Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1990-02-25 / 8. szám
Evangélikus Élet 1990, február 25. Erdélyi utakon Még néhány hete nem reméltük, hogy egyházunk menekültügyi szolgálatának profilja pillanatok alatt megváltozik. Bár van még mit tenni az elmúlt két évben hozzánk menekültekért, segítő szeretetünk most elsősorban a Romániában élőket kell, hogy elérje. „Hadd tartsa egy vércsöpp a másikat, Egy lélek a másikat kötözze: Ne szállhasáon el innen senki többé!! írta Reményik 1922-ben, de ma is érvényes. Sokan indultak személyesen, gyülekezetek vagy a MEVISZ nevében. Külföldi evangélikus gyülekezetektől vagy a Johanniták segítségével az őkumené szervezésében már a győzelem első napján, hogy. gyógyszerrel, élelmiszerrel, a lélek eledelével, a Bibliával Románia népén segítsenek. Nem kérdezték, ki milyen nemzetiségű és vallású. Püspököm megbízásából az én feladatom az volt, hogy a 36 romániai magyar és szlovák evangélikus gyülekezetnek vigyem el egyházunk ajándékát. Sajtóosztályunk kiadványaiból, a gyülekezetek erdélyi offertóriumából 142 600 Ft értékben könyveket, a Fasori, Lucfalvai és Rákospalotai gyülekezetek adományából élelmiszert készítettünk elő szállításra. Az ajándék átadása mellett a személyes kapcsolatok ápolása volt a célom. Sajnos egy gépkocsira nem fért fel minden és nem is tudtam eljutni mindenhová, ahová szerettem volna. A Brassó környéki gyülekezeteknek most kerül kiszállításra 14 csomag. Január 24-én Nagyváradra érkezve örömmel öleltük meg egymást Máthé Csaba lelkésszel, aki vállalta a környékbeli gyülekezeteknek a csomagok átadását. Innen indultam Kolozsvárra. A Királyhágó előtt láttam magyarul is a helységnévkiírást: ÖRVÉND. Adja Isten, hogy így maradjon. Szépen megfér a táblán románul és magyarul. Sajnos nem mindenki akarja, vannak akik javíthatatlan szeparatista, soviniszta magyarságról beszélnek. Este érkeztem Kolozsvárra, ahol Szedressy Pál püspökkel, Kiss Béla lelkésszel és kedves feleségével testvéri beszélgetésre gyűltünk össze. Nincs rá szó, mennyire örültünk ennek a találkozásnak. Mennyi szép tervet szövögettünk ezen az éjszakán, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Aznap volt a kolozsvári Farkas utcai református templomban a tömegeket mozgósító ökumenikus istentisztelet, amelyen Tőkés László prédikált És. 62.4-5 verse alapján: „Nem neveznek többé elhagyottnak...” Mindenki látni és hallani akarta azt, aki a forradalom szikráját kipattintotta és aki á szabadság első hónapjában annyi tanújelét adta az együttműködés, a kölcsönös megértés és szeretet eszméjének. A hamu alatt azonban még izzik a parázs. A Demokratikus Közvélemény Napilapja felteszi a mindenkit, de különösen a a forradalomban elesett fiatal evangélikus fiú síga előtt - pár lépésnyire apósom sírjától - és kérem Istent, ne ismétlődjék meg soha ilyen borzalom. Legyen ez a többnemzetiségű ország középkelet Svájca. Mi az, amivel ezután segíthetünk? Legyen testvérgyülekezeti kapcsolatunk minden romániai evangélikus gyülekezettel. Gyülekezeteink gyűjtsenek gyermek- és ifjúsági könyveket, melyekből a romániai Lelkészi Hivatalok kézi kiskönyvtárat hozhatnak létre. Rákospalotán felépült egy kétszintes faház, amelybe lelkészcsaládokat és gyülekezeti tagokat szeretnénk vendégül látni elsősorban Erdélyből. A közművesítéshez, a belső berendezés megvételéhez várjuk testvéreink adományait az Evangélikus Országos Egyház Bp. 511-34725 számla javára „Erdélyi gyűjtés" megjelöléssel. Bolla Árpád NEM ERTEM... magyarokat izgató kérdést: Szabadok vagyunk? Hiszen legjobb szándékaink futnak zátonyra a közvélemény manipulálásán, mert kisebbségi sérelmeinket vagy félre magyarázzák, vagy a vádakra adott válaszainkat elhallgatják azzal, hogy a nemze.tiségikérdés nem elsőrendű'1 £űgy..1 fíém^Jonek ugyan, de nem,fogták le, végleg azt a kezet, amely éveken át annyi sebet ejtett testeken, lelkeken... Számításainkkal ellentétben nem tolonganak a határon az évek óta kiözönlöttek... Rémhírek gyötörnek és a közvélemény stresszelése megkeseríti napjainkat... Nehéz és hosszú út áll az erdélyi evangélikus gyülekezetek előtt is, és mi magyarok, azt mondják a világ legpesszimistább népe vagyunk. Pedig ki gondolta volna csak egy éve is, hogy Isten mennyi számunkra bezárt ajtót nyit ki számunkra itthon és Romániában is. Több reménységgel kell fogadnunk a mában már elkezdődött jövőt. Állok a házsongárdi temetőben FELVETELA TEOLÓGIAI A Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) 1990. május 15-ig nyújtsák be. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi é$, társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működésről szóló bizonyítvány. - A felvételhez szükséges az illetékes lelkész bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak az utóbbi időben a lelkipásztora volt. - Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénynyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. A Felvételi Bizottság döntését felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról a jelentkezőket értesítjük. A felvételi vizsga anyaga a következő: írsábeli zárthelyi dolgozat után szóbeli vizsga következik, mindkettő a következő anyag ismeretéből áll: Váci Mihály HAZA, HOZZÁD, HÉT HÍDON ÁT a- >T .JjlO'fIi.53iOC( ü ! íO • Haza, Hozzád, hét hídon át! Sietni síró síneken! Utánad, ezer út után! Fergetegek, fordulatok forgatagából csak Feléd! Tévelygésekből Rádtalálni; roskadásban Téged remélni; törtetésekből törekedni, törötten is törődni Véled! Kötöttségekből szabadulva ragaszkodni megkötözötten! Terméketlen gondok után termő gondodról gondoskodni! Hitegetések hálójából kivetődni a hit partjára! Küzdelmek gólyalábairól leszállni és mellette járni; keserű szájjal kedveskedni; ökleimet kinyitni ölben, bujkálás után Hozzád bújni; és örök-éber életünkből életre ébredni, éledni! Roskadásban Téged remélni! Tévelygésekből Rádtalálni! Forgatagok, fordulatok fergetegéből csak Feléd! Utánad ezer út után! Sietni sír síneken haza, Hozzád, hét hídon át! 1. Általános bibliaimeret (a négy evangélium és Mózes öt könyve), 2. Luther Márton Kiskátéja, 3. Énekeskönyvünk Luther-énekei, 4. A „Hitünk-életünk” című hittankönyv, valamint dr. Prőhle Károly. Az evangélium igazsága c. tankönyv anyagának ismerete, 5. Dr. Fabiny Tibor: Egyházismeret c. jegyzet, amelyet kérésre megküldünk, 6. Az Evangélikus Élet, a Lelkipásztor, a Theológiai Szemle és a Diakónia 1989 és ezévi anyagának vázlatos ismerete, 7. A magyar történelem, 8. Magyar nyelv és irodalom. A fenti anyaghoz esetleg szükséges segítségért a jelentkező forduljon bizalommal gyülekezeti lelki- pásztorához. Kérjük a lelkészeket, hogy a fenti hirdetményt mielőbb, majd húsvét ünnepén is olvassák fel a gyülekezetekben. Bizony Isten nem értem azt az erkölcsi rombolást, ami országunkban folyik. Felelőtlen fejek és kezek elárasztották az országot a pornóval. A hírlapárusok bódéjának ablaka tele van meztelen nőkkel a legkülönbözőbb és legpikán- sabb pózokban. A tv is bőven sugároz ilyen képeket. Árkus József írásait szeretem. Érdekesek s néha nagyon merészek. Ha a tv-ben műsort vezet, annak fele meztelenség. A filmekről nem is szólok. Ki a felelős ezért a céltudatos rombolásért? Kinek a kezét kell lefogni, hogy ilyen ocsmány dolgok ne kerüljenek napvilágra, emberek kezébe, szemébe? Egyik vasárnap éjjel és hajnalban a veszprémi kórházba 12,10-12 éves fiút és leányt vittek be gyomormosásra. Amikor valaki megkérdezte az egyik fiút, hogy miért csinálta ezt, válasza ez volt: „Valamikor el kell kezdeni.” A szabadság nem szabadosság. A Bibliában ezt olvashatjuk: „Minden szabad nékem, de nem minden használ.” A fék nélküli autó életveszélyes! Fegyelemre, megtartóztatásra nagy szükség van. Tudnom kell, mi használ és mi árt nekem. Meg kell tudnom állni a tisztesség határán. Nem kell mindent elfogadni a nyugattól! Csak azt, ami épít és nem ront. Nem értem e dolgot azért is, mert ugyanakkor felelős politikusaink, élükön Németh Miklós miniszterrel, többször is kérték már szóban és írásban az egyházakat és papjaikat, hogy segítsenek, mert nagy baj van az ifjúsággal. Ők látják ennek veszedelmét, de ugyanakkor gát nélkül áramlik szerteszét a pornográfia szennyes áradata. Miért? Kinek jó ez? Itt lenne az idő álljt parancsolni és lefogni a romboló kezeket! Figyeljünk Berzsenyi Dániel intő szavára: „így minden ország támasza, talpköve Ä tiszta erkölcs, mely ha meg- vész, Róma ledűl s rabigába görbéd.” Neveljük gyermekeinket, unokáinkat a jóra, szépre és a tiszta, erkölcsös életre, mert csak így lesz jövője e nemzetnek. Kérdem: miért kellett drága pénzen megvenni a „Krisztus utolsó megkísértése” c. filmet s vele együtt annyi krimit... A deheroi- zálás korában élünk. Mindenkit kikezdenek. Nincs az ifjúságnak maradandó eszményképe. Egyik pszichológusunk írta: „Durvul, keményedik a játék. Nem a fut- ballpályákon, hanem a munkahelyeken.” Szomorúan tapasztaljuk, hogy milyen durván és szennyes szavakkal beszélgetnek egymással az emberek. Hiányzik az emberekből a szívet melegítő humánum, a krisztusi szeretet. Mindez egész kultúrpolitikánknak köszönhető. Az ember úgy érzi, hogy a gyeplőt a lovak közé vetették s tehetetlenül nézik, hogyan száguld szekerünk a mélybe. Talán még nem késő megálljt kiáltani s megtisztítani a portánkat, mert csak tiszta helyen, módon, felnőtt nemzedéktől lehet tiszta világot elvárni. Fel, munkára hát! Hernád Tibor Afriké ból Hosszú utat megjárt karácsonyi üdvözlet érkezett az Evangélikus Élet olvasóinak egy karácsonyi gyermekrajzzal Fekete-Afrikából. - Ismét a malária tette lehetővé, hogy időm adódott a levélírásra - írja Bonnyai Balázs, az édesapa. Nagyon örültünk az Evangélikus Életben megjelent cikknek, hogy gondolnak ránk. December elején még Kinshassában voltunk, a fővárosban, fogorvos, anyagbeszerzés stb. Tarka világ, a nagykereskedők izraeliek, libanoni arabok meg görögök. A kisebb kereskedők indiaiak, pakisztániak. Tarka ruháikban olyanok, mint az Ezeregyéjszaka figurái. - Sok a mohamedán, pénzük van, szívesen adnak kölcsönt és a kezdő tőke biztosításával a mohamedánok számát gyarapítják. A rossz nyelvek szerint itt a Kongó-medencében: „akié a pénz,1 azé a vallás” elvét gyakorolják és ez az elv uralkodik. Itt nálunk á kicsik a baptista óvodával kezdik, mert amerikai segélyekkel az óvodások étkeztetését megoldották, majd jöhet a katolikus elemi meg középiskola, ha sikerül egy protestáns ösztöndíjat kapni, akkor átkeresztelkednek. S ha üzletkezdéshez pénz kell, ott vannak a mohamedánok, vagy egy másik felekezet. A variációs sorrend általában földrajzi függvény. Ha valaki katolikus missziói övezetben születik, akkor ott kezdi, ha valaki svéd, norvég vagy amerikai missziói övezetben, akkor protestáns. — Karácsonyra a mi misz- sziónkból egy családot hívtunk meg a fővárosból, akiknél mi is meg szoktunk szállni. Három gyermekük van, hasonló korúak mint Afrikai karácsony Bonnyai Ilona rajza a mieink, de a neveléssel kapcsolatban némi differenciák vannak,- ők ugyanis amerikai iskolába járnak: láb az asztalon, rágógumi és helló mindenkinek, meg a csokoládé... Nehéz megszokni a környezetet, de a környezet is nehezen szokik meg bennünket. A patkányok nem értik, hogy miért tessékelem ki őket a lakásból, a gyíkok nem zavarnak, belőlük is van kb. 20 darab, aztán a hangyák százai, meg a szúnyogok... Itt az evolúció úgy alakította az egyik fajtát, hogy a szúnyoghálón is átbújik. Pókjaink kb. 10 centiméteresek, no meg a kígyók, békák - úgy érzik, mi vagyunk a betolakodók... Szeretettel gondolunk mindannyiukra, Istentől áldott újesztendőt kívánunk : Bonnyai család PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyarországi Evangélikus Egyház pályázatot hirdet a Budapesti Evangélikus Gimnázium tanári állásainak betöltésére. Pályázhatnak evangélikus vallású, egyházhű, pedagógiai elhivatottsággal rendelkező olyan tanárok, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek, tudományos munkát végeznek, legalább két idegen nyelvet beszélnek, és a gimnáziumi tanári és nevelő munkát élethivatásuknak tekintik. A következő szaktárgyakra lehet jelentkezni: magyar-angol, magyar-német, magyar-német, magyar-orosz, magyar-latin (a nyelvek más kombinációban is szerepelhetnek), matematika-fizika, informatika, kémia-fizika. A pályázók pályázatukat 1990. március 9-ig nyújthatják be a Budapesti Evangélikus Gimnázium irodájában (Bp. VII., Gorkij fasor 17-21., 1071). A pályázatnak tartalmaznia kell az erre a célra kibocsátott „Pályázati lap”-ot (beszerezhető a gimnázium irodájában); önéletrajzot; a tudományos és pedagógiai tevékenység bibliográfiáját; tanítói és nevelői tevékenységének elvi elképzelését (ez utóbbit maximálisan 1 oldalnyi teljedelemben). Visszahulló áldás „Nem mintha az ajándékot kívánnám, hanem kívánom azt a gyümölcsöt, amely sokasodik a ti hasznotokra." Fii 4,15-17 Az anyagi segítségből kiinduló jókívánság végül is lelki területre terelődik. Hiszen a mindennapi gondjaiban megsegített apostol azt kívánja, hogy a segítő szeretet áldása hulljon vissza az adakozókra. Pálnak nincs sok ideje, hogy a kapott ajándék felett örvendjen, mert máris a filippi gyülekezet lelki javára gondol. Sokszori tapasztalat, hogy az adakozás, a segítés szinte többet jelent Eltemették D. Albert Klein püspököt D. Albert Klein, az Erdélyi Szász Evangélikus Egyház püspöke 80 éves korában, 20 éves püspöki szolgálata után elhunyt. Temetése február 13-án volt nagy részvét mellett a nagyszebeni dómban. Temetésén részt vettek az egyházi világszervezetek, a német és osztrák evangélikus egyházak képviselői. Egyházunk részvétét Lehel László, az ökumenikus Tanács főtitkára fejezte ki a gyászolóknak. annak, aki adta, mint annak, aki abban részesedett. Nem csoda, hiszen az áldozatos élet, az ajándékozó készség mögött maga az Úr van. A Példabeszédek bölcs szerzője egyenesen azt mondja, hogy „Kölcsön ad az Úrnak az, aki kegyelmes a szegényhez: és az ö jótéteményét visszafizeti az Úr." 19,17. Persze ezt is lehet anyagi juttatásokként is értelmezni, de ha valaki bármiről úgy véli, hogy azt az Úrtól kapta, az már olyan lelki nyereséget jelent, ami természeti javak fölé emelkedik. Ha valamit az Úr ajándékának ismerünk, akkor az Ajándékozó mindig fontosabb lesz mint maga az ajándék. így vagyunk ezzel akkor is, ha a fenti szakaszból az imádságra vonatkozóan nyerünk útmutatást. Azt hiszem, hogy Isten minden dolgában: egyház, szolgálat, gyülekezeti élet, ébresztő munka mind olyan területek, amelyeken Pál apostol szavait az egyház Ura ajkára is odahelyezhetjük: „Nem mintha kívánnám az ajándékot, hanem kívánom azt az ajándékot, ami sokasodik a ti hasznotokra." Isten se lenne megszorulva üdvözítő munkájában a mi imádságunk nélkül, de azzal, hogy bennünket is belevon, gazdagítani és erősíteni akar minket is. Minden meghallgatott imádság áldása is visszahull az imádkozóra. Legalább annyi erősödést, megbizonyosodást, áldást jelent a közbenjáró imádkozónak, mint annak, akinek érdekében elhangzott és javára gyümölcsözött. így van ez az egyház megújulásáért, az evangelizációért imádkozok esetében is. Mi nem terhes munkára, időrabló áldozatra toborzunk akkor, amikor imára hívunk, hanem áldásnyerésre, csodalátásra, boldogságra. „Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat... Sokat cselekedtél te, Uram, Istenem, a te csodáiddal és terveiddel miértünk. Semmi sem hasonlítható hozzád, hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlál- 1 hatnám." Zsolt 40,2-6. Ilyen egy régi, meghallgatott imádságé kegyes álmélkodása! És hasonló lehet a mai imádkozóké is. Imádkozzunk! Adjunk hálát a meghallgatott imádságokért, a nyilvánvaló áldásokért és eredményekért. Dicsérjük és magasztaljuk Istent mindazért, amit a mi időnkben is cselekszik egyházaink, gyülekezeteink megújulásáért. Kérjük el az elénk tárult, kétségtelenül nagy lehetőségeket engedelmes és eredményes szolgálatokra! Könyörögjünk áldott böjtért, nagyhétért és örvendező húsvéti szolgálatokért és ünneplésért, a folyamatban levő konfirmációi előkészületekért! Csepregi Béla
