Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1988-02-07 / 6. szám

Evangélikus Elet 1988. február 7. Másodlelkész iktatása Kiskőrösön 1987. december 13.-án az ünnepség vasárnap esti időpontja ellenére né­pes gyülekezet jött össze a kiskőrösi templomban. Luptakné Hanvay Máriát iktatta be a gyülekezet má- sodlelkészi állásába Tóth-SzöUős Mihály a Bács-Kiskun Egyházme­gye esperese. A gyülekezet történe­tében első alkalommal választottak női lelkészt papi szolgálattételre. Nem volt ismeretlen a közösség számára, hiszen férje Lupták György a gyülekezet sokoldalú és fiatalos léndületű igazgató lelké­sze, aki mellett már „belekóstolt” az itteni szolgálatba, de édesanyai hivatása lekötötte idejét és energi­áját. Most azonban már a gyerme­kek gondozása és szeretete mellett; vállalni tudja és akarja a lelkészi szolgálat aktívabb betöltését, mely segítségre oly nagy szüksége van a gyülekezetnek és a túlterhelt szol­gálattevőknek egyaránt. Tóth-Szöllős Mihály esperes bá­torító igei útmutatását Mt 28,20 alapján hirdette a lelkésznőnek és mindannyiunknak. Jézus úgy kül­di tanítványait, hogy felkészítette őket! Veletek vagyok - biztat Jé­zus, s benne velünk az Isten! Ezért mindig Jézus van a középpontban: szószéken, szórványban, betegágy mellett, haldoklók vigasztalásá­ban, a papi élet próbáiban. Isten odaáldozó szeretete Jézusban meg­tisztít bűneinktől és szolgálatba in­dít. Isten csodálatos ajándéka az édesanyai szerető szív - hiszen most egy fiatal édesanya áll az ol­tár előtt, - de a papi szolgálatban nem erről kell beszélni, hanem az O szeretetével kell szeretni! Hir­desd azt az Istent aki szeret, meg­tisztít, velünk van! Hirdesd azt, aki megtérésre hív, hirdesd az evangéliumot szóban és életben, hogy így legyen igazzá szolgálatod - hangzottak a pásztori szavak. Az igehirdetés után a gyülekezet énekkarának szép szolgálata erősí­tette a lélek mélységeiben a hit vá­laszát az Ige küldő szavára. A hit válaszának megpecsételése volt, amikor a liturgia szerint Szabó Já­nos felügyelő és Litauszki János gondnok átnyújtották a gyüleke­zet meghívó levelét s az esperes beiktatta az új másodlelkészt. A beiktatott új lelkész Ézs 54,10 alapján szólt arról prédikációjá­ban, hogy sokféle módon keressük és próbáljuk megtalálni a bizton­ságot, de Isten arra akar megtaní­tani: semmi másba nem vethetjük bizalmunkat csak belé! Ha Isten velünk, jó helyen vagyunk! Isten szövetségesünk: Fiát adta! Bizto­sak lehetünk szeretetében és hűsé­gében. Isten kegyelmes szerető Atyánk. Visszafogad bennünket. Lépjünk rá a megtérés útjára! Ez az út a Jézus Krisztus, amelyen egymáshoz is közelebb kerülünk s végül eljutunk az örök életre, ahol az út végén Isten vár. A lelkésznő szolgálata után Lupták György igazgató lelkész megnyitotta a közgyűlést és kö­szöntötte a jelenlévőket. Ezután Nagybocskai Vilmos, mint helyi lelkész, majd a gyülekezet vezetői mondták el köszöntésüket. A gyü­lekezeti munkaágak képviseleté­ben Andriska János, Pagács Pálné és Boldóczki Mihályné fejezték ki örömüket és reménységüket az ün­nepség kapcsán. Az egyházmegye lelkészi munkaközösségének nevé­ben Szabó Vilmos Béla hartai lel­kész, a helyi református gyülekezet nevében Bagi László lelkész, és a baptista gyülekezet részéről Mónus László lelkész kívántak erőt és ál­dást a lelkésznőnek és az egész gyülekezetnek. Tóth-Szöllős Mihály esperes zárszavával fejeződött be a köz­gyűlés, s ezzel elindult egy új sza­kasz a gyülekezet és a lelkészcsalád életében. Jól hangzó záróakkord nélkül sokszor még értő fülek számára sem igazán teljes az ünnepi zene, s ezt jól tudván a gyülekezet asszo­nyai finom elemózsiával és kedves szavakkal bocsátották útjukra a távolabbra és közelebbre induló vendégeket egyaránt. Szabó Vilmos Béla Kitüntetés >3}wfcfŐ$Í nér\ £ Tßii Weöres Sándor Zsoltár Kínok árnyékaiból, kínok árnyékaiból szólok hozzád Istenem. Kín mar, sújt, temet, józan eszemet vak veszélyben, láncos mélyben ne hagyd elveszítenem. Senki sem tör káromra, senki sem tör káromra, bensőm fordul ellenem. Örök vihar ront, nincs egy biztos pont se mögöttem, se fölöttem, dög pusztít a telkemen. Törd meg kevélységemet, törd meg kevélységemet, mély megbánást adj nekem. Nyársat nyeltem én, derekam kemény: mért nem szabad súlyod alatt meghajolnom, Istenem? Száraz zokogás tipor, száraz zokogás tipor, és a szemem könnytelen. Utam hajlatán ördög les reám, vár nehezen: a két kezem tőrrel indul ellenem. Legyen meg akaratod, legyen meg akaratod, ha vesznem kell, jól legyen: tán kárhozásöm áldás lesz máson - de ha énrám kincset bíztál, ments meg immár, Istenem. Dr. Berki Feriz •esperes-adminiszt­rátornak, a Magyar Ortodox Admi- nisztratúra vezetőjének az Elnöki Tanács az állam és az ortodox egy­ház közötti jó viszony munkálásában kifejtett több évtizedes eredményes tevékenysége elismeréséül, 70. szüle­tésnapja alkalmából a Magyar Nép­Miként Olvasóiúk már a napi híradásokból értesültek, dr. Sza­kács József, a Szabadegyházak Ta­nácsa elnöke, életének 58. évében, január 24-én váratlanul elhunyt. 1930. február 20-án született Nyírpazonyban. 1947. június 27- én lett a Hetedik Napi Adventista Egyház tagja. Először könyvevan­gélistaként tevékenykedett. A H. N. Adventista Egyház Lelkészkép­ző Intézetének az elvégzése után segédlelkészi szolgálatot teljesített. 1957-ben avatták lelkésszé. Lelké­szi szolgálata mellett újságírói ké­pesítést is szerzett. 1965-ben az Egyháztanács tagjává választot­ták. Területi titkárrá, majd területi elnökké választották. 1971-től 1980-ig az Adventista Egyház el­nöke volt. Régtől fogva bekapcsolódott a Szabadegyházak Tanácsának kü­lönféle munkáiba. köztársaság Zászlórendjét adomá­nyozta. Lapunk olvasói nevében is szeretet­tel köszöntjük dr. Berki Ferizt mind 70. születésnapja, mind pedig magas kitün­tetése alkalmából. Szívből kívánjuk, hogy egyháza és hazánk javára tovább is végezhesse áldásos munkáját. 1980-ban választották a Szabad- egyházak Tanácsa elnökévé. Több mint 23 éve részt vett a magyaror­szági egyházák békeszolgálatában, alelnöke volt az Egyházközi Béke­bizottságnak. 1985. június 8-án.az országos listán parlamenti képvi­selővé választották. Még az év jú­lius 20-én a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorrá avatta Szakács József adventista lelkipásztort, a Szabadegyházak Tanácsa elnökét. Munkássága so­rán következetesen tevékenykedett a szabadegyházak és az állam kö­zött kialakult jó viszony érdeké­ben. Egyháza és a szabadegyházak javát szolgálva a vallásos és nem vallásos emberek együttműködésé­nek fejlesztésére, a nemzeti egység erősítésének előmozdítására töre­kedett. Dr. Szakács József adventista lelkipásztort a Szabadegyházak Tanácsának elnökét evangélikus egyházunk olyan melegszívű öku­menikus lelkületű egyházvezető­ként ismerte és tisztelte, aki sokat fáradozott a hazai egyházak és fe­lekezetek közös bizonyságtételé­ért. Temetése - nagy részvét mellett - február 5-én volt az óbudai teme­tőben. Egyházunk elnöksége dr. Sza­kács József elhunyta alkalmából - hozzátartozóinak, egyházának, és a Szabadegyházak Tanácsának - mély részvétét fejezte ki. Elhunyt dr. Szakács József a Szabadegyházak Tanácsának elnöke Evangélikus emlékhelyek nyomában Egy régi kérdésre adott színes választ Tököly Gábor az Új Tükör november 29-i számában. Évekkel ezelőtt szlovákiai kirándulásunk alkalmával eljutottunk CSET- NEKRE (Stitnik). A város közepén lévő vízivár maradványainak meg­tekintése után - melyet a XIII. szá­zadban építettek, - sietve mentünk a főtérre, az evangélikus templom­ba. Csodálatos freskóiról már hal- l'ottunk. Alkalmi kísérőnk elmond­ta, hogy sok legenda is fűződik a freskó történetéhez, de elmondani egyet sem tudott. így csak Szom- bathy Viktor Szlovákiai utazások c. útikönyvének alábbi soraira tá­maszkodhattunk : „A csetneki evangélikus temp­lom Szlovákia egyik legszebb épít­ménye. Eredetileg a katolikusoké volt. Reneszánsz kori berendezései közül megemlítjük Hans Aachens oltárképét, reneszánsz olasz művé­szek freskóit, a faragott padokat és az oltárt, valamint a reneszánsz hímzésű térítőkét. Igen szép a templom hálóboltozata, az 1454- ből való keresztelőmedencéjét a British Múzeum is szerette volna megszerezni. Itt van, és ma is jele­sen működik Szlovákia legrégibb orgonája, 1492-ben készült.” A Rozsnyótól 17 km-re lévő Csetnek evangélikus templománál most Tököly Gábor bővíti ismere­teinket, írásából szívesen idézünk: A templomban látható, több ré­tegben széles repertoárt felölelő ábrázolásokat a 14. század máso­dik félétől a 16. század derekáig tartó időszakba keltezhetjük. - Ikonográfiái szempontból ritka­ságszámba menő, a történelmi Magyarország területén egyedül itt, a mellékhajó északi falán látha­tó a VOLTO SANTO falkép. A freskó-szekkó technikával ké­szült képen Krisztus hosszú tuni­kába öltözött, keresztre feszített alakja látható mellén kereszttel. Balról világi öltözetű férfialak tér­del és hegedül. - A szokatlan kom­pozíció egy aránylag kevésbé is­mert legendát jelenít meg, melynek eredetét az itáliai JLucca városában lelhetjük föl: A mellőzött-agg hege­dűs a csodálatos úton Luccába ke­rült feszület alatt játszva kéri Jézus segítségét, és a helybeli jómódú ta­kácsok által gazdagon felöltözte­tett szobor meghallgatja, leejti aranycipőjét. A szegény muzsikust a csoda folytán birtokába került gazdag ajándék lopás gyanújába keveri, amiért halálra ítélik. Ártat­lanságát azonban maga a keresztre feszített bizonyítja be, amikor a vérpad félé tartó hegedűs elé veti másik' cipőjét is...” A szerző a legenda további foly­Érdeklődéssel olvastam az Ev. Élet dec. 6.-/ számában Marschalkó Gyula beszámolóját, amely EVANGÉLIKUS EMLÉKHEL YEK NYOMÁBAN cím­mel jelent meg, amelynek során eljutot­tak CSETNEKRE (ma Stitnik), gömö- ri szülővárosomba is. Ennek kiegészítése és részben téves adatközlésének a korri­gálására szeretném az alábbiakat nyil­vánosságra hozni. A templom nem 600 éves, hanem Ar- pád-kori. Ezért gótikusnak is nehezen minősíthető, ablakformái is inkább a ro­mán stílusjeleit viselik. Inkább azt kell mondanunk, hogy a vár és mellette a templom építése a .XIII. század'végén tatását, az újszerű ábrázolás művé­szeti és történeti előzményeit is ku­tatva, hívja fel a figyelmet a csetne­ki evangélikus templomra. Mialatt a fenti sorokat olvastam és a csetneki evangélikus templom freskóiról készült képeket néztem, arra gondoltam, vajon nem volna helyes - a hasonlóan - tőlünk messzebb került evangélikus temp­lomok történetét, fotóival össze­gyűjteni, feldolgozni? Talán Olva­sóink is segítenének ebben! Schelken Pálma vette kezdetét és azóta folyamatosan tartott. Egyébként a templom szín és formavi­lága erősen hasonlít a mi budai Mátyás­templomunkéhoz, ahogy az freskóiban megnyilvánul. Az oltárral szembeni kar­zat kis'orgonájával, a leprások helye volt, az istentiszteletek alkalmával. A temp­lom, mint kultuszhely is él. Miután Szá­raz Zoltán, lelkésztestvérünk nyugdíjba került—értesülésem szerint - a szomszé­dos Kun- Tapolcai kollégánk jár át isten­tiszteletek tartására. A kis mezőváros lakói híresek még csipkéjükről, amelyet klöplikkel, kis fabábukkal készítenek. Dr. Rezessy Zoltán Olvasói hozzászólás Evangélikus jubileum Harmincéves a Buenos Aires-i evangélikus templom (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepséget két részben tar­tották. Október 31-én este a spa­nyol nyelvű istentiszteleten, me­lyen megjelentek az év folyamán megkonfirmált ifjak és lelkészeik, valamint gyülekezetek tagjai is, dr. Fernandez Arit Augusto esperes hirdette az igét. Ez alkalommal megemlékezett a templom 30 éves évfordulójáról is. Az istentisztele­ten Denuncio Raul püspök az espe­resekkel együtt végezte a szertartás oltári szolgálatát. Ugyanezen na­pon a magyar nyelvű istentisztele­ten Kotsis István, Magyarországról újonnan érkezett református lel­kész volt. A liturgia és úrvacsora végzésében részt vettek Szabó Imre nyugalmazott református és De­mes András olavarriai evangélikus lelkipásztorok. Mindkét istentisz­teleten nagyszerűen szolgált a gyü­lekezet énekkara, amely a 98. zsol­tár inka zenei feldolgozását énekel­te Torres Samuel feldolgozásában és vezetésével. A több, mint 250 főnyi gyüleke­zet késp esti óráig együttmaradt. Másnap a magyar istentisztelet „Bizakodó vagyok...” (Folytatás az 1. oldalról) a Fasori gimnáziumban taníttat­tam. A II. világháború után álla­mosították a gyárat. Engem hívtak Budapestre, hogy legyek az üveg­ipar egyik kereskedelmi vezetője. De ha már el kellett hagyni Ér- délyt, akkor inkább hazajöttem, így telepedtem vissza Budapestre. De szívem egy darabja Erdélyben maradt. Hogyan alakult az itteni élete? 57 évesen megszereztem a sta- tisztikusi oklevelet, s ennek segítsé­gével a Stadion Építőipari Válla­lathoz kerültem a statisztikai osz­tály vezetőjének. Onnan is mentem nyugdíjba. 4 éve özvegy vagyok. Egyedül lakom. A feleségem, Éva, nagyon hiányzik. A családom szét­repült: az egyik fiam Afrikában orvos, unokám Párizsban tanul, egy másik Kanadában él. De az a jó, hogy itthon is maradtak töb­ben. Mit üzen az Evangélikus Élet ol­vasóinak? 1 Az elmúlt évben választottak meg újra Kelenföldön felügyelő­nek. Éz alkalommal felidéztem, hogy a gyülekezet előtti első bemu­tatkozásom mennyire reménytelen volt. Talán az egyéni és az 50-es évek létbizonytalansága is tükrö­ződött abban? De most bizakodó vagyok. Látom, hogy ha van vala­kinek küldetéstudata, az meglátja Isten cselekvő kezét is ebben az életben. Az öreg ember természete­sen haza is készülődik. De ez nem ijesztő, ha tudom, hogy az a kéz, amely eddig is vezetett, visz át a jövőbe. A zsoltáros szavával élve: Szememet a hegyekre - felfelé, Is­tenre emelem. Onnan jön az én szabadításom! Az Evangélikus Élet minden ol­vasója nevében kívánom: Isten ál­dása legyen tovább is Kari Károly- lyal, hogy jó egészségben és gazdag küldetéstudatban valósuljon meg élete és váljon valóra az örök élet­ben való reménye. Missura Tibor Történelmi kiállítás részletei a templom előterében előtt hangversenyt tartottak, me­lyen a helyi operaház tagjai énekel­tek egyházi énekeket zongora- és orgonakísérettel. A hangversenyt követő úrvacso­rái istentiszteleten a zsúfolt temp­lomban négyen Hefty László, De­mes András evangélikus és Kotsis István, Szabó Imre református lel­készek végezték a szolgálatot. Az összejövetel a református otthon­ban folytatódott. A reformációt, Luther életét, műveinek hatását bélyegkiállítás keretében mutatták be, mely dr. Theész János gyűjteménye és ren­dezése. Ez alkalomból az argentin postahivatal külön bélyegzőt hasz­nált, a gyülekezet pedig emlékborí­tékot adott ki. Ugyancsak kiállításon mutatták be a gyülekezet történetét. Ez utóbbi Agotay Károly és Hefty Éva munkája. A Magyar Hírlap (Periodico Hungaro) hasábjain olvashatunk arról is, hogy Benkő István, aki három évén keresztül szolgált a Sao Pauló-i evangélikus gyüleke­zetben, mint vezető lelkész, felesé­gével együtt az elmúlt év őszén ha­zaköltözött Magyarországra, Orosházára. Őt fogja felváltani ez év tavaszán Görög Tibor óbudai lelkész, aki az ottani magyar gyüle­kezet pásztora lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom