Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-06-04 / 23. szám

Munkatársakat keresünk

Az istentiszteleti szolgálatban

Híveink hozzászoktak ahhoz, hogy az istentiszteletet a lelkész végzi. De elvileg le kell szögezni, hogy az istentisztelet nem csak a lelkész dolga. Lelkész, kántor, énekkar és gyülekezet közös szolgálata az istentisztelet. így jutunk oda, hogy „laikus” munkatársakra van szükség a liturgikus szolgálatban.

1. Mi az álláspontja Agendánk- nak, istentiszteleti rendtartásunknak ebben a vonatkozásban? Idézem: „Gyónást, úrvacsorát, konfirmációt, avató, iktató és szentelő cselekményeket csak felavatott lelkész végezhet. Igeszolgálatra megfelelően felkészült egyháztag kaphat megbízást... Zsoltárok éneklésében, lekciók (olvasmányok) olvasásában és az általános könyörgő imádság elmondásában egyháztagok és csoportok részt vehetnek.” Fontos, hogy alkalmasak légyenek, hivatalos megbízást kapjanak és felkészüljenek.

2. Hogyan kell ezt gyakorlatilag

megvalósítani? Fel kell kérni a megfelelő egyháztagokat. Kezükbe kell adni a megfelelő szövegeket és be kell gyakorolni azokat. Ki kell választani a megfelelő alkalmakat, pl. templomszentelési ünnep, aratási hálaadó stb. De/tegyük hozzá, hogy van olyan gyülekezet, ahol minden vasárnap szolgálnak a segítők. \

3. Mik a technikai problémák? A tapasztalat azt mutatja, hogy baj van a beszéddel. Sokan nem tudnak helyesen artikulálni. Van

aki hadar. Van akinek gyenge a hangja a templomban. Ezeken is megbukhat a liturgikus szolgálat sikere. Sok munkát igényel a lelkésztől egy ilyen liturgikus besegítő szolgálat előkészítése. De nagyon megélénkíti a liturgiát, ha bizonyos részeket: igeolvasás előtti imádság, lekció, általános könyörgő imádság - a segítő munkatárs mondja. Az általános könyörgő imádságnál eleve kívánatos a váltakozó forma. Ez ébren tartja a figyelmet. Amúgy is a liturgia alaptörvénye a váltakozó forma. Legszebb példa erre a 150 zsoltár, amelynek sorai eleve váltakozó elmondást kívánnak. Ugyancsak erre példa Énekeskönyvünk 755. oldalán a Löhe-féle általános könyörgés, amelyben a gyülekezet állandóan így válaszol: ,;Hallgass meg minket Úristen!” A megújított rádiós félóra is mutatja a munkatársak bekapcsolásának módját.

A tapasztalat azt mutatja: nagyon jó gyerekeket bevonni a liturgikus szolgálatba. Aktív szerepet kapnak. Belenevelődnek az isten- tiszteleti életbe. Lehet kórusban is mondatni velük a szöveget, és így megoldódik a hangerő problémája. Apró feladatokat kaphatnak, pl. aratási hálaadó istentiszteleten két gyermek egy-egy tállal az oltár elé megy, egyikben kenyér, másikban szőlő. Leteszik a tálat a térdeplőre. Komolyan veszik az apró feladatot is. Bekerülnek a liturgikus külsőségek vonzó világába.

4. A technikai problémák is elvehetik a lelkész kedvét a munkatársak bekapcsolásától. De van egy még súlyosabb kérdés: milyen a fogadtatás? Hogyan fogadja a gyülekezet ezt a megújítási kísérletet? Itt különbséget kell tenni a vasárnapi főistentisztelet és más alkalmak között. A főistentisztelet dolgában azt kell mondanunk, sokszor ez kényes pontnak bizonyul. Híveink nagyon megszokták, hogy csak a pap szolgál. „Papközpontú” gondolkodás van. Ez nem annyira elvi dolog, mint inkább a szokás hatalma. így fordul elő, hogy a lelkész nagy fáradsággal beállítja a liturgikus segítők szolgálatát, és a gyülekezet - bármily furcsán hangzik —, nem örül ennek. Tanácsos a laikus szolgálat megszerettetését alkalmi istentiszteleteken elkezdeni. Ilyenkor könnyebben elfogadja a gyülekezet a megszokottól eltérőt. (Pl. aratási hálaadó, nők világimanap- ja, tanévnyitó, évzáró istentiszteletek.)

Evangélikus egyházunk az egyetemes papság elvét vallja. Ezért is tárjuk híveink elé ezt a kérdést. Mert istentiszteleti életünk megújítása és felfrissítése érdekében nagyon jó lenne, ha híveinktől indulna el az igény ennek a szolgálatnak a megvalósítására. Ennek gyakorlati eredménye lehetne az is, amit most sok gyülekezet hiányol, hogy a fiatalság is örömmel venne részt a főistentiszteleten, mert abban aktív részt kapna.

Gáncs Aladár

Képek a riemeskéri gyülekezet múltjából

Részletek Szebik Imre budavári esperes nemeskéri előadásából

IMÁDKOZZUNK EGYÜTT!- Taizé-Budapest, 1989. május 1.

Sok ezren gyűltek össze május elsején este a Szent István bazilikában. Magyarok, lengyelek, németek, csehek és szlovákok, jugoszla- ,vok és még sok nemzet lelkes fiataljai és nem kevésbé lelkes idősebbjei: katolikusok, evangélikusok, reformátusok; köztük buzgón vallásosak, és olyanok is, akik nemigen tartanak kapcsolatot keresztelő egyházukkal, de keresik az imádkozó közösséget. Megzendül az ének - az ökumenikus kórus vezeti négy szólamban -, a hosszan együtt énekelt egyszerű fohászok megtöltik a templomot és az eső áztatta tereket, csendesítik és örömre érzékenyítik szíveinket. Paskai bíboros szavai az összetartozó keresztyének közös kincsét keresik: Jézus Krisztusra mutatnak. A szólisták több nyelven éneklik a zsoltár verseit, a gyülekezet allelujá\al válaszol: a kupola szinte megemelkedik.

„Boldogok, akik Istent és Jézus Krisztust keresik! Boldogok, akik élik az evangéliumot!” — halljuk Roger testvér szavait, majd János evangéliumából olvassák több nyelven az igét: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, higgyetek énbennem.Az el- csendesedés perceiben az igére gondolunk, életünkkel állunk Isten előtt őszintén, nyugtalan szívünk békét talál, kiengesztelődve könyörgünk egymásért, és örömmel éljük át az együtt imádkozok közösségének örömét, a Szentlélek megfoghatatlan jelenlétének csodáját.

Á litánia kéréseit, Kocsis Elemér

és Nagy Gyula püspökök imáját a Goszpodi pomiluj (Uram irgal- mazz) súlyos hullámai fogják körül. Püspökünk a kereső, szenvedő ifjúságért könyörög, és Jézus szavaival Jcéri, hogy lehessünk egyek, amint Jézus is egy az Atyával. A kyriével énekelt Miatyánk után Roger testvér beszélt. Gondolatai - kiengesztelődés, Isten szeretete, önzetlenség, szolidaritás az élet peremére szorultakkal, a Föld lakhatóvá tétele - a Magyar Nemzet ünnepi számában pontosan ki vannak fejtve. Itt hadd álljanak XXIII. János pápa általa idézett szavai: „Az életet a szív békéje teszi széppé, a bizalom s nem a bizalmatlanság. Európa sivataggá vált, a templomok üresek. Nem akarunk ítélkezni a múlt fölött, nem akarjuk eldönteni: kinek volt igaza és ki tévedett. Engesztelődjünk ki, legyünk újra egyek, hogy a világ higgyen." Együtt mondogattuk Jézusszavait: „Ne féljetek, én veletek vagyok!”

A bazilikái nagy imádság előtt kisebb imádság volt kelenföldi templomunkban, ahol Nagy Gyula püspök köszöntötte egyszerű szavakkal Roger Schutz-öt, a tai- zéi közösség vezetőjét és a megjelent négy testvért. A templomban egybegyűltek a gyülekezet tagjai, környékbeli és távolról érkezett vendégek, testvérek. Ahol oly sokszor álltam az oltár előtt, ahol életem nagy ajándékait kaptam: ott most a liturgiában valósággá vált a keresztyének testvérisége, a szentek közössége. Gyerekek térdeltek a testvérek mellett, egyikük olvasta az igét. A csend megtelt hálás örömmel.

Úgy éreztem, nagyon nagy ajándékok hordozói lehetünk mi, evangélikusok. Minden ajándékunk megvan, ami Krisztussal és más keresztyénekkel összeköthet: igehirdetés és bibliaolvasás, a Krisztus-közösség valóságát ajándékozó szentségek, liturgikus és szabad imádság, liturgikus ének és gyülekezeti ének, a keresztyén oktatás és a szeretet-szolgálat hagyományos intézményei. Talán bátrabban kellene lépkednünk.

A keresztyének egysége Krisztus akarata, parancsa valamennyiünk számára. Engedetlenségünk következményeit naponként szenvedjük. És most - kegyelemből, váratlanul - ajándékot kaptunk, és ezzel bátorítást. Imádkozzunk a folytatásért, a bizalommal való együtt munkálkodás sikeréért. Vegyük komolyan Luther szavait, amelyeket lapunk április 30-i száma fején olvastunk: „Atyámfiái, imádkozzatok szivvel-szájjal otthon is, templomban is, mert az imádság tartja a világot!"

Thurnay Béla

Gyújts össze minket, Istenünk, a népek között, hogy magasztaljuk a Te szent nevedet (Zs 106,47)

Dr. kocsis Elemér református püspök, dr. Haskai László prímás érsek és dr. Nagy Gyula püspök-elnök a Bazilikában

Kér egyike volt a honfoglalás idején ismert kilenctörzsnek. Kér és Kürt törzsek Közép-Ázsiából érkeztek Európába, török eredetűek, s itt csatlakoztak a magyarsághoz - a történészek szerint.

Kér községet és a Kéri nemzetséget már 1237 óta emlegetik középkori okleveleink. A soproni várnak volt 1279- ben egy Kéri Péter nevű jobbágya, Kéri Dénes pedig, 1327-es feljegyzések szerint, Sopron vármegye egyik kiváló nemese. .

Az ősi Kér vagy Nemeskér mellett nagyobb szerep jut Újkérnek. Ez a név 1406 óta szerepel írásos okmányokban. A vármegye törvénytevő gyűléseit itt tartották.

Most a gyülekezet három püspöklelkészének idejéből villantunk fel néhány képet a gazdag történelmi múlt alapján.

Dunántúl evangélikusságának életében jelentős szerepet vállalt magára a Nádasdy család Sárváron. Oltalmuk alatt fordította le az Újszövetséget ékes magyarsággal az irodalomból is ismert, kiváló teológus Erdősy Sylvester János. Nos a Nádasdy család 17. századi sarja, ifi. Nádasdy Ferenc házasságkötése alkalmából elhagyta ősei hitét, mikor a katolikus hitéről országszerte ismert gróf Esterházy Miklós leányát vette feleségül, 1643. nov. 25-én. Kegyetlen vallásüldözéssel akarta bizonyítani, hogy hitehagyása meggyőződéssel párosult, s nem önző számításból fakadt. Jezsuitákat hozatott s birtokáról az evangélikusokat elűzte. Egykori lelki atyjára, Kiss Bertalan püspökre is ez a sors várt Sárvárott. Nemkülönben korábbi iskolai tanítómesterére, Musay Gergelyre, aki ekkor Lövőn volt esperes. Musay Nemeskérre menekült, ahol az ott élő tekintélyes nemesség vette oltalmába. Ekkor indul meg Nemeskér fejlődése s nő meg jelentősége. Iskolát építenek, tanítót hívnak Tükörös Gergely személyében. Musay lelkészüket a büki egyházkerületi közgyűlés püspökké választja. Az 1644-45-ben kényszerrel elvett templomukat, a püspöki tekintély jegyében visszakapják. Musay püspök mindenütt hálaadó imát mond az újra használatba vett evangélikus templomokban, s naplójában sok szenvedéssel járó életének jelentős eseményeit is rögzíti.

A legtávolabbi gyülekezetekben is végzett püspöki vizitációt. Összeállította a Dunántúli egyházkerületben az elvett és kézben maradt templomok pontos jegyzékét. 145 lelkészt avatott fel, s 220 volt ez időben a Dunántúli Egyházkerület gyülekezeteinek száma. Sok megpróbáltatással, de áldott szolgálattal és eredményes szervező munkával teljes élete 1664. jan. 9-én zárult le. Legyen áldott példamutató, hűséges szolgálata.

Nemeskér artikuláris gyülekezet lett 1681-ben a kis templommal. A környék hithű evangélikusainak példaerejü volt a helybeli nemesség kitartása a reformáció felismerései mellett. Ilyen nevek találhatók ez idő tájt Nemeské- ren: Ágoston, Balogh, Bajusz, Bok- kon, Böröczk, Bősze, Gerencsér, He- tyei, Ihász, Lendvai, Luka, Őri, Por- páczi, Sarrodi, Talabér, Török.

A második püspök, Perlaky József ároni családból származik. Édesanyja Hunnius Katalin a jeles wittenbergi professzor családjából való. Perlaky maga is 3 évet tanult a reformáció hazájában, Győrött conrector és segédlelkész, mígnem 1731-ben kerül Nemeskérre.

1731-ben a nemeskéri maroknyi ka- tolikusság királyi leiratot kap, amely szerint a kis templom visszaadását követelhetik. Perlaky lelkész és a gyülekezet ennek ellene mond. Többszöri idézésre sem jelentek meg a törvény elfogult képviselői előtt. 1731. május 16-án Őfelsége parancsolatja iránt való tiszteletlenség és makacsság vádjával fenyegették meg az evangélikusokat.

A' Helytartótanács ekkor levélben kérdéseket intéz hoazájuk. Kik építették a templomot? Hogyan szentelték fel? 1681 előtt kié volt az Istenháza?

A leiratot szept. 4-én tárgyalták, amikor még a templomkulcs mindig Perlaky lelkész kezében volt. Latin és magyar nyelven olvasták fel a rendeletet: az evangélikusokat templomépítési hely illeti, mert a templomot török segítséggel foglalták el. A rendelet felolvasásához Perlaky lelkészt is megidézték, de önérzetes nemes és evangélikus létére nem jelent meg..- A templomhoz vonultak, kinyitották és Graczol János püspöki vicarius újraszentelte és misét mutatott be.

Az igazságtalan események Sopron és Vas megye evangélikus nemeseit nagy elszántsággal indítják templomépítésre. 1732. május 21-én megkapják a kijelölt telket. Nagy templomot terveznek. Roppant távolságokról hozzák a gerendákat, s útközben 'pihenésképpen kifaragják. A helyszínen már csak fel kell rakni. A második ház dicsősége nagyobb lesz, mint az elsőé volt. A szép épület 6 hónap alatt készült el, ma is tiszteletreméltó gyorsasággal. Felszenteléséről nincs adatunk, mert sem püspöke, sem esperese nem volt a kerületnek. Akkor 33 leánygyülekezete volt a nemeskéri anyaegyháznak.

Perlaky József, akit időközben püspökké választottak, nagyszerű igehirdető, kiváló szónok, logikus, életközeli prédikációi messze földről vonzzák a híveket. Gyakran idézi az egyházi atyákat és latin közmondásokat bölcsesség okául. Mindössze 4 esztendőn át tölti

be főpásztori tisztét ez a nagyműveltsé- gü - latinul, héberül és görögül egy- . aránt jól beszélő - derék lelkipásztor, mivel 48 évesen elragadja a halál. Tudós személye, egyházáért küzdő s imádkozó alakja fáklyaként fénylik az utókor nemzedékei előtt.

Balog Adám püspök-lelkész a derék és tehetséges Perlaky püspök utódjaként kerül a nemeskéri szent eklézsiába. Várpalotáról érkezik. Felesége Hendl Mária ugyancsak német. Ő maga győri származású. Atyja nemes ember és vitéz katona. Katonás erélyt és harci kedvet örököl eleitől.

Különös, hogy elődjével mint püspökkel, vitája támadt, nem akarván otthagyni régi gyülekezetét prédául a katolikusoknak, bár elkötelező ígéretet tett a téti gyülekezetnek. Püspökével való egyet nem értése sem válik később akadályává annak, hogy örököse legyen ebben a szolgálatban. Szereti a rendet. 1750-ben Ordo administratio- nis címmel bocsátja közre szabályozó reguláit.

A 41- éves püspök megható pásztorlevélben fordul a gyülekezetekhez, hogy az evangéliumot megbecsüljék, s az evangélium munkásait is. A püspöklátogatás tiltott volt, csak az esperesek végezhették vizitációkat. Számukra kérdőívet állított össze. Kiváló munkatársakat gyűjtött maga köré. Családi életében szomorúságot jelent hitvesének gyermekszülésben bekövetkezett halála. Püspök elődjének lányát vette másodszor feleségül.

A tudós férfiú, szorgalmas szolga s tekintélyes egyházfő ereje teljében, 54 évesen hazatért Urához a család és a gyülekezet nagy bánatára. Kiváló igehirdetőként emlékeznek reá kortársai.

Hadd fejezzem be ez ünnepi visszatekintést a gyülekezet egyik kiváló lelkészének, a másik Perlakynak, P. Dávidnak a fohászával 1780-ból:

0, Uram, napjaink egymás után múlnak,

Mellőlünk az emberek naponként hullnak,

Kegyelmed postái hozzánk befordulnak,

Kegyességre s idvességre Mindennap hívogatsz mennyei életre.

Készíts, hogy mikor hivsz, szívesen engedjünk,

Egész életünkben kegyelmedben legyünk

És oly kegyességben szüntelenül éljünk,

Hogy hívásod, szólitásod Követvén, bírhassuk mennyei országod. Ámen.

A pinkafői énekkar Ncmcskércn

REGIONÁLIS ÖKUMENIKUS NŐI TALÁLKOZÓ

A nemzetközi keresztyén női találkozókon évek óta részt vevő magyar küldöttek többször kérdezték, vajon mikor és hol kerülhet sor hazánkban is

Felvételi hirdetmény

Az Evangélikus Teológiai Akadémia 1989 őszétől újabb hároméves levelező teológiai tanfolyamot indít gyülekezeti munkások részére. A tanfolyamra elsősorban aktív gyülekezeti munkásokat, vagy olyan testvéreket várunk, akik a gyülekezeti szolgálathoz (gyermekmunka, hitoktatás, látogatás, szeretetszolgálat, szórványmunka stb.) alaposabb ismeretekre szeretnének szert tenni.

A felvételi kérelmeket június 15-ig kérjük az Akadémia dékáni hivatalába (Budapest, Lőcsei út 32-1147) beküldeni. A kérvényekhez az alábbi iratokat kéijük mellékelni:

1. Születési, keresztelési és konfirmációi bizonyítvány.

2. Érettségi (vagy ennél magasabb képesítést igazoló) bizonyítvány. *

3. Sajátkezűleg írt önéletrajz, amely a személyi és családi körülmények leírásán kívül ^ jelentkező foglalkozásáról, és gyülekezetével való kapcsolatáról, esetleges terveiről is szól.

Külön levélben kérjük a gyülekezet lelkészétől

4. A gyülekezeti presbitérium javaslatát, és igazolását a jelentkezőnek a gyülekezettel való kapcsolatáról.

5. Részletes lelkészi ajánlást.

A jelentkezőket felvételi beszélgetésre fogjuk behívni, ennek időpontját levélben közöljük velük.

Kérjük a lelkészeket, hogy a tanfolyamra való jelentkezés lehetőségét több alkalommal hirdessék a gyülekezetben.

hasonló rendezvényekre. A választ 1989- április 22-e adta meg.

Ekkor tartotta a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának Női Bizottsága első területi találkozóját Miskolcon.

A Tiszáninneni Református Egyház- kerület székházában a mintegy kétszáz női résztvevőt Lehel László főtitkár, a házigazda egyházkerület nevében pedig Horváth Barna borsodi református esperes köszöntötte. .

Dobner Béláné ökumenikus liturgia szerinti megnyitó áhítatát követően, melyen laikusok is szolgáltak, a nap fő témáját „Család, gyülekezet együtt Isten előtt” Szőnyiné Cseke Tünde református lelkésznő vezette be.

Az európai ökumenikus női munka főbb témáit, irányait, lehetséges kapcsoló pontjait Keveháziné Czégé- nyi Klára evangélikus lelkésznő ismertette.

A találkozón nagy hangsúly helyeződött a csoportos délelőtti és délutáni megbeszélésekre, valamint a plenáris összegzésre. A borúlátó várakozásokkal ellentétben igen eleven eszmecsere alakult ki a hat munkacsoportban.

1. Szolgálatunk a családban (édesanyák, keresztszülők, nagyszülők) 2 csoportban Keveháziné Czégényi Klára és Szőnyiné Cseke Tünde vezetésével.

2. Szolgálatunk a gyülekezeteinkben (lehetőségeink a gyermekmunkában,.

hitben való nevelés, gyakorlati tanácsok) 2 csoportban Csemák Erzsébet és Kern Mária vezetésével.

3. Gyülekezeteink, egyházaink együttélése (ökumenikus tapasztalataink) Dobner Béláné vezette.

4. Együtt életünkért, környezetünk védelméért, jövőnkért, vezette Sár- kányné Horváth Erzsébet.

Beszámolók hangzottak el az imaheti, a női világimanapi alkalmakról, a közös Miatyánk és Apostoli Hitvallás használatáról.

Kitűnt a résztvevőkben lévő, egyrészt spirituális lelki igény, másrészt, hogy számos gyakorlati kérdésben keresik a keresztyén hitből fakadó választ.

Örömmel üdvözölték a találkozás lehetőségét, sőt igényelték hásonló találkozók megszervezésének fontosságát. Hiányolták ugyanakkor a harminc év körüli korosztály jelenlétét.

Számos konkrét kérdés is felvetődött. így többek között az iskolai erkölcsi nevelés * * hiányossága, a menekültügy, és a miskolci iparvidék által különösen is veszélyeztetett levegő és környezet állapota.

A napot záró úrvacsorái istentiszteleti szolgálatot Szőnyiné Cseke Tünde református lelkésznő és Sárkányné Horváth Erzsébet evangélikus lelkésznő végeztek.

Régóta várt, többek által szorgalmazott sikeres találkozót szervezett meg az Ökumenikus Tanács Női Bizottsága.

Bizonyosan lesz folytatása..