Evangélikus Élet, 1990 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1990-01-07 / 1. szám
Jézus Krisztus mondja: ______ „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár____ söté tségben."____________ Jn 8,12 Az 1990. év igéje 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1990. JANUÁR 7. VÍZKERESZT UTÁN ELSŐ VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 8,50 Ft Országos Presbitérium - Országos Közgyűlés „Nem vagyunk és mégis vagyunk...” HATÁROZAT az Evangélikus Törvényhozó Zsinat előkészítéséről és összehívásáról Egyházunk Országos Presbitériuma 1988 decemberi ülésén kimondta 1966-ból származó egyházi törvénykönyvünk felülvizsgálatának és egy új törvényhozó zsinat összeülésének szükségességét. Az új egyházi törvényekre vonatkozó javaslatok megvitatása és összegyűjtése már 1989-ben megkezdődött. Az Országos Presbitérium 1989 december 5-i ülése újból foglalkozott a törvényhozó zsinat kérdésével, és egyhangúlag a következő határozatot hozta: 1. Egyházunkban haladéktalanul alakuljon meg az Országos Zsinatelőkészítő Bizottság. Elnökei dr. Frenkl Róbert országos felügyelő és dr. Harmati Béla püspök ; szakértő-tanácsadója dr. Fabiny Tibor prodékán, az egyháztörténet és egyházjog professzora; tagjai pedig az Alkotmány- és Jogügyi Bizottság tagjai, valamint a két egyházkerület négy-négy képviselője (két teológiai és két jogászi megbízottja). 2. Az Országos Zsinatelőkészítő Bizottsággal párhuzamosan alakuljon meg mindkét Egyházkerület Zsinatelőkészítő Bizottsága, és alakuljanak meg mind a tizenhat egyházmegyében zsinatelőkészítő munkacsoportok. 3. Az 1990. év folyamán menjen végbe„az új egyházi törvények alapelveinek, egyházunk szervezetének és az egyházi törvényeknek a lehető legszélesebb körű megvitatása, a lelkészek és világiak, minden egyházi irányzat, csoport és vélemény bevonásával országos, egyházkerületi és egyházmegyei szinten, majd a kidolgozott javaslatok összegyűjtése. 4. Az 1991. év első felében alakuljanak meg az egyes törvénycikkeket előkészítő szakbizottságok szakértők bevonásával (alapelvek, egyházszervezet, felkészítés az egyházi szolgálatra, egyházi iskolák, egyházi szeretetszolgálat, egyházi kommunikáció, sajtó stb., egyházi pénzügyek, egyházi bíráskodás stb.). A szakbizottságok ebben a félévben dolgozzák ki az egyes törvénycikkek javasolt szövegtervezeteit a zsinat számára. 5. Javasolja az Országos Presbitérium, hogy az országos felügyelő 1991 második felére, tehát mintegy másfél év múlva, hívja össze a törvényalkotó zsinatot. Az Országos Egyház Közgyűlése a Presbitérium döntését - két tartózkodással - megerősítette. Az Országos Presbitérium határozatai A MIATYÁNK ÉS AZ APOSTOLI HITVALLÁS ÚJ KÖZÖS ÖKUMENIKUS SZÖVEGE Az Országos Egyházi Presbitérium december 5-i ülésén dr. Nagy Gyula püspök bejelentette, hogy - egyetértésben a többi magyar egyházzal - egyházunkban az istentiszteleken és más egyházi alkalmakon 1990. március 4-től (Böjt 1. vasárnapja) a Miatyánk és az Apostoli, valamint a Niceai Hitvallásnak új, közös ökumenikus szövegét keli használni. A püspökök egyházkerületükben már eddig is javasolták az ökumenikus szöveg használatát. Ezzel a rendelkezéssel azonban a közös ökumenikus szöveg a liturgikusán előjrt és egyedül használatban levő szöveg a protestáns és a római katolikus egyházakban. Az Országos Közgyűlés határozatai AZ ORSZÁGOS EGYHÁZI SZÁMVEVŐSZÉK ÚJ ELNÖKE Az Országos Egyházi Számvevőszék eddigi elnöke, Szabó Lajos budapest-zuglói lelkész, sok más elfoglaltsága miatt 1989 végétől lemondott elnöki tisztségéről. Az Országos Egyházi Közgyűlés december 6-i ülése megköszönte háromévi munkáját ezen a területen és az Országos Számvevő- szék új elnökévé Martos Pál könyvvizsgáló szakértőt, a §zámvevőszék tagját választotta meg. Az Országos Egyházi Számvevőszék feladata az országos egyházi munkaágak és intézmények pénzügyeinek rendszeres ellenőrzése és évenként jelentéstétel az Országos Presbitériumnak. Az Ha feltámad bennünk a kérdés, hol van az az ország, amely Jézusban elérkezett erre a mi földünkre, akkor először is Jézus fentebb idézett szavára kell gondolnunk: Isten országa tibennetek van. S ha most azt kérdezzük, miképp kell értenünk Isten országának ezt a bennünk való mejelené- sét, akkor talán Pál apostol vezethet tovább, amikor imádságában azt kéri az efezusi keresztyének számára: „...adja meg néktek az ö dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az ö Lelke által a belső emberben, hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szivetekben" Ef 3,16-17. S hogy Krisztusnak ez a bennünk való lakozása mit jelent, azt mondja el Pál más helyütt: „Eltemettettünk ővele együtt a keresztség által a halálban, hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atya dicsősége által, ózonképpen mi is új életben járjunk", Róm 6,4 „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme újjá lett minden". 2Kor 5,17. Ezért mondhatja az apostol a maga nagy alázatosságában is: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában ÉLŐ VÍZ ország hozzánk is elérkezett „Isten országa tibennetek van.” Lk 17,21 való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.” Gál 2,20. Amennyiben a nyomorult emberi elme egyáltalán értheti Isten nagyságos dolgait, most már érthetjük a kicsiny nyájnak adott nagy ígéretet. Aki hisz, abban az vett lakozást, aki elmondhatta: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön" Mt 28,18. A mi szemünk csak a gyarló embert, a gyarló embereket látja, akikben, akik mögött azonban ott van a Krisztus és az ő mennyei seregei. Valahogy úgy van ez, mint amikor Elizeus próféta szolgája megijedt a szíriai seregek láttán, és a próféta így biztatta: „Ne félj. Mert többen vannak, akik velünk vannak, mint akik ővelük." Majd így imádkozott érte: „Oh Uram! nyisd meg kérlek az ö szemeit, hadd lásson. Es megnyitó az Űr a szolga szemeit, és látott, és ime a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül." 2Kir 6,16-17. így érthető, hogy amikor Nommensen Lajos, Istennek követe a szumátrai vad emberevők között megjelent Szi Atasz barita, a nagy szellem ünnepén, noha tudta, hogy azon őt akarják ünnepi áldozatként bemutatni a nagy szellemnek, mégis megragadta ezt az alkalmat is, és bizonyságot tett Uráról és Megváltójáról. A sok ezer főnyi tömeg nem merte egy ujjal sem érinteni, mert Isten tábort járatott körülötte az ő szent angyalaival. Meg is érte még életében, hogy 200 000 keresztyén gyűlt köréje az egykori emberevőkből. De van ebben az alapigében ígéret azok számára is, akik nem részesülnek abban a nagy és szent kiváltságban, hogy az evangélium hirdetői és Isten országa útegyen- getői lehessenek. Ha a Szentlélek segítségével elfogadod, hogy az Úr Jézus a keresztfán kiontott vér jogán neked is Urad és Királyod, Ő teáltalad is, rajtad keresztül is végezni fogja a maga hódító munkáját. Ha nem is széles körben, de szüleid és testvéreid között, barátaid és szomszédaid között. Reád is áll: „Szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk vallást az üdvösségre." Róm 10,10. Podmaniczky Pál A fenti mondat több ízben is elhangzott diakonissza testvéreink ajkáról a december 9-i jubileumi ünnepségen, amelyet Hűvösvölgyben a volt diakonissza Anyaház templomában tartottak. A megható hálaadó ünnepségnek kettős jelentősége volt. 1924 december 8-án alakult meg a FÉBÉ Diakonissza Egyesület, amely 1951-ig mint virágzó szervezet működött, majd 38 évig - napjainkig - feloszlatva, szétszórattatásban éltek a FÉBÉ testvérek. De ezekben az években is rendszeresen találkoztak, tartották a kapcsolatot és szolgálták csendben, rejtetten ahogy és ahol lehetett. Erre utal a címben idézett mondat „nem vagyunk, és mégis vagyunk”. A 65 éves fennállás ünneplését az tette különösen jelentőssé, hogy Egyházunk 1989. december 5-én tartott országos presbiteri ülése határozatot hozott, mely szerint újra működhet a FÉBÉ az egyházon belül, mint autonom egyesület. Tehát a hálaadásban a múlt és jövő nagy találkozása volt ez az ünneplés! Délelőtt 10-kor úrvacsorái istentisztelettel kezdődött, melyen Harmati Béla püspök Róm 16:1-2 versét vette alapul. Ez az ige a FÉBÉ indító igéje volt 65 évvel ezelőtt. És ma a püspök szájából nagyon is konkrétan hangzott az 1. vers: „Ajánlom nektek FÉBÉT...” Hivatkozva a presbiteri határozatra, újrakezdésre bíztatott. A 21. század felé tartva nagy feladatok várnak a diakonissza intézményekre. Már megkezdődött a tervező, szervező munka a FÉBÉ-ben: Győrben, Békéscsabán, Kiskőrösön is. Csizmazia Sándor igazgató házigazda üdvözlő szavai után Günther Freytag a Kaiserswerthi Diakoniai Szövetség vezető lelkésze tartott előadást a diakonisszák és diakoniai testvérek szolgálatáról szerte a világban. Ezután az NDK-ból, NSZK-ból és Ausztriából jött testvérek tolmácsolták anyaházaik köszöntését és adtak át ajándékot, amellyel az újrakezdésben szeretnének segíteni. Tekus Ottó lekész a győri diakonissza munka indulásáról számolt be és onnan hozott üdvözletét. A köszöntések sorát Harmati Béla püspök zárta. A megnyíló kapukról beszélt, amelyek a múltról a jelenre és jövőre fordítják tekintetünket és cselekvésre szólítanak. Konkrét feladatként említette, hogy sürgősen új szárnyat építenek a templom mellett, ahol megkezdődhet a diakonisszák kiképzése. Ezután ebédszünet következett, majd 2 órakor először a köszöntések folytatódtak. Meghallgattuk Farkas Mária, a FÉBÉ 92 éves vezetője, - „kedvesanya” - magnón küldött szavait. Majd a „megemlékezés” következett a 65 évről. Felcsendült a diakonisszák ajkáról, még inkább szivéből a test- vérszentelési ének az „Ancilla Domini”. Taschner Erzsébet tömör és igen érdekes visszatekintését a FÉBÉ történetéről mindenki nagy figyelemmel hallgatta. Közben Túrmezei Erzsébet szavalt verseiből. Nyári Erzsébet, Czakó Júlia egy-egy munkaágról számoltak be. Csapó Margit megható reflexiókat fűzött a szét- szóratás éveihez. Közben a diakonisszák éneke színezte a beszámolókat, köztük Túrmezei Erzsébetnek erre a napra írt „Hálaének”-e. Fabiny Tibor professzor a jövendő útjáról beszélt. Lelkesítőén vázolta, hogy evangélikusságunk milyen gazdag örökséget hagyhat a 21. századra is. Konkrét célokat említett a diakonissza munka területéről: óvoda, napközi, mozgássértültek, kórházi, szeretetottho- ni, állami gondozott, lelkisérültek közötti munka... Távlati tervként a FÉBÉ sajtót és könyvterjesztést említette. Felolvasott egy szándéknyilatkozatot, a munkaág mielőbbi beindítása érdekében, ezt a jelenlévők aláírták. Még néhány színfolt: id. Harmati Béla ny. lelkész elmondta a FÉBÉ alakulására, 1924-ben írt versét. - Kelemen Erzsébet NSZK-ba szakadt FÉBÉ diakonissza megköszönte az itthonmaradt testvérek imádságait, ami kinti munkájában segítette. Egyébként ő az egyetlen FÉBÉ testvér, aki a szétszórattatás évei óta is hordja a diakonissza ruhát. - Takács Imre, 20 éve béna fiúcska erre az alkalomra kis galambokat rajzolt Ige felirattal, amit szétosztottak a jelenlévőknek. Nagy Gyula püspök-elnök záróáhitatában II. Tim. 1-7 alapján hangsúlyozta, hogy Isten nem a csüggedés lelkét adta nekünk! El tudjuk-e végezni az óriási munkát? Kevesen vagyunk, de az Űr ad erőt! Feladatunk vinni az Igét és a testi kenyeret. Adni és nem kapni... Ehhez vegyük igénybe az Istentől felkínált erőnek, szeretetnek és józanságnak Lelkét! Akik együtt tölthettük ezt a szép napot a diakonissza testvérekkel, nem fogjuk elfelejteni az Isten iránti hálától és a beteljesülés örömétől ragyogó arcokat. Amikor a hányatott élettől kissé megtört ősz diakonissza testvérek zengő éneke betöltötte a volt Anyaház kis templomát, úgy éreztük, hogy a feloszlatás óta előrement 72 testvér is köztünk van, segíti zengeni a hálát: Áldjad én lelkem az Urat... mert az Úrtól lett ez és csodálatos a mi szemeink előtt. Gáncs Aladár Segítség az imádkozáshoz „Az Úr közel! Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.” Az imádságról gyakran mondták már: az Istennel való beszélgetés. A beszélgetésnek előfeltétele a közelség. Természetesen tudunk távolról mondott imádságokról is. „Távol van megtartatásomtól jajgatásomnak szava." Zsolt 22,2. „A mélységből kiáltok hozzád, Uram!” Zsolt 130,1. De nem véletlen, hogy itt kiáltással és jajgatással találkozunk. Bennünket magunkra hagyó, messze levő, magasban lakozó Istenhez kiáltani kényszerülünk. Karácsonykor közel jött az Isten. Gyermekként közénk született. Nem kell hangos szóval keresnünk, kétségbeesett jajgatással hivnunk, hanem beszélgethetünk vele. Bizalommal tárhatjuk eléje minden imádságunkat és kérésünket. Legyen szívünket feltáró, boldog felismerés: Az Úr közel! És hálaadásunk tárgya, Egetföldet rázó mennyei jelenésnél nagyobb csoda a jászolban fekvő kisgyermek. Kinek ne melegítené át a szívét, kit ne indítana boldog hálára? Ilyen az én Istenem! Ennyire közeli, és félelem nélkül megközelíthető. Nem véletlen, hogy a legtöbb ének karácsonykor született, és a legbensőségesebb imádságok is. Karácsony a gyermekek ünnepe, és a gyermekké lett felnőtteké. Az Isten közelségét átélők ünnepe. „Nékünk születék mennyei Király!” Az evangélizációt gyakran jellemezte a kemény szó, Isten bűn feletti ítéletének könyörtelen hirdetése. Pedig lehet csendesen is, melegen is, Isten mellettünk állásának tudatával is evangelizálni. Azt hiszem, hogy karácsony küszöbén, karácsonykor nem is lehet másként. Minél jobban átéljük a karácsonyi csodát, annál bensőségesebben tudunk imádkozni, Istennel valóban beszélgetni. Imatárgyak: Adjunk hálát gyermekkori karácsonyokért, szívet melegítő karácsonyi istentiszteletekért, a magunk személyes karácsonyáért, amikor Jézus számunkra lett személyessé, igazán közelivé, szívünkben lakozóvá. Köszönjük meg a karácsonyi evangéliumot, amit tovább adhatunk mennyei csodahírként, mint az angyalok, és meleg testvéri szóként, a szeretet testvéri bizonyság- tételeként, amikor hiányt panaszló, megtört testvér mellé ülünk. Imádkozzunk evangelizációs szolgálatunk evangéliumi tartalmáért, bizalmat gerjesztő, hitre indító hangneméért, a hallgatók életében beteljesedő ünnepért, mindnyájunk boldog karácsonyáért. Csepregi Béla
