Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1989-03-26 / 13. szám
Evangélikus Élet 1989. március 26. Új épület a Bosnyák téren A Teológiai Akadémia új épületének munkálatai egyre közelebb jutnak a befejezéshez. Ahogyan a képek mutatják, kívül belül serény munka folyik. A falakat vakolják, festik-meszelik, a fűtőberendezés beépítve üzemel, a gázt bevezették, a villapyszerelés belső A Luther-szobor mögött az épület hátsó frontja Wm i m «3 sr ms A főbejárat munkálatai folynak, a lépcsőket és a padlókat burkolják. A vízvezeték és csatorna csöveit most fektetik le. Másfél év alatt igen szép munkát végeztek az ípítők. A naplókban dr. Cserháti Sándor prodékánnak, az építés irányító professzorának kalauzolásával a tanári kar és a teológus ifjúság is megtekintette az új épületet. A hallgatók örömmel és lelkesedéssel néztek körül, tervezgetve, mit lehet majd másképpen és jobban csinálni az új helyen. A külföldi evangélikus testvéregyházak és a mi gyülekezteink tagjainak adományaiból, a Lavina építőipari szövetkezet és az alvállalatok dolgozóinak szorgalmas munkájával, reméljük, hamarosan befejeződik ez az építkezés, és vele párhuzamosan a Teológus Otthon átépítése is, és így ősszel új körülmények között folytathatjuk munkánkat. Köszönjük az adakozóknak az eddig küldött és az ezután érkező adományokat,és az építőknek szorgalmas, alapos munkáját! ma. Az új épülettömb, mögötte a zuglói templom Kiásva a lefolyórendszer helye 988 Talán itt lesz a büfé? Az új díszterem alapja DICSŐSÉG NÉKED, ISTENÜNK! „Add meg, mi üdvös minékünk” Imádság ez a szép húsvéti énekünk is. Pontosabban imádás. Isten boldog magasztalása a feltámadásért, a Feltámadottért: „Dicsőség néked, Istenünk.” - Abban a versben azonban, amelyre éppen most figyelünk, ez a boldog hálaadás átmegy kérésbe: _ Mi téged kérünk. Jézusunk, Elő és győztes vezérünk, Add meg, mi üdvös minékünk. Halleluja, halleluja, halleluja. Mi téged kérünk, Jézusunk. Nagypéntek és húsvét, pontosabban Jézus halála és feltámadása a bizonyíték: ő valóban élő és győztes vezérünk. Őrá bízhatjuk egyházát, a világot is, de a magunk életét, kérdéseit is. Feltámadása óta századokon át „elő.ttünk megy”, vezet minket. Benne érzem ebben a mondatban még ezt is: lehet, hogy mások máshoz fordulnak, másokhoz is imádkoznak, mi téged kérünk Jézusunk. Mert egyedül ő győzött halálon, egyedül ő tudja életünket megújítani, egyedül ő tud segíteni, üdvözíteni, senki más. Egyszer egy régi presbiteri ülésen valaki őszintén ezt mondta: „‘mi nem vagyunk jézusosak”. Pedig a keresztyénség itt kezdődik. Jézusban lett valósággá Isten sze- retete, Jézusban mutatta meg Isten üdvözítő hatalát. Húsvét ünnepe indítson minket ilyen „jézusos” bizalomra, élő hitre: mi téged kérnk Jézusunk. De mit is kérünk tőle? Add meg, mi üdvös minékünk, Hányszor használjuk imádságainkban ezt a két szót : add meg. Szinte minden kérésünk összefoglalható ebben a két szóban, újra meg újra csak ezt kérjük Istentől. „A mi mindennapi kenyerünket add meg minékünk ma” - tanított maga Jézus így imádkozni. S ebben szinte minden benne van: add meg élelmünket, add meg egészségünket, vagy^ gyógyulásunkat, add meg előmenetelünket, add meg mindazt, amire életünkben szükségünk van. Igen, életünk minden területét Isten elé vihetjük, nincs olyan, amit ne kérhetnénk tőle, erre maga biztat minket. De ez az imádság valami többre tanít. Nem biztos, hogy mindig valamit, ezt, vagy azt kell kérnünk Urunktól. Lehet, hogy olykor, vagy talán többször is egyszerűen csak igy kellene hozzá fordulnunk: add meg, mi üdvös minékünk. - Uram, te tudod, mire van szükségem, te ismered életemet, gondjaimat, bűneimet, szívemet mindenestül. Azt add meg, ami üdvösséges, ami nem szakít el tőled, sőt ami hozzád van, ami javamra válik, sőt örök életemre. - Meg vagyok arról győződve, hog ez a bizalom szíve: Uram, te tudod, mi szolgál üdvösségemre, jobban, mint én. Talán éppen az üdvös nekem, amit én rossznak látok. így hát egyet kérek tőled: add meg nekem és nekünk, ami üdvös. ■*- Nem kellene olykor így imádkozni, így rábízni magun- kat az élő és győztes vezérünkre? Add meg üdvösségünket. Mert ebben a kérdésben végeredményben erről van szó, nem kevesebbről. Az énekben is, hiszen így folytatódik: „hogy bűnt levetve áldhassunk”. Abban a gyülekezetben, ahol szolgálok, sokan imádkoznak azért, hogy Isten hosszú betegségtől kímélje meg őket. Gondolom, ez örök emberi kérés. Elismerve a hosszú betegség félelmes és erőt próbáló voltát, azért mindig azt szoktam mondani, hogy ennél többet is kérjenek, mert kérhetnek: azt ugyanis, hogy Isten bármikor szólít el, üdvösséget adjon. - Any- nyi minden más mellett szoktunk-e • üdvösségünkért is imádkozni? Tudjuk-e, ez is az ő kezében van egyedül, de tudjuk-e, hogy halála és feltámadása nem kevesebbet, mint a mi üdvösségünket jelenti? Hisszük-e, hogy Jézus Krisztus keresztje és az üres sír a mi üdvösségünk? Feltámadás ünnepén merjük bátran és hittel kérni élő és győztes vezérünktől: add meg üdvösségünket! Tanítson ezen az ünnepen ez az ének mindnyájunkat a boldog hálaadás, hallelyja mellett ilyen csendes, bizodalmas imádságra: Mi téged kérünk Jézusunk... add meg, mi üdvös minékünk.” Keveházi László Országos Lelkészkonferencia fiatal lelkészek részére Gyenesdiáson A konferencia témája: fiatalok az egyházban. A konferencia 1989. május 8-án, hétfőn, este 18 órakor kezdődik és május 11-én, csütörtökön délben zárul. Részvételi díj: 800 Ft. Erre a konferenciára a 40 éven aluli lelkészek jelentkezését várjuk. A konferenciára jelentkezés visszaigazolása a jelentkezés sorrendjében történik. A jelentkezéseket az Országos Iroda címére: 1085 Budapest, Üllői út 24., 1989. április 1-jéig kérjük levélben megküldeni. HÚSVÉT 2. NAPJA IGÉJE Ézs 52,7-10 KRISZTUS ÉL! MI IS VELE! Félelmetes dolog, ha a köszönésre nem érkezik válasz Még ijesztőbb, ha örömhírre nem derülnek fel az arcok és nem csitulnak aggodalmak gondok, félelmek. Húsvét liturgiájához hozzátartozik, hogy az örömhírre: „Krisztusfeltámadt /" válasz érkezik: „ Valóban feltámadt /" Ez azt jelenti, hogy a gyülekezet fogja, felfogja és megköszöni az örömhírt. De ítélet lenne rajtunk a feltámadás örömhíre, ha arra csak rítus szabta megszokás, vagy fanyalgó, érdektelen közöny lenne a válasz. Az a szerencsénk, hogy a Feltámadott maga jár tanítványai után hogy a hihetetlen, komolyan nem vett hír éltető és mozgató erővé váljék népe életében. Krisztus feltámadt: ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus uralkodik. Nem gondozásra váró sírt hagyott kegyeletes örökösökre, részvéttel emlékező hűségesekre. El és uralkodik. Mi erre a válasz? Másfajta, mint sokan gondolnák. A gyülekezet, az anyaszentegyház azért lehet nagyon egyszerű, nagyon alázatos, nagyon türelmes, sőt szerény és akár megvetett is, mert nem magát kell propagálnia, vagy mentenie. Urunk él és élteti népét. Nem leszünk társuralkodói, csak irgalmas hatalmából élő népe, mert „egyedül 0 az Úr, egyedül Ő a szent, egyedül Ő a fenséges." Van mire alázatosaknak maradnunk: Krisztus él és uralkodik. Krisztus feltámadt: ez az örömhír azt jelenti, hogy békességet hoz. így köszönt tanítványaira és megmutatta a békességszerzés árát: a sebek nyomait. A Feltámadott más, de irgalmában ugyanaz. Szabadító békességét ajándékozza amikor nevében és felhatalmazásából a feloldozást ajándékozza és testében és vérében közösséget vállal velünk. Elmondhatjuk őszinte szívvel, hogy „Nyugalmunk nincs, de békességünk van. Békesség Istentől." A Feltámadottól. Krisztus feltámadt: ez az örömhír azt jelenti, hogy Isten új világának az ereje tört be ebbe a világba. Természetből, megváltoztathatatlannak vélt beidegződésekből, megkövesedett szokásokból, bűnnek már nem is érzett vagy tartott gondolkodásmódtól és magatartásból szabadulni lehet. Ütésre nem muszáj rúgni, méltatlanságot szenvedve nem szükségszerű visszavágásra erőt gyűjteni, Ha egy keresztyén „más”, nem azért van, mert ilyen szerencsés természete van, hanem azért, mert a Feltámadott erős arra, hogy új magatartásra szabadítson és napról napra szembeállítson a fejét ismételten felütő és jogait követelő régivel. Krisztus feltámadt: ez az örömhír azt jelenti, hogy nem „romok”, között kell szomorkodnunk. A Feltámadott épít! A gyülekezetnek, az egyháznak 0 az egyetlen reménysége. Bizony, körülöttünk és utánunk, sokszor még a jóigyekezet ellenére is romok maradnak. Hátha még a jóigyekezet is hiányzik?! Nénj tudunk,u(ódainkrg szépen restaurált, minden szennyt^ljég ^égyentp) megtis^itotpfúpptatos egyházat örökíteni. A romokban a mi rontásunk nyomai is ott találhatók. De ha Ő épít, akkor mi is abba hagyhatjuk a rontást és szép csendben legalább segédmunkásaiként jelentkezzünk. Krisztus feltámadt: ez az örömhír - világra szóló és az egész világnak szóló örömhír! Ahogyan a Teremtő tekintete és munkája átfogja a mindenséget, a Feltámadott is az egészért lett áldozat és az egész számára hoz újat. Őérte lehet egyáltalán reménységgel beszélni a világról és élni a világban. „íme, mindent újjá teszek!” Ez a Feltámadott programja. Nem szándéknyilatkozat, hanem, már megkezdett, és feltartóztathatatlan munka. Akinek jóra mozdul a keze, igazra a nyelve, az a Feltámadottól érkező örömhírre válaszol: „ Valóban feltámadott!” F. K. IMÁDKOZZUNK-Húsvét mennyei kenyerét Várja éhezd lelkünk. Életadó eledelét. Hogy győztes erőt nyerjünk. Krisztus ez a szent kenyér. Más kenyéren a hit nem él. Benne miénk az élet. Halleluja!” (216. 6.) Új imaház épül Nyíregyháza Varga-bokorban Veres Jánosék háza előtt állunk meg Bozorády Zoltán nyíregyházi igazgató-lelkésszel. Alig kerülünk beljebb meleg hajlékukba, máris az imaház építése a beszélgetés témája. Itt, ezen a kis településen 150 evangélikus él, akik korábban a helyi iskolában tartották istentiszteletüket. Miután az épület értékesítésre került, a maroknyi evangélikus közösség elveszítette lelki otthonát. 1987 nyarán elhatározták, hogy imaházat építenek, a A telket a gyülekezet céljaira Veres János és felesége Magyar Zsuzsanna vásárolta adományként. A közös megbeszélés alapján megálmodott imaház terveit Demcsákné Balczó Ildikó építészmérnök készítette el. Eleinte némelyek kétkedv.e fogadták g gondolatot, gazdaságilag nehéz időszakban, 150 lélek képes lesz-e imaházat építeni, milliós nagyságrendben ? Veres János és családja Istentől vett megbízatásként vállalta imádsággal és áldozatos munkával a szinte szomszédságukban felépülő Isten háza megvalósítását. Megkezdődtt a munka a meszesgödör kiásásával, anyagbeszerzéssel, társadalmi munka szervezésével. A nyíregyházi nagy gyülekezt - amelynek központi templomától mintegy 6 km-re fekszik Vargabokor és a hozzá közeleső János- bokor, amelynek evangélikusai is idejöhetnek majd gyülekezeti alkalomra -, segítette az építkezésbe fogott hívek munkáját. Az ifjúság szombatonként vállalt kétkezi fizikai munkát, a felügyelő és gondnok testvérek Szabó Gyula esperessel együtt figyelemmel kísérték a lelkes vállalkozást. Szabadságát töltő kis- katona végezte a villanyszerelési munkát, idejét*szaktudását és erejét áldozva az imaház építésére. 90 m2 az imaterem belmérete, konyha, lelkészi szoba, a szuterén- ben ifjúsági terem, a tetőtérben vendégszoba épül, központi fűtéssel, komfortosan. Eddig közel 700 000 Ft-ot adtak ki anyagvásárlásra és 30 ezer forint mindössze a munkadíj költsége. A gyülekezet nem fordult a közegyházhoz, nem kért külföldi segélyt. Két kezük munkáját és saját adományaikat áldozták az imaház építésére. Ezt is igazi istentiszteletnek tartják, miként ténylegesen az is. Úgy számolják, még 700 000 Ft-ra van szükség, hogy egészen elkészüljön a nekik legkedvesebb imaház. Veres János, aki szakmai végzettsége szerint bognármester, a lambériás szép faburkolatú meny- nyezet elkészítését, mint valamennyi famunkával kapcsolatos teendőt, maga végzi. Élete párja minden ott dolgozónak meleg ételt készít heteken át. A legtöbben 30- an voltak egy napon, amikor sok szorgos kézre volt szükség. ■ Most családoknál tartják az istentiszteletet és gyermekbibliaórát, de alig fémek. Veresné Zsuzsa testvérünknek van hite, ideje és szíve arra is, hogy a germekekkel foglalkozzék. 12-15 iskolás korúval találkozik hetente. Azt gondolhatja a kedves olvasó, hogy Vereséknek kevés a munkája, s ezért imaház építésre is futja, s gyermekbibliaóra tartására is telik idejükből. Ha elmondjuk, hogy fiuknak építenek házat, szakszerű kertészkedésből keresik kenyerüket, nem nehéz elképzelni, mennyi egyéb teendőjük akad. Ők azonban tudják, az Istennek áldozott idő sokszorosan megtérül, Ismerik az ige szavát: mindennek rendelt ideje van. Most az imgház építésének ideje érkezett el... Az imaház már tető alatt áll, szép szürke pala borítja az épületet. A belső falak is elkészültek, minden helyiség rendeltetésszerű berendezését várja. Az imatermi részbe levett kalappal, lehajtott fővel lépek be. Itt hirdettetik majd az ige, itt imádkozik maga a Varga - és János-bokor hívő népe, elől az oltárnál keresztelik majd a jövő nemzedéket s annak a testvérünknek a felnőtt feleségét, aki most dolgozik az építkezésnél, aki harminc évesen kíván á gyülekezet úrvacsorázó közösségébe tartozni. Bizony igaz a zsoltáros vallomása : Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem, hogy az Úr házában lakhassam egész életemben, láthassam milyen jóságos az Úr! Hordozza imádságban egyházunk népe az új imaház építését! Szebik Imre
