Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-12-17 / 51. szám

Evangélikus Élet 1989. december 17. NAPRÓL NAPRA „Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Az Úr jön hatalommal.” Ézs 40,3.10 VASÁRNAP „Lelkem közietek marad! Ne féljetek!" Hagg 2,5 (Jn 14,19; Mt 11,2-10; lKor 4,1-5; Lk I, 68-79; Jel 3,1-6) „Itt az Isten köztünk!” Lehet-e ennél nagyobb és bátorítóbb biztatása a hitnek? Nem húz-e valami is mélyebb szakadékot ember és ember között, mint: Istennel vagy Isten nélkül? Ad­vent azt hirdeti, hogy Isten átlépte ezt a szakadékot. S most már a mi oldalunkon is marad. Hétfő --K.it ítélne kárhozatra? A meghalt, sőt feltá­madt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk?” Róm 8,34 (2Sám 22,3; Mt II, 11-15; Zak 14,1—J1) Tekintetünk már előre sze- geződik a keresztre és az üres sírra. Ez a látvány készít fel a karácsonyi örömre is. A jászolbölcsőből Isten jobbjára ível Jézus útja. Értünk járja végig, és ott is értünk esedezik. KEDD „íme az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.” Jób 28,28 (Kol 3,5; Mt 3,1-12; Mai 1.6-14) A bölcsesség és az értelem nagyon közel vannak egymáshoz. De jó, ha egymást támogatva össze is kapcsolódnak. Akkor sikerül megtalálnunk helyes viszonyulásunkat fontos dolgainkhoz. Ra­gaszkodunk ahhoz, aki a legjobb hozzánk, s kerül­jük azt, ami csak árthat nekünk. SZERDA „Ti viszonzásul az Úrtól fogjátok megkap­ni az örökséget.” Kol 3,24 (Jer 31,13; Jel 3,1-6; Mai 2,17-3,5) Ez a viszonzás nyilván nem arra vonatko­zik, amit Istennek kedvére, az ő ügyéért cselekedtünk, hanem inkább arra, amit emberekkel tettünk, és ép­pen azzal a gondolattal, hogy ezért ugyan nem ka­punk semmit. Pedig a viszonzás nem marad el. Leg­feljebb magasabbról jön, mint ahonnan mi várjuk. CSÜTÖRTÖK Szentlélek mondja: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szivete­ket.” Zsid 3,7-8 (5Móz 28,2-3; Hős 14,6-10; Mai 3,6-12) De jó, hogy minden napunkra mondhatjuk: ma! Ebből következik, hogy minden igére, amit olvasunk vagy hallunk naponként, áll: ez az Isten szava hozzánk. A kérdés csak az, milyen szívvel fogadjuk. PÉNTEK --A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig.” Ézs 49,6 (Lk 24,46-47; Mk 1,14-15; Mai 3,13-18) Isten igénye nem ismer határokat. Mint ahogy áldozata is határ­talan volt. Legkedvesebbjét nem korlátozott célért adta oda. Jézus érkezése minden népet érint, s szaba- dítása elhat a föld végső határáig. Bennünket is szeretete korlátlan megbizonyítása eszközé\é kíván avatni. SZOMBAT „Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyó­vízhez, úgy kívánkozik hozzád a lelkem, Istenem!” Zsolt 42,2 (Lk 5,12; Ézs 45,1-8; Mai 3,19-24) Átfor- rósodott-e már a szíved Jézus várásától? Szomja- zol-e igazán karácsonyi örömre? A jászol szelíd bar­ma, a pásztorok báránya után most a tágas erdők szarvasától is biztatást, sürgetést vehetsz. Kari Jánosné Csepregi Erzsébet JÓZSA MÁRTON A SIÓFOKI TEMPLOMÉPÍTÉSRŐL REMÉNYSÉG A KÖBÖN Ennek a templomnak a felelőse nem én vagyok és nem a püspök, hanem az az Úr 1 Jézus, aki ma is akaija, hogy az evangé­lium hirdettessék, s akit Makovecz na­gyon jól figyelembe vett akkor, amikor oltárunk ékességéül a feltámadott Krisz­tust tette. Mindezt pedig nem az egyház kérésére, hanem saját elgondolásából tet­te. Makovecz komoly katolikus keresz­tyén, aki tudja, hogy a korintusi levélben mi van megírva: hiábavaló a prédikáció, sőt az egész istentisztelet, hiábavalók öreg templomok, de az ilyen születő templom is, ha Krisztus nem támadt föl. Éppen ezért ne ragadjunk le emberek­nél, akik segítettek, mert ők csak eszkö­zök voltak élő Urunk kezében. Eszköz volt az a téglagyári igazgató, aki a nagy áremelés előtti zsúfolt és szörnyen idege­sítőképes volt megérteni engem. Bár két hónappal később kétszer annyi pénzt kaphatott volna a téglájáért. Nekünk 75 ezer tégla kellett, s akkor ő, ha ép ésszel bír, 5 ezer téglát sem adhatott volna ki. Ilyesmit mondtam neki:- Igazgató úr, én tudom, hogy a tőke az olyan valóság, amelyen lehet nyerni, de lehet veszíteni is. És én elviselhetetlen­nek tartom, hogy ebből a téglából, amit ön ma gyárt én két hónap múlva szeretet- adományainkból még egyszer annyit ad­jak ki. Értse meg egy papnak ezt az iszo­nyú szenvedését. Erre aztán megadta, egy hónapon be­lül kaptunk 75 ezer téglát, a legnehezebb időkben. Hát mi ez? Annak a Jézusnak a szeretete, akinek nevében az igazgató­hoz fordultam. Egy ember, akiről csak annyit tudok ma már, hogy valami Ottó a neve, de akinek engedelmeskedni kel­lett tégla-ügyben. Ugyanígy engedelmes­kedett réz-ügyben egy vasboltos, aki hall­ván építkezésünkről, felhívta figyelme­met arra,'hol tudunk rendkívüli módon rezet szerezni. Egy ember, akinek enge­delmeskednie kellett. És így mentünk lé­pésről lépésre a többi dologban is. A cserépvásárlás sem volt egyszerű. Makovecz megmondta, hogy ilyen csere­pet csakis a Műemlékvédelmen keresztül lehet venni. De megnyugtatott, hogy ha őrá hivatkozom, könnyen megy minden: csak mondjam, hogy Makovecz Imre. Hát jól van, el is megyek az irodájukba Budára, a Hilton mellé. Mondom a büv- szót: „Makovecz Imre”. Pechemre épp egy olyan hölgyhöz kerültem, akinek homlokán épp egy vizes kendő volt. Mi­kor mondtam neki a bűvszót, hogy Ma- kovecztől jövök, és 86 ezer cserépre kérek engedélyt, ledobta a kendőt a homloká­ról, fölugrott és ezt mondta:- Hát magát is rászedte ez a Mako­vecz?! Hát nem tudja, hogy az alföldiek, meg akiknek épít ez az ember, mennyit átkozzák őt nagyratörő tervei miatt? Mert azzal már nem törődik, hogy az általa eltervezett különleges dolgokat be lehet-e szerezni.- Hölgyem, ne haragudjon. Ne szidja ezt a Makoveczet énelőttem.- Csak ki akarom józamtani! 1 Kedves előadónö, akkor ne Mako- veczért, hanem Jézusért segítsen rajtunk. Ön a műemlékvédelemben dolgozva ta­lán zavarba jönne, ha meg kellene mon­dania, hogy egy-egy ősi templomnak ki volt a tervezője. Maradt a templom, el­múlt a tervező. így lesz ez Siófokon is. Talán már senki nem fog Makoveczről beszélni, de a templom ott marad. Hát így tessék tekinteni rá. Erre aztán annyira megértő lett ez a nő, hogy a szó szoros értelmében kezébe vette az ügyünket, s az engedélyt megad­ták. Mert egy ember engedelmeskedett. Ide sorolom tanácselnökünket, dr. Gátit is. Hát kicsoda volt ő ebben az ügyben? Őt annyian szidják Siófokon, talán én vagyok az egyedüli, aki fenntartás nélkül dicséri, egy rádióriportban „remek em- ber”-nek mondtam. Remek ember, aki Péterfy László szobrászművész alkotása az oltárhoz már 85-ben reformista tudott lenni, s fel­ismerte, hogy Siófoknak templomra van szüksége. Aztán megjött a finn fa, amiben nagy segítségünkre volt Martti Voipio. Egy éven keresztül jöttek a kamionok... Szü­letésnapomon, július 5-én éktelen korán csengetnek. Mondom, hát ki lehet az? Nyílik az ajtó. Nyílik az ajtó, azt mondja egy ember:- Valami Márton... Márton urat kere­sek.- Józsa Márton -, mondom.- Lehet... -, s kezembe nyomja a finn fuvarlevelet.- Csak nem finn fát hoz?- De, egy kamionnal. E)e ezzel még nincs vége a születésnapi ajándéknak. Ott állok még pizsamában az ajtóban, és bámulok rá. Azt mondja:- A tiszteletes úrnak tetszik lenni? Ak­kor biztosan ismeri az én papomat, a Keveházi Lászlót.- Maga pilisi?- Pilisi.- Evangélikus?- Evangélikus. Még Ilyet! Ebben a kicsi országban éppen egy evangélikus kamionsofőr hoz­za a finn fát. Egy ember... De még ezzel sincs vége. A második sofőr, akivel meg­ismerkedtem, ezt mondja:- Tiszteletes úr biztosan ismered édes­apámat.- Kicsodát?- Jancsó Bertalant.- Jó barátom volt! Nemrég halt meg.- Igen, annak a fia vagyok -, mondta, de ekkor még megöleltem őt, és ezt mondtam:- Te, ide figyelj! Elképzelhető, hogy minden kamiont evangélikus sofőr hoz majd a messzi Finnországból? Mondd el legalább, hogy hogy volt ottan!- Kicsi ünnepélyt tartottak, volt ott tisztelendő úr is. Úgy kézzel-lábbal ma­gyarázták: örülnek, hogy jön a fa Ma­gyarországra. Szóval: emberek. És mindenütt csak emberek. Az Úr így szokott gondoskod­ni rólunk: bevonja azokat, akiket eszkö­zül kíván felhasználni. így fürösztötte tej- ben-vajban teljesen ingyen egyik finn vendégünket, aki az építésben segített, az Európa szálló igazgatója.- Kérem, a mi szállodánk is tehet vala­mit az evangélikus templomért -, mond­ta. A finn fa vámmentességére sok-sok dokumentumot kellett bemutatni a vám­hatóságoknak. Kaposváron a parancs­noknak, egy őrnagynak az asztalára tet­tem le ezeket.- Lelkész úr! Ezt magyarázza meg ne­kem! Olvasom a finnek leveléből, hogy 150 köbmétert ígértek. Olvasom a siófoki pénzügyőrparancsnoktól, hogy 192-t kaptak, tehát jóval többet. Az ön levelé­ben meg olvasom, hogy még a nyolc ka­mion futási díját is megfizették. Hogy lehet ez?- őrnagy úr, ez a Biblia miatt lehetsé­ges.- A Biblia miatt? Régi könyv az, nincs benne szó Siófokról.- Siófokról nincsen szó, de arról igen, hogy ha adsz a te atyádfiának, akkor megrázott és megtapodott mértékkel ad­jál. A régi piacokra ha .gondolunk: lehe­tett így is mérni, meg jobban is mérni.’ Azt mondta erre a finánc:- Akkor' nékem most prédikálnak ezek a finnek.- Nekünk is régóta prédikálnak ezzel az áldozatkészségükkel. Mondanom sem kell, simán megkap­tuk a vámmentességet. Hát ezekért a hét­köznapi csodákért választottam építke­zésünk himnuszául a 380. éneket: „Uram Jézus, drága kincsem... Hozd idején segít­séged...” Nem mondom, hogy mindig egyforma bátorsággal vagy örömmel énekelem, van úgy, hogy szorongva, de ismerjük Urunkat: ő nem hőmérőzi az embert, egyszerűen csak szereti őt. A nyár folyamán egy diakonisszacso­port jött látogatóba Néuendettelsauból. Amikor elmondogattam a dolgokat, az egyik diakonissza nagyon aranyosan megkérdezte, hogy elkészül időre ez a templom, hiszen még nagyon sok munka van hátra. Szorultságomban ezt mond­tam:- Igen, de kedves testvér: mi nemcsak a finn fát mérjük köbbel, hanem a re­ménységet is. (Részlet Fabiny Tamás Bátor templom című, készülő riportkönyvéből) ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1989. december 17-én ^ Deák tár de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter, I de. 11. (úrv.) Szépfalusy István, du. 6. ifjúsá­gi istentisztelet Takácsné Kovácsházi Zelma. - Fasor de. II. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. gyermek és ifjúsági karácsony. Üllői út 24, (úrv.) de. fel 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákó­czi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Fe­renc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. KAbánya de. 10. Fabiny Tamás, du. 4. gyermekek kará­csonya. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos, du. 4. gyerekek karácsonyi szeretetvendégsége. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. ifj. Kendeh György. Vád út 129. de. negyed 10. ifj. Kendeh György. Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc (templomszentelési emlékistentisztelet) Kiss János. Pestimre (református templom Rá­kóczi u. 81.) de. háromnegyed 8. Havasi Kál­mán. Kujpésf de. 10. Széli Bulcsú du. 3. gyer­mekkarácsony. Kispest Wekerle-telep de. 8. Széli Bulcsú. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Ár­pád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. 11. Szalay Tamás. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rá­koskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Rákos­csaba de. 9. Detre János. Rákosliget de. 11. Detre János. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Zoltán (teológus), du. 6. egyházzenei áhítat. Szebik Imre. Torockú tér de. fél 9. Nagy Zoltán (teológus). Óbuda de. 10. Nagy István. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Kőszeghy Tamás. Pesthidegkút de. fél 11. Kőszeghy Tamás Modori u. de. fél 10. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Budafok de. II. (úrv.) Scholz László. Csillaghegy de. fél 10. Donáth Lász­ló. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Advent 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: lKor 4,1-5; az igehirdetés alap­igéje Mt'11,2-10. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN; 1989. december 25-én, karácsony ünnepén reggel 7.05 órakor áz evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Dr. Nagy Gyula püspök-elnök. Peti János kiállítása Huszonöt kép, húsz grafika. Ennyit láttunk a szerénynél is szerényebb ke­resztmetszetként a Peti János festőmű­vész műveiből a Rákospalotai Képző- művészeti Klub rendezte tárlaton, a XV. kerületi Hazafias Népfront helyi­ségében. A „szerénynél is szerényebb”, írtuk, mert, Peti Jánosnak hatalmas az élet­műve. Mint dr. Domonkos Imre művé­szettörténész táriatínegnyitójában ki­emelte; „Ő mai festészetünk egyik leg­jelesebb alkotója”. Am azt is kénytelen volt hozzátenni; „De kevéssé elismert, a pártos müvészetpolitika következté­ben”. Szó ami szó, Peti Jánostól mi sem áll távolabb, mint a szocreál. Posztimpres- sionistaként kezdte, majd felépítette festészetében az expresszív művészet szimbolikus rendszerét. Ebbe azonban ne menjünk bele. Egyrészt mert az Evangélikus Élet nem képzőművészeti lap, másrészt e sorok írója sem szakértő. Azt azonban sza­badjon megemlítenie, hogy a kiállított képek és rajzok nagyon tetszettek neki. Peti János - és ezért e cikkecske - egyébként 1945-től megszüntetéséig a Budapesti Evangélikus Gimnázium rajztanára volt. Jövő tavasszal képeivel bemutatkozik az alma materben is. Ezt különös örömmel hallotta a Fasori Öregdiákok Baráti Körének több tag­ja, aki részt vett a kiállítás megnyitó­ján, s akik közül többeket Peti tanár úr tanított is. Bruckner József SAJTÓOSZTÁLYUNK KARÁCSONYI AJÁNLATA Bibliák Új fordítású Biblia 220,- Ft Károii fordítású Biblia 150,- Ft Károli fordítású (kisalakú) Biblia 135,- Ft Károii fordítású (kisalakú) Biblia ‘ 120,- Ft Képes Újszövetség 300,- Ft Biblia gyermekeknek 180,- Ft Agenda 495,- Ft Karénekeskönyv II. 250y- Ft Teológia Cserháti Sándor: A Galáciabeliekhez irt levél (írásmagyarázat) 222,- Ft Balikó Zoltán: Efezusi levél (írásmagyarázat) 210,-Ft Luther Márton négy hitvallása (fordította: Pröhle Károly) 70,- Ft Dr. Nagy Gyula: Áz egyház kincse 250,- Ft Kamer Károly: Időszerű hitvallás 75,-Ft Ordass Lajos: Az imádságról 60,- Ft „...Megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy” (keresztelési könyv) 25,- Ft* Tanulmányok Gáncs Aladár: Ötödik evangélista? (Bach életrajza) 110,- Ft Dr. Fabiny Tibor: Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből 295,- Ft Dr. Fabiny Tibor: Insula Lutherana. Képek a Deák téri Evangélikus gyülekezet történetéből . 198,- Ft Veöreös Imre: A középpont felől 210,- Ft Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium 79,- Ft Ádám Sándor: Taneszközök Magyarországon 230,- Ft Szépirodalom Kutas Kálmán: Egy emberélet (versek) 106,- Ft Schólz László: Jót válj! (versek) 135,-Ft Csepp a tengerben (evangélikus elbeszélők) 132,- Ft Podmaniczky Pál: Megszabadított élet (Onezimusz élete) 95,- Ft Rédey Pál: Miért reszketnek a csillagok (regény) 83,- Ft Rédey Pál: Máglya nélküli város (regény) 158,- Ft Karácsonyi énekek (kazetta) 150,- Ft Evangélikus templomok Magyarországon (képeslapok) 12 db 80,- Ft Színes bibliai jelzők 12,-Ft HAZAI ESEMENYEK Az én megtérésem Tévedés ne essék: nem valami él­ményről, lelki fordulatról, megrázó eseményről, életfordító hatásról van szó, „csak” egy régi szórványemlékről, amely meghatározó gondolatokat éb­resztett annakidején, amit azóta is, im­már öt évtizede tanulságul őrzök. íme. Szolyvára indultam azon a zimankós adventi vasárnapon. Alattam halkan duruzsolt a 250-es Zündapp. Már szál­longó hópelyheket vágott arcomba a kemény telet ígérő szél. Balra messze Szobránc felé a Vihorlát szele zúgott. Előttem már elö-előtünt a Rónahavas, a Polenina Rúna. Jobbra az Ungon túl Nevicke romantikus vára hívogatott romjaiban is, idézve nyári kirándulá­saink vidám óráit. Széles fa függőhíd vitt át hozzá a folyón át. De most tovább vitt az utam. „Örömdalok hangozzanak világszerte széjjel” - dalolta túl bennem a motor- zúgást kicsi gyermekkorom kedves ka­rácsonyi éneke. Bár még csak advent volt, de nekem az advent mindig meg­telt karácsonyi dallamokkal, amelyek alig-értő gyermekfejembe oly mélyen beívódtak nagyapám csabai parókiá­ján annakidején. Nevicke után, még Szolyva előtt be­tértem egy útmenti otthonba, ahol egy öreg, egykor székelyhonból ideszárma­zott tanító lakott. Összegyűltek nála nehányan ismerősök, szórványhívek. Áhítatot tartottunk. A vasárnap egy­ház által előírt igéjéről szóltam, a meg­térésre szólító Keresztelő Jánosról. Ar­ról a változásról igyekeztem beszélni, amiről otthon készültömben gondol­kodtam, hiszen a megtérés - az eredeti bibliai nyelven „metanoia” - a görög szófejtő szótár szerint annyit jelent, hogy „gondolkodását jó irányba meg­változtatni”. Úgy érzem, jól hasogat­tam a Biblia mondanivalóját. _ Továbbmentemben az öreg tanító, Áron bácsi, kikísért a kertajtóig, s mi­előtt begyújtottam volna a motort, így búcsúzott: aztán, Tisztelendő úr, csak téljen meg!” Lecsúszott a lábam az inditó-begyúj; tó karról, s hökkenve néztem vissza. Mi volt ez? Gúnyolódik az öreg? Visz- szafordítja rám a saját prédikációmat? Vagy csak bölcsen tudja, hogy nekem is szükségem van megtérésre? Honnan ismer ennyire, hogy jónak látja így rámadni a kimondott szót? Az öreg észrevette döbbent arckifeje­zésemet, és nyomban sietett a magyará­zattal: „No, csak úgy értettem, hogy a szolyvai istentisztelet után jöjjön visz- sza, várjuk az ebéddel!” Égész úton a székely szó csilingelt bennem: megtérni, visszatérni, megtér­ni, visszatérni... A szolyvai hívek előtt már színesedett az ige üzenete: vissza­térni ahhoz az Úrhoz, akit elhagytunk, eltávolodtunk tőle, megtagadtuk, de ő mindig tárt karokkal és terített asztal­lal hazavár... Amikor visszaérkeztem Áron bácsi- ékhoz, ezzel köszöntem a háznépre: Köszönöm a prédikációt! Elértették. S miközben, a gőzölgő le- vesestál mellé ültünk, szinte folytattuk a reggeli áhítatot. A liturgiát hozzá a Vihorlát és a Rónahavas zúgó szél orgonája adta. Koren Emil A BÉCSI KAPU TÉRI EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN 1989. december 17-én, vasárnap du. 6 órakor egyházzenei áhítat lesz. PESKÓ GYÖRGY orgonamúvész karácsonyi témájú zeneművekből ad elő. Közreműködik: DONKA MÁRTA az Állami Operaház tagja A belépés díjtalan, a templomot fűtjük. A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR december 17-én, vasárnap du. 6 órakor a Deák téri templomban előadja J S BACH * KARÁCSONYI ORATÓRIUMA ■ WttAantátáját. Közreműködnek: Mohácsi Judit, Takács Tamara, Marosvári Péter, Berczelly István és Trajtler Gábor Vezényel: KAMP SALAMON Igét hirdet: TAKÁCSNÉ KOVÁCSHÁZI ZELMA A belépés díjtalan. Helyesbítés November 26-i számunkban hibásan megjelent hír pontos szövege a követ­kező: Nagykanizsa Az évi nagy szeretet- vendégségen november 12-én Skalics Gusztáv Marác-i (Jugoszlávia) lelkész, aki az alsólendvai magyar gyülekezetét is gondozza, a Muravidék magyar és vend gyülekezeteiről szép magyarság­gal ismertetést adott, amit a nagy számban együttlévő hívek érdeklődés­sel hallgattak. A záró áhítatot is ő tar­totta Róma 14, 7-9. alapján. Verset mondtak Vajda Szilvia és Molnár Gá­Egy bölcs kezdeményezésről Szombathelyi gyülekezetünk presbi­tériumának ülésén egy érdekes elgon­dolás hangzott el. Nem új ötletként. Temetési szertartásaink során bizo­nyára többen gondoltak már arra, hogy a ravatal előtt fekvő koszorúk és virágcsokrok mekkora összeget képvi­selnek arra az egyetlen órára. Igaz, a legtöbb tiszta és nemes érzésből: hálás tiszteletből, őszinte szeretetből. - De ugyanakkor mindenki tudja, hogy alig egy óra múlva már mindez a pusztulásé s csupán kertészetek és virágüzletek be­vételét képezi. Vájjon nem lehetne-e ezeket a koszo­rúkat maradandóbban és a mai gazda­sági helyzetnek is megfelelőbben meg­váltani? - de úgy, hogy az senkit se sértsen érzéseiben. A presbitérium elfogadta azt az el­gondolást, hogy aki jónak látja, gyász- jelentésének aljára apró szedéssel nyomtassa ki, hogy „Virág és koszorú megváltást kéijük a... Szeretetotthon címére... küldeni. Szeretetotthonaink élelmezésének szinten tartása egyre nehezebb s ezek az összegek jelentössegítséget jelentenének. Maradni fog koszorú ezután is elég a ravatalok előtt! A javaslatot csak ott vegyék át, ahol a Lélek indítja a gyá­szolókat és részvétnyilvánítókat. Szeretetotthonaink minden beérkező összeget a feladónak nyugtáznának, azt rendeltetésszerűen használnák fel. A presbitérium kezdeményezését Ol­vasóink elé bocsátjuk és kérjük vélemé­nyüket szerkesztőségünkbe. Szombathelyi András bor. Énekelt a gyülekezet ifjúsága. A persely összege 7000,- Ft volt. Megjelent! A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ NÉVTÁRA Sajtóosztályunkon 300,- árban kapható. Ft-os Gyémántlakodalom Horváth István és Duska Eszter 60. házassági évfordulójukon a péceli templomban adtak hálát Istennek: „Mindeddig megsegített bennünket az Úr!” (lSám 7,12) Kötcse Idén ünnepelte gyülekezetünk temp­lomszentelésének 191. évfordulóját. Éz alkalomból, november 19-én az ünnepi istentiszteleten Békés József nyugdíjas lelkész,, a gyülekezet egykori s. lelkésze hirdette Isten Igéjét, lJn.2,24-29. alap­ján. Bennetek meg van az a kptlet, ame­lyet Tőle kaptatok.” Három napot töl­tött el Kötésén végiglátogatva az isme­rős családokat, s felidézve sok, szép, régi emléket. A Mevisz közgyűlése November 4-én tartotta közgyűlését a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. A jelenlevők meghallgatták az egyes szakcsoportok és az ideiglenes elnökség jelentéseit, elfogadták a szö­vetség végleges alapszabályát és meg­választották a vezetőséget. Elnök Bár- dossy György szociológus, titkár ifj. Zászkaliczky Pál programozó matema­tikus lett. Az elnökség további tagjai: Baranyay Csaba teológiai hallgató, dr. Cserháti Péter orvos, Fabiny Tamás, Szeverényi János és Tekusné Szabó Izabella lelkészek. Karácsonyi ajándéknak Herendi-Zsolnay porcelánt, régi képet, üvegpoharat, Hummel figurát, vitrint vennék: Tel: 162-0877. Házassági évfordulóra vennék vitrinfigu­rát, festményt, szobrot, zsebórát, csillárt, dísztárgyat. Tel: 156-9924. Korrekt úron vennék régiséget, porcelánt, festményt (sérültet is), bronzszobrot, vitrintár­gyat, antik bútort (javításra szorulót is), órá­kat, porcelánbabát, Hummel, Herendi, Zsol- nay figurát, sétabotot, hagyatékot. Cím: 1081 Budapest, Rákóczi út 75. (udvarban). Telefon: 1-131-172, 1-410-021 10-18 óra között. „HARMÓNIUM ELADÓ”. Jelige: DEBRECEN Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedő Üzem (897074/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 89.20051 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi tenesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 220 Ft, egy évre 440 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom