Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1990-08-05 / 31. szám

hyangélikus Elet ,1890. augusziu­S' Újra szól a harang Kardoson Szép ünnepünk volt pünkösd vasárnapján Kardo­son, a Szarvas-újtemplomi gyülekezethez tartozó evangélikus faluban. A régi evangélikus iskolát, mely­ben generációk nőttek fel, s okosodtak Isten igéjét is táplálékul kapva, pár évvel ezelőtt a helyi termelőszö­vetkezet kívül-belül renoválta, s az udvaron álló ha­ranglábat is lebontották, hogy új, biztosabb alapot és vázat építve szóljon immár a harang. Pintér János Nyugat-Békési Egyházmegyénk espe­rese szolgált Isten igéjével a kardosi gyülekezetben, melyhez e napon Kondorosról, Csabacsüdről és ter­mészetesen Szarvasról is csatlakoztak testvérek. Az igehirdetés ApCsel 2,36-41. alapján bátorított mind­nyájunkat megtérésre, a pünkösdi Szentlélek vételére, melyet az Úr egykor kiárasztott a földre és ma is mindenki élhet vele. Az igehirdetés után az újra felállított harang szente­lésére került sor, hogy ismét a falu lakosságának szol­gálhasson a vasárnaponkénti istentiszteletekre való hívogatással, a halottak elbúcsúztatásával. Ezután a kardosiak gondnoka Szeldjak Mihály test­vérünk szólaltatta meg az érces hangú, sok munkával felállított harangot, hogy a falu legutolsó házába is eljusson a hír: újra szól a harang Kardoson. Az elmúlt két év alatt elhunytakért is megkondult, hogy emlékez­zünk rájuk és emlékeztessen múlandóságunkra. Végül megköszöntük Demcsák Pál tsz-elnöknek. Brusznyiczki Mihály ácsmesternek, Brahna Gyula és Komár Pál bognároknak szép munkájukat, valamint Isten és a gyülekezet iránti szeretetüket Szloszjar Györgynek, Szeldjak Mihálynak és Gráfik Jánosnak, társadalmi munkában adott sok segítségét. A gyülekezet asszonyai sem maradtak tétlenek: sok finom süteménnyel és teával látták vendégül az egybe- seregletteket. Ünnepünket gazdagította a kardosi hittanórákra járó gyermekcsoport és a szarvasi fiatalok énekszolgá­lata. Aki Budapestről Békéscsaba felé tart a 44-es főút­vonalon, ne mulasszon el legalább egy pillantást vetni Kardoson e harangra, evangélikusságunk egyik szép jelére. A technika az evangélium szolgálatában Az első emberpár teremtése után Isten azt mondta, hogy: „Szapo­rodjatok és sokasodjatok, és töltsé­tek be a földet és hajtsátok birodal­matok alá” (I. Mózes 1:28). Csodá­latos lehetőség nyílt meg ezzel az emberiség előtt, amivel néha jól, de sajnos sokszor rosszul élt. Isten a technikát is áldásul adta, s valóban azzá lehet, ha akarata szerint élünk vele. A technika nemcsak az ember szolgálatában állhat, hanem szol­gálhatjuk vele Isten országát is. Ezt azonban meg kell tanulnunk! Rohanó világunkban mindenki­nek egyre kevesebb az ideje. Sajnos igaz ez lelkipásztorainkra nézve is. Különösen az egyre inkább bővülő lehetőségeink miatt, amikor az is­kolai hitoktatás beindulása mellett megszaporodtak más teendőink is. Nagyon jó az, ahol a gyülekezet egyes feladatokra különböző sze­mélyeket tud beállítani (hitoktató, adminisztrátor stb.). Sajnos azon­ban kevés gyülekezetben akad olyan személy, aki rendszeresen szolgálatként elvégez ilyen dolgo­kat, s még kevesebb azoknak a gyü­lekezeteknek a száma, ahol alkal­mazottak megfizetését is megenged­hetik maguknak. A minimálbér ön­magában véve is nagy terhet jelent­het a gyülekezetre, nem beszélve az illetmények után befizetendő járulé­kokról. Itt kínálkozik a számítás- technika eszközei által adott lehető­ség, ami egyházunkban mind ez idáig szinte teljesen kihasználatla­nul maradt. Ennek lehetőségét kí­vánom saját tapasztalataim alapján ismertetni, s befejezésül még né­hány más, hasznos technikai esz­közről szólok. I. A számítógép egyre inkább el­terjed hazánkban is. Találkozha­tunk vele a hivatalokban, gyárak­ban, sőt egyre több családnál is. Sokan nem is gondolják, milyen nagy segítsége lehete ez munkánk­nak. 1. A rendszer felépítése A számítógép-rendszer áll egy alapgépből (Commodore 64), egy monitorból (Commodore 1802, de lehet TV is), adatrögzítő eszközből (adatmagnó, de sokkal jobb a le­mezegység Disk drive Commodore 1541), a nyomtatóból (printer Citi­zen 120 D, vagy kis memóriájú elektronikus írógép Robotron S 6120). Az alapgép az információt jelek­re átalakítja, az adatrögzítő tárolja, a monitoron megjeleníthető az in­formáció, a printer, vagy az elektro­nikus írógép pedig papírra veti a kívánt szöveget. 2. A rendszer alkalmazási lehetősé­gei a) alkalmazható szövegszerkesz­tőként. A Robotron S 6120-as író­gépet megfelelő átalakítóval össze­kötöttem a számítógéppel, s így az írógép billentyűzetét használva szö­veget szerkeszthetek a képernyőn. A szövegszerkesztő programnak nagyon nagy lehetőségei vannak, pl. a szöveget tördeli, betoldás ese­tén a sorokat átrendezi. Mágnesle­mezen tárolva az adat évek múlva is visszahívható, megfelelő szám­ban sokszorozható. Pl. presbiteri meghívónál csak a tárgysorozatot, dátumokat kell kijavítani és lehet nyomtatni a szöveget. Különösen alkalmas bibliai tesz­tek szerkesztésére, 30-40 pl-ban sokszorosításra. Hibátlan szöveg készíthető vele. Igény szerint a jobb oldalt rendezi stb. Alkalmazható versek tárolására, prédikáció megírásához kiváló se­gítség. b) Alapszinten kidolgoztunk egy egyháztag-nyilvántartó programot. Három területen lehet dolgozni vele: . - Adatállomány. Ennek lényege, hogy az egyháztagok adatait be­visszük a gépbe: Név, lakcím, szüle­tési hely, születési idő, foglalkozás, gyermekek száma. A program név­sort készít, személy szerinti keresés­nél közli az illető adatait. Utcánkénti névsort készít. Szüle­tési év szerint kiírja az egyháztago­kat. (Jó pl. születésnap szerinti kö­szöntéshez; konf. találkozó szerve­zéshez stb.) Kimutatja az egyháztagok szá­mát.- Adományállomány. Be kell táplálni a gépbe az adományokat. A gép személyenkénti kimutatást készít több évi befizetésekről: Egy­házfenntartói járulék, egyéb ado­mányok. Napra készen összeadja az abban az esztendőben begyűlt adományokat. Kimutatja az utcában egyház­fenntartói járulékot még nem fize­tetteket.- Megjegyzésállomány. Ide kü­lönböző megjegyzéseket lehet betá­rolni, tapasztalatokat, véleménye­ket. Kimutatja, hogy a kért utcában kinél nem tett a lelkész még látoga­tást. Természetesen ezeket nemcsak képernyőre, hanem papírra is kiír­ja. Ennek továbbfejlesztése, hasz­nálhatóságának javítása a közeljö­vő feladata volna. c) Nyilvántartásba lehet venni a magánkönyvtárat. Téma, kiadó, szerző szerint, vagy cím alapján le­het kimutatást kérni. Vagy éppen arra vonatkozóan, hogy melyik könyvespolcon hányadik polcon ta­lálható az a könyv, amit éppen kere­sünk, esetleg kinek adtuk kölcsön. d) Nagyon hasznos a textuárium program. Az igehely beírása után megmutatja a gép, hogy melyik könyvben hányadik oldalon talál­ható magyarázat a feldolgozandó igéhez. e) Használható a nyelvtanulás­hoz, különböző tesztek állnak a rendelkezésre. f) Nem utolsó sorban a különbö­ző játékprogramok (sakk, autóver­seny, ügyességi játékok stb.) a gyer­mekek kedvelt elfoglaltsága. II. Nagy haszonnal lehetne hasz­nálni egy fénymásológépet, mond­juk 5 gyülekezetenként. &z ma még nehezen elérhető. Mégis a hitokta­táshoz kívánatos lenne,-kifestők, munkalapok stb. sokszorosításá­hoz. III. Nem feledkezhetünk meg a magnetofon használatáról. Temp­lomba el nem jutó betegek, idősek között lehet végezni vele szolgála­tot. Jó lenne a vakok, nehezen látók számára bibliai szövegeket sokszo­rosítani ! IV. A diavetítő nélkülözhetetlen kellék a hitoktatásban, az írásvetítő is nagy segítség lehetne. A videónál komoly szelekció szükséges. V. Végül egy kis eszközről sze­retnék még szólni. Sok lelkészné- nek problémája az, hogy (pl. kis­gyermek miatt) nem tud minden alkalmon részt venni, pedig szíve­sen hallgatná az igét. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy 1900 Ft-ért vá­sároltunk egy URH-s mikrofont, amely majd a templomban erősítő­vel is használható. A templom közelében kb. 100-200 m-es tá­volságban akár bent az épület­ben is egy URH-s rádióval tisz­tán fogható az istentisztelet a mikrofon közvetítésével. Nagy előnye, hogy vezeték kiépítése nem szükséges. Bodnár Péter ref. lelkész EGY DUNÁNTÚLI SZÓR VÁNYGYÜLEKEZET ÉLETÉBŐL Korábban írtunk már arról, hogy a Mezőlaki Gyülekezethez 11 kisebb település, szórvány is tarto­zik. Ennek a gyülekezetnek moz­galmas „hétköznapjairól” számo­lunk be. MIHÁLYHÁZA-i gyülekezetünk­ben három napon át evangélizá- ciós szolgálatot végzett Rejtő Má­ria nyugalmazott tanárnő. NEMESGÖRZSÖNY-i gyülekeze­tünkben nyolc konfirmandus szülei szeretetvendégséget tartottak, ame­lyen a szórvány kis gyülekezet népe, valamint a faluban lakók közül so­kan vettek részt. A konfirmandu­sok szavalatain és éneklésén kívül Dr. Nagy Lászlómé Bárány Estilla tanárnő gyermekeivel zene-trióban élményt nyújtó előadással gazdagí­totta az ünnepséget. Ez alkalommal köszönte meg Tóth Sándor lelkész Búzás Jenőnek és feleségének 44-éven át végzett gyü­lekezeti gondnoki munkáját. Áki meghatottan vette át az ajándékot egy képes Újszövetséget és ígérte, hogy amennyiben betegsége nem akadályozza, továbbra is szívesen és példamutatóan él és szolgál gyü­lekezetében. Pünkösd ünnepén iktatta tisztségé­be a megválasztott új gondnokot Dr. Nagy László-X és a két új pénz­tárost ifj. Király Lajosnét és Kiss Lászlónál a gyülekezet lelkésze. A szeretetvendégségen vetítettké­pes előadással szolgált Bálint László celdömölki lelkész, vala­mint két gyermek zeneszámmal is. A jelenlevők egy része a fénykép felvétel bizonysága szerint örömmel állt az új „harang-állvány” köré, amelyre a hosszú időn át néma ha­rangot helyezte el a hívek áldozata. NAGYACSÁDON 50 éves házas­sági évfordulójuk alkalmával Gyenge Lajos és felesége Szabó Ilo­na urvacsorai hálaadó istentiszte­leten vett részt népes családjával és gyülekezetével. A virágokkal gaz­dagon díszített családi asztal kö­zéppontjában a gyülekezettől ka­pott Biblia volt, amely a további életútjukon „lelki kenyérül” ada­tik; DÁKÁN eltemettük özvegy Piri Gáborné szül. Szabó Eszter 93 éves testvérünket, akinek férje és fia 20 éven át gondnoki tisztben munkál­kodott a kis szórvány híveinek hit­életén. Négy évtizeden keresztül Nemesgörzsöny szülésznőként munkálkodott há­rom községben, így sírja körül sok édesanya és gyermek róta le hálá­ját virággal és az emlékezés köny- nyeivel. „...a nemes harcot meg­harcoltam, a hitet megtartot­tam. ..” Közli: Tóth Sándor Szolgáló élet, szolgáló gyülekezet Pencen Ritka és szép eseményben volt ré­sze a penci evangélikus gyülekezet­nek 1990 május 27-én. Ez a vasár­nap nagy meglepetést rejtett magá­ban, mivel a délelőtti istentisztele­ten a szokásos liturgiától eltérően igen színvonalas műsorral szolgált az ifjúság és a kisgyermekek. Az egész istentisztelet egy nagy prédi­káció volt. A 101. számú ének el- éneklése után Tamásy Zoltán a gyülekezet lelkésze meleghangú szavai után kéri a gyűl. kántorát, hogy legyen szíves a kórusról lefá­radni és az első padban helyet fog­lalni. Ez a felhívás váratlanul meg­lepetésszerűen jött. Gerengay Margitot, a gyülekezet kántorát 40 éves szolgálata alkalmából kö­szöntötték. Az orgonánál édesapja; Geren­gay Tat évtizedeken at’tatfa el a lévitafóntorP,szelgálatot. <Az ő helyére került annakidején az ünnepelt. Az orgona megszólal­tatása, a gyülekezeti ének vezeté­se mellett több éven keresztül vezette a gyermekbibliakört. Két éven át hitoktatóként is működött állami megbízás mellett. Számta­lan esetben megtörtént, hogy a vi­déki munkahelyről hazaérve a buszról egyenesen a templom felé vette útját pl. ádvent és böjti esték alkalmával. Soha egy alkalomról sem hiányzottt, nem érzett fárad­ságot. Ezzel a hittel és erővel végzi még ma is szolgálatát a gyülekezet­ben épp úgy, mint a temetések al­kalmával. Köszönetét mondott id. Kle- nyánszki Dániel másodfelügyelő. Méltatta az ünnepelt munkássá­gát. Mint említette a gyülekezet mozgató rugója és motoijaként működik a kántornő aki állan­dóan nyitott szemmel jár, mert mindég meglátja, hogy mit kell tenni. Urban Györgyné presbiter hasonlóan meleg szavakkal kö­szöntötte ps .mindketten szép vi­rágcsokrot adtak át. A gyermekek egy-egy kedves igével és virágcso­korral köszöntötték. Az ünnepelt kedves énekét énekelték az ifjak „Ki dolgát mind az Úrra hagyja”, Tamásy Zoltánné orgona kíséreté­vel. A hittanosok kedves kis színdara­bot is előadtak. A gyülekezet érté­kes ajándékát egy kisleány virág­kosárral nyújtotta át. Befejezésül Klenk Zsuzsanna szép csengő han­gon énekelte J. S. Bachnak az „Is­ten él” c. művét Szabó András teo­lógus orgona kíséretével. A gyüle­kezet lelkésze méltatta a 40 éves kántori szolgálatot és meleg sza­vakkal megköszönve további erőt, jó egészséget kívánt a szolgálat­hoz. Végül az ünnepelt szólt a gyüleke­zethez és megköszönte a gyerme­kek szolgálatát a sok köszöntést. Könnyes szemmel és befelé hulló könnyektől elcsukló hangon szólt, de egyre több erőt kapott és kérte a gyülekezetét legyen továbbra is hűséges az egyház Úrához, s úgy neveljék a gyermekeiket, hogy ne fogyjon, sőt inkább erősödjön a gyülekezeti élet. „Mindent Isten dicsőségére”. M. G. Akik lelki éhségükben papot loptak A Magyar Nemzeti Múzeum ré­gi irattárából való a történet, mely a török hódoltság után, de még a török háborúk idején játszódott, pontosabban az 1699-ik évi kar- lovici békekötés előtt nem sok­kal. A Pápa melletti Csótról Gyönkre szökött „hét pár jobbá­gyok” 1703-ban már vagyonnal, azaz nem kevés jószággal és megmaradt terménnyel szerepel­nek a Tolna megyei összeírás­ban. Ekkor már ugyan tizenhat család van itt, azonban Iregi Mátyás és Székeli Gergely a kö­zelből, Nagyszékelyből jöttek. Későbbi érkezésüket zsellér vol­tuk is igazolja. Már a középkorban is az isko­láztatás, a magasabb iskola von­Pápua lelkész-misszionáriusok hazánkban A Biblia-szövetség meghívására augusztus tizenegyedike és tizenkilen­cediké között Mánusz szigetéről bennszülött pápua lelkész-misszionáriu­sok tartózkodnak hazánkban. Augusztus tizenkettedikén, vasárnap déle­lőtt a Kálvin téri református templomban szolgálnak, mert annakidején ebből a templomból bocsátották ki Molnár Máriát, hogy a Liebenzelli Misszió munkatársa legyen és később Mánuszon és a környező szigete­ken végezze a misszió munkáját, mely még napjainkban is áldott gyümöl­csöket terem. A hazánkba érkező delegáció tagjai között lesz az ottani egyház elnöke (püspöke) is, aki augusztus 12-én délután hat órakor a Bécsikapu téri evangélikus templomban fog igét hirdetni. JELENTKEZES HITOKTATÁSRA Felhívjuk a szülőket, hogy hitoktatásra - a keresztségkor vál­lalt kötelezettségük szerint - jelentsék be gyermekeiket. A beje­lentést az illetékes lelkészi hivatalban kell megtenni. zotta az ottani Gyönki családot: 1313-ban nemes Gyönki László fia, Gyönki Miklós mester, magis- ter címet visel. És bár ez a család később nem a község legvagyono­sabb földesura, az 1510-es években a Gyönki család két ifjú tagja sze­repel a krakkói egyetem magyar diákjai között: 1511-ben Gyönki György, 1517-ben pedig Gyönki Jakab. - Ezt azért említettük, mert még 1812-ben gimnázium létesült Gyönkön. 1806-ban Magyary- Kossa Sámuel kezdeményezésére Nagyszékelyben református algim­názium létesült, mely 1812-ben át­került Gyönkre. De térjünk vissza az 1698 körül Csótról Gyönkre került protestáns magyarokhoz. Rácok laktak itt nyolcvan-száz éven át, 1686-ig, akik már magyarul is szépen be­széltek, mint például 1734-ben a hőgyészi tanúvallatásnál a 122 éves volt gyönki Tetyiás Kecelin, aki még 1642-ben Szakályban „lát­ta a.hajójárást, és a hajójárásnál a fűzfákat”. Ez a hajójárás csóna­kokból vagy tutajokból összetá­kolt híd volt a Kapos folyón. Az 1703-as megyei összeírásban felsorolt, Csótról szökött gyönki református és evangélikus magya­rok a következők voltak: Dómján Ormándi János, Dómján Mi­hály, Bürös András, Gál Ferenc, Szebenyi János, Pemeszi András, Szőke György, Hirdi János, Szán­tó István, Bocs Fehér András, Lo­vász Márton, Egyed Gyurka, Per- nyési Gyuri. (Az egészen fiatal gaz­dákat írták fiúnevükön.) - És íme a régi írás. A Péterváradra leutazó Bárány György lelkész nagyon fia­tal lehetett még ekkor, nem sokkal előbb Győrben még „kisprédiká- tor”-nak nevezik, azaz írják. „Vásonyban lévén, a Török há­borúban valamely Lutheránus fő­tiszt Pétervár táján betegen feküdt és kerestetett Lutheránus Prédiká­tort, a ki neki az Úr Vacsoráját németül kiszolgáltatná, de követjei sehol még csak lutheránus embert sem találtak, míg Nagy-Vásonyba nem érkeztek. Honnét Bárány György alá menvén, akadt Gyön­kön hét pár Csóthról szökött job­bágyokra, kik a Pusztát a királyi Fiscustól felkérték megszállásra. Ezeknek mondja, hogy miért nem igyekeznek prédikátort is vinni? Amazok felelnek, hogy eleget vol­tak rajta, és a Fiscustól is vettek ígéretet, hogy bántás nélkül tart­hatnak; de nem találnának. Biztat­ja őket, hogy jöjjenek fel Vásonyba és ír is mellettek a Senioroknak, akik kénytelenek lesznek nekik Prédikátort adni; ha nem, maga is alá fogna menni. Azok kapván az ajánláson, azontúl feljöttek és noha a Senio- roktul is megfordultak, de csak Bárány Györgyhöz ragaszkodtak. Ki azzal akarván elvetni, hogy gondolja, hogy a Vásonyiak nem eresztik. De midőn a Vásonyiakkal a Vocatoriát* közlené, azok azt vélvén, hogy csak jádszik, vagy más valamit keres alatta,** méltó­nak sem ítélték, hogy feleljenek. Bárány György azt vélvén, hogy ő kelletlen, unt ember a Vásonyiak között, teljesen oda ígéri magát a Gyönkieknek; kiknek szekereik mikor már jönnének, a Vásonyiak akkor ébrednek és a Grófok erejé­vel akarták megtartani. De Bárány György éjjel elszökött a Gyönkiek- kel, hogy meg ne akadályoztathat­nék; feleségét és jószágát oda hagyván, kik is azután majd fél esztendővel bocsáttattak el, hogy a dolgot nem lehetett megmásítani.” Hegedűs László közlése * Meghívást. ** Anyagi követelést sejthettek?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom