Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-08-06 / 32. szám

Evangélikus Élet 1989. augusztus e. Ausztriában a legveszedelmesebb hely az anyaméh letti ABORTUSZ Lapunk ezévi július 9-i számá­ban megrázó cikket olvashattunk: „Ennyi idős lenne az én gyerme­kem is”. „És mióta gyilkos lettem - minden meghalt körülöttem” mondja a cikk főszereplője: Én most mint gyermekorvos szeretném az Isten szeretetének és törvényének reflektorfényébe állí­tani az abortusszal kapcsolatos bűneinket. „Abortusz vagy vetélés ember esetében a terhesség meg­szakadása a 28. hét előtt, spontán vagy művileg. Magyarországon' a művi abortuszt betegség ill. szociá­lis indok esetén, engedély alapján egészségügyi intézetben végzik, egyébként bűnös vetélésnek, mag­zatelhajtásnak számát.” (Kislexi­kon 1968.) Magam is sokszor tapasztaltam annak a szólásnak a valóságát, hogy a nő, ha gyermeket szeretne, mindent megtesz érte, de azért is, hogy ne legyen. Szokták mondani, a nő joga, hogy döntsön: legyen-e gyermeke. Igen ám, de nem akkor, amikor már van! Mert abban a pillanatban, amikor az új élet elin­dult és ez a fogantatáskor megtör­ténik, a kis teremtmény különös védelemre szorul és megilleti őt az élethez való jog. Az élethez való jog - amelyből az összes többi jog ered - garantálása a világ országai­ért felelős'személyiségek legfőbb kötelessége (Hágai nyilatkozat 1989, 24 ország vezetője, köztük Németh Miklós miniszterelnök is aláírta). Újkeletű-e az abortuszkérdés? Hazánkban már az 1930-as évek­ben is riasztó volt az egyke jélen- ség, különösen az ország egyes ré­szein (pl. az Ormánságban). Egy akkoriban tartott gyenesdiási kon­ferencián hangzott el: „Közvéle­mény lett már a bűn, közös a bűnö­zés." Pedig a hivatalos szervek ak­kor még nem segédkeztek a terhes­ségek megszakításában. 1956 óta olyan, egyre engedékenyebb egész­ségügyi rendeletek léptek életbe, amelyek alapján gyakorlatilag bármelyik anya elvétetheti gyer­mekét. Művi vetélés miatt így vesz­tettünk el 1956 óta csaknem 4,5 millió embert, mielőtt megszület­hettek volna. Sajnos, nem csak Magyarorszá­gon folyik ez a könyörtelen harc a védekezni nem tudó emberpalán­tákkal szemben. 1988-ban Auszt­riában a schladmingi nemzetközi orvoskongresszusón a szervezők a szövetségi miniszterelnökhöz cím­zett nyílt levelet köröztek aláírás­ra: „Ki akarjuk fejezni mély megüt­közésünket és aggodalmunkat az abortusz-problémával kapcsolat­ban. Ausztriában a legveszélyesebb hely az anyaméh lett. Évi 70-100 000 abortusz azt bizonyítja, hogy egyre kevesebbre becsülik az emberi életet.” 1980-ban Magyarországon 100 élve szülöttre 54 művi abortusz esett, ugyanekkor Finnországban 24, Lengyelországban 19, NSZK- ban 14. A magzati élet kutatása már ré­gen bebizonyította, hogy az ember kezdettől fogva ember. Az ember­iét a fogantatással kezdődik. Saj­nos még nem köztudomású, hogy 3 hetes magzatnak már szívműkö­dése, 6 hetesnek kimutatható agy­működése, 3 hónaposnak fájda­lomérzékelése, egyedi ujjlenyoma­ta van. Bernard Nathalson az egyik legnagyobb amerikai abor­tuszklinika vezetője írja, hogy 1945-ben még csak úgy gondolko­zott, hogy „valami” van az anya­méhben, de amióta az 1970-es években a magzati EKG, ultra­hang és sokféle vizsgálat lehetővé tette a magzat életébe való bepil­lantást, véleménye teljesen megvál­tozott, mélységesen megbánta ad­digi működését, és minden eszköz­zel védi a magzatok életét. Filmet készített Néma sikoly címen, me­lyen ultrahanggal készített felvéte­leken megrázóan láthatjuk a gyil­kos eszközök elől menekülni pró­báló magzatot. Minden anya alapvetően érzi, ha nem is tudja, hogy rosszat tesz, amikor gyermekét tanácsra, vagy saját kérésre hagyja megölni. Az abortusz az anya testének is ártal­mas, következtében sok nő válhat koraszülővé, meddővé. Súlyos lel­ki következményei is lehetnek. Az ún. abortusz utáni tünetegyüttes sokszor évek múltán jelentkezik, talán nem is tudatosul, hogy mi miatt lép fel depresszió, pszicho­szomatikus betegség. Krízishelyzetben levő terhest nyugodtan bátorítsunk Isten szere- tetére és gazdagságára utalva, az életet Isten adta, O hűséges, hogy gondoskodjék is mindnyájunkról. Van a földön elég lehetőség, hogy Isten ,.szaporodjatok és töltsétek be a Földet" parancsát teljesítsük. De ehhez fontos, hogy őt tiszteljük és szeressük. Rejtett energiaforrások, igazságos elosztás, takarékosabb élet, egymás és a környezet tekintet­be vétele, beteg gyermekek gyógyí­tása közben új felfedezések, a bajok megelőzésére és gyógyítására (nem pedig a hibásak megölésére!) kime­ríthetetlen perspektívát rejtenek. Csoda-e, hogy ilyen rosszul ál­lunk erkölcsileg-anyagilag? Ma­gyarországon jelenleg évi 18 000 a természetes fogyás (ennyivel töb­ben halnak meg, mint születnek). Sok munkaképes korú ember hal meg a dohányzás, alkoholfogyasz­tás stb. következtében, sok tehet­séges, dolgos, szerető szívű embert pedig nem engedünk megszületni. Gondoljunk bele, hogy Shakes­peare harmadik, Mozart hetedik, J. S. Bach nyolcadik gyermek volt. „Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az 0 füle süket, hogy meghallgasson, hanem a ti bű­neitek választottak el titeket Iste­netektől, a ti vétkeitek miatt rejtet­te el orcáját előletek és nem hallga­tott meg. Hiszen kezetek vérrel van beszennyezve, ujjaitokhoz bűn ta­pad." Ezs 59,1-3 A művi abortusz gyilkosság. Et­től a bűntől szabadulnunk kell. Arra kérem most a kedves olvasót, hogy a gyógyulás érdekében gon­dolja végig, miben vétkezett. Sza­bad Jézus Krisztushoz menekül­nünk, akit értünk öltek meg. Ki-ki a maga bűnét vallja meg, ő bocsát­hat meg és adhat új életet a terhes­ségmegszakítást kért anyának, apának, a családtagnak vagy kí­vülállónak, aki helyeselt vagy rá­beszélt, a hozzátartozónak vagy lelki testvérnek, aki a gyermekvál­laláshoz szükséges bátorítást el­mulasztotta, a hibás indikációt fel­állító és ítéletvégrehajtó egészség- ügyieknek, a rendeleteket és köz­véleményt formálóknak, nekem is, aki az Isten minden elképzelést fe­lülmúló szeretetéről és gazdagsá­gáról való tanúskodásomban nem voltam elég meggyőző. A szeretet elűzi a félelmet. Szeresd Istent ma­radék nélkül, bízzál Benne, mert Ö előbb szeretett téged. „Válaszd hát az életet, hogy él­hess te és utódaid is!” V. Móz 30,19 Az az Úr akarata, hogy a meg­fogant életek megszülethessenek, és családtagjaikkal együtt örök életük legyen. dr. Drenyovszky Irén gyermekorvos (a Keresztyén Orvosok Magyarországi Társaságának elnöke) Bajtársainak arcvonásait rejtette Krisztus tanítványainak alakjába ölbey Irén HŐSI MÚLTUNK TANÚI EGY OLTÁRKÉPEN Egy oltárkép: Egy méltatlanul elfelej­tett régi oltárkép bukkant elő a csik- vándi lelkészlakáson. A kép hátoldalán látható hiteles alá­írás szerint: „Festette Berzsenyi Lé- nárd, 1859/60 ban”. Szintén jelölve van, hogy Bécsben, egy kiállításon „Sil­berne Medaille" éremmel tüntették ki. A kép címe: Krisztus mennybemene­tele. A kép alsó részén látható földgömb- részletet körülálló, meggyötört, szenve­dő arcú tanítványok, bizakodó, re­ménykedő tekintete követi a felhők kö­zé emelkedő, fényglóriával körülvett Krisztust: aki széttárt kaijaival meg­áldja a földön maradó, szenvedő embe­riséget és a földet. Rendkívülivé teszi e képet az a tény, hogy Berzsenyi a tanítványok alakjá- bán emléket állított mindazpknak, akik népünk szabadságáért 'éfletülcet, vagy szabadságukat áldozták, ő maga is harcosa, majd szenvedő hőse volt a szabadságharcnak. Nem egyes bajtársait, rabtársait fes­tette meg e képen, hanem a szabadság- harc két vezetőjének és hőn szeretett bajtársainak, majd vele együtt szenve­dő rabtársainak az arcvonásait rejtette bele Krisztus tanítványainak az alakjá­ba. Ha figyelmesen szemléljük a képet, a kép jobb oldalán, kezét a homlokára tevő alakban Kossuth Lajos: bal olda­lon a kezét előrenyújtó alakban Bat­thyány Lajos arcmása látható. (A ko­rabeli, hazafias tárgyú festményeken gyakran együtt festik meg őket, lásd: Bellony László „1848. március 15.” festményét.) A többi tanítvány alakjá­ban a fogságban meggyötört, szenve­dő, esetenként elméjében elborult em­ber - pl. Mesterházy István - arcvoná­sait örökítette meg. Bár a tanítványok között nem volt nő: Berzsenyi a középütt levő nő alak­ban, azoknak a hőslelkű nőknek állí­tott emléket, akik a szabadságharc alatt nagy dolgokat cselekedtek, ezért a zsarnoktól .jutalmul” sok-sok évi börtönt szenvedtek. - Teleki Blanka, Lővey Klára, Törökné Gálffy Róza és még többen -. Kossuthnak és Batthyánynak az arc­mását - ha nem is élethűen -, nyilván valamely róluk készült képről festette Berzsenyi, de a tanítványok képében valamennyi rabtársának az arcvonásai fellelhetők: Erre bizonyíték az, hogy a Celldömölk-alsósági, Berzsenyi Lé- nárd nevét viselő Általános Iskola kiál­lításában látható, Berzsenyi által rab­társairól rajzolt képek stílusa, formája, vonalvezetése rendkívül hasonlít az ol­tárképen megfestett arcokhoz. A kép rokoni, baráti, harcostársi kapcsolatok révén került Csikvándra. A Csikvándi Evangélikus Gyülekezet 1864. évben elhatározta, hogy új oltár­képet vásárol. Nyilván Hencz János, az akkori csikvándi lelkész, már élőbbről ismerte Berzsenyi „Mennybemenetel” című festményét, s javasolta, hogy ve­gye meg a gyülekezet. Adományokból összegyűjtötték a kép árát, azaz tíz vál­tóforintot, s ezen összeget 1865 kará­csony havában fizették ki. Az új oltár­képet 1865. karácsony napján szentel­ték fel. A kép 1865-től 1929-ig volt a csik­vándi templom oltárképe. 1929. évben újjáépítették a templomot, új oltár is készült, és az oltárképet is kicserélték. Kicserélték, mert akkor már úgy lát­szott, hogy a 48-as idők emlékei ugyan­csak elhalványodtak, s a képen megfes­tett szenvedő ember arcmásai sem vol­MORZSÁK SAN ANTONIO ASZTALÁRÓL I. Tények Az Egyházak Világtanácsa Világmisz- sziói és Evangélizációs Konferenciáját tartotta a texasi San Antonióban a Tri­nity Egyetem területén május utolsó napjaiban. A tanácskozás főtémája a Miatyánk harmadik kérése volt: „Le­gyen meg a te akaratod - misszió Jézus nyomában". Világmissziói konferencia először 1910-ben volt Edinburghban. Ez volt az a találkozó, amelyet a modem öku­menikus mozgalom születéseként szok­tak emlegetni. Annak idején elsősor­ban európaiak és észak-amerikaiak ta­lálkoztak, és missziói területnek tekin­tették a világ többi részét. Nyolcvan év alatt nagyot fordult a világ. Májusban a világ minden sarka képviselve volt San Antonióban (740 küldött 112 or­szág és 19 keresztyén felekezet képvise­letében). Missziói területként saját szű­kebb környezetünkre tekintettünk és a világ nagy, közös problémáira. Ennek a konferenciának csaknem évszázados történetében először for­dult elő, hogy vendégként meghívták á világvallások képviselőit is. Voltak kö­zöttük hinduk és buddhisták, muzul­mánok és az ősi amerikai vallások kép­viselői. Külön munkacsoport foglalko­zott a vallások közötti dialógus izgal­mas és a világ egyre több területén ak­tuálissá váló témájával. Az első plenáris ülés valóságos taps­viharral fogadott egy nyolctagú delegá­ciót. Kínából érkeztek. Évtizedek óta először kínai delegáció, ilyen szép szá­mú, benne püspöktől diákig a kínai missziói munka egész keresztmetszete. Akkor még a pekingi események előtt voltunk. Nagy bizakodással adtak ké­pet a megújuló kínai keresztyénségről, s mi nagy reménységgel hallgattuk. Egyik tartományi beszámoló két ada­ta: a 200 keresztyén templomból 180 új, a kulturális forradalom után épült. Az egyháztagok száma 50 000-ról 300 000-re nőtt. Kínában minden 36 órában felépül egy új templom. Égető, de örömteli munkaerőhiányról számol­nak be. Új teológiai szemináriumok nyílnak. Nem győzik képezni a lelké­szeket és a munkatársakat. Nyugat­európai és amerikai teológiai fakultá­sok, szemináriumok segítségét kérik. Jelentésükből megtudjuk, hogy a leg­több kínai, maguk az egyházak is szim­patizálnak a tüntető diákokkal, mert céljuk egy igazi reform és egy valódi demokrácia. Bár az egyház mint szer­vezet nem vesz részt a demonstráció­ban, a diákok között bőséggel találunk teológiai hallgatókat, az egyházakban tak a szemnek olyan tetszetősek: nem kápráztatták el az embert, ezért a szem­nek tetszetősebb „misztikusabb” képet akartak az oltárra tennie A kép hosszú ideig az oltár hátteré­ben volt, majd a templom festése miatt felkerült a padlásra: onnan visszake­rült a templomba, majd a lelkészlakás­nál kialakított imaterembe helyezték el. Ez ideig senki, semmilyen jelentősé­get nem tulajdonított a képnek. Egy alkalommal Németh Géza lelkész fele­sége Kirchlecner Ilona Berzsenyi Lé- nárdról olvasott: Úgy rémlett neki, hogy a kép hátlapján az Ő neve olvas­ható, megnézte, valóban úgy volt; szólt nekem - e sorok írójának - s azután kezdtem kutatni, több lelkes Berzsenyi­kutató segítségével a kép történetét, illetve annak festpje. Berzsenyi .Lénárd élettörténetét. Berzsenyi Lénárd, mint honvéd- huszárezredes harcolt a szabadság- harcban. A szabadságharc leverése után, Aradon halálra ítélték, majd ez ítéletet „kegyelemből” 18 évi várfog­ságra változtatták. Hétévi rabság után, 1856. július 15-én szabadult. Aradról, testvérbátyjának írt búcsúlevelét Payr Sándor a HARANGSZÓ 1927. októ­ber 2-i számában közölte. Berzsenyi mély evangélikus vallásos­sága, tragikus élete meghatározta a kép napjainknak is szóló mondanivalóját. Emlékeztet azokra, akik hősiesen élni is tudtak a hazáért, e népért! És ha kellett: áldozatot is tudtak érte hozni! De szimbolizálja e kép az egész föld emberének a békevágyát is! Abban a hatalmas Krisztusban reménykedik az ember, AKI a szeretet tanítását adta az emberiségnek: AKI Maga a Szeretet, a Békesség: AKI szeretetével megáldotta a földet és a rajta levő embert. Berzsenyi látnoki módon érzékelteti, hogy a föld szenvedő embere, MA IS reménykedve vágyódik a szeretet és a békesség után. E nagyszerű kép újra él! Dala József író közreműködésével, a Szombathelyi Képtár restaurátora, Marosfalvi Antal „feltámasztotta halottaiból”: Újra ere­deti színeiben ragyog. Ez év május 6- án, Ostffyasszonyfán tartott „Petőfi emlékünnep” keretében rendezett kiál­lításon, már az újjávarázsolt képet lát­hatta az ünneplő közönség. Osztatlan sikert aratott. Reméljük, hogy e kép napjainkban is betölti azt a missziót, amit alkotója beleálmodott. Polgár Lajos dolgozó tanárokat, keresztyén fiatalo­kat. Egy Chicagóban tanuló teológiai hallgató: ha otthon lennék, ott lenne a helyem a Mennyei Béke terén. Egy má­sik : félek az erőszaktól, a megtorlástól. Pedig a diákok nem akarják megbuk­tatni a kormányt. Csak megtisztulást akarnak s a korrupció megszüntetését. Egy püspök felesége: a 60-as és 70-es években rengeteget szenvedtek a kínai keresztyének. Tudjuk, nem szüntetek meg imádkozni értünk. Álljatok mel­lettünk a megelevenedésben is imádsá­gaitokkal ! A konferencia utolsó három napját Indianapolisban töltöm. Kinn fülledt hőség, benn durzsol a légkondicionáló berendezés. Kezemben egy pohár jeges tea. Süppedő fotelban ülök. Bekapcso­lom a televíziót. Tankok'és fegyverek és vér. Egy fekete hajú fiatalember va­kítóan fehér ingben. Karját kitárva áll a közeledő tank elé. A Híradó Peking- ben jár. A Mennyei Béke terén. Hol lehettek ti nyolcán? És mi lesz a 36 óránként félépülő templomokkal? Szabóné Mátrai Marianna SZŐLŐ ÉS KENYÉR Korall szőlő és lágy kenyér szendereg a kosárban, érett, kiforrott nyár van, lobogó tűzzel tűz a dél. Nagyhasú dongó döngicsél, a távol int csodásán a kenyér napba tártan alszik s a szőlő mint a vér. Szőlő s kenyérré vált búza, te vagy a föld szent himnusza, erő, áhítat^szereteW _____ Hű s gyümölcs és szűz eledel áldást, fényt, Istent énekel komoly egyszerűségetek. Az Északi Egyházkerület hírei: Személyi és gyülekezeti változások az 1989. esztendőben Egyházközségek: LOVÁSZPATONA: MITYKÓ ANDRÁS lovászpatonai segédlel­készt megválasztották a gyülekezet lelkészi állásába. Iktatása június 3-án volt. BAKONYCSERNYE: BENCE IMRE beledi lelkészt megválasztot­ták a gyülekezet lelkészi állásába. SÚR: BENCÉNÉ SZABÓ MÁRTA szilsárkányi lelkészt megválasz­tották a gyülekezet lelkészi állásába. LUCFALVA: MEGYASZAI LÁSZLÓ ambrózfalvi lelkészt megvá­lasztották a gyülekezet lelkészi állásába. Helyettes lelkészi megbízások a gyülekezetekben: ÁRNÓT: Sárkány Tibomé miskolci lelkészt március I-jétől, SZÍ RÁK: Mátis András béri lelkészt július 1-jétől és SZILSÁRKÁNY: Szűcs Kálmán farádi lelkészt augusztus 1-jétől he­lyettes lelkészi szolgálatra, rendelte ki dr. Nagy Gyula püspök. Megbízások segédlelkészi szolgálatra: Dr. Nagy Gyula püspök megbízta: FRANKÓ MÁTYÁS segédlelkészt július 1-jével kezdődően a tatai, ASBÓTHNÉ PÉCSINGER ÉVA segédlelkészt augusztus 1-jével kezdő­dően a malomsok-csikvándi, BÉRES LÁSZLÓ segédlelkészt augusztus 1-jével kezdődően a beledi, DECKMANN TIBOR segédlelkészt augusz­tus 1-jével kezdődően a lajoskomáromi és sárbogárd-sárszentmiklósi, HANVAY LÁSZLÓ segédlelkészt augusztus 1-jével kezdődően a nyír­egyházi és KOVÁCS IMRE segédlelkészt augusztus 1-jével kezdődően a kemenesmagasi-kemenesmihályfai gyülekezet gondozásával. Lelkészvizsga: SZILAS ATTILA budapest-budavári kisegítő lelkész, aki a dán Teo­lógiát elvégezte és lelkészi képesítést szerzett (lelkészvizsgát tett és erről oklevelet kapott), május 23-án sikeres lelkészvizsgát tett. FARKAS ETELKA, KOVÁCSNÉ TÓTH MARTA, RICZINGER JÓZSEF, SÁNDOR FRIGYES, SÁNDORNÉ POVAZSANYECZ GYÖNGYI, SZEMEREI JÁNOS, TÓTH ATTILA és DR. ZSEDNAI JÓZSEFNÉ (sz.: Herdliczka Éva) június 8-án sikeres lelkészvizsgát tett. Egyéb változások: SZÉLL BULCSÚ lucfalvi lelkész június 30-ával lemondott lelkészi állá­sáról. Július 1-jétől a Déli Egyházkerületbe távozott (a kispesti gyüleke­zet választotta meg lelkészének). ZAVECZKI JÓZSEF sziráki segédlelkészt Dr. Nagy Gyula püspök felmentette a segédlelkészi szolgálat alól június 30-i hatállyal. Ettől kezd­ve rendelkezési állományban áll. Nyugdíjazás: TARJÁNI GYULA ózdi lelkész július 1-jétől, SÁGHY JENŐ móric- hida-arpási lelkész október 1-jétől, BÓKKÖN LAJOS egyházasdengele- gi lelkész október 1-jétől és id. FOLTIN BRÚNÓ sopronbánfalva-ágfal- vi lelkész október 1-jétől nyugdíjba vonul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom