Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-06-08 / 23. szám
Evangélikus Élet i986. június 8. Várkonyi Péter külügyminiszter lelkészek békegyűlésén Május hónap kedves hagyományához tartozik a béke és barátság jegyében hitvallást tenni a jövőről, elkötelezettséget vállalni az életért. Ez történt május 8-án az Országházban. Társadalmunk minden felelősséget vállaló polgára - köztök a hivő emberek is - szembetalálják magukat napról napra holnapunkat meghatározó kérdésekkel. Úrrá lesz-e az ember maga alkotta technika eszközein, képes-e megálljt parancsolni önmagának az élet érdekében? E gondolatok jegyében került sor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ünnepélyes hangulatot kölcsönző aulájában Várkonyi Péter külügyminiszterünk előadására a béke hónap keretében, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, a Katolikus és az Egyházügyi Békebizottság rendezésében. A hallgatóság soraiban ott voltak a hazánkban élő egyházak és felekezetek vezető képviselői - köztük dr. Nagy Gyula püspök - és a gyülekezetek lelkészei. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott előadás elemezte a nemzetközi helyzetet, visszatekintve az 1974-ben aláírt helsinki egyezmény óta eltelt időszakra. Külügyminiszterünk hangsúlyozta, hogy az elhidegülés után új kezdeményezés az utóbbi esztendő közeledési szándéka. Nyugat-Európa országai az egyre erősödő kapcsolatok fenntartását szorgalmazzák. Hazánk jó viszonyra törekszik minden országgal, szívesen vállalja a béke fennmaradásáért a közvetítő szerepet. A fegyverkorlátozás és a leszerelés a járható út a jövőben. Nem megnyugtató az a javaslat, hogy Vs arányban csak védekező fegyvereket gyártsanak a hadiipar élen járó képviselői a nagyhatalmak országaiban, mivel az Vs arányú támadó fegyver sokszorosan elpusztíthatja az életet a földön. Az ellentéteket szító és a feszültséget növelő jelenségek ellenére háború nélkül, tárgyalások útján kell törekedni a vitás kérdések megoldására. Az emberiség békés holnapjáért elkötelezettségre indító előadás után a felszólalók a különböző egyházak békeszolgálatának fontosságát hangoztatták. Szebik Imre A Miatyánk — ma Tied a hatalom Valóban? Valóban övé a hatalom? Hiszen nem ezt látom az engem körülvevő világban és saját szűkebb környezetemben sem. A világ létét démoni hatalmak fenyegetik. Körülöttem az önmaguk vágyát mindenáron kivinni akaró emberek élnek. Micsoda hatalma van a pénznek! Milyen sötét erők működnek néha énbennem is! És pozitíve: micsoda hatalom rejlik a tudásban, technikában, a mai csodás gépekben és műszerekben! Kié a hatalom? Isten adja Aki a Miatyánkot imádkozza, az fölismerte, hogy minden hatalom az Úrtól származik. Ezért korlátozott időre szól és el kell számolni vele. Pilátus öntelten fenyegette Jézust, hogy van hatalma megfeszít- tetni. De az Úr Jézus válasza nyomán rádöbben felelősségére: „Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha fölülről nem adatott volna neked.” Aki nem arra használja a hatalmát, lehetőségeit, erejét, képességeit, amire kapta, arra szörnyű ítélet vár. Hiszen az Úré a hatalom. Hogy élek azzal, amit ebből rám bízott? Jézus hatalma Jézus hatalma mennyei hatalom. Az Atyától kapta. „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.” De Ő ezt nem tekintette ragadománynak, hanem a szeretetre és megbocsátásra használta föl. Nem folytatta azt, amit az ember elkezdett vele szemben. Ehhez kellett az erő a Hatalmasnak! A kereszten lett nyilvánvaló Jézus hatalma; Ahol gúnyolták vagy legjobb esetben szánták őt, mert azt hitték, hogy mindennek vége. Ott győzött a bűn, sátán és halál fölött. Helyettem meghalt, hogy én szabad legyek. Érettem föltámadt, hogy a szeretet és megbocsátás hatalmával fölruházhasson és küldhessen másokhoz. Mert csak ezáltal szakad meg a gyűlölet, bűn, ellenségeskedés láncolata a világban és két ember között is. Ehhez kell az erő igazán: hogy ne folytassam és ne viszonozzam az engem ért sérelmeket. Milyen jó, hogy a Leghatalmasabbhoz tartózhatom! Ha Ő az én | Uram és Barátom, akkor bizonyos lehetek felőle, hogy segít, megvéd és megerősít. Ha ez az isteni hatalom az életem alapja, akkor boldog ember vagyok. Szembeszállhatok a gonosszal, mert Valaki segít és erőt ad hozzá. Széli Bulcsú Beíratás vallásoktatásra A vallásoktatásról szóló 21/1957. (III. 24.) Korm. sz. rendelet és annak 39/1957. (MK. 5.) MM. számú végrehajtási utasítása alapján a Művelődési Minisztérium az 1986/87. tanévi vallásoktatásra történő beíratások időpontját az általános iskolákban és a gimnáziumokban 1986. júniús 18—19. napjaiban állapította meg. A hittanbeíratás az 1986-1987. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban Június 18-án (szerdán) 14.00-18.00 óráig június 19-én (csütörtökön) 8.00-13.00 óráig lesz. A tanulókat abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a rendes beíratást végezték. A beíratást az egyik szülő, illetve a gyábr at iskola igazgatója, vagy a beíratást végző pedagógus előtt szóban, vagy - meg nem jelenés esetén - írásban kérheti. Reményik Sándor Gyógyíts meg! Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Nézd: elszárad a fám, A testem-lelkem fája... De épek még a gyökerek talán. A tompa, tunya tespedés alatt, Gyökereimben: érzem magamat, és ott zsong millió melódiám. Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Hiszen - nem is éltem igazában. Csak úgy éltem, mint lepke a bábban, Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben: Rólam gondolt roppant gondolatod Torz árnyékaképpen. Egy kóbor szellő néha-néha • ' Valami balzsam illatot hozott. Akkor, megéreztem: ez az élet, S megéreztem a Te közelléted, - S maradtam mégis torz és átkozott. Én Istenem, gyógyíts meg engemet. Én szeretni és adni akarok: Egy harmatcseppért is - tengereket. S most tengereket látok felém jönni, és nem maradt egy könnyem - megköszönni. V _____________________l________________________/ La punk elmúlt számában a nagygeresdi gyülekezet ünnepéről írtunk. A felvételen, amely ott készült balról jobbra Fehér Károly esperes, dr. Nagy Gyula püspök és Bánfi Béla nagygeresdi lelkész látható. Az összefogásról Gyermekkoromba^ történt. Egy dolgos nap után csend borult falunkra. Mi is lepihentünk, s hamar elaludtunk. Nem sokáig nyugodhattunk, mert álmunkból felriasztott a félrevert harangok hangja és az emberek kiáltása, „Tűz van!” - hangzott az ébresztő. Gyorsan felöltöztünk, s vödrökkel és más eszközökkel mi is siettünk a közelünkben kigyulladt ház oltására. Sokan összefutottynk. Nagy volt a tűz, de még nagyobb az elszántságunk, hogy fékezzük, eloltsuk a tüzet. Szívós munkával, nagy fáradsággal és lankadatlan erővel végül is sikerült. Egyedül senki sem boldogult volna, de sokak összefogása eredményesnek bizonyult. Vészhelyzetekben gyakran ösz- szefognak az emberek. Egy-egy tűzvész, árvíz, természeti katasztrófa alkalmával a közös cselekvés nagyszerű példáival találkozha- * tunk. Tiszteletre méltó,' amit a pusztító földrengések (Mexikó, Kolumbia stb.) áldozatainak megsegítése érdekében tettek egyes emberek, szervezetek, országok. Az éhező afrikai népek megsegítésére is sokan összefogtak. Nagyon jelentős az a pénzösszeg, amely a világ különböző országaiban rendezett hangversenyeken gyűlt össze, s amelyből élelmiszereket vásárolhatnak és küldhetnek az éhezőknek. Az összefogásra nemcsak vészhelyzetekben van szükség, hanem az élet rendes menetében is, mert igaz a közmondás: Egységben az erő: Sem a legkisebb, sem a legnagyobb közösség nem nélkülözheti az összefogást. Széthull az a család, ahol a családtagok nem törődnek egymással, ahol mindenki azt teszi, ami neki tetszik, és figyelmen kívül hagyja a közös érdeket. Meggyengül, s előbb-utóbb elpusztul az a társadalom, amelynek tagjai elszakadnak egymástól, nem hajlandók összefogni közös célok érdekében. Erőtlenné, beteggé válik az a gyülekezet, amely csak magával törődik, s nem kész az egész egyház érdekében cselekedni. Egy emberöltővel ezelőtt a hagyományos paraszti élet elképzelhetetlen volt összefogás nélkül. Rendszeres volt az állatok közös legeltetése. A pásztorokat közösen fizették, a mezei utakat közösen javítgatták, a betakarítást összefogással, a cséplést kalákában végezték. Az egyik dunántúli kis faluban így épült fel a gyülekezeti ház és egy özvegyasszony hajléka. A gyülekezet apraja-nagyja ingyen dolgozott' a közös cél érdekében. Ma is sokszor találkozunk hasonló, nemes cselekedetekkel, i Évente igen sok társadalmi munkát végeznek el hazánkban. Különböző korú és foglalkozású emberek együttesen fáradoznak, hogy elősegítsék egy-egy iskola, orvosi rendelő, vagy más középület építését. Sok szép, korszerű egyházi épület épült az utóbbi időben egyházunkban a hívek közös munkájával, áldozatával, és közegyházi segítséggel. Felejthetetlen, hogyan fogtak össze, s hogyan dolgoztak együtt, önkéntesen, ingyen a békéscsabai hívek a Nagytemplom felújításakor és az erzsébethelyi új gyülekezeti ház építésekor. Az összefogásnak csak akkor van értelme, ha annak célja valami jó és nemes. Ebben az esetben nekünk, keresztyéneknek mindig azok között van a helyünk, akik összefognak. Nem vállalhatunk közösséget olyan emberekkel, akik arra szövetkeznek, hogy másokat kihasználjanak, elnyomjanak, megalázzanak. - Egyértelműen el kell ítélni a különböző terrorista szervezeteket, amelyek rettegésben tartanak, s akcióik révén elpusztítanak, illetve megsebesítenek védtelen, ártatlan embereket. (Légi kalózok, maffiózók stb.) Össze kell fognunk a tiszta erkölcs védelmében. Nem nézhetjük tétlenül a naplopást, a közvagyon herdálását, a környezet rongálását, a trágárságot, a családi élet kicsúfolását. Össze kell fognunk a béke megőrzése érdekében. Ne mondjuk, hogy mi kicsinyek, erőtlenek vagyunk. Rajtunk nem múlik, hogy mi történik a világban. Igenis múlik. A kicsinyek ereje megsokszorozódik, ha összefognak,^ hatalmas erővé válik, ha állhatatosan együtt küzdenek. össze kell fognunk népünk és hazánk felvirágoztatása érdekében mindenkivel, akinek drága ez a föld, amelyen élünk, ahol bölcsőnk ringott, s ahol majd sírjaink domborulnak. össze kell fognunk, együtt kell munkálkodnunk gyülekezeteink hitben, szeretetben, reménységben való megújulásáért, hogy teljesíthessük küldetésünket, elvégezhessük szolgálatunkat egyházunk és népünk javára, Isten dicsőségére. Táborszky László í KRÓNIKA Anyagtorlódás miatt két hónap anyagát egyszerre közöljük. (Szerk.) MÁJUS 275 éve, 1711. május 1-én írták alá a SZATMÁRI BÉKESZERZŐDÉS-t a megjelent követek. A csonka kuruc országgyűlés április 29-én vette tudomásul a békefeltételeket. Ebben a felkelésben részt vettek a királyra tett hűségeskü ellenében megtarthatták vagyonukat. A kuruc katonákat felmentették a császári seregben való katonáskodás alól. De olyan béke volt ez, mely a fegyverre kelt jobbágyokban nagy keserűséget okozott. - Ugyanezen a napon a MAJTÉNYI SÍKON 12 -ezer kuruc harcos letette a zászlókat (a fegyvereket, mint sajátjukat megtarthatták). Ekkor már csak Munkács vára tartotta magát, melyet június 15-én foglaltak el á császáriak. 75 éve, 1911. május 15-én halt meg Békéscsabán ACHIM L. ANDRÁS parasztpolitikus, a nagybirtokosok elleni harc jelentős vezetője. Békéscsabán született 1851. március 15- én. Több ízben választották meg képviselővé, de 1906-ban a mandátumát a Kúria megsemmisítette, sőt lázítás és osztály elleni izgatás címén bűnvádi eljárás is indult ellene, ami alól felmentették (1908). Nevéhez fűződik a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletének létrehozása. Amikor újra képviselő lett (1910), földreformot követelt. 75 éve, 1911. május 18-án halt meg Kolozsvárt BÖHM KÁROLY filológus, egyetemi tanár. Besztercebányán született 1846. szeptember 17-én. Pozsonyban volt diák, Göt- tingenben, Tübingenben és Berlinben volt egyetemista. Itthon gimnáziumi tanár Pozsonyban, majd Budapesten, végül 1896-ban a kolozsvári egyetem tapára lett a böl- csészeten. Irodalmi műveiben igen sok teológiai fejtegetés található. 200 éve, 1786. május 23-án"halt meg Madagaszkár szigetén BENYOVSZKY MÓRIC ÁGOST híres utazó. Ver- bón született 1741-ben. Kalandos élete katonáskodással indult, majd részt vett egy királyellenes mozgalomban (1767), mely után orosz fogságba került és Kamcsatkára száműzték (1670). Onnan megszökött, s hajóval eljutott Macaóba. 1774-ben francia megbízásból került Madagaszkárra, ahol királlyá választották a bennszülöttek (1776). Lemondása után hazajött, majd itthoni csalódásai után Amerikába utazott. Onnan amerikai megbízás alapján visszatért Madagaszkárra, ahol a kormányzó csapatot küldött ellene; s életét veszítette. Kalandjait emlékiratban örökítette meg. Életrajzát Jókai Mór írta meg. 125 éve, 1861. május 23-án született Kaposváron RIPPL-RÓNAI JÓZSEF, a modem magyar festőművészet egyik kiválósága. A müncheni akadémián (1884), majd Párizsban tanult (1887). 2 éven át Munkácsy Mihály mellett is dolgozott, majd kialakította egyéni stílusát (1889). Kaposvár mellett az ún. Róma- villában dolgozott. A világháború Párizsban érte, ahol internálták, majd sikerült hazajutnia. Festményei ma is nagy értéket jelentenek. Kaposváron halt meg 1927. november 25-én. JÚNIUS 25 éve, 1961. június 7-én halt meg Marcaliban dr. DEÁK JÁNOS teológiai tanár. Sajógömör szülötte (1883. jan. 11.). Rozsnyón, Eperjesen volt diák. Járt külföldön is. 1907-ben lett az eperjesi teológia rendkívüli tanára. Letette a tanári vizsgát és Bázelben doktorált, ezután rendes tanári állást kapott (1916). Működött a Pestre áthozott pozsonyi teológiai akadémián (1919-től). Majd Sopronba nevezték ki (1923) egyetemi tanárnak az ószövetségi tanszékre. 1950-ben ment nyugdíjba. 150 éve, 1836. június 13-án született a németországi Rasdorfban BUDENZ JÓZSEF magyar nyelvtudós. Mar- burgban és Göttingenben volt egyetemista. Hunfalvy Pál hívása alapján jött Magyarországra a magyar nyelvet tanulmányozni (1858). Gimnáziumi, majd egyetemi tanárként dolgozott. A török, majd a finnugor nyelvet tanulmányozta. A magyar és a finnugor nyelvek kapcsolatában korszakalkotó eredményeket ért el. 1892. április 18-án Budapesten halt meg. 50 éve, 1936. június 18-án halt meg MAK- SZIM GORKIJ író, akinek Az anya c. regényét a szocialista realizmus első alkotásaként tartja számon az irodalomtudomány. 1868- ban született Nyizsnyij-Novgorod- ban. Tehetsége szorgalmas tanulással és makacs kitartással érett benne írói alkotóvá. Forradalmi gondolkodása miatt Amerikában, majd Capri szigetén élt és írt. Ekkor készült önéletrajzi trilógiája. Közkegyelem révén 1913-ban hazautazhatott. Az októberi forradalmat otthon dolgozta át, majd újra Capri lett az otthona, ahonnan 1928-ban tért haza. 1932-ben szülővárosát Gorkijnak nevezték. 175 éve, 1811. június 23-án halt meg Pozsonyban KORABINSZKY JÁNOS MÁTYÁS térképész, szerkesztő. Eperjesen született 1746. február 23-án. Pozsonyban tanítással kezdte pályáját, majd külföldi tanulmányutat tett. Hazaérve a pozsonyi Pressburger Zeitung szerkesztője lett (1773). Hányatott élete során Magyarország földrajzi viszonyait, történetét és termelését tartalmazó lexikont, magyar almanachot, atlaszt szerkesztett és jelentetett meg. 600 éve, 1386. június 25-én született Capest- rano-ban KAPISZTRÁN JÁNOS Ferences-rendi szerzetes. A peru- giai egyetemen tanult. 1416-ban lépett be a szerzetesi rendbe. Nagy hatású prédikációkat mondott olasz és latin nyelven. Többször volt pápai követ. Inkvizítorként is működött. Fő céljának tekintette a huszitizmus elleni küzdelmet. 1455- ben került Magyarországra. Feladata a románok megtérítése volt, de pápai utasításra részt kellett vennie a nándorfehérvári csatában (1456). Nem sokkal a csata után Újlakon halt meg 1456. október 23- án a ferences kolostorban. 175 éve, 1811. június 28-án Nagyajtón született KRIZA JÁNOS unitárius püspök, lírikus költő, a magyar népköltészet gyűjtője. Torockán, Székely- keresztúron, Kolozsvárt járt iskolába, majd itt is lett lelkész (1835). Berlinben járt tanulmányúton. Hazatérve újra tanár-lelkész lett, majd 1861-ben püspökké választották. Tagja volt a MTA-nak, a Kisfaludi Társaságnak. Kolozsvárott hunyt el i 1875. március 26-án; Detre János
