Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-12-15 / 50. szám

EE3 iftS GYERMEKEKNEK Á. F I A T A L 0 K N A K A NAGY ÉHÍNSÉG Jákob és családja letelepedett Gósen földjén. Az éhín­ség az országban lassan tűrhetetlenné vált. A raktárakban levő gabona fogyott, a pénz egyre több lett. József még mindig kemény kézzel vezette a gabona kimérését. Közben azonban gyakran járta a környező településeket is. Látta, hogy a családoknál egyre kevesebb tartalék maradt. Mi lesz, ha elfogy a gabonájuk? Hamarosan elérkezett ez a nap is. Az emberek pénzért vásároltak Józseftől gabonát. Ha­marosan azonban a pénzük is elfogyott. Egy napon kis küldöttség érkezett. József udvarába. A férfiakon látszott, hogy nagyon beosztják már az ételt, mindegyik nagyon sovány volt.- Urunk, nincsen már pénzünk - mondták József­nek. - Adj nekünk kenyeret, hogy ne haljunk éhen!- Vannak állataitok - válaszolta József. - Adjátok ide az állataitokat és én adok kenyeret nektek. így is történt. Hamarosan a fáraó karámaiban ösz­­szegyültek a különböző fajta állatok. A fáraó József testvéreire bízta az állatok gondozását. Jól látta, hogy ők értenek hozzá. Eltelt egy év. Az esőről még mindig csak álmodhattak Egyiptomban. A gyerekek közül volt már olyan hatéves, aki el sem tudta képzelni azt, hogy az égből vízcseppek hullanak. Egy napon újra eljöttek az emberek Józsefhez:- Urunk, se pénzünk, se állataink nincsenek már. Csak a testünk és a földünk maradt. Hadd legyünk a fáraó rabszolgái, csak ehessünk! József megvette a földjeiket és ezt mondta nekik:- A mai napon megvásároltalak benneteket és föl­deteket a fáraó számára. Itt a vetőmag, vessétek be a földet! A termés egyötödét a fáraónak kell adnotok, de a többit használjátok ti fel, hogy legyen kenyere­tek. Mindig hagyjatok vetőmagnak is a termésből! Az emberek boldogok voltak.- Te mentetted meg az életünket - mondogatták Józsefnek. József nézte őket. Most azt hiszik, hogy mindezt neki köszönhetik, pedig valójában az ÚR segíti ki ezt a népet a bajból. Ide költözött az ő népe, ezért meg­őriz egy egész országot. Magában halkan dicsérte az Istent. Krisztusiesők A. Rimbaud-nak Fénylő szárnya éjben kéklik, angyal hangja szivük éri; pásztor, bölcsek, néne, gyermek, mind megérti, s mennek, mennek. Lépnek lelkűk dallamára, szívük ritmusát vigyázva. Kicsik bátran, nagyok gyáván, botladoznak bűnök árkán, jászuolához kuporodni (batyujukban rikta holmi). Fénytől fényes szemmel lesnek: Égi Bárány, szótlan Gyermek. Messziről jött, Ö is piheg, nyála csordul, míg szendereg; szalma aranya takarja. Aki küldte, így akarta. Csendes éjben száll fel kéken, száll illata békéjüknek, mély dallama reményüknek: bárány, farkas letérdelnek.- ki -A TOTÓ ELSŐ FORDULÓJÁNAK HELYES MEGFEJTÉSE: Ki mondta? 1. Keresztelő János - Jn 1,29 2. Jákob - lMóz 32,27 3. Góliát Dávidnak - lSám 17,43 4. Egy pogány asszony Jézusnak - Mk 7,28 5. Pál mondta - ApCsel 20,10 5. Jézus a kánai menyegzőn - Jn 2,7 7. Erzsébet Máriának - Lk 1,42 8. Illés Áháb királynak - 1 Kir 18,44 9. Jób 2,21-ben Jób mondja 10. Kain mondja Ábelnek - 1 Móz 4,8 11. Bábel tornyának építői - 1 Móz 11,4 12. A bolond gazdag mondja - Lk 12,19 13. A jeruzsálemi zsidók mondják Pünkösdkor ApCsel 2,13 + 1. Pilátus mondja Jézusnak - Jn 18,38 A helyes tipposzlop tehát: x 1 x 1 1 2 2 1 x 12 12 1 Ország-város HEGY A játékunkban most a hegyek jönnek. Jók a dombok is. Nem fontos, hogy milyen betűvel kezdődik, csak a Bibliában legyen benne. Min­den jó hegy egy pontot ér. Keressetek és írjatok ki minél többet. A beküldési határidő: 1992. január 4. A lapra írjátok rá: HEGY Cím: Koczor Tamás 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) szervezésében 1990 tavaszán került megrendezésre a címben jelzett kongresz­­szus. A kongresszus anyagát kötetbe szer­kesztette Benkő Ágota, a NOÉ adta ki ez év őszén. Kereskedelmi forgalomba nem került, a NOÉ címén rendelhető meg. A szerzők között találunk ismert szak­értőket, pszichológusokat, szociológuso­kat: Pálhegyi Ferenc, Gyökössy Endre, Rókusfalvy Pál, Andorka Rudolf, Vasko­­vics László (Németországból), Kamarás István, Losonczi Ágnes stb. De megtalál­juk a hazai család- és érdekképviseleti szer­vezetek jelentős alapítóit és vezetőit, mint Némethy Zoltán, Haraszti Ákos, Morvay­­né Bajai Zsuzsanna. Továbbá találunk olyan közéleti írókat a tanulmányok szer­zői között, akik már évek óta aggódva figyelik a nemzet demográfiai és morális helyzetét, mint Fekete Gyula, Czakó Gá­bor, valamint Albert Gábor. A nevek fel­sorolásánál nem törekedhettünk a teljes­ségre, harminc nevet kellett volna megem­líteni, a recenzió írója a jelen névsorból kimaradtaknak elnézését kéri. A kötetet Surján László - a „szakága­zat” akkor frissen kinevezett minisztere - vezeti be. A bevezető alapján vázoljuk fel a kongresszus és így a kötet mondandóját is. A család válságban van, pontosabban a tradicionális értelemben felfogott csalá­dok száma a századforduló óta hazánkban Családkongresszus ’90 EGÉSZSÉGES CSALÁD - EGÉSZSÉGES NEMZET is rohamosan fogy. A tradicionális család­ra jellemző volt, hogy együtt élt, dolgo­zott és ünnepelt az egész, sokszor többge­nerációs család. Ennek a családnak az alapja a magántulajdon volt, a föld, az üzlet. Ezek a családok a falu vagy a város közösségének a hálójába illeszkedtek. Fontos összekötő és értelemadó szerepe volt a vallásnak, a keresztyénségnek a tra­dicionális magyar családok életében. Ez a múlt. Milyen a jelen? Megnövekedett a cson­ka (egyszülős) és a kevés gyereket nevelő családok száma, a család többé már nem a közös munka helye, kevés család étkezik együtt naponta (hetente is elvétve), a közös ünneplés is kezd eltűnni a családok életé­ből. Tudjuk azt, hogy a tradicionális csa­ládok létét biztosító anyagi feltételek is kedvezőtlenül alakultak. A bevezető következő kérdésköre a gye­reknevelés problematikája. Kevés időt for­dítanak a szülők a gyerekeikre, az apák napi átlagban 20, az anyák napi átlagban 60 percet. De ez jórészt mosdatás és étkez­tetés. Valószínű, hogy itt keresendő a hát­rányos helyzetű, érzelmileg visszamara­dott gyermekek kálváriája : a megnöveke­dett gyermekkori bűnözés, alkoholizmus, a kábítószerek fogyasztása jelentősen nőtt a fiatalkorúak esetében, valamint az ön­­gyilkosságok száma is emelkedett a tizen­évesek között. Következő problémakör a férfi-nő kap­csolat. Röviden azt lehet mondani, hogy e kapcsolat tartalma változott meg, és a kö­tetből „kihallani”, hogy ennek a túlhaj­tott női emancipáció a legfőbb okozója. A női emancipáció a legfőbb oka annak, hogy a nők megpróbálták levetni a több évezredes nemi (feleség, anya) szerepüket, amivel veszélybe sodorták a házasságokat és a családi életet. (A recenzió szerzője sze­rint sokkal összetettebb a helyzet, különö­sen egy olyan országban, ahol a nőket erő­szakkal állították munkába a szocializmus „hőskorában”.) De hát mi történt a családokkal? Megszűnt a család a közösen végzett termelő tevékenység színtere lenni. Ez lenne a bajok forrása? Valóban sok funkciót leadott a család, és átvállalt a társadalom, de maradt néhány feladat, amelynek a kerete és talaja a család le­het, és ez a bevezető szerint a gyerek szülése és felnevelése. MINDEN GONDOTOKAT ŐREÁ VESSÉTEK, MERT NEKI GONDJA VAN REÁTOK! lPét 5,7- Minden. Sokszor elég az embernek az is, ha elmondhatja búját-baját a másik­nak. Az az illető nem szól semmit csak figyel. Ennek ellenére eltűnnek a felhők, megjelenik a napsugár. S már talán nem is emlékszünk azokra a dolgokra, amik eddig kese­rítették az életünket. Pedig mi tör­tént? Kaptunk vigasztalást? Nem. Vannak dolgok, amiket nem merünk elmondani senkinek sem. Ezek ott belül csak marnak és éget­nek. S a seb egyre nagyobb lesz. Rothad a lelkünk, és az a legrosz-ILgy hideg novemberi délután ifjúságunk körében kérdéseket tettünk fel önmagunknak. A kérdések a következők voltak:- Mit jelent számodra ádvent?- Szeretsz-e úrvacsorát venni, szoktál-e készülni rá?- Mi a kétség?- Miért vannak visszatérő bűneink?- Mi az öröm?- Mi az akarat?- Emberi értékeink; van-e a másiknál értékesebb ember? - Kedvenceid? Születtek egyöntetű, különleges és elgondolkoztató válaszok. Ezekből ollóztunk.- Ádvent mindnyájunk számára várakozást jelent. Egyikünk így fogalmazott: várom Jézust a szívembe, várom, hogy megszülessen újra a számomra is, szeret­nék tiszta lenni és örülni ennek. Szavak: fenyőillat, hóesés, meleg szoba, gyertyail­lat, elgondolkodtat, bensőséges, bünbocsánat, csillag.- Szeretünk úrvacsorázni. Hogy miért? „Biztonságot ad, lelkierőt.” „Jézus ajándéka.” „Közelebb hoz az Úrhoz.” ,,Megkönnyebbülök.” Érdekes, hogy ennek ellenére legtöbben nem készü­lünk rá.- A kétség bizonytalanság önmagunkban - sokan így gondoljuk. Kételkedünk a saját erőnkben, és Is­tenben. Egyfajta gyengeség. A Sátánnak is megvan ebben a maga szerepe, de Isten le tudja győzni bennem a kételkedést.- Nem hiszek igazán, nem hiszek elég erősen. Ezért is könnyebb megtennem a rosszat, mint a jót. Egy fj#ppáq$ válasz: Hogy állsz Istennel? Ő azt mondja, minden gondunkat ves­sük rá, mert Neki gondja van ránk. Nem azt ígéri, hgy szimplán csak meghallgat. Keresi a megoldást számodra, de ehhez neked rá kell bíznod magad. Tudom, hogy ezt nehéz megtenni. És főleg az, hogy mindent! Mindent! Ami neked fontos, az Neki is fontos. Ő már csak ilyen: Fiát is kiszol­gáltatta, de mi méltatlanok vol­tunk erre. Ő mégis segíteni sze­retne ! Schaller Bernadett „Visszatérő bűneim: szeretném legyőzni őket, de igazi receptet nem tudok. Ha van, megmondjátok, ugye?” ■ - Egy különleges gondolat az örömről: Örülök, amikor adok valamit, mert akkor is kapok, hiszen tudtam adni, s ezzel örömöt szerezni. Számomra nagy öröm például, ha éneklünk az ifin. Szavak: mosoly, pillantás, főleg apróságok, szere­­tet-légkör, Isten jelenlétének élménye.- Akarat = lelkierő, ami egyedi. Törekvés, ami na­gyon lényeges az emberben. Akaraterő Isten akaratának eléréséhez. Lemondani az élet könnyű dolgairól, hogy megtaláljuk azt a kis kaput, amelyen át Isten országába juthatunk. Szavak: érték, szükséges, küzdelem.- Szavak: szeretet, akarat, megbocsátás. Egyikünk mindenki másságában, a lelki szépségben érzi az értéket. A képesség a szeretetre mindenkiben megvan, ezért nem lehet értékrendet állítani az embe­rek közt. Nincs a másiknál értékesebb ember.- Kedvenceink: Irodalomban: Ady Endre Arany János Petőfi Sándor Pilinszky János József Attila. Zenében: The Doors LGT Beatles Illés Koncz Zsuzsa. Válaszainkból, gondolatainkból kitűnik, mennyire különbözőek vagyunk, de egy Istent imádunk. Halle­luja ezért az Úrnak! Frank Ildikó és Martini Emese szabb, hogy ezt csak mi tudjuk, hiszen a külvilág csak egy teljesen ép gyümölcsöt lát. Valóban nem lehet mindent ki­fecsegni, mert az kibírhatatlan ér­zés, hogy a másik csak ott ül mel­letted és még sincs ott. Annyira ugyan figyel, hogy észreveszi, mi­kor befejezed a mondókádat. De rövid idő múlva úgyis elfelejti az egészet, mégha figyelt is. Arról nem is szólva, mi van akkor, ha kiad téged. Talán nem rossz szán­dékkal, de ilyen a természete - nem tudja időben befogni a száját. Csak úgy... mindenkinek Hazafelé mentem és azon tűnődtem,, ugyan miről is írhatnék, mi az, amit nekem kell elmondanom a hitről, rólunk pécsi fiata­lokról, a problémáinkról. Először arra gondoltam, hogy kérdéseket teszek föl arról, ami nagyon zavar a világban, ami itt a határtól nem olyan messze sajnos már jó ideje élő probléma: Miért van háború? Miért kell, hogy ártatlanok szenvedjenek? Miért kell ágyúszó messzi, tompa moraját hallanunk? A legfőbb parancsot, a szeretet parancsát hogyan lehet ennyire elfelejteni? - Nem, ez így nem lenne jó. Inkább rólunk kellene írnom, arról, ami bemutat minket. Me­sélhetnék a gyertyáról, melynek fényénél új értelmet kap a dal, melyet énekelünk. Imáink tisztaságáról, melyet egymás kezét fog­va mondunk megköszönve az élet ajándékait. A közös játékok öröme, a barátságok és az őszinte beszélgetések is szép gondolato­kat ébresztenek az íráshoz. Beszélhetnék arról, amit annyira sze­retnénk : az emberek, így mi is, ismerjék meg, mi az igazi szeretet. Jó lenne ha igazán megértenénk egymást és a környező világot. Most már nem írhatok erről sem. Hogy miért? Amikor a buszra felszállt egy szőke hajú lány és egy külföldi egyetemista fiú, az előttem ülő jól öltözött srác odaszólt a társai­nak: Nézzétek a kiscsajt! - A többit nem idézem... Már csak egy szót tudok leírni: MIÉRT? Pataki Tibor A család válsága mögött a bevezető szerzője szerint az egyes ember válsága fe­dezhető fel. A család fontos a jövő szem­pontjából is, mert nagyobb védelmet nyújt a különféle társadalmi devianciák (öngyil­kosság, alkoholizálás, kábítószer-fogyasz­tás stb.) ellenében is, vizsgálatok bizonyít­ják, hogy a fenti devianciák a családosokat kevésbé veszélyeztetik, mint a családnélkü­lieket. A bevezető tanulmány záró monda­tát hadd idézze a recenzió szerzője: „A feladat, ami ma a magyarságra vár, ... erősítse az embert, hogy erősödjék a család és erősítse a családot, hogy jobb legyen az ember.” A kötet szerzői szinte valamennyien csa­­ládcentrikusak, tehát elkötelezett szakér­tők jöttek össze véleményüket kicserélni a család jövőjéről. Valóban válságban van a család, és tiszteletre méltó minden erőfeszí­tés, amely keresi a megoldás útjait. A re­cenzió írójának szerény véleménye szerint még jobban használt volna a kitűzött cél elérésében, ha még több és más értékorien­tációjú szakértő kapott volna helyet a vita során. Mert a jó terápiához szükséges a jó diagnosztizálás, és ezt a szélesebb érték­­spektrumú vita jobban szolgálta volna. Még egyszer szeretné kiemelni a recen­zió írója, hogy sok színvonalas írás talál­ható a kötetben, aki teheti, vegye kézbe és olvasgassa. Bárdossy György 325 éve született ESZE TAMÁS A népi hős mindig új színt jelentett a történelemben. Különösen akkor, ha előremutat, és programja évszázadok elmúltával sem ment veszendőbe. A török kiűzésével, a másfel évszázados hódoltság megszűntével hazánk egyre nagyobb mértékben érezte meg a „gyarmatosító intézkedéseket”; „térítés” jelszavával elnyomást, terrort, szenvedést, erőszakot kellett elviselnie a protestánsoknak. Az egyik tervezet szerint: „a királyság lassan némete­­síttessék, és a forradalomra és nyugtalanságra hajló magyar nép a némettel szelídíttessék természetes ura és örökös királya hűségére és szeretetére”. Az önkény azonban nem számolt a népi ellenállással. 1697-ben felkelés robbant ki Hegyalján. A tarpai jobbágyok alig várták, hogy fegyverrel a kézben harcolhassanak az idegenek és a velük szövetkezett magyar elnyomóik ellen. A felkelés hullámai Tarpára is elértek. Ebben a felkelésben vált történeti hőssé Esze Tamás. A vidék birtokosa, II. Rákóczi György özvegye, a hitehagyott Báthory Zsófia a jezsuiták és a bécsi udvar engedelmes eszköze volt: ó kezdte meg a Tiszántúlon az ellenrefor­mációt. Idegen katonákat engedett be birtokaira, és testi-lelki elnyomásban tartotta Tarpát, a virágzó mezővárost is. Az Esze-család tagjai többször vezető szerepet vállaltak a hegyaljai felkelést megelőző, kisebb-nagyobb zendülésekben. Esze Tamást földije, Kis Albert kapcsolta be a hegyaljai megmozdulásba. Károlyi Sándor nemso­kára elfogatta ugyan, de később szabadon bocsátotta. Visszatért Tarpára, de újabb sérelmei és az általános elégedetlenség hatására, újra beállt a bujdosók közé. Döntő szerepe volt a Rákóczi-szabad­­ságharc megszervezésében, a fegyveresek létszámának gyors növekedésében. Rákóczi gyalogos-ezre­desévé tette meg hűséges emberét, később pedig családjának nemességet adományozott. Tarpán az egész lakosság a kurucokat segítette. Esze Tamás embereit sokszor vezette győzelemre. Rákóczi, Esze Tamás és a tarpai jobbágyok szolgálatainak a viszonzásaként, Tarpát bizonyos kiváltságokban, engedményekben részesítette. Sajnos, az általános engedményekkel már elkésett a fejedelem, és így nem tudta feléleszteni a jobbágyok lelkesedését. A tarpai robot és az adóhátralékok ügyében is kedvezően döntött a fejedelem. A vallási béke jegyében kezdődött szabadságharcba a katolikus nemesek hintették el a viszályko­dást. Ez siettette a nemzeti egység megbomlását, és az egykorú hagyomány szerint Esze Tamás halálát is felekezeti viszálykodás okozta: 1708 Pünkösdjének első napján, Nyitra alatt a református és a katolikus kurucok közötti zavargás áldozata lett. Bottyán János volt az egyetlen a tábornoki karban, aki szigorú vizsgálatot követelt a fejedelemtől a körülmények kivizsgálására. Esze Tamás halála után szülőhelyét, Tarpát hajdúvárosi kiváltságokban részesítette a fejedelem. Jelentős volt Tarpa „menedékváros”-jel!ege, a falai közé menekült jobbágyok számára. Népünk e népi hőst is szívébe zárta! B. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom