Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-10-05 / 40. szám

Evangélikus Elet 1986. október 5. HŰD irts-Á. GYERMEKEKNEK Lk 7,36-50 Hogyan szolgálunk Jézusnak? A bűnös asszony A tanulás, mint minden más, a sikerek mellett ku­darcokat is hordoz magá­ban. Egy meggondolatlan mozdulat, egy eljátszott dél­után hamar jelenthet rossz osztályzatot, vagy egy be­írást. A vidám gyermekes jókedv hamar odalesz. A régi hangulatot csak Édesanya vagy Édesapa tudja visszaállítani. Amikor szorongva elé teszitek az ellenőrzőt, az aláírást szigo­rú, de megbocsátó szavak követik. - Nem örülök, de nem is haragszom, máskor vigyázz, majd én is jobban figyelek rád! - A megbocsá­tó mondatok végtelen hálá­ra és szeretetre indítanak. A szülők szeretete arra in­dít, hogy a tanulással, mun­kával sok örömet szerezze­tek nekik. Jézusnak való szolgála­tunknak is ez az alapja. Jé­zusban az Atya szeretete jött közel. Sokszor mondjuk, olyan ártatlan, mint egy gyermek. Jézus is példaké­pül állította tanítványai elé a gyermekeket. A gyermekek élete, amint rászorul a szülő megbocsátó szeretetére, ugyanúgy rászorul Isten bűnbocsátó irgalmára is. Aki ezt a bocsánatot átéli, az tud igazán kedves aján­dékot vinni szüleinek is és Istennek is. Nem az ajándék nagysága, használhatósá­ga a fontos, hanem a szív, amely adja. A szív, amely örül, hogy adhat. A szív, amely örül, hogy közelében lehet annak, aki öt szereti. Az asszony mindent elköve­tett, hogy Jézus közelébe kerüljön. Figyeljétek meg, senki sem mondta ennek az asszonynak, - Itt van Jézus, menj és mondj neki köszö­netét -, ö magától örömmel ment. Senki sem hívta, ment hívatlanul, mert a szíve vitte. Senki sem engedte, sőt há- borogtak jelenléte miatt. Za­varónak érezték. Ezek az akadályok nem vették el a kedvét. Mind-mind leküzdöt­te. A szeretet minden korlá­tot ledönt. Ez az asszony szerette Jézust. Szíve tele volt örömmel és békesség­gel. A példázatban találunk egy másik embert is, aki megajándékozta, Simon fa­rizeus. ö ebédre hívta a Mestert. Egy vándor számá­ra ez nem kis ajándék. De Simon arra nem gondolt, hogy a vendég szeretne neki ajándékot adni. Jézus sze­retné Öt is bűnbocsánatban részesíteni. Simon ezt visz- szautasította, neki ez nem kellett. Ezért a bizonyára na­gyon finom ebéd is csak úgy tessék-lássék került az asz­talra. Nem tudott ezzel örö­met szerezni Jézusnak. A bűnös nő elfogadta Jézus bűnbocsánatát. Nagyon örült, hogy ö új életet kezd­het. Tele volt a szíve hálával. Igyekezett mindezt megkö­szönni Jézusnak. Nem törő­dött azzal, hogy esetleg megmosolyogják, amint a köszönet és az ajándék át­adása közben elsírja magát. Nem törődött vele, hogy ki látja, öt csak egy érdekelte, akitől ilyen sokat kapott, an­nak ö is adjon valamit. Ez az ajándék, ez a szolgálat, ez tetszik Jézusnak. Jézusnak csak akkor tu­dunk örömet szerezni, akkor tudunk neki szolgálni, ha előbb Ö szolgál nekünk. Csak akkor tudunk neki ajándékot vinni, ha előbb el­fogadjuk az ö ajándékát, a bűnbocsánatot, békessé­get. Szabóné Piri Zsuzsanna A VASÁRNAP * 1 IGÉJE Mt 12,9-14 NINCS ELÖBBREVALÓ A RÁSZORULÓ MEGSEGÍTÉSÉNÉL Nem élt még soha senki a földön, aki annyira szem előtt tartotta az ember nyomorúságát, mint Jézus. Mindennél fon­tosabbnak tartotta, mindennek elébe helyezte. Fontosabb volt számára, mint egy teológiai vita, mint az emberek szimpátiájának megnyerése, mint saját igazságának bebizonyítása. Provokálták Jézust, amikor elé vitték a száradt kezűt, hogy szombaton gyógyítsa meg. Mi ma meg lennénk sértve, ha vasárnap, vagy ünnepnap nem volna ügyelet és kisebb vagy nagyobb megbetegedésünket azonnal nem vennék komolyan és nem gyógyítanák. Meg kell értenünk a korabeli zsidó gon­dolkodást ahhoz, hogy ennek a történetnek érezzük a feszült­ségét. A gyógyítás munka. A munka pedig a sabbát törvényé­nek megszegése és így Isten személyének a semmibe vétele. Jézus cselekedete azonban azt igazolja, hogy az Isten igazi tisztelete segíteni halogatás nélkül a bajban lévő emberen. így teljesítjük a fő parancsolatot: az Isten és ember iránti szerete- tet. Ma a munka lett a fő parancsolat. Nem azért, mert általá­ban annyira szeretünk dolgozni, hanem mert munkán keresz­tül lehet anyagilag előbbre jutni, és a remélt magasabb és még magasabb célokat elérni. Ha gyermeked megáll melletted jelentéktelen, kis kérdésé­vel, amikor gondjaidba merülve otthoni, vagy sürgős hivatali munkádon dolgozol, gondolj Jézusra. O nagyon szerette a gyermekeket. Felelni akar a gyermekednek is éppen a te szád­dal. Ha rohansz az országúton kocsid minősége és bátorságod függvényének mértéke szerint, mert valahol éppen várnak rád, vagy mert már úgyis késésben vagy, és meglátsz egy szánnivaló stoppost, gondolj Jézusra, aki az irgalmas samari- tánus példázatában azt mondja, csak az igazán felebarát, aki segit a bajbajutott, rászoruló emberen. Ha hallasz egy felhívást a gyülekezetben, hogy a békéért imaéjszakát tartanak az egyházak, vagy békenapot rendez a Népfront az országban, gondolj Jézusra, aki a tanítványokat reménytelen állapotukban és félelmeik között így köszöntöt­te: Békesség néktek! S ha a szívedben van már az ő békéje, vedd nagyon komolyan a másokét, a világét. Ha az SOS gyermekfalu javára gyűjtést rendeznek hazánk­ban, amire a közelmúltban hívták fel a figyelmünket, gondolj Jézusra, aki az utolsó ítéletről szóló példázatban közösséget vállal az éhezőkkel; a nincstelenekkel, a betegekkel, a bebör- tönözöttekkel és azt mondja: Ha a jót eggyel is megtettétek a legkisebbek közül, olyan, mintha velem tettétek volna meg. Jézus arra tanít, nincs előbbre való a rászoruló megsegítésé­nél. Legyen időd, legyen pénzed, legyen szereteted megtenni. Bozorády Zoltán IMÁDKOZZUNK Uram, bocsásd meg, hogy sok fáradozásommal csak a magam javára munkálkodom. Add megértenem, hogy földi életemmel Neked tartozom elszámolni. Add észrevennem azokat, akik körülöttem gondokkal küz­denek és akikben Te jössz felém. Ámen. „Szupersztár” kérdőjelekkel A „Jézus Krisztus Szupersztár” című rock-opera születése óta újra meg újra felkavarja a kedélyeket. Vannak, akik felháborodnak és megbotránkoznak rajta, mások őszintén lelkesednek érte. A Rock Színháznak Szikora János által rendezett előadásai mellett sem le­het közömbösen, szó nélkül elmen­ni. Ellentmondásosan reagált a ma­gyar színpadi változatra a hazai szaksajtó is. A szakavatott kritiku­sok után most azok véleményét sze­retném megszólaltatni, akik számá­ra elsősorban íródott ez a különle­ges mű. Fiatalok ugyancsak ellent­mondásos reakcióit gyűjtöttem össze ifjúsági bibliakörünkből, melyből csaknem harmincán láttuk együtt a darabot a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Már a darab újszerű indításának értékeléséről is megoszlottak a vé­lemények. A magyar változat ugyanis János evangéliuma 21. fe­jezetének felolvasásával kezdődik. Ez a rendezői megoldás többféle­képpen is értelmezhető. Voltak, akik az egész mű nagyszerű meg­alapozását látták a hosszú bibliai idézetben. A szenvedéstörténet be­mutatása előtt a feltámadott Jézus szavát halljuk, aki keresi, össze­gyűjti szétszéledt tanítványait, és szembesíti Pétert az alapvető kér­Az egészség és gyógyítás keresztyén értelmezése Keresztyén bizonyságtétel az egészségről, a gyógyításról és a közösség építésének összefüggéseiről - ez volt a főtémája annak a hatnapos tanácskozásnak, amit az Egyházak Világ­tanácsa Keresztyén Egészségügyi Bizottsága rendezett meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának meg­hívására Budapesten a Ráday Kollégiumban, szeptember 3-9. között. A regionális tanácskozást, amelyen Európa, szinte vala­mennyi országából vettek részt keresztyén orvosok, egész­ségügyi dolgozók, nővérek, szociológusok, teológusok dr. Tóth Károly püspök, az ökumenikus Tanács alelnöke nyitotta meg. A püspök a János 10:38-ra hivatkozva egyebek között beszélt a magyarországi egyházak sajátos helyzetéről: a magyarországi keresztyénség Krisztusról szóló bizonyság- tételének a hitelét a mi társadalmunkban, a nem. hívő embe­rek szemében leginkább az a szerény, de igen hatékony magatartás alapozza meg, amely Jézus idézett szavait tartja mindig szem előtt: „.. .ha nékem nem hisztek is, higgyetek a cselekedeteknek...” A tanácskozás központi témájára utalva a püspök kiemelte: bibliai értelemben a lélek és a test egy­mást kölcsönösen kiegészítő, összetartozó tényező. Mint ahogy az Egyház által végzett szolgálat, Isten Igéjének hirde­tése és az ember fizikai jólétének munkálása is összefüggő, egymást kiegészítő tényező. Ugyanakkor azonban sem a lélek, sem a test felőli gondoskodást nem szabad abszoluti­zálni a másik rovására. Noha fontos hangsúlyozni, hogy bibliai értelemben az ember lelki és testi épsége nem feltételei egymásnak, ám ugyanakkor az is igaz, hogy az ember egész­ségéről lelki és fizikai és társadalmi jóléte hármas egységében szemlélendő. Éppen ezért az ember egészségének ügye túl­mutat az egyén problémakörén. Az egészség és az emberi jólét tehát a közösség, a társadalom felől közelítendő meg; amelynek garantálnia kell az egyén fizikai és lelki fejlődését, jólétét. Ezért - hangsúlyozta a püspök - elengedhetetlenül szükséges az egyén emberi méltóságának megőrzése és az egész emberiséget, az egész teremtett világot fenyegető meg­semmisülés veszélyének az elhárítása. Ezt követően a Keresztyén Egészségügyi Bizottság igazga­tója, Eric R. Ram előadása hangzott el, melynek a címe: A teljesség megértése felé. Az igazgató hangsúlyozta, hogy ez a tanácskozás nagyon fontos részét képezi az egészségügyi bizottság szolgálatának, amely arra irányul, hogy keresztyén szempontból tanulmányozza, mit jelent az egészség, a gyó­gyítás. Mint mondotta, eddig nyolc kerületi tanácskozást tartottak, amelyeknek központi témája az egészség és gyó­gyítás keresztyén szempontú értelmezése volt. Ez a tanácsko­zás a kilencedik. A szolgálatot az is gazdagítja - mondotta -, hogy abban nemcsak keresztyének, hanem más vallások képviselői ás részt vesznek. A bizottságnak az is egyik köz­ponti célkitűzése, hogy vizsgálja: a különböző kultúrákban miként értelmezik az egészség és gyógyítás kérdését. Az eddigi tanácskozások gazdag tapasztalatait összegezve vilá­gossá vált - mondotta az igazgató -, hogy az egészség több, mint a betegség hiánya. Az egészség az ember fizikai, mentá­lis, lelki, gazdasági, politikai, szociális jólétének összessége; az egészség harmóniát jelent egymással, a környezettel és Istennel. Az egészség alapvetően emberi jog, amelyért mind­nyájan felelősek vagyunk. Az igazgató elmondotta, hogy a nyugati országokban áz egészségügyi ellátás költségei egyre emelkednek, amely megnehezíti a magas színvonalú gyógyí­tás világméretű elterjedését. Ugyanakkor arra is figyelmezte­tett, hogy az új orvosi eljárások, technológiák gyakran hát­térbe szorítják az emberiességi szempontokat, s a gyógyítás technikai kérdések függvényévé válik. Olyan világban élünk, mondotta, amelyben egymásra vagyunk utalva. A különbö­ző gondolkodású, más és más kulturális, gazdasági hátterű embereknek is egymás terhét kell hordozniuk. Ezzel kapcso­latban az igazgató rámutatott Jézus Krisztus kereszthalálá­nak a keresztyének számára ma is érvényes jelentésére, aki önmagát adta a világért. Végezetül az igazgató köszöntötte a tanácskozáson részt vevő, a Keresztyén Egészségügyi Bizottságot alapító tago­kat, közöttük James McGilvray-t, a Bizottság első igazgató­ját, Hökan Hellberg-et, az első helyettesigazgatót és Martin Scheel-t, a Bizottság hosszú éveken át volt moderátor-helyet­tesét. A tanácskozás során a résztvevők négy főtéma köré csopor­tosuló előadásokat hallgattak meg, melyek a következők vol­tak: az egészség és gyógyítás teológiai értelmezése; a jelenkori egészségügyi ellátás és az egyházak szerepe; gyógyítás és ke­resztyén hit; gyógyító közösségek és gyülekezetek. Az előadá­sokat csoportüléseken vitatták meg a résztvevők. K. A. Budapest - Deák téri evangélikus templom Ezen a címen jelent meg nemrég - szép, ízléses kiállításban, több illusztrá­cióval - a Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtárának legújabb füzete. A népszerű sorozat szerkesztője, Der- csényi Balázs az „ország temploma” 1811-ben történt felszentelésének 17S. évfordulója alkalmából kereste fel a kiadvány tervével az egyházközség el­nökségét. A tervből gyorsan valóság lett. Ma már országszerte, sőt határain­kon túl is sokan forgatják a 10 000 példányban megjelent szép, olcsó szí­nes kiadványt. Az egykori pesti „insula lutherana” - azaz evangélikus sziget - hármas épülettömbjének rövid történetét és a templom leírását avatott tollú szer­zőnek, Gryllus Vilmosnak köszönhet­jük. Nemcsak mint építészmérnök adott pontos, szakszerű adatokat, ha­nem mint a gyülekezet presbitere, bel­ső szeretettől fűtve vetette papírra so­rait. A XVIII. század végi Pest északi vá­rosfala mellett rendezetlen külső terü­leten Káposztáspiac volt található. A falakon belül az egyetlen nagyobb épület a mai Városháza volt, amely III. Károly uralkodása óta mint Invalidu­sok háza a háborúkban megrokkant és kiöregedett katonák otthonaként mű­ködött. A mellette lévő katonai pék­műhely adta a máig is fennmaradt Sütő utca nevet. Amikor 1780-ban a város­fallal együtt a Váci Kaput is lebontot­ták, a mai Engels tér helyén szekeres árusok, iparosok és élelmiszert terme­lők bódéi terjeszkedtek. Ebben a környezetben, a Vásártér és a Káposztáspiac (akkori nevén Kohl- markt) között vásárolta meg a pesti evangélikus egyház azt a kincstári tel­ket, amelyen 1795-ben Krausz János késmárki építész az egyház felkérésére - a mai múzeum falaiként - az első pesti evangélikus imatermet és papla­kot felépítette. Korai halála után fiatal segédje, az utóbb nagy hírűvé lett Pol­lack Mihály tervezte és építette fel a mai templomot és a bővített iskolaépü­letet. A XIX. század közepén Hild Jó­zsef alakította át a templom homlokza­tát. Gryllus Vilmos könyve a klasszicista épületegyüttes fejlődéstörténetét adja közre, sok korabeli metszettel és képpel illusztrálva két évszázad fővárosi egy­háztörténetének érdekes eseményeit. Székács József püspök egykori templo­ma, amelyben Kossuth Lajos keresztel- tette gyermekeit, és a híres iskola, amelyben Petőfi Sándor is tanult, széles körben is közismertté kell, hogy váljék. A könyv - amelynek címlapját Olva­sóink lapunk szeptember 14-i számá­ban már láthatták - a Tájak, Korok, Múzeumok szerkesztőinek olyan kez­deményezése, amelyet sok sikeres ko­rábbi füzet megjelenése után remélhe­tőleg még több egyházi vonatkozású emlékfüzet fog követni. Fabiny Tibor déssel: „Szeretsz-e engem?!” Kér­dés persze, hogy a Biblia világában kevésbé járatosak mit tudtak kez­deni ezzel az archaikus fordításban felolvasott terjedelmes idézettel? Volt kategorikusan elutasító hang is, mely szerint az egész mű „felesleges”, mert meghamisítja a hitelesen biblikus Jézus-képet. A legfontosabb örömhír, hogy mi­ért megy Jézus a keresztre, teljesen elsikkad a darabban. Az egész Jé­zus-történet csak ürügy egymo- demeskedő, üres látványosságra törekvő showműsor bemutatásá­ra... Természetesen ez a szenvedé­lyes kritikai hang többek vélemé­nyével ütközött. Eleve hamis elvárásokkal ültek be sokan a nézőtérre - figyelmeztet egy higgadt hang. Ez nem hitéb­resztő Bach-passió, más szándék­kal íródott. Leginkább talán a ka­rikatúra műfajába sorolható, ahol a végletekig kiélezik az egyes sze­replők jellemzőnek vélt vonásait. A karikatúrán nem szabad meg­sértődni, inkább el kell gondolkoz­ni a célján... Másokat viszont éppen az za­vart, hogy ezek a karikatúravoná­sok több szereplőnél már eltorzí­tásba csaptak át. A „playboy” ki­nézetű Heródes alakját még kellő humorérzékkel el lehet fogadni, de, az egyik újságkritika szavát idézve, „maffiózó-ruhába” bujta­tott főpapi sereg ábrázolása már bántóan ízléstelen. Ugyancsak erősen megkérdőjelezhető a tanít­ványok egyoldalúan kíméletlen ki­figurázása különösen is a nagycsü­törtök esti jelenetben. De megszólal pozitív vélemény is, akinek kifejezetten segített a da­rab Jézus emberségének, szenvedé­sének reálisabb megértésében. Többen dicsérik az előadás zenei színvonalát, különösen is Sasvári Sándor Jézus-alakítását, akinek já­tékán átsüt, hogy számára Jézus több, mint címszerep... Van olyan vélemény is, mely sze­rint érdemes lenne megnézni az előadást a Vígszínház kisebb szín­padán, ahol talán már megszaba­dul a rendezés sok öncélú, csak a látványosságot szolgáló elemtől. Egy ilyen letisztult változatból biz­tosan egyértelműbb lesz a darab cselekménye, jobban lehet figyelni az igazán lényeges, tartalmi ele­mekre. Nagyjából megegyeznek a véle­mények abban, hogy a keresztrefe- szítés monumentális jelenete hát- borzongató, felejthetetlen élmény még akkor is, ha a „szupersztár­koncepcióban” valóban nyitva marad a kereszt igazi okának, ér­telmének, céljának kérdése. De vannak kérdések, melyek megválaszolását nem másoktól kell várnunk, legkevésbé egy rock­operától. Ilyen a Mester alapkér­dése: „Hát ti kinek mondtok en­gem?!” Gáncs Péter 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom