Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-10-06 / 40. szám
\ Evangélikus Élet 1985. október | ' \ j3 «r QQ * ^ GYERMEKEKNEK Csörög a vekker a bibliaórán Nálunk Ajkán is, mint nyilván még sok helyen - nemcsak a Biblia, az énekeskönyv és a falitábla tartozik a gyermekbibliaórához, hanem az óra is, amit népiesen vekkernek nevezünk. Ahhoz, hogy 40-50 gyermekkel valami hasznosat lehessen művelni, jól kell bánni az idővel. A dolgoknak lendületesen, frappánsan kell menniük. És a kisebbgyermekeket elkísérő szülők idejével sem szabad visszaélni, főleg télen. 17 óra 30. Befejeződik a gyülekezés. A szenvedélyes rajzművé17 óra 43. Berobog a szokásos késési időt gyakran betartó Csilla és Szilvia. Maradék zsebpénzüket ilyenkor vásárolják el a szomszédos ABC-beri. Mivel a korábban legelevenebb Gyurika lett az egyhangúlag megválasztott rendfelelős, szigorúan méregeti a későn jövőket, „ejnye, ejnye!" megrovásban részesítve őket. 17 óra 44. Hallgassuk meg Zá- keus történetét. - Mivel a történet érdekes, semmi baj a figyelemmel. Hogy a figyelem ne is lankadjon, máris pattognak az ismétlő kérdél——i Gyermekek egy csoportja éneket tanul a lelkész feleségétől szék is nagy nehezen elhagyják állomáshelyüket, a falitáblát, a szembenlévő játszótérről is befutnak az illetékesek. - Ibolya, a nyakkendőfelelős is befejezi szokásos igazítását a tisztelendő bácsi nyakkendőjén, mert ugye ez ■mindig kicsit ferdén áll. 17 óra 33. - Élénk tülekedés támad, ki válassza az első éneket. Az, aki meg tudja mondani, hogy hányadik zsoltár szól a jó Pásztorról? - A kisebbek egyikének, Zolikának az eszén sikerült túljárni, ugyanis legutóbb azt mondta/ hogy a 0 számú éneket énekeljük. Hyen persze hogy nem volt. De ma már van! A borítólap belső oldalára egy új éneket ragasztottunk, ez lett a 0 számú. 17 óra 40. Rövid ismétlés. Peregnek a kérdések: miről volt szó legutóbb? mit kérdezett a gazdag ifjú az Úr Jézustól? - mit felelt neki az Úr Jézus? hogyan végződött a történet? sek: ki volt ez a Zákeus? miből- gazdagodott meg? ma kik hasonlítanak hozzá? ha itt a városban ismétlődne ez a menet, az Úr Jézus melyik útvonalon menne? Zákeus hova mászna fel, hogy lássa Jézust? , 17 óra 55. Mondiukje.l;.1,Q-szer az aranymondást: „Ma lett üdvössége e háznak”. Majd a házi feladat: a kisebbek készítsenek rajzot a történetről, a nagyobbak pedig írják le minél részletesebben a történetet. 17 óra 58: Most Betty, aki a legtöbb kérdésre jól válaszolt, választhat éneket. Betty: „Énekeljük a Tüzed Uram Jézus ... kezdetű éneket" 17 óra 59: Mondjuk el együtt az Úrtól tanult imádságot. 18 óra 1 perc: megszólal a vekker, időnk lejárt. Feláilunk, köszönünk: „Erős vár a mi Istenünk”. - Majd még egy jókívánság: „Ipten velünk! Viszontlátásra”. Győr Sándor \ A "V VASÁRNAP IGÉJE Mik 6, 6-8 A SZERETET ISTENTISZTELETE Az ember minden vétke miatt Istennel kerül összeütközésbe. Nemcsak a közvetlen istenkáromlással, vagy a vallásos életben tanúsított vétkes magatartásával. A bűntudat - bármi váltja is ki - rossz lelkiismeretet okoz. Igyekszik is ilyenkor valami módon rendezni az ügyet Istennel. Miféle áldozattal lehet a lelkiismeretet tisztára mosni. Istent kiengesztelni? Mit adjak Istennek kárpótlásul vétkes életemért? Vallásos cselekményekkel, anyagi áldozattal, vagy éppen a legszeretettebb hozzátartozó odaszánásával áll helyre Istennel a jó viszony? Nem ezeket kéri Isten a bűneinkért cserébe. Nem anyagi javakat, mások életét, hanem a miénket igényli. És amikor ezt teszi, nem saját magának tartja fenn, hanem odaajándékozza, azoknak adja vissza, akik ellen vétkeztünk. Ott hagy, abban a közegben, környezetben, ahol és akik ellen a bűneinket elkövettük. Ahoi a nem igaz úton járás, Isten törvényének a megszegése és a szeretetlenség tetteivel bajt, kárt, bánatot, törést okoztunk embertársaink életének. Nem szerepel ebben az ószövetségi igében a megtérés szó, de végeredményben benne rejlik a mondanivalóban. Isten iránti engedelmes cselekvésre ösztönöz az igazi bűnbánat. Semmi egyéb mód nincs arra, hogy helyreálljon Istennel az összhang. Addig nem lehet a kedvében járni, amíg az ő szent és jó akaratára nem hangolódik a szív, a gondolkodás és a cselekvés. Ő valóságos odaadást, az általa jónak tartott életfolytatást, az engedelmesség cselekedeteit kívánja. Nem éri be semminemű pótcselekvéssel. Még vallásos színezetű pót- cselekvéssel sem. Úgy tűnik, mintha ebben az igében csupán Isten és az egyén kapcsolatáról lenne szó. Nincs említés a felebarátról, a környezetről, a közösségről és általában a mindennapi emberi kapcsolatokról. De hiszen ezek a parancsok, hogy élj törvény szerint és törekedj szeretetre, elképzelhetetlenek önmagukban, emberi viszonylatok nélkül. Isten törvénye, akarata a helyes, tiszta magatartást szabja meg a magán- és a közéletben. Ezeken a területeken követjük el a bűneinket, az itt megmutatkozó gyűlölködés, önzés, közöny és hűtlenség miatt vétkes az életünk. Minden véteknek van kárvallottja, npnden bűn valóságos helyzetekben, élő embereket sért, szomorít. Mit érnek vele ezek a miattam szenvedők, ha vallásos penitenciá- val próbálom megnyugtatni a lelkiismeretemet? Attól még tovább nyöghetik az ellenük elkövetett bűneim következményeit. 'Ezért nem éri be Isten a vétkekért hozott áldozattal. Szerető szívű, javát akMÓpsteroteib'errttölgálé, ttí Ő áldozatkész segítésére megtért felebarátként ad vissza annak az embernek, aki ellen vétkeztem, annak a közösségnek, amelyiknek terhére, kárára, nem pedig előmenetelére voltam. Az Istennel szembeni alázatnak ez a legnehezebb oldala. Nagyon nehéz tudomásul venni és végrehajtani azt az isteni akaratot, hogy Ő visszaküld a „tetthelyre”, hogy ott, azok között tegyem jóvá a bűnt, ahol elkövettem. Ragyogó bibliai példa erre Zákeus története. Megtérése nemcsak annyiból állt, hogy ígéretet tett a vallásos életfolytatásra, hanem abban vált teljessé, hogy önszántából kész volt minden lehetőt megtenni, tetézve kárpótolni azokat, akiket megkárosított. Az igazi alázat Isten előtt az ő akaratának teljesítése az emberek javára. Baranyai Tamás IMÁDKOZZUNK Mindenható Atyánk! Köszönjük, hogy nem áldozatot kívánsz tőlünk. Az áldozatot te adtad egyszülött Fiadban. Kérünk, világosíts meg Szentlelkeddel,’hogy felismerjük minden helyzetünkben a te akaratodat és erőt is adj, hogy készek legyünk végrehajtani. Segíts mindennél többre becsülni a szeretetet, hadd könnyítse meg számunkra a felebarát szolgálatát. Amen. Ezt a címet kölcsönzi új sorozatunk Luther Mártontól. .Evangélikus hitvallási irataink között a Schmalkaldeni Cikkek, Luther egyik utolsó iratának a címe volt ez, amelyet egy készülő egyetemes zsinat elé szánt 1537-ben. Kevés emberről lehet elmondani, hogy Istentől annyi világosságot kap, amennyi a maga számára és másoknak is elegendő és irányt mutató, hogy az emberi élet nagy, vallási, hitbeli és világi kérdéseit jól meglássa, és rájuk helyes választ találjon. Luther Márton ezek közé a kevesek közé tartozott. Vannak idők, amikor egy-egy kérdéssel, vagy hitünk egészével kapcsolatban a hívő ember különösképpen is kihívás elé kerül, és döntések elé kényszerűi. Ilyen időszak volt az egyház történetében a reformáció. A hitvallási iratok ezeknek a válaszkereséseknek a tanúságai. Aki azonban az emberi életről, annak alapvető kérdéseiről elgondolkodik, az meglepődve tapasztalhatja, hogy mennyire visz- szatérő, örök kérdések azok. A világ körülöttünk változik, az ember nagy kérdései közben ugyanazok maradnak» Ezek a kérdések: miért élek? Ki vagyok én? Miben találom meg az életem értelmét? Hogyan élhetek emberibb életet? Mi az életem végső célja? Ezért olyan időszerű számunkra is mindig újra „a ^keresztyén hit fő tételei”-t végiggondolni, egyházi és egyéni hitéletünket hozzájuk mérni. A Schmalkaldeni Cikkek mindennél tisztábban, egyszerűbben, kikristályosodott formában teszi ezt meg. És mert az emberi életűnk nagy és örök kérdéseire válaszol, ezért tarthat számot minden kor érdeklődésére. Ezért is született meg új sorozatunk ötlete. Luther Márton iratának bevezetőjében négy okot említ fel, amelyek szükségessé tették ennek a hitvallási iratnak a megírását. Ezek az okok - ha némi hangsúlyeltolódással is - ma is megvannak az egyház és az egyes hívő ember éle- tébién. " ’’ Máris elferdítik a reformátori tanítást, panaszolja Luther, és hamis híresztelések kelnek szárnyra a reformációról. 0, mint a Szentírás doktora, aki megértette, hogy az egész egyházi és egyéni hitélet alapja az lehet, hogy „Istent mindennél jobban kell félnünk, szeretnünk és Benne bíznunk”, különösen is érzékeny volt mindenre, .ami Isten Igéjével ellentétes. Élete legfontosabb dolgának tekintette, hogy a Szentírást magyarázza és tanítsa, mert „ha nem tesszük, gondozás nélkül marad sok lélek, akiket pedig megmenthettünk volna” - úja. Isten Igéje alapján újra és újra felülvizsgálni életünket, döntéseinkben az Igéhez szabni magunkat, ez ma is sürgető szükség az életünkben. Szükség van a reformáló zsinatra. Ez a másik ok, amely a Schmalkaldeni Cikkek megírására szorgalmazta Luthert. Látta, hogy az egész keresztyénségnek milyen nagy szüksége lenne, hogy világos, bibliai tanítást kapjon. Olyan teológus volt, aki pásztori szeretetet is kapott Istentől. Felelősséget érzett a gyülekezetekért és az emberekért. „Látjuk a püspökségekben mindenfelé a sok megürült és elhagyott parókiát, hogy az embernek a szíve szakad meg. Sem püspök, sem káptalan nem törődik azzal, hogyan élnek és hogyan halnak meg a szegény emberek, akikért pedig szintén meghalt a Krisztus.” Ezek a mondatok minket is megkérdeznek a bennünk lévő felelősség felől, vajon törődünk-e igazán mások élete és örökélete dolgában? A világi rend is reformokra szorul, sorolja tovább Luther. Jól látta korának társadalmi gondjait is. A fejedelmek közötti egyenetlenséget, és a visszás jelenségeket. Felsorolása ma is modern: „Özönvízként áradt el és törvénnyé lett az uzsora és a kapzsiság. Erőszak, pa- ráznaság, divathóbort, dobzódás, szerencsejáték, fényűzés, mindenféle erkölcstelenség és gonoszság, az alattvalók, az alkalmazottak és munkások engedetlensége, az iparosok és parasztok árdrágítása (és ki tudná \%lamennyit elsorolni?!) - úgy elharapózott, hogy tíz zsinattal és húsz birodalmi gyűléssel sem lehetne itt rendet teremteni.” Micsoda korszerű társadalmi kórkép, amit itt leír! Válaszként pedig sürgeti, hogy a keresztyén ember és az egyház életének ezeken az istenellenes vonásain változtasson, és ne jelentéktelen dolgokról vitatkoz- gasson! Olyan felhívás ez, amelyet ma is megszívlelhetünk! Isten ügyét komolyan kell venni! - hangzik végül a figyelmeztetés. Nem beszélni kell, hanem cselekedni, „hiszen Isten annyi feladatot ró reánk az egyházban, az államban és a családban, högy'iöha- sem tudjuk azokat elvégezni.” Keményen bohóckodásnak nevez minden vallásoskodó cselekedetet, miközben „lábbal tiporjuk halálosan komoly parancsolatait”. Nem kellene-e időnként nekünk magunknak is ennek alapján megvizsgálnunk hitünket? Luthert nem tekintjük hiba és tévedés nélküli teológusnak. De a jelentősége abban van számunkra, hogy megtanulhatjuk tőle, hogyan kell különbséget tenni a hitünk számára elsődlegesen fontos és a kevésbé fontos, az időszerű és a mellékes kérdések között, téve mindezt Isten Igéje alapján. Ebben kíván segíteni ez az új sorozat a Schmalkaldeni Cikkek megismertetésével. Balicza Iván 300 éve, 1685. október 1-én született III. KÁROLY magyar király, spanyol király, német-római császár. I. József öccse és utóda, a Habsburg- dinasztia utolsó egyenesági férfisálja volt. 1706-ban -spanyol király, 1711-ben német-római császár és magyar király lett. Az 1714-i rastatti békében kellett lemondani Spanyolországról. 'Magyarországi uralkodását a szatmári békekötés után kezdte meg (1711). Két alkalommal viselt háborút a török ellen, melynek eredményeként visz- szaszerezte Temesközt és Szerém- séget. Uralkodása alatt történt 1723-ban a Pozsonyban működő Helytartótanács felállítása. A protestánsok helyzetét az 1731-i Carolina Resolutio szabályozta. Bevezette a decretális esküt, amellyel a protestánsokat kizárta az állami közhivatalokból. Egyetlen fia halála után törvényt hozott a női ági örökösödés biztosítására az uralkodó családban (Pragmatica Sanc- tio). 1740. október 20-án hunyt el. Utóda Mária Terézia lett. 175 éve, 1810. október 7-én hunyt el Vágúj- helyen PLACHY ANDRÁS evangélikus lelkész. Nemesvarbókon született 1755. január 18-án. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, Rinfaszombaton és Pozsonyban folytatta, majd Lipcsében töltött 2 esztendőt (1777-79 között). Hazatérve nevelősködött, majd 1781- ben Selmecbányán conrektor, 1782-ben Egyházasmaróton, 1784- ben Turócszentmártonban lelkész lett. Tagja volt a pesti zsinatnak, esperese volt a túróci egyházmegyének. 1804-ben Vágújhelyre ment lelkésznek. Szorgalmas úói működést fejtett ki. Számos verset is írt. 1788-ban saját szerzeményeivel kibővítve adta ki a Tranoscius énekeskönyvet. 50 éve, 1935. október 13-20. között tartotta Párizsban a világ evangéli- kussága a III. LUTHERÁNUS VILÁGGYŰLÉST. Egyházunkat dr. Prőhle Károly teológiai professzor képviselte. Előadást is tartott „A lutheránus egyház a jelenkor szellemi válságában” címmel. A nagy figyelmet keltett előadás megjelent a kongresszus emlékkönyveiben is. Jelentések is elhangzottak, melynek sorában á magyar evangélikus egyházról szóló jelentést Prőhle professzor terjesztette elő. Ezek a beszámolók segítették a különböző országok evangélikusait, hogy jobban megismerjék egymást. Az eddigi két világgyűléshez * viszonyítva, ez a párizsi ülés kisebb méretű volt a gazdasági válság miatti anyagi nehézségekre tekintettel. 3 világrészből, 20 országból, 24 egyházból 100 küldött jött össze, képviselve 80 milliónyi evangélikust. 275 óve, 1710. október 16-án született a Csallóközben HADIK ANDRÁS tábornagy. 22 évesen már zászlós Desseffy huszárezredében, a török elleni háború kezdetén (1736) már kapitány, 1747-ben tábornok, 1756-ban altábornagy. 1757-ben egy merész portyázáskor Berlint is megsarcolta, ezért kitüntetést, hadi érdemeiért grófi címet és uradalmat kapott. Mint erdélyi katonai főparancsnok - Magyar- országon elsőként - indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását. 1774-ben tábornagy lett és haláláig a bécsi Udvari Haditanács elnöke. Nevéhez fűződik még a bukovinai székelytelepek létrehozása. Bécsben hunyt el 1790. március 12-én. 125 éve, 1860. október 24-én született Dob- sinán SZLÁVIK MÁTYÁS evangélikus teológiai tanár. Iskoláit Dobsinán kezdte, a gimnáziumot Rozsnyón 1878-ban, a teológiai tanulmányait pedig Eperjesen végezte 1881-ben. A hallei egyetemre ment tanulmányait folytatni, ott szerzett bölcsészdoktorátust 1884- ben. Hazajőve Eperjesen lett teológiai segédtanár, 1885-ben pedig rendes tanár. Az Akadémiával együtt költözött Budapestre, s folytatta tanári pályáját 1922-ig, amikor nyugdíjba ment. Sok cikke és dolgozata jelent meg folyókátokban és szaklapokban. Rákos- szentmihályon halt meg 1937. december 3-án. 125 év«, 1860. október 25-én született Ka- ravukován BOROVSZKY SAMU történetíró. A gimnáziumot Nagyszalontán, Békésen és Budapesten végezte. 1879-ben lett egyetemista a budapesti egyetem bölcsészkarán. 1883-ban doktorátust szerzett. Az akadémia főtitkári hivatalában kapott állást, melyben haláláig meg is maradt. A magyarság őstörténetével, a népvándorlás korával, a magyar helytörténettel foglalkozó cikkei jelentek meg. Budapesten halt meg 1912. április 24-én. 300 éve, 1685. október 26-án született Nápolyban DOMENICO SCARLATTI olasz zeneszerző. Ápja Alessandro Scarlatti, kora ismert zeneszerzője volt. 1715-ben a római Szent Péter temploin karnagya lett. 1721-25 között a lisszaboni, 1725-29 közfött a nápolyi, 1729-54 között a madridi udvarnál élt. Operákat is írt, de ezeknél sokkal jelentősebb 400 zongoramüve. Nápolyban hunyt el 1757- ben. 250 éve, 1735. október 26-án született Zólyomban CRUDI (Krúdy) DÁNIEL evangélikus püspök. Zólyomban kezdte a tanulást, majd Osztrolu- kán folytatta, 1746-tól Körmöcbányán, 1749-től pedig Osgyánban tanult. Ezután Pozsonyban járt iskolába. 1756-ban Jénában volt egyetemi hallgató. 1759-ben Cseriben, 1763-ban Besztercebányán, ’ 1782-ben Pozsonyban volt lelkész, ahol 1802-ig a gyakorlati teológia tanára is volt. 1788-ban a pozsony- városi egyházmegye esperese, 1802-től pedig a dunáninneni egyházkerület püspöke lett. 1815-ben lemondott tisztségéről, valószínűleg egészségi állapota miatt, mert Pozsonyban 1815. december 18-án elhunyt. Vezető szerepet vitt a pozsonyi énekeskönyv összeállításában. ____________275 évo,____________ 17 10. október 30-án született Győrben TORKOS JÓZSEF evangélikus lelkész. Édesapja szintén lelkész volt Győrben. Iskoláit szülővárosában kezdte. Külföldön folytatta tanulmányait. Boroszló- ' ban, majd 1732-ben Wittenberg- ben, attól 1736-ban magiszter lett. Hazajött Győrbe, ahol prédikátor, conrektor, majd rektor. 1749-ben Sopronban lelkész lett. Itt volt egy nagy vita résztvevője 1753-ban Ri- bini János rektorral ennek racionalizmusa miatt. A sopronvidéki egyházmegyében esperes is volt. Egyházi jellegű történeti tanulmányokat írt. Sopronban hunyt el 1791. február 10-én. Detre János
