Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-06-18 / 25. szám

1934-ben született Budapesten. Ál­talános iskoláit a Deák téri evan­gélikus elemi iskolában végezte. 1952-ben a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Or­vosi diplomáját 1958-ban nyerte el a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1958-tól 1971-ig az Egyetemi Kórélettani Intézetben dolgozott. 1971-ben meghívták a Magyar Testnevelési Főiskola Or­vostudományi Tanszékének veze­tésére. 1975-ben egyetemi tanár­nak nevezték ki. Jelenleg is a Tan­szék vezetője. 1962-ben klinikai laboratóriumi is­meretekből, 1965-ben sportorvos- tanból nyert szakorvosi képesítést.J Pathoüziológus és sportíiziológus képesítéssel is rendelkezik. 1969-ben védte meg kandidátusi értekezését „Humorális adaptációs jelenségek rendszeres izomtevé­kenység hatására” címen. E téma­körből hazai és nemzetközi szakfo­lyóiratokban több mint száz közle­ménye, tanulmánya jelent meg. Több orvostudományi társaság Dr. Frenkl Róbert életrajza tagja, illetve vezetőségi tagja, a Magyar Sportorvos Társaságnak második ciklusban - 1981 óta - az elnöke. 1982 óta a Nemzetközi Sportorvos Társaság (FIMS) Tudományos Bi­zottságának tagja. 1986-ban meg­bízást kapott egy új FIMS-újság főszerkesztői teendőinek ellátásá­ra. Két kiadást ért meg eddig (1977, 1983) Sportélettan könyve, 1984- ben> szerkesztőként és egyik szerző­ként működött közre az első ma­gyar Sportorvostan-könyv megje­lenésében. Ezen kívül eddig öt esz- székönyve jelent meg a sportélet, a sportvezetés, a sportorvoslás kér­déseiről. Publicisztikai tevékenysé­ge jelentős. A hazai és nemzetközi egyetemi sportélet aktív résztvevője 30 éve. Az Orvosegyetem Sport Club (OSC) alapító tagja (1957), jelen­leg a klub ügyvezető elnöke. A Nemzetközi Egyetemi Sportszö­vetség (FISU) Orvosi Bizottságá­nak tagja 1977 óta. Egyházi aktivitása: 1948-ban kon­firmált a Deák téren, 1950-53 kö­zött a Deák téri ifjúság vezetője. 1957-ben az Evangélikus Élet szer­kesztőjének külső munkatársa. 1963 óta Deák téri presbiter, jegy­ző, majd másodfelügyelő. A Dia- kónia szerkesztőbizottsági tagja, a lap megindulása óta. 1986-ban az Országos Presbitérium tagjává vá­lasztották. A Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelőjévé választották, beikta­tása 1987. október 24-én volt Buda­pesten, a Deák téri templomban. Hálaadó istentiszteletek Tolna-Baranyában, megújult templomokban (Folytatás az 1. oldalról A hidasi gyülekezet Isten nyájába tartoznak ők is, mi is. Ezt az istentiszteletet Szabó Pál helyi lelkész végezte. Hidas Pünkösd szombatjának délután­ja már a hidasiaké volt. Püspök és esperes és a többi vendég a Bony­hádi Gyülekezethez tartozó filiába Hidasra tartott, mert ott is. az tör­tént, hogy a nagy összefogás ered­ményeként a hidasi templom kívül és belül gyönyörű szép új köntöst vett fel. Két nyelvű gyülekezet előtt hirdette itt is az igét dr. Har­mati Béla püspök 2Sám 7,21 alap­ján. A gyülekezet valóban nagy ál­dozatot hozott, sok fáradtság, ké­zimunka, adomány és imádság épült bele ebbe a felújításba is. De az ige arra figyelmeztetett: „A te ígéreted és szándékod szerint vit­ted véghez mindezeket a hatalmas dolgokat, óh Üram, Istenem.” Ez Istennek az IGEN szava mindarra, amit mi elhatároztunk és teszünk Jó, hogy Isten beszél velünk, nem­csak holt betűket látunk. Jézus je­lenlétével számolhatunk most is, amikor hangzik az ige, ő van közel hozzánk az úrvacsorában is és van lehetőségünk arra, hogy mi is be­széljünk vele az imádságban. Le­gyen hála Istennek, hogy ma itt két Dr. Sólyom Jenő életrajza Hosszabb-rövidebb ideig volt külföldön. 1970-71-ben, majd 1985-88-ban összesen mintegy öt évig egy grenoble-i (Franciaor­szág) kutatóintézetben, 1978—80 között két évig az amerikai Illi­nois állam egyetemén, az 1984-85-ös tanévben pedig a svájci lausanne-i egyetemen volt vendégprofesszor. Felesége Tóth Márta, a volt ke- menesmagasi lelkész, Tóth János leánya. Három gyermekük van. Édesapja dr. Sólyom Jenő, a volt Soproni Teológiai Fakultás, majd a Budapesti Teológiai Akadémia tanára volt, 1958-as kényszernyug­díjaztatásáig, utána az Evangéli­kus Országos Levéltárban dolgo­zott. Ebből a családi háttérből ered az evangélikus egyházhoz való kö­tődése. A Józsefvárosi Gyülekezet­ben konfirmálták, majd 1956-tól a Deák téri Gyülekezetbe épült be az ifjúsági életbe, 1975-ben presbiter­ré választották. Amerikában, Franciaországban és Svájcban több gyülekezetét ismert meg, de gyülekezeti otthona a Deák téri gyülekezet maradt. A Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti nagygyűlése al­kalmából istentiszteleti tolmácso­lást végzett, a következő 1990-es brazíliai nagygyűlésen a magyar- országi delegáció laikus tagjaként fog részt venni. • • P------------ 1 \ Az Evangélikus Gimnázium tanári kara Az Országos Presbitérium 1989. június 2-án tartott ülésén a gimnázium Igazgató Tanácsa javaslatára egyhangúlag a követ­kezőket választotta meg tanároknak: Abádné Hauser Henni Dr. Bánhegyi György Bencze Gábor Bibóné Lipcsey Judit Csepregi Zoltán Csernitzky Mária Erdély Istvánné Gadóné Kézdy Edit Gombócz Eszter Dr. Gyapay Gábor Koren Pálné Liptay Andrásné Masznyik Gábor A hitoktatásra a következők kaptak megbízást: Zás^kaliczky Péter Fabiny Tamás Takácsné Kovácsházi Zelma Gáncs Péter Rőzse István V_____________________________________/ Na gy Baló András Nagy Balóné, Domokos Teréz Olbrich Jánosné Reményi Gusztáv Schulek Mátyás Szálkáné Gyapay Márta Szappanos István Szente János Tóth Endre Urbán Ágnes Varga Jenőné Varga Tamásné 1940. november 27-én született Kolozsvárott. Sopronban, majd Budapesten laktak. A gimnázium elvégzése után a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Ter­mészettudományi Karán szerzett fizikusi diplomát 1964-ben, majd a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézeté­nek munkatársa lett. Azóta is ott dolgozik, mint kutató-professzor. 1970-ben a fizikai tudományok kandidátusa fokozatot szerezte meg, 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sub auspiciis rei publicae populáris kitüntetéssel doktorrá avatták. 1980-ban a szi­lárd testek elméletének kutatása terén elért eredményeiért Állami Díj kitüntetésben részesült, 1983- ban címzetes egyetemi tanárrá ne­vezték ki. 1987-ben a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tag­jává választotta. nyelven dicsérhetjük Urunkat és a német anyanyelvűek többé nem másodosztályú polgárok. A hidasi gyülekezet története is a törökök kivonulása után kezelő­dön. A pusztán maradt földekre német parasztok települtek be Ba- den-Württembergből, Hessenből és Elszász-Lotharingiából. Egy ré­szük Rác-Hidast, másik részük Né­met-Hidast alapította. A két rész olykor keményen szemben állt egy­mással, annyira, hogy fiataljaik nem is házasodtak össze. Külön templomaik is voltak. 1860-ban rendelték el közös templom hasz­nálatát és papiak építését. 1862-ben választottak először közös lelkészt. A most közel kétszáz éves templom felújítása remekül sikerült. Az ünnepségen köszöntötték a gyülekezetét Lackner Aladár espe­res, Pósfay György lelkész és Rei- tinger Henrik a Bajor Diakónia Szolgálat nevében. Krähling Dáni­el bonyhádi lelkész, a hidasiak lel­kipásztora mondott köszönetét az áldozatot hozóknak, a munkát végzőknek, külföldieknek és ha­zaiaknak egyaránt. tszm Találkozás egy régi orgonával... Az orgonista útközben türelmetle­nül nézegette óráját. Végül ott vol­tak a faluban. B. 7 kilométer hosz- szú 'település. Csaknem minden ház a főutcában van. A busz több­ször is megállt. Jobbra-balra erő­sen emelkedő dombok. Egy ilyen dombon áll a templom is.- Csodálatos! - kiáltott Jenő, ahogy meglátta a szépen kivilágí­tott parókia kertben a virágágya­kat és a pázsitot.- Magam csináltam az egészet, és kubikoltam minden talicska'föl­det - mondta a lelkész mosolyog­va. Fák között vezetett föl az út a templomhoz. A kapu nyitva állt... Jenő legszívesebben azonnal fel­sietett volna az orgonához. - Előbb vacsorázunk - szólt a házi­gazda. Az emeletes modern parókia földszinti előszobáján mentek vá- gig. Balra nyílt az ebédlőajtó.- Sárika, ez itt a vendégünk - mondta a lelkész, amint betessé­kelte az orgonistát.- Hozta Isten - nyújtott kezet mosolyogva a papné. Az ebédlő és minden helyiség modern és főleg ízléses bútorokkal volt tele. Úgy tűnt, hogy a lelkész nemcsak a kertészet mestere, ha­nem művészi lakberendező is. Egyéni megoldásai voltak. Egy- egy kis mini íróasztal például a gyerekeknek készült. Jenő számá­ra lassan múltak a vacsora percei. 11 óra is elmúlt amikor végre fel­mehetett az orgonához. A 200 éves templom kapuja sö­téten nézett rá nyitott ajtajával. A gyenge szél alig mozgatta a ha­talmas gesztenyefákat. Éppen vi­rágzott a gesztenye és fehér virágai( ünnepi köntössel vonták be ágait.' A pap megmutatta a villanykap­csolókat. Felmentek a boltíves fe­hérre meszelt lépcsőjáraton. A templom sötét volt. Az orgo­na mögött a fújtató, aztán a játszó­asztal. Az orgonaszekrény mögött volt a< klaviatúra, de úgy, hogy az orgona közepét üresen hagyva, a művész éppen az oltárt és felette a szószéket láthatta. Az oltárkép két oldalán színesre festett angyalszo­bor. Kottáit elrendezte. Bekapcsolta a motort. A lelkész pár perc múlva magára hagyta. Jenő a & lábas Principállal kezdte. A hangja sze­líd, sugárzó. A 4 lábas Oktáv friss hangjával lepte meg. Amikor a 2 lábas Oktávot hozzávette, olyan ódon hangulat csapta meg, hogy szédült a boldogságtól. Hasonlót érzett a Kvintnél és a Mixtúránál is. Pár akkordot játszott ezekkel. Gyönyörködve az éles, friss, kar­csú hangzásban. Aztán jöttek a Fuvolák! Egy furcsa nevű 8 lábas fasíp áhítatos, meleg varázsával nyűgözte le. Majd elő a kottá­kat!... Frescobaldi, Froberger, Krieger... Szelíden sóhajtó és fris­sen érces hangok váltakoztak. Közeledett az éjfél. Nem tudott betelni ezzel a hangszerrel. Igen. Itt ebben a templomban minden együtt volt, amiért szíve dobogott. 200 éves falak, 100 éves Saskó or­gona, eredeti regiszterekkel. És csend, és magány, és éjszaka. Csend. Egyedül egy régi orgoná­val. Egyedül a bársonyos Fuvolák­kal, a frissen pergő Mixtúrával, a komolyan éneklő Principálokkal. Egyedül a morgó, mély basszussal. Égyedül, és nem koncerten. Nem hangversenyen, ahol a kö­zönség tetszését kell keresni vir­tuóz vagy érzelmes darabokkal. Itt az orgona szólt kezei alatt - szólt önmagáért. Itt az orgonahang volt a téma. És hozzá a templom csend­je, az éjszaka sötétje. Most éppen a bársonyos hangú Fuvola 8-al játszott. Közben mint­ha lépéseket hallana. De képzelő­dés - hiszen ez csak a szelepek zör- renése. Mindjárt éjfél!- Éjfél! - emiatt nem fogok le­menni. Egyedül, éjszaka, nyitott templomajtó... 0 már megszokta ezt... Szólt az orgona, és a sípok közül mintha fülébe súgta volna valaki: „Nem vagyok egyedül, mert az Átya velem van.” János ev. 16:32. Gáncs Aladár (Magyarázat: a novella megértésé­hez elég annyit tudni, hogy az orgo­na regisztereit lábszámokkal külön­böztetjük meg. 16 és 8 láb a mély hangú, 4 és 2 láb pedig a magas hangú regisztereket jelöli.) 1939-ben született Budapesten. Atyai ágon a Felvidékről Kő­szegre származott régi evangélikus Stúr-család, anyai ágon a kemene- si ugyancsak ősi evangélikus Göm­bös-család sarjaként. Édesapja Dr. Stúr Dénes Nagy­kanizsán volt törvényszéki bíró. Édesanyja Gömbös Aliz gyógysze­rész volt, 1947, illetve 1984-ben hunytak el. Édesapja halála után a Győri Evangélikus Szeretetház adott ott­hont és hitbeli nevelést - húgával együtt. Iskoláit Győrött végezte, 1952- ben konfirmált. A Győr-Nádorvárosi Gyüleke­zet ifjúságának életében aktívan vett reszt, egyrészt az ifjúsági zene­kar tagjaként, másrészt éveken ke­resztül az ifjúság által előadott nagypénteki passió evangélistája­ként. 1957-ben Budapestre került. Először, a Budapesti Műszaki Egyetemen volt segédlaboráns, majd 1959 és 1964 között a Ve­gyészmérnöki Kar nappali tagoza­Dr. Stúr Dénes életrajza t tán szerzett vegyészmérnöki okle­velet. Az egyetemi évek nyári szünidei- ben örömmel szolgált orgonajáté­kával a győri gyülekezetek isten­tiszteletein. 1964—1967-ig a Magyar Édes­iparban dolgozott üzemszervező­ként, majd kutató-mérnökként. 1967—76-ig a Fővárosi Élelmiszer­ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézeté­ben dolgozott. 1972-ben a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ösztöndíjasa­ként 9 hónapos tanulmányúton volt Hollandiában, mely idő alatt vasárnaponként a magyar kapcso­latokkal rendelkező dronteni, va­lamint a delfti gyülekezetek testvé­ri vendégszeretetét élvezte. 1976-tól az országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi osztály vezető­je. 1984-ben a BME-n mérnök- biológus szakmérnöki oklevelet, 1986-ban műszaki doktori címet szerzett. A fővárosban - 1957 óta - elő­ször a Deák téri, majd lakásválto­zása kapcsán a Budapest-Fasori, majd a Budapest-Kelenföldi Gyü­lekezet volt lelki otthona. A Budavári Gyülekezet életében 1979 óta vesz részt. Az egyházköz­ség 1982-ben választotta meg pres­biterének, 1987 óta a gyülekezet felügyelője, valamint az Országos Presbitérium és a Budai Egyház­megye tanácsának tagja. Felesége Somkuti Piroska, villa­mosmérnök, római katolikus val- lású, így családon belül is gyako­rolhatja és élheti meg a keresztyén ökumenét. Két gyermeke van. „Mindenki szeme rajta függött” (Lk 4,20.) (Beszámoló a fiatal lelkészek konferenciájáról) Két nap és pár óra nagyon gyorsan elsu­han. Május elején Gyenesdiáson sem állt meg az idő, mikor harmincán talál­koztunk a negyven éven inneniek. Nem egyszerűen a program volt zsúfolt, ha­nem mintha az idő is összesűrűsödött - volna jelenné, amelyben^ ptLJdktSt. a múlt, fészkelödik a jövő, panaszkodhat a fájdalom, mosolyoghat az öröm... Tudtunk beszélgetni közösen, ket­tesben, séta közben, játék közben. Kö­zös emlékek ébredtek fel, mélyre ásott gondok kerültek elő, fizikai, teológiai, kegyességi távolságok tűntek el. Elpá­rologtak, mint a napra tett víz. Tudtunk vitatkozni, s közben nehéz­ségeket meg, és feloldani. Gondolatra gondolattal, érvre ellenérvvel válaszol­tunk, vívtuk a szavak párbaját, de nem egymás ellen, hanem hogy küldetésün­ket jobban megértsük. Közelmúltunk néha még forró salakját hordtuk ar­rébb, hogy jobban lássuk az értékét is. Reménységeink elkoszolódott ablakait tisztogattuk, figyelmeztetve egymást a Krisztusban kapott lehetőségekre. Tudtunk igét hallgatni. Jó vo.lt reg­gelenként, esténként sámueli lelkülettel figyelni a Szóra: - Szólj Uram, mert hallja a te szolgád! Sokat prédikáló lelkészek figyelhettek arra, aki ma is erőt ad szolgálni. Ahogy teltek a napok, úgy kerültünk közelebb Krisztushoz és egymáshoz, így történhetett, hogy valami ritka meghittség költözött a terembe, ami­kor úrvacsorára gyűltünk össze. Im­már kicsorbult az indulatok éle, ment­ségek vára rombadőlt, de megmaradt a csendes, őszinte „vallom” és „bánom”. Legősibb imádságunk unalomig ismert szavai zengették szívünket. Gondok, feszültségek, egyéni és gyülekezeti ku­darcok, bűnök után a mélyek mélyéről tört fel a kétségbeesetten reménykedő ima: Uram, irgalmazznekünk! Egyhá­zadnak, lelkészeidnek, gyülekezeteid­nek! Kimondva, kimondatlanul valóság­gá vált: mindenki szeme rajta füg­gött. .. Laborczi Géza „Jertek, és lássátok Isten tetteit!” Az Európai Baptista Szövetség 1989. július 26-29-ig Budapesten tartja kongresszusát A baptista vallásfelekezet kezdete 1609-re tehető, Hollandiában menno- nita-anabaptista közvetítéssel jött létre a reformáció harmadik ágából. Külö­nösen nagy hódítást tett az új vallásfe­lekezet Angliában és az észak-ameri­kai kontinensen a XVII-XVIII. szá­zadban. A gyülekezetekben megvaló­sult demokratikus irányítás modellt szolgáltatott a demokratikus államesz­mék kialakulásához is, mint pl. az Ál­lam és egyház szétválasztása, a „sza­bad államban szabad egyházak” elvé­nek és gyakorlatának megvalósítása. Ma a világ baptistáinak száma - láto­gatókkal és családtagokkal együtt 66 millió. Magyarországon a baptizmus 1846- ban indult. Új lendületet kapott a ki­egyezés után, ahol a magyar baptisták vezetője: Meyer Henrik Irányi Dániel­lel, Ugrón Gáborral, Papp Gáborral, mint parlamenti képviselőkkel sokszor folytatott konzultációt a vallásfeleke­zet elismertetéséről. Ezekben az évek­ben az ő indítványára tettek javaslatot a fent említett képviselők pl. a gyerme­kek munkaidejének rövidítésére, a pék­mesterek vasárnapi munkaszünetének biztosítására stb. Hosszú közjogi küz­delem után a magyar baptisták 1905- ben nyertek állami elismerést. 1906- ban alapították a Baptista Teológiai Szemináriumot, viszont a Békehírnök c. hetilap 1895 óta megjelenik, s ezzel a legrégebbi - ma is megjelenő - ma­gyar hetilap. Az utóbbi 25 évben a ma­gyarországi Baptista Egyház 77 új in­gatlant, ill. imaházat épített fel, ezek közül néhányat olyan településen, ahol nem volt baptista istentiszteleti hely korábban. Az utóbbi 20 évben több nemzetközi rendezvénynek volt házi­gazdája, ez évben július 26—30-ig - tör­ténetében először - látja vendégül az Európai Baptista Szövetség X. Kong­resszusát. Az európai baptisták 1908-ban tar­tották az első kongresszust Berlinben. A másodikra 1913-ban Stockholmban került sor. Maga az Európai Baptista Szövetség csak 1949. október 20-án alakult meg a svájci Rüschlikonban, ahol a leghíresebb nemzetközi baptista teológiai szeminárium működik. A kongresszus ezévi fő témája: „Jer­tek, és lássátok Isten tetteitI1’ A főtéma eleve lehetőséget ad Ma­gyarország jelenlegi változásainak is­mertetéséhez, a demokratizálási folya­mat vázolásához. Európában legtöbb baptista a Szov­jetunióban él (kb. 3,5 millió), utána Románia következik 200 000 fővel, Magyarországon kb. 11 000 a baptis­ták száma, gyermekekkel és látogatók­kal mintegy 17 000. A magyar baptis­ták két szeretetotthont tartanak fenn (öregeknek), foglalkoznak az alkoho­listák megmentésével, a kábítószeresek gyógyításával, állami gondozott gyer­mekek rendszeres gondozásával és örökbefogadásával, cigánymisszióval, az erdélyi menekültek befogadásával és életkörülményeinek megteremtésével és egyéb, a társadalom gondjait enyhí­tő tevékenységgel. Kiss Emil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom