Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1990-11-18 / 46. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 55. ÉVFOLYAM 46. SZÁM 1990. NOVEMBER 18. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 23. VASÁRNAP „Szolgáljatok egymásnak" - mintha hozzánk szólna az apostol biztatása, mint olyan nemzedékhez, melynek megmaradása attól függ, felfogja-e ezt az igazságot. Albert Schweitzer VIZSOLY, 1590 - DEBRECE 111 J Az egyház legfőbb kincse Krisztus evangéliuma. Ezt az evangéliumot meghallani és megérteni kiki a maga anyanyelvén tudja, ezért szükséges az ige anyanyelvű hirdetése. Ehhez azonban kell, hogy a bibliát minden népnek a maga nyelvére fordítsák le. Ezt az igazságot vallották és cselekedték a 16. század reformátorai. Az első teljes magyar nyelvű bibliát Károli Gás- pán Vizsolyban adta ki 400 éve. 1990. október 31-én azért gyűlt egybe a magyar protestáns keresz- tyénség, hogy együtt ünnepelje ezt a négyévszázados fordulót. Az ünneplés az egész magyar keresztyen- ség ünnepévé szélesedett, mert azon részt vett dr. Paskai László esztergomi bíboros-prímás és dr. Keresztes Szilárd görög katolikus püspök is, mintegy jelezve azt, hogy valóban közös, drága kincsünkről emlékezünk. Ökumenikus istentisztelet volt délelőtt a Nagytemplomban. A Magyar Bibliatanács közösségébe tartozó egyházak vezetői szolgáltak bibliaolvasással, imádsággal, áldásmondással: dr. Viczián János baptista elnök, dr. Hecker Frigyes metodista szuperintendens, dr. Szigeti Jenő adventista elnök és dr. Berki Feriz ortodox esperes-adminisztrátor. Áz igehirdetés szolgálatát dr. Kocsis Elemér református püspök, a Magyar Bibliatanács üv. elnöke tartotta Ézs 55,8-9 és Mt 24,35 verse alapján. Hálát adott azért, hogy a Biblia iratai évszázadok folyamán megmaradtak. Hálát adott a fordítások soráért, a Septuaginta és a Vulgata fordításától kezdődően és ebbe a sorba állította be Károli Gáspár fordítását is. A Vizsolyi Biblia az egész nemzet számára készült, ajándék a nemzetnek, mindenkié! Belőle szól Jézus Krisztus evangéliuma az egész nemzethez, mindenkihez! Előadást dr. Harmati Béla püspökünk tartott, melyből részleteket közlünk beszámolónk után. Az előadás után mutatta be Tarr Kálmán, a Magyar Bibliatanács főtitkára, a legújabb magyar bibliát, az 1975-ben kiadott új fordítás javított kiadását. Ez a fordítás erre az ünnepre készült el. (Sajtóosztályunkon már kapható ez a legújabb kiadású biblia is.) A Brit- és Külföldi Bibliatársulat - a Magyar Bibliatanács jogelődje - nevében köszöntőt mondott dr. Richard Worthing Davies, a társulat igazgatója. Délután a Debreceni Kollégium dísztermében szimpoziont tartottak a jubileum alkalmából. Ezen felszólalt Paskai László bíborosprímás, aki közös kincsünkről, Isten igéjéről szólt. Az egyháznak legfőbb dolga kielégíteni azt a szomjúságot, mely az emberek oldaláról jelentkezik, ezért szükséges a bibliafordítás. Örömét fejezte ki, hogy a 400 éves Vizsolyi Biblia ünnepén a Magyar Bibliatanács egy új fordítással ünnepel. A Bibliatársulatok Világszövetsége Európai Bizottságának elnöke dr. Siegfried Meurer, a Német Bibliatársulat főtitkára „A régi és új fordítások viszonya a Bibliatársulatok Világszövetsége nemzeti bibliatársulataiban” címmel szólt arról, hogy Európa keleti részének országaiban a századunk második felében új fordítások vagy revideálások születtek, sok országban ökumenikus fordítások is. A bibliafordítás és -kiadás bibliatársulati ügyből' egyre inkább az egyház ügye lett. Dr. Fabiny Tibor, Teológiai Akadémiánk professzora „A Vizsolyi Biblia a magyar protestáns kegyességtörténetben” címmel tartott előadást, melyből részleteket beszámolónk után közlünk. Dr. Kozma Zsolt kolozsvári református teológiai professzor a Vizsolyi Biblia jelentőségéről a magyar határon kívül élő kisebbségek életében szólott. Dr. Barcza József kutatóprofesszor a Vizsolyi Biblia kiadástörténetét vázolta fel. Dr. Tóth Károly református püspök foglalta össze zárszavában a szim-> pozion eredményeit. (Értesülésünk szerint az előadások szövege a Teológiai Szemlében meg fog jelenni.) Az ünnepség befejező aktusa a Kollégium Nagykönyvtárában zajlott le, ahol a könyvtár igen gazdag anyagából Bibliakiállítást rendeztek és^ ennek megnyitóját Sebestyén Árpád egyetemi tanár tartotta, aki a Vizsolyi Biblia hatását és kialakító szerepét vizsgálta magyar irodalmi nyelvünk vonatkozásában. Gazdag volt a jubileumi ünnepségsorozat és méltó a négyszázados évfordulóhoz. Lelkiekben és szellemiekben sokat kapott a jelenlévők serege, akik nemcsak a hazai keresztyénség, de az európai, sőt világkeresztyénséget is képviselték. Ebben az ünneplésben méltó módon vette ki részét egyházunk is. SZÁMADÁS NÉGYSZÁZ ÉVRŐL (Részletek Harmati püspök előadásából) Könyvtáram legkisebb Bibliája négyszázszoros kicsinyítésű. Ultramikrofilmen kaptam meg egy presbiterünktől és akkora, mint egy nagyobbfajta postabélyeg, harmincháromszor harminchárom milliméter. A technika lehetővé teszi, hogy az angol Biblia ezerkettő- száznegyvenöt nyomtatott lapja odasimuljon a tenyerembe négyszázszoros kicsinyítésben. A mai ünnepen szeretett Bibliánk négyszázszoros nagyításban jelenik meg előttünk. Négyszáz év, amire emlékezünk és mennyi minden van ebben a négyszáz évben! Törökdúlás, kuruc háborúk, világháborúk, nemzeti megújulás és szabadságharcok, gyülekezetépítő ünnepek, istentiszteletek, teológiai munka és tanulás a Bibliából, zsol- táros fohászkodás és Isten üzenetének keresése betegség idején, vagy a halál órájában. Négyszáz éven keresztül a magyar protestantizmusnak, egész magyar népünknek kincsévé lett Károli Gáspár fordításában Isten életünket formáló írott igéje az Ószövetség és Újszövetség teljes kiadásával. Négyszáz éve van tehát magyar Bibliánk és ezek az évszázadok számadásra hívnak!... A számadást ma úgy szeretném megkísérelni, hogy segítségképpen a Könyvek Könyve négy jellemző vonását emelem ki. 1. A Biblia Jézus könyve... Minden bibliai, isteni üzenet közepe, lényege Jézus. Nevéről neveznek minket keresztyénnek. Az Újszövetség úgy tanúskodik az egyházról, mint amelyik Krisztus személyén és a róla való tanúskodáson áll vagy bukik. Nem „könyvvallás” tehát a keresztyénség, hanem Krisztus-vallás. Károli bibliafordító nagy munkája beleillik abba a prófétai-apostoli tradícióba, amelyik Keresztelő János prédikációja: „íme, az Isten Báránya...” (Jn 1,29).Az igazi keresztyén tehát nem az „önmagában- biztos”, a „magabiztos”, hanem a „Krisztusban-biztos” hívő... Számadásunk ezért egészen odáig ér, hogy megkérdezzük a Biblia szerepére gondolva, vajon mennyire vált keresztyénné, biblikussá, krisztusivá a magyar társadalom? Vajon az elmúlt évtizedek szekularizálódó, elvilágiasításra törekvő, sokszor és sokban nyíltan ateista oktatási és igazgatási rendszere után ma mennyire van szüksége a magyar társadalomnak, időseknek és fiataloknak, pártoknak és mozgalmaknak a bibliai, krisztusi etikára? Tudunk-e mi, egyházak, élni a szabadság adta lehetőségekkel és hitelesen tudjuk-e képviselni a krisztusi szeretetet, megbocsátást és békességet? Vajon, mennyire látszik meg a mai magyar közéleten, hogy hazánk keresztyén hátterű? Bibliai-etikai, gyökereink vannak ugyan négyszáz év magyar nyelvű bibliai és ezeréves keresztyén hagyományai révén, spkszor azonban múzeumi értékként és ünnepi sallangként tekint ezekre a ma embere. .. 2. A Biblia az igehirdetés könyve Az igehirdetés mindig alkalmazás, lefordítása a tradíciónak, Jézus és üzenete közelhozása a ma emberéhez, Afrikai ábrázolásokon láttam fekete Krisztust a kereszten. A reformációs alapelv, hogy minden népnek szólaljon meg anyanyelvén az evangélium, érvényes abban a formában is, hogy ma másképpen kell prédikálni mint négyszáz, vagy negyven évvel ezelőtt. Tudunk-e mi, protestánsok mai közömbös vagy vulgárma- terialista, bibliai alapismeretek nélküli magyar testvéreinkkel mit kezdeni? Valljuk, hisszük, hogy a gyülekezet a hitvallás szava szerint a szentek közössége, ennek a közösségnek azonban nyitott és nem zárt közösségnek kell lennie... A régi magyar Biblia új fordítása nyomán szólaljon meg Isten igéjének hívogató szava közöttünk. Úgy vélem, a mai magyar társadalomban Jézusnak az a szava az irányadó; „Jöjjetek énhozám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve...” (Mt 11,29). 3. ABiblia a teológia könyve Ez a harmadik oldal kapcsolódik az előző kettőhöz. Hadd húzzam alá éppen itt Debrecenben, az ősi Kollégiumra emlékeztetve, hogy gyülekezeteinkben a reformáció óta a templomok mellett nagy hangsúlyt kaptak az iskolák. Tanulták és tanították a Bibliát, annak eredeti nyelveit, hébert és görögöt meg latint. Isten igéjének a tudománya, a teológia a gyülekezetek, az egyház, az igehirdetés szolgálata... Hadd mondjuk ki ma is, a Biblia a hitet és a tudást, a keresztyénsé- get és a természettudományos ismereteket összeegyeztethetőnek tartja. A teológia nem ellensége a természettudományos világképnek.4. A Biblia a hit könyve Amíg az első pontban a krisztusi tradíció, a másodikban az újrafogalmazás, a harmadikban a teológia volt a hangsúlyos, most végül negyedszer a személyes tanúságtételt húzom alá. Mit ér ugyanis mindaz, ami reformáció, Biblia, Krisztus, ha személyesen, egzisztenciálisan távol vagyok tőle. A Biblia hitből született, hitre hiv... A mai napon Károli Gáspárra és a Vizsolyi Bibliára emlékezünk. Négyszáz évről tartozunk elszámolni, arról az ajándékról, amit megőrizni, továbbadni tartozunk. Isten iránti hálával emlékezzünk a fordítóra és mindazokra, akik a fordítás munkájában azóta is részt vettek és munkát végeznek ma is. Isten színe előtti gyülekezetként halljuk meg az áldást: Boldogok, akik hallgatják és megtartják Isten beszédét. Ámen! A VIZSOLYI BIBLIA A MAGYAR PROTESTÁNS KEGYESSÉGTÖRTÉNETBEN (Részletek Fabiny professzor előadásából) Károli Gáspár veretes bibliafordítása a XVI. század végétől kezdve általánosan használt volt a magyar protestánsok templomaiban. ízes magyar nyelvezete révén az iskolai oktatásban is fontos tényező lett. Most azonban figyelmünket jó arra fordítanunk, amit a Vizsolyi Biblia Előszavában magától Károlitól olvashatunk: „Nemcsak azt akarja Isten, hogy az papok olvassák az Szentírást, és az község azoknak szájokból hallja, hanem azt is akarja, hogy az Ó és Újtestamentum könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek, és azokat olvassák, hányják-vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyi állatok. Mert az Isten egyaránt minden rendbéli embereket akart idvözíteni... Nemcsak itt (a templomban) hallgassátok az mit mondunk, hanem mikor otthon vagytok is, az Szentírást olvassátok!” Keressük tehát ez ünnepi délutánon a feleletet arra a kérdésre, hogy miként érvényesült ez „az egynémely jámbor és tudós atyafiak” segítségével létrejött első teljes magyar bibliafordítás a hívők körében, azok házi használatában és lelki épülésében. A protestáns kegyesség alapja kezdettől fogva a naponkénti bibliaolvasás volt. A Szentírás alapos ismeretének és gyakori forgatásának Luther Márton által mindenkinek - tehát a laikus híveknek is - meghirdetett programja annak 'megvalósulásában lassú folyamat volt... De tekintsünk a Kárpát-medence magyar nyelvű evangélikusaira! Ezek legnagyobb tömbje á Dunántúlon élt. Ok is Károli biblia- fordítását használták az egész XVII. században. Csak utóbb, a XVIII. század első felében jelentkeztek olyan törekvések, amelyek sajátosan lutheri értelmezés szerinti fordítást akartak a lutheránus hívek kezébe adni. Ilyen volt Bél Mátyás pozsonyi lelkipásztor és polihisztor lipcsei kiadású bibliarevíziója, amelyről értékelői azt írták, hogy „látván a Magyar Evangélikusok között a nagy lelki fogyatkozást, Károli fordítását a Görög textus szerint és a hitnek regulája szerint emendálván, Krisztus Urunk születése után 1717. esztendőben kinyomatta.” Utána Győr neves pietista lelkésze, Torkos András adott ki Wit- tenbergben 1736-ban, majd Sze- niczei Bárány György és társa, Sartorius Szabó János, publikált új fordítású magyarázatos Újszövetséget 1754-ben... Látjuk tehát, hogy a Vizsolyi Biblia - eredeti rendeltetése szerint -ri így vált századok múltán is lélek- épitö könyvvé. Ahogy Bél Mátyás is írta Compendiumának előszavában: Az írás és a teológiai tanítás nem csak az értelemnek, hanem a szívnek-és akaratnak a megjobbí- tását is akaxja. Károli Gáspár halhatatlan műve tehát egyaránt nagy hatást gyakorolt a műveltségre és a kegyességre. .. A hívő körök sokasága ma sem akar - bármilyen jó új fordítások megjelenése ellenére - elszakadni tőle. Isten Igéjének mindennél gazdagabb kincse a vizsolyi nyomdában magyar keresztyének millióinak vált szellemi-lelki táplálékává e 400 év mintegy 10-15 nemzedékének. Köszönjük az Egyház Urának, hogy beteljesedni engedte a hit és tudás fáklyáját magasra tartó Ká- roli-Radics Gáspár fohászát, hogy még megláthassa Bibliája kibocsátását, s akkor kész lesz meghalni és Krisztushoz költözni. Neve négyszáz év után is fennmarad, hogy annál fényesebben ragyogjon az a Név,’’amelyen kívül nem is adatott emberek között, az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk” A jubileumi istentisztelet szolgálatvégzői Reményik Sándor A FORDÍTÓ Károli Gáspár emlékezetének Alkotni könnyebb: a szellem szabad, A képzelet csaponghat szerteszét, Belekaphat a felhők üstökébe, Felszánthatja a tenger fenekét, Virágmaggal eget-földet bevethet, Törvénnyé teheti a játszi kedvet, Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad, S vakmerőn méri Istenhez magát... Az alkotás jaj, kísérteibe is visz. A fordítás, a fordítás - alázat. Fordítani annyit tesz, mint meghajolni, Fordítani annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat átkarolva, Félig öt vinni, félig vele menni. Az, kinek szellemét ma körülálljuk, A Legnagyobbnak fordítója volt. A Kijelentés ős-betűire Alázatos nagy gonddal ráhajolt. Látom: előtte türelem-szövétnek, Körül a munka nehéz árnyai: Az Igének keres magyar igéket. Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv Megcsenditi-e Isten szép szavát? És látom: győz, érdes beszédinek Szálló századok adnak patinát. O, be nagyon kötve van Jézusához, Félig ő viszi, félig Jézus öt. Mígnem Vizsolyban végül megpihennek, Együtt érve el egy honi tetőt. Amíg mennek, a kemény fordítónak Tán verejtéke, tán vére is hull, De türelmén és alázatán által Az örök Isten beszél - magyarul. Az igehirdetést hallgató gyülekezet
