Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-24 / 47. szám
Az örök élet előre az enyém. Ha meg nem kapom itt e földön, odaát már soha nem jutok hozzá. Itt, e földön kell elnyernem és megkapnom. De hogyan kapom meg? A kezdet Istené: Uraddá válik, igéjét adja, ajka élő, hallható beszédét s szívet is hozzá, hogy az igét hittel befogadd. íme, így kezdődik. Az ige pedig, amit hittel meghallottál, nem máshova, hanem Krisztushoz vezet téged... Benne kell hinned, rajta csüngnöd, akkor ö megvált testilelki haláltól s már tiéd is az örök élet. (Luther) V _________M Magyar egyházi delegáció a Kínai Népköztársaságban (Bef.) Keresztyének Kínában Gyülekezetiház-szentelés Kettős ünnep Békéscsabán Kéthetes kínai utunk legfelejthetetlenebb élményei közé tartoznak találkozásaink a gyülekezetekkel és a jövő fiatal lelkésznemzedékével. A négy legnagyobb keresztyén központot kerestük föl: Pekinget, Hangcsout, Shanghajt és Nankin- got. A két utóbbi, sokmilliós nagyTeológiai hallgatók Hancsouban város a Kínai Keresztyén Tanács legfőbb hivatalainak a központja is. Mindenütt megindító szeretettel fogadtak bennünket, és teljes betekintést kaphattunk a dinamikusan fejlődő keresztyén gyülekezetek életébe. » Hogyan jutott el a keresztyénség Kínába? A taoizmusnak két és félezer éves, a buddhizmusnak kétezer A nankingi teológiai főiskola előtt éves, az iszlámnak csaknem másfél évezredes gyökerei vannak Kínában. A keresztyénség ehhez képest igen rövid történettel rendelkezik: a jezsuita misszió három és fél, a protestantizmus pedig csak másfél évszázados múltra tekinthet visz- sza. A külföldi, jórészt nyugati missziói társulátok munkájára azonban sötét árnyékot vetett a kolonialista nyugati hatalmak magatartása. A múlt század közepén az „ópium-háborúban” az angol gyarmati hadseregek fegyverrel kényszerítették Kínát az ország kapuinak megnyitására és a megalázó nankingi békekötésre (1842).. Ez súlyos akadálya maradt a keresztyénség elterjedésének csaknem egy évszázadon keresztül. A keresztyénség „az idegen hódítók vallása” maradt a legtöbb kínai számára. Nemzeti egyházak az új Kínában Ez a történelmi háttér magyarázza meg, hogy a kínai forradalom győzelme (1949) után mind a protestáns, mind a katolikus gyülekezetek kinyilvánították teljes függetlenségüket a nyugati egyházaktól. Azóta is éberen őrködnek azon, hogy a keresztyénséget ne lehessen többé az „idegenek vallásának” tekinteni. A protestáns gyülekezetek 1954-ben megalakult „hármas ön-mozgalma” az egyház önfenntartását, önkormányzását és önmaga-terjesztését hirdeti. A kínai nemzeti egyházak fejlődését a hatvanas évek közepétől egy évtizedre megszakította az ún. „kulturális forradalom” fanatikus, nehéz időszaka, amikor minden vallásos és egyházi tevékenységet betiltottak. Csak 1976 után változott meg a helyzet. A vallások visszakapták jogaikat. Sorra megnyíltak a bezárt templomok. Az egyházi élet újra fejlődésnek indult. Ma két nagy egyházi közösségben él a kínai keresztyénség: a protestáns és a katolikus nemzeti egyházban. Mindegyiknek mintegy 3-3 millió tagja van - együttvéve is az ezermilliós ország lakosságának alig több mint fél százaléka. A protestáns gyülekezetekben eltűnőben vannak a régebbi felekezeti határok, bár még ma is beszélnek református, metodista stb. hátterű gyülekezetekről: A „hármas ön-mozgalom” szervezetei mellett 1980-ban megalakult Kína Keresztyén Tanácsa, amely a helyi és tartományi egyháztanácsok képviselőiből áll, és a következő évek során akarja teljesen kiépíteni az országos egyház szervezetét. Mind a „hármas ön-mozgalom”, mind a Kínai Keresztyén Tanács választott elnöke dr. Ting püspök, régi jóbarátunk. Már ötször járt hazánkban, utoljára két évvel ezelőtt. A kínai gyülekezetek élete a még kevés számú templomban és családi otthonokban tartott istentiszteletekre épül. Mintegy tízezer „házi gyülekezetét” tartanak számon. Ezek is lelkészek felügyelete alá tartoznak, de jórészt gyülekezeti tágok vezetik az istentiszteleteket és végzik az egyházi cselekményeket. Mélyen megindító találkozásaink voltak a gyülekezetekkel. Nagy áldozatokkal és a kormányzat segítségével helyreállított, ezer-, másfél ezer hívőt is befogadó templomaik zsúfolva voltak, amerre csak jártunk. Istentiszteleti szolgálataim a pekingi Gang Wa S/a-templomban és a shanghaji Mu Én-templomban felejthetetlenek maradnak: a hatalmas gyülekezet feszült figyelme, a zengő egyházi énekek, a fehérruhás énekkarok áhítatos szolgálata, az egyszerű istentiszteleti rend. De elsősorKét éve, hogy befejeződött hazánk legnagyobb evangélikus templomának, a földrengéskárt szenvedett békéscsabai Nagytemplomnak szerkezeti megerősítése és teljes felújítása. A több esztendeig tartó munkával megújított templom felszentelési ünnepségéről lapunk is beszámolt és képeket sugárzott a Magyar Televízió. Nagy volt akkor a békéscsabaiak öröme, amelyben osztozott egész Magyarországi Evangélikus Egyházunk. Most újra nagy az öröm Békéscsabán, mert az erzsébethelyi városrészben (Jaminában) elkészült egy új, korszerű gyülekezeti ház, és a városközpontban befejeződött a Káldy püspök a Békés megyei Tanács elnökénél Káldy Zoltán püspök október 26- án, Békéscsabán meglátogatta Gyulavári Pált, a Békés megyei Tanács elnökét. A látogatás alkalmával a püspök Gyulavári Pálnak Luther emlékérmet nyújtott át. A fogadáson jélen volt Fekete Jánosné, Békéscsaba Város Tanácsának álr talános elnökhelyettese, Lénárt Imre megyei egyházügyi titkár és Tá- borszky László a Kelet-Békési Egyházmegye esperese. Az őszinte légkörű megbeszélésen szóba kerültek azok az aktuális egyházpolitikai kérdések, melyek a megyei hatóságokat és az evangélikus gyülekezeteket érintik. tét volt megindító, amellyel lelkészek és gyülekezeti tagok, öregek és fiatalok mindenütt körülvettek bennünket. Több órás megbeszéléseinken záporoztak a kérdések: még többet szerettek volna tudni rólunk. Hálásak voltak, és nyitottak a távoli, de magukhoz hasonlóan szocialista társadalomban 240 éves Kistemplom szigetelése és külső tatarozása. Ez alkalomból a gyülekezet meghívta főpásztorát, dr. Káldy Zoltán püspököt, az LVSZ elnökét, hogy felszentelje az új gyülekezeti házat - amelynek alapkövét az LVSZ Budapesti Nagygyűlése alkalmával John Vik ström finn érsek helyezett, el - és megáldja a felújított örégtemplo- mot. A két esemény két napon, egymástól néhány kilométer távolságban történt. 1985. október 26-án, szombaton délután volt a gyülekezeti ház avatása, másnap, vasárnap délelőtt pedig a Kistemplom jubileumi ünnepe. A zsúfolásig megtelt erzsébethelyi templomban két nyelven, magyarul és szlovákul zengett az ének. Az ünnepi liturgia után dr. Káldy Zoltán püspök Ef 2,19-22 alapjan tartott igehirdetésének elején megemlékezett a szegény, de hitben gazdag elődökről, akiknek munkájával a múlt században felépült a templom. Az építés mindig a reménység szimbóluma. Aki épít, annak van reménysége. Ez a gyülekezet bízik a jövőben úgy is, mint ennek a népnek a tagja, de úgy is, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház tagja. Bízik abban, hogy ennek a népnek, s a Magyarországi Evangélikus Egyháznak is van jövője! Jól tettétek, hogy új gyülekezeti házat építettetek és hogy bíztok a jövőben. - Az ige is építésről beszél. Jézus Krisztus népének épületéről, a Krisztusban hívők közösségéről, az őt követők táboráról, reménységükről és jövőlátásukról. - Minden gyülekezet sarokköve, biztosítéka élő egyházaink útja, tapasztalatai előtt. Jelenleg kilenc, hamarosan tizenkét protestáns teológiaifőiskola képzi a jövő lelkészeit és lelkésznőit. Lelkesek, boldogok és jól tájékozottak voltak ezek a fiatalok. Nankingban van a teológiai élet központja. Ting püspök a lelke az ott régóta folyó lelkészképzésnek is. A kinai protestáns egyházi sajtó - amennyire megismerhettük - az utóbbi években sokat fejlődött. A Bibliát sok százezer példányban adták ki, és most készül az új, modern bibliafordítás. Kezünkbe adták az idén megjelent országos egyházi énekeskönyvet, több mint négyszáz egyházi énekkel. Két nagyon szép kiállítású, gazdag tartalmú teológiai folyóirattal (Nankingi Teológiai Szemle, valamint a Shanghajban megjelenő „Meny- nyei Szellő”) is megismerkedhettünk. Megújuló egyház A kínai keresztyénség ma a dinamikus megújulás korszakát éli. Mindenütt mosolygó arcokkal, eleven élettel és reménységmaga Jézus Krisztus, aki él és uralkodik, akinek evangéliumát prédikáljuk, örömhírét belekiáltjuk a világba. Az a gyülekezet, amely nem reá épült, nem sokáig él. Reá kell épülnie itt is a gyülekezetnek. Csak o tartja meg a gyülekezetét. Csak annak a gyülekezetnek lehet reménysége, aki magát a feltámadott, élő Jézus Krisztusra építik Aki benne hisz és követi öt. Az egyház azoknak a közössége, ahol az egyik tartja a másikat. Egy gyülekezet, amelyben egyik nem tartja a másikat, nem gyülekezet, mert arra hivattunk, hogy szolgáljunk egymásnak, a másik terhét hordozzuk. Diakónia nélkül nincs egyház - mondotta. Az ünnepi istentisztelet után a templomkertben épült gyülekezeti ház előtt fúvós zenekar kíséretében zúgott az ének, majd a tervezőmérnök, Benedicty Gyula átadta az új gyülekezeti ház kulcsát a püspöknek, aki felszentelte az épületet. Régen várt, felejthetetlen esemény következett ezután: A gyülekezet bevonult új otthonába. Itt az ünnepi közgyűlésen Kutyej Pál helyi lelkész ismertette az építkezés történetét, majd köszöntések hangzottak el. Az egyházmegye nevében Tá- borszky László esperes, a Városi Tanács nevében Fekete Jánosné általános elnökhelyettes, a szomszédos egyházmegyék nevében Pintér A békéscsabai öregtemplom (Kistemplom) János esperes és Megyaszai László espereshelyettes, a Békési Református Egyházmegye nevében Nagy László esperes, s végül dr. Káldy Zoltán püspök egész egyházunk nevében kívánt áldást a gyülekezetre. Az ünnepségen jelen volt Lénárt gél találkoztunk: a gyülekezetekben, a lelkészekkel, egyházi vezetőkkel és a fiatal teológusok közt folytatott megbeszéléseken. A hit reménységével néznek a jövőbe. Megküzdötték a maguk nehéz harcát a „kulturális forradalom” nehéz évtizede alatt, és ma népük, társadalmi rendjük, Imre az új, és Gregor György ny. egyházügyi titkár, Gaika Pál a HNF Városi Bizottságának elnöke, Zádo- ri Lajos a HNF kerületi titkára. A közgyűlés után a békéscsabai gyülekezet asztalt terített a vendégeknek és azoknak, akik időt, fáradságot nem kímélve részt vettek a sokrétű gyülekezeti munkában. Vasárnap, október 27-én hálaadó istentiszteletre hívtak a 240 éves öregtemplom (Kistemplom) harangjai. Nem hiába, mert olyan sokanjöttek össze, hogy az istentiszteletet a Nagytemplomban kellett megtartani. Itt dr. Káldy Zoltán püspök Zs 147,1-5 alapján prédikált. Ebben a nagyon szép őszi verőfényben, amely körülöleli és besugározza Békéscsabát, adunk hálát a Nagytemplomban a 240 éves Kis- templomért, amely megújult köntösben áll a városnak is egyik dísze képpen. Itt érezzük azoknak az építőknek a szeretetét,' hitük melegét, akik előttünk jártak, előttünk hittek, előttünk szolgáltak egyházban és városban egyaránt. Hiszen ők nemcsak a két templomnak az építői voltak, hanem Békéscsaba építői is. A továbbiakban a püspök arról beszélt, hogy ez a gyülekezet az utóbbi másfél évtizedben szinte folyamatosan építkezett. - Az Isten is szüntelenül épít. Építi az egyházat az ö evangéliumával , szentségeivel, a diakónia szolgálatával. Mindenütt és mindenkór. Hidat épít Isten és ember között, ember és ember között, nép és nép között. - Isten azt akarja, hogy ne legyen háború. Az Isten nemcsak épít, hanem össze is gyűjt és meg is gyógyít. Meggyógyítja és megújítja a bűnét bánó embert. A hálaadó istentisztelet után ünnepi közgyűlés keretében Tá- borszky László esperes ismertette a felújítás történetét, majd üdvözlésekre került sor. dr. Kiss István felügyelő az egyházmegye nevében köszöntött, Lénárt Imre egyházügyi titkár az állami és társadalmi szervek üdvözletét tolmácsolta. Elismeréssel szólt arról a nagy munkáról, amellyel a békéscsabai gyülekezet műemlék épületeit rendbehozta, dr. Káldy Zoltán püspök méltatta a gyülekezet kitartó erőfeszítését, melynek eredményeképpen megújultak a templomok, parókiák, es felépült az erzsébethelyi új gyülekezeti ház. Mindkét ünnepen közreműködött a gyülekezet énekkara. A kettős ünnep arról tanúskodik, hogy a gyülekezet megbecsüli ősei örökséget, és Istenben bízva reményseggel építi a jövőt. nemzeti kultúrájuk iránti szeretettel építik egyházi életüket, jellegzetes kínai keresztyénségüket. Csak azt kívánhatjuk nekik szívünk mélyéből: járhassanak hittel, szolgáló szeretettel a megtalált, jó úton! ban mégis az a mélyről jövő szereGyülekezeti énekkar (Peking) Nagy Gyula Istentisztelet Pekingben Békéscsaba - erzsébethelyi gyülekezeti ház Táborszky László
