Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-07-21 / 29. szám

50. ÉVFOLYAM 29. SZÁM 1985. JÚLIUS 21. ÁRA: 5,50 Ft r Evangélikii. ÍMlet \ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS A TARTALOMBÓL „DR. TÓTH KÁROLY református püspököt, a KBK eddigi elnökét egyhangúlag újraválasztották... A FOLYTATÓ­LAGOS BIZOTTSÁG csaknem 200 tagja két nagygyűlés között végzi a KBK szolgálatának irányítását. Magyar részről tagjai lettek: dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök­elnök, a Lutheránus Világszövetség elnöke, Viczián Já­nos, a baptista egyház elnöke, dr. Pásztor Jánosné refor­mátus, Szabóné Mátrai Mariann evangélikus, dr. Görög Tibor evangélikus lelkész.” V _______________________________j HH HHHMHMMi HUM HNMMHHI HMMI • MHBft I I | m A Lutheránus Világszövetség elnöke Vatikánban Miként előző számunkban hírül adtuk, június 27-én fogadta II. János Pál pápa Vatikánban dr. Káldy Zoltán püspököt a Lutheránus Világszövetség elnökét, valamint dr. Carl Maut, a Lutheránus Világszövetség főtitkárát. A találkozóról készült fotót most adjuk közre. A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA EREDMÉNYEI Balról jobbra: Salzman kanonok, Káldy Zoltán püspök a Lutheránus Világszövetség elnöke, II. János Pál pápa, Carl Mau a Lutheránus Világszövetség távozó főtitkára. DR. NAGY GYULA PÜSPÖK AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA ÜLÉSÉN LATIN-AMERIKÁBAN Július 27. és augusztus 9. között Argentína fővárosában, Buenos Airesben tartja évenkénti ülését az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága, az egyházi világszerve­zet legfőbb irányító testületé a vi­lággyűlések közötti időszakban. A magyar tagegyházak képvise­letében dr. Nagy Gyula püspök, a Központi Bizottság tagja, vesz részt a fontos tanácskozáson. Augusztus 4-én a püspök isten- tiszteleti és előadói szolgálatokat végez a Buenos Aires-i ma­Európai konzultációk az egyház egységéről Az Egyházak Világtanácsának Hit és Egyházszervezeti Bizottsá­ga sok évi teológiai munka után 1982-ben Limában készítette el a „Keresztség-eucharisztia-egyházi hival” cjmü dokumentumot, amelynek elfogadása alapul szolgálhat az egyházaknak ahhoz, hogy a látható egység felé vezető útjukon egymást igazi egyháznak elismerjék. Mivel Európa volt a kiindulópontja nemcsak nagy egyházi sza­kadásoknak, hanem korunk világát megosztó ideológiai és rend­szerbeli ellentéteknek is, az Európai Egyházak Konferenciája há­rom részből álló konzultáció-sorozatot indított annak tisztázásá­ra, hogy Európa egyházai milyen közös kérdések és feladatok előtt állnak a Limai Dokumentum elfogadásával kapcsolatban. Az első konzultáció 1984. júniusban Bukarestben ülésezett, és az európai filozófia- és szellemtörténet egyházi hatásait vizsgálta. A második konzultációt Iserlohban (NSZK) rendezték 1984 de­cemberében, és ezen a felekezeti és egyházi önértelmezések hatását értékelték az egyház egysége szempontjából. A mostani harmadik konzultációt az NDK Keresztyén Egyhá­zainak Munkaközössége látta vendégül Görlitzben 1985. június 25-28-ig. A 14 országból összejött 30 résztvevő a történeti, politi­kai és gazdasági tényezők pozitív és negativ befolyását tanulmá­nyozta az európai egyházak egymáshoz való viszonyára és egysé­gére nézve. A konzultáció választott elnökei voltak Hans Schäfer weimari egyházfőtanácsos és Martin Reardon anglikán kanonok, vezetői G. G. Williams EEK főtitkár és D. Popescu tanulmányi igazgató, magyarországi résztvevői pedig dr. Huszti Kálmán és D. dr. Prőhle Károly professzorok. 1985 novemberében rendezik Croydonban (London mellett) a legközelebbi konzultációt, amelynek feladata lesz a konzultáció­sorozat eredményeinek összefoglalása és kiértékelése, hogy ezzel segítsék az európai egyházak állásfoglalását a Limai dokumen­tummal kapcsolatban. A konzultációk tapasztalata szerint Európa-szerte elismerik a Limai Dokumentum jelentőségét abból a szempontból, hogy meg­elevenítette az ökumenikus párbeszédet. Viszont általános az a vélemény is, hogy még hosszú az út nemcsak az egyház látható egységének helyreállításáig, hanem az egyházak kölcsönös elisme­réséig is. Prőhle Károly gyár evangélikus gyülekezetben. A Központi Bizottság ülése után pedig egy' öttagú egyházi delegá­ció tagjaként a dél-argentínai Rio Negro (Neuqpén tartomány) ar­gentin tagegyházainál tesz láto­gatást. A PRÁGÁI NAGYGYŰ­LÉS UTOLSÓ NAPJAI alkal­mat adtak az összegezésre és a tanulságok levonására. A szá­mos előadásból, jelentésből és a szinte végtelen sorban áradó felszólalásokból kibontakozik az összkép és összbenyomás. Ez a következőkben foglalható össze: Évszázadunk első számú problémája AZ ATOMHÁBORÚ ször­nyű pusztításának adatait min­denki ismeri már, de a mai na­pig sem sikerült megállítani a fegyverkezés őrületét. Sokszor felvázolták már a nukleáris tél csapását, a „csillagok háború­jának” beláthatatlan következ­ményét, még sincs eredmény a nemzetközi tárgyalásokon. Mi­ért? Az Egyesült Államok kor­mánya nem ad érdemleges vá­laszt a Szovjetunió javaslatai­ra. Ezt fejtegette többek közt Walter KRECK bonni teoló­giai professzor prágai előadása is. Abban foglalta össze az egy­házak állásfoglalását, hogy a tömegpusztító fegyverek egy­szerre jelentik az emberiség el­leni bűntényt és a Teremtő aka­ratának megsértését. Az egyhá­zaknak nincs hatalmi erejük, de tiltakozó szavuk átfogja a lakott földet, amikor elvetik a fegyverkezési hajsza minden formáját. Ez az út az emberiség öngyilkosságához vezet. AZ ELIT RÉTEGEK HA­Mai emberek „Mikor kérdései nem szolgáltunk Jézushoz neked?” Mt 25, 44 Az utolsó ítélet Jézus kezében lesz. Az irgalmasság cselekedetei alapján ítéli meg az embereket. Nem azt vizs­gálja, hittünk-e benne vagy sem. Szere- tetünkre kérdez: megnyilvánult-e hi­tünk a mindennapi szeretetben? Jobbja felől állnak majd az „Atya áldottai”, azok, akik felismerték Jézust a szenvedőkben, a kicsinyekben és szolgáltak nekik. A balkéz felől állókat pedig az örök tűzre küldi, mert azok elhanyagolták az irgalmasság cseleke­deteit. Kemény szavára a már elítéltek döbbenten kérdezik: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, bete­gen vagy börtönben, amikor nem szol­gáltunk neked?!” (Mt 25, 44). A kérdés mögött - megjátszott vagy valódi felháborodással - merő önhitt­ség áll. Az elítélt így gondolkodik: Sen­kinek sincs joga felettem ítélkezni, még Jézusnak sem! Megadom a tiszteletet embernek is, Istennek is, többet adok mint amennyit kapok. Kínosan vigyá­zok arra, hogy ne ütközzem bele tör­vénybe, Isten szándékát se keresztez­zem, cégéres bűnt el ne kövessek. Nincs okod ekkora ítéletre, Uram! Jézusnak nemcsak oka, de joga is van az ítéletre, hiszen neki adatott min­den hatalom mennyen és földön! A kérdés mögött tisztázatlanság, »lvi bizonytalanság is van. A Kérdező em­ber nem ismeri a szolgálat természetét. Csa'k „felfelé” szolgál és „vízszintesen”. Felfelé: hajbókol a befolyásosak előtt, TALMI VÁGYA elborítja a józan értelmet és az erkölcsi ér­zéket. így volt ez a gyarmatosí­tás korában is, és így van most is, amikor a meggazdagodás vágya világhatalmi ambíciókat FORRADALMI HANGU­LATOT HOZTAK a nagygyű­lésbe a latin-amerikaiak, ami­kor Mendez ARCEO, nyugal­mazott mexikói katolikus püs­pök előadása nyomán a felszó­lalók szenvedélyesen és felhá­borodva beszéltek a Reagan- adminisztráció fenyegetéséről. Megható jelenet volt, amikor amerikaiak és nicaraguaiak egymást átölelve fejezték ki bé­kevágyukat. Közös nyilatko­zatban ítélték el az amerikai kormány fenyegetéseit. Ameri­kában sem ért egyet mindenki a szabadságmozgalom elleni lé­pésekkel. AFRIKA ÉS ÁZSIA PROBLÉMÁI hasonlóak ab­ban az értelemben, hogy itt is a szegények és elnyomottak küz­delme folyik a felemelkedésért. De ennek a részletei külön fel- dolgozást igényelnek. kiszolgálja a hatalmasokat, aztán te­nyerét nyújtja jutalomért, megérdemelt előnyökért... A „vízszintes” szolgála­tot falun kalákának hívják. Ma én ne­ked, holnap te nekem, összesegítünk, szigorú érdekegyeztetéssel, rendszeres elszámolással. A mindennapokban valóban jó szo­kás a kaláka, de nem elég! Jézus szerint szolgálni „lefelé” is kell és lehet, sőt csak így lehet igazán. Olyat is szolgálnunk kell, aki nem szolgált rá, s még meghá­lálni és visszafizetni sem tudja! Éppen az ilyen kicsinyekben, félrelököttekben, segítségre szorulókban van jelen Jézus! Az ember kérdése mögött feledé- kenység is van. Elfelejtettem, hányszor segített rajtam Jézus. Éheztem és meg­terítette asztalát, de megelégitette evan­géliumra szomjas telkemet is. Jövevény voltam, szerető szivekre találtam vagy messze idegenben • gyülekezetre lel­tem..., beteg voltam, ápolt és gyógyí­tott. S tette mindezt legtöbbször embe­reken keresztül, akik szolgálatát nem lehetett meghálálni, visszafizetni. Ép­pen ezzel buzdít most szolgálatra Jézus: jusson eszembe, hogy neki és mások­nak sokszorosan adósa vagyok. S ha majd megcselekedtem mindazt, amit elvár tőlem, ha szolgálom őt ki­csinyeiben és nyomorultjaiban, méltat­lan szolgának kell vallanom magamat, aki sem világraszóló, sem megörökítés­re méltó dolgot nem teszek. Csak adósságaimat törlesztem. Zászkaliczky Pál Dr. Tóth Károly református püspök a KBK újraválasztott elnöke vált ki. Nem számít 800 millió ember nyomorúsága, akik „ab­szolút szegénységben” vegetál­nak az éhhalál küszöbén. A vi­lág gazdagjai szemével nézve, a haladó mozgalmak és a felsza- badítási törekvések jelentik a legfőbb veszélyt az óriási nye­reségekre nézve. A népek sza­badulni akarnak ebből a hely­zetből. Például Nicaragua A VILÁG FIGYELME e kis ország felé fordul. Latin- Amerika különösen is érdekelt. Az alapvető probléma az, ho­gyan lehet szabadulni a sze­génységből és elnyomott hely­zetből. Hat évvel ezelőtt dőlt meg a kegyetlen diktatúra Ni­caraguában, de azóta is gazda­sági blokád és katonai leroha- nás fenyegeti. Kuba és Nicara­gua a példa arra, hogy van kiút és van remény. AZ EGYHÁZ IS A TÁR­SADALMI PROBLÉMÁK közepén él és szolgál. Egyik ol­dalon a konzervatív egyházi magatartás áll, amely a va­gyont gazdagítja és védi, míg a másik oldalon a „szegények papjai” állnak a feltörő népi mozgalmak mellé. A KBK lövője A SZEMÉLYI KÉRDÉ­SEKBEN VALÓ DÖNTÉS a nagygyűlés feladata. Megvá­lasztották a következő hét évre az elnökség és a vezető testüle­tek tagjait. Ez körültekintő munkát igényel, mert tekintet­tel kell lenni a világrészek, or­szágok és az azokban szolgáló egyházak arányos képviseleté­re. Valóban világszervezetről van szó. DR. TÓTH KÁROLY re­formátus püspököt, a KBK ed­digi elnökét egyhangúlag újra­választották. Angol, német, francia, orosz nyelvtudása, teo­lógiai műveltsége és nagy nem­zetközi egyházi tapasztalata annyira kiemelik, hogy nem is volt más jelölt. Dr. Bartha Ti­bor református püspököt, a zsi­nat lelkészi elnökét újra tiszte­letbeli elnökké választották. A FOLYTATÓLAGOS BI­ZOTTSÁG csaknem 200 tagja két nagygyűlés között végzi a KBK szolgálatának irányítá­sát. Magyar részről tagjai let­tek: dr. Káldy Zoltán evangé­likus püspök-elnök, a Lutherá­nus Világszövetség elnöke, Vi­czián János, a baptista egyház elnöke, dr. Pásztor Jánosné re­formátus, Szabóné Mátrai Ma­riann evangélikus, dr. Görög Tibor evangélikus lelkész. Folytatás a 3. oldalon Plenáris ülés Fotók: Reformátusok Lapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom