Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1990-05-20 / 20. szám

Evangélikus Élet 1990. május 20. GYERMEKEKNEK F BIBLIAI TOTÓ 2. - PÜNKÖSD IATALOKNAK „HOL VAN A TI HITETEK?” • 1. Jézus mennybemenetele után milyen módon választották ki a tizenkettedik apostolt? 1 szavazással 2 sorsolással x annak idején még Jézus jelölte ki 2. Ki volt az a két ember, aki közül a választás történt? 1 József és Barsabbás 2 József és Jusztusz x József és Mátyás 3. Melyik városban voltak a tanítványok a Szentlélek kitöltésekor? 1 Jeruzsálemben 2 Jerikóban x Betlehemben 4. Jézus mennybemenetele után ______ __ _ hová ment ek a tanítványok? 1 haza, a felsó szobába 2 haza, a katakombába x visszamentek halászni 5. Mi történt a Júdás harminc ezüstjéből vásárolt földdel? 1 Vérmezőnek nevezték el 2 Azóta Júdás mezejének hívják x Fazekasmezónek nevezték el 6. Voltak-e azon a pünkösdi ünnepen avarok? 1 Voltak, az avarság nagy része 2 Csak az avarok népének zsidó tagjai voltak ott x Nem voltak 7. Pünkösdkor milyen hangot hallottak a tanítványok az égből? 1 Hatalmas, mennydörgéshez hasonló szózatot 2 Hatalmas, szélrohamhoz hasonló zúgást x Nem hallottak semmit, csak lángokat láttak 8. Mi volt a Szentlélek első munkája a tanítványoknál? 1 betegeket gyógyítottak 2 olyan nyelven beszéltek, amit mindenki megértett x fénylett az arcuk 9. Mivel vádolták meg a tanítványokat? 1 részegek 2 őrültek x betegségükben félrebeszélnek 10. Hányán keresztelkedtek meg Péter igehirdetést' nyomán? 1 5000 ember 2 3000 ember x az igehirdetést János tartotta 11. Hogy viszonyult a nép az első gyülekezethez 1 gyűlölték őket 2 csodálták őket x kedvelték őket 12. Mikor történt Péter és János gyógyítása az Ékes-kapunál? 1 délután 2 délben x reggel 13. Mit mondott először Péter a sántának? 1 Békesség néked! 2 Kelj fel és járj! x Nézz ránk! +1 Melyik evangélium írja le Jézus“ménnybemenetelével kapósölat- ., ,,ban azt az igét, amit a kereszteléskor mindig felolvasunk? 1 Máté evangéliuma 2 János evahgéliuma f x Mind a négy evangélium kjS> Az előző forduló helyes megfejtései: 1. Magdalai Mária ment oda elsőként - még sötét volt. (Jn 20.1) 2. Illatos keneteket vittek az asszonyok. (Mk 16.1) 3. Máté 28.1 nagy földrengésről beszél. 4. Péter ment be elsőnek a sírba, bár János ért oda előbb. (Jn 20.5) 5. A lepleket rendben találták a sírban (Jn 20.5-7) 6. Máté evangéliuma szerint az őrséget lepénzelték, hogy azt hazudjék, hogy Jézus testét ellopták. (Mt 28.13) 7. Magdalai Mária azt hitte, hogy a kertész áll mögötte (Jn 20.15) 8. Jézus Galileába hívja a tanítványokat. (Mt 28.10) 9. Az emmausi tanítványok ketten voltak. (Lk 24.13) 10. Esteledett már, mire Emmausba értek. (Lk 24.29) 11. Ha Júdáson kívül még Tamás is hiányzott, akkor 10-en. (Jn 20.24) 12. Az ajtók zárva maradtak, amikor Jézus megállt közöttük. (Jn 20.19) 13. Jézus megállt középen és így szólt hozzájuk: Békesség nék- tekl" (Jn 20.21) + 1 A sebeit megmutatta Jézus Tamásnak. (Jn 20.27) A helyes tipp-oszlop tehát: 1, 1, 2, 1, 2, 2, x, 1, 2, x, 1, x, 2, 1, Az elózó forduló legjobb eredményei: 13 + 1-es találat: Tóth Péter, Perkáta Illés Adél, Egyházasdengeleg 13-as találat: Szántó Szilvia - Kancsek Lilla, Budapest II. kér. Varga Ferenc, Bakonytamási,- Zalán András, Budapest Vili. ker,­Rohn Hilda, Nagydorog,- Donáth Ferkó, Ózd,- Herczeg Gergő, Órbottyán. 12-es találat: Tótok Ádám, Balassagyarmat,- Falta Gábor, Szi- rák,- Styecz István, Szarvas,- Zimmermann Erna és Dánjel, Szügy,- Bánki Renáta, Várpalota,- Kovács Orsolya, Ászár,- Me­rényi Mária, Ózd. Helyhiány miatt a további — még mindig nagyon jó - eredmé­nyeket nem tudom név szerint kiírni. Ez azt is mutatja, hogy váratlanul sokat írtatok és küldtetek jó megfejtéseket Ennek a fordulónak Adél és Peti a győztese, de még mindenki versenyben van továbbra is.- (Természetesen a most fel nem soroltak is!) A három forduló után egy-egy forduló győztesei mellett az összetett győzteseit is kiírjuk. A jutalmakat is majd akkor küldöm el mindenkinek, aki nyer. Itt hadd írjam még'azt le, hogy különdíjat érdemel a soproni Pityer Gabriella, aki számtalan bibliai szakaszt keresett ki állatok­kal kapcsolatban. Macskájáról szóló kis írást pedig egyszer talán még olvashatjátok. Köszönök minden kis sort és mondatot,, amit magatokról írtok a megfejtések mellé. Tegyétek meg legközelebb is! Köszönöm a jókívánságaitokat. A második forduló beküldési határideje: június 3. írjátok rá: MÁSODIK FORDULÓ Cím: 2373 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Koczor Tamás Beharangozó egy ökumenikus ifjúsági találkozóra Tavaly májusban nagyszabású ökumenikus csendesnap színhelye volt a nógrádi sportpálya. Külön­böző felekezetű fiatalok voltak együtt igét hallgatva, sokat énekel­ve, kisebb csoportokban dolgozva. A befejező úrvacsoravétel sokak maradandó élménye, mindmáig. Az alkalmat szervező Ökumenikus Tanács Ifjúsági bizottsága úgy döntött, hogy ebben az évben nem csupán egy napra, hanem egy egész hétvégére szervezi meg a konferen­ciát, a nyugatnémet Johannita Se­gélyszolgálat támogatásával. Keveházi Klára, az Ökumenikus Tanács munkatársa lapunk ifjúsá­gi rovatát tájékoztatta a rendezés körülményeiről, az előkészületek­ről. A színhely ismét a gyönyörű fekvésű Nógrád lesz, az időpont: május 25-27. Mintegy 600 résztve­vőt várnak, az éjszakai elhelyezés a johanniták által biztosított sát­rakban lesz, a résztvevők hálózsá­kot vigyenek magukkal. Meleg és hideg élelerilről a rendezők gon­doskodnak - mindezt ráadásul in­gyenesen ! A nyitó istentisztelet gazdag li- turgiájú lesz, sok énekkel és zené­vel. Az igehirdetés szolgálatát Fa- biny Tamás kőbányai evangélikus lelkész végzi. Szombaton biblia tanulmányok hangzanak el, majd neves résztve­vőkkel pódiumbeszélgetés zajlik, a „keresztyénként kortársnak és kortársként keresztyénnek lenni” gondolat jegyében. De szó lesz a testi-lelki egészségről, az egyházak és a közélet viszonyáról is. A bib­liaköri munkák mellett különböző kreatív csoportok is működnek majd, s természetesen megint csak sok éneklésre/lesz lehetőség. Több ismert keresztyén rock-zenekar is fellép a nagy színpadon. Szombat estére hatalmas tábortüzet tervez­nek. A záró istentisztelet vasárnap de. 10-kor lesz, amikoris Cseri Kálmán református lelkész hirdeti az igét és a pilisi evangélikus ifjúsá­gi ének- és zenekar adja elő finn oratóriumát, Koczor Tamás lelkész vezetésével. Közös úrvacsora vétel­lel zárul ez a hitmélyítési, informa­tív és ismerkedési szándékkal meg­rendezett hétvége. Házigazda: Győri János Sámuel helyi lelkész. Nógrád vonattal Vác felől köze­líthető meg, Budapestről a Nyuga­ti pályaudvarról. A szervezők ké­rése, hogy a részvételi szándékot a lelkészek vagy maguk a fiatalok lehetőleg előre jelezzék az Ökume­nikus Tanács címén (Szabadság tér 2, 1054) vagy telefonján (111-48- 62). Minél több hitében épülni akaró fiatalt várnak a rendezők, nem vé­letlen, hogy a konferencia témáját ismét a „Hol van a ti hitetek” mon­dat fejezi ki. „Találkozunk Nógrádon, május 25-én!” - fejezte be tájékoztatóját Keveházi Klára. -y -s KÉP MEDITÁCIÓ Urunk, áldunk Téged, amiért lehetővé teszed nekünk, hogy fájdalmainknak nyíltan hangot adhassunk. Ha terheinket már elviselhetetlennek érezzük, megnyitod előttünk a köny- nyek csatornáit és „válladra hajtva fejünket” kisirhatjuk magunkat. Gyermeki őszinteséggel fordulunk Feléd és mondjuk el Neked/bánatainkat, szomorúságainkat. De könnyeink kiapadhatatlanok! Ne hagyd, hogy a fájdalom felülkerekedjen az örömön, a vidámságon! Tőled vátjuk a vigasztalást, Urunk. Áldó kezedtől, hogy letörölje arcunkról a könnycseppeket. Kedves szavadtól a boldogságot. Lényedtől a szeretetet. Kérünk Téged, Urunk, vezess ki bennünket a fájdalom sötét erdejéből a napfényre! Add, hogy közeledben nyugalmat találjunk! Ámen. MÉSZÁROS KATALIN (Budapesti Evangélikus Gimnázium I. b) BALATONSZÁRSZÓ Egyházunk idén nyáron két konferenciát rendez Balaton­szárszón, az evangélikus üdülőben az érettebb ifjúság számá­ra (18 és 30 év között). Időpontok: augusztus 19-24. és augusztus 25.-szeptember 1. Részvételi díj: 900,-FL Jelentkezés: Fabiny Tamásnál - 1102 Budapest, Kápolna u. 14., 1990. június 20-ig. Szeretettel várjuk a jelentkezéseket! Toló: Meniiytíb Gyula S DIÁKISTENTISZTELET Legközelebbi diákistentiszteletet május 22-én, kedden este 7 órakor tartjuk az Üllői út 24. alatti evangélikus templom­ban. Igét hirdet Győri János Sámuel. IFJÚSÁGI KONFERENCIA t,, „Hol van a ti hitetek?” cimmel ökumenikus ifjúsági konfe­rencia lesz május 25-27-ig, péntektől vasárnapig Nógrád- ban. Szeretettel hívjuk és várjuk a fiatalokat. Hasznos szeminárium volt Március 26-tól március 31-ig Stras- bourgban volt a Lutheránus Világszö­vetség kisebbségi egyházainak az a rá­dió-szemináriuma, mely a maga nemé­ben kezdeményezésnek számított és amelyen Donáth László csillaghegyi lelkésszel vehettem részt. Konferenciára készülve sokszor gondolhatunk arra, hogy vajon érde­mes lesz-e elmenni, hasznos lesz-e az együttlét. Utólag erre a kérdésre egyér­telműen válaszolhatom: igen, érdemes volt. Gyakorlati, igen rugalmas prog­ramú szemináriumot szerveztek tizen­három. külföldi résztvevővel. Francia vendéglátóink: Fritz Westphal és Jean- Paul Uhlhorn igazi szervezők, házigaz­dák és profi szakemberek voltak. Az elméletinek tűnő előadásokhoz is gyakorlati tanácsok kapcsolódtak. Ugyanúgy jellemző volt ez a világ rá­diózásáról tartott előadásra, mint pél­dául az interjúkészítéshez gyakorlati tanácsokat adóra. Délelőttönként elő­ször a napi híreket hallgattuk meg ele­mezve azoknak szerkesztési módját. Hozzá kell tennem, hogy ezek a hírek, számunkra, magyarok számára nem­csak „szakmailag” voltak fontosak, hi­szen akkor volt itthon a választások első fordulója. De innen tudtak meg sok mindent az észt és lett résztvevők is, akik saját sorsuk, a Baltikum miatt különösen is aggódtak. A hírszerkesztés elemzésén kívül számtalan lehetőség és feladat is adó­dott. így például riport készítése, medi­táció kifejezetten rádióadások számára stb. Mindezeket a helyi stúdióban állít­hattuk elő tapasztalatot, vagy legaláb­bis benyomást szerezve arról, hogy mi­ként lesz a nyersanyagból valóban mű­sorkész anyag. A hangzó és a leírt szö­veg közötti különbség nyilvánvaló lett azok számára is, akik nem végeztek eddig rádiós munkát. Ebben a hónap­ban kezdődnek el az egyházak televí­ziós adásai. Úgy érzem, hogy ezekhez a műsorokhoz is hasznos volt ez a sze­minárium. Mert bár a rádiózáson volt a hangsúly, mégis felhasználhatók az ott szerzett tapasztalatok további mun­kánkban. Nagy László Otto R. Gaier: Néha azt gondolom, nincs semmi keresnivalóm ezen a világon v Elvált szülők gyermekei mesélik „Amit Isten egybeszerkesztett, ember szét ne vá­lassza...” - minden esküvői igehirdetésen elhangoz­nak ezek a szavak, és mintha a pusztába kiáltanának, mert még hívőkkel, de még lelkészekkel is megesik, hogy válni kényszerülnek. Végtére is, az ember esen­dő, bűnös, a Hegyibeszéd pedig az etikai ideált, a nagy húzóerővel bíró, de elérhetetlen eszményt állítja elénk - mondhatnánk, ha nem kényszerülnénk oly gyakran szembenézni korunk pusztító járványával, a válással, mely korántsem csupán két ember életét forgatja fel, hanem örvényként sodorja magával gyermekeiket is. (Nem szólva ezúttal a nagyszülőkről, barátokról, munkatársakról, akik más-más módon, de mind meg­érzik hatásait.) A gyermek azonban kiszolgáltatott, összetörtnek érzi egész kis világát, elveszítettnek egyik (olykor mindkét) szülőjét, ellentétesnek érzelmeit, szorongató félelemmel telítettnek egész lelkét. Ezekről az érzésekről számolnak be a könyv lapjain olyan fiatalok, akik gyermekkorukban élték át szüleik válását, s akik az interjúkat készítő és kommentáló szociálpszichológus professzor csoportterápiás pá­ciensei voltak. Otto R. Gaier, a Nyugatnémet Gyer­mekvédő Liga alapító első elnöke mindenkor „gyer­mekpárti”, és bár nem feltétlen ellenzője a válásnak, arra igyekszik ráVenni a válni készülőket, hogy ha döntésük megmásíthatatlan is, legalább kíméletesen, gyermekeikre tekintettel bontsák fel házasságukat; nem feledve, hogy elválaszthatatlanul, minden időkre szülőtársak maradnak; felelősek tehát utódaikért, még azokért az ártalmakért is, melyek unokáikat ér­hetik miattuk. Feltéve, hogy születnek unokáik. A nyilatkozó fiatalok közül többen mondják, nem akarnak házasságot kötni. Magányosan, baráttal, kommunában élnek, gyermeket is legfeljebb egyet akarnak, azt is csak később. A 12 vallomástevő közül kétszerannyi a lány, mint a fiú. Gaier professzor szerint a lányokat könnyebb szóra bírni. Talán a lánytöbbség is okozza, hogy oly heves a vágyakozás a távollévő apa után (a legtöbb gyermek az anya gondozásában nőtt fel). Megdöb­bentő rombolást tud végbevinni az apa elfordulása lányától, az apa hiánya, rossz hatása: van olyan lány, aki a hozzá közelítő fiúkon tölti ki apja elleni agresz- szív indulatait, és noha nagyon vágyik az igazi szere­lemre, kapcsplatképtelen; a másik önbizalmát vesztet­te el az apai semmibevevés miatt („Az apám? Ő lopta el az önérzetemet!”); a harmadik pedig páni félelem­mel, fizikai rosszulléttel reagál, ha csak köszön is neki •egy férfi. A fiúk is megszenvedik, ha apjuktól, anyjuktól el­szakítják őket, ám sokkal harcképesebbek. Egyikük 12-15 éves koráig tartó, meg nem alkuvó, néma ellen­állással vívta ki, hogy visszakerülhessen apjához, mi­közben anyját „Chaneltől bűzlő foglámőnek” nevezi, aki visszaélt az élettársi helyzet egyoldalúságával: az NSZK törvényei szerint, ha nincs házasság, nincs apa. Olyan fiú is akad, aki évek múltán jön rá, hogy anyjá­tól elzárták, anyját megrágalmazták, el is költözik hozzá. Általában törvényszerűnek mondható, hogy ha a gondozó szülő el akarja szakítani gyermekét a másiktól (rágalmazza, vádolja, akadályozza a látha­tást, gyermekét a bosszú eszközének tekinti, stb.), akkor a kamaszkorban fordul a helyzet, a serdülő (aki koránál fogva amúgy is kritikus a szülővel szemben) keresni kezdi a vádolt, tőle elszakított szülő igazát, rájön vagy tudni véli, hogy hazudtak neki, és átpártol a másikhoz. Előfordul emiatt a súlyos bűntudat is: egyik kis­lány, noha apjánál kitűnően érzi magát, öngyilkossá­got kísérel meg, majd visszatér anyjához, ahol örökös viszály vár rá, mert mégsem bírja elhagyni őt. A kettészakítottság, a mindkét félhez tartozás vá­gya és akádályozottsága még akkor is szedi áldoza­tait, amikor a szülők közötti állóháború már végétért, de ha nem figyelnek rá, gyermekük még mindig vergő­dik, őrlődik közöttük. A gyermek, akiért olykor két­ségbeesetten harcolnak egymással. Olyannyira, hogy végtére is mindkét szülőjének azt mondja, vele akar élni, s aztán mindkettőnél letagadja. De közben gyű­lölik is a birtokolni vágyott gyermekben a másik tulaj­donságait, és azokat nevelés ürügyén ki akarják űzni belőle. Két interjú is szól a név különös jelentőségéről. Két lány számol be fájdalmas vágyáról, hogy anyjával azonos családnevet hordjon (a mostohaapáét), mert anélkül kirekesztettnek érzi magát az új családból. Egyik esetben az anyával támadt összeütközés, nem állt a lánya mellé új férjével szemben, aki csakugyan ki akarta zárni köréből a kislányt; a másiknál az édesapa tiltakozik nevének „levetése” ellen. Mindkét gyermek elhidegül az őt meg nem értő szülőtől. (Jel­legzetesen modern jelenség, hogy egyik sincs olyan kapcsolatban a nagyszülőkkel, hogy miattuk, és a család távolabbi múltja miatt akarná megőrizni ere­deti nevét.) _ A szülők harcai többféle súlyos, átmeneti tünetet is előidézhetnek: egyik gyermek rendszeresen lop az áruházakból, a másik a szülők zsebéből (noha nem kell nekik a lopott holmi, elosztogatják); van, aki kistestvéreit csipkedi, éhezteti, valósággal illusztrálva József Attila: Iszonyat című versét; akad a mostoha­apa kocsiját rendszeresen rongáló is, no meg olyan szakmunkástanuló, aki „elköti” a „kuncsaft” Merce- des-ét, száguld és karambolozik vele... A 12 interjú között csupán egy van, amely a szülők messzemenően tapintatos válásáról beszél. Ezek egy­mást megértve, támogatva válnak, a barátság és a munkatársi kapcsolat megmarad közöttük; gyerme­keik szabadon, kötetlenül lehetnek mindegyikükkel, közösen szórakoznak, nyaralnak, túráznak; az új há­zastársakkal és azok gyermekivel őszintén megbarát­koznak. 12 közül egy; lehet, hogy ilyen a valóságos, a tipikus arány? De még ebben az „ideális” családban is osztályt ismételt a fiú, amikor a szétköltözés folyt, ,a kislány pedig nem kíván családot, gyereket magá­nak, noha óvónő lett, és nagyon is szereti a mások kicsinyeit. „Az első év nagyon nehéz volt, még ha nem is veszekedett, nem is gyűlölködött senki...” - mondja. A tanulságos és megrázó, lélektani információkban gazdag könyvet elsősorban lelkészeknek, pedagógu­soknak, jegyeseket oktatóknak, szociális gondozók­nak ajánlom, és mindenkinek, aki hivatása folytán emberekkel foglalkozik, de jó lenne a válni készülők­nek is kezükbe adni, hadd lássák, mi lesz abból, amit tenni készülnek. (Magvető, 1990. 200 old.) ’ Bozóky Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom