Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-31 / 13. szám

Evangélikus Élet 1985. március 31 #-RÓL #-RA „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az ember fiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” Jn. - 3,14-15 VASÁRNAP - „Isten békességet hirdetett Jézus Krisztus által. Ő a mindenség Ura!” (ApCsel. 10, 36 - Ézs. 61,2 - Jn. 12,12-19 - Zsolt. 22,23-32). Hány meghirdetett program fúlt már kudarcba az emberi értetlenség miatt? Vagy azért mert előre nem mérték fel annak szükségességét és feltételeit. Urunk a bé­kesség, a megbékélés programját hirdette meg Isten és ember, ember és ember között. Szükségessége vitathatatlan, feltétele Jézusban való hit és neki való engedelmesség. Minden nap kérdezzük meg önma­gunktól: tettünk-e valamit e méghirdetett program megvalósulása érdekében?! HÉTFŐ - „Ha testvéred, vagy a saját fiad, leányod, kedvelt feleséged, vagy testi-lelki jó barátod titok­ban így csábítgat: Menjünk és tiszteljünk más istene­ket, ne engedj neki!” (5Móz. 13, 7-9 - IThessz. 3, 6-8 - 2Móz. 121,3-7,11-14,21-28 - Lk. 22,63-71). Meddig kell a családunkban, a környezetünkben „a békesség kedvéért” engedelmeskedni? Ez az ige választ ad: mindaddig amíg hitem feladását nem kéri. Mert a hitem, az Úrral való kapcsolatom fel­adása árán, a „minden áron” szerzett békesség sem tartós nem lesz, sem nyugalmat nem ad. KEDD - Jézus így szólt: „Zákeus szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom. Ekkor sietve leszállt és örömmel befogadta” (Lk. 19, 5-6 - Ézs. 35, 4 - Jn. 12, 27-33 - Lk. 23, 1-12). Jézus egyszer mindannyiunk előtt megáll és szól: ma nálad kell megszállnom. Ez a megszólitás lehet egy ige, ami felett gondolkozni kezdek, lehet egy koporsó, ami mellé oda kell állnom, lehet nagy kudarc, vagy nagy- nagy öröm. De aki kiérzi belőle Jézus kereső, élet­mentő hívását, az találkozik azzal az-erővel, amely életet formál, amely a gátlástalan, kapzsi emberből felebarátot, testvért formál. SZERDA - „Dicsőítették az Istent, és így szóltak: Akkor tehát a pogányoknak is megadta az Isten a l _______________________ me gtérést az életre.” (ApCsel. 11, 18 - Jer. 16, 21 - Mik. 3, 9-12 - Lk. 23, 13-25). Isten csodálatos szeretete nem tesz különbséget ember és ember, hivő és hitetlen között. Mindenkinek egyformán adja az életre, az ő országába való bejutás lehetőségét. Űtol- só lélegzetvételünkig nyitva az út hozzá. De melyik az utolsó lélegzetvételünk? Ez a bizonytalanság sür­gessen a megadott lehetőség, a Vele való kapcsolat mielőbbi kiépítésére. CSÜTÖRTÖK - „Ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig tartsd meg szövetségemet, meg utódaid is nemzedékről nemzedékre!” (lMóz. 17, 9 - Lk. 22, 17,20 - Jn. 13, 1-5 - Lk. 23,26-32). A hűség sajnos nem a legjellemzőbb korunk emberére, sem ember­társaink, sem Isten felé. Pedig a megtapasztalt hűség biztonságérzetet ad az embernek. Hűségemen, vagy hűtlenségemen fordul meg a másik ember élete. A hivő ember embertársai iránti hűsége az Úrral kötött és megtartott szövetségből kap erőt. PÉNTEK - „Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám a te kezedbe teszem le az én telkemet. És ezt mondva meghalt.” (Lk. 23,46 - Zsolt. 49,16 - Jn. -19,16-30- Lk. 23, 33-49). Jézus nemcsak helyesen élni tanít meg, de meghalni is. Nem elég az életünket bölcsen elrendezni, ha a halállal szembenézve mindent elron­tunk. Urunk a haláltusa kínjaiban nem panaszkodik, nem zúgolódik, de a mennyei Atya kezébe teszi le éle­tét. A bölcs élethez a halálhoz való Isten akarata sze­rinti viszonyulás és készülés is hozzátartozik, hogy életünk a helyére, az Atya kezébe kerülhessen. SZOMBAT - „Te kiemelted életemet a sírból,' ó, Uram, Istenem.” (Jón. 2,7-Kol. 1,22— lPt. 3,18-22- Lk. 23,50-56). Émberi létünk nagy titka, magának a létnek az értelme. Ezzel a kérdéssel különösen a halállal szembenézve találkozunk nagyon élesen. Vagy amikor az öregség, a betegség nyomán beszű­kül az életterünk. E kérdéseinkre értelmes és meg­nyugtató választ kapunk, ha merünk hinni azoknak az ígéreteknek, amik az igéből hangzanak felénk. Nobik Erzsébet J ISTEN FIA AZ EMBEREK MEGVÁLTÓJA MS** Jn 19, 1-7 SiMtt Nagypéntek igéje Igénk evangélistája, János, je­gyezte fel Jézus hallatlanul tömör, rövid mondatát, amelyet a kereszt­fán mondott: Elvégeztetett! Ezzel Jézjns az emberisig megszabadítá­sának, megváltásának^ elvégzését kiáltotta bele világunkba. Üdvözí­tőnk ártatlan golgotái áldozatával a megváltás visszafordíthatatlanul, kitörölhetetlen eseménye az embe­riség történetének és legreménytel- jesebb eseménye az egész üdvtörté­netnek. Az elvégzett nagy szabadító ál­dozat eseményeinek csak egy kis különös részletét állítja szemünk elé a megadott ige, amely bemutatja azokat, akikért Jézus meghalt, Jé­zus ellenségeivel mondatja el azo­kat a szavakat, melyek feltárják megváltásunk titkát és szól arról, hogy Isten Fia mindenben engedel­mes az Atyának. Igazi valójukban láthatjuk az embereket Pilátus és katonái személyében és a Jézus kereszthalá­lát követelő tömeg tagjaiban. Ezek mind valószínűleg sokkal megnye- rőbbek a szürke hétköznapokon. A forrongó események miatt tör elő belőlük szeretetlenségük, kegyet­lenségük a másikat semmibe vevő elbizakodottságuk. Ezekre lehet rámutatni, nem Jézusra, ahogyan Pilátus tette. Rájuk vonatkozhat: íme, ilyen az ember! E megváltásra szorultak, akikben magunkat és bűneinket is láthatjuk, valamikép­pen mind megváltóknak képzelik magukat. A katonák azt képzelik, hogy Jézus durva bántalmazásával megszabadítják a Názáretit alapta­lan álmodozásaitól, Pilátus azt gondolja, hogy Jézus véresre kor­bácsolásával, szánalmat tud éb­reszteni iránta és így megmenti őt a kínhaláltól, a kereszthalált köve­telő tömeg tagjai, vallásos gőggel mind annak tudatában kiáltoznak, hogy ők egy istenkáromlótól szaba­dítják meg az emberiséget és Isten­nek tesznek értékes szolgálatot. Nem sejtik, hogy akit bántalmaz­nak az azon az úton halad, melyen értük is elvégzi a megváltás munká­ját. Csak Ő végezhette el. Igénkben - mint a Biblia más lapjain is - annak a különös jelen­ségnek lehetünk tanúi, hogy Krisz­tus szolgálatának a titkát, azt, hogy miért csak Ő végezhette el ezt a megváltást, éppen az O ellenségei mondják el. Pilátus ezt mondja: „...semmiféle bűnt nem találok benne.” Az ellene lázadó tömeg részéről az „Isten Fia” szó is felhangzik. Valóban Ő az, aki az Atyának enge­delmes Fia. Nem tart minden vádat semmivé tevő elmés védőbeszédet, nem szólít fegyverbe érte harcolni kész hazafiakat, a megtorlás szóbeli és fizikai eszközei közül egyhez sem folyamodik, kitart a mellett, amiért Isten elküldte, a bűnös világ meg­váltása mellett. Egy fegyvere van csak: az Istenre hagyatkozás. Rá­bízza életét, sorsát arra, aki képes Őt kihozni a halálból... Az, hogy Ő MINDENBEN ENGEDEL­MES, a szenvedő Krisztus kísértései között látszik. A kísértés Jézus egész megváltásra irányuló munká­jában folytatódik, a szenvedéstörté­netben felfokozódik. Az ördög ekkor már egyre erő­sebben annak érdekében munkál­kodik, hogy Jézus tagadja meg a keresztet. Ezt később ki is mondat­ja azokkal, akik a keresztfán függő Jézusnak ezt kiáltják: „Szállj le a keresztről!” Itt mások által meg nem hallottan, de közöttünk na­gyon sokszor döntő érvként han­goztatott mondatot súgja Jézus fü­lébe: „Hát érdemes ezekért?!” Ké­sőbb a kereszten így imádkozik ér­tük: „Bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!” Jézus en­gedelmes maradt halálig, mégpedig a keresztfa haláláig. Értünk! Amen. Nagybocskai Vilmos IMÁDKOZZUNK! Üdvözítő Krisztusunk! Te, ki büntelen szenvedtél, és úgy lettél, Jézus, az én váltságom, ne hagyj utadról letérni! Bűnben élni ne legyen bátorsá­gom! Megdicsőült Üdvözítőm! Légy se­gítőm, hogy a vétket letegyem, s ha meg­halok, szent halálod, szószólásod üdvös­ségemre legyen! Ámen. (A 202. ének.) ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1985. március 31-én Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zel­ma, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. zenés áhítat: János passió (Hafenscher Károly). Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. (úrv.) ifjúsági istentisz­telet. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út'S7/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbá­nya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. ll. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András, du. S. szeretetvendégség. Vád út 129.* de. negyed 10. Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sasha­lom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél II. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákosbegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoscsa­ba de. 9. Kósa László. Rákosliget de. 11. Kosa Lász­ló. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bé­csikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Szé- chey Béla. Toroczkó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9., de. 11., du. fél 7. Modori u. de. fél 10. Pesthideg- kút de. fél 11. Kelenföld de. 8. Benczc Imre, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvöl­gyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. 11. Rözse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkó Béla. Csepel de. fél 11. Weltler Ödön. Budapesten, 1985. április 5-én, Nagypénteken Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. S. passióolvasás: Takácsné Ko­vácsházi Zelma, du. 6. (úrv.) Hafenscher Károly. Fasor de. 8. (úrv.) Muntag Andorné. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. S. passióolvasás: Muntag An- dorné, du. 6. (úrv.) Szirmai Zoltán. ÜUÖi út 24. de. fél 11. (úrv.) Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. (úrv.) Vető Béla. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar, úrv.) Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos, du. 6. passiói istentisztelet: Sza­bó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) Reuss András, du. fél 6. (passió) Zoltai Gyula. Váci út 129. jde. negyed 10. (úrv.) Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Er­zsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pintémé Nagy lErzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán, du. 6. (úrv.) passióolvasás: Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemp­lom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy du. 6. Ferenczy Zoltán. Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál, du. fél 7. (passió) Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. (úrv.) Nagy Gyula. Toroczkó tér de. fél 9. (úrv.) Nagy Gyula. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengödy László, de. 11. Csengödy László, du. fél 7. Köszeghy Tamás. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Köszeghy Tamás. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. (úrv.) Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Ben­cze Imre. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rőzse István. Bu­dafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Budaörs du. 3. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkó Béla. Csepel de. fél 11. BÖJT 6. VASÁRNAPJÁN az oltárteritő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igé­je: Fii 2, 5-11; az igehirdetés alapigéje: Jn 18, 33-38. NAGYCSÜTÖRTÖKÖN az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Kor 11, 23-29; az igehirdetés alapigé­je: Mt 26, 20-30. NAGYPÉNTEKEN az oltárterítő színe: fekete. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ézs 53, 1-12: az igehirdetés alapigéje: Jn 19, 1-7. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Április 14-én, vasárnap reg­gel 7.05 órakor az evangélikus egyház félórá­ját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet Szebik Imre esperes, Miskolc. Értesítjük Olvasóinkat! Az Evangélikus Élet húsvéti száma négy oldal helyett nyolc oldalon fog megjelenni. Ez természetesen árváltozást is jelent. Ünne­pi újságunk várható ára 9,- Ft lesz. „Ä hét portréja” címen új sorozatot is indítunk e húsvéti számunkban. Gyülekezeti munkatársainkat, hűséges kántorainkat fog­juk bemutatni. a Szerkesztő JÉZUS VENDÉGEI „Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a ke­nyeret és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: »Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre«. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacso- ráltak és ezt mondta: »E pohár amaz új szövetség az én vérem ál­tal, ezt cselekedjétek, valamennyi­szer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e ke­nyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön«. (I. Korinthus 11, 23-26). Az úrvacsora Urunk drága aján­déka gyülekezetének. Asztalánál lát vendégül, ahol ő maga a gazda és az ajándék egyben. E drága ajándék emlékeztet Urunkra - életreszóló útravalót nyerünk ben­ne - s mintegy kóstolóul előízét eljövendő országának. Emlékezünk arra, hogy Urunk úgy szeretett minket: az életét adta érettünk. Ő mondotta: Senkiben sincs nagyobb szeretet, mint ha va­laki életét adja barátaiért. S minket nevez barátainak. Éppen azért ad­ta a kereszten életét, hogy valóban és egészen a barátai lehessünk. A testvérei: testének és vérének ré­szesei. S így a mennyei Atya gyer­mekei. Hogy az ő Atyja a mi Atyánk is lehessen. Hogy soha többé senki és semmi, sem élet sem halál, sem ember, sem emberfeletti gonosz - még a saját vétkünk se választhasson el többé Isten szere- tetétől. Ha életünkben elfog a két­ség, a félelem, megkömyékez a kí­sértés - a szent vacsora emlékeztet: szeret az Isten, ez bizonnyal igaz. Útravaló is az úrvacsora. Isten földön vándorló népének kifogy­hatatlan és mindenre elégséges ele­dele. Erőforrás, amiből mindig új­ra meríthetünk. Élet kenyere és élő víz. Általa mindig újra megbizo­nyosodhatunk: engem szeret, sze­mély szerint engem, az Atya. Hi­szen ebben az eledelben Urunk maga van jelen. Életutunkon ő vándorol velünk. Örök és elvá­laszthatatlan útitársunk. Kezün­ket fogja. Mindig előttünk jár, ne­künk csak a nyomába kell lép­nünk. Asztala vendégeinek közös­ségében, a gyülekezetben, egymás kezét is foghatjuk. Ha elbizonyta­lanodnánk: honnan jövünk s mer­re tartunk - ő, Jézus az út, aki az Atyához vezet. Vele célhoz érünk, az örök hazába. ' Kóstoló is az úrvacsora: Jézus eljövendő országának záloga. A mennyei nagy örömlakoma elő- íze. Jézus mondotta: „Nem iszom mostantól fogva a szőlőtő termésé­ből, amíg el nem jő az Isten orszá­ga”. (Lukács 22, 18). Vagyis, amíg el nem jő ő maga, hogy helyreállít­son mindent, amit a bűn megron­tott. Hogy, miután megbékéltetett az Atyával, békességet szerezzen az emberek között. Hogy valóra váljon az ígéret: „Sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról és asztalhoz telepednek Ábrahám­mal, Izsákkal és Jákobbal a meny- nyek országában”. (Máté 8,J1). Ezért ez az asztal megtérítve vár mindenkit. Már most és majd egy­kor, a Bárány Jézus mennyegzői örömlakomáján. Ezért az úrvacso­ra ősi egyházi neve: eucharisztia, az örvendező hálaadás ünnepe, ahol mindnyájan együtt lehetünk - Jézus vendégei. Groó Gyula Szabad nép tesz csuda dolgokat (folytatás a 3. oldalról) nép nem felelős a háborúért, a néme­tekkel való szövetségért, sőt, hogy Európa legtöbb állama ebbe a szö­vetségbe politikai és katonai kény­szer következtében került. Mind­ezek alapján világossá vált, hogy nem hódítani, hanem felszabadíta­ni, nem megszállni, hanem a közös ellenséget akaija hazánkból kiűzni. Száz évvel korábban a cár kato­nái a leghaladóbb erőket, a szabad­ságért, függetlenségért harcoló erő­ket közömbösítette, 1944-ben a szovjet hadsereg a leghaladóbb erő­ket szabadította fel, s ezáltal megve­tette egy új, igazságosabb társadal­mi rend kibontakozásának alapjait. Szeged, majd a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés csupán egy-egy állo­mása az új, szabad Magyarország­nak. Az ország közepén és nyugati felén még dúltak a harcok, de a felszabadított területeken már mu­tatkozott, hogy mire képes egy „sza­bad nép”, mert a szabadságtól meg- ittasodott nép képes volt önigazga­tásra, önkormányzásra, földosztást, demokratikus rendet valósított meg helyileg és magasabb szinteken, s legfőbb politikai irányelvvé tette a függetlenséget. Politika-erkölcsileg nem csak új szituáció alakult ki, de „csuda dolgokról” kell szólnunk. Mindezt csak és kizárólag egy iZ'i&t w HÍREK Üj fejezet az ökumenében „Új fejezet kezdődött az ökumenikus kap­csolatokban, útjaink egyre jobban közelednek egymáshoz” - nyilatkozta dr. James Crumley, a Lutheránus Egyház Amerikában (LCA) ve­zető püspöke január 13-án New Yorkban, a Szent Patrick székesegyházban tarott igehirde­tésében. Szólt arról, hogy már háromszor ta­lálkozott II. János Pál pápával, utoljára az elmúlt év novemberében. A Lutheránus Világ- szövetség és a Vatikán között 20 éve folyó párbeszédről többek között ezt mondotta: „Megismertük egymást. Elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy meglátogassuk egymást. Együtt imádkozunk... mint keresztyenek és egyhá­zak: római katolikusok, ortodoxok, angliká­nok, evangélikusok, reformátusok, baptisták, metodisták. A listát tetszés szerint lehetne bő­víteni. A hit, a gyakorlat és a kölcsönös bizony­ságtétel révén gazdagabbak leszünk. Az írás parancsa es hitvallásaink azt tanú­sítják, hogy egy az Isten, szükséges tehát, hogy általunk ez az egység a mai világban is megmu­tatkozzék. Kelet és nyugat, észak és dél el van választva egymástól, egyik ideológia szemben- áll a másikkal - mondotta. Ilyen világban kell a keresztyéneknek a korlátokat legyőzni, és megváltani, hogy egyek Krisztusban. A világ reménysége legalábbis részben Isten megválr tott népének kezében van, amely tudja, mi a szeretet és megbékélés, hiszen Urától kapta. Az egyik istentiszteleti ének a „Nincs Krisz­tusban Kelét, s Nyugat” kezdetű vólt. „Ezt a zarándoklatot folytatni akaijuk mindaddig, amíg mindenben igazán testvérnek tudjuk egy­mást Krisztusban elfogadni.” - fejezte be ige­hirdetését Crumley püspök. - O'Connor ró­mai katolikus püspök később egy interjúban azt mondotta: „Remélem, hogy - különösen Crumley prédikációja után - sokkal inkább fogunk nagyobb egységre törekedni.” lwt - cs. - szp. Aloys Klein a Vatikán tanácsosa Aloys Klein professzort, a paderbomi (NSZK) római katolikus ökumenikus kutató- intézet igazgatóját II. János Pál pápa a vatiká­ni Keresztyén Egységtitkárság tanácsadójává nevezte ki. Klein professzor a múlt év vegén lett a paderbomi intézet igazgatója, előtte több éven át az Egységtitkárságon az evangélikus ügyek referenseként működött. lwi - cs - szp HAZAI ESEMÉNYEK A LUTHER ÁNIA Ének- és Zenekara március 31-én, virágvasámap és április 6-án, nagyszombaton a Deák téri templomban istentisztelet keretében előadja BACH: JÁNOS PASSIÓJÁT Közreműködnek: Verebics Ibolya Szalai Zsuzsa Keönch Boldizsár Reinhart Gröschel Kuncz László Trajtler Gábor Vezényel: D. Weltler Jenő Igét hirdet: Dr. Hafenscher Károly (márc. 31.) Pintér Károly (ápr. 6.) A belépés díjtalan. SCHÜTZ KÓRUS Virágvasámap, március 31-én, a 11 órai istentiszteleten, a Bécsikapu téri Templomban előadásra kerül Schütz: János passiója. Énekel a budavári Schütz-kórus. Közreműködik: Szemere Erzsébet, Basky István, Blazsó Sándor, Moglóczky András. Vezényel: Csorba István. Igét hirdet: Madocsai Miklós. ADOMÁNYOK A LELKÉSZKÉPZÉS­RE. - Gaál Piroska budapesti hittestvérünk a józanéletű teológiai hallgatók tanév végi jutalmazására 10 000 Ft-ot, Eőry István fará- di hittestvérünk pedig a lelkészképzés támo­gatására 220 Ft adományt küldött. Hittestvé­reink áldozatkészségét ezúton is köszönjük. A Kallódó Ifjúsági Misszió munkatársai és baráti köre nagypéntek éjszakáján, április 5- ről 6-ra virradó éjjel, este 9-től reggel 5-ig imádkozással és böjtöléssel tölti együtt az éjszakát a Budapest Szabadság téri Reformá­tus Egyház Templomában. (V. Szabadság tér 2.) Azokat a hivő fiatalokat hívjuk erre, az evangéliumi egyházak gyülekezeteiből, akik felelősséget éreznek és vállalnak veszélyezte­tett ifjú testvéreikért! KISKÖRÖS Március 2-án és 3-án teológusnap volt a gyülekezetben. Szombaton este a gyülekezet ifjúságával találkoztak a jövő lelkészei. A be­szélgetést Szemerei János III. évf. hallgató vezette, a záróáhítatot Bartha István I. évf. hallgató tartotta. Az anyagyülekezetben a két istehtiszteleten dr. Selmeczi János, a Teoló­gus Otthon igazgatója és Juha Lassila finn ösztöndíjas hallgató szolgált igehirdetéssel. A gyermekek között, valamint Erdőtelken Farkas Etelka II. évf., Tabdin Mónus László V. évf.. Feketehalomban pedig Szemerei Já­nos III. évf. hallgató szolgált. A délutáni bibliaóra keretében a hallgatók beszámoltak arról, hogyan készülnek a szolgálatra, a böjti gyülekezeti esten pedig „Jézus szenvedésének tanúi” címen böjti meditációt tartottak éne­kek és versmondások kíséretében. Az említet­teken kívül a szolgálaton részt vett még Csik Gabriella, Nagy Veronika, Ócsai Zoltán és Surányi Zsuzsánna I. évf. hallgató. A gyüle­kezet a teológusnap alkalmából 15 000 Ft offertóriummal támogatta lelkészképzésün­ket. A gyülekezet vendégszeretetét és áldozat- készségét köszönjük. DOMONY A gyülekezet tagjai tisztelettel és meleg szeretettel köszöntötték Torda Gyula nyu­galmazott domonyi lelkészt 83. születésnapja alkalmából. Bibliaórán közös imádsággal, a lakásán pedig virággal és a szeretet egyéb jeleivel vették körül az idős lelkipásztort, aki 59 éve él a községben, szolgál a gyülekezet­ben. Tizenhárom éve vonult nyugalomba, de azóta is rendszeresen végez szolgálatokat. A gyülekezet kívánja, hogy még sok március 12-ét, sok születésnapot éljen meg erőben és szeretetben. HALÁLOZÁS: Febr. 28-án, 77 éves korában elhunyt özv. Molnár Lajosné sz. Salakta Teréz, a győr- ménfőcsanaki gyülekezet buzgó tagja és az Ev. Élet hűséges olvasója. Az elhunyt édes­anyja volt Molnár Lajos ménfőcsanaki kán­torunknak, aki 35 éve végzi ezt a szolgálatot egyházunkban. Három gyülekezet népe: a győrújbaráti, a ménfőcsanaki és a tényői - kísérte el utolsó útjára a tényői evangélikus temetőben. Két igével Zsolt. 116, 12. és Lk. 1,46-47 és 53. énekünkkel búcsúztunk tőle. Farkas László, a nagyvelegi gyülekezet 30 éven keresztül aktív presbitere, temetőgond­noka, életének 73. évében elhunyt. Temetése 1985. március 2-án volt Nagyvelegen a gyüle­kezet nagy részvétével. „Tudom, az én meg­váltóm él!” Bebök Jánosné, szül. Dömötörffy Julianna a pátrói gyülekezet buzgó felügyelöné asszo­nya türelemmel és hittel viselt szenvedése után 63 éves korában január 19-én Nagyka­nizsán meghalt. Temetése Pátróban január 24-én a gyülekezet nagy részvételével volt. „De hűséges az Úr, aki megerősít titeket.” Az elhunyt az Ev. Élet hűséges olvasója és terjesztője volt. Január 23-án 86 éves korában elhunyt G6si Pál, a zuglói gyülekezet hosszú időn át hűsé­ges presbitere és másodfelügyelője. Temeté­sén szűk családi körben a kispesti temetőben Szabó Lajos lelkész hirdette a feltámadás evangéliumát. „Ha földi sátorunk összeom­lik, van Istentől készített hajlékunk, örökké­való mennyei házunk”. „felszabadított” ország népe és tár­sadalma valósíthatta meg. Termé­szetesen úgy lépésről-lépesre, aho­gyan több, mint féléves pusztító har­cok árán kiűzettek a németek és nyilas kiszolgálóik hazánkból. 1945. április 4-en a Vas megyei Ne- mesmedves határában dördült az utolsó fegyver, a felszabadítás óva­tos becslés alapján mintegy 140 ezer szovjet katona életébe került. * De mit jelentett mindez az egyház számára? A „csodálatos tavasz” el­sősorban Isten csodáját ismertette fel egyházával, vagyis Isten bűnöket bocsátó, aláhajolo szeretetét. Mert véget vetett a hosszú vérontásnak, a kibírhatatlan szenvedésnek és megadta az országépítéshez a lehe­tőseget. Evangéliumi szava újra vi­gasztalt, erőt és reménységet nyúj­tott.. Bár tartalmilag „gazdagod­tunk”, de a változás drámai feszült­ségét kinek-kinek, külön-külön kel­lett átéreznie. önvizsgálat és bűnbá­nat vezette az új társadalomban való élniakaráshoz az egyház papjait és híveit. Ezek alapján kellett a meg­változott társadalom szituációjának megfelelően sorait rendeznie. Egy­szerűbben fogalmazva, a szolgálat és alázat formájában kellett hivatá­sát gyakorolnia a nép államában. Isten legnagyobb csodája mégis az volt, hogy az új rendbe nem idegen testként illeszkedhetett be az egy­ház, hanem szerves alkotó elem­ként. A „csodálatos tavasz” így vált az egyház Urának ajándékává. Rédey Pál APRÓHIRDETÉS- A DEÁK TÉRI GYÜLEKEZETBEN az EGYHÁZFI-HÁZFELÜGYELŐI állás ez év augusztus 31-én megüresedik. - Felvételre keresünk férfit vagy nőt (házaspárt) a szolgá­lat ellátására. Lakást biztosítunk ideiglenes bejelentővel. Javadalmazás megegyezés sze­rint. Lelkészi ajánlás szükséges. Cím: Bp. V., Deák tér 4. Telefon: 173-413. AZOKNAK A HARANGOKNAK A SZÍVES BE­JELENTÉSÉT KÉRJÜK, AMELYEKET A RINC- KER CÉG KÉSZÍTETT AZ 1920-AS, HARMIN­CAS ÉVEKBEN AZ ÖKUMENIKUS TANÁCS CÍMÉRE (1054 Bp. Szabadság tér 2.). Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 280,- Ft Előfizethető a Kiadóhivatainéi Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem Nyomás: rotációs ofszetnyomás 85.51188 PETÓFI Nyomda. Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató i t % <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom