Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-05-11 / 19. szám

Evangélikus wKmiet* 51. ÉVFOLYAM 19. SZÁM 1986. MÁJUS 11. HÚSVÉT UTÁNI 6. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 5,50 Ft ( _ - ; rzrm Isten azt akarja, hogy arra nézzünk s hallgas­sunk, amit az ember-Krisztus mond s az ő be­szédét hallgassuk. Igéjét ne okoskodd el, se fe­lőle ne vitázz - egyszerűen csák hallgasd. Ak­kor majd jön a Szentlélek, s elkészíti a szívedet, hogy Isten igéjének hirdetését szívből hinni tud­jad, s azt mondhasd: ez Isten igéje, a tiszta igazság, melyre életemet is ráhagyhatom. (Luther) Hafenscher Károly KOMOLYAN VETT SZAVAK Ma gyakran könnyen vesszük a szót. „Csak" szónak, üres be­szédnek tartjuk, értéktelennek. Nem kötelez semmire, hiszen szó csupán. Pedig a szó nagy­szerű ajándék, pompás kifejezé­si eszköz, kapcsolatteremtő té­nyező. Emberségünk egyik jele. Vigyáznunk kell rá! Ápolnunk, fejlesztenünk, tisztítanunk, gyó­gyítanunk kell. Vissza kell állíta­ni rangját, ha elveszett. Helyre kell állítani értékét, ha elértékte­lenedett. A szó hatalom Komolyan kell vennünk a szót: magunkét is, a másokét is. A szó hatalom, tudták ezt a köl­tők mindig. Sokat tudtak erről az apostolok is. Juhász Gyula ismert versében a következő so­rokat olvassuk: „Szavak, csodá­latos szavak, Békítenek, lázíta- nak. / Eldöntenek egy életet, Följárnak mint kísértetek. / Szár­nyalnak mint a gondolat. Gör­nyedve hordnak gondokat. / Vi­lágokat jelentenek. Meghaltál, ha már nincsenek. / Dalolnak és dadognak ők, Gügyögnek mint a szeretők. / ölnek és feltámasz­tanak. Szavak, csodálatos sza­vak." íme ilyen hatalma van a szónak egy költő szerint. - Pál apostol kedves tanítványának, Timóteusnak hasonlót ír tiszte­letet parancsolóan az „egész­séges beszédről” (II. Tim. 1,13). E szónak is hatalma van, ezért kéri, vegye komolyan, hiszen kincset hordoz az, drága örök­séget, Jézus Krisztus evangéliu­mát. Beszédünk és Imádságunk Komolyan kell vennünk saját szavunkat, akár embereknek mondjuk, akár Istennek. Csak annak szavát veszik komolyan, aki maga is komolyan gondolja, amit mond, így szavának súlya van. Komolyan kell vennünk a szót,-ha ígéret, hogy mások is építhessenek rá. Nem kell szín­padiasán esküdözni, elég a szó: a tiszta, egyszerű, a világos igen, az egyértelmű nem. Óva­kodjunk a túlságosan nagy sza­vaktól. Szavam, ha komolyan veszem, nem lehét homályos, csak világos, nem lehet pontat­lan, csak pontos. Nem lehet tisz­tátalan, romlott beszéd, csak tiszta, ha megtisztított szívből fa­kad. Nem lehet üres fecsegés, felelőtlen, semmitmondó locso­gás, szózuhatag, csak komo­lyan vett, „gyökeres szó”. Nem lehet öncélú, csak kapcsolatte­remtő. Boldog vagyok, ha sza­vam szívbe talált és megértenek. Jaj, ha öl; áldott, ha életet mun­kál. Komolyan kell venni a szót, ha imádság. Hogyan veheti Is­ten komolyan kérésünket, ha magunk sem tudjuk igazán, mit akarunk kérni. Fegyelmezett imádságos életünkben tisztul­hat a gondolkodásunk és a be­szédünk is. Gyógyulnak, erőre kapnak szavaink. Tiszteletlen­ség kusza, zűrzavaros gondola­tokkal, papírvirág értékű szóvi­rágokkal állni Isten elé. Jézus gyermeki egyszerűséggel taní­tott imádkozni. Szavai minden korban elmondhatók, ma is. Fe­dik szükségleteinket. Valójában úgyis csak kevésre van szüksé­günk: kenyérre, bűnbocsánatra, megmaradásra. Aki a Miatyán­kon tanul imádkozni - imádsá­gunk édes anyanyelve ez - an­nak rendbejön az élete: Istén uralma alatt él, bizalmas, jó vi­szonyban Vele, megkapja az emberek között a békességet, félelem nélkül nézhet a jövöbe, hiszen erőn felüli kísértésbe nem kerül, még a halál sem vá­lasztja el Isten szeretetétől. Mások szava és Isten szava Komolyan kell vennünk a szót, akár ember mondja, akár Isten. Ha a másik ember szóba áll velem, becsülnöm kell e kísérle­tét. Közeledni akar, emberi’kap­csolatot óhajt, elhagyta magá­nyos szigetét, s az én kikötőm­ben akár kikötni. Segítenem kell, hogy valóban partot érjen. Segí­tenem kell, ho<jy átélje, valaki őt is megérti. Meg kell éreztetnem vele, hogy komolyan veszem szavát. Azzal becsülöm meg igazán, ha meghallgatom, azzal tisztelem meg emberségében, ha figyelek rá. Hamar észreve­szi, hogy nem mindegy, mit mond. Gyorsán megérzi: nálam nyitott ajtóra talál, valóban ta­lálkozni akarok vele, nem va­gyok közönyös, öntelt. Felbáto­rodhat, megoszthatja titkát ve­lem, testvérre lel bennem. Komolyan kell vennünk Isten szavát. Isten nem néma bál­vány, hanem beszélő Isten a Szentírás szerint. Jézus Krisztus­ban egyszerre imádjuk és sze­retjük a néma Bárányt és a be­szélő Istent. Ö a testté lett Ige, az emberré lett Szó. Isten minden embernek szánt mondanivaló­ját megismerhetjük Őbenne. Amit egykor próféták által mon­dott, azt a mi utolsó időnkben Fia által mondja. Szavai: térjetek meg! Kelj fel és járj! Kövess en­gem! öröm van a tnennyben, Szomjazom, Elvégeztetett - cso­dálatos szavak. Az igére hallgató gyülekezet­ben, az egyházban becsülete van a szónak, és Isten beszédé­nek megbecsülése növeli az emberi szavak becsületét is. Gyógyulunk. Jézus ném írott könyvtekercseket vagy röplapo­kat adott át tanítványainak, ha­nem igéjét adta szájukba. Nagy­ra értékelte a szót, látott benne fantáziát, rábízta merészen or­szága terjesztésének ügyét. Egyházában éppen ez biztosítja a folyamatosságot: húsz évszá­zada nem némul el az evangé­lium, hangzik a Róla szóló és a Tőle való beszéd. Szavai csodá­latos szavak: ölnek és feltá­masztanak, ölik óemberünket, feltámasztják az újat. Eldönte­nek egy életet; sok életet, más­kor görnyedve hordnak gondo­kat - idézhetjük a költő megál­lapításait. Nem elég panaszkodnunk ar­ra, hogy ma romlanak a szavak, elértéktelenedtek, mocskossá lettek, megüresedtek. Nekünk magunknak kell komolyan ven­ni a szavakat, nekünk, akik is­merjük az Ige egészséges be­szédét és a szó hatalmát, hogy újra értékessé, tisztává, tartal­massá lehessen a szó, az embe­ri beszéd, a vox humana. Hsilld meg Uram hangomat, hívlak - ez az imádság szava. Halld meg Testvér hangomat, hívlak - ez a társat kereső szó. Meghallom Uram hangodat - ez a hit szava. Meghallom Test­vérem hangodat - ez a szeretet szava. Szavak, komolyan vett szavak. Egyházzenénk külföldön A Lutheránia Burgenlandban így kezdődött az európai keresztyénség - hol tart ma? A keresztyénség többféle módon ter­jedt el, és különböző csatornákon áramlott be Európába. Elsőnek - és nagyon korán - az apostoli bizonyság- tétellel, ami nem történt csak szóval, hanem a Szentlélek erejével is (1 Thess 1,5), nemcsak a viszontagságos utakat - szárazon és vízen (2 Kor 11,26) hanem az élet odaáldozását is vállalva (2 Tim 4,6). A keresztyénség gyors tér­hódítása a római birodalom területén nem csupán Nagy Konstantinusz csá­szári rendeletére, hanem sok tízezer mártír vérének gyümölcseként is tör­tént. Meg sok neves és névtelen bizony­ságtevőnek (Bonifáciusz, Anszgar, Ci­rill és Method, Gellért stb.) munkája nyomán, akik az evangéliummal együtt vitték az írás-olvasás tanítását, a rende­zett együttélés meggyökereztetését, a szeretet cselekedetei meghonosítását intézményekben é$ azok falain kívül is. Terjedt persze a keresztyénség hatalmi szóra is, amikor fegyverrel is őrködtek a felett, hogy mindenki keresztvíz alá hajtsa a fejét. Most, amikor különöseb­ben is figyelem tárgya, milyen eszkö­zökkel téríttettek egyes népek, orszá­gok keresztyén hitre, nem árt visszaem­lékezni arra, hogy Pál apostol hogyan látta Isten uralma megvalósulásának módját egy új földrészen, egészen más feltételek között is. Az athéni beszéd ennek is nagyszerű példája. Pál apostol értékeli a pogányokban meglevő vágyakozást az általuk még nem ismert Isten felé, de nem hagy két­séget a felől, hogy gyökeres változásra van szükségük. „A tudatlanság idősza­kait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg!" A megtérés egyetlen kapu a bűnös számára Istenhez. Senki nem vihet ma­Mindenki mindenütt térjen meg! gával semmit a régiből. Az athéni pol­gárság, Európa kvalifikált szellemi elitje sem. Kívül marad a görög filozófia, az azóta is utolérhetetlen ókori művészet, a görög városállamok eszményített de­mokratizmusa, a számtalan oltárra hor­dott sok áldozat, minden. Athén dicse- kedésének tárgya is. Pál apostol előkelő hallgatóságát is pőrére vetkőzteti Isten előtt: mindenki mindenütt térjen meg! A bűnt ugyanis elkerülhetetlenül kö­veti az ítélet. A világot teremtő és fenn­tartó Isten „rendelt egy napot, amelyen igazságos 'ítéletet mond majd az egész földkerekség felett." Senkinek nem le­het majd mentségére, hogy „nem tud­tam”, nem nyújt védelmet az, hogy „té­vedtem”. Nincsen kicsi vagy nagy bűn, elhanyagolható, megbocsátható bot­lás, amire nem terjed ki az isteni emlé­kezés. Minden Isten szent felségét sérti és kijelentett akaratának való ellen­mondás. Ha a tudatlanság időszakait - talán nagyon hosszú időszakokat - el is nézte Isten, de rendelt eg napot - az ítélet napját -, amelyen minden hiába­való szóról számot kell adniok az em­bereknek. Ezért hirdetteti Isten már most, még jó időben: mindenki minde­nütt térjen meg! Az, esélyeitől, lehetőségeitől meg­fosztott embernek más segítségre, más Segítőre van szüksége. Ez az a férfi, akinek Isten az ítéletet kezébe adta (Jn 4,22), akinek páratlan tisztét és müvét azzal igazolta, hogy feltámasztotta a halálból. Előtte kell meghajolni, porba hullni, és átszegezett kezeiből elfogadni a bocsánatot és az új életet. Ez a mai Európának, európai keresztyén ségnek is egyetlen megoldása, boldogító szol­gálatának egyetlen forrása: mindenki mindenütt térjen meg! Burgenland Ausztriának az a keleti országrésze, amely a törté­nelmi Magyarországon őrség né­ven egységet alkotott mai nyugati határterületünkkel. Ausztriában hozzánk hasonlóan az evangéli- kusság a lakosság öt százaléka, ezen a területen azonban nagyobb százalékban élnek evangélikusok. Népesebb gyülekezeteik közé tar­tozik Oberschützen (Felsőlövő) gyülekezete is. A nemes lutheri ha­gyományoknak megfelelően gaz­dag egyházzenei programmal dol­goznak: március és április hóra ké­szített egyházzenei műsorfüzetük nyolc zenei alkalmat hirdetett. En­nek keretében került sor a Luthe­ránia szolgálatára. A meghívó egyházak: Ober­schützen és Markt Allhau (Alhó) gyülekezetei voltak. A Lutheránia boldogan tett eleget a meghívás­nak. Jó alkalom volt e háromna­pos útra április 4-e, 5-e és 6-a, ami­kor az énekkari tagok többsége szabaddá tudta tenni magát. Hetvenketten utaztunk Burgen- landba: ötven énekkari, tizenöt ze­nekari tag, négy szólista és a veze­tőség, D. Weltler Jenő karnagy, dr. Hafenscher Károly, a Deák téri gyülekezet igazgató-lelkésze és a cikk írója, mint a kórus orgonistá­ja. Szombathelyen már várt ránk két osztrák autóbusz, ezekkel foly­tattuk utunkat. Negyven kilométer után meg is érkeztünk Oberschüt- zenbe. Barátságos, meleg testvéri fogadtatásban volt részünk. Lelké­szük, Gottfried Fliegenschnee és kántoruk - a vendéglátás és a hangversenyek lelkes szervezője - Erik Barnstedt köszöntöttek min­ket. Ebéd után próbák, ismerkedés a vendéglátókkal. Este pedig az első szolgálat. Az oberschützeni templom padjai szépen megteltek, az énekkar az oltártérben állt fel, a zenekar pedig a padok előtt fog­lalt helyet. Két Bach-kantáta hangzott el ezen az esten: a 4. Christ lag in Todesbanden (Jézus, Megváltónk sírba szállt) és a 39. Brich dem Hungrigen dein Brot (Oszd meg kenyered az éhezővel). A szólókat Verebics Ibolya (szoprán), Sánta Jolán (alt), Kállai Gábor (tenor) és Berczelly István (basszus) énekel­ték. Mind a Magyar Állami Ope­raház szólistái, kivéve Verebics Ibolyát, aki pályája kezdetén áll ugyan, mégis egyre több rangos felkérést kap oratóriumokon való közreműködésre. Weltler Jenő karnagy szuggesztív átéléssel ve­zette kórusát. A két kantáta közé iktatott órgonamű (Bach a-moll prelúdium és fúgája) változatosab­bá tette az est programját. Az alhói evangélikus templom­ban a Lutheránia megismételte Bach kantátáinak előadását. En­nek az estnek különösen is meghitt volt a hangulata. Ugyanis Weltler Jenő édesapja ebben a faluban szü­letett, s a hallgatóság soraiban töb­ben is jelen voltak a rokonok kö­zül. Vasárnap délelőtt az énekkar ismét az oberschützeni templom­ban szolgált. Az istentiszteleten és az úrvacsora alatt kórusműveket énekelt magyar szerzőktől. Ha­fenscher Károly lelkész ezen az is­tentiszteleten német nyelven hir­dette az igét. János evangéliuma 9. fejezete alapján a meggyógyí­tott vak válaszáról beszélt, aki Jé­zus kérdésére így felelt: „Hiszek, Uram.” Hafenscher Károly a két kantáta-esten is szólt a gyülekeze­tekhez, köszönő szót mondott a vendéglátásért, imádkozott és ál­dással zárta a Deák tériek szolgá­latát. E három nap gyorsan eltelt, va­sárnap este már mindenki ottho­nában számolhatott be az élmé­nyekről. Ha rövid volt is a látoga­tás, mégis jelentősnek ítéljük. Olyan evangélikusokkal kerültünk kapcsolatba, akikkel közös a múl­tunk, részben a jelenünk is. Olyan evangélikusokkal, akikről keve­sebb szó esik köztünk, pedig test­véri szomszédok vagyunk. A ven­déglátó családokkal való beszélge­tés során jobban megismertük egy­más egyházát, gyülekezetét. Az is­meretségek folytán barátságok is szövődtek. Ott-tartózkodásunk második napján emlékezetes autóbuszki­ránduláson vehettünk részt, há­rom szép, magyar múltú városkát, illetőleg várat tekintettünk meg. Beszélhettünk kisebbségben élő magyar, testvéreinkkel, akiknek igen sokat jelentett az anyaorszá­giak szolgálata, magyar szava. Az egyházak közötti kapcsola­tok erősítése, a testvériség ápolása mindannyiunk feladata és köteles­sége. Az apostoli korban is így ke­resték a gyülekezetek az egymással való kapcsolatokat. Ezt a feladatot teljesítette az egyházzene szolgála­tán keresztül a Lutheránia, Bur­genlandban, testvérek között. Trajtler Gábor A lengyel Ökumenikus Tanács igazgatója Nagy püspöknél Andrzej Wójtowicz, a lengyel ökumenikus Tanács igazgatója, 1986. április 16-17-én hivatalos buda­pesti tartózkodása alkalmával látogatást tett dr. Nagy Gyula püspöknél és átadta a testvér lengyel evangélikus egyház, valamint püspökének, Janusz Narzyhskinak szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Majd a magyar ökumenikus Tanács új főtitkárával, dr. Görög Tiborral folytatott megbeszélést. Mindkét találkozáson részt vett dr. Gottfried Mierau, a Buda­pesten müködö IOL (Európai Lutheránus Kisebbségi Egyházak Információs Szolgálata) főszerkesztője is. ApCsel 17,29-31 Csepr égi Béla Az oberschützeni (felsőlövői) templom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom