Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1990-04-01 / 13. szám

r \ PRÓL NAPRA ■ AZ EMBERFIA SEM AZÉRT JÖTT, HOGY SZOL- ‘ GÁLJÁNAK NEKI, HANEM HOGY I SZOLGÁL­JON ÉS ÉLETÉT ADJA VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Mt 20,28 , VASÁRNAP - „Krisztusban van - az ő vére által - a mi I megváltásunk, bűneink bocsánata, kegyelmének gazdasá- ! gából.” Ef 1,7 (Mk 10,35-45; Zsid 5,7-9; Zsolt 43; zsid 13,12-14) Krisztusban - felfogható ez történelmi-dogmati­* kai kategóriaként és pneumatikusan, értve utóbbin a hit í személyes jellegét, amelyet János evangélista is oly gyakran I emlit, éppen ezzel a megfogalmazással. Őbenne, azaz ha J ember és Krisztus egymásra talál I ez a titokzatos, mégis j valóságos kontaktus meg nem szakad, valósulnak meg I Isten ígéretei, lesz érezhető gazdagsága és igazi: tisztaságot ; teremtő és szüntelenül tisztító a bűnbocsánat, nem életide­gén tan, hanem teljesebb s boldogabb életre segítő, tiszta j forrás, ^ HÉTFŐ - „Mert ahogyan az egy ember engedetlensége wi által sokan lettek bűnössé, az egynek engedelmessége által I is sokan lettek igazzá.” Róm 5,19 (Ézs 53,11; Zsid 7,24-27; Jn 16,16-24) Ádám és Éva vétke, az ősi bűneset - meg nem I válaszolható kérdések halmaza s tükre, mitologikus leírása 9 egy kétségbevonhatatlan valóságnak: az ember elszakadt ’ Istentől. Pál apostol gondolatának második része - éppen Istentől elszakadt voltunk miatt - megfoghatatlan, de — .■ ellentétben a páli mondat első felével - érthetővé, megértet- I té válhat, hiszen maga az evangélium ez: sokan lettek s I sokan lehetnek igazzá. Igazzá, ami nem önelégültséget J jelent, hanem töredékességében is igaz istenismeretre s * ennek ugyan még töredékesebb, de lényeges következmé- j nyeire utal. KEDD - „Nem mintha önmagunktól, a magunk erejéből , volnánk alkalmasak, ellenkezőleg, a mi alkalmasságunk I Istentől van.” 2Kor 3,5 (Zsolt 127,1'; 4Móz 21,4-9; Jn ■ 16,25-33) Nagy igazság, amit nagyon könnyű félreérteni. Mert a Teremtő ajándéka minden lehetőség, minden adott- I ság s a szüntelenül munkálkodó Isten adománya a meg- | szerzett képesség, de mindez nem jelenti azt, amit sajnos ? sokan képzelnek, hogy a hit, az Isten hatalmába vetett hit | biztosan képessé tesz, akár önmagukban jó törekvések I valóra váltására. Sokféleképp igaz az Amadeus című szín­darab és film Salieri-problematikája. SZERDA - „Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor I ’távol’ voltatok, ’közel’ kerültetek Krisztus vére által.” Ef I 2,13 (Jer 33,8; Mk 14,66-72; Jn 17,1-5) Pál apsotol ezzel I a pogányok megtérésére, az Izraelen kívüli népek előtt is I megnyílt kapura gondol. Sokmindent jelent még s figyel- I meztet minden megváltottság-tudatában szűkkeblűt, dog- I matikus kegyetlent: mindez azért volt lehetséges, és lehet- I séges most is, ezután is, mert Isten van közel mipden 8 emberhez: nem tart távolságot. Van ugyan távolság, az élet | is tud kegyetlen lenni, de Isten mem. CSÜTÖRTÖK - „Áldott az Isten, a mi urunk, Jézus Krisz- I tus atyja, az irgalom atyja és minden vigasztalás Istene.” I 2Kor 1,3 (Ézs 6,3; zsid 9,11-15; Jn 17,6-13) Isten el-elrej- I tőzködő Isten, ahogyan Ézsaiás próféta mondja, néha alig- | alig látható: kuszák s érthetetlenek az események. Ilyenkor I lehet perelni az Istennel, sőt kell is, de nem megtagadni: I mert nem cserbenhagyó, hanem el-elrejtőzködő Isten, Izra- I el - azaz az ő népe - Istene, szabadító. Nem hagyja magára 8 az őt kereső, a vele perelő embert. p&fTEK - „Ó, milyen szép és milyen gyönyörűséges, ha I a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az Úr I áldást és életet mindenkor.” Zsolt 133,1.3 (Jn 13,35; Zsid B 9,15-28; Jn 17,14-19) Sajnos az ősi zsoltár nem jellemző I a kereszténység jókora részére. Akkor is ritka volt, ma is I ritka a tolerancia - pedig elengedhetetlen. Egyetértésben 8 élni akkor is lehet, ha nem értünk egyet. Egyetértést kierő- 1 szakolni nem lehet, nem sikerült sem vallásos fanatikusok- I nak, sem kommunistáknak, mindössze annyi, hogy az élet I ettől nehezen elviselhető vagy elviselhetetlen lett. Á testvér I nem attól testvér, hogy egyetért velünk, hanem attól, hogy I embernek látjuk és elfogadjuk olyannak, amilyen. SZOMBAT’- „Senki se csüggedjen el!” lSám 17,32 (Ef I 1,17-18; zsid*10,1-10; Jn 17,20-26) Könpyű ezt mondani, I de néha nehéz elfogadni. Nem is árt hozzátenni Pál szavait: I erő, szeretet és józanság lelkét adta nekünk az Isten. Tehát I nem kell elcsüggedni, hanem lehet s kell remélni, bízni - 8 mert van kiben, aki ha késik is, nem késik el. Régi, szép I bibliai szóval idejekorán jelentkezik: az elcsüggedt ember- I nek cseppet sem korán, mégis idejében. S addig, megint B azért, mert a szeretet lelkét adta nekünk az Isten, bátoríta- I ni, segíteni kell azt, akinek erre szüksége van. Zay Balázs 3 ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1990. április 1-én Deák tér de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. családi: Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. (úrv.) Muntág Andorné, du. 6. Gáncs Ala­dár. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák: Cse- lovszky Ferenc, déli 12. (úrv.) magyar: Ker­tész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Fabiny Tamás. Vajda Péter n. 33. de. fél 12. (úrv.) Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kas­sák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) Huszka Csaba (szuppl.). Váci út 129. de. negyed 10. (úrv.) Huszka Csaba (szuppl.). Frangepán n. 43. de. 8. Huszka Csaba (szuppl.). Újpest de. 10. (úrv.) Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pin- térné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pestimre: ref. templom, Rá­kóczi út 81. de. háromnegyed 8. Havasi Kál­mán. Kispest de. 10. Széli Bulcsú. Kispest Wekerle-telep de. 8. Széli Bulcsú. Pestújhely de; 10. Bízik László. Rákospalota (Kistemp- lom) de. 10. Bulla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Rákoshegy de. 9. (úrv.) Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Detre János. Rákosliget de. II. (úrv.) Detre János. Rákoskeresztúr de. fél 11. (úrv.) Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Mik­lós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Szilas Attila, du. 6. Zsigmondy Árpád. Torockó tér de. fél 9. Szilas Attila. Óbuda de. 10. (úrv.) Nagy István. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József, de. 11. (úrv.) Takács József, du. fél 7.-Kőszeghy Tamás. Budakeszi de. 8. (úrv.) Kőszeghy Tamás. Modori n. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Kőszeghy Ta­más. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. fél 10. családi: Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Bu­dafok de. 11. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Donáth László. Csepel de. fél 11. (úrv.) Mezősi György. Böjt 5. vasárnapján az oltárterftö színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jn 8,46-59; az igehirdetés alapigéje: Zsid 9,11- 15. Kiskőrösi emlékmorzsák 1928-1942 KUNOS JENŐ ÉLETÚTJÁRÓL II. Az evangélikus iskola és tanítói Az iskola az egyház veteményes­kertje. Abban alakul, ott fejlődik az egyház jövendője. Luther Már­ton szükségesnek tartotta, hogy a gyülekezet iskolát tartson fenn. Magyarországon is a reformáció korában, meg később is alakult evangélikus gyülekezetek rendre szerveztek iskolákat. A kiskőrösi gyülekezet is temp­loma mellett iskoláját tekintette legfontosabb intézményének. Ez az 1836-ban épített evangélikus is­kola ott állt a helység közepén, a Pozsonyi utca jobb sarkán, ahol ma - hallomásom szerint - a né­gyemeletes irodaház emelkedik. Az iskola alacsony, földszintes, hat nagy tantermes épület volt, mely tömegével, vakítófehérre meszelt falaival a község egyik legjellegze­tesebb épületének számított. (Előt­te állt az ország első, 1861-ben ké­szített Petőfi-szobra.) Őszintén saj­nálom ez öreg iskolaépület lebon­tását. Érdemes lett volna, akár te­temes renoválási költségek árán is megtartani, mert pl. népzrajzi és iskolamúzeumként ma és jövőben is nagyszerűen szolgálhatta volna Kiskőrös kulturális életét. Az egyháznak az én ottani szol­gálatom idején változóan 8-11 ta­nítója volt. Ezek Solti János igaz­gatása alatt a következők: a belte­rületi iskolában Mendelényi Já­nos, Lengvári Zsigmond, Lányi Irén, Kiss Béla, Meskó György, Mikus János, Varga János, a tabdi tanyai iskolában Urbán István és Póczy Mária s végül a kaskantyúi leányegyházban Macher Jenő. E tantestület tagjai közül többen kiváló egyéniségek voltak, az isko­lában folyó tanító-nevelő munkát mind az állami, mind pedig az egy­házi főhatóság magasra értékelte. A templomban tartott évzáró vizs­gákon a szülök és a gyülekezet más érdeklődő tagjai is meggyőződhet­tek a végzett munka jó minőségé­ről. A tanítók az iskolában nemcsak a közismereti tárgyakat tanították, hanem természetesen a hittant is, így tehát ők is neveltek az egyház számára a keresztyén tanítást jól ismerő s aszerint élni hivatott új tagokat. A tanítók közül négyen kántor­tanítók voltak, ami azzal járt, hogy ők felváltva vezették orgonálásuk- kal a templomban mind a magyar, mind pedig a szlovák istentisztele­teken a gyülekezeti éneklést. Ugyancsak ők szolgáltak énekve- zető-kántorként a temetési gyász- szertartásokon is. Az iskolai munkával szorosan összefüggött az iskolai énekkar működése. Mikus Jánosnak szívü­gye volt az ének és a zene. A iskola növendékeiből országos hírű gyer­mekkart szervezett, amellyel - ami akkor szenzációszámba ment - a rádióban is szerepelt. Otthoni szol­gálatain kivül a gyermekkar vidé­ken és a fővárosban hangverseny- körutakon is járt. Talán legemlé­kezetesebb a budapesti, Fasori gyülekezetben tartott hangverse­nyük, ahol a legnagyobbrészt kis­kőrösi népviseletben éneklő kis da­losok frenetikus sikert arattak, s az őket éjszakai szállásra és vacsorára vendégül látó fővárosi családok a csodálkozó elismerés hangján szól­tak e legnagyobbrészt szegénysor­sú parasztcsaládokból való falusi gyermekek értelmességéről, illem­tudó magaviseletéről. E sorok idős kiskőrösi olvasói­ban nyilvánvalóan kedves emlékek ébrednek egykori tanítóikkal kap­csolatban, de lapunk minden más olvasója is emlékezhet a maga ta­nítójára, s mindnyájan átérezhet­jük, hogy mily nagy értékű munkát végeztek egykori egyházi iskoláink tanítói. Akár élnek még, akár meg­haltak már, legyen áldott emlékük s elvégzett munkájuk. id. Dedinszky Gyula emlékezik meg az amerikai és kanadai finn evangélikus Szinódus évkönyve. A kötet, amely évről évre megjelenik, az idén abból az alkalomból látott nap­világot, hogy idők folyamán Ameriká­ba vándorolt finnek éppen száz éve tar­tanak fenn evangélikus egyházi szerve­zetet. A bevezető köszöntést John Vikström finnországi érsek írta. Kunos Jenőről tizenkét oldalas cikk szól, mint a Finn Szinódus egyetlen magyar származású és magyar anya­nyelvét családjával együtt ma is hűsé­gesen tartó tagjáról. Változatos életút­ját Győrött kezdte, ahol diákkorában Túróczy Zoltán hatása alá került, egy életre szólón. Kunos Jenő már 13 éves volt, amikor Túróczy „Győrbe került, de attól kezdve hetenként háromszor ült a szószéke alatt,,vagy a bibliaóráin. Túróczy későbbi sorsát, finn kötődéseit is bőven elbeszéli, sőt itthoni meghur­coltatását, koncepciós perét, ahol az ügyész halálos ítéletet kért rá, majd börtönbüntetését, és szabadulását s hogy három püspöki székből is elűzték, de Túróczynak csak egy volt a fontos, hogy szószékre mehessen s igét hirdet­hessen. Tette is ezt haláláig. „Jó annak az embernek, akinek a szivéből Isten elvett minden keserűséget” - idézi Tú­róczynak egy későbbi szavát. A finn-magyar egyházi kapcsolatok történetét bőven idézi Koren Emil és Martti Voipio közös könyvéből, amelyben Kunos Jenő későbbi életútja is felrajzolódik. Kínabeli és amerikai állomásait írja le, hogyan lett ez az ízig- vérig magyar lelkész Finnországon at kínai misszionáriussá, majd Ameriká­ban a Finn Szinódus egyetlen magyar tagjává s külmissziói vezetőjévé. Négy nyelven prédikált: magyarul, finnül, kí­naiul és angolul. Talán legtöbbet finnül és angolul. De magyar kiejtése nem is torzult. Levelezésben folyamatos kap­csolatot tart Csepregi Bélával és Koren Emillel. Itthon azóta csak kétszer járt, 1984-ben és 1989-ben egy-egy hétre. Ma nyugdíjban, de nem nyugalomban él Floridában.-nil Apukám, várlak! Zsoltika két és fél éves volt, ami­kor szülei elváltak. A kisfiú édes­anyjával együtt 250 kilométerrel távolabb költözött a nagymamá­hoz. Az anya Zsoltika jól felfogott érdekében úgy határozott, hogy erős lesz s apa-szeretetre neveli a gyereket. Apuka nem sokáig tengődött egyedül a házban. Néhány hónap ^núlva már ott lakott az óvó néni z- persze nem ebbéli minőségében - Melinda nevű kislányával, aki nagyjából egyidős Zsoltikával. Le­het, hogy ez az oka: apuka alapo­san elfeledkezett saját magzatáról, aki viszont nem felejtette el az ap­ját. Nem is felejthette, mert az anya nem engedte elfelejteni. Igaz, a kisfiúnak kevés személyes emléke vojt, mert elég pici korában köl­töztek külön. Mégis, Zsoltika óvo­dás korában ugyanolyan hévvel és szeretettel mesélt apukájáról az óvó néninek, mint azok a gyere­kek, akik nap mint nap találkoztak az édesapjukkal. Ő ritkán találko­zott vele. Nem azért, mert anyja akadályozta. Anya örült volna a találkozásoknak. A megbeszélt időpontokra „összekészítette” a kisfiút testileg is, lelkileg is. Úgy csomagolták a ruhaneműt, hogy ha apuka több napra vinné haza, Kati néninek egy zsebkendőt, egy zoknit, egy bugyit se kelljen kimos­nia Zsoltnak. A Melindának szánt ajándékok kerültek felülre, hogy megérkezéskor azonnal örömet szerezhessen a kislánynak. A legényke boldog izgalommal, pirosló arccal és lángoló fülekkel állt az ablaknál, szaladt ki az utcá­ra figyelni: jönnek-e már érte. Bi­zony, nemegyszer előfordult, hogy késő este alig lehetett lefektetni. Mert a délelőttre bejelentkezett apuka még mindig nem jött és Zsoltika nem akarta elhinni, hogy már nem is jön. Ilyenkor anya és nagyi vállvetve kezdték bizonygat­ni, hogy apuka telefonált : a kór­házba váratlanul egy súlyos bete­get hozott a mentő. Meg kell gyó­gyítani. De ha meggyógyította, jön az ő drága kicsi fiáért. Apuka egyébként néha csak na­pok múlva telefonált, ha nem jött Zsoltikáért. A kérdésre, hogy mi­ért nem jött, azt válaszolta: Mert. Néha az is előfordult, hogy egyál­talán nem telefonált. Utolsó látogatása márciusban volt, még húsvét előtt. Azóta már két hónapot töltött a nyáron Ame­rikában, Melinda anyukájával. A kislány rengeteg ajándékot ka­pott. Rajta kívül még nagyon sok kisgyerek örült, amikor az ÓV9 né­ni és a doktor bácsi hazajött: egy csomó játékot hoztak valamennyi ismerős barátnak, barátnőnék. Valahogy úgy nézett ki, mintha március óta apuka megint elfelejt­kezett volna arról, hogy van egy édes kis'fia. Még egy képeslapot sem küldött, sem a születésnapjá­ra, sem húsvétra, sem a névnapjá­ra, sem Amerikából, de még kará­csonyra sem. Az új év is elkezdődött. Már vagy egy hét is eltelt belőle, amikor egy este csengettek. Apuka volt Kati nénivel. Errefelé jártak, s el­vinnék a kisfiút egy órára autózQÍ. Nem, nem magukkal vinni, haza nem akarják. Majd egyszer más­kor. Az autókázásból negyven perc múlva megjöttek. Zsolt a kocsiban megkapta a karácsonyi ajándékot: egy amerikai játékautót. 1 Nagyiék ne haragudjanak, ők sietnek haza. Még kétszázötven ki­lométer van előttük. Hogy mikor jövünk érted, kisfiam? Majd..., ha nem leszek ügyeletes. Zsolt nagycsoportos, ősszel is­kolás lesz. Akármit már nem hisz el. Hogyan fogja szegény anya ki­magyarázni apukát, ha megint tíz hónapig nem jelentkezik? Addig ügyeletes? Zsolti esti imádsága néhány hete hosszabb lett. A szokásos imádko­zás után így folytatja; Édes, kedves Jézuskám! Segítsél apukámnak, hogy ne csak másoknak legyen ügyeletes! Add, hogy rám is tudjon ügyelni! Amen. Léczné Fórizs Ilona «§■■11 |8llf| ÍREK HIllUIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllülllllilllllllHlllllllllllllilllll #■■■1% mum Dr. Nagy Gyula püspök Luxemburgban és Géniben Március 21-24. között a Parlament Külügyi Bizottsága kérésére dr. Nagy Gyula püspök hazánk képviseletében, Luxemburgban részt vett a Nyugateurópai Ünió közgyűlésén. Ezt követően - március 24-31 között - egyházunk és a magyar tagegyházak képviseletében, mint a Központi Bizottság tagja jelen volt az Egyházak Világtaná­csa ülésén Genfben. DIÁK-ISTENTISZTELET Minden páratlan hét keddjén 19 órakor diák-istentisztelet lesz a józsefvárosi gyülekezet templomában (VIII., Üllői út 24. II. emelet). Legközelebb: április 10. EGYHÁZI FÓRUM AZ EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUMBAN 1990. március 31-én, szombaton 10-13 óra között^ Közelmúltunk értékelése - a diakóniai teológia kérdései címmel az Országos Egyházi Elnökség fórumot, megbeszéléssel egybekötött előadást hirdet. A fórumra a Gimnázium dísztermében kerül sor (Budapest VIL, Gorkij fasor 17-21.). Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. A LUTHERÁNIA április 8-án, virágvasárnap és 14-én nagyszombaton du. „ 6 órakor előadja J. S. BACH JÁNOS-PASSIÓJÁT. Közreműködnek: Kertesi Ingrid, Németh Judit, Kállai Gábor, Gyarmati Tóth Tamás, Lars Rössel és Trajtler Gábor. Vezényel: KAMP SALAMON Igét hirdet: Pintér Károly A belépés díjtalan. PEST MEGYEI EGYHÁZMEGYEI IFJÚSÁGI CSENDESNAP CSÖMÖRÖN 1990. március 31-én, szombaton 10 órai kezdettel Témája: Krisztus egyházába tartozom Előadója: Takácsné Kovácsházi Zelma Minden fiatalt szerettei hívunk és várunk! MEGHÍVÓ' zenés Áhítat a pápai evangélikus templomban 1990. április 7-én, szombaton du. 5 órakor Műsoron: Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán c. oratórium Előadja az oroszlányi Evangélikus gyülekezet ének- és zenekara Közreműködnek: Fülöp Zsuzsanna szoprán Takács Judit alt Fülöp Attila tenor Kiss András basszus Tóka Szabolcs orgonaművész vezényel Nagy Dániel Igét hirdet: Varga György Országos Evangélikus Énekkari Találkozó Ez év május 26-27-én rendezzük Budapesten az Országos Evangéli­kus Énekkari Találkozót. Szeretet­tel hívjuk és váijuk gyülekezeteink kórusait. Szombaton egésznapos programot tervezünk, vasárnap délelőtt szolgálatot, délután közös hangverseny szerepel terveink kö­zött. Az énekkarok mielőbbi jelent­kezését vátjuk erre a címre: Ha­fenscher Károly Szekszárd, Bajcsy- Zs. u. 2-4. 7100. Megjelent! dr. Vámos József EZÉKIE^ I. Magyarázatok és elmélkedések az 1—24. fejezetekről. Ára: 190,-Ft. Kapható a Sajtóosztályon. Teológiai Akadémia Az Evangélikus Teológiai Akadémia 1990. április 5-én, csütörtökön nyílt na­pot tart. Az Akadémia élete, munkája iránt érdeklődő tanulókat szeretettel vátjuk. A nyílt napot reggel %8-kor áhítattal kezdjük. Ebédről kétjük a ta­nulókat maguk gondoskodjanak. Nyílt szívvel és szeretettel vátjuk a tanulókat a Teológiai Akadémián. Vas megyei szolgálatuk előtt az Evangélikus Teológiai Akadémia hall­gatói április 6-án, pénteken 18 órakor a zuglói evangélikus templomban régi passió-játékot adnak elő. A gyülekeze­tek tagjait szeretettel várjuk. Zugló Április 8-án, virágvasámap du. 4 órakor szeretetvendégség keretében a gyülekezet vendége lesz Solymár Péter lelkész és a csömöri gyülekezet képvise­lői. Minden érdeklődőt szeretettel vá­runk. A Sikátori Gyülekezet 1990. április 8-án délután 2 órakor tartja temp- lomrevonálási hálaadó istentiszte­letét. Az ünnepi szolgálatot Szebik Im­re püspök végzi. Erre az ünnepi alkalomra min­denkit szeretettel hív a Presbité­rium. Házasságkötés HANVAY LÁSZLÓ kisbaboti segéd­lelkész és STARK BEA teológiai hall­gató március 24-én tartották esküvőjü­ket a budavári evangélikus templom­ban. Isten áldása legyen az ifjú páron! Halálozás özv. Asztalos Sándomé sz.: Tóth Mar­git életének 88. évében március 7-én elhunyt. Temetése március 29-én volt a Farkasréti temetőben. „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énben- nem, ha meghal is, él.” (Jn 11,25) BALKU SÁNDOR a kölesei gyüleke­zet presbitere, régebben gondnoka, a gyülekezet legidősebb tagja 1990. már­cius 9-én meghalt. Temetésén a nagy család, nagyszámú gyülekezet Istennek adott hálát hosszú, szeretetben gazdag, haláláig szolgáló életéért. A temetést Lábossá László lelkész végezte. „Áld­jad lelkem az Urat, és ne feledd el mennyi jót tett veled...” (103. Zsolt 2-3) LELKÉSZ BUDAPESTI LAKÁSMEG­OLDÁST keres. Öröklakásért kedvező élet­járadék-szerződést kötne olyan személlyel, akinek ez segítséget jelent - ottlakás nélkül, jogász útján. Választ „Lelkész” jeligére a Saj­tóosztályra kérünk. ROSSZ HARMÓNIUMOT VESZEK. Jelige: „Ármegjelöléssel” HARMÓNIUM ELADÓ. Jelige: „Jutá­nyos áron” Magánóvodához alapfelszerelés tíz főre eladó. Mikóvári: 1-229-645. « Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 2S211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (900036/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 90.20012 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 220 Ft, egy évre 440 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom