Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-08-23 / 34. szám

Evangélikus Élet 1987. augusztus 23, 1 #-RÓL Ö-RA -ri „Boldog nép az, amelynek Istene az Ur, az a nép, amelyet örökségül választott magának,” Zsolt 33,12 VASÁRNAP „Jézus mondja: Ha valaki nekem szol­gál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is.” Jn 12,26 (lKir 2,2-3 - Lk 19,41-48 - Zsolt 119,105-112) Jézusom, te teljes odaadást követelsz. Szolgálni és követni kell téged. Bocsásd meg ingadozásomat, határozatlanságomat. Szolgál­ni akarok neked és mégis sokszor emberek tetszését keresem, másokat követek. Add, hogy valóban csak téged lássalak, téged kövesselek. HÉTFŐ „Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg.” Róm 14,7-8 (Dán 6,27 - Neh 4,1-15 - Mt 12,15-21) Élet és halál egyaránt a te ajándékod Jézusom. Hiszen mindkettőben veled találkozhatok. Nem kell félnem sem a szenvedéssel terhes élettől, sem az ijesztő haláltól. Mindkettőben te ölelsz át. Köszönöm neked. KEDD „Adjatok hálát az urak Urának, nagy csodá­kat művel egymaga, mert örökké tart szeretete.” Zsolt 136,34 (Mt 22, 9-10 - lKor 10,1-13 - Mt 12,22-37) Istenünk, hálátlan teremtményeid va­gyunk. Szeretetedből élünk és mégis elfeledkezünk rólad. Nyisd meg szemünket, hogy meglássuk szere­teted csodáit és eltöltsön bennünket a hála. SZERDA „Fiút fog szülni (Mária), akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből. Mt 1,21 (Zsolt 85,7 - 5Móz 32,7-12 - Mt 12,38-45) Uram, szeretnék megszabadulni a kényszertől, mellyel mindig csak magamra gondolok, hogy meg­Molnár Barna Mentők lássak másokat is. Szeretnék megszabadulm terme­szetemtől, mellyel mindig csak a kényelmes utat választom, hogy jó lelkiismerettel örülhessek mun­kámnak. Szeretnék megszabadulni a szeretetlenség- től, hogy testvérekre találjak. Szeretnék megszaba­dulni az irigységtől, hogy igazán örülni tudjak. Sze­retnék megszabadulni bűneimtől, hogy újat kezd­hessek. Jézusom, ha te megszabadítasz, valóban sza­bad leszek. CSÜTÖRTÖK „így tehát most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint; ha pedig kegyelemből van, akkor már nem cselekedetekért.” Róm 11,5-6 (Ézs 48,9 - Jer 7,1-15 - Mt 12,46-50) Uram, bármit cselekszem, bárhogy igyekezem, nem tudom elérni azt, amire szükségem van. Szeretetedre van szüksé­gem. Ezért jövök hozzád és arra kérlek, ajándékozd nekem kegyelmedet és igazságodat. Könyörülj raj­tam, hogy benned találjam meg életemet. PÉNTEK „Istennél minden lehetséges” Mt 19,26 (Zsolt 146,5 - 2Kir 25,8-12 - Mt 13,1-9, 18-23) Istenem, nincs ennél nagyobb vigasztalás ezen a földön. Amikor tehetetlenségem kínoz, amikor elfog a csüggedés, amikor úrrá lesz rajtam a reménytelen­ség, amikor összeomlik bennem minden, segíts erre gondolnom. SZOMBAT „Pál írja: Szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra.” Róm 16,19 (Zsolt 94,15 - Jer 16,14-17 - Mt 13,10-17) De sokszor történik megfordítva Istenünk! Képtelenek vagyunk a jóra és olyan találékonyak a rosszban. De szerete­ted mégis megteheti ezt a csodát. Te tégy minket bölccsé a jóra és képtelenné a rosszra. Nagyné Ferenczy Erzsébet Száz év, emberi mértékkel mér­ve, hosszú idő. Generációk váltják egymást közben, s a végén élőknek az elején történtek már történelmi adatokat jelentenek. De hosszú az intézmények életében is. Halad a tudomány, új eszközök, új módsze­rek váltják egymást, a régiek pedig elavulnak, feledésbe merülnek. Es nem észleljük a sok száz, vagy sok ezer éve szakadatlanul tartó folya­matokat sem. Ki veszi észre közü­lünk, hogy itt, a szomszédunkban a Magas-Tátra négy millió éve, ha csak centimétereket is, de évről év­re növekszik. Vagy, hogy a Föld­közi-tenger partjai Európa és Afri­ka között egyre közelednek egy­más felé? Néhány millió év, és nem lesz Földközi-tenger. Pedig őseink már mindezt észrevették. Le is ír­ták számunkra, hogy Isten szemé­ben ezer év annyi, mint egy pilla­nat, és egy pillanat annyi, mint ezer év. Mindezek felemlitésére az kész­tet, hogy az idei kora tavasz ziman- kós napjai egyikének estéjén kap­csolatba kerültem egy száz éves in­tézményünkkel, a mentőkkel. Ép­pen száz éve, 1887-ben alakult ha­zai mentőszolgálatunk, két lófogatú kocsival. 1902-ben - Európában el­sőként - már autót vásároltak. Ma már többszáz, rádiótelefonnal fel­szerelt mentőautójuk és harmincnál több rohamkocsijuk, meg egy be­tegszállító helikopterük van. Es szép terveik a jövőre nézve. Ami pedig a találkozásunkat okozta, az úgy történt, hogy egy fagyos tavaszi este, hazafelé tartva, egyik hatemeletes panelház tövében Testvéri találkozóra jöttek össze egy kora nyári szombaton a Budai és a Pesti egyházmegye presbiterei és lelkészei. Előbb közösen megnéz­ték Kis József Kossuth-dijas rende­ző Életünk és utunk című, egyhá­zunkról készített filmjét, amelyet eredetileg a Budapest Sportcsar­nokban mutattak meg az 1984-es evangélikus világgyűlésen. Ezután az angyalföldi templomban dr. Reuss András helyi lelkész áhí­tata után dr. Fabiny Tibor egyház­történész előadását hallgatták meg A presbiteri szolgálat egyházunk múltjában és jelenében címmel. Fa­biny Tibor bibliai, egyháztörténeti, egyházjogi és egyházszociológiai áttekintést adott, górcső alá véve a presbiteri szolgálat örökségét és a jelen feladatait. Pozitívumként em­lítette meg, hogy a presbitériumban a gyülekezetért különösen is felelős­séget érzők közösséget alkotnak; hogy a lelkész a presbiterekben fekvő embert pillantottam meg. Míg odaértem, ötvenen is elmentek mellette. Talán csak egy kabát? Ké­telkedtem magamban... Azért meg­nézem! S a homályból kibontakozó kabát alatt egy pár lábat, benne pedig egy teljesen elernyedt testet találtam. Életnek semmi jele. Bal­eset? Infarktus? Arca lefelé, a válla alá temetve, keze hideg, izmai élet­telenül lazák, lélegzésnek nincs nyoma. Mégis, ahogy alányúlva a nyakát tapintom, mintha valami rezdülést éreznék. A tsietek a szembeni metróállo­másra, kérem, hogy hívják a mentő­ket. Az ügyeletes hölgy pillanat alatt felfogja a helyzetet, kapcsolja a mentőket, és nyújtja a kagylót. Már jelentkezik is az ottani ügyelet, kérdezi, mit észleltem, pontosítja a helyszínt, és rövid „megyünk”-kel fejezi be. Visszatérve, a helyszínen mindent változatlanul találok. Az úttesten autók áradata, a járdán siető embe­rek, mellette érintetlenül fekszik az ember. Vagy talán már nem is em­ber? Előttem néhány lépésnyire egy asszony és egy tíz év körüli leány- gyermek vegyül az emberfolyamba. A kislány meglátja a fekvőt, és ké­zenfogva cibálja arrafelé az anyját: Anyu! Nézzük meg! Hátha segíthe­tünk? - Anyja menne tovább, de a gyerek erőszakos. Megállnak. Ta­lán oda is mennének, de valami féle­lem, vagy iszonyat távoltartja őket. Majd, látva, hogy lassítok, hozzám lépnek. Tanácstalanok. A kislány egyre könyörög, most már hozzám is... Mondom, hogy szóltam már a munkatársakra talál; hogy itt áthi­dalódnak a társadalmi különbsé­gek, és hogy a presbitérium munká­ja serkent az egész egyházért érzett felelősségért és együttgondolkodás­ra. Negatívumként jegyezte meg vi­szont a gyakori passzivitást és a rutinüléseket, a sokfelé tapasztalha­tó sekélyes Krisztus-hitet. A külön­böző szintű - gyülekezeti, egyház- megyei, egyházkerületi és országos - presbitériumok előtt álló legsür­getőbb feladatokat a következők­ben jelölte meg: új zsinat előkészíté­se; jogászok felkészítése; fizetésren­dezés; új törvényerejű rendeletek al­kotása; új tisztségviselők választása jelölőbizottságokkal, titkos szava­zással; továbbá a hídverés a köz­egyházi és a kisközösségi gondolko­dás között. A másik előadó dr. Müller Miklós budahegyvidéki fel­ügyelő saját, sokrétű szolgálatából hozott eleven példákat arra, ho­gyan segíthetik a laikus munkások mentőknek, mindjárt itt lesznek. Megnyugszanak, továbbmennek. És kilométernyi távolságból meg­hallom a szirénát. Hihetetlen! Öt kilométernyi távolságot, csúcsfor­galomban, ilyen gyorsan megtenni, a vezetés magas iskolája. Jelzem nekik a megállás helyét. A lassító kocsiból, még a futás len­dületével, kiugrik egy egyenruhás mentős: Hol van a beteg? Mutatom. Két ugrás, már hajol is fölé, gya­korlott mozdulatokkal keresi a baj okát, majd döbbenten emeli felém az arcát: Meghalt? - Őt is megté­vesztették az első tünetek. Mon­dom, néhány perce még lélegzés nyomát éreztem. Közben, a már álló kocsiból, oda­szaladt a vezető, meg egy fiatal or­vosnő. Már hárman élesztgetik, eredmény nélkül. Egy idősebb or­vosnő is kiszáll - talán harminc éves is lehet - és érdeklődik a megtalálás körülményeiről, meg a tapasztala­taimról. Egy pillantást vet a még mindig tehetetlen emberrel nyűglő­dő csoportra, és csendesen megjegy­zi: Azt hiszem, ebből toxikológia lesz. S íme! Az először kiugrott mentős felszabadult mosollyal mu­tat felém egy teli barackpálinkás üveget. Itt a betegség oka! A pá­ciens alól gurult ki. Most már csak az a kérdés, mi legyen a sorsa. Mármint a „beteg­nek". A doktornő azt ntondja, haza kell vinni, majd kialussza magát. De hova? Ültében is kétoldalról tá­mogatják, sem a nevét, sem a laká­sát nem tudja. Hosszas huzavona után valaki felkiált: Itt egy igazolvány! A ka­bátja belső zsebében. Jegyzőkönyv, indulás. Mégsem a toxikológia... Míg a lépcsőn kaptatok haza­felé, az jár az eszemben, hogy nem hosszabbította e meg valahol egy súlyos beteg szenvedését ez az epi­zód? előre az egész gyülekezet ügyét, mi­ként lehetnek világiak a lelkészek munkatársává, illetve hogyan vál­lalhatja valaki felelős keresztyénsé- gét és egyházi tisztségét világi mun­kahelyén. Mindkét előteijesztéshez sok-sok hozzászólás és kérdés kap­csolódott: érezni lehetett, hogy a jelenlevő presbitereket mennyire égeti az egyház ügyéért érzett fele­lősség. A sok bizonyságtétel és kér­désfelvetés azt is mutatta, milyen nagy igény van a gyülekezetek tag­jaiban ilyen fórumokra. Jó volt egy­más gondjaival és örömeivel megis­merkedni, jó volt a másiktól tanul­ni. A szép számú résztvevősereg - amelynek megvendégeléséről az an­gyalföldi gyülekezet gondoskodott - nemcsak örömmel tért vissza a gyülekezeti hétköznapokba, hanem azzal a szilárd reménységgel is, hogy a jövőben az ilyen jellegű ta­lálkozások rendszeresek lesznek.-y­ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1087. augusztus 23-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 7. Ha­fenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Gáncs Aladár, du. 6. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Fabiny Tamás. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. Zugló de. 11. Kerepesi út 69. de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Vető István. Frangepán u. 43. de. 8. Vető István. Vád út 129. de. negyed 10. Vető István. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Sorok­sár-Újtelep de. fel 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bizik László. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cínkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter Rá­kosbegy de. 9. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Rákoscsaba de. 9. Kósa László. Rákosliget de. II. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Weltler Ödön, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Hegyi Péter. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsa y Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Donáth László, de. II. (úrv.) Donáth László, du. fél 7. Kőszeghy Tamás. Pesthi- degkút de. fél 11. Kőszeghy Tamás. Modort o. de. fél 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Scholz László, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Budafok de. 11. Rőzse Ist­ván. Budaörs de. 9. Rőzse István. Törökbá­lint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. a Balaton mellett 1987. augusztus 23-án Balatonakali de. fél 10. Balatonalmádi (Bajcsy Zs. u. 25.) du. 4. Balatonföred (refor­mátus templom) de. 8. Balatonszárszó (ref. papiak) de. 8. Balatonszemes (Fő u. 32.) du. 2. Fonyód (protestáns templom) du. 4. Ka- pernaum (Gyenesdiás, Béke u. 57.) du. fél 3. Keszthely (Deák F. u. 20.) de. 11. (úrv.). Siófok (Gyülekezeti ház, Fő u. 93.) de. 11. Tapolca (protestáns templom, Darányi u. 1.) de. fel 9. Veszprém de. 10. Szentháromság ünnepe utáni 10. va­sárnapon az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: lKor 12,1-11; az igehirdetés alapigéje: Jn 8,21-30. EVANGÉLIKUS. ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1987. szeptember 6-án vasárnap reggel 7,05 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: dr. Fabiny Ti­bor teológiai tanár, Budapest. Kicsi a világ Még májusban történt, a nemeské­ri napon. Szabadba özönlött a ha­talmas műemlék templomot zsúfo­lásig megtöltő tömeg. Lelkesedés pírja égett az arcokon. Sokan érez­ték úgy, hogy ezen az ünnepélyen megizmosodott egyházunk jöven­dőjébe vetett, igencsak tántorgó hitük. Nem siettek hazafelé sem a helybeliek, sem a „vidékiek”. Be­szélgető csoportok alakultak. Töb­ben ismerősökre, barátokra va­dásztak a templom előtt - gazdag eredménnyel. Sok kézfogás, ölelés, baráti sza­vak váltása után feltűnt nekem egy férfiú - papi civilben aki energi­kus léptekkel járt fel-alá, időnként meg-megállva, beszélgetve. Hatá­rozott mozdulatai ismerősnek tet­szettek nekem. Szembefordult ve­lem, megláttam arcát, erélyt sugár­zó tekintetét. Hát persze, hogy is­merős. Több annál: jóbarát. Együtt szigorlatoztunk annak ide­jén a soproni teológiai fakultáson és már évtizedek óta nem találkoz­tunk. Megindultunk egymás felé - baráti ölelésre. Bemutattam gyülekezetünk né­hány tagját, köztük két fiatal értel­miségi leányt, akiket mindjárt meg is dicsért az ünnepségen való rész­vételükért. Beszélgetésünket né­hány ismeretlen férfi akasztotta meg, akik az „idevalósi” lelkész után tudakozódtak, mivel szeret­nék megtekintei az immár bezárt' templomot. Barátom körültekin­tett és kinyújtott karjával tüstént irányt mutatott.- Ott van, akit keresnek, ő tud­ja, hol a templomkulcs. Elindultak a jelzett irányba. Egyikük még visszafordult bará­tom felé.- Biztosan maguk is idevaló­siak, a környékre. Tisztelendő úr hol szolgál?- Buffalóban - hangzott az igaz­ságnak megfelelő rövid válasz. Az érdeklődőnek leesett az álla; csak nézett-nézett tanácstalanul. Kisvártatva nagyot nyelt és fojtott hangon megszólalt.- Hát... tényleg kicsi a világ. ...kápolnai Presbiteri találkozó Budapesten tí&t W HÍREK IIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM Ä fia■!% iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Lund (KNA) Vita a temetésekről Svédországban II. János Pál pápa levelet írt a Lutherá­nus,Világszövetség fennállása 40. évfor­dulója alkalmából Gunnar Stálsett fő­titkárnak a svédországi Lundba, mely­ben sürgette az egyházakat, hogy közö­sen igyekezzenek csillapítani „világunk nyilvánvaló lelki éhségét". Evangéliku­sok és katolikusok tegyenek meg min­dent egységük erősítésére. Az emberi­ség a harmadik évezred küszöbén „új evangelizálásra” szorul. Az egymástól különváltan élő keresztyének csak el­lentmondásos tanúságot tudnak tenni - írja a pápa. Willebrands bíboros, a lundi ülésen fájlalta, hogy katolikusok és evangéli­kusok között még nincs teljes közös­ség hitben és nincs kellő kiengesztelő- dés, bár a zsinat óta igen előrehaladt az ökumenikus dialógus. A teológiai párbeszédet még él kell mélyíteni, hogy igazi keresztény egységre jus­sunk. Stálsett főtitkár az ünnepi ülsen az evangélizálás sürgető feladatairól szólt. Az egyháznak reagálnia kell ar­ra a tényre, hogy a templompadok üresek, és ugyanakkor az emberek spi- ritualitás utáni vágya egyre nő. A nor­vég teológus szerint a Lutheránus Vi­lágszövetség célja Jézus követése külö­nösen a béke, emberi méltóság és em­beri jogok előmozdításában. (M. K.) | Ha egy svéd meghal és egyházkerüle­tében temetik el, akkor gyülekezete vi­seli a temetési költségeket. Ha valakit azonban másutt temetnek el, akkor a családnak esetleg igen sok pénzébe ke­rül a temetés. Most azonban sok gyüle­kezet elhatározta, hogy változtat ezen a helyzeten és úgy intézkedett, hogy vállalja a költségeket akkor is, ha má­sutt van a temetés. Ezenkívül állandó díjakat is állapíta­nak meg. Télen Svédországban nagyon hideg van, s a kőkeményre fagyott földben drágább egy sir megásása, mint nyáron, amikor ez félórás munka. A temetési -költségek a hátramara­dottaknak sokszor komoly gondot okoznak, még akkor is, ha a gyüleke­zet segítséget nyújt. Kevés olyan biz­tosító van, mely az összes »költséget fedezné. Egy vállalat igazgatója, Anders Sah- lin, közölte, hogy cége olyan koporsót készített, mely olcsó és minden esztéti­kai és gyakorlati követelménynek ele­get tesz. A temetkezési vállalkozók azonban nem vásárolják és nem ajánl­ják, mert túl olcsó, s még százszázalé­kos haszonkulcs mellett is, keveset ke­reshetnek rajta. Számos egyházi ember tiltakozott az olyan gyakorlat ellen, mely azokból az emberekből akar hasznot húzni, akik családjuk egyik tagját veszítették el. (lwi - RA) HAZAI ESEMÉNYEK Lelkész! állást hirdet a szekszárdi gyülekezet, nyugdíjazás folytán megüresedett anyagyülekezeti lel- készi állására. Javadalom az orszá­gos átlagot követi. Fűtés hagyomá­nyos. Jelentkezés: A Déli Egyház- kerület püspöki hivatalában. Augusztus 30-án délután 7 órakor DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Kovács Endre Bach, Mendelssohn és Guilmant műveket orgonái Thomas Reuter, a bécsi Luther templom orgonistája augusztus 23-án V«7 órai . kezdettel a budapesti Mátyás templomban tart orgona hangversenyt. Műsorán Bach és francia mesterek művei szerepelnek. A belépés díjtalan. Dunaegyháza A dunaegyházi gyülekezet felügyelő­je, Dudla Imre és gondnoka, Horváth István, augusztus 2-án istentisztelet ke­retében, testvéri szavakkal, virággal, ajándékkal köszöntötte Szabó István lelkészt és hitvesét abból az alkalom­ból, hogy 15 éve szolgálnak a gyüleke­zetben. hasonló céllal alakult és működő egy­házi közösségek is teret kapnak, tevé­kenységük bemutatására. Vidéki résztvevőknek augusztus 28- án 12 órától augusztus 30-án 12 óráig a Népstadion és Intézményei térítés- mentesen kempinghelyet biztosit a Népstadion X., Fehér út 5. szám alatti sporttelepen. Halálozás Nagy Endre gyémántdiplomás tanár, a Soproni Evangélikus Lyceum volt tanára 1987. július 10-én, 88 éves korá­ban Budapesten elhunyt. Temetése 1987. augusztus 1-jén volt, a soproni evangélikus temetőben. „Ama nemes harcot meghárcöltam, fu­tásomat elvégeztem, a hitet megtartot­tam.” 2Tim 4,7) Főiskolás lány Budapesten albérletet keres Doberdó út (III. kér) környékén. Cím: Szán­tó János, 9171 Győrujfalu, Mártírok utca 37. Harangok villamosítását, javítását húzó­mágnessel, 5 év garanciával vállalom. Ba­logh Ádám 1039. Budapest, Sarkadi út 8. Telefon: 872-499 Fehér hímzéssel batiszt függönyt és térítőt vásárolnék, valamint Singer (süllyesztett) varrógépet is. T.: 467-154 Rendszeresen bevásárolnék és takaríta­nék, + kevés pénzt fizetnék albérleti szobáért (fürdőszoba-, konyhahasználattal) idős né­ninél, bácsinál. 20 éves fiatalember vagyok. „Belvárosban” jeligére a kiadóhivatalban. Farád „Zenés istentisztelet” volt a farádi ev. templomban a „Hirosima nap” al­kalmából. Markovics Erika operasza­kos végzős hallgató alkalomhoz illő énekszámokkal, Szűcs Gábor főiskolás orgonamuzsikával szolgált a szépszá­mú gyülekezetnek. Budapest Az emberi kapcsolatok harmoniku­sabb alakulását is elősegíti az Országos Egészségügyi Intézet augusztus 29-i programja a CSALÁDI FESZTIVÁL Helyszíne: a Népstadion Szobor­kertje. Déli 1 órától este 7 óráig testi­szellemi frissességet, erőnlétet, egész­ségmegőrzést szolgáló rendezvények sora teszi színessé az eseményt. Szülök és gyermekeik, rokonok, barátok, hí­vek közös élménnyel gazdagodhatnak a sportbemutatókon, vetélkedőkön, közönségtalálkozókon. A sportra- mozgásra-felüdülésre vágyók önma­guk is bekapcsolódhatnak az ügyességi és sportprogramokba. A „hogyan él­jünk egészségesebben?” kérdésre vá­laszt keresők; életvezetési, orvosi, pszi­chológiai természetű gondjaikkal szak­értőkhöz fordulhatnak. A káros szen­vedélyektől szabadulni, az ésszerűb- ben-korszerűbben táplálkozni szándé­kozókat i$ tanácsadók vátják. A csalá­dok háztartását, gazdálkodását árube­mutató és vásár segíti. A Családi Fesztivál egészségvéde­lemmel foglalkozó egyesületek, szerve­zetek, mozgalmak, s természetesen a Nő részére albérlet kiadó. Érdeklődni tele­fonon 498-554 este 18—20-ig. Esküvőkről, keresztelőkről VIDEO ren­delhető. 9-től 12-ig 184-083, levélben: 1041 Budapest, Deák F. u. 9. UNIFOTO Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LASZLÚ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedó Üzem (877057/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 87.60088 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesltó postahivatalnál, a hlrlapkézbesitöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapetöfizetésl és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom