Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1991-01-13 / 2. szám
GYERMEKEKNEK JL A BIBLIAI TOTÓ - 2. forduló Emlékezzünk a karácsonyi történetre! 1. Melyik evangélium beszél a karácsonyi történetről úgy, hogy nem említi sem a pásztorokat, sem az angyalt, sem a jászolt? 1 Márk 2 Máté X János 2. Melyik evangélium hallgat a karácsonyi történetről? 1 Márk 2 Máté X János 3. Ki volt a császár Jézus születésekor? 1 Julius Caesar 2 Néró X Augustus 4. Mit gondolsz? Hány kilométerre volt Názáret Betlehemtől? 1 4 km-re 2 135 km-re X 50 km-re 5. Milyen irányba kellett elindulnia Máriának és Józsefnek? 1 Délre 2 Keletre X Nyugatra 6. Hol volt helytartó ebben az időben Cirénius? 1 Júdeábán 2 Föníciában X Szíriában 7. Ki kapta azt az üzenetet, hogy Mária fiát Jézusnak kell nevezni? 1 Mária 2 Máté szerint József, Lukács szerint Mária X József 8. Hány pásztorról beszél Máté karácsonyi története? 1 Egyről sem 2 Sokról X Háromról 9. Hány király imádja Jézust? 1 Három . 2 Királyokról nincs szó, csak pásztorokról X Királyokról nincs szó, csak bölcsekről 10. Melyik prófétát idézik a főpapok és írástudók Heródesnek? 1 Hóseás prófétát 2 Mikeás prófétát X Jeremiás prófétát 11. Hol találkoznak a pásztorok az angyallal? 1 Az istállóban, ahol Jézus született 2 A szabadban, ahol őrizték a nyájat X Útközben, amikor mentek Betlehem felé 12. Mit mondott az angyal Máriának Jézus születése után? 1 „Menekülj Egyiptomba!" 2 Semmit, csak Józsefnek jelent már meg X „Jól tettél mindent, Mária!" 13. Miért kellett Egyiptomba utazniuk? 1 Hogy Jézus jó egyiptomi műveltségre tegyen szert 2 Ez volt a szokás. A gyerekeket körbevitték Mózes útján X Menekülniük kellett Heródes tö- 1 meggyilkossága elől + 1 Mi volt József foglalkozása? 1 Ács volt 2 Tetőfedő volt X Kovács volt A rejtvény beküldési határideje: 1991. január 27. Cím: Koczor Tamás. 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. A borítékra vagy lapra írjátok rá: MÁSODIK FORDULÓ! A cél: új, keresztyén értékrend kialakítása A Mosonmagyaróvári Keresztyén Iskola Féléve Rég .elhangzott az új iskolaév első tanítási napját jelző csengőszó. A gyermekek nyári élményei lassan feledésbe merülnek. Már a téli szünet örömeinek hódolhatnak az iskolapadokban ülők. Nincs ez másként Mosonmagyaróváron sem. az ország első keresztyén általános iskolájában. Négy hónap elteltével már lehet mérleget vonni az iskolának eddigi működéséről. Ennek a mérlegnek megvonására kértem dr. Thiesz Józsefnét, az iskola igazgatónőjét.- Idealista módon, nagy tervekkel vágtunk bele ennek az iskolának a beindításába. Egy színvonalas, jól működő iskolát álmodtunk meg, kis létszámú osztályokkal, ahol minőségi oktató-nevelő munka folyik. Ez azonban nem teljesen valósult meg, mert a nagyszámú jelentkező miatt kénytelenek voltunk a tervezettnél mintegy százzal több gyermeket felvenni és kilenc osztály helyett tizenkettőt indítani. Ennek eredménye értelemszerűen a zsúfoltság lett. ami mindenképpen az oktató-nevelő munka rovására ment. Gond volt, hogy több iskolából jöttek a gyermekek és ez főleg az első időben közösségalakítási nehézségeket hozott magával. Az összeszokott társaságoknál magatartásbeli problémákat tapasztaltunk. Nyeregben érezték magukat, próbálgatták, meddig mehetnek el. Nagy teher nekünk is és a gyermekeknek is a megnövekedett óraszám. Ennek oka, hogy az idegen nyelveket több órában tanítjuk a tervezettnél és a hittanórák is belekerültek a tanrendbe.- Mi az, ami megfelel az elvárásoknak és mi az, ami csalódást okozott?- A kapott anyagi és technikai feltételek mindenképpen rosszabbak, mint amire számítottunk. Az intézményt bérhiányosan kaptuk meg. Havi hiányunk 91 ezer Ft. Ennek okai, hogy néhány tanár nem tudta magával hozni fizetését. A gazdasági ügyek intézésére egy státust kellett létrehozni. A megnövekedett óraszám miatt megnőtt a túlóradíj összege. Úszásoktatás is beindult, amiért megintcsak fizetni kell. Egyelőre ez komoly problémát jelent nekünk. A megoldás csak akkor várható, ha megkapjuk a minisztérium által megígért 500 000 Ft támogatást. Az iskola épületét is lelakott állapotban kaptuk meg. Jellemző, hogy a 330 gyermek kézmosására a fiúknak, egy, a lányoknak három mosdó állt rendelkezésre. A meszelést a szülők végezték, mint ahogy az iskola egyéb javítási munkáit is. Váratlan és előre nem látható nehézséget jelentett az is, hogy gyermekeink az első időben nem kapták meg azt az étkezési kedvezményt, ami minden gyermeket megillet. Ezért ők jóval drágábban étkeztek. Ezt a kedvezményt a tanács csak külön kérés után, október 14-től biztosította. Végezetül, rendszeresen visszatérő gondot jelent és nagyban gátolja munkánkat, hogy az épületben párhuzamosan működő állami iskolával a felszerelések és szertárak közös használata nem megoldott dolog, a korábbi Ígéretek ellenére sem. Van olyan eszköz, aminek használatát még júniusban megígérték, de csak most kaptuk meg. Ami az elvárásoknak megfelelően alakul, az az oktatás tartalmi része. Az iskola indításának egyik célja az volt, hogy a gyermekeknek megpróbáljunk egy új, keresztyén értékrendet adni. Szerettünk volna bennük felelős magatartást kialakítani, mert gyermekeink felelősségvállalása sok kívánnivalót hagy maga után. Ne csak beszéljünk és beszéljenek a keresztyén életformáról, hanem meg is tudják azt valósítani! Jussanak el addig, hogy képesek felmérni cselekedeteik következményét. Úgy látom és szeretném hinni, hogy ebben bizonyos mértékig sikerült előrelépnünk. Hogy tovább tudjunk lépni, szükséges; hogy a szülők is partnerek legyenek ennek a fontos célnak a megvalósításában. Mert a nevelés elsődleges helye végül is a család. Mi nem tudunk csodát tenni, mégha a szülők úgy gondolják is.- Az iskola és az egyházak kapcsolata megfelelő-e, vagy vannak-e területek, ahol javítani kell ezen? Ez az iskola egy keresztyén iskola. Tehát nem zárható ki, hogy minden területen szoros legyen az egyházakkal a kapcsolat. Nemcsak a tanári kar, hanem a gyermekek is igénylik, hogy a lelkészek ne csak hitoktatás alkalmával jöjjenek az iskolába, hanem rendszeres jelenlétükkel segítsék a nevelőmunkát. Jó hatása van annak, ha a lelkész megjelenik az iskolában. Egyébiránt mindegyik felekezet lelkésze tagja az iskolaszéknek, ami örvendetes. A hitoktatáson túl jó volna még, ha a lelkészeket sikerülne bekapcsolni a nyári szabadidős tevékenységbe. A cserkészmozgalom elindítása is teljesen új terület. Szeretnénk, ha a lelkészek esetleg programokat tudnának szervezni templomaikban. Vannak még olyan területek, ahol ki lehet böviteni és szélesíteni a különböző felekezetekkel már eddig is kialakult jó együttműködést.- Közeledik az első karácsonyuk. Miként készül rá a keresztyén iskola?- A karácsonyra készülődés már elkezdődött. Lassan ráhangoljuk a gyermekeket arra, mit is jelent a karácsony. Sajnos, nemcsak a felnőttek, a gyermekek is elfelejtettek emberi mértékkel ünnepelni. Ezen mi segíteni akarunk. A mi karácsonyra való készülődésünk annyiban más és több a többi iskolánál, hogy mi megpróbáljuk tartalommal megtölteni a gyermekek ünneplését. Ádventi koszorút készítettünk. Gyermekeinkkel készítjük el az ajándékcsomagokat. Irodalmi és képzőművészeti alkotások tükrében beszélünk az Ádventi Kalendárium vezetésével a karácsonyról, a megváltó Úr születéséről. Tervezünk a helyi Művelődési Központban a többi iskolával közösen az egész város gyermekeinek egy karácsonyi műsort adni. A mi iskolánk pásztorjátékkal, versekkel, énekekkel készül erre az alkalomra. Szeretnénk műsorunkat nemcsak ott, hanem a különböző felekezetek templomaiban, így az evangélikus templomban is bemutatni. A mi karácsonyvárásunk és karácsonyünneplésünk köszönet akar lenni Jézus születéséért. Kiss Miklós FIATALOKNAK Az elmúlt héten két olvasói levél jelent meg az ijfúsági rovatban. Romhalmi Tamás felvetett gondolataira feleltek írói. Szomorú tény, hogy ezeken kívül csak két levelet kaptam, azt is egy személytől. Ez a két levél bíráló, ezért különösen örülök nekik. Az elsőben a november 18-án megjelent F. F. aláírású verset bírálta, mondván, elég volt már a versnek álcázott prózából. Valóban jobb lett volna, ha az a vers nem jön le, legalábbis nem abban a számban. Eredetileg a beköszöntő cikkem után szántam, amelyhez tartalmilag illet volna, sajnos, onnét kimaradt. Még egy mentsége van annak a versnek. Azért szakad el addig mutatott formájától az utolsó szakasz, mert idézet - hanem is szó szerinti. Tudomásom szerint id. Prőhle Károly professzor mondta halálos ágyán ezeket a szavakat fiának, („De ha egész életünkben hirdettük a Krisztust, mégis az utolsó órában üresen állunk előtte”). Második levelében kritikusan azt mondja el, úgy tűnik, mintha ennek a rovatnak nem lenne gazdája, arctalan. S javaslatára igyekszem minden számban összefogni a megjelenő írásokat, elmondani, mit miért közlünk, nemcsak orrotok elé dugni jobb-rosszabb cikkeket, verseket. Ezért hát a fenti cím: újrakzedés. Most pedig hadd mutassam be következő soroztunkat, amelyet végre nem egy ember ír. A címe ez lehetne: Mit várnak tőlünk? Mit várnak tőlünk az idősebbek, a gyermekek, a nem keresztyének, a külföldön élő magyarok stb. Keresztyén körökben inkább azt szoktuk kérdezni: mit vár tőlünk Isten. Sőt, Pál azt írja: nem érdekli, ki hogyan ítélkezik felette az emberek közül. (lKor 4,3), és vallja, hogyha embereknek akarna kedvében járni, nem volna Krisztus szolgája (Gal 1,10). Én pedig azt kérdezem, mit várnak tőlünk az emberek? Igen. Azt gondolom, könnyen beszűkülünk a magunk világába, saját gondolataink körébe* és evvel a beszűkült látással Újrakezdés fogjuk olvasni a Bibliát is - talán önmagunk igazolását keresve benne. Ezért szükséges figyelni másokra, meghallgatni igényeiket és felelni elvárásaikra. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül azonosulunk is velük, elvtelenül kedvükben járunk - erre figyelmeztet Pál, és Jézus magatartása (Fii 4,8) A másik haszna ennek a kérdésnek, hogy miközben egy-egy idős ember, gyermek, nem-keresztyén stb. kifejti elvárását velünk szemben, önmagukat tárják föl előttünk, valamiképpen megismerhetjük őket. Fogadjátok szeretettel ezt a sorozatot, válaszoljatok a kihívásokra. Címem: Székesfehérvár 8000, Pintér K. u. 31-33. Végül hadd adjak közre egy örömhírt: Cserháti Mártinak és Csepr égi Andrásnak - akik a teológiai kisszótárt vezetik - kisfiúk született. Kedves Márti és András! Fogadjátok tőlünk ezt a zsoltárrészletet és ezt a verset ajándékba: Te alkottad veséimet. Te formáltál engem anyám méhében. Magasztallak Téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Csontjaim nem voltak rejtve Előtted, amikor titkon fomálódtam, r e mintha a föld mélyén képződtem volna. ‘ Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva. a napok is, amelyeket nekem szántál. ® bár még egy sem volt meg belőlünk. Mily drágák szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak Nálad vagyok. (Zsolt 139,13-18) ' Szent-Györgyi Albert: GYERMEKEK Uram! Szétválasztottad a nemeket, hogy az örök keresésben lelkünk legmélyebb húrjai összecsengjenek. Az összecsendülésből gyermekek születnek, kedves, hófehér értelemmel kifestő gyermekek. De előítéleteim, félelmeim és gyűlöletem borítják el ezt a tiszta elmét. Bombavetőim az élet sötét árnyait, szép szándékaink hiábavalóságát példázzák. És ha felnő, nemes tettekre készen, szervezett mészárlásra taníttatom, legszebb éveit erkölcsi iszapba fojtva. Uram, mentsd meg gyermekeinket. Mentsd meg értelmüket, hogy romlottságunk ne rontsa meg őket. Mentsd meg életüket, hogy a fegyverek, melyeket mások ellen kovácsolunk, ne őket pusztíthassák, hogy jobbak lehessenek szüleiknél, hogy építhessék önnön világukat, a szépség, tisztesség, összhang, jóakarat és méltányosság világát. Melyet a béke és a szeretet kormányoz Mindörökké. ANYAGELVŰSÉG (MATERIALIZMUS) „Barátaim, hogy tudjak hinni másban, mint az anyagban? Egyetlen valóság az anyag s nincs több oly igazi jóság, mint az övé, ki minden pillanatban milliószor megalázza magát hűtlen fiáért, kinek neve lélek.” Szabó Lőrinc ünnepélyes hitvallásában pártfogásba veszi az anyagot a lélekkel szemben, oly korban, amikor a lélekről való beszéd gyakran üres fecsegéssé silányult, vagy, ami még rosszabb, kemény materiális érdekek takarójául szolgált. A költő a szavak felelőtlen felhígítása idején védi az anyagot, „akit a pap csak gyalázni szokott s bántalmazni a tiszteletlen ember” - s ezt teheti, költőként, csak a szó erejére támaszkodva, művészete jogán. Személyes hitvallását nem lehet egy lapon említeni a materializmus sokkal kevésbé tiszta eszközökkel elért e századi karrierjével: az egyetlen tudományos világnézetként beállított, a világ és az élet eredetére vonatkozó elmélet, vagy a történelmet az osztályharcok történetére szűkítő szemlélet erőszakos egyeduralmával. De a materializmus nyugati változatával, a fogyasztói életforma - de hát mindenki így él! - „demokratikus” terrorjával sem. A materializmus a teljes igazságból csak ennyit ismer: porból lettünk és porrá leszünk. Nem tud a kezdetről. Istenről, aki a port teremtette és leheletével megelevenítette; és nem tud a végről, Jób és mindannyiunk Megváltójáról, aki utoljára a por felett megáll. A Sátán-szekták és áldozataik hírét hallva pedig jó lenne újra megérteni próbálnunk Pál apostol figyelmeztetését: „a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen” (Ef 6,12). Életünk nem megfogható, nem anyagi szférája felőli tudatlanságunk és óvatlanságunk halálos lehet. „Ébredj fel, aki alszol...” Valami elindult... Mennyből jövök most hozzátok. Jó hírt mondok, jer halljátok. Mert nagy örömet hirdetek, Méltán ujjong ma szívetek... (Luther Márton) Amikor a fenti sorok írójának nevét a kis iskolás fiú kimondta és szépen, tisztán érthetően hozzákezdett Luther Márton verséhez, sok-sok idős pedagógus szeme felcsillant. A karácsonyt jelző fenyőágak a falon és a terített asztalon, az üvegpoharakban lévő színes gyertyák lobogó fénye régi emlékeket idézett sokukban... A XII. kerület nyugdíjas pedagógusai karácsonyi összejövetelüket idén a XII. kerület Pedagógiai Kabinetjének barátságos, meleg tanácstermében tartották, ahol a vezető, Apró Tibor igazi házigazdaként fogadta azokat, akik sok-sok ezer fiatalt indítottak el a megismerés, a tudás felé. A Mártonhegyi úti énekzene tagozatos általános iskola tanulói Bogdán Mihályné tanár vezetésével karácsonyi ünnepi hangversenyük egy részletével és versekkel köszöntötték az idős tanítókat, tanárokat. A feltornyosuló napi gondok közepette a kis lángok, a lutheri szavak és a betlehemes játék fényt vittek a törött arcokra, a sokat fájt szívekbe... Ezt a kis fényt adta a karácsonyi ünnepség a XII. kerületi nyugdíjas pedagógusoknak ádvent idején, 1990 decemberében. Schclken Pálma Jelentés a Silóból Az Evangélikus Élet november 11-i számában közzétett „Felhívásnak:” megfelelően megindult a munka a piliscsabai Siló ingatlan elhanyagoltságának felszámolására és a FÉBÉ keretein belül-tervezett új diakóniai felhasználás előkészítésére. Négy hétvége közel sem volt elég valamennyi szükséges munka elvégzésére, de jöttek a tettrekész fasori és vári cserkészek, gyülekezeti tagok az ország különböző részeiből és Isten segítségével tekintélyes előrehaladást értünk el. Tisztult a kert, az erdő és többek között frissen meszelve, berendezett szálláshelyekkel várja az épület azokat, akik tavasszal, a munka újrakezdésekor kapcsolódnak majd be reménységünk szerint a tennivalókba. Bár az ünnepek időszaka és az időjárás most munkaszünetet kényszerít a kétkezi segítőkre, a tervező, szervező munka, az engedélyek és anyagi alapok megszerzésére irányuló tevékenység és az imádság a segítségre szorulók csoportos otthonának megvalósításáért addig sem szünetel.” G. P. ÚJ ROVATOT indítunk lapunkban. Lelkigondozói feladatot szeretnénk teljesíteni. A rovat címe: LELKI PÁSZTOR lesz. Várjuk azoknak leveleit, akik súlyos életkérdésekben, egyéni életük rendezetlenségei, problémái között keresnek útmutatást, eligazítást. Várjuk ilyen irányú kéréseiket, leveleiket. A rovatban adnak választ a levelekre Bodrog Miklós és Madocsai Miklós lelkészek. A leveleket a szerkesztőség címére kérjük elküldeni (1088 Bpest, Puskin u. 12.) ’
