Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-04-20 / 16. szám

Evangélikus Élet 1986. Április 20.

J3 CP *

GYERMEKEKNEK | Józs 7

Hogyan büntet az Isten?

Leleplez

r A ^ VASÁRNAP IGÉJE

IISaMHK Mt 18,11-14

Izráel népe lépésről lépésre haladt annak az országnak a belseje felé, amelyről Isten azt ígérte: ez lesz a hazájuk. Nehéz küzdelmek, ostromok álltak már mögöttük, az Úr azonban mindeddig csodálatosan mellettük állt és győzelemhez segítette őket. így érkeztek el Ai város falai alá.

Ai Város bevétele nem tűnt különösebben nehéz feladatnak. Éppen ezért Józsué, a vezér úgy döntött, hogy elég lesz úgy háromezer ember az ostromhoz. Mikor azonvétkezett ellene. Ákán volt a bűnös, egy Júda törzséből való férfi. A bűnös eddig hallgatott, de most, hogy Isten maga leplezte le őt, tovább már nem titkolhatta, mit tett. Térdre borult Józsué előtt, és így szólt: „Vétkeztem az Úr, Izráel Istene ellen, mert megláttam a jerikói zsákmány közt - amit teljes egészében Neki kellett volna szentelni egy gyönyörű babiloni köntöst, 200 sekel ezüstöt (kb. 3 kgX és 50 sekel súlyú aranyrudat (kb. 83 dkg). Nem bírtam ellenállni a kísérban a kife sereg a falak alá érkezett, váratlan dolog történt. Ai harcosai kirohantak a városból, megfutamították őket, sőt: 36 embert le is kaszaboltak közülük.

Amikor Izráel népe megtudta, mi történt, nagyon megrémült. Senki sem értette, hogyan szenvedhettek ilyen csúfos vereséget, amikor Isten azt ígérte, hogy az ő oldalukon fog harcolni. Valami miatt megharagudott talán, azért hagyta' el őket? Valamennyien megszaggatták hát ruháikat, hamut és port hintettek a fejükre - ez volt a bűnbánat és a gyász jele Izráelben, - és úgy mentek Isten elé, hogy megtudják, miért történt mindez?

Isten így válaszolt Józsuának: Van valaki köztetek, aki megszegte a velem kötött szövetséget: Jerikó ostromakor lopott a nekem szentelt dolgokból, és a holmit eldugta a (sátrában. Holnap reggel hívd össze az egész népet, majd én megmutatom, ki az.

így is történt. Másnap reggel valamennyien fölsorakoztak Isten parancsának megfelelően, és ö sorshúzás útján tudtukra adta, ki

tésnek; az egészet hazavittem, és elástam a sátram alá a földbe." A vallomás után Józsué gyorsan elküldött valakit, hogy járjon utána: valóban úgy van-e minden, ahogyan Ákán mondta. Elő is került minden hiánytalanul. Nem volt sok az, amit lopott, mégis: - ezzel Ákán megszegte az Istennel kötött szövetséget, így miatta hagyta el a népet az Úr Ai ostromakor. Sőt: egész végig 'hallgatott, epedig a' sorsolás megkezdése előtt lett volna még idő a bűnvallásra.

Ákánnak bűnhődnie kellett. A nép megragadta őt és mindenét, amije csak volt, kivitték a táboron kívülre, ott megkövezték, végül elégették. Majd a kivégzés helyén egy nagy halmot emeltek emlékeztetőül és figyelmeztetőül valamennyiük számára.

Emlékeztessen ez a történet bennünket is arra, hogy „...nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lep- leződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.” (Mt 10,26) Ha mi nem valljuk meg bűneinket, Isten előbb- utóbb mégis napvilágra hoz mindent. Luptákné Hanvay Mária

ÖRÜLJETEK!

Ez a vasárnap örömre szólít fel bennünket: Jubilate! örüljetek! - De lehet-e felszólításra örülni?! Azt gondolom - nem. Bizonyosan vannak többen, akik odahaza vagy kórházi ágyon betegen fekszenek és ott olvassák SS ezt a lapot, örüljetek...? Hogyan örüljön az, akinek a problémái vagy családi gondjai szinte megoldhatatla- nok? Éjszakákat sír át álmatlanul, örüljetek! Könnyen mondja ezt, aki egészséges, fiatal s akinek nincsenek roskasztó terhei.

Ha figyelmesen elolvassuk a vasárnap igéjét, akkor kiderül, hogy itt nem egyszerűen a mi örömünkről van szó. Az öröm, a tévelygő, de megtalált bárány miatt tölti el azt, aki otthagyva a kilencvenkilencét, megkereste az elveszettet. Keressük ki ennek a példázatnak a Lukács evangéliumában található párhuzamát (Lk 15,4-7). Ott félreérthetetlenül ezt mondja Jézus: „Mondom nektek... öröm lesz a mennyben egyetlen bűnös megtérésén, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre”.

Jézus Krisztus öröméről beszél tehát az ige, aki azért i jött, hogy senki el ne vesszen. Isten mentő szeretete amikor célhoz ér - az öröm. Öröm mennyen és földön.

I - Nem ez az egyetlen példázata Jézusnak, amelyik erről szól. Az elveszett drachma előkerülésekor ugyanezt hangsúlyozza. Az asszony összehívja barátnőit és szomszédait és arra kéri őket: „örüljetek velem...” Jézus hozzáfűzi: „így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen bűnös megtérésének”.

De a jól ismert tékozló fiú példázata is ezt hangsúlyozza. Az apa így kérleli duzzogó nagyobbik fiát: „Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megtaláltatott”.

Isten országára lenne jellemző ez az öröm? Pál apostol számára ez nem kérdés. Meg van győződve róla, hogy az Isten országa „Szentiélekben való öröm” (Rm 14,17). - Jézus mondja: „ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket” s „ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek * és a ti örömötök liéljes legyei!” (Jn 15,9-1 T).i’to Ji l

Ezen a vasárnapon tehát nem parancs hangzik felénk: örüljetek! Hanem annak a kereső, féltő szeretetnek a tudatosításáról van szó, amivel minket a mi Urunk szüntelenül körülvesz.

Betegágyon, családi gondok között ezért töltheti el a mi szívünket is - a szomorúság, csüggedés és kétségeskedés helyett - az öröm. Ez az öröm természetesen nem harsány vidámság, hanem a lélek belső nyugalma és bizonyossága: örülök, mert Isten mentő, megtartó sze- retetében tudhatom magam. Pintér Károly

IMÁDKOZZUNK

Uram! Győzd le szívem szomorúságát és kétségeit, hogy megtartó, mentő szeretetednek örülni tudjak. Add meg nekem, hogy országod örömében éljek mindennap. Ámen

Igen,

vagy nem

Mt 5,33-37

A beszéd lényegét fogalmazga- tom. Szeretnék minden felesleges hordalékot elvinni, mit évszázadok bűne, tévedése rárakott, hiszen mint minden „emberit”, ezt is megrontotta a bűn. Erre 'figyelmeztet Jézus szava.

A nyelv, az emberi beszéd nem önmagában rossz, hanem mert mi romlottak vagyunk, tesszük tönkre a beszéd adta lehetőségeket. Az Ige azért lett testté, hogy - többek között - visszaadja a beszéd méltóságát.

A beszéd: válasz. Válasz a Meg- szólítónak. Igent mondani a hívásnak, hogy a tényeken túli létezést is megfogalmazzuk, a szeretet valóságát és valódiságát.

A beszéd: lét-ige. Létünk - az emberi lét - állítása. Megigézése tárgyaknak, melyeket először nevezünk meg, s az értelem világosságába emelünk a nyelv teremtő ereje által.

A beszéd: ígéret. A történelmi párbeszéd és megértés ígérete, hogy a logoszférában is sikerül talán majd egyöntetűen megfogalmazni az emberi minőség feltételét.

A beszéd: önközlés. „Az ige arról ismerszik meg, hogy aki elméje méhében hordja: szenved; aki kimondja: teremt; aki hallgatja: megtisztul. Az ige jelentése tehát sohasem személytelen, mint az egyenruhában járó, frázisban menetelő szavaké. Attól és úgy van értelme, akiben és ahogyan megfogamzik és meg- nyilatkozik. Az ige többé már nem szótári szó, kincstári kellék, hanem lényegedben gyökerezik, s mint viharmarta tölgy, csak^ön^ ■ nőn talajával, „veled. Pgyütt^dönt:,. hető ki. Megszűnik az alany és a kijelentés különléte. Szolga vagy csupán, izzó-szál, amelyen az ige fénye kigyúl.” (Cs. Gyimesi Éva: A szó hatalma.)

A beszéd: hatalom. Isten beszéde teremtő hatalom volt a világ hajnalán, s maradt ma is. A mi beszédünk, ha nem is Uy hatalmas, mégis eszköz, mely építésre, vagy ölésre alkalmas.

A beszéd: lehet a helytelen élet kifejezője is. Bibliánk számtalan példát említ: a fecsegő, aki osoto- baságba bonyolódik, megsérti a titkot és megutáltatja magát; az ostoba, akit a nyelv botlásairól leképmeditAciók

A HEGYI BESZÉD alapján

hét megismerni, a rossz bárát, aki vigasztalásul csak „szélnek bocsátott szavakkal” szolgál. További félelmetes veszélyek a káromlások, az erkölcstelen szavak és a hamis eskük. Észrevétlen baj, mikor csapda lesz a szó, mert nem a valóságot (tehát, ami VAN) fejezi ki, hanem a valótlanságot (ami NINCS). Jézus ezzel szemben az őszinteségről beszél.

A beszédről így vall Pilinszky János: „Ha van is tudománya, maga a nyelv nem tudomány. Elsőrendűen: közlés és összeköttetés. Kimeríthetetlen eszköz arra, hogy hírt adjak magamról másoknak, s azonos szinten híreket szerezzek másokról a magam számára. A beszéd tehát: adás és befogadás. Nyitottság. Szeretet. Ahol visszaélnek a szeretettel, vagy ahol megszűnik a szeretet, ott nyilvánvalóan elhal a beszéd eredendő értelme, és visszájára fordul művésze- i szeretet elhalása mindem

. jnyelyromlás igazi gyökere s az így, támadt betegséget nem gyógyítja semmiféle tudós kezelés, nyerészkedő gond, szerkezeti elemzés... Minden beszéd legmélyén csönd lakik. Isten mindén beszédet felülmúló csöndje, az a legfőbb és kimondhatatlan beszéd, mely szavainkban örökösen megtestesülni kíván, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan az Ige testet öltött közöttünk. .. A nyelv elsőrenden nem nyelvészet, még csak nem is költészet, hanem az ember megszentelő- désének, a szeretet teljességének és kiteljesítésének gondja.” Ami ezen felül van, a gonosztól van.

Laborczi Géza

KÉKÉN ANDRÁS IGEHIRDETÉSEI ES ELŐADÁSAI

LÁTNI ÉS ÉRTENI

1------------------------------------------------------------------------A 300 lap terjedelmű könyv néhány hónap alatt elfogyott. Már Sajtóosztályunknál se kapható. Elsősorban azok vették meg maguknak, akik ismerték Kékén Andrást, meleg hangú, világosan és tömören fogalmazott, széles körű műveltségről tanúskodó szavainak hatása alatt kötődtek hozzá. Számuk nem csekély. Valószínűleg több a múlt évben megjelent könyv ezer példányszámánál.

Az első világháború utáni lelkésznemzedék sajátos, szinte egyedülálló igehirdető típusa volt. Nem vált modellé. Még csak epigonjai sem voltak. „Hogyan prédikáljak a modem embernek?” - ez a kérdés foglalkoztatta. Emiatt sokan liberális teológusnak tartották. Ez a megjelölés azonban oly sok értelmű és leterhelt, hogy jobb tartózkodni tőle. Nem tartozott az ún. „evangelizátorok” táborába. Függetlenség és szabadság utáni vágyát a Petőfi szellemét őrző aszódi evangélikus gimnáziumból hozta magával. A soproni teológián á lutheránus ortodox tanokkal azonosult. Mégis, ki mondhatná őt ortodoxnak? Raffay Sándor mellett töltött segédlelkészi éveiben a

püspök puritán magyar beszédstílusa hatott rá. Hódmezővásárhelyi szolgálata idejétől válik igehirdetése mindinkább gyülekezetszerűvé. Itt fokozódik érzékenysége a társadalmi kérdések iránt is.

Legérdekesebb életének utolsó szakasza. A Deák téri gyülekezetben, munkatársai körében, behatóan foglalkozott korunk teológiai irányzataival. A kötetben közölt húsvéti beszédek is jól tükrözik ennek hatását. Rengeteget olvasott, önálló gondolkodását, függetlenségét azonban megőrizte. Mindent életprogramja szempontjából használt fel. A gondolkodó ember segítőkész komolyanvételére törekedett, mert „a tág szellemi perspektíva sok akadályt elháríthat az Istenhez vezető úton”. Ha a középkori teológus azt mondta: „Hiszem, hogy megértsem” -, ő a megértés útján igyekezett hitre juttatni, hitben megtartani.

A kötetben közölt előadásai a tudományos eredmények népszerűsítésének gyöngyszemei. Nemcsak önmagával, hallgatóival szemben is igényes. Micsoda széles skála! Múltunk: a magyar reformátorok teológiája, történelemszemlélete, igehirdetése. Nagyjaink: Wiener, Heidegger, Planck, Illyés. Társadalmi kérdéseink: a magyar földkérdés, a nagyváros, a megkritizált Tízparancsolat, az életkorok erkölcsi krízise stb. Csak kiragadott példák tájékozottsága gazdag tárházából. A szándék mindig ugyanaz: ismeretek közlése útján is hitet ébreszteni és erősíteni.

A könyv kétharmada igehirdetéseit tartalmazza. A hit felelős gondolkodásra felszabadító erejéről tanúskodik. Akaratunkhoz, szivünkhöz is a gondolkodás útján közelít. Igehirdetései ezért sokszor előadásszerűek, de mindig a lelki- pásztor szeretetétől áthatottak. A hit tudatosítását és a hit erejével kialakított gondolkodást kívánja elősegíteni. Érthető ezért, hogy hinni és gondolkodni akaró evangélikusok - nemcsak értelmiségiek! - tisztelték, szerették és vonzódtak hozzá. Esketési, temetési beszédei tanúsítják, milyen széles körben érvényesült vonzása.

A könyv csak ízelítő, .jelzi egyházunk teológiájának gazdagságát és sokszínűségét” az előszó megállapítása szerint is.

Benczúr László

A Budapesti Tavaszi Fesztivál

egyházi vonatkozásai

Az idén március 14-től 23-ig ötödik alkalommal került sor a Tavaszi Fesztivál megrendezésére. A hangversenyek, színházi és operaelőadások, kiállítások, nemzetközi szakmai találkozók ilyen sűrítését az indokolja, hogy egyrészt a hazai közönség kapjon összefoglaló képet kulturális értékeinkről, másrészt hogy a külföldiek számára jelentsenek vonzóerőt ezek a programok.

Az idei fesztivál tartalmát a programfüzet bevezetője így határozza meg: „A fesztivál tíz napja alatt megrendezésre kerülő közel ezer kulturális és idegenforgalmi esemény minden művészeti ágat felölelve mutatja be a magyar kultúra keresztmetszetét, amely olyan szellemi óriásokat adott a világnak, mint Liszt Ferenc, Bartók Bela és Kodály Zoltán, s amely nyitottan és őszinte szeretettel fogadja . és vallja magáénak, az egész emberiség kincsének, bármely más nép igazi művészi alkotásait. Az 1986. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál központi témája Liszt Ferenc művészete.”

Ebben az évben három vidéki város: Kecskemét, Sopron és Szentendre is bekapcsolódott a programba.

Az események sűrűjéből azokat emeljük ki, amelyek valamilyen módon egyházi vonatkozásúak. Ezek programba állítását szükségessé tette a Liszt-év - hiszen alkotásainak jelentős része egyházi mű és lehetségessé vált a magyarországi egyhazak és az állam közti rendezett viszony eredményeként.

Örömünkre a fesztivál programjába bekerült Trajtler Gábornak a Deák téri templomban márc. 15-én adott koncertje, melyen Liszt és Bach művei szólaltak meg.

A Kálvin téri református templom három alkalommal adott otthont a fesztivál koncertjeinek. Ott márc. 19-én Zászkaliczkv Tamás orgonaestjére, 21-én pedig Sebestyén János orgona és csembalóestjére került sor. Márc. 22-én a Magyar Állami Operaház Gyermekkara adott itt hangversenyt.

A Mátyás templomban a fesztivál mind a tíz napján volt hangverseny. Különösen ünnepélyes volt ezek között a márc. 16-i hangverseny, amelyen a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a DELÉP Szegedi Zenebarátok Kórusa Oberfrank Géza vezényletével Liszt „Koronázási Misé”-jét adta elő, amelynek ősbemutatója is ebben a templomban volt. De emlékezetes marad a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkarának márc. 14-i hangversenye is, amelyet a tv egyenes adásban közvetített. A gyermekkar vezetője Reményi János. Márc. 16-án itt szerepelt a most alakult Állami Énekkar, Pászti Miklós vezetésével. A Corelli Kamarazenekar Ella Istvánnal az élen, a Magyar Rádió és TV Énekkara Sapszon Ferenccel, a Budapesti Madrigál Kórus Szekeres Ferenccel és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Férfikara Zámbó Istvánnal ugyancsak itt szerepelt. E hangversenyeken orgonán közreműködtek: Elekes Zsuzsa, Ella István, Kovács Endre, Ifi- Révész László és Ruppert István.

A Dohány, utcai Zsinagógában héber liturgiái énekek hangzottak el és kántorverseny volt.

A fesztivál kiemelkedő eseménye volt a Kongresszusi Központban tartott nyitó hangverseny is, amelyen Gilbert E. Kaplan (USA) Mahler II. szimfóniáját vezényelte. E mű címe: „Feltámadás.” Ugyancsak nagy érdeklődés mellett mutatta be a Győri Balett Markó Iván vezetésével a Liszt Krisztus oratóriuma alapján ko- reografált Jézus az ember fia c. művet. A fesztivál során az ősbemutatót még hét előadás követte a Budapesti Sportcsarnokban.

E kiragadott események is mutatják, hogy az idei,. Liszt emlékének szentelt Tavaszi Fesztivál monumentális vállalkozás volt. Méltó Liszt nagyságához. Bennünk pedig - Arany János szavait idézve - azt az érzést erősíti meg, hogy:

„Nép, mely dicsőt, magasztost igy magyasztal, Van élni abban hit, jog es erő!” Fasang Árpád