Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-12 / 2. szám
I « ÖKUMENIKUS IMAHÉT \ • - / 1986.)= január 19.-január 26-ig Legyünk eggyé a bizonyságtételben! Evangélikus Élet 19S6. január 19. Január 23. Csütörtök BIZONYSÁGTÉTEL GYŰLÖLETET LEBÍRÓ SZERETETTEL Igék: lMóz 50,15-21; Kol 3,12-17; Zsolt 85; . Lk 9,49-56 Az emberek még soha nem kerültek olyan közel egymáshoz a tudományos és technikai fejlődés révén, mint ma, és talán még soha nem osztotta meg annyiféle ellenséges indulat, mint ma. Sajnos, mindehhez még a vallási engesztelhetetlenség is hozzájárul. Sok esetben keresztyének sem tudnak vélt vagy igazi sérelmeik miatt elfogulatlanul, jó szívvel gondolni másokra, és együttműködni velük. Pedig ha az Isten az ellenünk elkövetett rosszat is a javunkra tudja fordítani, mi miért nem tudunk megbocsátani? (lMóz 50,15-21) A gyűlölet mégoszt, /a szeretet összekapcsol. De a szeretetnek konkréttá kell válnia az egymás elviselésében, az egymás ellen elkövetett bűnök megbocsátásában. Akik Jézust szeretik, „öltsék fel” magukra az ő magatartását. Ne vegyük természetesnek keresztyének között a gyanakvást, megnem- értést, megkülönböztetést (Kol \ 12-17). Imádkozzunk! Adjunk bálát a mi mennyei Atyánknak, mert csak pillanatig tart haragja, és örökké jóakarata. Köszönjük meg Neki azokat, akik megbocsátó szeretettel hordoznak el minket. Áldjuk Őt, aki a szerete- tet erősebbé tette a gyűlöletnél. Valljuk meg, hogy a mi kapcsolatainkat is sérelmeink határozzák meg, és sok még az engesztelhetetlenség gyülekezeten belül és az egyházak között is. Keseredjen meg a szívünk amiatt, hogy nem adtunk példát a kiengesztelődésre a világnak. Könyörögjünk ma különösképpen is az egyház egységéért, szere-1 tétből fakadó szolidaritásáért a szenvedők iránt, főként a világnak azon a pontjain, amelyeket a nemzeti, faji, vallási gyűlölködés tesz tönkre. Kérjük Istent, hogy segítsen a megértő és megbocsátó szeretet erejével áthidalni a család válságait, nemzedékek ellentéteit. Január 24. Péntek BIZONYSÁGTÉTEL AZ EMBERI MÉLTÓSÁG VÉDELMÉBEN Igék: lMóz l,26-31b; Gál 3,26-29; Zsolt 8; Lk 10,30-37 Isten az embert saját képére teremtette, s ezzel minden teremtménye közül a legnagyobb méltósággal ruházta fel. Jézus a legmélyebbre süllyedt embert is olyan pótolhatatlan értéknek tekintette, akit önfeláldozó szeretettel szeretnie kell, és nem megaláznia. A ke- resztyénség mintha elfeledkezett volna, az írás igazságának erről az oldaláról, és nem tett meg mindent azért, hogy senkit se tekintsenek kihasználható eszköznék, leírható selejtnek, alsóbbrendű lénynek. (lMóz 1,26—31b). Az emberi méltóságnak megtip- rása mindenfajta diszkrimináció, amikor valakit faji, nemzetiségi, nemi vagy szociális okokból hátrányos helyzetbe kényszerítenek. S az igazán szomorú, hogy ez még keresztyének között is előfordul. Pedig nekik Krisztusban Tel kellene ismerniük minden ember alapvető egyenértékűségét a teremtés és a megváltás jogán (Gál 3,26-29). Imádkozzunk! * Adjunk hálát Istennek azért, hogy bűnös voltunk ellenére elfogad bennünket és inkább Fiát küldte a keresztre, csakhogy megnyerhessen minket. Köszönjük meg, hogy néhány évtizede az emberiség már érzékenyebben reagál az emberi méltóság meggyalázására. Valljuk meg, hogy keresztyén körökben kevés szó esik az ember méltóságáról. Tartsunk bűnbánatot amiatt, hogy közöttünk is van sok megalázott ember, de olyan is, aki másokat megaláz. Bánjuk meg szívünk mélyéből, hogy nem mindig találtak védelmet a megalázottak az egyház részéről. Könyörögjünk azért, hogy az emberi méltóságot sértő, minden megkülönböztetés tűnjön el az emberiség életéből. Segítse Isten az egyházakat olyan egységre, amelyben egyik sent akar a másik fölé kerekedni, s amelyben egyik sem akarja kioktatni a másikat, hanem kész tanulni és gazdagodni a másik értékei által. Január 25. Szombat BIZONYSÁGTÉTEL AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS A BÉKE ÉRDEKÉBEN Igék: . Ézs 32,15-18; Fii 4,6-9; Zsolt 72,1-2:12-14; Ml 25,31-46 Sók feszültséggel terhes világunkban nem lehet már „biztonságos lakóhelyet” találni, ahol „gondtalan nyugalomban” élhetnénk. A megoldatlan kérdések miatt bármelyik pillanatban a mindent elpusztító atomkatasztrófa az értelmetlen végső megoldást jelentheti. Egy felmérés szerint már / az alig nyiladozó gyermeki lelkek számára is ez a lehetőség az első számú rettenet. A próféta úgy látja, hogy csak az igazságosság hozhat békét, mert a sok igazságtalanság a feszültségek forrása, amelyekből azután újra csak igazságtalanságok sora keletkezik. (Ézs 32,15-18). A hívő keresztyén sem vonhatja ki magát a feszültségek hatása alól. De szorongásai oldódnak, ha „imádság és könyörgés” alkalmával bizalommal viszi kéréseit a mennyi Atya elé, akiről tudja, hogy nem veszíti szeme elől gyermekeit. Ebből olyan békesség fakad, amely megóv a reménytelenségtől, a pánikbaeséstől, ellenben a feladatok bátor vállalására késztet. Ez a békesség nem tesz közömbössé minket az emberiség sorsa iránt, mert megőriz a Jézus Krisztusban. Vagyis félelem nélkül teletjük azt, amire Jézus indít minket (Fii 4,6-9). Imádkozzunk! Adjunk bálát Istennek hosszú tűréséért, amellyel mindeddig megóvta a világot és benne minket a legszörnyűbb katasztrófától. Köszönjük me| neki a bűnbocsátó szeretetéből merített békességet. Áldjuk Ót azért a reménységért, hogy a Krisztussal összhangban végzett munka, az áldozatos szeretet fáradozása sohasem hiábavaló. Valljuk meg, hogy a keresztyén- ség olyan sokszor közömbös volt az emberiséget megnyomorító igazságtalanságokkal és kizsákmányolással szemben. Lássuk be, hogy önzésből, megalkuvásból hajlamosak voltunk lemondani a felelős szeretet gyakorlásáról. Könyörögjünk Hrüszosztomosz egyházatya liturgiája szerint „az egész világ békességéért, Isten egész egyházának jó előmeneteléért, a mindenség egységéért”. Ezen az estén vigyük Isten színe elé azokat az egyházakat a harmadik világból, amelyek a legtöbbet szenvednek az elmaradottság és az ínség miatt. Adjon az Úr segítőkész sze- retetet irántuk, mindnyájunk szívébe. Január 26. Vasárnap ÚRVACSORA: FELHÍVÁS AZ EGYSÉG MEGVÁLLÁSÁRA Igék: Ézs 25,6-9; lKor 11,17-34; Zsolt 133; Jn 13,1-17 ""Boldog lakoma- ar bőség asztala-*' nál< ahonnan önökre száműzve van minden szomorúság, mert maga az Úr töröl le minden könnyet a meghívottak arcáról! Hányszor vigasztalta magát Isten nehéz sorsú ószövetségi népe a jövőnek ezzel a szívet melengető képével, s hányszor került ez a kép a szinte karnyújtásnyi távolságról elérhetetlen mesz- szeségbe! Isten újszövetségi népe sincs még a vándorút végén, de már útközben behívja őt az ő Ura, hogy leültesse ünnepi asztalához, és gazdagon megvendégelje áldozatának ajándékaival. Most még ugyan bőven van miért szégyenkeznünk és szomorkodnunk, de a bűnbocsánat öröme, a szoros közösség az Úrral és egymással vigasztaló elöízét és zálogát nyújtja az eljövendő teljességnek (Ézs 25,6-9). Valamikor az úrvacsora összeV, fonódott a szeretetlakomával, az agapéval. Most nyilvánvalóan elkülönül az Úr által nyújtott eledel attól, amivel mi vendégelhetjük meg egymást. Helyzetünkből, természetünkből, hagyományainkból fakadóan sok különbség van közöttünk, de ahol Urunk a vendéglátó, ott ugyanabból a táplálékból részesedünk mindannyian, ugyanazzal a kegyelemmel erösíttetik meg a szív (lKor 11,17-34). Imádkozzunk! Adjunk bálát Urunk jóságáért, aki kereszten szerzett javaival táplálja és erősíti úton levő népét, míg a végső és el nem múló boldog együttlétbe meg nem érkezik. 1Valljuk meg, hogy az úrvacsorái közösség még mindig nem formált át minket annyira, hogy fenntartás nélkül el tudjuk fogadni, és a kölcsönös szolgálat révén meg tudjuk gazdagítani egymást. Könyörögjünk a közös úrvacsoravételben is kifejeződő teljes egységért, hitért, amely Krisztus szavára építve mer a láthatóról a láthatatlanokra tekinteni, szeretetért, amely kész szolgálni minden rászorulónak, és örvendező reménységért, amely várja Krisztusnak és népének kiteljesedő közösségét. •Ö--RÖL #-RA „Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Ür, dicsősége meglátszik rajtad.” Ézs 60,2 vasárnap „Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam. Meghallotta hangomat.” (Zsolt 18,7 - Jn 16,26-27 - Mt 17,1-9 - Zs 76) Sokszor úgy véljük imádságaink pusztába kiáltott szavak, vagy legjobb esetben olyanok mint a tihanyi visszhang. Gondoljunk ilyenkor arra és ne feledkezzünk meg róla, hányszor mondtuk már felszabadult örömmel „meghallotta hangomat az Úr”. . hétfő - „Van-e olyan ember, aki életben maradhat és nem lát halált, aki megmenekülhet a holtak hazájától?” Zs 89,49 (Jn 5,25 - 2Móz 34,29-35 - Zsid 9,11-15) A zsoltáros kérdésére gondolkodás nélkül válaszolhatjuk, nincs. De ugyanakkor bennünk lehet a bizonyosság és bátran vallhatjuk: Az Úr feltámadt, valóban feltámadt. S húsvét fényében életünk végére is más szemmel nézhetünk, más szívvel gondolhatunk. kedd - „És láttam a megnyílt eget: íme egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol.” Jel 19,11 (Jób 34,12 - 2Kor 3,12-18 - Zsid 9,16-28) A látomások mindig sokkal többet és jóval kevesebbet mondanak el, mint a valóság. Jézus hűségéről a kereszt a legbeszédesebb valóság. Igaz voltáról pedig az hogy él, és Lelke által ma is értünk harcol s küzd az ős ellenséggel. SZERDA - „Trónod mindörökké megmarad, királyi pálcád igazság pálcája” Zs 45,7 (Jel 11,17- 2Móz 13,20-22 - Zsid 10,1-18) Életünk tucatnyi hatalom erőterében folyik. S akarva- f akaratlan ezekhez igazodnak lépteink. Döntő-e életedben „az örökkévaló trón, s engeded-e az Ő igazsága szerint vezérelni napjaid? CSÜTÖRTÖK - „Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.” Jn 1,4 (Ézs 49,6 - ApCsel 26,1-3. 12-23 - Zsid 10,19-25) Egy szupernóva robbant karácsonykor. Nem az égen, hanem itt*a földön. Új élet ragyogó fényével, világosságával elárasztva bolygónkat, minket embereket. A bennünk hol jobban, hol kevésbé pislákoló életet örök, szüntelenül sugárzó fénnyel akarta és akarja megajándékozni, átformálni életedet. Elfogadod? Vagy jobban érzed magad a félhomályban? péntek - „Az Isten ajándékai és elhívása, visz- szavonhatatlanok.” Róm 11,29 (5Móz 28,10 - 2Pt 1,16-21 - Zsid 10,26-31) Keserű órákban még Isten ajándékait is elutasítjuk durcás gyerek módjára, mondván: Nem kell. Érthetetlennek tartva az ő akaratát, szándékát velünk. Elhívásával mit sem törődve tovább állunk. Ne feledjük, tévelygéseink ellenére magáénak tart minket mindvégig. SZOMBAT - „Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.” Jn 10,29 (Jer 14,21 - Mt 16,24-28 - Zsid 10,32-39) Kísértések özöne bombázza szüntelenül testünket, lelkünket. Minden másodperc közelebb hozza félelmetes ellenségünket, a halált. Mindezek ellenére Jézus szava ígéret és örömhír számunkra. Mert akit mi is Atyánknak vallhatunk, nagyobb mindennél s kezébe tudjuk magunkat. Smidéliusz Zoltán ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. Január 19-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. (úrv.) Muntag Andomé, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andomé. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. t'I.Rédgy.Pál. Kőbánya de. 10. Vető ipla^y^jdaP^ter ^33. de. jel 12. Vető iélá. Zugló de. II. (urv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss And rás, du. 4. szeretetvendégség: Túrmeze Erzsébet. Váci út 129. de. negyed IQ Bachorecz Katalin. Frangepán u. 43 de. 8. Bachorecz Katalin. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pin térné Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bony- nyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bony- nyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kőtemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa.László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gyula, du. 6. Szebik Imre. Toroc- kó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. Vámos József. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Buczolich Márta. Modori u. de. fél 10. Pesthideg- kút de. fél 11. Buczolich Márta. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rözse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Vízkereszt után utolsó vasárnap az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 17, 1-9; az igehirdetés alapigéje: Ézs 40, 3-11. MEGJELENT! Kutas Kálmán Egy emberélet verseskötet Kapható! Ára: 106,— Ft Megrendelhető, megvásárolható a Sajtóosztályon 1^1 UÍQFIf IMI niílLlX W'IJV w w Dán egyházi delegáció Csehszlovákiában A Dán Evangélikus Egyház képviselői, Wiberg roskildei, Lindt odensei püspök, valamint Paul Hansen, az LVSZ volt európa-titkára szeptember 14-22. között látogatást tettek a Szlovákiai és- a Sziléziai -Evangélikus- Egyháznál. Több gyülekezetben hirdettek igét, találköz'tak egyházi vezetőkkel és előadást tartottak lelkészek részére. (Tschechische Ökumenische Nachrichten - szp) Az LVSZ Német Nemzeti Bizottságának új titkára Käthe Mahn göttingeni szuperintendens. A 46 éves lelkésznő április 1-én veszi át hivatalát a Lutheránus Világszövetség NSZK-beli bizottságában. Käthe Mahn 1980-83 között a Hannoveri Evangélikus Egyháznál egyházfőtanácsosként az ökumenikus kérdések és az amerikai egyházakkal való kapcsolatok felelőse volt. A budapesti nagygyűlésen az LVSZ Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, (epd - szp) HAZAI ESEMENYEK Január 26-án délután 6 órakor DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Máté János orgonái Születés Balicza Iván salgótarjáni lelkészéknek 1985. szeptember 20-án Salgótarjánban Dóra nevű negyedik gyermekük született. Keresztelés Weltler Sándor nemescsói lelkésznek és feleségének, Torda Erikának 1985. szeptember 12-én első Gábor nevű gyermekük született. A gyermeket ünnepi istentisztelet keretében keresztelte meg Weltler Ödön ny. lelkész Nemes- csón 1985. október 6-án. „Élj törvény szerint, törekedj szeretetre és légy alázatos Isteneddel szemben” Mik 6,8. Özv. dr. Kováts Vilmosné, sz. Zoltán Erzsébet 1985. december 31-én hosz- szabb szenvedés után elhunyt, 93 esztendős korában. Az elhunytban a kiskőrösi gyülekezet Énekkarának alapítótagját, az akkori Nőegyesületnek erős oszlopát, a Fébé egyesület és annak Imaközösségének hűséges testvérét, a vasárnapi iskola egyik évtizedeken át volt buzgó vezetőjét veszítette el. Koporsója mellett * Ponicsán Imre ny. lelkész hirdette az örökélet igéjét. A gyülekezet Énekkara is szolgált Kiss Sándor ’ karmester vezetésével. „Nékem az élet Krisztus, a meghalás nyereség!” Apróhirdetés Toronysisakok kisebb javítását, festését azonos áron bárhol vállalom. Török Lajos kisiparos, 8800 Nagykanizsa, Varasdi út 45. Házassági évforduló Mórotz László és felesége Pálfy Lídia 4985 őszén Isten előtti hálával emlékezett meg házasságának 50. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a szeretteik körében kérték Isten áldását további életükre a beledi templomban. Halálozás Bárdost Jenő nyugalmazott evangélikus lelkész 1985. december 29-én, életének 76. évében meghalt. Temetése 1986. január 3-án Pápán volt. Az Újpesti Gyülekezet örökös felügyelője, Békési János, életének 80. évében, 1985. december 10-én csendesen elhunyt. Temetése az Újpest Megyeri temetőben Blázy Lajos gyülekezeti lelkész szolgálatával, nagy részvét mellett 1985. december 18-án volt. - „Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.”.(Dán 12,3.) Kiss László a szilsárkányi gyülekezet volt kántora 1985. dec. 17-én váratlanul elhunyt. Temetése dec. 19-én volt. A feltámadás reményében kísértük utolsó földi útjára. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. . Telefon: 142-074 1 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedó Üzem (867048/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás. 86.60063 PETŐFI Nyomba, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hirlapkézbesitő postahivatalnál, a hlrlapkézbesltöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál.(HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza!
