Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-10 / 10. szám

Evangélikus Élet 1985. próbaszAm. 4. oldal #-RÓL #-RA „Bizony, bizony, mondom néktek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz.” Jn 12,24. VASÁRNAP - „Uralkodásának nem lesz vége.” Lk 1,33 (Zsolt 90,4 - Jn 12,20-26 - Zsolt 16). Jézus Krisztus uralkodásának nem lesz vége ma sem, hol­nap sem, ennek az évnek az elmúltával sem... Meg­valósul megmentő, megbocsátó s életet megújító szeretetében, a kegyelmi ajándékokban Szentlelke által; valamint gondolataink, szavaink s bselekedete- ink: családi életünk, hivatásbetöltésünk, életünk ide­jének az ő akarata szerint való felhasználásának számonkérésében. HETfH - „Az Úr angyala felébresztette Pétert, és így szólt hozzá: ’Kelj fel gyorsan!’ Erre lehulltak a bilin­csek Péter kezéről.” ApCsel 12,7 (Zsolt 34,8 - Jn 6,23-29 - Lk 20,41-44).'Az Úr bennünket, személy szerint őriz; p<u ancsol nekünk, de akarata szerint hul­lanak le a börtön, káros szenvedélyek és az emberi élet mindenféle megkötözöttségének bilincsei. - Oh, add Urunk, hogy a mai napon lehulljanak a modern élet rohanásának és túlterheltségének bilincsei! KEDtj - „Egyikük pedig, amikor látta, hogy meg­gyógyult, visszatért, és hangosan dicsőítette az Is­tent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott ne­ki.” Lk 17,15.16 (Zsolt 106,1 - Jn 6,55-65 - Lk 20,45-21,4). A hálaadás szeretetünk jele, amikor meglátjuk, hogy Jézus Krisztus meggyógyított ben­nünket. Van, akit leprából, van akit szeretetlenség- ből, vagy más gyógyíthatatlan betegségből. Ma is van miért leborulnunk lábához, teljes hálaadással. H^j||Éi! H „Mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre, amely hálaadást szül az Isten iránt.” 2Kor 9,11 (5Móz 2,7 - Mk 14,53-65 - Lk 21,5-19). Isten tesz gazdaggá mindenben, hogy ada­kozni tudjunk jó szívvel, ahogyan a korinthusi ke­resztények adakoztak a jeruzsálemi gyülekezet szá­mára. A gazdasági mozgások: elosztás és újraelosz­tás önmagukban nem tesznek erre képesekké. Ezért, akik ily módon segítséget kaptak, azok szívét Isten iránti hála tölti el. CSÜTÖRTÖK „Akkor ne is aludjunk, mint a többi­ek, hanem legyünk éberek és józanok.” ITessz 5,6 (Zsolt 18,40 - 5Móz 8,2.3 - Lk 21,20-28). A nappal és a világosság fiai vagyunk - bátorít Pál - s nem lephet meg az Úr napja tolvajként. Ezért kell Jézus Krisztussal élnünk: a hit és a szeretet páncéljában, az üdvreménység sisakjában, egymás vigasztalásá­ban és építésében. Éberség: tiszta tekintettel figyelni visszatérő Urunkra; józanság: felismerni és eltávolí­tani, ami tekintetünket elhomályosithatná (Mt 6,22). BlBBil ~ ,.M inden nép között kedves előtte az, aki féli őt, és igazságot cselekszik.” ApCsel 10,35 (Préd 12,13 - Jn 10,17-25 - Lk 21,29-38). Jézus Krisztus által Isten mindenkit üdvözíteni akar, mindenkit országában akar egybegyűjteni. Az féli őt, aki ítéle­tét szem előtt tartja, bízik benne s rá hagyatkozik. Az cselekszik igazságot, aki az ö akarata szerint él, ahogyan azt egyszülött Fia által ismerte fel. Bár Komélisszal mi is kedvesek lehetnénk őelőtte! SZOMBAT - „Isten örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizs- ^älätä reven meglátható.” Rm 1,20 (Jer 10,12 - 2Kor 4,11-15 - Lk 22,1—6). A bálványimádás tuda­tos bűn, annak ellenére, hogy Isten láthatatlan, mi­vel erejére és isteni mivoltára a teremtés művéből következtetni lehet; azokat fel lehet ismerni. A ke- resztyény élet és tanítás segédeszközévé válhat így a természettudomány, a filozófia és mindaz, ami a világ létét, törvényeit, célját és szépségét, valamint eredetét kutatja. Rőzse István Mert így szerette Isten a világot Franciaország meggyöngülése arra késztette Rákóczit, hogy másutt keressen támogatást. Követei sorra járták az európai udvarokat. Megkeresték a porosz királyt, jártak a dán udvarban, s ismételten jelentkeztek XII. Károly svéd királynál — de eredményt sehol sem értek el. A porosz és a dán királyság érdekei egyaránt a császárral való jóviszonyt írták elő, bár titokban mind­két udvar rokonszenvezett a magyar protestánsokkal. XII. Károly már Lengyelországban hadakozott Nagy Péter orosz cárral és II. Ágost lengyel királlyal, így érthető, hogy továbbra sem kívánta súlyosbítani helyze­tét azzal, hogy a magyarok miatt szembekerüljön a Habsburgokkal. Hosszas habozás után ekkor határoz­ta el a fejedelem hogy megpróbálja a török Porta támo­gatását megnyerni. A külpolitikai elszigeteltség volt egyik fő oka, hogy Rákóczi 1706-ban Nagyszombatban tárgyalásokat kezdett a császári udvarral. Bécs azonban a magyar követelések legtöbbjének teljesítése elől elzárkózott. 1707-ben Rákóczi előtt új külpolitikai lehetőség tűnt fel. I. Péter orosz cár a XII. Károly svéd királlyal folyó háborúban elszigeteltnek érezte magát. Korábbi szövet­ségesét, II. Ágost lengyel királyt a svédek kiszorították országából, s helyébe XII. Károly saját jelöltjét, Leszc- zynski Szaniszlót ültette. A lengyel rendek sandomierzi konföderációja az oroszokhoz fordult támogatásért. A cár Leszczynskivel szemben Rákóczit jelölte a len­gyel trónra; ebben az értelemben jött létre Péter és a fejedelem közt az 1707-es varsói szerződés. Rákóczi vállalta, hogy ha az országgyűlés megválasztja, elfo­gadja a lengyel trónt. Igaz, a poltavai csatában 1709. július 8-án Péter cár megsemmisítette XII. Károly hadseregét, s ezzel döntő vereséget mért a svéd katonai nagyhatalomra. A külpo­litikai helyzet azonban nem Magyarország javára, ha­nem ellenére módosult. Lengyelországba visszatért a Habsburg-barát II. Ágost, s - mivel a Baltikumért folyó harc még nem fejeződött be -1. Péter is a császár­ral való jó viszony fenntartására törekedett. 1710 no­vemberében a Porta hadat üzent Péter cárnak, így a külpolitikai helyzet még inkább a császárral való jó viszonyt irta elő az orosz politika számára: Moszkva nem kockáztathatta, hogy a magyarok miatt szembe­kerüljön Béccsel, s az a Portát támogassa. Más lett volna a helyzet, ha Rákóczi fegyveres segítséget tud adni a cárnak a törökök ellen, vagy a franciák révén békét közvetít a Porta és Péter közt. Az 1708. őszi trencséni csata azonban megtörte a kuruc hadsereg erejét, Rákóczi már a császári csapatok előnyomulását sem tudta feltartóztatni, nemhogy még mást segítsen. XIV. Lajos pedig elzárkózott az oroszok és svédek közti közvetítés elől. A feljes külpolitikai elszigeteltséghez járult a magya­ron tagi belső helyzet ,erős romlása. Az ország a nyolcé? vés háborúban elpusztult, lakossága belefáradt a küz­delembe, a hadakat pestisjárvány tizedelte. A kezdeti felismerés igazolódott: a szabadságharc pusztán saját erejéből nem győzhet. Persze a császári sereg sem volt sokkal jobb helyzet­ben. Mégis más volt a császári sereg helyzete. Az ország háromnegyed része már újra az ö kezén volt, így az élelmezés, az utánpótlás és az újoncozás szempontjából helyzete előnyösebb. Egyébként sem csak Magyaror­szágra támaszkodhatott, utánpótlási bázisként az egész monarchiára számíthatott. Mindez azokat igazolja, akik úgy vélték, nincs más megoldás: ki kell egyezni a bécsi udvarral. 1711-ben a megegyezés gondolata kerekedett felül bécsi politikai körökben is. A kuruc hadak, ha meg- fogyíta is, de még fegyverben álltak, leverésük sokáig elhúzódhatott. A császári politika pedig presztízsokok­ból súlyt helyezett rá, hogy az európai béketárgyaláson már a magyar kérdés lezárásával jelenjen meg. Ezért az udvar engedékenyebbnek mutatkozott, mint korábban bármikor. E kedvező alkalom elszalasztása, a harc folytatása azt jelentette volna, hogy a belső és külső támasz megszűnik. Mindez azokat igazolja, akik úgy vélték, nincs más megoldás: ki kell egyezni a bécsi udvarral. Mindez azokat igazolja, akik úgy vélték, nincs más megoldás: ki kell egyezni a bécsi udvarral. FELVÉTEL A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁRA Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadé­mián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvé­telüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához cí­mezve - az Akadémia Dékáni Hivata­lának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) augusztus 15rig, a katonakötele­sek pedig július 1-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmaga­sabb iskolai végzettségi (érettségi) bizo­nyítvány, 3. helyhatósági vagy más bi­zonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait fel­tünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai ta­nulmányokra és lelkész! pályára alkal­mas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltálja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, va­lamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi nuiködésről szóló bizonyítvány. - A felvételhez szükséges az illetékes lelkész bizonyít­ványa, mindenesetre annak a lelkész­nek ajánlása a jelentkező lelkészi pá­lyára való alkalmasságáról, aki a folya­modónak az utóbbi időben a lelkipász­tora volt. - Ezt a bizonyítványt a lelké­szi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel egyházköz­ségi lelkész is hitelesítheti. Az akadé­miai tanulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol la­kást és teljes ellátást kapnak. A jó ta­nulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhet­nek. A Felvételi bizottság döntését felvé­teli vizsga előzi meg. Ennek időpontjá­ról a Dékáni Hivatal kellő időben érte­síti a jelentkezőket. A Felvételi vizsga anyaga a következő: írásbeli zárthelyi dolgozat után szó­beli vizsga következik, mindkettő a kö­vetkező anyag ismeretéből áll: 1. Általános bibliaismeret (a négy evangélium és Mózes öt könyve, 2. Luther Márton Kiskátéja, 3. Énekes- könyvünk Luther-énekei, 4. A „Hi- tünk-életünk” című hittankönyv, vala­mint dr. Prőhle Károly: Az Evangéli­um igazsága c. tankönyv anyagának ismerete, 5. Dr. Fabiny Tibor: Egyház­ismeret c. jegyzet, amelyet kérésre meg­küldünk. 6. Az Evangélikus Élet, a Lel­kipásztor, a Theologiai Szemle és a Di- akonia 1984. és ez évi anyagának vázla­tos ismerete, 7. A magyar történelem, 8. Magyar nyelv és irodalom. Ä fenti anyaghoz esetleg szükséges segítségért a jelentkező forduljon biza­lommal gyülekezeti lelkipásztorához. Kérjük a lelkészeket, hogy a fenti hirdetményt mielőbb, majd húsvétkor olvassák fel a gyülekezetekben. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1985. március 17-én Deák tár de. 9. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. Káldy Zoltán (zenés áhítat: H-moll mise). Fasor de. 11. Muntag Andorné, du. 5. Szeretetven- dégség. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andorné. (Illői út 24. de. fél 11. (úrv.) Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vaj­da Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Bachorecz Katalin (szpppl.). Rákosfalva de. 8. Bachorecz Katalin (szpppl.). Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bachorecz Katalin (szpppl.). Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András. Váci út 129. dé. negyed 10. Reuss András. Frangepán u. de. 8. Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10; Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-ÚJtelep de. fél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. 8. Havasi Kál­mán. Kispest de. 10. Bonnyai Sán­dor, du. fél 7. Bonnyai Sándor.' Kis­pest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Ko­sa László. Rákoscsaba de. 9. Kósa Pál. Rákosliget de. 11. Kósa Pál. Rá­koskeresztúr de. fél 11. Kósa Lász­ló. Bócsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Madocsai Miklós. Toroczkó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de 11. Takács József, du. fél 7. Csengődy László. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Csengő­dy László. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Weltler Ödön, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Dannhauser László. Nagytétény de. fél 9. Rőzse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Böjt 4. vasárnapján az oltárteritö színe: Illa. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Gál, 4, 21-31; az igehirde­tés alapigéje: Jn 6, 30-40 EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Március 24-én, vasár­nap reggel 7.05 érakor az evangéli­kus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet APRÓHIRDETÉS- TORONYSISAKOK kisebb javí­tását, rozsdátlanítását, mázolási mun­káját vállalom. Török Lajos toronyfes­tő, 8800 Nagykanizsa, Vasadi út 45.- TEMETŐBE alkalmas kis haran­got venne a bakonycsemyei evangéli­kus egyházközség.- A DEÁK TÉRI GYÜLEKEZET­BEN az egyházfi-házfelügyelői állás ez év augusztus 31-én megüresedik. - Fel­vételre keresünk férfit vagy nőt (házas­párt) a szolgálat ellátására. Lakást biz­tosítunk ideiglenes bejelentővel. Java­dalmazás megegyezés szerint. Lelkészi ajánlás szükséges. Cím: Bp. V., Deák tér 4. Telefon: 173-413. Franciaország meggyöngülése arra késztette Rákóczit, hogy másutt keres­sen támogatást. Követei sorra járták az európai udvarokat. Megkeresték a po­rosz királyt, jártak a dán udvarban, s ismételten jelentkeztek XII. Károly svéd királynál - de eredményt sehol sem érték el. A porosz és a dán király­ság érdekei egyaránt a császárral vaió jóviszonyt írták elő, bár titok Ban mindkét udvar rokonszenvezett a magyar protestánsokkal. XII. Károly már Lengyelországban hadakozott Nagy Péter orosz cárral és II. Ágost lengyel királlyal, így érthető, hogy to­vábbra sem kívánta súlyosbítani hely­zetét azzal, hogy a magyarok miatt szembekerüljön a Habsburgokkal. Íí'i& W HÍREK IIIHIIII Franciaország meggyöngülése arra késztette Rákóczit, hogy- másutt keressen támogatást. Követei sorra járták az európai udvarokat. Megke­resték a porosz királyt, jártak a dán udvarban, s ismételten jelentkeztek XII. Károly svéd királynál - de eredményt sehol sem értek el. A porosz és a dán királyság érdekei egyaránt a császárral való jóviszonyt írták elő, bár titokban mindkét udvar rokonszenvezett a magyar protestánsokkal. XII. Károly már Lengyelországban hadakozott Nagy Péter orosz cárral és II. Ágost lengyel királlyal, így érthető, hogy továbbra sem kívánta súlyosbítani helyzetét azzal, hogy a magyarok miatt szembekerüljön a Habsburgokkal. Hosszas habozás után ekkor határozta el a fejedelem hogy megpróbálja a török Porta támogatását megnyerni. A külpolitikai elszigeteltség volt egyik fő oka, hogy Rákóczi 1706-ban Nagyszombatban tárgyalásokat kezdett a császári udvarral. Bécs azon­ban a magyar követelések legtöbbjének teljesítése elől elzárkózott. 1707-ben Rákóczi előtt új külpolitikai lehetőség tűnt fel. I. Péter orosz cár a XII. Károly svéd királlyal folyó háborúban elszigeteltnek érezte magát. Korábbi szövetségesét, II. Ágost lengyel királyt a svédek kiszorí­tották országából, s helyébe XII. Károly saját jelöltjét, Leszczynski Szaniszlót ültette. A lengyel rendek sandomierzi konföderációja az oro­szokhoz fordult támogatásért. A cár Leszczynskivel szemben Rákóczit jelölte a lengyel trónra; ebben az értelemben jött létre Péter és a fejedelem közt az 1707-es varsói szerződés. Rákóczi vállalta, hogy ha az országgyű­lés megválasztja, elfogadja a lengyel trónt. Igaz, a poltavai csatában 1709. július 8-án Péter cár megsemmisítette XII. Károly hadseregét, s ezzel döntő vereséget mért a svéd katonai nagyhatalomra. A külpolitikai helyzet azonban nem Magyarország javá­ra, hanem ellenére módosult. Lengyelországba visszatért a Habsburg- barát II. Ágost, s - mivel a Baltikumért folyó harc még nem fejeződött be -1. Péter is a császárral való jó viszony fenntartására törekedett. 1710 novemberében a Porta hadat üzent Péter cárnak, így a külpolitikai helyzet még inkább a császárral való jó viszonyt írta elő az orosz politika számára: Moszkva nem kockáztathatta, hogy a magyarok miatt szembe­kerüljön Béccsel, s az a Portát támogassa. Más lett volna a helyzet, ha Rákóczi fegyveres segítséget tud adni a cárnak a törökök ellen, vagy a franciák révén békét közvetít a Porta és Péter közt. Az 1708. őszi trencsé­ni csata azonban megtörte a kuruc hadsereg erejét, Rákóczi már a császári csapatok előnyomulását sem tudta feltartóztatni, nemhogy még mást segítsen. XIV. Lajos pedig elzárkózott az oroszok és svédek közti közvetítés elől. A teljes külpolitikai elszigeteltséghez járult a magyarországi belső helyzet erős romlása. Az ország a nyolcéves háborúban elpusztult, lakos­sága belefáradt a küzdelembe, a hadakat pestisjárvány tizedelte. A kez­deti felismerés igazolódott: a szabadságharc pusztán saját Franciaország meggyöngülése arra késztette Rákóczit, hogy másutt keressen támogatást. Követei sorra járták az európai udvarokat, tak a dán udvarban, s ismételten jelentkeztek XII. Károly svéd királynál - de eredményt sehol sem értek d. A porosz és a dán király való jóviszonyt Franciaország meggyöngülésé arra késztette Rákóczit, hogy má­sutt keressen támogatást. Követei sorra járták az európai udvarokat. Megkeresték a porosz királyt, jár­tak á dán udvarban, s ismételten jelentkeztek XII. Károly svéd ki­rálynál - de eredményt sehol sem értek el. A porosz és a dán király­ság érdekei egyaránt a császárral való jóviszonyt írták elő, bár titok­ban mindkét udvar rokonszenve­zett a magyar protestánsokkal. XII. Károly már Lengyelország­ban hadakozott Nagy Péter orosz cárral és II. Ágost lengyel királlyal, így érthető, hogy továbbra sem kí­vánta súlyosbítani helyzetét azzal, hogy a magyarok miatt szembeke­rüljön a Habsburgokkal. Hosszas habozás után ekkor határozta el a fejedelem hogy megpróbálja a tö­rök Porta támogatását megnyerni. A külpolitikai elszigeteltség volt egyik fő oka, hogy Rákóczi 1706- ban Nagyszombatban tárgyaláso­kat kezdett a császári udvarral. Bécs azonban a magyar követelé­sek legtöbbjének teljesítése elől el­zárkózott. 1707-ben Rákóczi előtt új kül­politikai lehetőség tűnt fel. I. Péter orosz cár a XII. Károly svéd ki­rállyal folyó háborúban elszigetelt­nek érezte magát. Korábbi szövet­ségesét, II. Ágost lengyel királyt Svédek kiszorították országából, s helyébe XII. Károly saját jelölt­jét, Leszczynski Szaniszlót ültette. A lengyel rendek sandomierzi kon- föderádója az oroszokhoz fordult támogatásért. A cár Leszczynski­vel szemben Rákóczit jelölte a len­gyel trónra; ebben az értelemben jött létre Péter és a fejedelem közt az 1707-es varsói szerződés. Rá­kóczi vállalta, hogy ha az ország- BUDAPEST-ZUGLÓ. De­cember 15-én, életének 87. évében elhunyt Kővári József, aki a zuglói gyülekezet templomépítő presbite­rei közé tartozott s a gyülekezet­nek évtizedeken át pénzbeszedője volt. Nagy létszámú gyülekezet • énekelt és vallott a feltámodott Úr­ról temetésén, a Rákospalotai te­metőben. „Nekem olyan jó Isten közelsége, Uramat,-az Urat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet”.- KELENFÖLD. A gyülekezet csendesnapja keretében tájékozta­tó hangzik el az Ökumenikus Ta­nács kallódó fiatalok megmentésé­ért indított misszió munkatársai részéről „Szolgálati program a kal­lódó, veszendő fiatalokért” cím­mel. A csendesnap február 10-én lesz a Bocskai úti templomban. A beszámolóra du. 4 órakor kerül sor. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. LEHEL LÁSZLÓ LAPUNK ÚJ MUNKATÁRSA 1948-ban Szekszárdon született. Iskoláit Szombathelyen, 1967-72 között Budapesten a Teológiai Akadémián végez­te. 1972-ben lelkésszé avatták. 1972 és 1975 között elvégezte az Eötvös Lorándt Tudomány Egyetem Bölcsészettudomá­nyi Karának Szociológia kiegészítő szakát. 1976/77-ben az Egyházak Világtanácsának ösztöndíjasa­ként a franciaországi Strasbourgban egyházszociológiai tanulmányokat folytatott. Bekapcsolódott az egyetemen működő Protestáns Egyházszociológiai Központ munkájába. 1979-ben Budapesten újságírói diplomát szerzett. Több gyülekezetünkben végzett lelkészi szolgálatot. 1980 óta a Dunaharaszti és környéke gyülekezet lelkésze. Lehel László lelkész egyházunk kiküldötteként számos nemzet­közi konferencián vett részt. 1973 óta nős, két gyermekük van. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Felelős kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 280,- Ft Előfizethető a Kiadóhivatalnál Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta index; 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedó Üzem Nyomás: rotációs ofszetnyomás PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető:' ABLAKA ISTVÁN igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom