Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-06-04 / 23. szám

Munkatársakat keresünk Az istentiszteleti szolgálatban Híveink hozzászoktak ahhoz, hogy az istentiszteletet a lelkész végzi. De elvileg le kell szögezni, hogy az istentisztelet nem csak a lelkész dolga. Lelkész, kántor, énekkar és gyülekezet közös szol­gálata az istentisztelet. így jutunk oda, hogy „laikus” munkatársakra van szükség a liturgikus szolgálat­ban. 1. Mi az álláspontja Agendánk- nak, istentiszteleti rendtartásunk­nak ebben a vonatkozásban? Idé­zem: „Gyónást, úrvacsorát, kon­firmációt, avató, iktató és szentelő cselekményeket csak felavatott lel­kész végezhet. Igeszolgálatra meg­felelően felkészült egyháztag kap­hat megbízást... Zsoltárok éneklé­sében, lekciók (olvasmányok) ol­vasásában és az általános könyör­gő imádság elmondásában egyház­tagok és csoportok részt vehet­nek.” Fontos, hogy alkalmasak lé­gyenek, hivatalos megbízást kapja­nak és felkészüljenek. 2. Hogyan kell ezt gyakorlatilag megvalósítani? Fel kell kérni a megfelelő egyháztagokat. Kezük­be kell adni a megfelelő szövegeket és be kell gyakorolni azokat. Ki kell választani a megfelelő alkal­makat, pl. templomszentelési ün­nep, aratási hálaadó stb. De/te­gyük hozzá, hogy van olyan gyüle­kezet, ahol minden vasárnap szol­gálnak a segítők. \ 3. Mik a technikai problémák? A tapasztalat azt mutatja, hogy baj van a beszéddel. Sokan nem tudnak helyesen artikulálni. Van aki hadar. Van akinek gyenge a hangja a templomban. Ezeken is megbukhat a liturgikus szolgálat sikere. Sok munkát igényel a lel­késztől egy ilyen liturgikus besegí­tő szolgálat előkészítése. De na­gyon megélénkíti a liturgiát, ha bi­zonyos részeket: igeolvasás előtti imádság, lekció, általános könyör­gő imádság - a segítő munkatárs mondja. Az általános könyörgő imádságnál eleve kívánatos a vál­takozó forma. Ez ébren tartja a figyelmet. Amúgy is a liturgia alap­törvénye a váltakozó forma. Leg­szebb példa erre a 150 zsoltár, amelynek sorai eleve váltakozó el­mondást kívánnak. Ugyancsak er­re példa Énekeskönyvünk 755. ol­dalán a Löhe-féle általános kö­nyörgés, amelyben a gyülekezet ál­landóan így válaszol: ,;Hallgass meg minket Úristen!” A megújí­tott rádiós félóra is mutatja a mun­katársak bekapcsolásának módját. A tapasztalat azt mutatja: na­gyon jó gyerekeket bevonni a litur­gikus szolgálatba. Aktív szerepet kapnak. Belenevelődnek az isten- tiszteleti életbe. Lehet kórusban is mondatni velük a szöveget, és így megoldódik a hangerő problémá­ja. Apró feladatokat kaphatnak, pl. aratási hálaadó istentiszteleten két gyermek egy-egy tállal az oltár elé megy, egyikben kenyér, másik­ban szőlő. Leteszik a tálat a tér­deplőre. Komolyan veszik az apró feladatot is. Bekerülnek a liturgi­kus külsőségek vonzó világába. 4. A technikai problémák is el­vehetik a lelkész kedvét a munka­társak bekapcsolásától. De van egy még súlyosabb kérdés: milyen a fogadtatás? Hogyan fogadja a gyülekezet ezt a megújítási kísérle­tet? Itt különbséget kell tenni a vasárnapi főistentisztelet és más alkalmak között. A főistentisztelet dolgában azt kell mondanunk, sokszor ez kényes pontnak bizo­nyul. Híveink nagyon megszok­ták, hogy csak a pap szolgál. „Papközpontú” gondolkodás van. Ez nem annyira elvi dolog, mint inkább a szokás hatalma. így for­dul elő, hogy a lelkész nagy fárad­sággal beállítja a liturgikus segítők szolgálatát, és a gyülekezet - bár­mily furcsán hangzik —, nem örül ennek. Tanácsos a laikus szolgálat megszerettetését alkalmi istentisz­teleteken elkezdeni. Ilyenkor könnyebben elfogadja a gyüleke­zet a megszokottól eltérőt. (Pl. aratási hálaadó, nők világimanap- ja, tanévnyitó, évzáró istentisztele­tek.) Evangélikus egyházunk az egye­temes papság elvét vallja. Ezért is tárjuk híveink elé ezt a kérdést. Mert istentiszteleti életünk megújí­tása és felfrissítése érdekében na­gyon jó lenne, ha híveinktől indul­na el az igény ennek a szolgálatnak a megvalósítására. Ennek gyakor­lati eredménye lehetne az is, amit most sok gyülekezet hiányol, hogy a fiatalság is örömmel venne részt a főistentiszteleten, mert abban aktív részt kapna. Gáncs Aladár Képek a riemeskéri gyülekezet múltjából Részletek Szebik Imre budavári esperes nemeskéri előadásából IMÁDKOZZUNK EGYÜTT!- Taizé-Budapest, 1989. május 1. Sok ezren gyűltek össze május elsején este a Szent István baziliká­ban. Magyarok, lengyelek, néme­tek, csehek és szlovákok, jugoszla- ,vok és még sok nemzet lelkes fia­taljai és nem kevésbé lelkes idő­sebbjei: katolikusok, evangéliku­sok, reformátusok; köztük buzgón vallásosak, és olyanok is, akik nemigen tartanak kapcsolatot ke­resztelő egyházukkal, de keresik az imádkozó közösséget. Megzendül az ének - az ökumenikus kórus vezeti négy szólamban -, a hosszan együtt énekelt egyszerű fohászok megtöltik a templomot és az eső áztatta tereket, csendesítik és örömre érzékenyítik szíveinket. Paskai bíboros szavai az összetar­tozó keresztyének közös kincsét keresik: Jézus Krisztusra mutat­nak. A szólisták több nyelven éneklik a zsoltár verseit, a gyüleke­zet allelujá\al válaszol: a kupola szinte megemelkedik. „Boldogok, akik Istent és Jézus Krisztust keresik! Boldogok, akik élik az evangéliumot!” — halljuk Roger testvér szavait, majd János evangéliumából olvassák több nyelven az igét: „Ne nyugtalankod­jék a ti szívetek: higgyetek Isten­ben, higgyetek énbennem.Az el- csendesedés perceiben az igére gondolunk, életünkkel állunk Is­ten előtt őszintén, nyugtalan szí­vünk békét talál, kiengesztelődve könyörgünk egymásért, és öröm­mel éljük át az együtt imádkozok közösségének örömét, a Szentlélek megfoghatatlan jelenlétének cso­dáját. Á litánia kéréseit, Kocsis Elemér és Nagy Gyula püspökök imáját a Goszpodi pomiluj (Uram irgal- mazz) súlyos hullámai fogják kö­rül. Püspökünk a kereső, szenvedő ifjúságért könyörög, és Jézus sza­vaival Jcéri, hogy lehessünk egyek, amint Jézus is egy az Atyával. A kyriével énekelt Miatyánk után Roger testvér beszélt. Gondolatai - kiengesztelődés, Isten szeretete, önzetlenség, szolidaritás az élet pe­remére szorultakkal, a Föld lakha­tóvá tétele - a Magyar Nemzet ün­nepi számában pontosan ki van­nak fejtve. Itt hadd álljanak XXIII. János pápa általa idézett szavai: „Az életet a szív békéje teszi széppé, a bizalom s nem a bizalmat­lanság. Európa sivataggá vált, a templomok üresek. Nem akarunk ítélkezni a múlt fölött, nem akarjuk eldönteni: kinek volt igaza és ki tévedett. Engesztelődjünk ki, le­gyünk újra egyek, hogy a világ higgyen." Együtt mondogattuk Jé­zusszavait: „Ne féljetek, én veletek vagyok!” A bazilikái nagy imádság előtt kisebb imádság volt kelenföldi templomunkban, ahol Nagy Gyu­la püspök köszöntötte egyszerű szavakkal Roger Schutz-öt, a tai- zéi közösség vezetőjét és a megje­lent négy testvért. A templomban egybegyűltek a gyülekezet tagjai, környékbeli és távolról érkezett vendégek, testvérek. Ahol oly sok­szor álltam az oltár előtt, ahol éle­tem nagy ajándékait kaptam: ott most a liturgiában valósággá vált a keresztyének testvérisége, a szen­tek közössége. Gyerekek térdeltek a testvérek mellett, egyikük olvas­ta az igét. A csend megtelt hálás örömmel. Úgy éreztem, nagyon nagy aján­dékok hordozói lehetünk mi, evan­gélikusok. Minden ajándékunk megvan, ami Krisztussal és más keresztyénekkel összeköthet: ige­hirdetés és bibliaolvasás, a Krisz­tus-közösség valóságát ajándéko­zó szentségek, liturgikus és szabad imádság, liturgikus ének és gyüle­kezeti ének, a keresztyén oktatás és a szeretet-szolgálat hagyományos intézményei. Talán bátrabban kel­lene lépkednünk. A keresztyének egysége Krisztus akarata, parancsa valamennyiünk számára. Engedetlenségünk követ­kezményeit naponként szenved­jük. És most - kegyelemből, várat­lanul - ajándékot kaptunk, és ezzel bátorítást. Imádkozzunk a folyta­tásért, a bizalommal való együtt munkálkodás sikeréért. Vegyük komolyan Luther szavait, amelye­ket lapunk április 30-i száma fején olvastunk: „Atyámfiái, imádkoz­zatok szivvel-szájjal otthon is, templomban is, mert az imádság tartja a világot!" Thurnay Béla Gyújts össze minket, Istenünk, a népek között, hogy magasz­taljuk a Te szent nevedet (Zs 106,47) Dr. kocsis Elemér református püspök, dr. Haskai László prímás érsek és dr. Nagy Gyula püspök-elnök a Bazilikában Kér egyike volt a honfoglalás idején ismert kilenctörzsnek. Kér és Kürt tör­zsek Közép-Ázsiából érkeztek Európá­ba, török eredetűek, s itt csatlakoztak a magyarsághoz - a történészek sze­rint. Kér községet és a Kéri nemzetséget már 1237 óta emlegetik középkori ok­leveleink. A soproni várnak volt 1279- ben egy Kéri Péter nevű jobbágya, Kéri Dénes pedig, 1327-es feljegyzések sze­rint, Sopron vármegye egyik kiváló ne­mese. . Az ősi Kér vagy Nemeskér mellett nagyobb szerep jut Újkérnek. Ez a név 1406 óta szerepel írásos okmányokban. A vármegye törvénytevő gyűléseit itt tartották. Most a gyülekezet három püspök­lelkészének idejéből villantunk fel né­hány képet a gazdag történelmi múlt alapján. Dunántúl evangélikusságának életé­ben jelentős szerepet vállalt magára a Nádasdy család Sárváron. Oltalmuk alatt fordította le az Újszövetséget ékes magyarsággal az irodalomból is ismert, kiváló teológus Erdősy Sylvester János. Nos a Nádasdy család 17. századi sar­ja, ifi. Nádasdy Ferenc házasságkötése alkalmából elhagyta ősei hitét, mikor a katolikus hitéről országszerte ismert gróf Esterházy Miklós leányát vette fe­leségül, 1643. nov. 25-én. Kegyetlen vallásüldözéssel akarta bizonyítani, hogy hitehagyása meggyőződéssel pá­rosult, s nem önző számításból fakadt. Jezsuitákat hozatott s birtokáról az evangélikusokat elűzte. Egykori lelki atyjára, Kiss Bertalan püspökre is ez a sors várt Sárvárott. Nemkülönben ko­rábbi iskolai tanítómesterére, Musay Gergelyre, aki ekkor Lövőn volt espe­res. Musay Nemeskérre menekült, ahol az ott élő tekintélyes nemesség vette oltalmába. Ekkor indul meg Nemeskér fejlődése s nő meg jelentősége. Iskolát építenek, tanítót hívnak Tükörös Ger­gely személyében. Musay lelkészüket a büki egyházkerületi közgyűlés püspök­ké választja. Az 1644-45-ben kényszer­rel elvett templomukat, a püspöki te­kintély jegyében visszakapják. Musay püspök mindenütt hálaadó imát mond az újra használatba vett evangélikus templomokban, s naplójában sok szen­vedéssel járó életének jelentős esemé­nyeit is rögzíti. A legtávolabbi gyülekezetekben is végzett püspöki vizitációt. Összeállítot­ta a Dunántúli egyházkerületben az el­vett és kézben maradt templomok pon­tos jegyzékét. 145 lelkészt avatott fel, s 220 volt ez időben a Dunántúli Egy­házkerület gyülekezeteinek száma. Sok megpróbáltatással, de áldott szolgálat­tal és eredményes szervező munkával teljes élete 1664. jan. 9-én zárult le. Legyen áldott példamutató, hűséges szolgálata. Nemeskér artikuláris gyülekezet lett 1681-ben a kis templommal. A kör­nyék hithű evangélikusainak példaere­jü volt a helybeli nemesség kitartása a reformáció felismerései mellett. Ilyen nevek találhatók ez idő tájt Nemeské- ren: Ágoston, Balogh, Bajusz, Bok- kon, Böröczk, Bősze, Gerencsér, He- tyei, Ihász, Lendvai, Luka, Őri, Por- páczi, Sarrodi, Talabér, Török. A második püspök, Perlaky József ároni családból származik. Édesanyja Hunnius Katalin a jeles wittenbergi professzor családjából való. Perlaky maga is 3 évet tanult a reformáció ha­zájában, Győrött conrector és segédlel­kész, mígnem 1731-ben kerül Nemes­kérre. 1731-ben a nemeskéri maroknyi ka- tolikusság királyi leiratot kap, amely szerint a kis templom visszaadását kö­vetelhetik. Perlaky lelkész és a gyüleke­zet ennek ellene mond. Többszöri idé­zésre sem jelentek meg a törvény elfo­gult képviselői előtt. 1731. május 16-án Őfelsége parancsolatja iránt való tiszte­letlenség és makacsság vádjával fenye­gették meg az evangélikusokat. A' Helytartótanács ekkor levélben kérdéseket intéz hoazájuk. Kik építet­ték a templomot? Hogyan szentelték fel? 1681 előtt kié volt az Istenháza? A leiratot szept. 4-én tárgyalták, ami­kor még a templomkulcs mindig Perla­ky lelkész kezében volt. Latin és ma­gyar nyelven olvasták fel a rendeletet: az evangélikusokat templomépítési hely illeti, mert a templomot török se­gítséggel foglalták el. A rendelet felol­vasásához Perlaky lelkészt is megidéz­ték, de önérzetes nemes és evangélikus létére nem jelent meg..- A templomhoz vonultak, kinyitották és Graczol János püspöki vicarius újraszentelte és misét mutatott be. Az igazságtalan események Sopron és Vas megye evangélikus nemeseit nagy elszántsággal indítják templom­építésre. 1732. május 21-én megkapják a kijelölt telket. Nagy templomot ter­veznek. Roppant távolságokról hozzák a gerendákat, s útközben 'pihenéskép­pen kifaragják. A helyszínen már csak fel kell rakni. A második ház dicsősége nagyobb lesz, mint az elsőé volt. A szép épület 6 hónap alatt készült el, ma is tiszteletreméltó gyorsasággal. Felszen­teléséről nincs adatunk, mert sem püs­pöke, sem esperese nem volt a kerület­nek. Akkor 33 leánygyülekezete volt a nemeskéri anyaegyháznak. Perlaky József, akit időközben püs­pökké választottak, nagyszerű igehir­dető, kiváló szónok, logikus, életközeli prédikációi messze földről vonzzák a híveket. Gyakran idézi az egyházi atyá­kat és latin közmondásokat bölcsesség okául. Mindössze 4 esztendőn át tölti be főpásztori tisztét ez a nagyműveltsé- gü - latinul, héberül és görögül egy- . aránt jól beszélő - derék lelkipásztor, mivel 48 évesen elragadja a halál. Tu­dós személye, egyházáért küzdő s imádkozó alakja fáklyaként fénylik az utókor nemzedékei előtt. Balog Adám püspök-lelkész a derék és tehetséges Perlaky püspök utódja­ként kerül a nemeskéri szent eklézsiá­ba. Várpalotáról érkezik. Felesége Hendl Mária ugyancsak német. Ő ma­ga győri származású. Atyja nemes em­ber és vitéz katona. Katonás erélyt és harci kedvet örököl eleitől. Különös, hogy elődjével mint püs­pökkel, vitája támadt, nem akarván otthagyni régi gyülekezetét prédául a katolikusoknak, bár elkötelező ígéretet tett a téti gyülekezetnek. Püspökével való egyet nem értése sem válik később akadályává annak, hogy örököse le­gyen ebben a szolgálatban. Szereti a rendet. 1750-ben Ordo administratio- nis címmel bocsátja közre szabályozó reguláit. A 41- éves püspök megható pásztor­levélben fordul a gyülekezetekhez, hogy az evangéliumot megbecsüljék, s az evangélium munkásait is. A püs­pöklátogatás tiltott volt, csak az espe­resek végezhették vizitációkat. Szá­mukra kérdőívet állított össze. Kiváló munkatársakat gyűjtött maga köré. Családi életében szomorúságot jelent hitvesének gyermekszülésben bekövet­kezett halála. Püspök elődjének lányát vette másodszor feleségül. A tudós férfiú, szorgalmas szolga s tekintélyes egyházfő ereje teljében, 54 évesen hazatért Urához a család és a gyülekezet nagy bánatára. Kiváló ige­hirdetőként emlékeznek reá kortársai. Hadd fejezzem be ez ünnepi visszate­kintést a gyülekezet egyik kiváló lelké­szének, a másik Perlakynak, P. Dávid­nak a fohászával 1780-ból: 0, Uram, napjaink egymás után múlnak, Mellőlünk az emberek naponként hullnak, Kegyelmed postái hozzánk befor­dulnak, Kegyességre s idvességre Mindennap hívogatsz mennyei élet­re. Készíts, hogy mikor hivsz, szívesen engedjünk, Egész életünkben kegyelmedben le­gyünk És oly kegyességben szüntelenül él­jünk, Hogy hívásod, szólitásod Követvén, bírhassuk mennyei orszá­god. Ámen. A pinkafői énekkar Ncmcskércn REGIONÁLIS ÖKUMENIKUS NŐI TALÁLKOZÓ A nemzetközi keresztyén női talál­kozókon évek óta részt vevő magyar küldöttek többször kérdezték, vajon mikor és hol kerülhet sor hazánkban is Felvételi hirdetmény Az Evangélikus Teológiai Aka­démia 1989 őszétől újabb három­éves levelező teológiai tanfolyamot indít gyülekezeti munkások részé­re. A tanfolyamra elsősorban aktív gyülekezeti munkásokat, vagy olyan testvéreket várunk, akik a gyülekezeti szolgálathoz (gyer­mekmunka, hitoktatás, látogatás, szeretetszolgálat, szórványmunka stb.) alaposabb ismeretekre szeret­nének szert tenni. A felvételi kérelmeket június 15-ig kérjük az Akadémia dékáni hivata­lába (Budapest, Lőcsei út 32-1147) beküldeni. A kérvényekhez az aláb­bi iratokat kéijük mellékelni: 1. Születési, keresztelési és kon­firmációi bizonyítvány. 2. Érettségi (vagy ennél maga­sabb képesítést igazoló) bizonyít­vány. * 3. Sajátkezűleg írt önéletrajz, amely a személyi és családi körül­mények leírásán kívül ^ jelentkező foglalkozásáról, és gyülekezetével való kapcsolatáról, esetleges ter­veiről is szól. Külön levélben kérjük a gyüleke­zet lelkészétől 4. A gyülekezeti presbitérium javaslatát, és igazolását a jelentke­zőnek a gyülekezettel való kapcso­latáról. 5. Részletes lelkészi ajánlást. A jelentkezőket felvételi beszél­getésre fogjuk behívni, ennek idő­pontját levélben közöljük velük. Kérjük a lelkészeket, hogy a tan­folyamra való jelentkezés lehetősé­gét több alkalommal hirdessék a gyülekezetben. hasonló rendezvényekre. A választ 1989- április 22-e adta meg. Ekkor tartotta a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának Női Bizottsága első területi találkozó­ját Miskolcon. A Tiszáninneni Református Egyház- kerület székházában a mintegy kétszáz női résztvevőt Lehel László főtitkár, a házigazda egyházkerület nevében pe­dig Horváth Barna borsodi református esperes köszöntötte. . Dobner Béláné ökumenikus liturgia szerinti megnyitó áhítatát követően, melyen laikusok is szolgáltak, a nap fő témáját „Család, gyülekezet együtt Is­ten előtt” Szőnyiné Cseke Tünde refor­mátus lelkésznő vezette be. Az európai ökumenikus női mun­ka főbb témáit, irányait, lehetséges kapcsoló pontjait Keveháziné Czégé- nyi Klára evangélikus lelkésznő is­mertette. A találkozón nagy hangsúly helyező­dött a csoportos délelőtti és délutáni megbeszélésekre, valamint a plenáris összegzésre. A borúlátó várakozások­kal ellentétben igen eleven eszmecsere alakult ki a hat munkacsoportban. 1. Szolgálatunk a családban (édes­anyák, keresztszülők, nagyszülők) 2 csoportban Keveháziné Czégényi Klá­ra és Szőnyiné Cseke Tünde vezetésé­vel. 2. Szolgálatunk a gyülekezeteinkben (lehetőségeink a gyermekmunkában,. hitben való nevelés, gyakorlati taná­csok) 2 csoportban Csemák Erzsébet és Kern Mária vezetésével. 3. Gyülekezeteink, egyházaink együttélése (ökumenikus tapasztalata­ink) Dobner Béláné vezette. 4. Együtt életünkért, környezetünk védelméért, jövőnkért, vezette Sár- kányné Horváth Erzsébet. Beszámolók hangzottak el az imahe­ti, a női világimanapi alkalmakról, a közös Miatyánk és Apostoli Hitvallás használatáról. Kitűnt a résztvevőkben lévő, egyrészt spirituális lelki igény, másrészt, hogy számos gyakorlati kérdésben keresik a keresztyén hitből fakadó választ. Örömmel üdvözölték a találkozás le­hetőségét, sőt igényelték hásonló talál­kozók megszervezésének fontosságát. Hiányolták ugyanakkor a harminc év körüli korosztály jelenlétét. Számos konkrét kérdés is felvető­dött. így többek között az iskolai er­kölcsi nevelés * * hiányossága, a menekültügy, és a miskolci iparvidék által különösen is veszélyeztetett levegő és környezet állapota. A napot záró úrvacsorái istentiszte­leti szolgálatot Szőnyiné Cseke Tünde református lelkésznő és Sárkányné Horváth Erzsébet evangélikus lelkész­nő végeztek. Régóta várt, többek által szorgalma­zott sikeres találkozót szervezett meg az Ökumenikus Tanács Női Bizottsága. Bizonyosan lesz folytatása..

Next

/
Oldalképek
Tartalom