Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-17 / 11. szám
A TARTALOMBÓL Lapunk új köntösben A tanúkat idézzük Velük vagy nélkülük Bach-évforduló - sorozatunk 1. része „Szálljon a jóhír” Az Evangélikus Élet új formában kopogtat be híveinkhez. A több mint 50 éves lap külső formája többször is változott az idők folyamán. Néha egy- egy új szerkesztő igényelte ezt. Most a jobb technikai lehetőségek kihasználása követelte ezt meg. Eddig az évszázados ólomszedő technikával készült a lap és bizony ez az „öregség" nehezítette az olvasást és gyengítette a képek minőségét. Most fényszedéssel és ofszetnyomással készül a lap, feltétlenül jobb minőségben. A formánál sokkal fontosabb a lap iránya és tartalma. Ha bárhol a világon elindítanak egy lapot, a lap szerkesztőinek tudniuk kell mi célból írják azt és hova akarják elvezetni az olvasót. Sehol a világon nincs olyan egyházi és politikai lap, amelyet ne „célzatossággal" szerkesztenének! Még az ún. „semleges” lapok is ilyenek. Az Evangélikus Élet irányát megszabja az a tény, hogy a lap a Magyarországi Evangélikus Egyház lapja. Tehát nem egy teológiai vagy kegyességi csoporté, nem egy egyházi „GMK"-é, hanem az egyházé. Akik azt igénylik, hogy ne egy bizonyos „célzatosság", hanem „többesség" (pluralizmus) jelentkezzék teológiai és kegyességi vonalon a lapban, azoknak azt mondjuk, hogy ennek nincs akadálya, ha a „tagok az egész testet szolgálják." (1Kor 12,12-30.) Ez az egyház 1948-ban egyezményt kötött az állammal, majd 1966-ban Zsinaton az Ünnepélyes Nyilatkozatban kinyilvánította: „A zsinat... a Szentirás alapján és a reformáció hagyományai szerint vallja, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház a történelem formáló Isten akaratából él a magyár hazában és népe közösségében, ezért a szocializmust építő Magyar Népköztársaság törvényes rendjének megbecsülésével a megkötött egyezmények szerint a kölcsönös bizalom és megértés szellemében végzi igehirdetői munkáját és szolgáló szeretettel vesz részt népünk építő munkájában a jobb és emberibb életért." Ez az E vangélikus Életre is vonatkozik és annak szerkesztősége „célzatosan" törekszik ennek érvényesítésére. Ha röviden akarjuk megfogalmazni a lap „tendenciáját", ezt mondhatjuk: az Evangélikus Élet tudatosan törekszik Jézus Krisztus evangéliumának „tisztán és igazán" való hirdetésére, hogy az olvasók üdvösségre jussanak és „szolgáló" szeretettel vegyenek részt népünk munkájában az emberibb életért. A szolgáló szeretetnek ki kell terjednie az egész emberiségre, az ökumenére. Igen, elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy az Evangélikus Életen keresztül is „szálljon a jóhír." Ez a sor Túrmezei Erzsébet egyik énekéből való. Mi ez a jóhír? Az evangélium! Az, hogy Jézus eljött a mennyből, emberré lett, békességet hozott a földre és bennünket „Isten szívére ölelt." Ezt a „jóhírt' az Evangélikus Élet azonban nem egy olyan egyház tagjainak hirdeti, amely valahol a „senki szigetén", vagy az „űrben" él, hanem olyan egyháznak, amely ebben a hazában él és amely egyház tagjai népünkkel együtt élik át az örömöket, viaskodnak a problémákkal és dolgoznak azok megoldásáért. Az evangélium és törvény hirdetéséből következik, hogy állandóan írnunk kell az egyházpolitikai kérdésekről, az állam és egyház viszonyáról. Arról, hogyan vegyünk részt „szolgáló szeretettel" népünk épitőmunkájá- ban, a társadalom problémáinak megoldásában (házasság, család, ifjúság, munka stb.) az alkoholisták, a „kallódók" megmentésében, az öngyilkosságok megelőzésében. Ezekkel kapcsolatban is „szálljon a jóhír": van megoldás, van segítség, van kiút. Jézus Krisztus szabadító! Az evangélium és törvény hirdetéséből és azok alkalmazásából következik, hogy lapunk újra és újra szólni kíván az emberiség égető kérdéseiről: háború, nukleáris háború „földön és az űrben", béke, igazságosság, faji megkülönböztetés, éhség, emberi jogok. Ez pedig politika. Igen, „politizálni" is akarunk. Ha ezt nem tennénk, magunk szorítanánk ki Istent a politikai élet területéről, mondván, hogy Neki csak a „lélekben" van helye, de a politikai élet területén nincs. Pedig ott is helye van és ott is érvényesíteni akarja akaratát. Végül az ökumené kérdéseit is állandóan napirenden akarjuk tartani. Azt, hogy az egyházak hogyan kerülhetnének közelebb egymáshoz, hogyan szolgálhatnának jobban egymásnak és együtt az egész világnak a békéért, az igazságosságért és az emberi méltóságért való küzdelemben. Megköszönjük Mezősi György munkáját és bizalommal nézünk Lehel László szerkesztői szolgálatára. Gerhardt Pál énekének egy sorával zárjuk sorainkat: „Utunk áldás kísérje". LAPUNK ÚJ KÖNTÖSBEN INTERJÚ A FÉNYSZEDÖ ÜZEMBŐL ÉS A KECSKEMÉTI PETŐFI NYOMDÁBÓL Egyházi lapunk történetében új szakaszt nyitunk. Ennek az új _________ szakasznak legfontosabb állomáshelye a budapesti Nyomdaipari_______ Fén yszedő Üzem és a kecskeméti Petőfi Nyomda. Baráth János üzemvezető és Kelemen Eörs kereskedelmi vezető az új technika előnyeiről beszél. A kecskeméti Petőfi Nyomda igazgatója Ablaka_____ Ist ván, lapunk kecskeméti „életéről” nyilatkozik.- Hallhatnánk a Fény szedő Üzemről egypár mondatot: hogy jött létre, hogy szerveződött, milyen munkafeladatokat lát elés hogy kapcsolódik a nyomtatáshoz? Baráth János: A Nyomdaipari Fény szedő Üzem ezelőtt 10 évvel jött létre, hét nyomdavállalat gazdasági társulásában. Egyesítettük az anyagi és szellemi erőket ahhoz, hogy az 500 éve fennálló ólomszedő technikát, technológiát, amivel minden nyomtatvány addig Magyarországon készült, a legkorszerűbb eljárással helyettesítsük.- Ha az ember itt körülnéz, Aak televíziós képernyőket lát. Hogy készülhet egy hetilap képernyőn? Baráth János: Ez a képernyő egy számítógépnek a kijelző része. A számítógépes szövegfeldolgozás az, ami csatlakozik az új nyomdai eljáráshoz, a fényszedéshez. Végtermékünk olyan szövegűim, amit a nyomdákhoz szállítunk, és amiről a nyomda a nyomtatványt, a könyvet, az újságot, a folyóiratot elkészíti. Azt lehet mondani, hogy itt ez a lap olyan szedőüzembe került, aminek nemcsak Magyarországról, hanem Nyugat-Európából is látogatói és rendelői vannak. — A Fényszedő Üzem történetében megszokott vállalkozás, hogy hetilapot készítenek? Kelemen Eörs: Az első tervekben egy könyvszedésre kialakított üzemnek indultunk. A legutóbbi technikai fejlődés folyamán, a második beruházási lépcsőben olyan berendezéseket sikerült vásárolnunk, amelyek lehetővé teszik lapoknak, folyóiratoknak és egyéb, gyors átfutású munkáknak az elkészítését is. Hetilap előállítására nem mertünk eddig vállalkozni. Ez egy rendkívüli feladat számunkra, amit az üzem normál termelési életébe szeretnénk bekapcsolni. Az első szerkesztői megbeszélések során úgy ítéltük meg, hogy közös akarattal és közös igyekezettel ezt a Balról jobbra: Káldy Zoltán püspök, Ablaka István igazgató és Tóth Szöllös Mihály esperes a kecskeméti nyomdában rendszeres megjelenést biztosítani tudjuk.- Az eddigi tárgyalások, megbeszélések nyomán úgy vettük észre, hogy kölcsönösen partnerok tudunk lenni. A legnagyobb jóindulatot tapasztaltuk, hogy segítsék lapunkat... Baráth János: így van. Abban is szeretnénk segítséget nyújtani a szerkesztőségnek, hogy egy teljesen új munkamódszert kialakítva, már a szerkesztőségekben is egy bizonyos technikai fölszereltséget megteremtve, ténylegesen újszerűbb, információ robbanás korszakának megfelelő stílusban készülhessen a lap. Kelemen Eörs: Az első próbálkozások után az az észrevételem - és ezt talán az olvasók is tapasztalják -, hogy a lap olvashatósági foka jelentős mértekben nőni fog, az újságban a képeknek az arányát növelni lehet, a képek minősége is jóval magasabb szintű lesz, mint a korábbiakban. Tehát egy áttekinthető szerkezetet lehet biztosítani a lapnak. Lehel László A Fényszedő Üzemben elkészült film a Kecskeméti Petőfi Nyomdába kerül. Ablaka Istvánnal, a nyomda igazgatójával beszélgetünk a lap további útjáról.- Először kérem mutassa be a Petőfi Nyomdát. A nyomda a város déli határán a szegedi országút régi szakasza mellett található és a megyében összesen hat üzemegysége van. Dolgo- zóink,száma 950-1100 között mozog. Évente kb. tízezer tonna terBalról jobbra: a Fényszedö Üzem munkatársai: Kelemen Eörs kerskedelml vezető, Baráth János Üzemvezető. Fotó: Batár méket állítunk elő. Mi nyomjuk a megyei napilapot, a Petőfi Népét, de még vagy 150-féle folyóiratot, időszaki lapot is. Az ország első hat nyomdája között az egyik legjobban felszerelt üzem vagyunk. A nyomda gépparkjának fejlesztését, modernizálását nem támogatással, hanem saját erőből végezzük. Szovjet és nyugati, sőt japán gépek segítik munkánkat. Kereskedelmi nyomtatványok, prospektusok, könyvek - közöttük tankönyvek is - készülnek nálunk. Elsőként vezettük be a hagyományos címkék mellett az öntapadós címkék készítését, ezenkívül orvosságos- és élelmiszeres dobozok, egyéb csomagolóanyagok, italok üvegcímkéi évente milliárdos tételben hagyják el nyomdánkat. Az újságok között most először fogunk egyházi lapot nyomtatni - reméljük, hogy az olvasók megelégedésére.- Milyen eljárással készül a lap? Síknyomással, teljesen ólommentesen, ofszet rotációs eljárással. A hozzánk érkező filmet ívszerelés után, vegyi úton rámásoljuk egy előérzékenyített alu-lemezre, majd egy gumilepedő segítségével - amely a festéket átveszi - erről a lemezről a gép rányomja az alátett papírra a lap tükrét. Az egész folyamatot a beállítás után egy automata gép végzi ej. Terveink szerint az Evangélikus Életet az éjszakai műszak végén - talán hétfőn hajnalban -, fogja a gép átfuttatni. Nyomda- technikánkkal minden kívánságot teljesíteni tudunk. Az is lehetséges, hogy ünnepi számokat színes (kétszínű) nyomással készítsünk el.- Köszönöm a tájékoztatást és kívánom, hogy az itt készült lapunkat olvasóink örömmel és megelégedéssel vegyék kézbe. Tóth Szöllös Mihály SZTEHLO-EMLEKKIÁLLfTÁS AZ EVANGÉLIKUS MÚZEUMBAN Áldott legyen az emléke! Ezzel a fohásszal kezdte megnyitó szavait dr. Fabiny Tibor professzor az Evangélikus Országos Múzeumban rendezett Sztehlo Gábor emlékkiállításon, es hogy az óhaj valóban teljesült, azt maga a kiállításra összesereg- lettek sokasága és a megnyitó hangulata is mutatta. Nagyon meghitt, bensőséges ünnepi találkozó volt ez az alkalom, ahol a negyven évvel ezelőtt megmentett gyermekek, ma őszülő emberek, és még jobban őszülő gondozóik, tanáraik összejöttek. Megjelent a megnyitón dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, a Teológiai Akadémia több professzora, sok lelkész és a hívek egész serege. Sztehlo Gábor egykori munkatársai, Bartosné Stiaszny Éva nyelvtanár es dr. Koren Emil esperes múltat idéző, meghatott párbeszéde adta meg az intonációt a kiállítás megtekintéséhez. Abban az időben nem fényképeztünk...” - mondták többen, mégis meglepően gazdag kép- és dokumentumanyag gyűlt össze. Vöröskeresztes igazolványok a 44-es évből, sok felvétel a Pax-gyermekotthonok lakóinak életéről és Sztehlo Gáborról az ő körükben; családi képek a Sztehlo házaspárról életük különböző korszakaiban; érkeztek képek Finnországból az ifjú finn ösztöndíjasról és jöttek Svájcból, élete végső korszakából. Láttuk az Izraelből kapott érmet, és öt, amint átveszi a kitüntetést; láttunk felvételeket a faültetésről a jeruzsálemi „Igazak sétányán”, ahol emlékfa őrzi mindazok emlékét, akik sokat tettek az üldözöttekért; megrázó leveleket a világ minden tájáról, amelyeket egykori megmentettjei, a hálát nem felejtők küldtek neki; sajtókivágatokat hazai, svájci és izraeli lapokból; ott volt a tárjóban emlékiratának kézirata, és a - ma már könyvritkaságnak számító - kötet, amely az elmúlt esztendőben jelent meg. A megnyitó után a Deák-téri gyülekezeti teremben levetítették a Magyar Televízió Sztehlo Gáborról szóló, a Gyermekmentő c. filmjét is. A felejthetetlen lelkész egykori gyülekezetében vannak néhányan, ákik rendszeresen kijárnak a síijához a Farkasréti temetőbe. (Az umaelhelyezés képeit is láthattuk a tárlókban.) Mondják: ott mindig friss virágot találnak. Ezen a kiállításon - amelyet Fabiny professzor rendezett műgonddal és szeretettel - olyan jelen való volt Sztehlo Gábor, hogy éreztük: az ő lénye fogja össze, hangolja közösségbe az odalátogatókat. . Bozoky Éva A KIÁLLÍTÁS SZEPTEMBER 30-IG TEKINTHETŐ MEG. Dr. KÁLDY ZOLTÁN püspök Vesztfáliában A Vesztfáliai Egyház új elnökét, Hans-Martin Linnemann dortmun- di szuperintendenst március 15-én iktatják be Bielefeldben, a nyugalomba vonuló Heinrich Reiss elnök utódjaként. Az ünnepségen részt vesz dr. Káldy Zoltán püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke.
