Evangélikus Élet, 1991 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1991-01-27 / 4. szám

A napkeleti bölcseknek a megérkezés, a látás, a beteljesedés, nekünk a karácsonyi ünnepkör lezárása. Kicsit szomorkás ünnep. A több gyermeket fölnevelt idősödő édesanya is könnyekkel a szemében szedegeti le a karácsonyfa díszeit. Miért sir vajon? A meghatottságtól, az örömtől, vagy gyerek-módján az ünnepek múlását siratja? Egyik sem. A fajdalom könnyei ülnek szemében. Gyermekei és számos unokája közül alig néhányan voltak kiváncsiak az ő kis karácsonyfájukra. Pedig most is mint sok-sok évvel ezelőtt, nekik állította. Nem maguknak, hanem nekik: a gyerekeknek, unokáknak. Akik betérnek majd kipirult, ragyogó arccal s boldog ünnepeket kívánnak. Kicsit leülnek, kicsit nem rohannak, s egy félórácskát, netán néhány órácskát nem sorolják, hogy ezer a dolguk. Testvér, te hol voltál, mikor mindezt elmulasztottad? Mit csináltál te akkor, amikor idős szüleid az ajtót lesve téged vártak. Jánost, Évát, Istvánt. Ádámot köszöntöttél, koccant a pohár? Miért nem koccintottál idős édesapáddal is? Kirándultál, autótúráztál? Miért nem kanyarodtál feléjük? Gyermekeiddel töltötted az idődet, mert nekik is szükségük van rád? Miért hagytad ki ebből az együttlétből öreg szüléidét? Jól esett otthon papucsba bújva, tréningruhában maradva elnyújtózni? Miért nem ültetted édesanyádat, édesapádat autódba és osztottad volna meg velük szép, kényelmes lakásodat egy délutánra? Egy ünnepkör lezárult, a karácsonyfák díszei dobozaikba kerültek. Az ünnep szemetjét eltakarítjuk. A seb ottmarad. Ne várj a gyógyítással jövő karácsonyig. Ne hidd, hogy mulasztásodat csak I év múlva pótolhatod. Krisztus megszületett, s ő minden nap ad lehetőséget, hogy jóváledd mulasztásodat. Krisztus megszületett öreg szüléid szivében is ezért bármi­kor betérhetsz hozzájuk. B. Sz. DR. MERÉNYI OSZKÁR, ANDREASZ GRYPHIUS IMÁDSÁG A SZENTLÉLEKHEZ Sínylődöm. Életkedv, üdítsd kedélyemet! Elégek. Harmat-ár, testemre záporozzál! Úgy felek. Szent öröm, ó. hozd a vigaszod már! Tántorgok. Támaszom, erősítsd léptemet! Gyűlölnek. Ó, maradj Barátom, s védj Te meg! Elalszom. Tiszta Láng, szemhéjamon ragyogjál! Sóhajtozom. Figyelj, s választ imámra hozzál! Vendég s a Gazda légy: eluntam éltemet. Tévelygők. 0, vezess jó útra. Értelem, Te! Kétely kínoz. Segíts. Igazság, a vakon! Villámtól rettegek. Te légy az Oltalom! Fogoly vagyok. Szakítsd, Szabadság, láncomat le! Enyészet int felém. Öröklét, jöjj, segélj! Ha meghalok, Te szent Életkút, bennem élj! BESSENYEI KUTATÓJA ELSŐKÉNT Az Országos Presbitérium 1990. november 15-cn tartott gyűlésének határozata értelmében azok, akik a 3 éves levele­ző teológiai tanfolyamot jó eredménnyel elvégezték, lehető­séget kapnak arra, hogy „djakónus-lelkész"-ként szolgálja­nak egyházunkban. Erre a szolgálatra elsőként dr. Széchelyi Béla kapott megbízatást. Avatása december 30-án. gyüleke­zeti istentisztelet keretében volt a Bécsi kapu téri templom­ban. Szebik Imre igehirdetésében 2 Tm 2,24-25 alapjába szolgálat feltételeiről és céljáról szólt. Pál szavai szerint az Úr szolgája barátságosan, jó teológiai felkészültséggel és türel­mesen végezze munkáját az egyházban. Szolgálatunk célja pedig az, hogy emberek megtérjenek, vagyis megváltozzék, krisztusivá legyen gondolkodásmódjuk, lemondva a maguk igazságáról. Isten igazságának tanúi legyenek, és Krisztussal éljenek itt és egykor Isten országában. Széchelyi Béla diakónus-lelkésszé avatása nem kezdete, de jelentős állomása szolgáló életének. Konfirmációja idején a pécsi gyülekezetben indult el a hit útján Káldy Zoltán szolgá­lata nyomán. Majd Budahegyvidéken erősödött hite és lett szolgáló tagja a Danhauser László körül csoportosuló fiatal­ságnak. 1956-ban szerzett diplomát a budapesti Műszaki Egyetem Elektromémöki Karán. 1968-ban a műszaki tudo­mányok kandidátusi fokozatát nyerte el. 1982-ben városépí­tési szakmérnöki képesítést szerzett. Ezzel egy időben fejezte be Teológiánkon is tanulmányait. Az elmúlt öt évben Algé­ria építészeti egyetemein tanított az alkalmazott környezőt- és csendvédelem professzoraként. Lelki életére hatással volt a Taizé-i és az Ansverus testvérközösség mély spiritualitása és ökumenizmusa. Ugyanakkor nyitott a társadalmi dimen­ziók irányában és a Krisztus-követés egységét vallja a szemé­lyes hit, a tudományos elkötelezettség és a politikai felelősség területén. Szolgáló életének nem háttere, de erőteret biztosí­tó ajándéka családja, felesége, gyermekei, unokái, akik imádkozó szeretettel állnak mellette. Felidézve az ünnepi istentisztelet bensőséges légkörét, együtt valljuk és imádkozzuk Túrmezei Erzsébet szép éne­két: Szentháromság minden áldás tőled jó. Kegyelmeddel új szolgákat hivsz elő. Tőled várunk mi is erőt, újulást. Kérve kérünk, áldd meg ezt az indulást! (315,4.) Madocsai Miklós TÖBB, MINT NAPLÓ - Simonffv András: Rozsda ősz -A magyar felvilágosodás úttörő­jével, az evangélikus Bessenyei Györggyel több tudós is foglalko­zott. Közülük kiemelkedett édes­apám, dr. Merényi Oszkár, a neves pedagógus és irodalomtörténész. Most, Bessenyei halálának 180. év­fordulója alkalmából érdemes az ő ilyen tárgyú munkásságát is felele­veníteni. Dr. Merényi Oszkár 1941-ben került át Kaposvárról a nyíregyhá­zi kereskedelmi iskolába. Azonnal bekapcsolódott a helybeli Besse­nyei Kör munkájába. Ez az irodal­mi társulat sok segítséget kapott az evangélikus egyháztól, amely Nyíregyháza életében komoly súllyal rendelkezett. Dr. Merényi Oszkár a Bessenyei Körben kitünően tudott együtt­működni Túróczy Zoltán evangéli­kus püspökkel és dr. Belohorszky Ferenc neves Bessenyei-kutatóval. 1941-44. között több előadást tar­tott az íróról. Tanulmányt is írt róla a Szabolcsi Szemlébe. Ä leg­fontosabb azonban az volt, hogy - kutatásai eredményeképpen - Nyíregyházán két Bessenyei-köny­­ve is jelent meg. Ezek egyike 1943-ban látott napvilágot .•. ,vBessenyei György. Tanulmányok” címmel. Dr. Meré­nyi ebben a müvében megállapí­totta, hogy Bessenyei bécsi éveiben „bensőbb viszonyba lép Istennel, mint azelőtt. Amint lelke gazdago­dik, tágul, bővül... közelebb kerül Istenhez, mert érzi emberi és írói hivatását, mert érzi magában a benső szózatot, amely parancsokat oszt neki, hogy Istent, mint min­den dolognak kútfejét, élő igazsá­got, bölcsességet, örök valóságot jóságos és igaz cselekedetekkel tisztelje.” Bessenyei munkásságát tárgy­körök szerint elemezte. Egyik feje­zetének címe: „Az Istenkereső Bessenyei”. Kiemelte, hogy az író felvilágosodott gondolkodását mennyire össze tudta egyeztetni a vallásosságával. Bessenyei Isten­ben a szeretet hatalmát és az igaz­ság örök forrását látta. „Bessenyei vallásos élményéből a mindenség­­gel szemben érzett áhítat emelke­dik ki. Ez az áhítat, mint valami tiszta szemlélet jut kifejezésre a költő szavaiban” - állapította meg dr. Merényi Oszkár. Ugyancsak 1943-ban jelent meg „Bessenyei György. Széplélek vagy hősi lélek? Magyar föld és magyar irodalom” című tanulmánykötete. Ebben dr. Merényi sokat: foglalko­zik Bessenyei vallásosságával is. Az író hangja „mintha puritán templom harangszavára akarna emlékeztetni, amely egyhangúan, de kitartóan és ódon zengéssel ke­resi az utat Isten felé.” Összegezé­­isül-ripedig- megállapítottaBesse­nyei „Istenérzését tehát úgy véssük szívünkbe, mint egy iró szenvedé­seinek, szeretetvágyának és igaz­ságkeresésének legszemélyesebb megnyilatkozását. Evvel Bessenyei a magyar vallásos lélek történeté­ben kiemelkedő helyet foglal el." A háborús események után. 1945-ben a Bessenyei Kör ismét megkezdte működését. Elnöke dr. Merényi Oszkár lett. Sajnos, két eddigi segítőjét: Túróczy Zoltán püspököt és Belohorszky Ferencet ekkor mondvacsinált vádakkal meghurcolták. Minden nehézség ellenére 1947. június 8-án szépen ünnepelték meg Bessenyei születésének 200. évfor­dulóját. Dr. Merényi a Vándortüz folyóirat 1948. februári számába írt tanulmányt az íróról. Dr. Merényi Oszkár 1947 végén összeállította Bessenyei kritikai ki­adás kéziratát. Mivel az Akadémia ekkor nem tudott anyagi támoga­tást adni, a Bessenyei Kör előfize­tési felhívást bocsátott ki. Ezt sok Szabolcs, Hajdú, Szatmár és Bihar megyei címre küldték el, Hatszáz előfizetőre lett volna szükség a könyv megjelentetéséhez - és nem akadt ennyi a négy megyében... Nem sokkal később, 1948 nya­rán még kedvezőtlenebb fordulat történt. Szabolcsban is elvették az evangélikus egyháztól az iskolákat és ugyanakkor oszlatták fel a Bes­senyei Kört. Dr. Merényi Oszkárt is joggal keserítette el mindez. Bes­­senyqi-kutatásait nem hagyta ab­ba, tanulmányokat a későbbiek­ben is írt róla. A Bessenyei Kör újjászületését azonban életében már nem érhette meg. Az utókor tiszteli Merényi Oszkárt többek között azért is, mert Bessenyei val­lásosságát írásaiban szépen mutat­ta be. Dr. Merényi László Egy „diáimat” kollokviumról Tíz éve, hogy dialektikus materializmusból is kellett levéltár­szakon kollokválnom, és mikor kiderült, hogy lelkész vagyok, el kellett mondanom: szerintem a lenini materializmus (önmagá­ban) nincs ellentétben a keresztyén hittel. Hiszen Lenin szerint a filozófiai matéria nem azonos a fizikai matériával, tudatomtól füg­getlenül létező valóság, amely megismerhető és használható. Isten pedig él, akár tudomást veszek róla, akár nem. Megismerhető tárgyszerű módszerrel: mint személy, személyes módon, a kinyi­latkoztatást elfogadó hit által. És használható, nem úgy, mint például egy lámpa, de mint például a napfény. Tehát lenini érte­lemben Isten matéria. - A professzorasszonyt meglepte, amit mondtam. Itt hozzáfűzöm: az a tétel, hogy az anyag nem teremthető és nem semmisíthető meg, kívül van a tudomány megismerési körén. Ez már a fizikát a filozófiával összekeverő „hit”, álvallás, amely isteni tulajdonságokat ruház a végső valóságnak tekintett anyag­ra (fölcserélve a Teremtő dicséretéi a teremtményekével! Rám. 1,23.). Az emberi lelket és szellemet tekinthetjük - ha akarjuk - az agy működésének, de akivel Isten szóba állt kegyelmében vagy harag­jában, az nem hullhat a semmibe, hanem Isten emlékezetében marad (Lk 20,38), s a történelem végén Isten emlékezetéből elő­hívja, új létezéssel, új örökre szóló testtel látja el (1. Kor. 15,37-38,42). A lélek halhatatlansága ősi általános gondolat, de az Újszövetség üzenete a test löltámadása. A marxizmus-leninizmusra hivatkozó politikai rendszer nap­jainkban Európában megbukott, de filozófiáját ezzel nem tekint­hetjük elintézettnek. - Azt is tudnunk kell: a keresztyén hit nem azonos az idealista filozófiával és világnézettel. Isten, akiben a lét és tudat egybeesik, nem egy idea. A filozófiai istenbizonyítékok csak a filozófusok istenéhez vezethetnek el, ha valaki meggyőző­nek tekinti azokat. De a filozófusok istenétől el kell jutni a Biblia élő Istenéhez. Számunkra az Isten bizonysága maga a názáreti Jézus. Egyébként legalább eső után köpönyegként jó tudatosítani, hogy tudományos világnézet fából vaskarika. A természettudo­mány világképei alkothat, annak is (a tudomány fejlődése és illeté­kességi korlátja miatt) nyitottnak kell lennie. De ha világnézetet alkot, a végső kérdésekhez nyúl, túllépi saját területét és (ál)val­­lássá lesz. Talán nem haszontalan legalább utólag leírni ezeket - az el­múlt évtizedekben tanult, de gondolkozó Testvéreimnek. Dr. Zsigmondy Árpád ISTVÁN PAP ÉPÍTETTE AZ ÚR 1290. ESZTENDEJÉBEN... Tordától délre, olt ahol a hegyek közül kilépő Aranyos folyó völgye síksággá szélesedik, Marosludas felé majdnem fele útján fekszik Aranyosgerend (Luncani). A középkori község 1260-ban lett a Gerendi család birtoka, az ún. pápai tizedjegyzékek szerint a XIV. század elején már tekinté­lyes, önálló egyházközség. A reformáció után előbb az unitárius felekezethez tartoztak, majd kálvinisták lettek és maradtak mind­máig. István pap templomából a mai szentélyben látható feliratos kövön kívül csak csekély részletek maradtak, a mai templom a XV. századi gótikus átalakitás-bővités alkalmával keletkezett, a későbbi korok inkább csak rontották-pusztították. Most végre a hívek majd' kétéves munkájával, áldozatával és sokak segítségével végzett renoválás-restaurálás után, a régi értékeket megőrizve, a restaurálás során fölfedezett újakkal gyarapítva, megújult, meg­szépült. így várta az ünneplő gyülekezetét a múlt év november 18-i hálaadó istentiszteletre. Szeretettel köszöntjük református testvéreinket ebből az alka­lomból. Urunk áldását kérve életükre és munkájukra. !SlÄO>CAM0f\m EÖ1F1CAVIT A felirat képét Odrán Balázs: A Székelyföld leírása c. müvéből vettük (V. 130). Szövege, a rövidítések feloldásával: „Istám cameram edificavit Stephanus sacerdos anno Domini MCCXC". PÁLYÁZAT a Soproni Evangélikus Gimnázium igazgatói állására. Feltételek:- evangélikus egyházhoz tartozás- egyetemi végzettség, legalább ötéves pedagógiai gyakorlat- részletes önéletrajz, amelyben a pályázó az iskola­­vezetési elképzeléseit is vázolja. Az állást 1991. július I-én kell elfoglalni. Szolgálati lakás Sopronban biztosított, fizetés megegyezés szerint. A pályázat az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalába küldendő (Budapest, VIII., Üllői út 24.1085) 1991. március 31-ig. Fiának ajánlja könyvét a szerző, de ez a dedikáció mindannyiunknak szól. Azoknak, akik még átélték a „Kompország katonáinak” idejét és azoknak is, akik még meg sem születtek 1956 őszén. Napló, családtörténet ez a könyv, mégis, mint aho­gyan egy család sokszor modell, a történelem esemé­nyeit tükrözve, úgy olvashatunk most erről a család­ról mi is. Ez a könyv nemcsak egy történelmi helyzet pontos leírása, hanem több annál; egy-egy emberi sors fölmutatása: szenvedések, borzalmak, megtisztu­lások, lelkesedések. „Meneküljetek a fénybe!” - szólít föl minket is az író. A tisztaságba ahol vállalni kell mindazt, amit akkor, ott, egy adott helyzetben, történelem lehetősé­gében, választ váró kihívásokban életükkel sokan megfogalmaztak. Tizenöt évesen éli át mindazt az író, amit följegyez. A legfogékonyabb, legmeghatározóbb évek ezek. Fontos, hogy a történelmi események között találkoz­zunk olyan emberekkel, akik útjelzők lehetnek egy fiatalember számára. Ilyen találkozásról, élményről is emlékezik Simonffy András amikor ezt írja: „Osztálytermünk ablakai kitörve, akik összejöt­tünk, fázósan, kabátjait szorosabbra fogva kucorog-PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyarországi Evangélikus Egyház pályázatot hirdet a Budapesti Evangélikus Gimnázium tanári állásainak betöltésére. Pályázhatnak evangélikus vallású, egyházhü, peda­gógiai elhivatottsággal rendelkező olyan tanárok, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek, tudományos mun­kát végeznek, legalább két idegen nyelvet beszélnek, és a gimnáziumi tanári és nevelő munkát élethivatásnak tekintik. A következő szaktárgyakra lehet jelentkezni: magyar-angol, magyar-német, magyar-trancla, la­tin-görög, magyar-orosz, magyar-latin (a nyelvek más kombinációban is szerepelhetnek), magyar-könyvtár, történelem-földrajz, matematika—fizika, kémia-fizika, biológia-kémia. A pályázók pályázatukat 1991. február 20-ig nyújthat­ják be a Budapesti Evangélikus Gimnázium irodájában (Bp. VII., Gorkij fasor 17-21.1071). A pályázatnak tartalmaznia kell az erre a célra kibo­csátott "Pályázati lap"-ot (beszerezhető a gimnázium irodájában); önéletrajzot; a tudományos és pedagógiai tevékenység bibliográfiáját; tanítói és nevelői tevékeny­ségének elvi elképzelését (ez utóbbit maximálisan egy oldalnyi terjedelemben). tunk a padok tetején. Csak történelemtanárunk jelent meg, mai szemmel nézve fiatalember, talán harminc­éves sem volt még akkor. Bajuszkás, mosolygós, ked­veltük, bár osztályzásnál nem volt szívbajos. Egyszer azt kérdezte tőlem: - Simonffy, éppen téged miért nem érdekel a történelem? Tanár úr, ez a történelem nem érdekel.- Jó, akkor a közepesedben biztos lehetsz. Ha még tanulsz is hozzá valamit, annál jobb. Most itt volt hát, úgy emlékszem, prémgalléros rövid kabátban, felült a tanári asztal szélére, és el­kezdte nekünk elmondani, mi is történt. Úgy, ahogy azóta csak ma lehet elmondani, harminchárom év után. Sztálinizmus, Sztálin halála, Hruscsov-beszéd, Nagy Imre reformtörekvései, Rákosi és Gerő nem túl dicső szerepe, Petőfi-kör és így tovább. Dideregve, de tátott szájjal hallgattuk, jó órán át. Tanár így még nem beszélt velünk. Ennyire még nem vettek emberszámba minket sem előtte és hát: sem utána. A történelemtanárt Gyapay Gábornak hívták. Ma az újra megnyílt Fasori Gimnázium igazgatója.” Jó volt olvasni a könyvben ezt a fejezetet. (Magvető Kiadó, 1990.) N. L. Az Ordass Baráti Kör állásfoglalása Az Evangélikus Élet 1990. december 23-i számában Frenkl Róbert országos, felügyelő „Karácsony, zsi­nat" c. cikkében többek között ezeket irja: „Az Or­dass Lajos Baráti Kör jogi szekciója... Az Alkot­mánybírósághoz fordult, nem alkotmányellenesek-e az egyházi törvények, nem kezdeményezheti-e ezért az ügyészség a Magyarországi Evangélikus Egyház törléséi az elismert szervezetek közül." Mivel ez a beállítás teljesen abszurd, nem is láttuk szükségét, hogy arra egyáltalán reagáljunk, mikor azonban külföldről olyan visszhang érkezett a fenti cikk kapcsán, hogy a „Baráti Kör feljelentette az egyházat az államnál", szükségesnek tartottuk, hogy ebben a kérdésben nyilvánosan is állást foglaljunk. Való igaz, hogy a Baráti Kör jogi szekciójának vezetője az. ősszel az Alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítása végett, vajon az 1966. évi törvé­nyek néni ellentétesek-c az ország alkotmányával és a petitum az volt, hogy amennyiben ellentétesnek találja, utasítsa az országos felügyelőt arra, hogy zá­ros határidőn belül hívja össze a zsinatot. Szó sem volt tehát a beadványban arról, hogy a Kör az egyház bejegyzésének a törlését kérte volna. Végül sajnálattal kell megállapítanunk azt is, hogy a cikk szerzője együtt említi, - mégha nem is azonosít­ja - az ÁÉH-hoz járó személyt a független magyar Alkotmánybírósághoz forduló állampolgári jogait gyakorló személy Tépésével, amely semmiképpen sem állami beavatkozásra, még kevésbé az egyházi befo­lyás növelésére, hanem egyszerűen csak a jogbizony­talanság megszüntetésére irányult. Budapest, 1991. január 4-én Az Ordass Baráti Kör Elnöksége SÁRKÁNY ANDRÁS Csak vándorok vagyunk e föl­dön. A vándor életből bőségesen jutott Sárkány András lelkésztest­vérünknek. Az Alföld szülötte volt, ahol segédlelkészként szol­gált, parókus lelkész a Dunántú­lon volt, itt fejezte be életét. Az Alföld nevelte és ott kezdte lelkészi pályáját. Raffay Sándor püspök avatta lelkésszé 1938-ban. Szente­­tornyán, Szentesen, Tiszaföldvá­­ron volt segédlelkész. Három évig tábori lelkészi szolgálatot végzett, majd a második világháború végén a hadsereg felbomlott és ezzel meg­szűnt a tábori lelkészi kar is. Ismét segédlelkész lett Kiskörösön. 1948-ban a Dunántúl nyugati ré-1916-1990 szén, az Őrségben lévő, kis missziói egyház Őriszentpéter hívta meg lel­készéül. Ezzel az Őrség vándora lett, amikor tetőfokán volt az őrsé­gi református gyülekezetek elnép­telenedése. Ezekben a falvakban kereste a szétszórt evangélikuso­kat, gyalog és kerékpáron közle­kedve. 1953 tavaszán a Veszprém megyei Kerta hivta meg. Itt annyi­val volt könnyebb a munkája, hogy a két közeli leánygyülekeze­ten kívül kisebb szórványterületet kellett gondoznia. A kiskamondi leánygyülekezetben, az iskola ud­varán düledező templom helyett derűsen világos, - torony nélküli templomot építtettett, olyan idő­ben amikor a templom lebontásá­ra gyorsan és szívesen megadták a bontási engedélyt, de reménytelen volt építési engedélyt kapni. Kerté­ről 16 évi szolgálat után Puszta­­szentlászlóra hívták, hol 11 évi szolgálat után ment nyugdíjba. Pécsre költözött, ahol súlyos be­tegséggel küzdött és 75 éves korá­ban meghalt. Szolgálata és élete nehéz gond­jait hittel hordozta, de mindig tu­dott szépet álmodhi, minek írásos nyomait versei őrzik, mik részben az Evangélikus Életben és a lelké­szek írásaiból összeállított gyűjte­ményes kötetben a Somvirágban jelentek meg. Mátis I. Ára 52 forint A Harang januári számának tartalmából Kapható az újságárusoknál Pethő Tibor: Európai tűnődések • Siklós László: Lórév nekünk a világ közepe • Somlyói Tibor: Szabadfogású birkózás Istennel • Gaal Péter: Régi naptárak • Takács Béla:.Régi énekmutató táblák • Zilahy Lajos: A kornétás • Halász Lajos: Hol kong a Hon? ® Végh Béla: A lápiaizmus • Domán István: Bűn yolt-e az öngyilkosság a Biblia korában? ® Riportok, cikkek: Bosch-kép a XX. századból, Az írás eredete, Albániából jöttem. Minden gyermek a mi gyermekünk, A zaj harmóniája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom