Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-05-25 / 21. szám

Evangélikus Elet 1986. május 25. Tanítása Istenhit és tiszta erkölcsiség „Ne vigy minket a kísértésbe” A mindennapi élet ezernyi példá­val igazolja, hogy kísértések kö­zött élünk. Nincs senki, aki elke­rülhetné, és olyan sincs, aki meg­szüntethetné. Jézus sem kerülhette el, és Isten sem szünteti meg. Az emberi élet velejárója - mint a leve­gő, a kenyér, a munka, a gond, a betegség. Csak a halállal szűnik meg. Realitás. Olyan valóság, amelyben igazi értékek vesznek el: Istenré hagyatkozás, emberi hor­dozás, becsületesség, reménység, öröm. Amikor ránk tör, mindent visszájára fordít, lerombol és szét­szakít. Mélységbe kerülünk. Olyan szakadékba, ahol az élet már nem drága ajándék, amiért hálát adni érdemes, hanem büntetés, ami lá­zongást szül. Nem kincs, amelyét féltve őrizni kell, hanem nyűg, amitől szabadulni szeretnénk. Nem örömök forrása, amely lendí­tő erő, hanem teher, ami elviselhe­tetlenül nehéz. Nem a szolgálatra és a szeretetre, a magam és mások boldogítására alkalom, hanem az önzésre, a bűnre, a „szétszórásra” lehetőség. Naponta szembe kell néznünk vele! Harc ez a szembené­zés! Egész embert igénybe vevő küzdelem Isten irgalmasságának megtapasztalásáért, önmagunkat és a másikat is vállaló szeretet megmaradásáért, a szépnek és a jónak megőrzéséért, - az örök élet ' reménységéért. A Miatyánk hato­dik kérése kiáltás: Istenem, Segíts ebben a küzdelemben, - mert Nél­küled biztosan elbukom! De báto­rítás is: Testvér, fel ne add! Olyan mennyei Atyánk van, Aki nem akarja, hogy a kísértések legyűrje­nek! Nem is hagyott támasz nél­kül: Fiát ajándékozta segítségül. Ha valamikor, akkor éppen az élet-kísértések között kapaszkod­hatunk ebbe az igazi realitásba, hogy Krisztus értünk is legyőzte a Kísértőt, értünk is meghalt a ke­reszten, értünk is imádkozik ma is, Lelke minket is erősít. Szemet, ér­telmet, szívet, nyitogat naponkénti imádságunknak ez a sorsa. Vele győzhetek..! Eszlényi László A celldömölki gyülekezet valamint a Vasi Egyházmegye nevében Nagy László é Nagyné Ferenczi Erzsébet lelkészek, valamint Berzsenyi Miklós felügyelő koszorúznak MEGEMLÉKEZÉS BERZSENYI DÁNIELRŐL (Folytatás az 1. oldalról) A Celldömölki Egyesített Városi Énekkar hogy Sülé Ferenc karnagy kü­lön erre az alkalomra egy szép hangzású kánont komponált. A Lutheránia Énekkar a tőle megszokott magas színvona­lon Weltler Jenő kárnagy veze­tésével, valamint Trajtler Gá­bor orgonaművész kíséretével Händel, Bach, és Gárdonyi művet adott elő. Emléktábla leleplezés Berzsenyi Dániel emlékét megőrzendőén az ünnepi meg­emlékezést követően a költőre, a gondolkodóra, az igaz em­berre való emlékezésképpen le­leplezésére került az evangéli­kus gyülekezet emléktáblája. Berzsenyi miénk - mondotta a leleplezéskor Nagy püspök. Miénk, mert magyar, mert evangélikus - ez a hit formálta egyéniségét, mert a kemenesal- jai vidék fia. Őrizze ez az emléktábla em­lékét! A templom külső falán elhe­lyezett emléktáblánál koszorút helyezett el az Országos Evangé­likus Egyház, a Városi Tanács, a Vasi Egyházmegye és a celldö­mölki Evangélikus Gyülekezet. A gyülekezet, annak, presbité­riumának és lelkészeinek szere- tétét és törődését dicséri mind a gyülekezeti helyiségben eredeíi keresztelési, esketési anyaköny­vek alapján megrendezett Ber­Báliké Tamás szaval zsenyi kamarakiállítás, mind a terített asztalok, a népes gyüle­kezet iránt tanúsított egészna­pos vendégszeretet. l. A Miatyánk — ma BERZSENYI DÁNIEL , M* ft » ttMn»N»AK V» »HUI« *** j Kettős örömünnep Répcelakon T A megújult répcelaki templom A répcelak-csánigi és a kör­nyékből összesereglett evangéliku­sok az „örvendezés vasárnapján” Isten gyülekezetépítő, megőrző, életújító munkájáért adhattak há­lát a megújított répcelaki temp­lomban. Kettős örömünnepre ér­kezett ide feleségével dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke, hogy a hálaadó istentisz­teleten Isten igéjét hirdesse. Osz­toztak a gyülekezet örömében, hi­szen a megszépült templomban ik­tatta be szolgálatába Fehér Károly, a Vasi Egyházmegye esperese, Zó­lyomi Mátyást, a Répcelak-Csáni- gi gyülekezet egyhangúlag megvá­lasztott, új lelkészét. A keskeny útról szóló jézusi példá­zat (Mt 7,13-14) alapján hangzott áz ige üzenete. Püspökünk emlékez­tetett igehirdetésében a reformáció korában keletkezett, sok viszontag­ságot megélt gyülekezet múltjára. Mindenekelőtt azonban arra muta­tott rá, hogy mit mond Isten a temp­lom és gyülekezet jövendő sorsáról, mikor jár a gyülekezet az élet útján? A házba a kapun keresztül jutunk - mondotta. Biblia szerint a teljes életre, az örök életre bejutni a szív bizodalma, hit kapuján át lehet. A templomot sem csak földi alapok hordozzák, hanem a hit fundamen­tumára is épül. Jövendőjeis úgy lesz, ha a gyülekezet naponként újra be­lép a Mt kapuján. Hinni, rábízni magunkat Istenre, nem könnyű; de ez a keresztyén élet alfája és ómegája. A fiatal lelkész életében is ez legfon­tosabb: félelem nélkül letenni Isten kezébe szolgálatát, és megmaradni a hitben. A keresztyén gyülekezet útja is a Mt és a föltétien szeretet útja; ezen járva az életük másokért odaál­dozott életté lesz. Hajlék, ahol a benne imádkozok szeretik egymást, könnyet törölnek, beteget látogat­nak. Jézus útja a szeretet útja. önfel­áldozó szeretettel szolgáljon a fiatal pásztor iS, mert aki szétosztja önma­gát, megismeri az élet teljességét. így hívott az ige mindannyiunkat a Mt kapuján való belépésre, a szeretet ösvényén járásra! Ezután a lelkész-beiktatásra ke­rült sor, majd az úrvacsorái asztal vendégei lehettünk, megtapasztal­va annak valóságát, hogy a Mtben és szeretetben egyedül Jézus teste és vére tart és újít meg bennünket! A közgyűlésen a gyülekezet fel­ügyelője Csák Tamás mondott kö­szönő szavakat az igeMrdetésért, a fiatal lelkészért, akit szeretnek, be­csülnek. Szabó István egyházme­gyei felügyelő kifejezte örömét, hogy a külső elMvás mellett belső, az Űrtói való elMvás tanúi is lehe­tünk. Fehér Károly esperes szavai­ból kicsendült, milyen nagy dolog, hogy az egyház életében isten ál­landó, folyamatos munkájának ré­szesei lehetünk. Hála legyen Istenr nek, hogy beállhatunk ebbe a vége­láthatatlan láncolatba; hála a most szolgálatba lépőért is. Bánfi Béla nagygeresdi lelkész a Vasi Lelkészi Munkaközösség nevében köszön­tötte Zólyomi Mátyást. Szót kért a gyülekezet nyugalomba vonult lelkésze, Smidéliusz Ernő is. Báto­rította fiatal .szolgatársát, hogy fá­radhatatlanul Mrdesse az öröm- Mrt, s türelmes legyen a reábízot- tak iránt. Az egyházkerület püspöke végül átadta az egész egyház köszönté­sét. A fiatal, lelkészt úgy ismerte meg, inint aki halk szavú és csön­des, de akinek hűségére, szereteted re eddig is számítani lehetett. Kó* vánta, hogy itt is így végezze a szolgálatot. Az áldáskívánó, meleg szavakat köszönve, az új lelkész a 25. Zsol­tárból idézett: „Szemem állandóan az Úrra néz”! Meghatottan vallott arról, hogy csodálattal, várakozás­sal, vágyakozással és reménységgel néz az Úristenre. Reménysége az, hogy Aki eddig hű pásztorként ve­zette, az együtt vezeti az összegyűl­teket az örök hajlék felé. Azúr 1986. évében, Jubilate va­sárnapján így adott hálát szívből jövően megújult templomáért és az új lelkészért a Répcelak-csánigi gyülekezet. Deméné Smidéliusz Katalin && Haan Lajos • Akadémikus • Szabadságharcos 61TI 161x616 1818-ban született Sámsonházán, a millenneumot már nem érte meg, 1891- ben, 95 éve halt meg, Békéscsabán. Élete tevékeny, napjainkig ható. Ma, amikor a helytörténetírás reneszánszát éli, Haan Lajosban a magyar helytörténelirás egyik atyját tiszteljük. Ezt bizonyítja azon tény is, hogy halála után több nem­zedékkel még 1968-ban is békéscsabai helyi monográfia jelent meg munkássá­gáról, szemelvényekkel írásairól, békés­csabai történeti-néprajz emlékekről. Alapiskoláit Mezőberényben, a böl­cseletet, teológiát Epeijesen, majd Jé­nában végezte. Állomáshelyei ezután Selmecbánya, Nagylak, Békéscsaba. Rábízott nyájának igaz papja. 1848- ban nemzetőr, példát mutat híveinek, harcol a nemzeti függetlenségért és tár­sadalmi haladásért. Hamarosan meg­kezdi irodalmi ténykedését is, úgy is mint evangélikus pap, főjegyző s úgy is, mint történetíró. E tevékenységéért akadémikussá is választják. Az abszolutizmus alatt ország és egyház szabadságáért is küzd egyaránt. 1859-ben jelent meg a praktikus Idő­rendi táblája a protestantizmus történe­téhez. Egyúttal fellépett az erőszakolt ún. októberi pátens ellen. Mint történetíró is jelentősét alkot. 1866-ban lát napvilágot Magyar törté­nelmi tára. Foglalkozott Dürer magyar eredetével is. Igen érdekes adalék a magyar műve­lődés múltjából, hogy Jénában tartóz­kodván kijegyzetelte és sajtó alá ren­dezte a „Jena hungaricát", azaz a ma­gyar származású jénai egyetemi hallga­tók sokszázados névsorát. E névsor egyúttal élénken igazolja, miszerint a magyarság mostoha századaiban mű­velődésünk ugyan egyetem nélkül ál­lott, de fiaink, többek között a protes­táns ifjak, a külföldi tanulás fáradal­mait és nehézségeit vállalva, nagy számban igyekeztek a külhoni universi- tásokra, hogy hasznukra váljanak ma­gyar népüknek. Haan Lajos feleségét korán elragad­ta a halál. $zívbéli súlyos bánatát ak­ként ellensúlyozta, hogy mind nagyobb erővel dolgozott különböző munkáin, így írt népdalokat is. Közzétette a gyu­lai török bég magyar nyelvű korabeli levelét. Elemezte Békés megye III. Ká­roly alatti állapotait is. Akadémiai székfoglalójában Bél Mátyásról állapí­totta meg, hogy lángoló hazaszeretet fűtötte és bár „könnyen dolgozott, de sokszor javított”. Érdeme Haan Lajos­nak, hogy a Békés megyei magyar, szlovák, német lakosság között az egyetértést igyekezett erősíteni, szlo­vákra is lefordította Békés megye haj­dana c. könyvét. Kivált Békéscsaba története megírásában jeleskedett. „Célom nem egyéb - írta -, mint cse­kély emléket hagyjak magam után, mert amit feljegyzek, nehogy homály borítsa majd.” Békés földje templomai­ban az ének szerinte szólhat szlovákul, magyarul. Isten velünk. 1893-ban a Századokban Márki Sándor méltatta életművét. Az MTA megemlékezései sorában Zsilinszky Mihály írt búcsúszavakat. A magyar helytörténetírás munkáiból, módszeré­ből sokat meríthet a mai nemzedék is. Járy Péter------------------------------------------------------------------------------------­­Tú r mezei Erzsébet Pünkösd után Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt - ígéretek zenéje. Pünkösd előtt - esedezés, esengés. Pünkösd előtt - halk hajnali derengés. Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt - koldusszív tárulása. Csendesen várni - várni, hinni, kérni! Aztán - boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után - szent égi erőt-vetten, pünkösd után - Lélekkel telítetten pünkösd után - bátor tanúvá lenni, pünkösd után - szolgálni, égni tenni, pünkösd után régit kárnak ítélni: Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után - adni, adni, adni! V _________________________________________________J Európai ifjúsági lelkészek konferenciája Budapesten A Keresztyén Diákszö­vetség (WSCF) a Magyar- országi Egyházak ökume­nikus Tanácsának meghí­vására Budapesten rendezi meg az Egyetemi és Ifjúsá­gi Lelkészek európai kon­ferenciáját. Az ötnapos konferencián közel kilenc­ven lelkész vesz részt tizen­hét európai országból. A főtémát: „Elidegenedés és szabadulás” - mind a teológia, mind pedig a marximus szemszögéből kívánják megvitatni és megtalálni azokat az uta­kat, amlyek - elsősorban a fiatalok életében - az elide­genedés szerteágazó káros jelenségei ellenében a sze­mélyes, társadalmi, politi­kai és egyházi életben a fe­lelősségvállaláshoz és sza­bad, céltudatos életvitelhez vezetnek. ■ Beszámolnak és tapasztalatot cserélnek a fiatalok között végzett munka tapasztalatairól. Lehetőség nyílik majd a magyarországi egyházak életének és sokféle munká­jának megismerésére is. A hazánkban folyó keresz­tyén-marxista párbeszéd tapasztalatairól és eredmé­nyeiről is szó lesz. A ma­gyar előadók között dr. Nagy Gyula evangélikus püspök, dr. Lukács József akadémikus, a Világosság című folyóirat főszerkesz­tője, dr. Andorka Rudolf szociológus, egyetemi ta­nár szerepel, többek kö­zött. A konferenciát a zug­lói evangélikus gyülekezet termében és templomában, valamint az Evangélikus Teológiai Akadémia né­hány termében tartják. Részt vesz a találkozón a keresztyén Diákszövetség több vezetője is. Szeretettel köszöntjük hazánkban kedves vendé­geinket! Sz. Z. 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom