Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-20 / 38. szám
Evangélikus Elet 1987. szeptember 20. A fiaink se Az első vecsési templom Alig tizennégy évig állt a „régi” vecsési templom. 1930-ban építették Gerey Ernő tervei szerint, akinek számos templomtervet köszönhet magyar evangélikus egyházunk. Pecz Samuval rokon stílusjegyekkel az evangélikus egyház hitelv.eihez leginkább alkalmazkodó neogót stílusban tervezett. Határainkon belül a zalaegerszegi, a kondorosi, a szolnoki templomokat tervezte, s közvetlen határainkon túl még mintegy féltucatnyit. Utolsó tervezett műve a vecsési látják már régi templom volt. Még tartotta itt is a neogót alapvonásokat az idős művész, bár jelentősen egyszerűsített, a modern felé hajló módon. A kis gyülekezet hét évi gyűjtés után nagy áldozatokkal emelte a szép hajlékot. De mint említettük, csak tizennégy évig állt. 1944. december 9-én a visszavonuló német katonák felrobbantották. A romok mellett a háború után svájci adományból fatemplom épült. Gyönyörű vörösfenyőből. 25 évig állt. 1970-ben a régi alapokat felcsákányozták, s megkezdték a mai új templom építését. Akkor találták meg a régi templom alapkövének iratát. Megrendültén olvasták a hívek: „a szebb és jobb jövőbe vetett hit reménysége” éltette a régieket, így zárult a régi írás: „adjon a hit melege gyógyírt a fájó sebekre...” Hogyan is tudhatták, hogy az igazi fájó sebek 14 év múlva olyan döbbenetesen szakadnak rájuk, hogy beleszakad maga a templom is! De a hit reménysége azóta parókiát is termett, s a régi templom helyén modern új istenházát, gyülekezeti teremmé bővíthető templomtérrel. Koren Emil r Falu Tamás Egy levél halni készül Egy levél halni, hullni készül, Segítségért tekintve szét, De nincs segítség, s elsuttogja Szomorú végrendeletét. Szegény falevél halottsárga, Remeg, mikor a mélybe lát. Emeljétek följebb a földet, Hogy meg ne üsse majd magát. V ______________________________J Kalácska Béla a Nógrádi Egyházmegye új esperese Garami Lajos nógrádi esperes tizenkét évi szolgálat után felmentését kérte az esperesi tisztség alól. A Nógrádi Egyházmegye augusztus végén tartott ülésén kifejezte köszönetét Garami Lajos esperesi szolgálatáért. Az elrendelt választás során az egyházmegye gyülekezetei nagy többséggel Kalácska Béla espereshelyettest, balassagyarrhati igazgató-lelkészt választották meg esperessé. Ugyanakkor Urbán József egyházmegyei felügyelőt újabb hat évre megerősítették tisztségében. Az új nógrádi esperes beiktatása istentisztelet és egyházmegyei közgyűlés keretében szeptember 20-án lesz a balassagyarmati templomban. Egy elfelejtett intézményről A magyar Béthel alapítója: Wallrabenstein Jakab Az egykori épület ma Béthel (eredeti héber szó, jelentése: az ÚR háza) gyermekkorom óta ismert, hiszen édesapám 1929-ben egy esztendőt dolgozott a Bielefeld (NSZK) melletti szeretetintéz- ményben, mely alapítójával, Friedrich von Bodelschwing német lelkésszel együtt időközben világszerte ismertté vált. Több ezer beteg gyermek, testi és szellemi fogyatékosok otthona, gyógy- és menhelye lett Béthel. Hosszú ideig nem tudtam arról, hogy volt hazánkban is „magyar Béthel”. Wallrabenstein Jakab alapította 1930-ban és húsz esztendőn át szolgált „magánintézménye” az Űr házaként. Több száz beteg, epilepsziás gyermek és magára maradt idős ember talált otthonra a budakeszi intézményben. De kicsoda az alapító, Wallrabenstein? Hiszen olvasóink közül is elvétve akadhat valaki, aki ismerte tiszteletreméltó személyét. Földműves családból származott, a bácskai - német evangélikus telepesekből alakult - Járek községből. (Ma Backi Jarak Jugoszláviában.) Miután jó tanuló volt, testalkata pedig a nehéz fizikai munkára - gyenge fizikuma miatt - alkalmatlan, a szülők beíratták az újvidéki gimnáziumba, majd pedig Eperjesen tanul teológiai tudományt. Tanulmányai befejezése előtt - a kor szokásának megfelelően Haliéba megy ismereteit ' bővíteni, s itt legnagyobb hatást reá nem a kiváló bölcselő és írást magyarázó professzorok gyakorolnak, hanem a német egyház bel- missziói munkája: elesettek megsegítése a „Stadtmission” (város- misszió) keretében, az alkohol elleni küzdelem, a prostituáltak közti mentő munka. E sajátos szolgálat végzése érdekében további tapasztalatgyűjtésre indul Béthelbe, a már említett Bodelschwing Szeretetintézménybe. Ott dolgozik a betegek között, s az Intézet vezetője olyan mély benyomást gyakorol reá, hogy fogadalmat tesz: hazajön és magyar földön hasonló otthont hoz létre. Munkájában két szentírási hely vezérli: „Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, bogy hordoztalak titeket sasszárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket”. (2Mózes 19,4) és Máté 25,40: „Amit cselekedtetek eggyel a legkisebb atyámfiai közül, én velem cse- lekedtétek.” 1910-ben az akkori Temes megyei Homokos evangélikus eklézsiájának lelkipásztorává választják. 1922-ig maradt itt, s mivel nem kívánt jugoszláv állampolgár lenni, a megmaradt trianoni Magyarországra érkezik. Még ez idő alatt lapot létesít „Ne csüggedj” címmel, amely az egyre terjedő alkoholizmus ellen és az egészséges életmód mellett emel szót. Életének egyik legnehezebb korszaka köszönt rá. A kicsire zsugorodott országban állás nélküli lelkészek sokaságával találkozik, akik Erdélyből, Felvidékről, Bácskából és Bánátból jöttek. Ő is kenyér és szolgálat nélkül tengődik, s közben nem felejti fogadalmát. Végül nyolc esztendőn át a metodista egyház keretében működik anélkül, hogy áttért volna vagy evangélikus lelkészjellegét feladta volna. A sasszámyakon hordozó isteni erőben bízik. Lapot szerkeszt, felesége fúvós zenekart és énekkart alapít, könyvet ír a „Hosszú és boldog élet titka” címmel, amely az alkoholmentes életformát ajánlja olvasóinak. 1930-ban „Tábitha” néven új diakonissza egyesületet alapít, akiknek támogatásával 1930. május 29-én megnyitja a Magyar Béthel intézetet négy ápolttal kezdetben. Huszonnégy év küzdelmes munkája és sok imádsága kellett ahhoz, hogy egykori fogadalmát valóra válthassa. A diakonissza egyesületi keret tiszavirág életűnek bizonyult, s akkor családjával vállalkozik az Intézet vezetésére. Felesége és öt gyermeke közül négyen lesznek a magyar Béthel főfoglalkozású szolgálattevői. Konyhavezetés, szövő- mésteri munka, diétás-nővéri feladat, ápolónői munkakör és gyógypedagógiai tanárság telik ki a családból. A legidősebb gyermek családjából származó unokák nyáron álltak be a segítő szolgálatba. Munkaterápiás elve volt a négy „M”: mindenki, mindenkor, mindenütt, munkában. Bodelschwing- töl tanulta. Budakeszin a Rákóczi utcában hat bérelt házban helyezték el az ápoltakat. Fél holdas veteményes kert segítette az élelmezés gondjait. A községben vízvezeték nem volt, a 30 méterre levő vödröskútból hordták a vizet. A gondozottak száma 120 volt, négy és nyolcvan év közötti életkorral. 1938-tól „Reménysugár” néven iskolai tagozatot nyitottak, melyet az alapító fia és menye, mint gyógypedagógusok vezettek szép eredménnyel. A magyar Béthel puszta létével is serkentőleg hatott a protestáns egyházak hazai belmissziói munkájára. 1933-ban a Bányai Egyházkerület lapjában (Jöjjetek énhozzám) Szuhovszky Gyula lelkész őszinte reményét fejezi ki, hogy az intézményt átveszi a kerület, vagy az •Egyetemes Egyház, esetleg-a Pesti Egyház. Egyikre sem került sor, tegyük hozzá, sajnálatos módon. A háborús esztendők nehéz, megpróbáltatásokkal teli időszakát minden baj és életveszteség nélkül élik át, a kicsi gyermekek vöröskeresztjeit tiszteletben tartják a katonák, majd 1945 után a budavári evang. egyházközség veszi át az intézetet. Látogatói közt neves professzorok, orvosok és szociológusok találhatók. Jegyezzük fel külön is Illyés Gyula és hitvese nevét, amint erről az alapító fia egyik előadásában beszámol. Wallrabenstein Jakab magyar Béthele 1950. szept. 15-én zárta be kapuit. Az alapító 1959-ben engedéllyel az NSZK-ba költözik, a német Béthelbe. Súlyos betegség éri,. agyvérzést követően öt és fél évig ápolják abban az otthonban, ahol ő a szolgálatra indíttatást nyert, s maga is sokakat gondozott. Betegágya körül még bibliaórai közösség gyülekezik össze. Kedves igéit sokak szívébe rejtette bele a sasszárnyakon hordozó Istenről és a kicsinyek felkarolásáról. Feleségével együtt a német Béthel lelkészek számára fenntartott sirparcellájában pihennek. Sirem- lékükökön két kedves igéjük olvasható és a történelmi tény, itt nyugszanak a Magyar Béthel alapítói és vezetői. Budakeszin 1930- tól 1950-ig szolgáltak. Életük áldás volt! Áldott legyen emlékük! Szebik Imre Az épület falán ma is látható a WJ monogram Fotó: Batár B. „MÉLTÓSÁGTELJES LEGYEN” Utcakép (Folytatás az 1. oldalról) kereste Pécs akkori, ismertebb építészeit és egy tervpályázatot írt ki. A második menetben én kaptam meg a megbízást, és végül is a tervezés megindult, egy ötszáz fős inkább klub, vagy előadóteremszerű imatermet kértek tőlem, kapcsolva hozzá egy kisebb imatermet, játéktermet, könyvtárat, konyhát étterem, két lelkész lakás, központifűtés, garázs, stb. helyiségekkel. Ezeket együtt alakítottuk ki a megbízóval, ők elég határozottan beleszóltak, s így egy demokratikus rendszerű döntéssorral befolyásolták az én elképzelésemet. Végül ez saját kivitelezésben körülbelül tizenkét-tizenhárom millió forintos befektetéssel, de ennél jóval nagyobb tényleges értékkel megépítették. Életem egyik legszebb emléke ez az építkezés marad. Mikor került szóba az Evangélikus Teológiai Akadémia? Az Evangélikus Teológiai Akadémiát körülbelül három vagy négy évvel ezelőtt kezdtük el tervezni, akkor még egy szerény elgondolás szerint a jelenlegi épületnek dél-nyugati irányba való toldása volt a feladat. Közben jött egy olyan koncepció, hogy ha már építkeznek, akkor talán okosabb volna egy nagyobb lélegzetű dolgot csinálni. Ekkor újra kezdtem a tervezést egy önálló épülettel, nem könnyű környezetben, egy elhanyagolt telekkel, szemben a Bos- nyák téri piac, a másik oldalon egy nyolc emeletes nyomdaépület nyomasztó térségében, háta mögött egy gyerekjátszótérrel és egy hatalmas méretű katolikus templommal, mellette közvetlenül meg egy befejezetlen evangélikus templom, amelynek a tornya még hiányzik. Az elgondolás az volt, hogy az épület körülbelül huszonöt milliónál drágább nem lehet és 2400-2500 négyzetméter legyen az összterjedelem. Az egyházvezetés és az építési bizottság is segítséget adott és ötleteket, Hogy milyen jellegű legyen. Végül egy viszonylag szerény, tartózkodó, nem különösebben modern, de nem is hivalkodó épület született. Alkalmazkodó tendenciával készítettem, hogy ne legyen kiemelkedő, ne legyen tolakodó, ugyanakkor szerény méltóságteljesség legyen benne. Ha az ember ezeket a tervrajzokat megnézi, akkor feltűnik, hogy egy oktatási intézménynek igen sok követelménye van. ön hosszú időn át foglalkozott iskolák és óvodák, közintézmények tervezésével, így bizonyára rengeteg tapasztalatot szerzett, amit most itt jól tudott érvényesíteni. Ez többé-kevésbé igaz, de itt azért speciális szempontok is voltak, a több célú felhasználás, hogy lehessen ünnepélyesen ülést is rendezni. A funkciója több, mint egy hagyományos oktatási intézményé. Talán a leglényegesebb, ami eltérő, hogy a már meglévő könyvtáranyagot is itt kellett koncentrálni és ezt másképpen nem lehetett gazdaságosan megoldani, mint lefelé, az alagsorban egy kétszintes könyvtár épül. Ez azt is jelenti, hogy az alagsorban komoly vízszigetelési munkákra is szükség lesz. Milyen sajátságos fejlődést lát az egyházi építkezések területén? Az egész világon nagy változás előtt áll az építészet. Az elmúlt 50-00 évnek az erőszakos építészete - amikor az építészek azt hitték, hogy ők határozzák meg az emberiség környezetét, városait, lakásait - majdhogynem a visszájára fordul. Van egy olyan irányzat, amely elveti a merev geometrikus formát, és lágyabb, puhább, néha szecessziós, néha eklektikus, néha népies formákat alkalmaz. De ez is sokszor erőszakos formában történik. Tehát nincs fő irány. Egyházépítészetben, általában a katolikus építészetben változatlan a misztikusságra való törekvés, az emelkedettség, a magas belső tér. Mig a protestáns világban főleg a humánusabb, a szerényebb, a hétköznapibb gondolatok is helyet kapnak. Magyar viszonylatban az egyházépítés egy ideig eléggé háttérbe szorult, általában magánszemélyek önállóan terveznek, ezért nincs egy önálló stílus. Én nem követem a túl föloldott, extravagáns építészetet, se a sivár panel rendszert, valahol a kettő közt keresem az utat. Tillai Ernő által tervezett pécsi baptista gyülekezeti központ és templom
