Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-22 / 8. szám
Evangélikus Elet i987. február 22. X • „Ma, ha az 6 hangját halljátok, ne keményítsetek J meg a szíveteket!” - Zsid 3,15 , VASÁRNAP - „Amikor összegyűjtöm Izrael házát a I népek közül, amelyek közé szétszóródtak, akkor I megmutatom a népek szeme láttára, hogy szent va- I gyök” - Ez 28,25 (Jn 17, 19; Lk 8,4-15 Zsolt 60) - I Ne keményítsétek meg a sziveteket, hiszen szent az } Úr! Ha elfog minket a bátortalanság, a félelem, mert I egyre-másra csapások érnek minket, jusson eszünk- I be: szent az Úr, hű ígéreteihez! Bízzunk szavában! I (407. ének 4. v.) HÉTFŐ - „Ezt mondta Isten Salamonnak: Kérj va- I lamit, én megadom neked! Salamon ezt felelte: Adj I szolgádnak engedelmes szívet!” - lKir 3,5.9 (Róm 116,19; 5Móz 32,44-47 - lSám 4,1-18) - Ne kemé■ nyitsétek meg a szíveteket, hanem törekedjetek enge- I delmességre! Milyen bölcs volt Salamon! Tudta, mi I szolgál javára és országa javára. Tudta, kitől várhat I segítséget. A gőg, a hatalomvágy, a karrierizmus I elfordít Istentől és mindennapi munkánkban sem ad ■ hosszútávú boldogságot. Aki azonban Urához en- gedelmes tud lenni, annak Isten mindent megad, I amire szüksége van. (332. ének 4. v.) KEDD - „Dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy I részesülünk az Isten dicsőségében” - Rm 5,2 (Zsolt I 89,16; Mk 11,15—19— 1 Sám 7,2-17)-Ne keményítsétek meg a szíveteket, hiszen Atyánk mindannyiunkat dicsőségébe akar fogadni! Egyedül csak Isten lehet olyan kegyelmes, hogy már előre jutalmat ígér. Nem törődik gyengeségünkkel, bűnre való hajlamosságunkkal. Gyermekeivé fogadott minket; és van-e olyan apa, aki még rosszcsont gyermeke boldogságáért is ne tenne meg mindent?! (556. ének 1. v.) SZERDA - „A ti vétkeitek miatt rejtette el Isten orcáját előletek, és nem hallgatott meg” - Ézs 59,2 (Jak 1,26; Mk 6,1-6 - 1 Sám 8,1-22) - Ne keményítsétek meg a szíveteket.Nem látjátok, hogy éppen bűneink miatt vár baj titeket?! Az ember mindenre talál magyarázatot. Okolja a környezetet, magát menti. Pedig hiába csaljuk meg önmagunkat, Isten belelát a szívünkbe. Boldog az az ember, aki őszintén tudja vállalni vétkei, mulasztásai, tévedései és félreismrései következményét. (463. ének 2-3. v.) CSÜTÖRTÖK !-■ „Várom az Urat, aki Jákob háza elől elrejtette orcáját, és benne reménykedem” - Ézs 8,17 (Jak 1,12; ApCsel 16,8-15 - lSám 9,1-14) - Ne keményítsétek meg a szíveteket,még akkor se, ha úgy érzitek, senki sem áll mellettetek! Fölfoghatatlan a próféta viselkedése. Abban bízik, aki elhagyta. Ez nem fér össze a XX. századi ember érdekeltségi rendszereken tájékozódó logikájával. Istenben azonban - aki képes volt értünk Fiát föláldozni - bízhatunk! Aki pedig a megpróbáltatások idején is kitart, végül elnyeri az élet koronáját - tanítja Jakab apostol. (389. ének 2. v.) PÉNTEK - „Ki vádolná Isten választottak? Isten, aki megigazít” - Róm 8,33 (Ézs 49,13; Zsid 3,12-4,1 - lSám 9,\5-\0,\)~ Ne keményítsétek meg a szíveteket, hiszen Isten védő szárnyai alatt éltek! Fejjel rohan a falnak az az ember, aki ellöki magától a segítségre kinyújtott kezet. Ragaszkodjunk Istenhez, mert ővele mindenütt biztonságban vagyunk! (328. ének 3. v.) SZOMBAT - „Amikor házanként megtörték a kenyeret, ujjongással és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték az Istent” - ApCsel 2,46-47 (Zsolt 145,15-16; Ézs 28,23-29 - lSám 10,2-16) Ne keményítsétek meg a szíveteket, hanem fogadjátok be Jézust, Megváltótokat! Isten rengeteg ajándékkal halmozta el már az Ószövetség népét is, mégis az az ajándék, melyet Jézus Krisztusnak adott, messze fölülmúlta szeretetének addigi megnyilvánulásait. Krisztussal mi is, ma is találkozhatunk, megérezhet- jük jelenlétét az igében, az úrvacsorában és hétköznapjainkban is. Dicsérjük ezért szerető Atyánkat! (303. ének 5. v.) Vető István Horváth Gabriella Lala Lali alacsony, mokány, göndör fürtű gyerek volt, minden kópéságra hajlamos; nem múlt el nap, hogy tanítási órákon vagy szünetekben valamivel magára ne kényszerltette volna a közfigyelmet. Az egyik tízpercben nagy harapásokkal, kacagások közepette próbált mielőbb magába gyűrni egy széles, óriás karéj szalámis kenyeret. Nemsokára jelentkezett a tízórai felháborodott tulajdonosa és ö kajánul nevetve a dühöngőn, a háta mögé dugta, majd egérutat keresve, a padok közt nekiiramodva menekült a még megmaradt zsákmánnyal. Egy reggel, amikor megérkeztem, három fiú ol- dalgott be előttem a tanterembe, de - ki tudja miért - még újra ki-kikukucskál- tak a folyosóra egymást bökdösve, sug- dolózva. Mellettem az egyik ruhásszekrény ajtaja alig észrevehetően kifelé mozdult. Ösztönszerűen odanyúltam és kinyitottam. Lala - ahogy a társai tréfásan szólították - fuldokló, pukkadozó nevetgélés közepette, vöröslő fejjel bújt ki a télikabátok mögül, gumicsizmáival letaposva a lent sorakozó táskákat. Csinytevéseit mindig diadalmasan, a szeme sarkából a hatást lesve hajtotta végre. A büntetések nem vezettek eredményre. Lajos ideig-óráig kicsit a hát- ' térbe húzódott, de talán csak azért, hogy ezalatt újabb komiszságokon csűrje- csavarja az eszét. Az egyik órán magyarázat közben a padsorok között sétáltam, s arra lettem figyelmes, hogy a gyerekek mind kevesebben fordulnak felém, elfojtott nevetések hallatszanak, s előre, egy ajtó felőli padra irányulnák a tekintetek. Első haragomban a figyel- metlenkedőket akartam megróni, de hátrafordulva megpillanthattam Lajost, amint fekete festeti bajsszal, s a szájából kilógó vámplrfogakkal kapja el gyorsan a fejét. Kifogyhatatlan volt az ötletekben, híre kelt már az iskolában is, mert nemcsak az osztályon belül űzte fékezhetet- len mesterkedéseit, hanem szerte mindenütt, ahol csak megfordult. A lépcsőház korlátjánál képes volt ártatlan képpel hosszasan sündörögni, lesve az alkalmas pillanatot, hogy a felfelé igyekvő leányok fejére pottyanthasson néhány gondosan elkészített gyurmagombócot. A mosdóból egyszer egy óvatlan pillanatban az ablakon át kinntermett a háztetőn. De szerencsétlenségére éppen az igazgatói iroda felett döngött, dübörgőit, nyargalászott, aminek következtében nemsokára belülről és lentről is megismerte azt. Tengernyi panasz jött rá gyermekektől, s nemegyszer szülőktől is. Lajos ugyanis sokszor fitogtatta erejét lányokkal, fiúkkal szemben is és szabad idejének jelentős részét a tereken s a lépcsőházakban töltötte bátyjával és annak idősebb barátaival. Randalíroztak, hangoskodtak, lifteztek, tüzet gyújtottak, vadul száguldva kerékpároztak, beleköEzt írtuk... A cím egyházi sajtónkat jelenti. Nemcsak óriási, hanem igen értékes anyag is összehalmozódott az utóbbi évtizedek folyamán. Sokan és sokféle gondolattal vettek részt egyházunk teológiájának, magatartásának kialakításában. Ebből a közös kincsből, kollektív bölcsességből mutatunk fel most néhány morzsát. Olyan idézetek ezek, amelyek a múltból szólnak, de a jelenben is útmutatónk. Az Isten igéjén alapuló hívő lelkiismeret szólal meg az időszerű és korszerű kérdésekben. 41 éve 1946 pünkösd első ünnepén minden gyülekezet 'istentiszteleti közösségében imádkoztak a békéért és kérték Istent, hogy a bűnök megvallása után a megpróbáltatásokat fordítsa javunkra azáltal, hogy támassza fel a békés alkotás vágyát és jobb jövőért érzett felelősséget. A szószéki imádsághoz fűződőén a püspökök a következő könyörgést jelölték meg a lelkészeknek: „Szemünket hozzád emeljük és szívünket megnyitjuk megszentelő Lelked befogadására, békességünk Istene. A háborúban küzdő népek a békés munka eszközeit a harc fegyvereivé formálták. S ha elcsillapult is a fegyverzaj, itt maradtak közöttünk az emlékeztető romok és ami ennél még fájóbb: vádat emel minden megcsonkított élet. Pusztító öldöklésben kimerültén a békességet keresi a világ. Szentlelked világosságával győzd meg, hogy a hatalom kergetése végzetes tévedés, meri boldogulást csak az örömmel vállalt szolgálat útján találhat. A nemzetközi élet zsinórmértékévé is azt tedd meg, hogy annak Ura, a megváltó Jézus Krisztus, megvalósíthassa közöttünk is, amit prófétád által ígértél: „Csinálnak fegyvereikből kapákat és dárdáikból metszökéseket és nép népre kardot nem emel és hadakozást többé nem tanul.” (És. 2,4) - (Lelkipásztor Körlevél, 1946.) 39 éve Amikor 1948-ban, a svájci Barth Károly, évszázadunk egyik legnagyobb teológusa hazánkban járt, a magyar protestáns egyházaknak azt ajánlotta, hogy az új társadalmi viszonyok között találják meg helyüket a vüág iránt érzett érdeklődés, szeretet és nyitottság irányában: „A keresztyén gyülekezet érdekelve van minden változásban. Becsületesen és őszintén részt kell vennie a környező világ életében. Az a gyülekezet, amely a világot egyszerűen átadja az ördögnek - azt a világot, amelyért Krisztus meghalt (Jn 3,16) - az egyszerűen nem keresztyén gyülekezet. Csak Isten igéje független minden változástól, de nem a keresztyén ember. Az Ószövetség prófétái Isten igéjével benne álltak a maguk korában és arra figyeltek, hogy akkor mit szólt nekik az ige. Az újságot és a Bibliát egyszerre és egymásra vonatkoztatva kellene ma is olvasnunk”. (Lelkipásztor, 1948. május.) tőitek a békésen játszadozókba, s ki tudná még felsorolni, mivel nem háborgatták, keserítették környezetük nyugalmát, életét. Talán mondani se kell, hogy Lajosnak nagyon gyenge volt a bizonyítványa. Nem azért, mert nem lett volna képes jobbra, de az esze minden egyében járt, csak nem a tanuláson. Édesanyja jó párszor elkeseredve fölkeresett, és nem 'ért végére a panaszkodásnak. - Nem bírok vele! Mondja meg, tanító néni, hogy mit csináljak! A bátyja még adja a lovat alá. Semmire se megyek velük. Egészségileg is tönkrementem. Lajosnak azonban mégiscsak volt egy gyönge pontja. Ez a gyönge pont pedig az édesapja - aki egyben az ideálja is - volt. - Az én apukám birkózó - szólt nemegyszer jelentőségteljesen és büszkén, néha mindjárt meg is ismételte, hátha nem ■hallatszott eléggé. Gyakran a legváratlanabb pillanatokban is kijelentette ezt az idővel már mindenki előtt ismeretes tényt. Ha róla beszélt, ilyenkor az örök bohóckodó, s hírhedtté vált csinytevő meglepően elkomolyodott és várta a hatást, amikor kimondta: - Az én apukám Baján lakik, minden szünidőben nála nyaralhatok és akkor horgászunk. Ezzel is dicsekedett sokszor. Ha arról kérdeztem a gyerekeket, hogy milyen foglalkozást választanának szívesen, ö igy felelt: -Én is birkózó leszek, mint az apukám. Egy reggel szokatlanul csöndes volt az osztály, s hamarosan rájöttem ennek okára: Lajos helye ugyanis üres volt, valamiért nem jött iskolába. Délben jelent meg édesanyja kíséretében. Bal karja gipszben volt, s homlokán kék s lila foltok között egy leragasztott seb látszott. Egyik szeme körül mély, fekete árnyék sötétlett. Lesütötte tekintetét, de egyszer egy pillanatra ránk sandított, és akkor előtűntek a szörnyű véraláfutá- sok. A gyerekek szinte megkövültén, riadtan meredtek rá. Nemsokára megtudtuk anyukájától, hogy Lajos és fivére este a szokásos, járókelőket elrettentő biciklikörútját tette meg a telepen, de egy járda szélének ütköztek, s Lajos, aki a kormányon ült, nagy ívben szállva landolt a betonon. A feje betört, agyrázkódás érte, bal csuklója eltörött. Az édesanya, mint beszélt, megtelt a szeme könnyel, majd mind kevésbé tudott uralkodni fájdalmán. Kivezettem a folyosóra, ahol az arcát a zsebkendőjébe temetve sírt. - Ez nem mehet így tovább. Ez lett a vége. Nem fogadnak szót akkor se, ha otthon vagyok. Tegnap délutános voltam, s erre megyek haza... Szaggatottan lélegzett, nehezen beszélt a sírástól. Lala mélyen lehajtott fejjel állt, s egyszer csak ő is elpityeredett. Látszott, hogy szégyelli, mindjárt el is fordult. - Most aztán bőghetsz,fiatalúr! - fakadt ki erre az anya. - Úgy, úgy! De már írtam este az apjának, jöjjön és szedje ráncba őt. Lajos egy hét múlva jött újra iskolába, kezén a gipsszel, de arcáról már szépen elhalványodtak a foltok, véralá- futások. Szinte kicserélték az egész kisfiút. Ragyogó arccal adta elő: - Gabi néni kérem, itt volt az apukám és azt mondta, ha jó leszek, elvisz magával Bajára. - Igazán? - kérdeztem. - Hát csak igyekezz, legyél jó és anyunak is szerezz örömet! A befejező második részt lapunk következő számában közöljük. ISTENTISZTELETI REND Buda postán, 1987. fabruár 22-én Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. zenés istentisztelet: Takácsné Kovácsházi Zelma (orgonái: Hock Bertalan). Fasor de. 11. (úrv.) Szabó Lajos, du. 6. (ifjúsági) Szabó Lajos. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Fabiny Tamás du. 4. Szeretetvendégség: Timla Polyalanen. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. Zugló de. 11. Cserháti Sándor. Kerepesi út 69. de. 8. Cserháti Sándor. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Cserháti Sándor. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Zoltai Gyula. Váci út 129. de. negyed 10. Re- uss András. Frangepán u. 43. de. 9. Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. BíI- zik László. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kis- tarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Rákoscsaba de. 9. Rákosliget de. 11. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Bozóky Éva. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tart- say Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Berecz Péter. Pesthidegkút de. fél 11. Budakeszi de. 9. Urbán Eszter. Modora u. de. fél 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. Rozsé István. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Hatvanad vasárnapján az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Lk 8, 4-15; az igehirdetés alapigéje: ApCsel 26, 22-32. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. 1987. február 22- én vasárnap reggel 7.05 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet* Pintémé Nagy Erzsébet, pesterzsébeti lelkész. Két TV műsorról Czigány György legutóbb Bur- genlandban „számolta a derű óráit”. Azok között a szórvány magyarsági helyzetben élő emberek között tette ezt, akik a történelmi igazságokon képesek voltak túltenni önmagukat. Volt egy idősebb férfi, aki úgy mondotta el az életsorsában bekövetkezett gyakori változásokat, hogy az felért egy igazi hitvallással. Ugyanezt tették - szóval, énekkel, tánccal - azok, akik ennek a szép műsornak a szereplői voltak. Közöttük volt Teleki Béla felsőőri lelkész - Teológiai Akadémiánk doktora felesége s a gyülekezet énekkara is. Az ő szavuk, megjelenésük több számomra, mint egy egyszerű szereplés. Nekem a hitről, a hűségről, szeretetről szóltak és énekeltek. Tisztelet és elismerés illeti őket. * Bakanóták címen láthattunk és hallhattunk ugyanezen a héten egy félórás műsort. Ha azt mondom, hogy ez a műsor ízléses, jól rendezett, akkor keveset mondok. Több volt annál, mert felidézte azt az utat, amelynek utolsó átélőit napjainkban kísérjük ki a temetőbe. Az első világháború résztvevői voltak ők, akik önmaguk sekélyes biztatására és vigasztalására énekelték ezeket a nótákat úgy, hogy az én nemzedékem is ugyanígy indult el a második világháború értelmetlen és önpusztító harcaiba. Ezt a „kihívást” éreztem a sugárzott 30 perc alatt. Az utolsó képsorok viszont már másról beszéltek. Erről: az első világháború halottait katonai temetők sokaságai névszerint is emlékünkben tartják. A második világháború 50 milliónyi áldozatának többségét jeltelen sírok, tömegsírok és elszállt krematóriumi füst teszik számunkra megfoghatatlan- ná. S a harmadik világháború? Ott már senkit sem emlékeztetnének rendben tartott katonai temetők, a jeltelen és a tömegsírok, mert mindannyiunknak meg kellene halnunk. A katonanóták nekem ezt fújták a fülembe. -Sm HÍREK ‘Mi W w Az Európai Ökumenikus Információs Munkaközösség idei ülését június 9-13. között tartja Järvenpää-ben (Helsinki közelében). Témája, különös tekintettel a helyszínre: „Európa a helsinki folyamat második évtizedében”. Mérleget kívánnak készíteni arról, hogy az 1975-ös európai biztonsági és együttműködési konferencia hogyan segítette elő az információcserét, és a jövőben hol kell és lehet előrelépni. A témáról három előadás hangzik el, egy lengyel, egy finn és egy NATO-tagállam képviselőjétől. A résztvevők látogatást tesznek a finn állami rádió- és tv-társaságnál, valamint az oktatásügyi minisztériumban, (ökumenischer Arbeitskreis für Information in Europa-szp) Úrvacsora csak megkeresztelteknek Csak megkeresztelt személyek járulhatnak az Űr asztalához - így határozott a közelmúltban az NDK-beli Egyesült Evangélikus Egyház (VELK DDR) vezetősége. Ezzel ellentmondtak az ifjúsági lelkészek múlt év októberi konferenciája nyilatkozatának, amely a meg nem kereszteltek részvételét megengedhetőnek tartotta. Az evangélikus egyházak vezetői mostani állás- foglalásának alapja az Egyházszövetség (Kirchenbund) teológiai bizottságának és a nyolc tartományi egyház vezetői konferenciájának korábbi határozata. (epd-szp) Arthur Schneier főrabbi látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta ArthUr Schneier amerikai közéleti személyiséget, New York-i főrabbit, aki rövid látogatáson Budapesten tartózkodik. A vendéggel megbeszélést folytatott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Levél Stephen Chumo kenyai ösztöndíjastól Több mint három emlékezetes évet töltöttem el itt Magyarországon. Mivel most hazautazom Kenyába (február 7-én), nagyon sok szeretettel megköszönöm az Evangélikus Egyháznak, a lelkészeknek és a gyülekezeteknek, hogy találkozhattunk és hogy lehetőséget adtak a szolgálatra. . Az Evangélikus Teológiai Akadémián is sok szeretettel köszönöm a dékán Úrnak, professzoroknak és hallgatóknak, hogy olyan sokat segítettek a tanulásomban. Végül, de nem utolsósorban nagyon szépen köszönöm azoknak, akik a könyvtárban meg a konyhán dolgozva kiszolgáltak engem. Különösen örülök neki, hogy református cserediákként is lehettem az Akadémián és jó ökumenikus kapcsolatot tapasztaltam meg. Sajnos nem tudok mindenkitől személyesen elbúcsúzni. , Isten áldását kívánva, Budapesten 1987. II. 4. Stephen Chumo református lelkész P.O. Box 8 Rumuruti Kenya I ESEMÉNYEK Február 22-én délután 6 órakor deAk téri ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Hock Bertalan Widor és Vierne-műveket orgonái ÚJDONSÁG! Megjelent Túrmezei Erzsébet Ádventtöl Adventig cfmű válogatott verseskötete. A válogatás az egyházi esztendő menetét követi. Kapható! Megrendelhető Sajtóosztályunkon. Ára: 60 Ft ÚJDONSÁG! Nógrád A gyülekezet Kriskó Mihály presbitert gondnokká, Dobis János presbitert pénztárossá, Králik János jegyzőt a gyülekezeti számvevőszék elnökévé, Dudás András és Molnár József presbitereket pedig a számvevőszék tagjaivá választotta. Az új tisztségviselőket Rezessy Miklós helyettes lelkész iktatta be január 25-én az istentisztelet keretében. „Mindazt, amit cselekedtek szóval és tettel, az Úr Jézus nevében cseleked- jétek, és adjatok hálát Istennek az Atyának őáltala!” Kecskemét Február 2-4. között teológiai estéket tartott a református és evangélikus gyülekezet. A három estén Luther és Kálvin tanítását vizsgálták az egyházról, a társadalomról és a keresztyén életvitelről. Az előadásokat Szénási Sándor ref. esperes, Baranyai Tamás domonyi lelkész, teol. akadémiai előadó és Paál László Bp. Gorkij-fasori ref. lelkipásztor tartotta. Születés Mitykó András kissomlyói segédlel- készéknek 1987 január 8-án Pápán Bálint nevű második gyermekük született. Isten áldása legyen az újszülöttön és családján! Halálozás Káldy Lajos lelkész életének 75. évében, január 30-án rövid ideig tartó súlyos betegség után elhunyt. Temetése február 9-én volt a győr-nádorvárosi temetőben. „Mostan bocsátód el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben: Mert látták az én szemeim a te üdvösséged.” (Lk 2) Katona Mihály a kecskeméti gyülekezetnek négy évtizeden át hűséges presbitere, temetési kántora január 26- án 86 éves korában elhunyt. A kecskeméti köztemetőben volt búcsúztatása február 3-án. A református gyülekezet temetési kántusa szolgált énekléssel, mert évtizedeken át ennek is tagja volt. „Kész az én szivem, Istenem, kész a szivem arra, hogy énekeljek és zenge- dezzek!” Zsolt. 578. Harangok villamosítását, javítását húzómágnessel, 5 év garanciával vállalatom. Balogh Ádám, 1039. Bp., Sarkadi u. 8. T.: 872-499. Esküvőkről, keresztelőkről VIDEO rendelhető. 9-től 12-ig 184-083, levélheti: 1041 Budapest, Deák F. u. 9. UNIFOTO. Sírgondozást vállalatok Budapesten márciustól, egész évre. „Szeretet” jeligére. 1988 őszén lesz 50 esztendeje, hogy Nagytarcsán megkezdte szolgálatát az első evangélikus népfőiskola. Kéijük, hogy mindazok, akik bármilyen formában részt vettek a Népfőiskola munkájában, levélben jelentkezzenek. Cím: Gáncs Péter, 2142 Nagytarcsa, Petőfi u. 2. Pedikűrözni házhoz megyek. B. Szabó László. 1201 Bp., Dráva u. 3. Jó állapotban megvenném: „Brehm: Az állatok világa” c. művének valamelyik kiadását. Vagy az 1960-as években megjelent 4 kötetes kiadást, vagy az 1945 előtt megjelent kiadások közül a 12 vagy a 16, vagy a 18 kötetes kiadást. Cím a Szerkesztőségben. Hibaigazítás Lapunk február 8-i számában megjelent Családi Kör című irás 52. és 53. sora helyesen: dr. Csehák Judit miniszterelnökhelyettes. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedó Üzem (877031/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60084 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: __• BI RKAS BÉLA igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hfrlapkézbesftó postahivatalnál, a hlrlapkézbesftöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelófizetésl és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk visszal
