Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-10 / 15. szám

Evangélikus Elet iaaa. április 10. A grafikus Lühnsdorf Károly Harminc esztendeje temettük Lühnsdorf Károly festőművészt, aki 1958. márc. 7-én halt meg. 15- én temette jó barátja, Gyimesi Ká­roly és Várady Lajos. Eredetileg szobrásznak, majd festőnek ké­szült a 12 testvér közt, nyomdász apja mellett nevelkedett fiú. Strobl Alajos volt legkedveltebb tanára. Első kiállítását 1912-ben mutatta be. Az első világháborúban hadi­fogságba került. Krasznojarszk- ban töltött hat esztendőt. Fogoly­társa volt Gyóni Gézának. Ecset­hez nem jutott, ceruzához is alig. így lett ceruzával és szénnel grafi­kus. Meglepetve nézem unokaöccsé- nél a mintegy 40-50 darabból álló hagyatékot a falon, s hallom, majdnem egész életműve megvan fotókon, negatívokon: Egyszer ta­Dr. Ratfay Sándor Ián feldolgozzák. Ám a falon meg­akad szemem egy kisméretű raj­zon: „Gyóni Géza temetése”. Ott volt ő is. Talán látta is a falon a sorokat: „Térjetek meg és szeresse­tek / Mindeneket elnyel a hőség / És csak Istené a dicsőség!” Biblia­olvasó evangélikussá válásának gyökerei talán éppen oda nyúlnak. Amikor Lenin képét is elkészítette, hazaengedték. Itthon mint arcképrajzoló grafi­kus vált ismertté. Főleg rövid ang­liai tanulmányútja után. Szép tör­ténelmi sorozatot készített Tán­csicstól Kossuthig. Görgeyt még személyesen ismerte, bár idealizált képét nem a személyesen ismert öreg férfiról mintázta. Szinte min­den neves politikus és közéleti em­ber modellt ült rajzállványa előtt. Nagyméretű Kálvin-képe levele­zőlapról ismert. A református egy­ház meg akarta venni, hogy ki- küldjék Genfbe. Nem engedték ki a határon, mint müértéket. Pedig a Művészeti Lexikon a nevét sem jegyzi. Egy rajzát a British Muse- umban őrzik, amiről László Fűlöp is megbecsüléssel írt. Egy időben a Képzőművészeti Főiskola tanárse­gédeként működött. Számos grafi­kai díjjal tüntették ki. Kiállításai keresettek voltak. Hűséges volt haláláig evangéli­kus egyházához. Hűségnél sze­rénysége volt csak nagyobb. Korá­nak neves egyházi férfiait és püspö­keit mind megrajzolta. Kapi Bélát, Raffay Sándort, Túróczy Zoltánt. Luther-képe világszerte ismert. Kevesen tudják, hogy ehhez Ku- thy Dezső püspök ült modellt. Az ő arcvonásaiban képzelte el Lu­thert. Kuthy Dezső oly mértékben Kapi Béla szerette a reformátort, hogy dolgo­zószobájának íróasztala a wart- burgi vár Luther-íróasztalának mása volt. Három Krisztus-képe ma is igen sok otthonban megtalálható. Ezek oly jók, hogy hamis másolói is akadtak. Utolsó képét IX. Keresztély dán királyról készítette, de aláírni már nem tudta. Pedig minden képét szignálta,„ sőt,. töb,l?n?H, A , hátára adatokat is jegyzett •fi sir. íittOtX?RTfí. i Budapesriöstroáia-után azAttila út elején sokáig látták egy repülő­gép roncsait kilógni a padlástér­ből. Az a lezuhant gép az ő műter­mét tette rommá. Korén Emil Túróczy Zoltán Bódás János Konfirmációra Meghallgattuk ajkatok szent fogadásait. Bár Lélek szólt volna benne, s igaz, tiszta hit! Zúgtátok a harci dalt, mely gyújt és elragad: „Fel barátaim, drága Jézus zászlaja alatt” Most meg érte lelkesültök, s holnap a világ táncdalára hajladoztok, mint a gyenge láng. Holnap már egy másik útra Csábit tán a test? Ködbe vész előttetek a megváltó kereszt. Zsenge ifjak, gyenge lányok, bárcsak lelkesen Krisztus útján járhatnátok mindig győztesen! Út, Igazság, Élet Ő s nincs benne tévedés, nélküle a boldogsághoz kincs, tudás kevés. Véle járva nem kísérhet szégyen és kudarc. Általa lesz szép az élet, lelkesült az arc. Tettetekből ne teremjen könny, szitok, se vádi szolgáljátok Istent, embert és a nép javát. Tartsatok ki, mert a Sátán támadásra kész. Eszköze ezer ígéret, vagy gaz cselvetés. Csak tovább is Jézus tiszta zászlaja alatt,' van hatalma! Megsegít és győzelmet ad! Ezer éves az orosz keresztyénség Képek az orosz egyház múltjából Vlagyimir Uszpenszkij székesegyház, XV-XV11. sz. Knyaginyin-kolostor Együtt Jelentős történelmi esemény volt Soltvadkerten a katolikus temp­lomban március 20-án este. A helyi egyházak, a HNF és gazdasági szervek összefogásával családi es­tet tartottak az Idősebbek Klubjá­nak megsegítésére. A zsúfolásig megtelt templom gyülekezete hallgatta gyermekek előadásában Lermontov, Illyés Gyula, Várnai Zseni, Szabó Lőrinc és Petőfi Sándor verseit, melyek segítségével végigkísérhetjük az élet stációit a születéstől az öregségig. A református és baptista gyülekezet énekkara, orgonaszámok és hang­szerszólók segítettek megérteni a meghívón olvasható mottót: „Békét a szívünknek, Békét családunknak, Békét a hazánknak, Békét a világnak!” Dr. Dankó László kalocsai ér­sek megnyitó szavaiban méltatta, hogy így értelmezi egy község az ökumenét és így hasznosítja azt az idősek támogatására. Fehér László HNF elnök a ha­zai együttműködés fontosságát emelte ki úgy, mint a nemzetközi béke legfontosabb alkotó elemét. A zárszóban Káposzta Lajos lel­kész történelminek nevezte azt a gyakorlatot állam és egyház kö­zött, hogy ma már megkérdezzük egymást, s nem megkérdőjelezzük. Együtt élünk ezzel a lehetőséggel. Együtt akarjuk - nem eltartani -, hanem megtartani öregjeinket. Jelentős összeggel járultak hoz­zá ezen a családi estén az Idősek Klubjának továbbfejlesztéséhez. K. L. Dr. Nagy Gyula püspök hivatalos útja Finnországban Dr. John Vikström finn érsek tava­lyi magyarországi látogatása után finnországi viszontlátogatásra hív­ta meg egyházunk püspök-elnökét feleségével együtt. Dr. Nagy Gyula püspök és fele­sége április 7. és 14. között felkere­si Helsinkit, Turkut, Oulut és Mik- kelit, találkoznak a Finn Evangéli­kus Egyház vezetőivel. Látogatást tesznek a Finn Egyház Külügyi Hivatalában és a Helsinki Teoló­giai Karon is. Nagy püspök az ou- lui dómban végez vasárnapi isten- tiszteleti szolgálatot. Minden egyház élete és története kapcsolatban van népe életével és történetével. Ez a megállapítás az Orosz Ortodox egyházra különö­sen is érvényes. Egyrészt azért, mert az orosz nép történelme so­rán csaknem teljes egészében az ortodox egyházhoz tartozott, más­részt az ortodox tanítás szerint az egyház és a nép egységére különö­sen is nagy hangsúly esik. Ezért az orosz egyház múltja elválasztha­tatlan az orosz nép történetétől. Harc a mongolokkal Az orosz nemzet kialakulásához az orosz njépnek a mongolokkal kellett élet-halál harcukat megvív- niok. Hosszan tartó mongol meg­szállás (1124-1480) idején az egy­ház és elsősorban a kolostorok tar­tották ébren az orosz nép körében a nemzeti öntudatot és szervezték az ellenállást az elnyomókkal szemben. Ehhez természetesen hozzájárult, hogy a mongolok - akik részben keresztyének voltak - igen türelmesek voltak minden val­lással szemben. A lelkészek, az or­vosok és á tudósok a nagy mongol birodalom területén mindenütt ki­váltságokat élveztek. Nem kellett adót fizetniök, sem katonáskod­niuk. A mongolok elleni felszaba­dító harc és az orosz fejedelemsé­gek egyesítésére való törekvés Oroszország északi részéből, Nov- gorodból, majd Moszkvából in­dult el, ezért 1325-ben Moszkvá­ban is metropoliát szerveztek. Eb­ben az időben 1334-ben alapítot­ták meg Radonyezsben, a mai Za- gorszkban a Szentháromság ko­lostort (T rojice-Szergijevá-Lavra), amely az orosz egyház lelki köz­pontja lett. Dimitrij Donszkoj moszkvai nagyfejedelem - akit az orosz egyház ma is szentként tisz­tel - 1380-ban Kulikovo mezején döntő győzelmet aratott a mongo­lok felett. Bár ezután még kereken Szái'éVfé1 kelftkftfátarf M4hbft|ölok- TóT VaM 'féljbs ’'mé^zaÉádhíásra, mégis ezt a győzelmet tartják a mongolok elleni küzdelem fordu­lópontjának. Autokefalitás Erre az időre esik az orosz egyház önállóságának, autokefalitásának a megszerzése is. Az ortodox ká­nonjog szerint ehhez az anyaegyház hozzájárulása, valamint a többi autokefál egyház elismerése szük­séges. Az orosz egyház autokefali- tását 1448-tól számítja, amikor az orosz egyház gyűlése (zsinata) Iona püspököt Moszkva és egész Orosz­ország metropolitájává választot­ta. Az autofekaliíás jogi elismerésé­re azonban még 140 évig várni kel­lett. II. Jeremiás konstantinápolyi pátriárka ebben az esztendőben lá­togatta meg az orosz egyházat, hogy az elválást megakadályozza. Az ősz pátriárkát azonban Moszk­vában sikerült rávenni, hogy ismer­je el az orosz egyház autofekalitá- sát. A moszkvai metropolitát pátri­árkái rangra emelték, egyúttal négy metropoliszt, hat érsekséget és több püspökséget is szerveztek. Mindeh­hez természetesen az is hozzájárult, hogy Konstantinápoly eleste óta (1453) a török megszállás miatt a pátriárka hatalma és tevékenysége korlátozott volt és ezért szükségét érezték, hogy egy szabadon műkö­dő ortodox patriarkátust szervez­zenek. Rosszul sikerült reform A moszkvai pátriárkák közül a legjelentősebb volt Nyikon pátri­árka (1652-1666), aki az egyházi élet megújítására, valamint az egy­háznak a cári és földesúri hatalom­mal szembeni tekintélyének bizto­sítására. zsinatot .hívott össze (1654). Mivel az ószláv nyelvű Bib­liába és i liturgiába az idők folya­mán súlyos nyelvi hibák csúsztak be, ezeket akarta mindenek előtt kiküszöbölni, valamint a helytelen egyházi szokásokat megszüntetni. A jóakaratú pátriárka nem számí­tott arra, hogy a nép és a papság erősen ragaszkodik a liturgikus könyvek régi szövegéhez, valamint a régi szokásokhoz és hallani sem akart a „görögök” újításáról. Ami­kor a pátriárka a zsinaton keresz­tül vitte az újítást, az orosz népnek csaknem a fele szakadárságba (raszkol) ment át. A raszkolnyiko- vok később sok féle szektává hul­lottak szét. A cári időben ezeket politikai ellenzéknek tekintették és kegyetlenül üldözték őket. Nyikon pátriárkának másik célja, az egy­ház függetlenségének megteremté­se a cári hatalommal szemben vé­gül is bukáshoz vezetett. 1666-ban megfosztották tisztségétől és ko­lostorba száműzték. A Szent Szinódus kora Nyikon után a patriarkátus már nem volt hosszú életű. Az egyed­uralomra törekvő Nagy Péter cár 1700-ban a patriarkátust megszün­tette. Helyébe a cár védnöksége és irányítása alatt álló Szent Szinnó- dust tette a legfőbb egyházi intéző szervvé. A szinódus 8—10 egyházi és világi tagból állt, de főnöke a világi főbiztos volt, aki mint kul­tuszminiszter a cárt képviselte. A Szent Szinódus 1917-ig a polgári forradalomig mindenható hata­lommal intézte az egyház ügyeit. A püspököket a szinódus három jelöltje közül a cár nevezte ki. Ezek az egyházfők azonban, mint kerü­leti prefektusok csak hivatalno­kok, illetve a.szinódus határozatai­nak végrehajtói voltak. Az egyhá­zon belül titokban már a 19. szá­zadban megindult egy mozgalom az egyházi élet megújítására és a patriarkátus visszaállítására, hogy az egyház belső ügyeit maga az egyház intézze zsinatok tartásával. A zsinat összehívására és a refor­mok megvalósítására az 1905-ös első orosz forradalom hatására az egyház ígéretet kapott. A zsinat összehívására azonban csak 1917- ben kerülhetett sor, amikor Orosz­ország népe megdöntötte a cári ha­talmat. Ezzel nem csak Oroszor­szág népei, hanem az orosz egyház életében is új korszak kezdődött el. Selmeczi János 50 éve,' 1938. április 8-án nyújtotta be a magyar kormány a parla­menthez az első zsidótörvény­javaslatot. 50 éve, 1938. április 26-án halt meg Felsőszeliben Endreffy Já­nos ev. lelkész. Mezőberény- ben született 1848. február 7- én. Iskolái elvégzése után a jé­nai egyetem diákja lett (1870). Hazaérkezése után Tótkomló- son lett segédlelkész. (1872) Pa- rókus volt Foton (1873), Do- monyban (1879), majd Felső­szeliben (1888). 1918-ban vo­nult nyugalomba. Fia is lelkész volt. 125 éve, ■NHB ' * 1863. április 25-én halt meg Londonban Kmety György honvédtábornok. 1813. május 24-én született Felsőpokorá- gyon. Pályáját császári tiszt­ként kezdte, 1848-ban őrnagy, mnajd alezredes lett. A téli had­járatban hadosztályparancs­nok, Budavár bevételekor had­ÁPRILISI KRÓNIKA testparancsnok volt. Csorna mellett győzött Wyss tábornok felett (június 13.), majd fedezte a temesvári ütközet után a hon­védcsapatok visszavonulását. A szabadságharc bukása után pedig Törökországba emigrált. Mint Kursid pasa részt vett a krími háborúban. Később Angliában telepedett le. Bírálta Görgey emlékiratait (1853), s megírta a krími háborús élmé­nyeit is (1856). 150 éve, 1838. április 8-án született Bé­késcsabán Benka Gyula evangélikus tanár. Szarvason volt gimnazista, Sopronban és Pozsonyban teológus. Járt Berlinben is tanulmányúton. Hazatérve Szarvason lett ta­nár (1862). 1908-ban vonult nyugalomba. 1923. április 30- án Szarvason hunyt el. Ki­emelkedő munkája a Szarvasi Ev. Főgimnázium története volt. 175 éve, 1713. április 15-én halt meg Modorban Weissbeck Já­nos Nándor ev. lelkész. Ki­rályfalván született 1670 táján, amikor édesapja itt volt rövid ideig lelkész. Oleuban, Aus- burgban, Tübingenben, Alt- dorfban tanult, majd a jénai egyetemen folytatta tanulmá­nyait. Hazatérve (1692 táján) Nemescsón, majd Modorban lett lelkész (1698). Egyházme­gyéjében az esperesi tisztet is betöltötte (1707). 250 éve, 1738. április 7-én halt meg Radványban Radvánszky János. Batizfalván született 1666 decemberében. Thököly Imre seregében harcolt (1685), majd apjával együtt Caraffa az eperjesi vértörvényszék elé állí­totta (1687). Apját kivégezték, őt azonban szabadon enged­ték. Sikerült elérnie, hogy ap­ját ártatlannak minősítették (1697), és elkobozott birtokai­nak egy részét is visszakapta. Mint Zólyom megye alispán­ja csatlakozott Rákóczihoz (1703) . Fejedelmi kincstartó (1704) , majd a Gazdasági Ta­nács Tagja lett (1705). A szat­mári békekötés (1711) után visszatért Zólyomba, ahol alis­pán, majd országgyűlési követ volt. 350 éve, 1638. április 18-án született az ausztriai öffenhausenben Weissbeck János ev. lel­kész. Szüleivel Szentgyörgyön telepedett le, mert a családot hitük miatt elűzték otthonról. Asztalosinas lett, de lelkésze felismerve tehetségét, magával vitte Lőcsére (1658). Innen a wittenbergi egyetemre került (1659). Amikor hazajött, elő­ször nevelő volt (1668-ig), majd Királyfalván lelkész lett (1670). A földesúr azonban elűzte csa­ládjával együtt (1671). Néme­tországba ment, ahol lelkészi állást kapott. Innen Pozsonyba hívták meg (1682). Itt érte a halál is 1695. április 2-án. Detre János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom