Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1990-10-21 / 42. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 55. ÉVFOLYAM 42. SZÁM 1990. OKTÓBER 21. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 19. VASÁRNAP Ha embertársad elesett és eltévelyedett, sirasd meg őt, de el ne ítéld Kempis Tamás Októberi ünnepeink Október hónapban az ünnepek száma megnőtt. Minden magyar evangélikus mindig kegyelettel gondolt az október 6-i gyászra, és büszke örömmel ünnepelte meg a reformációt. Most egy új ünnep mindkét érzését egyesíti, mert október 23-án kegyelettel gondolunk azokra, akik 1956-ban életüket adták hazájuk szabasdságáért, de ma már azt is ünnepelhetjük, hogy a kiontott vér nem volt hiábavaló, hogy napjainkban új életünk lehetőségei bontakoznak ki. 1956 véres forradalmát követhette 1990 békés átalakulása. Természetesen ez a változás bennünket nemcsak örömmel tölt el, hanem kötelez is. Az isteni kegyelem, amely békét biztosított számunkra, úgy érzem, hogy kötelességeket is ró.ránk. Az elmúlt 43 év szellemi életünkben és erkölcsi magatartásunkban hallatlan nagy rombolást végzett. A magyar társadalom szerkezete, igen hátrányosan változott. Hazánk Európa társadalmi fejlődésének középső zónájába tartozott, amelynek jellemzője, hogy ha tudott, Nyugathoz igazodott, de minduntalan külső erők hátráltató támadásait kellett elszenvednie. A VIII. században a tatár a XVI-XVII. században a török roncsolta szét a Nyugathoz igazodó szálakat. A török kiűzése utáni 2 évszázad a hallatlan gyors fejlődés időszaka: a XVIII. században az ország népességgel telítődik, a reformkor a polgári nemzetállam kereteit álmodja meg, amit a szabadságharc és az abszolutizmus követett, de a kiegyezés - ma már egyértelműen így látjuk - a realizálás kereteit is megteremtette. A dualizmus korában gyors felzárkózás következett be Európához, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy számtalan magyar tudós és művész játszott szerepet az európai kultúra gazdagításában. Trianon katasztrófája a műveltség terén nem éreztette közvetlen hatását, mert szellemi életünk nagyjai akkor is szervesen illeszkedtek be az európai, sőt a világ kultúrájába. Most hallatlanul nagy feladatok előtt állunk. Lényegében másfél generáció nőtt fel egy rendkívül merev társadalmi szerkezetben, amely képtelen volt az új szellemi kihávásokra rugalmasan válaszolni. Sok területen érvényesült antiszelekció és a társadalmi együttélésben nem a bizalom és a keresztyéni szeretet, hanem a gyűlölködés és az osztályharcos szemlélet érvényesült. Nemzeti értékeinket nem engedték igazán megbecsülni, és az alkotó hazafiság így csak búvópatakként érvényesülhetett. Azt hiszem, hogy az első feladatok egyike a fogalmi rendszerünk tisztázása. Az ideologikus megközelítés helyett a valósághoz kell visszatérnünk, hogy világunkat - mind a tárgyi, mind a szellemi világot - tisztán lássuk. Tudatosan le kell számolnunk a sokszor észrevétlenül belénk épült hamis fogalmakkal és képekkel. Cselekedeteink terén is új síkra kell térnünk. A társadalmi kapcsolatok legfőbb alapjává a bizalmat és az igaz keresztényi szeretet kel tennünk, így lehetséges lesz az, hogy mindenki felélősséget erezzen embertársaival szemben. Az autonóm felelős emberi közösségben valósulhat meg az, hogy az utilitarisztikus magatartás helyett a ezsményekért lelkesedő, áldozatot vállaló embereknek jut majd az egész társadalom megbecsülése. Vértelen átalakulásunk mindenkit kötelez arra, hogy minden erejével egy új evangéliumi alapokon nyugvó közösség kialakulásán fáradozzon. Gyapay Gábor A magyar reformáció bölcsőjénél BEIKTATTÁK A VASI EGYHÁZMEGYE ÚJ ELNÖKSÉGÉT Kemenesalja fővárosában, az ősi, történelmi levegőjű nemesdö- mölki (celldömölki) templomban ünnepi alkalomra gyülekezett ösz- sze szeptember 16-án a vasi Egyházmegye gyülekezeteinek számos tagja. Új egyházmegyei elnökséget iktattak be a gyülekezetek választása alapján: Bálint László celldömölki lelkészt az esperesi tisztbe, dr. Nagy János főorvost az egyház- megyei felügyelői tisztbe. Az ünnepi istentisztelet szolgálatát Szebik Imre, az északi egyházkerület püspöke végezte, segítői voltak Fehér Károly szombathelyi lelkész, a szolgálatból távozó esperes és Bán fi Béla espereshelyettes. „Lehetetlen nem gondolnunk Celldömölkön arra, hogy a, magyar reformáció bölcsőjét itt ringatták Kemenesalján”, - mondta prédikációja elején Szebik püspök, majd így folytatta: „Celldömölk- höz közel Sárváron a Nádasdyak segítették Erdősi Szilveszter Jánost, aki 450 évvel ezelőtt - megelőzve Károlyi Gáspárt - lefordította az Újszövetséget ékes magyar nyelvre, hogy eleink ezen a vidéken, de szerte az országban olvassák édes anyanyelvükön az Isten szent evangéliumát. Celldömölkön a Perlakyak és Berzsenyiek gondoskodtak, hogy Kemenesalja minden otthonába eljusson az evangélium. Drága, szent örökséget vesztek át, amikor Isten reátok bízza az evangéliumról való gondoskodást, a vasi egyházmegye lelki életének irányítását és jogi kereteinek fenntartását.” A Fii 2,13 alapján elhangzott igehirdetés három elvárásra mutatott reá. Isten azt várja tőletek, hogy az üdvösség útját felmutassáSzekszárdi öröm A szokványostól elütő meghívó 1990. szeptember 29-ére invitált Szekszárdra, hálaadó istentiszteletre, ugyanis a maroknyi gyülekezet hatalmas helyi áldozattal és példa nélkül álló társadalmi összefogással felújította templomát és a lelkészlakást. Babits városában a valamikori missziói gyülekezetben próbálta összefogni néhai Németh Gyula az ideköltözött evangélikusokat. A 20-as évek végén már templom és papiak is dokumentálta, hogy él a lutheránus közösség Szekszár- don. Az elmúlt évtizedekben kedvezőtlen körülmények között a puszta létéért küzdött a kis eklézsia Németh István szolgálatával. Jó másfél éve ifj. Hafenscher Károly a gyülekezet lelkésze, aki friss lendülettel, nagy bizakodással vágott neki a nagy álom megvalósításának, megújítani az erősen lepusztult épületeket. Üres kasszával meglehetősen merész vállalkozás volt ez. De a szekszárdiak megtapasztalták, hogy ahol nagy a szükség, ott nem késik a segítség. Példátlan összefogással nagyvállalatok, szövetkezetek, intézmények, kft.-k is segítettek pénzzel, munkával, természetbenivel. Még orosz katonái teherautó is fuvarozott a templomhoz. Ki merte volna ezt gondolni, akár csak pár éve is?! Az épületek megújultak, szépek, büsz- késégei a gyülekezetnek is, a városnak is. Az ünnepi istentiszteleten igehirdetésében dr. Hafenscher Károly nyugalmazott lelkész az építők felelősségéről is szólt a 127. Zsoltár alapján. Aki épít, új értéket hoz létre, aki renovál, azaz megújít, a régit őrzi meg a jelen és a jövendő szolgálatára. Öröm az, hogy a kétezer éves Egyház minden múltbeli értéke örökösének tudhatjuk magunkat. Amikor renoválunk, nemcsak épületeinket, hanem szellemi örökségünket is a jövő szolgálatára készítjük föl. E tevékenység eredménye még -sikeres munka esetén sem az ember ünnepe. Isten munkatársai vagyunk tudva vagy nem tudva, hittel vagy hit nélkül. Sokak szekszárdi összefogása is közös szolgálat volt, hogy Isten ügye számára újuljon, meg az épület és a közösség. A hálaadó ünnepi istentisztelet is ezt a megújulást tükrözte. Négy lelkész - Lackner Aladár, Andorka Sándor, Németh István, ifj. Hafenscher Károly - és két laikus, a kis bibliakörös Hau- szer Edit és a rangidős presbiter dr. Lemle Zoltán végezték a liturgia szolgálatát. A Szekszárdi Madrigálkórus Jobbágy Valér vezetésével működött közre. Szólót énekelt Hauszer Beáta, orgonán kísérte Gálos Miklós. Az ünnepi közgyűlésen dr. Frenkl Róbert országos felügyelő az egyházvezetés jókívánságait tolmácsolta, aki dr. Sólyom Jenő déli kerületi felügyelő társaságában érkezett. Szekszárd város Tanácsa nevében Kovács János szólt arról az örömről, hogy a város is gazdagodott az egyház épületeinek megújulásával. A testvéregyházak köszöntését Farkas Béla római katolikus plébános mondta el. Külön kedves színfoltja volt az ünnepnek, amikor a külföldi testvérgyülekezetek képviselői kaptak szót, Hollandia - Ede, ill. NSZK - Bietig- heim-Bissingen képviseletében. Testvéri adományukat jó szívvel Jézus Krisztus szolgálatára adták. Varsányi Ferenc pécsi lelkész a szomszédos evangélikus gyülekezetek köszöntését hozta., Lackner Aladár esperes egyházmegyei ösz- szefüggésekről is említést tett, amikor köszöntötte az ünneplő gyülekezetét. „Templomodat szentség ékesíti, ó Uram, időtlen időkig!” (Zsolt 93,5) Varsányi Ferenc Bánti Béla cspereshel) cttcs, Szebik Imre püspök, Bálint László az új esperes Fehér Károly volt esperes és tok, az üdvösség útján méltóan éljetek és az üdvösség útján reménységet hordozzatok. Ehhez fel kell mutatnotok a bűnből megmentő Jézust az egyházban, felelősséggel kell élni és felszabadultan, örömmel, ősi lutheri hilaritással kell reménységben cselekedni a megbénító közönnyel szemben. Az istentisztelet áhítatát emelte a Celldömölki Városi Énekkar szép szolgálata, az ősi liturgikus imádság, a Confirma pedig az egész egyházzal való szerves egységet jelképezte. Közgyűlés követte a beiktatást, melynek jegyzőkönyve is megörökíthette a tényt: Isten igéjével és imádsággal beiktatták az új esperest és felügyelőt. Dr. Nagy János felügyelő szólt először. Beköszöntőjében arról'val- lott, már gyermekkorában szívébe íródott a lutheri tanításhoz való hűség, olyan családi nevelésben volt része, ahol a hagyományoknak nagy szerepe volt és meghitt családi közösség segítette az életre való felkészülést. Előbb Ostffyasszonyfán volt orvos és már ott bekapcsolódott az egyház életébe, majd Cell- dömölkre került és itt is, mint felügyelő végzi szolgálatát. Jézus szavára figyelmeztetett: „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” Ebben a szeretetben képes az egyház a társadalomban is szolgálni és falain belül indulatok nélkül kezelni belső kérdéseket is. Az esperesi székfoglaló amint Bálint László maga elmondta - nem programadás volt. Csendes bizonyságtétel volt arról, hogy minden ember élete számára a megoldás Krisztus. Ma újra kell gondolnunk feladatainkat és küldetésünket mint egyén, mint gyülekezet és mint az egész egyház. Mérhetetlen kincsnek birtokában vagyunk, - Jézus hűsége kötelez bennünket! Három fontos kérése hangzott beszéde végén: Az egyA szolgálatát letevő esperes Fehér Károly megrázó szavakkal szólt arról, hogy milyen nehéz ma kimondani ezt a szót, testvér, lelkésztestvér. A testvérben találkozunk a másként gondolkodóval, az önálló lelkészi személyiséggel. A testvérségünk Jézus Krisztusban rejlik, Ő mond és tart testvérnek bennünket. Ezzel a krisztusi indulattal mondjuk egymást testvérnek. Szakály Elemér református esperes, Nagy József római katolikus plébános egyházunk köszöntését hozta az új elnökségnek. Szabó István a tisztéből távozó egyház- megyei felügyelő, Ambrus Géza ke- menesmihályfai gondnok a környező gyülekezetek, Hegyi Zoltán másodfelügyelö a celldömölki gyülekezet nevében vállalta az együtt- munkálkodást az új vezetőkkel. Bárány Gyula győri esperes az esperesi kar köszöntését adta át. Végül Szebik Imre püspök méltatta a távozó elnökség szolgálatát és köszöntötte új munkatársait a beiktatott elnökséget. Rövid tájékoztatót is tartott a hitoktatás, az egyházi ingatlanok és más aktuális kérdésekről. Dr. Nagy János egyházmegyei felügyelő esküt tesz házmegye gyülekezetei legyenek segítségül, hogy a zsinat jó munkát végezhessen. A papcentrikus gyülekezeti élet felett elmúlt az idő, a gyülekezetekben legyenek azon, hogy az mindenki otthona legyen. Végül kérte a lelkészeket, hogy a fratemifás múltbeli öröksége legyen közöttük további áldások forrása. Kemenesalján, az Őrségben és Vas megye többi részén megfiatalodott vezetés mellett mehet tovább az ősi hagyományok őrzése a gyülekezetek és egyének megújult élete az egyházban, krisztusi indulattal, építő szolgálattal, egész egyházunk javára. Tóth-SzöUős Mihály A MAGYAR BIBLIATANACS A VIZSOLYI BIBLIA MEGJELENÉSÉNEK 400. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL EMLÉKÜNNEPÉLYT TART DEBRECENBEN 1990. OKTÓBER 31-ÉN De. 10 órakor a NAGYTEMPLOMBAN ünnepi ökumenikus istentisztelet lesz, melyen igét hirdet dr. KOCSIS ELEMÉR református püspök, a Magyar Bibliatanács üv. elnöke. Ünnepi beszédet mond dr. HARMATI BÉLA evangélikus püspök. Du. 14.30-kor a Kollégium dísztermében lesz a Bibliatanács szimpozionja, melyen neves külföldi és hazai tudósok tartanak előadást. Egyházunkat dr. Fabiny Tibor professzor képviseli az előadók sorában. (A vizsolyi Biblia a magyar protestáns kegyességtörténetben.) Minden érdeklődőt szeretettel hívunk. ÖKUMENIKUS REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPÉLY A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1990. október 30-án 18 órakor rendezi meg a Reformációi MElékünnepélyt az MTA Kongresszusi Termében (Budapest, I., Örszágház u. 28.) Előadást tart: Dr. Benda Kálmán professzor Szeretettel hívunk és várunk mindenkit. ZSIDÓ-KERESZTYÉN KONFERENCIA Á magyar evangélikus egyház és a norvég evangélikus egyház missziói társaságának rendezésében zsidó-keresztyén konferenciát tartottak október 3-4-én Budapesten az evangélikus egyház székházában. Bibliatanulmányok mellett előadások hangzottak el a magyar zsidóság múltjáról, jelenéről és a templom és a zsinagóga kapcsolatáról, valamint a zsidó néphez való viszonyról. Áz előadók-köztük Ray Tamás főrabbi, Helge Aarflot norvég főtitkár, Szebik Imre evangélikus püspök - hangsúlyozták az egymás jobb megismerése és az együttműködés szükségességét, s minden ellenséges indulatmegnyilvánulás tarthatatlanságát.
