Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-29 / 39. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet 50. ÉVFOLYAM 39. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 29. • ÁRA: 5,50 Ft Mi, keresztyének azért jövünk tehát össze egy bizonyos helyen és időben, hogy ott eggyé vál­va foglalkozzunk Isten dolgaival, magunk s mások szükségét közös imádságban vigyük Isten elé, jótéteményeiért is együtt adjunk há­lát. Tudjuk, hogy ez a helyes istentisztelet, me­lyen teljes jótetszésével Isten is jelen van. Ezért mindaz, ami az ilyen gyülekezetben történik, csupa szent isteni cselekedet, igazi istentisztelet, amely Istent szolgál és embert segít. (Luther) HHHI MAGYAR EGYHÁZI KÜLDÖTTSÉG KÍNÁBAN Október 4. és 17. között magas szintű magyar egyházi küldöttség tesz látogatást K. H. Ting püspöknek, a kínai protestánsok egyházi vezetőjének meghívására és hazánkban nemrég tett látogatása viszonzására a Kínai Népköztársaságban. A magyar ökuménikus delegációban egyházunkat dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke képviseli. A delegáció vezetője dr. Tóth Károly püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke. A Szabadegyházak Tanácsát Viczián János baptista egyházi elnök képviseli a magyar egyházak küldöttségében. Egyházunk segítsége az afrikai éhezőknek Mint ismeretes, az elmúlt húsvétkor egyházunk püspökei kör­levélben fordultak gyülekezeteinkhez kérve őket, hogy a húsvéti offertóriumot ajánlják tel az afrikai éhezőknek és szárazság miatt szenvedőknek. A gyülekezetek áldozatké­szen adakoztak. Az offertóri- um összege 644 857,— Ft volt. Egyházunk elnöksége úgy ha­tározott, hogy ebből az ösz- szegből 544 857,— Ft-ot a Lutheránus Világszövetség „Világszolgálat” osztályán, 100 000,— Ft-ot a Keresztyén Békekonferencián keresztül juttat el Afrikába élelmiszer formájában. Az összegek el­küldése már megtörtént. Az adomány a két világszer­vezetnél nagy örömet és elis­merést váltott ki. A hírközlő szervek is foglalkoztak vele. Az afrikai egyházak lapjai is közölték. •' Dr. Eugepe Ries,a Lutherá­nus Világszövetség „Világ- szolgálat” genfi osztályának igazgatója Káldy Zoltán püs­pöknek levélben köszönte meg az adományt. Levelében többek között ezt írta: „Mélyen megindított bennünket a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház bőkezű adománya a Lu­theránus Világszövetség afri­kai szárazság és éhség elleni munkájára. Az afrikai népek és egyházak nevében szivböl jövő köszönetünket küldjük Önöknek.” A magyarországi evangéli­kus egyház elnöksége Is hálá­san köszöni gyülekezeteinek szeretetét, áldozatkészségét, a diakónia ilyen gyakorlását. Jézus szavát idézzük: „Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adta­tok...” (Mt 25, 35) DR. MAU TÁVOZÁSA - DR. STÁLSETT BEIKTATÁSA Elköszönés és kö VI Genfben, a Lutheránus Világ- szövetség Végrehajtó Bizott­ságának ülésén, augusztus 30-án elbúcsúztak az Egyesült Államokba visszatérő dr. Carl Mautói, aki 11 éven keresztül viselte az LVSZ fő­titkári tisztséget. A volt főtit­kár Washingtonban a „Refor­máció Egyházközség”-ben vál­lalt lelkészi szolgálatot. A búcsúztatás az LVSZ Vég­rehajtó Bizottság ülésének (aug. 26-30.) utolsó napján történt. A búcsúztatást dr. Káldy Zoltán az LVSZ elnöke végezte az egész Végrehajtó Bizottság és a genfi központ szinte valamennyi munkatársá­nak jelenlétében. Dr. Káldy Zoltán elnök töb­bek között ezeket mondotta: „Egy nagyon nehéz pillanathoz érkeztünk, mert el kell búcsúz­nunk a Lutheránus Világszö­vetség főtitkárától, ön, Főtit­kár Űr, több évtizeden keresz­tül úgy tartozott hozzá a Lu­theránus Világszövetséghez, mint a patak a medréhez, össze volt nőve a Szövetséggel. Na­gyon nehéz elképzelni az LVSZ-t ön nélkül. Az Ön szolgálata és szemé­lyisége beleépült a Szövetség épületébe. Én azt hiszem, hogy ön nem egy téglaként, hanem sok téglaként épült bele a Szö­vetség épületébe, amelyben a tagegyházak egymásra épülve tartják egymást. Bocsánatot kérek, hogy most egy kelet-európai ember szemével is nézek önre. Mi, akik Kelet-Európábán élünk, köszönjük szeretetét és azt, hogy ön visszautasított minden diszkriminációt, amely ellenünk irányult. Köszönjük Balról jobbra: Gumiár Stálsett az LVSZ új főtitkára, Káldy Zoltán az LVSZ elnöke és Carl Mau eddigi főtitkár Fotó: C. Rothentoühler azt a bizalmat, amellyel szolgá­latunkat kísérte. Ön bizonyí­totta magatartásával, hogy Krisztusban nincs Kelet és Nyugat és Benne nincsenek ha­tárok. Köszönjük, hogy híd­építő volt Kelet és Nyugat kö­zött. Ez azt is jelenti az én szá­momra, hogy ön „béketerem­tő” ember is volt. A Lutheránus Világszövet­ség történetében úgy fogják fel­jegyezni az Ön nevét, hogy Ön volt az a főtitkár, akinek elő­ször sikerült nagygyűlést tarta­nia egy kelet-európai egyház­ban. Én azt hiszem, hogy ez nagy lépés volt előre: Miköz­ben Istent dicséljük ezért, ön büszke lehet erre egész életé­ben. Félelmetes és egyben megdöb­bentő ez a híradás az első keresz­tyén gyülekezet életéből. Bélere- meg az ember, valahányszor végig­olvassa. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: egy kis hazugság miatt? Nem túl szigorú ez az ítélet éppen az Újszövetség világában? Az Evangéliumot meghallott, Krisz­tus mellett döntött, nevére megke- resztelkedett, Vele közösségben élő emberek életében? . Hát bizony, örök memento ez a döbbenetes történet! Nem ártana ma is komolyan venni mindazt, ami e történet mögött van. Mindenekelőtt azt, hogy az élő Isten színe előtt, az Ő jelenlétében élünk! Ha tudunk erről, ha nem, de a hívő embernek ezt egyetlen perc­re sem szabad elfelejtenie. Semmi sem történhet az ő tudta nélkül. Mi emberek egymást félrevezethet­jük, a hazugságot szépíthetjük, majdcsaknem erénynek tüntethet­jük fel. S mindezt szemrebbenés nélkül a meggyőződés és meggyő­zés erejének látszatával. Úgy, hogy senki sem kételkedik „igazmondá­sunk” felől. De Isten nem ember. Mindenható és mindentudó. Isme­Az evangélium „Nem embereknek hódításának hazudtál, nincsenek korlátái hanem az Istennek” Csel 5,4(b) ri a szív gondolatát. Úgy lát és ismer engem és téged, amint való­ban vagyok és vagy. A hazugság bűn. Minden szépít- getés nélkül. Egyértelmű tanítása ez a Szentírásnak. Bűnösségünk szinte természetes velejárója. Vall­juk be a kis füllentés szinte sikknek számít. Jól áll neki - szoktuk oly­kor mondani. De a Biblia világa nem ismer kis füllentést, vagy nagy hazugságot. A sok bibliai idézet helyett most csak Jézusra gondol­junk, Aki világosan megmondta a Hegyi Beszédben, hogy legyen a ti szavatok igen és nem, mert ami azon felül van, az a gonosztól van. Isten szent, Aki gyűlöli a bűnt, így a hazugságot is. „Nem ember az Isten, hogy hazudjék”. Lehetet­len, hogy az Isten hazudjon - ol­vassuk a Zsidó levélben. Ä Titusz­hoz irt páli levélben pedig „az örök élet reménységére, melyet megígért az igazmondó Isten örök időknek előtte.” A Gonoszra jellemző, aki hazugságot szól, mert a hazugság atyja János evangéliuma szerint. Istenünk pedig maga az igazság. A hazugság mindig kitudódik és büntetést von maga után. „Aki ha­zugságot beszél, elvész”, „a hamis tanú büntetlen nem marad és a hazugságnak szólója meg nem sza­badul", „a hazugság nyelve csak kis ideig áll meg” vagy, jobb a szegény a hazug férfiúnál” - Így tanít a Példabeszédek könyve! A hazugsá­got, mint bűnt ott találjuk a Jelené­sek könyvének végén abban a felso­rolásban, amelyeket a keresztyének követnek el a Krisztushoz való hű­ség megtagadásával. A Krisztustól való eltávolodás, az Ő megtagadá­sának következménye pedig a „má­sodik halál”. Ennyire komoly dolog a hazug­ság! Nem véletlenül óvnak tőle mind a próféták, mind az aposto­lok: „ne hazudjatok!” - mondja Mózes. „Ne hazudjatok az igazság ellen” - figyelmeztet Jakab. „Ne hazudjatok egymás ellen” - tanítja Pál. „Mentsd meg Uram lelkemet a hazug ajaktól” - imádkozza a zsoltáros. Mint valamennyi bű­nünkkel, nemcsak egymással kerü­lünk szembe és veszitjük el a bizal­mat családban, munkahelyen, né­pek egymás közötti viszonylatá­ban, hanem a hazugsággal első ren­den Istennel kerülünk szembe, Ne­ki hazudunk. Érdemes tehát szinte naponként jól meggondolni egy­mással való kapcsolatunk őszinte, félreértésmentes, egyenes voltát, ami egyben mindig kapcsolatban van Istennel és az Evangélium ügyevei! Lábossá Lajos Köszönjük, hogy tudott kapcsolatot tartani az államok képviselőivel is Nyugaton és Keleten tudva, hogy ez fontos a Lutheránus Világszövetség szolgálatára nézve. Mi ugyanis meg vagyunk győződve arról, hogy a tagegyházak a földi rea­litások között élnek, éspedig különböző társadalmi és politi­kai rendszerekben. Köszönjük, hogy ezt Ön is így látta. Szeretném kifejezésre juttat­ni az én személyes köszöntése­met is Önnek a belém helyezett bizalmáért, segítségéért és meg­értéséért igen sok esetben. A mi legutolsó látogatásunk alkal­mával az Egyesült Államokban és Kanadában Ön mély benyo­mást gyakorolt rám és én hálás vagyok Önnek minden segítsé­gért. Mi megköszönjük budapesti látogatásait is, jelentős szolgá­latait és azt is, hogy vendégül láthattuk a mi családi ottho­nunkban, feleségével Tildával együtt. Legyen Isten Önnel és Tildá­val. Mi várjuk az Ön további ta­nácsait a jövőben is a Lutherá­nus Világszövetségben. Örülök, hogy önnek olyan utóda van Gunnar Stálsett sze­mélyében, aki ugyanazzal a „Lélekkel itattatott meg”. Isten Lelke vezessen bennünket és áldja meg közös szolgálatun­kat.” Ezek után Káldy Zoltán el­nök határozati javaslatot ter­jesztett elő az alábbi szöveggel: 1. A keresztyének és az egy­ház életében nagy jelentőségű­ek a szolgálatban és a vezetés­ben való változások. A Luthe­ránus Világszövetség Végrehaj­tó Bizottsága most megállapít­ja, hogy dr. Carl H. Maunak, a Szövetség főtitkárának a szolgálati ideje - melyet 1974- ben kezdett - lejárt. Ebben a szolgálatban Carl Mau a lutheránus egyházak­nak az egész világra kiteijedő családját egymással való mé­lyebb közösségre, az egyház egységéért folyó fáradozásban növekvő cselekvésre és felelős részvételre és a személyek és nemzetek életében való prófé­tai jelenlétre vezette. Ezért a szolgálatért mi hálásak va­gyunk. Ezenkívül Carl Mau szolgá­lata közben megmutatta, hogy nemcsak teológiai éleslátással és igazgatási készséggel rendel­kezik, hanem a hűséges keresz­tyén lelkipásztor barátságossá- gával, gondoskodásával és me­legségével is. Ezért a szolgála­táért is hálásak vagyunk. Ezért a Lutheránus Világ- szövetség Végrehajtó Bizottsá­ga az Egyház Urának ad hálát Carl Mau szolgálatáért és csat­lakozunk azokhoz, akiket az Ő szolgálata megérintett és kívá­nunk neíd és feleségének Tildá­nak sok örömöt a következő évekre az együttes közös szol­gálatban. „Ezért szeretett testvéreim legyetek szilárdak, rendíthetet­lenek, buzgólkodjatok minden­kor az Úr munkájában tudván, hogy fáradozástok nem hiába­való az Úrban.” Ezt a határozatot a Végre­hajtó Bizottság tagjai felállva fogadták el. Ezt követően Gunnar Stál­sett az új főtitkár mondta el bemutatkozó beszédét. Majd úrvacsorái istentisztelet követ­kezett, melyen dr. Káldy Zol­tán prédikált és iktatta hivata­lába Gunnar Stálsettet, az új főtitkárt. Dr. Gunnar Stálsett szep­tember 1-én átvette hivatalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom