Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-10-30 / 44. szám
reformátoraink Evangélikus Élet 1988. október 30. Heltai Gáspár .nehéz munka mellett, olykor a fájdalom könnyéi között, de a sziveket megtölti az Isten . békessége. Vannak ellenségei is, de egyre többen csatlakoznak hozzá. Egyik kortársa azt irja, hogy messze földről gyűlik hozzá a nép. Folytatja ezt a módszert, amikor 1551-1558-ig Tolnán lelkész. A páduai tanulásnak van egy másik haszna is. Az itáliai korai színjátszás élménye is emlékezetében él. Tolnán adva van egy kiváló iskola, amely már a reformáció iskolája. Megszületik a szívében a reformáció terjesztésének egy újabb módszere: színdarabok által szólni a néphez. Az egyik színdarab egy tényleges hitvita élményéből születik. A reformációt képviselő prédikátor legyőzi a szerzetest, akit kigúnyolva kergetnek el. A papok házassága című darab így válik ági táti vvá, amikor a végén egy gyermek summázza a tanulságot, a protestáns papok helyesen és Isten rendje szerint járnak el, amikor tisztes házasságban élnek és abban példát mutatnak. A másik hasonló darabja az Igaz papság tüköré. Itt is a vita eredménye, hogy a protestáns párt fényes győzelmet arat. A Pápa elmegy napszámosnak, a. püspök a kovácsmesterséget választja, a vikárius vargává lesz, Böröc pap tímárnak áll, Lukács fráter szénégetőnek megy. Van azonban ebben a színdarabban több is, olyan anti- feudális mondanivaló is, ami akkor a szegény, dolgozó ember, jobbágy életében belső elégtételt adott. Hiszen a színdarab végén a dolgozó ember kikacagja a dolog- talant, a kapálni küldött pápát, a kovácsmesterségre kényszerült püspököt. Az ilyen derűben végződő színielőadás érlelte a különben sem írni, sem olvasni nem tudó emberekben, hogy amikor mint mezővárosi polgár nyilatkozhat, milyen papot kíván a gyülekezetébe, akkor a reformáció ügye mellett voksoljon, mert az az 0 ügye is. Innen érthető, hogy ezek a színdarabok azonnal eljutnak Erdélybe, ahol Kolozsvárott nyomtatjak ki őket, de ugyanakkor a királyi Magyarország területére is, és ott is nyomtatják. Sztáray ugyanakkor verseiben Akháb királyról szólva, a Bécsben lakozó Ákhábra céloz (I. Ferdinánd) és a másik Ákhábra is, aki barátból lőtt király (Frater György), mindkettő felé elvégzi a hűséges Isten szolgálat el- kötelezését, az ige feddő szavát. 1558 után ismét Laskón szolgál, majd Gyulán és végül Pápán. Halálának ideje talán 1575 tavasza. Élete ma is tanít igeszolgálatunkban hűségre, népünk életkérdései közötti felelősségre, Istentől kapott tehetségeink teljes odaszá- nására, egyházunk építésére. Sólyom Károly Stöckel Lénárt Ahogyan Melanchton Fülöpöt hálás német népe a „Praeceptor Germaniae” címmel, úgy a bártfai evangélikusd iskola megszervezőjét népünk a „Praeceptor Hungáriáé” azaz Magyarország tanítója titulussal tüntette ki. Miben állt igazán a nagysága? Az azonos nevű bártfai édesapa a kovácsmesteri szakmából küzdötte fel magát városi bírónak. 1510-ben született hát gondos nevelésben részesítette: a bártfai iskola elvégzése után Kassára íratta be. Ide akkor érkezett az angol származású Melanchthon-tanít- vány, az addig Lőcsén tanító Cox Lénárt mester. Nagy tudományával, világlátottságával és a reformáció szellemében kifejtett működésével ő volt először nagy hatással az ifjú Stöckelre. Ezután csaknem egy évtized külföldi tanulmányút következett. Rövid boroszlói (wroclawi) tartózkodás után Wittenberg, ott is elsősorban Melanchthon vonzásába került. A kezdetben tanári-tanítvá- nyi, később baráti-kartási kapcsolatnak kettős jelentősége lett. A re- formátori, humanisztikus, szellemű tudományok ismeretének alapos elsajátítása volt az első. Ám ezzel szorosan összefüggött az a kölcsönhatás, amely a két szellemi nagyság között létrejött. Ezt Stöckel már wittenbergi nevelői megbízatása, majd eislebeni iskolaigazgatói tisztségé során gazdagon kamatoztatta. Ugyanakkor pedig Hungarus volta, magyar, német és szlovák hitsorsosainak a hányattatása egy életre szólóan meghatározta Melanchthonnak, s vele együtt Luthernak is a magyar nép iránti rokonszenvét és együttérzését. Apja halála után Stöckel hazatért szülővárosába, Bártfára. Valószínűleg Eislebenből hozta magával azt az iskolai rendtartást, amely saját keze írásában maradt fenn. Hadd idézzük kezdő sorait: A tanárok legfőbb gondja legyen az istenfélelem, amely a bölcsesség kezdete. Istent pedig akkor féljük igazán, ha Igéjében gyakoroljuk magunkat, és annak tanácsához igazítjuk minden ténykedésünket, tanúskodásunkat, tanácsainkat, tanulmányainkat és egész életünket. Stöcícel iskolájának sajátsága • ^ v*r/> Nyír«****«. /r«r«Ly -■ V*/ , /h 4m 4/ J'Ly,. mCÜ £ mki •* •: f%rt inj 4 ni K>m(* fx 4í* Ja* tmtxr M»ta*1 Jfiwfrr r**»» fr+k/t* (%lUtf'fj rfir , t% tuirftér 4»Spí*'«» . Hm (•/•L-hnmfe lafcr fa *»t <•/•!* . At iff* /»III Jri f**'>-*M VJ* |A*<*«*f cL’tméii tc*V«£. vf/rr« 1 • t d’a «V «^7t**»*r*. llkid* » t* «r« ‘A JriK C**yi /.mm hixm, *1» imhr v.i H«t/ií btt'u /,»,*. ii f r• N«« Jt» |*«a. Melanchton levelének részlete a bártfai tanácshoz volt, hogy ő, mint rektor volt az egyedüli felnőtt pedagógus: segítőtársai a nagydiákok közül megbízott segédtanítók voltak (ez a tisztség volt a „hipodidascalus”). Az oktatás naponta két váltásban folyt. Az első reggel 5 (!) órakor kezdődött, közben mindnyájan átvonultak a templomi isten- tiszteletre. A délelőtti tanítás 10 óráig tartott, a „mendikánsok” ekkor adományok gyűjtésére indultak. A tanítás déli 12 órakor - szerdánként csak 2 órakor - folytatódott. Szombaton mindig csak az éneket gyakorolták a vasárnapi istentisztelet alkalmára. Melanchthon sűrű levelezésben állt Stöckellel és a bártfai tanács tagjaival. Egyik levelét Levéltárunk őrzi, hasonmása a Múzeumunkban megtekinthető. Stöckel iskolájának messze vidéken nagy híre volt. Tanítványai között ott találjuk a Révay, Serédy és Perényi családok fiait is. Ugyancsak ő szerkesztette az öt Szabad Királyi Város Hitvallását 1549- ben és sokat tett a bártfai nyomda érdekében is. 1560-ban halt meg. Emlékét. Szlovákiában is, nálunk is kegyelettel őrizzük. Fabiny Tibor Ozorai Imre . A magyar reformáció legelső munkásainak egyike volt Ozorai Imre. Életútja csaknem ismeretlen a történészek előtt. Nem tudjuk a születési idejét, de azt sem, hol és mikor halt meg. Az egyik egyetem adataiból ismert, hogy a Tolna megyei Ozorán születtett. Ez a település vidéki központnak számított a 14-16. században, hiszen nemcsak plébánosa, hanem monostora is volt, ahol az iskola működött. Innen indulva iratkozott be a krakkói egyetemre 1530-ban, majd 1531 tavaszán a wittenbergi egyetem diákjai közé írták be. Külföldi útja után Szatmárban, Szilágyságban, a Körös és Maros környékén - főleg Békés megye területén működött. Magyar nyelven megjelent könyvében részletesen ismertette a gyulai egyházi viszonyokat, ezért feltételezzük, hogy Gyulán is működött. Hazahozta nemcsak Wittenberg tudományát, hanem Luther tanítását magáévá téve hirdette az evangéliumot. így vált a magyarországi reformáció úttörő munkásává. Ez a szolgálat azonban a maga korában nemcsak az evangélium világosságának terjesztését jelentette, hanem kora katolikus egyházával is állandó küzdelmet kellett vívnia. 1550 előtt halt meg. Erre is csak közvetett adatunk van. Amikor könyvét új kiadásban jelentette meg Szenterzsébeti Márton kolozsvári prédikátor, az előszóban a néhai reformátort „Krisztus szerelmes barátjának” nevezte és így ajánlotta olvasásra, a könyvet. Gondolatban tekintsünk most bele mi is ebbe a könyvbe, amely Ozorai Imre munkásságáról ad hű képet a mai kutatóknak is. Az először 1546-ban megjelent könyv címe: De Christo et eius Ecclesia item de Antichristo eiusque Ecclesia (Krisztusról és egyházáról, valamint az Antikrisztusról és az ő egyházáról.) Bár a cím latin, a cím mögötti oldalakon azonban 'magyar nyelven olvashatták a 16. század közepén a magyarországi reformáció irodalmának és a magyar irodalomnak is az első fennmaradt önálló tartalmú termékét! Tehát Krisztusról és az Antikrisztusról írt Ozorai Imre. így mutatta be a reformáció egyházát és a hamis egyházat. Kényszerű óvatosságból nem emlitette meg a pápát. A könyv címéből következően azonban az olvasóra bízta a következtetések levonását: melyik egyházat látta az Antikrisztus körül. így ez a könyv teológiai vitairat. De nem a szokásos formában, hiszen olyan egyszerű nyelven fordult Ozorai Imre a magyar olvasókhoz, ahogyan Jézus beszélt a palesztin viszonyok között élő emberekhez az evangéliumokban. A legbonyolultabb teológiai tételeket is példa- beszédszerűen hozta közel olvasóihoz. De ezekben a példabeszédekben a wittenbergi mesterek: Luther és Melanchthon tanítványa szólalt meg. Nem szolgai módon utánozta a mesterek gondolatait, hanem sajátosan magyar módon, helyes, biblikus történelemszemléletteí, a nép oldaláról nézve alkalmazta a reformáció igazságait igehirdetői munkásságában is. Mindezt abban a korban látta és hirdette, amikor a mohácsi vész után a vallásosan gondolkodó tömegek Isten ítéletét látták a mohácsi katasztrófában, a korabeli katolikus papság pedig úgy vélte, hogy a régi hit elhagyása és az új hit teije- dése okozta az‘ország romlását. Detre János Huszár Gál Feltehetően 1512-ben született, s hazai iskolázás után 1532-ben a krakkói egyetemen szerzett magasabb képzettséget és sajátította el a nyomdászat művészetét. A reformációt pártfogó Thurzó család birtokán, a csallóközi Vízkeleten (ma Cerni Brod) volt lelkipásztor. 1552-ben, majd 1553-ban,. mint eretneket kiközösítették és kiátkozták az egyházból. A Habsburg királyi család birtokán, Magyaróváron lelt menedéket. Itt nagyarányú munkát kezdett. Iskolát alapított lelkipásztorok képzésére, akiket a török hódoltságbeli Tolnán püspökösködő Sztárai Mihály avatott fel, s Huszár Gál küldött a gyülekezetbe. Bécsben beszerzett nyomdáján 1558-ban kiadta az első magyar nyelvű prédiká- ciós könyvecskét az úrvacsoráról, Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról. Ebben az évben a győri prépost immár harmadszor is kiközösítette, de Miksa király tekintélye megvédte a súlyos következményektől, s ő tovább folytatta tevékenységét. Megjelentette Sztárai evangélikus püspökségek állítására buzdító művét, Az igaz papságnak tükörét, az első magyar drámát. Kiadta Buliinger Henrik zürichi reformátor magyarok számára írt hittankönyvecskéjét. Elkezdte énekeskönyve nyomtatását. A királyi családban kiéleződött politikai és vallási ellentétek miatt azonban Miksa király már nem tudta tovább védelmezni, ezért elfogadva a kassaiak meghívását, a város magyar papjává lett. Verancsics Antal egri püspök rendelkezésére Zay Ferenc kassai kapitány 1560 októberében letartóztatta Huszár Gált. A diakónusként mellette szolgáló Bornemisza Péter a katonaság és polgárság segítségével karácsony harmadnapján kiszabadította börtönéből, s Debrecenbe menekítették, ahová előzőleg nyomdáját már elszállították. Itt adta ki énekeskönyvét, Kálmán- csehi Márton reggeh istentiszteleti rendjével együtt. Ez lett alapjává máig a magyar evangélikus es református . énekeskönyveknek. Debrecenben magát „száműzött”- nek tekintve, Méliusz műveinek nyomtatásával tartotta el családját. 1562 márciusában a nagy- szombatiak hívására az érseki székhelyen, az „oroszlán torkában” folytatta lelkipásztori szolgálatát. Betűkészletét Debrecenben hagyva, megalapozta a város napjainkig működő nyomdáját, de a kliséket és díszeket magával vitte. Nagyszombati üldöztetése miatt elfogadta Paksi János komáromi kapitány hívását, s az ottáni „csaj- kások”, naszádosok papja lett. Oláh Miklós érsek letartóztatási parancsot eszközölt ki ellene, de a parancs megérkezése előtti éjszakán, 1563. február 5-én visszatért Nagyszombatba. 1565 január végén Ferdinánd király elrendelte a Ä KÉRÉSZ í C'YWLEKEZ ETÜ.E Oft lo Itteni diczeretcc es lmad^,v« " ,UgOCÍ-:.v' . . V m'K •• ■ ■ ■.. . »V-, - .*• .-• JK h,. * PSALMO CXLIX. .' Diczeretet mondgyatoc IftennecS fzenteknec eyülekezetiben. ____M- D- LXXIIIlS^frl Éne kes- és imakönyvének címlapja reformátor elűzését. A polgárok a városhoz tartozó Rózsavölgybe mentették. A jezsuiták azonban húsvét után onnan is elűzték. Ez idő tájt fogadta oltalmába Forgách Imre a Nyitra megyei Komjáti mezővárosában. Oláh érsek 1568-ik évi halála után Huszár Gál lett Csallóköz-Mátyusföldre reformált gyülekezeteinek első püspöke. Ä nyomtatást is újra elkezdte. Először Bornemiszának segített, majd mint püspök, tisztének megfelelő program megvalósításához kezdett. Perikópás könyvet, ádventi és karácsonyi prédikaciós füzeteket adott ki, majd megjelentette 1574- ben Graduálját két részben, pár lap híján 500 lapon. Az első rész isten- tiszteleti rendtartás énekekkel, a második népénekeskönyv. Művével megalapozta a magyar evangélikus istentiszteletek rendjét. 1574- ben Sztárai Mihály, akkor pápai lelkész Sopronba pályázott, ezért a pápaiak Huszár Gáít hívták meg lelkészüknek, akinek Dávid fia már előzőleg a híres pápai iskola rektora volt. Pápán is a dunántúli evangélikus gyülekezetek püspökeként munkálkodott. Itt ragadta el őt az élők sorából - bizonyára szenvedő hívei istápolása közben - az országos pestisjárvány, alighanem tanitómesterehez, Lutherhez hasonlóan 63. életévében. Erre célozhat Forgách Imrének az orvos- tudományi jövendölésre utaló naplójegyzete, amely egyben a reformátor legszebb jellemzését nyújtja: Huszár Gál, az én második atyám és mindenek köpött legked- - vesebb barátom, nagyképzettségű teológus, Isten evangéliumának kiváló hűségű és fáradhatatlan hirdetője, a jóknak nagy gyászára és fájdalmára Pápa városában 1575. október 23-án pestisben meghalt, azon a napon, amelyet ez a legjobb és csaknem szent férfiú jóval azelőtt, ép és egészséges állapotában utolsó napjaként nem egyszer előre megjövendölt. Bottá István A lutheri tanok oly gyors és széles körű elterjedésében a prédikátorok lelkes igehirdetése mellett kétségtelenül nagy szerepet játszottak a szép számmal keletkezett könyvnyomtató műhelyek is. így Heltai Gáspáré is, amely nyomda az 1550. évben kezdte meg működését Kolozsvárott. Heltai 1543-ban 23 évesen iratkozott be a wittenbergi egyetemre, ahol Melanchton irányítása mellett tanult. Hazatérve a kolozsvári szász gyülekezet hívja meg főlelkészének. Itt és ebben a minőségben műve, amely a magyar történelemmel foglalkozik, a Chronica az Magyarocnac dolgairól... Mátyás király udvari történetírójának, Bonfini művének kiegészített átdolgozása. Heltai halálának évében 1575-ben jelent meg. A nyomdát ezután az özvegy, majd a fiú vezette. Legismertebb s ma is közkézen lévő műve Heltainak a Száz fabula című ezópusi mesegyűjtemény átdolgozása. Sok kiadást ért meg ez a mű is, amelyben Heltai az ezópusi tanítás mellé sok keresztyén oktatást is rejtett. 7f Inclcnkoron áldom az en Vramot.kí* r tói varom cn minden otalmamot ben* ne vetem minden bizodalmamot, mindenkoron diczcrem mint Vramór* válik a reformáció eredményes szószólójává. Hatására a környék szász nemzetiségű lakossága is elfogadja a reformáció hitigazságait. Heltai lelkes ügybuzgóságára vall, hogy Luther egyik legelterjedtebb munkája, az 1529-ban írt Kis Kátéja magyar nyelven az ő nyomdájában látott először napvilágot. Ezzel áldott eszköz lehetett a szülők kezében a családi hitoktatás számára. De szívügye volt Heltainak a Biblia fordítás is. Ne csak hallgassák, de saját anyanyelvükön olvashassák az emberek a Szentírást. Tudós társaival 1551-től dolgozott ezen a nagy munkán. Néhány ószövetségi könyv kivételével el is készült a nagy mű 1556-ban, majdnem megelőzve Károlyi Gáspár valóban teljes magyar nyelvű Bibliáját. A külön kötetben megjelent Újtestamentumot jótevőjének Ná- dasdy Annának, Majláth István néhai erdélyi vajda özvegyének ajánlotta. További teológiai munkái közül jelentős az Agendája, Vigasztaló könyvecskéje, Magyar Cathekizmusa. Hasznosan segítette elő a reformáció ügyét azzal is, hogy kiadta Tinódi Lantos Sebestyén Históriás énekeit, Heltai nagy Heltai Gáspár sok talentummal megáldott, sokoldalú, humanista műveltségű alakja korának. Érdekes sokszínű, figyelemreméltó egyéniség. Anyanyelve német volt. Ifjú korában tanult csak meg magyarul, de magyarul írt és fordított és ezt oly tökéllyel tette, hogy a mai kor irodalomtörténetének kritikája szerint: ö a magyar próza- irodalom korabeli legnagyobb művésze. Isten iránti hálával gondolhatunk mi is, ma is, a nagyon változatos és sokszor válságos egyházi- és nemzetikorban élő Heltai Gáspárra. Annak ellenére, hogy nem tartozott főerényei közé a meggyőződéséhez való állhatatosság. Nyomdájában és irodalmi alkotásaiban lutheri, majd kálvini, végül unitárius, azaz a Szentháromság- tanát tagadó munkák jelentek meg. Annak megfelelően hogy akkor melyik irányzathoz tartozott. Tudása, jószándéka, anyanyelvűnk és históriánk iránti mélységes szeretete, az egyetemes műveltség terjesztése iránti mindenkori készsége, nem múló tiszteletet kell, hogy ébresszen bennünk. Zoltán László Bornemisza Péter Elsősorban az irodalomtörténeti kutatásnak köszönhető, hogy alakja és működése széles körben ismert. Személyválogatást nem ismerő szókimondása, igazságszere- tete részesül elsősorban dicséretben. Hatalmas írói teljesítmény az ötkötetes és az egykötetes prédikációgyűjteménye, valamint énekeskönyve, naptára, néhány vitairata; a legnagyobb nyilvánosságot azonban fiatalkori színműve: a Magyar Elektra kapta, mely nem egyszerűen fordítása a világhírű ógörög drámának, hanem szabad átköltese annak, abból a célból, hogy korának időszerű kérdéseire válaszoljon. Ebben a megközelítésben azonban elsikkad az a tény, hogy egész életében a reformációnak, az evangélium ügyének volt elkötelezett munkása, érte vállalta a gyakori üldöztetést és kockázatot. Életéről azt tudjuk, hogy 1535 februárjában született Pesten, ahol vagyonos szüleinek háza volt. A zavaros politikai helyzet következtében - Budát 1541-ben csellel elfoglalta a török! - árván maradt, s főúri családok udvarában nevelődött. így jutott el Sárvárra is, később pedig Kassára. Itt az alig felserdült ifjúnak vallási nézeteltérése támadt Feledi Lestár kapitánnyal, fogságot is szenvedett. Kiszabadulása után hosszú időt töltött külföldön, Bécsben, Velencében és Páduában. Közben hirdeti az igét „alkalmas és alkalmatlan időben”, valahol - talán Itália földjén - újabb fogságot szenved, s Bécsben is kellemetlenségei támadnak abból, hogy a Magyar Elektra színre került. 1563 táján avattatja magát prédikátorrá is, mert a reformáció ügyét így kívánja szolgálni. Általában nagyúri családok pártfogását élvezi: ifjúkorában a Nádasdiak, később Balassi János, Salm Julius és Balassi István udvari papjaként működik. Nemcsak munkabírása, tekintélye is nagy. 1573 táján püspökévé választja a Felső Dunamelléki egyházkerület (Pozsony vidéke). Egyik prédikációs kötete, az Ördögi Kísértetek nagy vihart kavar; az erősödő ellenreformáció - Oláh Miklós érsek - nyomására szolgatársai elfordulnak tőle, s akkori ura - Salm Julius - is kiutasítja birtokairól. Élete nemcsak az ál~er— M«. «MÍ. -y n-»» ~zr~- «, ■‘l -fi-—- /- un .ra , 4. -y f.!. Jf. f* *~-f— OK-wU*> f-u1— —A» -----<f lJ, Lu.I .t— J-rt1-*-. Mfc -a. a. •fi «JC. .— les 1 «-,#-/_ wrmmm _j/„ lottüb V. -T *'—*■ «M- mi,WI vs* ’^mm./ettme. Jf —W-41 -*r X—/C—■, ^ ... „ tarUif, Amm «feA. (>■■«* ■-/>— -■>-• -r— « t— tofu*, ex* AyyT -4 "á- — -A r t ./ti*—fcf m~j~ A KV-. 4 —** YfT' — At, — éjim. A ^ -y * M77 •* *--I f (?*? t f ! • Sopronban írt levele 1580-ból landó zaklatások miatt vált ennyire mozgalmassá, hanem azért is, mivel maga is keresi az evangélium terjesztésének új meg új útjait. Szolgálati helyei ezért változnak olyan sűrűn. Még nincs 50 éves, amikor a halál elragadja. Érdekes, hogy csak megközelítő dátumot ismerünk: 1584 márciusa és júniusa között. Jelképes is lehet szamunkra: a mozgalmas élet végét jelző - határkő ismeretlen az utókor számára. Bornemisza Péter olyan korban élt és működött, amikor nemzetünket a török hódítás, valamint a belső pártharcok bénították. Az evangélium megszólaltatásával a lehető legnagyobb szolgálatot tette egyházunknak, de nemzetünknek is. Nemcsak feddés bűneink miatt, hanem a megerősödés és vigasztalás is hangsúlyt kapott az evangéliumi prédikációkban. Az a tény pedig, hogy nyomdája segítségével írásban is hozzáférhetővé tette a bibliai mondanivalót, térben is, időben is kitágította a kereteket és kiszélesítette a területet az isteni üzenet számára. Életművét a mai világi történelem és irodalomtörténet nagyra értékeli, mi pedig hálásan megköszönjük Istennek, hogy harcot, nélkülözést, csalódást, 'rengeteg munkát vállaló szolgájával kora egyházának éppúgy, mint minekünk nagy segítséget adott. id. Magassy Sándor Perényi Péter patrónus arcképe Részlet a kolozsvári énekeskönyvéből