátralévő részében - beszélget­tünk. Presbiter testvéreink vetették fel, - ki az egyháztag? - ki számít annak? - hiszen ez az egyik legfontosabb, hogy ezt megfogalmazza az új törvénykönyv. Isten színe előtt voltunk együtt. Jó volt tanulni közösen Isten dolgait, hogy együtt munkálkodjunk gyülekezeteink, egyhá­zunk rendjéért, békéjéért, megújhodásá­ért. Köszönet a hartai gyülekezetnek, Veze­tőiknek a testvéri szívből jött vendéglátá­sért, az ismét megtapasztalt (testvéri) sze­­retetért. Köszönet Dudla Imre egyházmegyei fel­ügyelő testvérünknek, aki jól tartotta kéz­ben a napi programot, gazdálkodva az időnkkel. Bács megyében hagyomány a februári presbiteri nap. Öröm együtt lenni, - épül­ni egymás hitéből. Ezt el kellett mondanom Néked Testvé­rem. Szabó István „AZ ÚRNAK JOBB KEZE HATALMASAN CSELEKEDETT.. Zsolt 118, 10 A keresztyénség legnagyobb ünnepe a húsvét. A Feltámadás ünnepe. Egy párat­lan jelentőségű koncepciós pörben maga Isten lelt a koronatanú a Vádlott rehabili­­tására. A korabeli egyházi és világi hatósá­gok egybehangzó ítélete így hangzott: „Méltó a halálra!” Szégyenben maradt a nagy vallásalapító. Sok szomorú szív vi­­gasztalódása lett semmissé: „pedig mi azt reméltük, hogy ő vált meg bennünket, bűntől, haláltól, örökéletre. Es már napok óta halott! Hiába hirdette feltámadását, bízott Istenben, s csalódott. Vele együtt mindazok, akik hittek Benne.” Ha Krisztus fel nem támadott, hiábava­ló a mi prédikálásunk, de hiábavaló száz­ezrek, milliók hite is. Azonban: maga Isten tanúskodott Fia mellett a nagy pörben. Hatalmasan bizo­nyított mellette azáltal, hogy feltámasztot­ta a halálból! (Róni. 1,4.) Ezt a „hatal­mas”-« már a lélekzetelállítóan csodálatos 118. Zsolt, is háromszorosan hangsúlyoz­za: Az ÚRnak jobb keze hatalmasan cseleke­dett... Az ÚRnak jobb keze felmagasztaltatott... Az ÚRnak jobb keze hatalmasan cseleke­dett... A Biblia ideiglenes földi életünk testét „sátorháznak” nevezi (2. Kor. 5,1.) A fel­támadás zsoltára nagy örömről szól: „Új­­jongás és győzelem szava zeng az igazak sátraiban..." (15. v.) Mi a keresztyén egyház titka? A Hívek győzelme? „Hála az Istennek, aki diadalt ad nekünk a mi Urunk, Jézus Krisztus ál­tal.” (1. Kor, 15,57.)Ez a titka, hogy az Egyház él évezredek óta. Gyülekezeteink híveink megmaradtak az elmúlt 45 év alatt hűségben. Az Evangélikus Élet ez évi 8. számában újjongó öröm csendül ki az „Új­ból hittant taníthatok” című írásból. Nagytarcsai gyülekezetünk titka, hogy olyan elődök szolgáltak benne, mint Sztehló Gábor, ezrek megmentője. Ami­kor utódja lettem Blaskovits Oszkár volt a gyülekezet áldott emlékű, Krisztus szerel­métől vezérelt kántor-lévitatanítója. Tőle tanultam a helyes gyülekezetvezetést. Úgy tekinthettem reá, mint principálisomra. Az első világháború vérzivatarában felesé­ge végezte katona férjé helyett az igehirde­tést. Munkálkodásuk gyümölcse formálta anyagilag és lelkileg olyanná a gyülekeze­tét, hogy országos hírűvé lehetett. Mindez csak egy morzsa, bizonyságtevés arról, hogy „az ÚRnak jobb keze hatalmasan cselekedett...” a világraszóló krisztusi Feltámadásban Jézus él, már nincs kétség. Kegyelmétől el nem téphet Sem magasság, sem mélység, Sem öröm, sem szenvedés Ő erőm és oltalmam; Ez az én bizodulmam. Győri János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom