Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-10 / 10. szám
Élő VIZ Jézus kérdései a mai emberekhez „Az én beszédeimet miért nem értitek?” (János 8.43) Jézus nagyon egyszerűen beszélt. A gyermek is érthette, és a felnőttnek is mindig tanulságos volt. Sok bölcs is alig tudott betelni vele. Akkor mi adott okot erre a fájdalmas kérdésre? Egy nyelvet beszélők értik egymást, azon belül is egyet akarók. Nemcsak közös nyelv, hanem közös szándék is szükséges a megértéshez: megérteni akarás. „Az én igémnek nincs helye bennetek” — panaszolta Jézus a vitában, amelyből a fen'ti kérdés is való. Elzárkózás esetén hiába a legegyszerűbb előadás, a leglogikusabb érvelés is. Meggyőzni csak azt lehet, aki maga is kész jobb belátásra jutni, újat tanulni, átvenni. Jézus gyakran itt ütközött áttörhetetlen falba. És ütközik ma is a régi beideg- zettségek, a sajátunkkal való megelégedés bástyájába. A védelmi berendezések alaptörvénye, hogy állandóan erősíteni kell őket, vastagítani a falakat Jézus hívó szava, kegyelme ajándékozása, szeretete ellenében is. Nem ok nélkül idézi Jézus éppen legegyszerűbb példázatmondása után Ézsaiá^t: „Megkövé- redett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.” (Máté 13,15). Azt hiszem, itt van Jézus kérdésének igazi indoka. Minden közönynek, elutasításnak múltja van. Az érteni nem tudás előtt érteni nem akarás jár, gyümölcs- télén igeolvasás, igehallgatás előtt hallatlanná tett többszöri hívás. Isten igéjét nem lehet következmények nélkül hallgatni. Sohase marad hatástalan. Ha elfogadjuk, megáld, boldogít, ha elutasítjuk, kifoszt, kárhoztat. Arra kárhoztat, hogy egyáltalán ne értsük, felfogni se tudjuk. Jézus szavát érteni: adomány, felülről való ajándék. „Nektek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait.” (Máté 13,11). Nem mi vagyunk az ige fölött — mégha a Biblia fölé hajolunk is '—, hanem az Ige van fölöttünk: a testté lett Ige: Jézus Krisztus, aki tetszése szerint kijelenti magát vagy elrejtőzik előlünk, ad vagy elvesz. Mi csak egyet tehetünk: elfogadjuk ítéletét, akár elmarasztaló az, akár felmentő. Egyet mondhatunk: „Igen, Atyám, mert így láttad jónak.” (Máté 11,26) Jézus szavát érteni: mindig kegyelem. Mindnyájunk számláján sok kárba veszni hagyott alkalom, hiába hallott prédikáció, elutasított hívás van. Prédára jutott sok ige-mag temetője a szívünk. Megérdemeltük az ige ajtaja, Jézus napnál is világosabb szava bezárulását. De zörgetni még mindig szabad, eszteíensé- günket vallani, konokságunkat bánni, bocsánatért könyörögni sohasem késő. Isten kegyelme gazdagságából az éhezőket mindig betölti javaival, csak a bő- velkedőket küldi el üres kézzel (Lukács 1,53). Ezért mi is odasoroltathatunk a régi tanítványokhoz: „A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall. Bizony sok próféta és igaz kívánta látni, amit láttok, de nem látták, és hallani, amit hallotok, de nem hallották.” (Máté 13,16) Tizennyolc éves koromban vettem első Bibliámat. Kaptam hozzá egyetlen könyvjelzőre nyomott egész évi vezérfonalat. A naptár és az igeszakok fölött mindennapi imádságul tanácsolt zsoltárverssel: „Nyisd meg az én szemeimet, hogy lássam a te világodnak csodálatos dolgait.” (119,18). Valaki egyszer megtapasztalta, hogy csak így lehet közeledni Isten igéjéhez, és ajánlotta másoknak is, ezreknek; Én is imádkoztam ezt évtizedeken át bibliaolvasásaim előtt. Olykor átélhettem azt a boldogságot is, amit sok próféta és igaz kívánt már előttem. Csepregi Béla Böjti szótár Bűnbánat Mindig bámultam Pál apostol hitét és tiszta önismeretét, azért, amit tiszta szívvel elmondott önmagáról: „A bűnösök között első vagyok én!” Valami egészen megrendítő, mennyire „tisztában volt önmagával”, amennyire látja magát Isten és emberek előtt. Hasonlóképpen fogott meg Carl Zuckmayer Farsangéji gyónás c. műve hányott-vetett főhős-áldozatának gyónása előtti utolsó mondata: „Bűnös vagyok, Atyám!”. Böjt idején Isten arra szólít fel bennünket, hogy mi magupk is nézzünk önmagunkba, ismerjük meg önmagunkat és úgy álljunk színe elé, mint akik valóban tudjuk, kik is vagyunk. Mert sajnos életünkben nem ez a természetes. Vétkeinket csodálatosan tudjuk elkenni, elhallgatni, megmagyarázni. Mindig van bűneinkre magyarázat és mindig akad környezetünkben valaki, akire átháríthatjuk. Mindig akad. „ok”, hogy ezt elhallgassuk és nem visszük oda, ahol valóban kitárhatnánk önmagunkat. Nagyon kemény dolog ez, de a FELVÉTEL A TEGlédA! AKADÉMIÁRA Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve, az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) augusztus 15-ig, a katonakötelesek pedig július 1-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működésről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges az illetékes lelkész bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek ajánlása a jelentkező lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak az utóbbi időben a lelkipásztora volt. — Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. A Felvételi Bizottság döntését felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. A felvételi vizsga anyaga a következő: írásbeli zárthelyi dolgozat után szóbeli vizsga következik, mindkettő a következő anyag ismeretéből áll: 1. Általános bibliaismeret (a négy evangélium és Mózes öt könyve), 2. Luther Márton Kiskátéja, 3. Énekeskönyvünk Luther-énekei, 4. A „Hitünk-életünk” című hittankönyv, valamint dr. Prőhle Károly: Az evangélium igazsága c. tankönyv anyagának ismerete, 5. dr. Fabiny Tibor: Egyházismeret c. jegyzet, amelyet kérésre megküldünk, 6. Az Evangélikus Élet, a Lelkipásztor, a Theológiai Szemle és a Diakónia 1984. és ez évi anyagának vázlatos ismerete, 7. A magyar történelem, 8. Magyar nyelv és Irodalom. A fenti anyaghoz esetleg szükséges segítségért a jelentkező forduljon bizalommal gyülekezeti lelkipásztorához. Kérjük a lelkészeket, hogy a fenti hirdetményt mielőbb, majd húsvét ünnepén is olvassák fel a gyülekezetekben. Krisztusban hivő ember a legnagyobb győzelmét akkor aratja, ha önmagát győzi le, s minden bűnét — nem magyarázva :— odaviszi Megváltója elé. Ha erre eljutok Vállalom, megvallom, elítélem bűneimet és mindenáron Krisztus bűnbocsátó kegyelme révén jóvá akarom tenni — ez a hivő ember méltó magatartása. S ha erre eljutok, előbb-utóbb rájövök, hogy Istennek és embereknek végzett szolgálatomban a legfőbb akadály számomra saját magam vagyok. Munkám sok nehézségét nem mások, nem különféle körülmények, hanem pontosan én magam okozom (2 Sám 12!'. Nehéz a bűnöket beismerni"! Nehéz a ma és a magam bűnét bevallani. Ezzel szemben inén könnyű mások, vagy elmúlt történelmi korok bűneit bírói székből megítélni, de iszonyúan nehéz magamat bűneim vádjai elé vinni. Ha dörgedelmesen zúdul Isten ítélő igéié — könnyű kajánul körültekinteni: jó, hogy itt van X. Y., mert ez neki szól -- de nem értem meg, hogy ez épnen nekem üzen. De hogyan is juthatunk el erre a bűnbánatra, töredelemre, melyben magam is elítélem saiát bűneimet, vállalom azokat és megtagadom? Csak egyetlen dolog teheti képessé az embert arra, bo^y Istennek és embernek egyaránt hasznos életet éljen: ez ne- dig az. hogy <\ m.aga tör össze bennünket Igéje által. De vigyázzunk, ez magunktól nem mesv. csak ö törhet össze bennünket, úgy. mint Dávidot, és csak a kereszt igazsága az, mely-, életemet erre a bűnbánatrh ráhangolhatja. A szeretet elvezet Tarts bűnvallást és ismerni fogod a szabadulás örömét! Isten igéje világossá teszi, hogy a bűnbánat nem csupán arra való, hogy elhessegessem magamtól a bűnöm következményeit, a méltó büntetést, hanem éppen ez a rádöbbentő , szeretete vezet el Krisztushoz! Nem az a baj, hogy nap mint nap vétkezünk. Az nem baj! Holnap is fogunk, meg azután is — amíg élünk, hiszen bűnös emberek, vagyunk. A baj az, hogy ezt nem valljuk meg, nem ismerjük be, próbáljuk eltakarni. Emberek előtt talán ideig-óráig megy is ez, de Isten előtt soha! Vagyis egyenesítsük ki a kereszt hatalmas ajándékával és lehetőséggel eddigi cikcakkos élet- utunkat. Akkor mi is vallhatjuk: „Uram, bocsáss meg nekem, bűnösnek.” És biztos, hogy lesz bűnbocsánat! Solymár Péter Keressük Krisztus keresztjét Jn 1,29—30 Szemem mindenkor az Ürra néz — hirdeti böjt harmadik vasárnapjának ősi zsoltár-introitusa. Grünewald, ismert német festőművész isenheimi oltárképe is igénk keresztelő jánosi kézmozdulatát emeli ki: a „hatalmas” mutató ujj Krisztusra irányítja tekintetünket. Böjtben különösen, de máskor is, Jézus Krisztus keresztjére né- rünk. így prédikál róla a Keresztelő: íme az Isten báránya. A báránykép jól ismert volt .a zsidókból lett keresztyén hallgatóság előtt. A jeruzsálemi templomban naponta kétszer: reggel és este mutattak be egy-egy bárányt engesztelő áldozatul. De ennél még jelentősebb eseménynek számított a zsidó vallási kultuszban az ún. páskabárány megölése. Ezt az áldozatot az Egyiptomból való szabadulás emlékére mutatták be, hogy a bárány kiömlött vére engesztelési szerezzen a választott nép számára. Mind János evangélista, mind Pál apostol Jézus személyében ismeri fel az igazi pás- kabárányt, aki életét adja áldozatul. Az ősi páskabárány képhez csatlakozik Ézsaiás 53 értelmezése és Jézusra vonatkoztatása, aki az Űr szenvedő szolgája és hordozza a világ bűnét. Az arám nyelvben a szolga és bárány azonos — kettős jelentésű — szó. Tartalmuk egybecseng: A Jézusban beteljesedő isteni ígéretek s Urunk áldozata váltságunkat szolgálja. Énekeljünk együtt imádságos szívvel: Hittel nézek keresztfádra. Üdvözítő Jézusom, Értem mentéi Golgotára, hogy lelkem mennybe jusson. (206. ének) Böjtben különösen, de máskor is Jézus keresztjét értelmezzük. Keresztelő ezt hirdeti: Ö az, aki hordozza a világ bűnét. Hordozza, magára veszi s ezzel eltörli, hogy az embert Istentől többé semmi ne válassza el. Jézus áldozatával helyre akarja állítani Isten és ember, a teremtett világ és az ember és az ember és ember közti megromlott kapcsolatot. Jézus áldozata az egész világért bemutatott áldozat. Nem egy ’ nép, nem is csupán egy szűk kör, a kegyesek gyülekezete érdekeben hozott áldozat. Így az egész kozmoszt akarja a bűn rontásától szabaddá tenni. A teremtett világ jó rendje felborult, amikor az ember Teremtője ellen lázadt. Amíg mi bűneinket mindig másra akarjuk hárítani) addig Jézus mindnyájunkét magára vette. így szerez Jézus áldozata bűnbocsánatot számunkra, hogy letegyük minden vétkünket s vele szentül és tisztán éljünk. Énekeljük együtt imádságos szívvel: Jézus, világ Megváltója, Üdvösségem megadója, Megfeszített Isten Fia, Bűnömnek fán függő díja: Jézus add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. (191. ének) Böjtben különösen, de máskor is Jézus keresztjére mutatunk. Keresztelő nem akart más lenni, mint Krisztusra mutató ujj. Így is vall Róla: utánam jön egy férfi, aki megelőz, mert előbb volt, mint én. Luther, aki egész hitbeli gondolkodását Jézus Krisztus keresztjére építette, így ír ennek az Ígérték1 a;1'Aiágy&rá'zátához: „Bűneiteket levetkőzni nem tudjátok, se magatokát Cselgkedettel meg-, igazítani. Más Valaki kell ahhoz. Én is csak annyit tehetek, hogy Oreá mutatok. Jézus Krisztusra, Isten bárányára, ö az egyetlen, aki magára veszi bűneidet, hogy neked fikarcnyi megfizetni valód sem marad. Csak O . . . Ha hiszed, hogy János szava igaz —, nyert ügyed van. Akkor keresztyén vagy.” Ha pedg keresztyének vagyunk, mi sem tehetünk mást. mint Kiisztusra mutatunk. Nem maradhat néma az ajkunk, amikor szól- ni kell. Nem maradhat tétlen a kezünk, amikor terheket, feladatokat magunkra kell vállalni. Nem maradhat érzéketlen a szívünk, ha valaki bocsánatért esdekel előttünk. Énekeljük együtt imádságos szívvel: Krisztus ártatlan Bárány. Ki miértünk megholtéi, A keresztfa oltárán. Nagy engedelmes voltál. Viselvén bűneinket. Megváltottál minket. Irgalmazz nekünk, Ö, Jézus, ó Jézus! (188. ének) Szebik Imre Imádkozzunk! Istenem, újra eléd állok. Megkérdezem Tőled és magamtól: helyes utón járok? Felelősséggel végzem, amit rám bíztál? Vagy másokra áritom a magam mulasztásait is? Akkor együtt sodródom a tömeggel, úszom az árral A tömeggel, mely Krisztust a halálba küldte, a2 arral, amely a közönybe sodor. Állíts meg Uram. hogy keressem keresztedet s el ne altassam soha lelkiismeretemet. Amen. HALÁLOZÁS — 1985. január 29-én eltemettük Szeltenheim János testvérünket életének 75., házasságának 54. évében. Személyében a pestlörinci gyülekezet templomozó tagját, az Evangélikus Élet hűséges olvasóját, a csepeli gyülekezet volt presbiterét és építési bizottságának tagját veszítettük el fájdalommal. „Tudom, hogy az én Megváltóm él!” — özv. Ládonyi Györgyné sz. Kerschbaum Kornélia nyugalmazott tanítónő, a volt bezi-enesei evangélikus lelkész özvegye hosz- szú szenvedés után 78 éves korában elhunyt. Temetése január 26-án volt Bezin. Nagyszámú gyülekezet, a család és tanítványai jelenlétében a ravatalnál Bödecs Barnabás győri lelkész hirdette az igét. A sírnál Koháry Ferenc helyi lelkész búcsúzott tőle a gyülekezet nevében, hálát adva mindazért a sok áldásért, amit Isten rajta keresztül adott a gyülekezetnek. — HARTA. — Február 10-én teológusnap volt a gyülekezetben. Az anvaayülekezetben dr. Selme- czi János, a Teológus Otthon igazgatója hirdette Isten igéjét, Dunatetétlenen, a szórványban pedig Szabó Erzsébet II. évf. hallgató prédikált. A gyülekezeti esten a teológusok számoltak be arról, hogyan kapták Istentől el- hívatásukat. mi indította őket a lelkészi szolgálatra, majd színes diaképekkel mutatták be, hogyan készülnek a szolgálatra a jőve lelkészei. A befejező áhítatot Farkas Etelka II. évf. hallgató tartotta. A teológusnapon részt vett még Detre János és Frankó Mátyás I. évf. hallgató. A gyülekezet a teológusnap alkalmából 10 047 Ft adománnyal támogatta lelkészképzésünket. A gyülekezet vendégszeretetéért és áldozat- készségéért ezúton is köszönetét ráondunk. — KERESZTELÉS. Barkis Zoltán és felesége, Borsos Mária elsőszülött gyermekét, Lászlót 1985 február 15-én Acsádon istentisztelet keretében keresztelte meg Weltler Sándor, a társgyülekezel lelkésze. A megkeresztelt gyermek Bárki László afcsádi gondnok unokája. — „Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akaria. hogy elvesz- szen egy is e kicsinyek közül.” Mt 18.14 í
