Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-08-10 / 32. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet 51. ÉVFOLYAM 32. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 10. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 11. VASÁRNAP ÁRA: 5,50 Ft Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, higyjetek Istenben és higyjetek én ben nem. János 14,1. Itt is, másutt is azt hallom, hogy Krisztus minden igéje engem akar vigasztalni. Minden szava, tette és gondolata csupa nyájas vigasztalás. Bizonyos is, hogy a félelem és szomorúság nem Krisztustól való. Mert ö nem azért jött, hogy megret­tentsen és szomorúsággal terheljen meg. Sőt azért jött s égi trónját is azért foglalta el, hogy elvegye szívünk szomorúságát és félelmét s adjon helyébe örvendező szívet. LUTHER V ____________________________________________________J Ga rami Lajos Gondolatok Napjainkban sajnos vi­lágjelenség, hogy válságba jutott az emberi élet és társa­dalom alapsejtje: a család. Atomizálódik, felbomlik na­gyon sok család, mind a poL gári társadalmakban, mind a szocialista országok terü­letén. A válások terén mi, magyarok is - ami nem di­csőség számunkra - „dobo­gósak” vagyunk. (3. helyen állunk a statisztikák sze­rint). Egy megdöbbentő linó­leummetszetet láttam a NŐK LAPJA február 15-i számában. A metszet egy zegzugos vonalban kettétört szívet ábrázol. Jelképezi a felbomlott családi életet. A kettészakadt szív alatt két kéz kétoldalról, egy női és egy férfikéz nyúl a segélyké­résre kiterjesztett kezű gyer­mek felé, de a két össze nem érő kéz között a gyermek a mélységbe zuhan. Igen. Azt minden szülőnek tudnia kell, hogy a család felbomlásának mindig a gyermek a szenvedő alanya, illetve áldozata. Mi lehet az oka, hogy válságba jutott a csa­lád? Melyek azok a társadal­mi, erkölcsi és gazdasági problémák, amelyek ide ve­zettek? A különböző társa­dalmi rendszerű országokat éppen úgy foglalkoztatja e kérdés, mint az egyházakat is a világ minden táján. A Magyar Rádió egyik adá­sának témája volt, hogyan próbálják adminisztratív in­tézkedésekkel megállítani a válási hullámot, a válásokat megnehezíteni, vagy pedig megelőző intézkedéseket hozni, hogy felelőtlen, éret­len fiatalok elhamarkodott házasságot ne köthessenek. Ebből az adásból két példát emelek ki. Pl. Japánban - ahol a hagyományok, az ősök, valamint a családi élet tisztelete jóval erősebb, mint Európában - óriási pénzösz- szeg lefizetésére kötelezik a válni készülőket. Vagy Bul­gáriában, akik házasságot kötöttek 3 évig nem válhat­nak el. Természetesen ilyen intézkedésekkel a család harmóniája, belső meghitt­sége, békessége, egymásért és a gyermekért vállalt fele­lőssége meg nem oldható. Mi lelkészek tapasztalatból tudjuk, hogy konfirmandu­saink és gyermekóráinkat látogató kis gyerekek közül is sok olyan családi körül­mények közül jön, hogy az megrendítő. Van olyan csa­lád, ahol az apa alkoholista. Mindennapos veszekedés, sőt brutális verekedés is van bőven. Vannak csonka csa­ládból valók, ahol csak a mama maradt és a gyerekek­nek hiányérzetük van. Hiányzik az apa, vagy for­a családról dítva. Nagyon mellbevágó, amit pedagógusoktól hallot­tam. Rajzórán a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy rajzolják le családjukat. Ami a pedagógus számára is megdöbbentő volt: az elvált szülők gyermekei is odaraj­zolták vagy az apukát, aki elhagyta őket, vagy az elvált és elköltözött anyukát. Az igazság az, hogy a gyerek vágyik mindkét szülő után. A család bomlásának okai: éretlen fejjel kötött há­zasság, és az erkölcsi szaba­dosság. A mai lakáshelyzet is kihat a válások szaporo­dására. A fiatalok éppen az első, legszebb éveikben kényszerülnek másokhoz al­kalmazkodni, közös lakásra gyűjtögetni szerény fizeté­sükből. A lakásszerzési haj­sza ingerültté, türelmetle­nekké teszi a fiatalokat. Fá­radtság, kimerültség, túlórá­zás, mert kell a pénz, megöli a legszebb szerelmet is. A nagy igények is, melyek olyanok, hogy elérhetetlen­nek - megkeserítik, szétzilál­ják a családi közösséget. Hála Istennek, hogy van­nak belső, meleg emberi kap­csokba családi életek is. Hí­vő és nem hívő családokban is. De ezeknél más szemlélet uralkodik. Közösen, együtt, egymást megértve szeretet- ben oldják meg napi problé­máikat. Isten igéje és a luthe­ri etika arra tanít, hogy a családi élet belső tisztaságá­ért, melegségéért és az igaz emberség kiteljesedéséért fá­radozzunk szüntelen. Egymást elhordozó szeretet A családoknak - elsősorban gyülekezeti tagjainkra gon­dolok - nagyon komolyan kell venni Isten akaratát. A család az „emberré válás” helye. Itt kell megtanulni Jé­zus Krisztustól, hogy mi az áldozatos, türelmes, lemon­dani és megbocsátani is tudó és az egymást jó és rossz tu­lajdonságaival elhordozó igazi szeretet. Az igazi szere­tet nem követelődző, hanem mindig áldozatot vállaló és szíve jókincseiből adni tudó a keresztyén családban. Nem feledkezhetünk meg Is­ten igéjéről, mert a családi élet is a hit engedelmességi, szolgáló életre alkalmas te­rülete. A hívő család egy­máshoz való viszonya, az egyház és a Krisztus kapcso­latát kell, hogy tükrözze. (Vö.: Ef, 5, 21-25.) A család valamennyi tagjára, szülők­re, gyermekekre egyaránt érvényes az ige reális üzene­te: „Igyekezzetek egymást elszenvedni szeretetben!”. Csak az egymást elfogadó, elhordozó és megbocsátani, elszenvedni tudó szeretet tudja megóvni a családot a felbomlástól. Sajtóosztályunk kiadványai a Frankfurti Könyvvásáron Idén október 1-6. között 38. alkalommal rendezik meg az NSZK-beli Frankfurtban Európa és egyben a világ legnagyobb könyvvásárát. Ma­gyarország mintegy 2000 kiadvánnyal lesz jelen e könyv „fesztiválon”. A hazai könyvek sorában ott lesznek az egyházak kiadványai is. így a Sajtóosztályunk gondozásában megjelentek közül: Balikó Zoltán: Efezu- si levél, dr. Foltin Brunó-Gáncs Péter: Élet-jel, Kutas Kálmán: Egy emberélet, Sztehlo Gábor: Isten kezében. Keresztyén-marxista dialógus Budapesten Bemutatjuk templomainkat Cegléd Október 8-10. között a keresz­tyén-marxista párbeszéd újabb folytatására kerül sor. A nemzet­közi tanácskozás megrendezését a budapesti Filozófiai Intézet és a római Pápai Gergely-egyetem vál­lalta. A párbeszéd témája: Társa­dalom és etikai értékek. Dr. Lu­kács József akadémikus szerint az eszmecserén mintegy 15-15 sza­kember vesz részt keresztyén, ille­tőleg marxista részről. Többek kö­zött olyan nemzetközi tekintélyű szakemberek, mint Paul Poupard bíboros, a Nem-hívők Titkárságá­nak elnöke, Jean-Yves Calvéz S. J. (Párizs), René Coste (Toulouse), Eduard Huber S. J. (Róma), Vitto­rio Possenti (Milano) és Nyíri Ta­más. A dialógus marxista résztve­vői közül kiemelkedő szakemberek V. Garadzsa, a moszkvai Ateizmus Intézet igazgatója, T. Jaroszewski (Varsó), Lukács József, Ancsel Éva és Földesi Tamás. A tudományos eszmecsere során mindkét fél előterjeszti saját állás­pontját a felvetett kérdésekben és igyekszik a másik álláspontját jól, differenciáltabban megismerni. Megkeresik azokat a megegyező mozzanatokat, amelyek főként er­kölcsi téren elősegíthetik, hogy ke­resztyének és marxisták közösen is tevékenykedjenek korunk nagy problémái megoldásában, mint amilyenek a háború és béke, kör­nyezetvédelem és társadalmi igaz­ságosság. Szeptember elején a Filozófiai Intézet, mint házigazda sajtókon­ferencián fogja ismertetni a szim- pozion részletes programját. Halált követelő zsidók és védelmet nyújtó római Mint keresztyén és evangélikus lel­kész élek együtt azzal a munkás- osztállyal, amelyet az egyházak zömmel már a múlt században el­vesztettek. Állandó párbeszédben lehetek munkásemberekkel és ak­kor sem fogják be a számat, ha az ő nyelvükön elmondom, kicsoda nekem Jézus Krisztus. Hazánkban számtalan azoknak a száma, akik világi munkahelyü­kön sem tagadják meg keresztyén hitüket. Megbecsült tagjai a társa­dalomnak. Nem keverik keresz­tyén hitüket a marxista ideológiá­val, a hitet a hitetlenséggel. Rájuk nem fogható, hogy a nép ellen, a törvény ellen, a szent hely ellen tanítanak. Nem reakciósok és nem kerékkötői a fejlődésnek. Éppen ezért is élvezhetik az államhatalom védelmét. Persze lehet „zsidó”, me­rev üres vallásosságban élő vagy megcsontosodott ideológiájú kö­zöttünk a gyülekezetben és a mun­kahelyen egyaránt. Vannak vi­szont mindkét helyen párbeszédre kész, a megújulást kereső emberek. Pál hasonlókért járta végig misz- sziói útjait. Lisiás ezredes előtt derült ki, hogy Pál nem azonos azzal az egyiptomival, aki néhány nappal azelőtt fellázította és a pusztába vezette a szikáriusok négyezer em­berét. Világi munkánkon mérik le ma is, hogy nem vagyunk lázadók és elkülönülök. Mi az evangélium hordozói szeretnénk lenni minden ember üdvösségére. Bolla Árpád Bármilyen irányból érke­zünk Ceglédre, a város látké­pén egyszerre rajzolódik ki a református nagytemplom ha­talmas kupolája és az evangé­likus templom hegyes tornya. A mai Isten-háza a gyüleke­zet második temploma. Az el­ső szerény, toronynélküli épü­let volt, a nagytemplommal szemben állt (1815-1893), vá­rosrendezési okok miatt ke­rült lebontásra. Templomunk Török József Pest megyei esperes lelkészi szolgálata idején épült 1895-96-ban. Sztehlo Ottó tervező válogatott előző építé­si stílusokból: a templom ka­pubejárata pl. a román stílus oszlopbéléses kapuira emlé­keztet, az égbenyúló torony, a hosszú toronysisak a gótika felfelé törekvését hangsúlyoz­za. A bástyaszerűen kiképzett homlokzat az építészet nyel­vén hirdeti a bejárat feletti felirat igazságát: „Erős vá­runk nékünk az Isten!” A berendezés, így az orgo­na (1832) és az oltárkép is az első templomból került át. Az oltárkép Jakobey Károly bu­dapesti festőművész alkotása, a gecsemánei kertben gyötrő­dő Jézust ábrázolja. Mellette egyik oldalon a fegyveres csa­pat érkezik elfogatására, a másik oldalon a Mesterüket cserbenhagyó tanítványok al­szanak. A ceglédiek a hamiincas- negyvenes években nagy ter­vekkel készültek a templom­építés ötvenedik évfordulójá­ra: az orgonát szerették volna nagyobbítani, új oltárt és szó­széket építeni, színes ablako­kat állítani. Mindezeket a há­ború megakadályozta. S így boldog volt a gyülekezet, hogy 1946. október 31-re a templomot a kisebb háborús károk kijavításával újra hasz­nálhatóvá tette, ablakait be- üvegeztethette. Jelen évtizedünk elején há­rom éven át tartó tervszerű munkával teljes külső és belső tatarozást nyert templomunk mintegy 930 ezer forintos költséggel. Ennek nagyobbik felét belföldi és külföldi hit­testvéreink, kisebbik felét hí­veink áldozatkészsége biztosí­totta. Templomunk megújulva teljesíti hivatását: otthont ad a betérőnek. A szélesen elte­rülő alföldi városban ég felé mutató ujjként hirdeti: iga­zodjatok az Úrhoz, nála örök hajlékunk van! így kezdődött az európai keresztyénség - hol tart ma? ApCsel 21,37-40 Eredményre vezetett a zsidók felé megnyilvánuló kompromisz- szum? Egy hét múlva az Ázsiából való zsidók meglátták Pált a templomban, fellázították a vallá­sos sokaságot és így kiáltottak: „Izraelita férfiak, segítsetek! Ez az ember, aki a nép ellen, a törvény ellen és a szent hely ellen tanít mindenütt, mindenkit, sőt még görögöket is hozott be a temp­lomba...” Nagy csődület támadt, életve­szélyesen megfenyegették, s csak a római helyőrség ezredese tudta ki­menteni kezeik közül karhatalom­mal. .. A kompromisszum Pál és a zsi­dók között dugába dőlt. Az egy­háztörténetben is számtalan példa bizonyítja, a kompromisszum nem hozott eredményt. És mégis újra és újra meg kell próbálni. Van ami­kor sikerül. Isten különös kegyel­me ez. Izgalmas igénkben az „ezredes” szerepe. A világi hatalom képvise­lője védelmet nyújt Pálnak. Nem szeretnék általánosságban fogalmazni. Személyes vallomást szeretnék tenni. Lelkészi szolgála­tom mellett egy budapesti vállalat­nál műszaki munkakörben dolgo­zom. Számtalanszor megtapasztal­tam vállalatvezetőségem és mun­katársaim segítségét. Nem csak személyes életemben, hanem a gyülekezet felé is. Évekkel ezelőtt régi kis gyülekezetem temploma tatarozásánál, lelkészlakás építésé­nél minden segítséget megadtak. Zíszkaliczky Pál A templom belseje Foto Kaczur

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom