Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-20 / 3. szám

Li. ÉVFOLYAM Evangélikus Elet 3. SZÁM 1985. január 20. ÁRA: 5,50 Ft EVA N G É LIKUS H . Dr. Káldy Zoltán elnök első körlevele az LVSZ tagegyházaihoz Dr. Káldy Zoltán püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke a karácsonyi ünnepek és az újév alkalmából körlevelet intézett az LVSZ tagegyházaihoz, Nemzeti Bizottságaihoz, a Végrehajtó Bizott­ság tagjaihoz és az LVSZ alkalmazottaihoz. Az alábbiakban a levél angol szövegének magyar fordítását közöljük: Kedves Barátaim! Közeleg az újév, karácsonyt ünnepeljük, ebből az alkalomból mindnyájukat szeretettel üdvözlöm, és a mi Urunkban, Jézus Krisz­tusban sok örömöt, áldást és megújult hitet kívánok. Az az ige, amely sokat mond nekem ezekben a mostani napokban, Máté evangéliumában található, ahogyan az angyal szólt Józsefhez: „Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert 6 váltja meg népét bűneiből.” (Mt 1,21) Az angyal mást hirdetett, mint amit Isten népe várt az eljövendő Messiástól. A Messiás nem azért jött, hogy országát a bűnösök meg­semmisítésével állítsa fel! Azért jött, hogy megváltsa őket bűneikből. Nem azért jött, hogy a bűnösöket, hanem hogy a bűnt győzze le. Királyi trón helyett a keresztre ment, és áldozatával megszerezte a bűnbocsánatot és az üdvösséget mindenki számára: „Nevezd el Jézus­nak, mert 6 váltja meg népét bűneiből.” Az üzenet tartalma még további két szempontból érdemel figyel­met. Az egyik: Jézus neve. Héberül „Josua”, amely azt jelenti: „Is­ten (meg)segít”. Jézus nevének jelentése tehát nem ítélet, hanem megváltás. Jézus és a megváltás nem választható el egymástól. Meg­váltás és gyógyítás egy és ugyanaz. i ,■ ... ' , ' A másik pedig a görög „szódzó”, megváltani, megmenteni igével kapcsolatos. Nagyon gazdag tartalmú: sértetlenül, életben maradni, megváltani, megőrizni, veszély öl és ítélettől megszabadítani, meg­menteni, gyógyítani. Ezért jött el Jézus. '* Nem kétséges, hogy az a segítség, amelyet Jézus elhoz, mindenek- felett a kereszten elvégzett áldozatában valósult meg. Ez egyedülálló cselekedet, amely által megváltást szerzett a bűn, a halál és a gonosz hatalmától. Az első keresztyén gyülekezetek Jézus ajándékát a bűnök bocsánatával foglalták össze. Ezt prédikálta Péter Kornéliusz házá­ban: „A próféták mind bizonyságot tesznek, hogy aki hisz őbenne, az ő neve által bűnbocsánatot nyer.” (ApCsel 1(5,43) Pál pedig ezt mondja: „Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután mégváltotta őket a Krisztus Jézus által. Mert az Isten őt rendelte engesztelő áldozatul...” (Rm 3,24—25) Jézus életstílusa egyszerűen ez volt: segíteni, segíteni és megint- csak segíteni. Segítsége az emberekért való fáradozás nagyon széles skáláján mozgott: betegeket gyógyított, könnyeket törölt, a bűnösök barátjává lett, mint neve is jelzi: Isten megsegít. Az egyháznak, mint Krisztus testének ezt az életfolytatást kell magáévá tennie. Törekednie kell minden lehetséges módon az em­beriség segítésére. Segítenie kell abban, hogy megoldást találjunk világunk égető kérdéseire. Az ilyen kérdések, mint a béke, az atomfegyverek megsemmisítése, a leszerelés, a társadalmi igazságosság, faji egyenlőség, éhezés mind az egyház gondjai is. Ez csak néhány a kihívások közül, amelyekkel az LVSZ 99 tagegyházának szembe kell néznie, ők viszont megta­pasztalván Isten bűnbocsátó szeretetét, Krisztus életfolytatását vál­lalják. Hirdetjük az evangéliumot, missziót és evangélizációt végzünk „Hatalommal”. Segítséget nyújtunk a szűkölködőknek. Az egész em­berrel kívánunk törődni. Ahogy Jézus tette, mi is arra törekszünk, hogy törődjünk egymással és másokkal. Ez néhány kérdés azok közül, amelyek előttünk, mint egyházak közössége előtt vannak állandóan. Mint a Világszövetség elnöke, biz­tosítani kívánom mindnyájukat arról, hogy hűségesen fogunk egy­más és mások szolgálatára törekedni. Sok tanulnivalóm van, és elkö­telezett vagyok arra, hogy közösségben, másokkal partneri viszony­ban dolgozzam. Találkozni fogunk, mint tisztségviselők, majd a Vég­rehajtó Bizottság ülésén és egy speciális program-bizottságban, to­vábbá a stábtagokkal; kiértékeljük, hogy milyen feladatokat adott a budapesti nagygyűlés, és keressük, hogyan lehet hatékonyabbá ten­ni a Világszövetség munkáját. Bizonyosak kívánunk lenni abban, hogy minden tagegyház meg­kapja azt a támogatást és segítséget, amelyet vár a családtól, éppen úgy, mint ahogy minden egyház sokat is tud adni a családnak, ny­modon lehet minden, tagegyház partnere a többinek, északon és dé­len, keleten és nyugaton. Látjuk gyengeségeinket, és hiányosságain­kat, és keressük, hogyan szolgálhatnánk hatásosabban. Konkrét mó­don akarunk a békéhez és igazságossághoz hozzájárulni. Az ökume­nikus mozgalom részének tartjuk magunkat, törekszünk arra, hogy elősegítsük ezt a mozgalmat. ! Ha az Ön(ök) egyházának valami külön gondja van a Világszövet­ség munkájával, annak az egyházban való eredményességével kap­csolatban, biztos vagyok benne, hogy kész írni genfi központunk­nak, és természetesen nekem is lehet. Kérem imádságukat és támoga­tásúkat. Hadd fejezzem be ezt a levelet úgy, hogy mindnyájuknak Isten gazdag áldását kívánjam az ünnepekre és az új évre. Budapest/Genf, 1984. december 20. Igaz tisztelettel Káldy Zoltán elnök Lutheránus Világszövetség (Ford. Sz. P.) Luther-emiékérmet »dományozotf Mim Ürszáf|@s Presbitérium Az Országos Presbitérium 1984. november 16-án tartott ülé­sén részletesen elemezte a Lut­heránus Világszövetség budapes­ti VII. nagygyűlését, annak elő­adásait és határozatait. Öröm­mel állapította meg, hogy a nagygyűlés előkészítése és meg­rendezése igen jól sikerült. Ezt elsimerték a külföldi vendégek is. Az Országos Presbitérium ha­tározatban mondott köszönetét egyházunk elnökségének a nagy­gyűlés meghívásáért, annak elő­készítéséért és példaszerű meg­rendezésért. Az Országos Elnök­ség viszont arról szólt, hogy a jó megrendezés csak úgy sike­rülhetett, hogy szinte egész egy­házunk részt vállalt a munká­ban. Többen különösen is áldo­zatosan, lelkiismeretesen és pon­tosan végezték el feladatukat. Az Országos Presbitérium úgy döntött, hogy elismerése jeléül a sok és kiemelkedően jó mun­kát végzett -személyeknek Lut­her Márton emlékérmet adomá­nyoz. Borsos Miklós művész Luther emlékérmét kapta: Szokolay Sándor, Kis József, Péter Már­ta. Szentirmai Zoltán művész Luther emlékérmét kapta: Bac- hát Istvánná, Bánffy György, Bercelly István, Bolla Árpád, dr. Fabiny Tibor, Fabiny Tamás, dr. Görög Tibor, dr. Hafenscher Károly, dr. Harmati Béla, dr. Inotay Lehel, Jákó Piroska, dr. Káldy Zoltánná, Lehel László, Mezősi György, dr. Muntag An­dor, dr. Nagy István, Papp Ivánná, Pataki Dóra, dr. Profi­le Károly, dr. Reuss András, Szabó Lajos, ifj. Szentpétery Péter, Szirmai Olivér, Szirmai Zoltán, Táborszky László, dr. Tóth András Tóth-Szöllős Mi­hály, Trajtler Gábor, Weltier Jenő. A megajándékozottak többsé­ge az érmeket az Országos Pres­bitérium .ülésén már átvette. Az átadás még folyamatban van. Egyházunk e helyen is meg­köszöni az önzetlen szolgálatot és kívánja, hogy Isten áldja meg a megajándékozottak éle­tét. AZ EGYHÁZKOZI BÉKEBIZQTTSÁG 1983. ÉVI TERVEI Dr. Bartha Tibor püspök el­nökletével Budapesten 1984. de­cember 7-én ülést tartott az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottsága. A közgyűlésen az alkotó tagok és a Békebizo*iság tisztségvise­lői mellett megjelentek az OBT egyházi tagjai. Vendégként részt vett az ülésen Sütő Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának külügyi osztályvezetője, az OBT képviseletében Sándor István nyugalmazott osztályveze­tőhelyettes. DR. BARTHA TIBOR ELNÖ­KI ELŐTERJESZTÉSÉBEN a vallásos közösségek békeszolgá­latát elemezte a keresztyén teo­lógia szemszögéből. Értékelte a X. Magyar Békekonferenciával kapcsolatban a magyar béke­mozgalom eredményeit és a kon­ferencia állásfoglalását. A soron következő feladatokkal kapcso­latosan pedig kiemelten hangsú­lyozta a hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójához' fűződő sajátos egyházi tennivalókat, amelyekre a közgyűlés által el­fogadott határozat részletesebben is kitért. DR. ARANYOS ZOLTÁN zsi­nati tanácsos főtitkári előterjesz­tésében beszámolt az előző köz­gyűlés óta eltelt időszakban vég­zett munkáról és az 1985. évi or­szágos és helyi munkatervek ki­alakításának szempontjaival fog­lalkozott. Hangoztatta: „A ter­veket az Országos Béketanács munkaprogramjával összhang­ban kívánjuk kialakítani és megvalósítani... A magyar bé­kemozgalom tevékenységének kö­zéppontjában — a X. Békekon­ferencia Állásfoglalása szellemé­ben — továbbra is változatlanul az a törekvés áll, hogv kifejezze a magyar nép békeakaratát, mozgósítsa a társadalom minden rétegét az építő munkára, a bé­ke munkálására, párbeszédre és együttműködésre készen a társa­dalmi igazságosságért, békéért biztonságért küzdő magyar és külföldi társadalmi erőkkel.' A magyar békemozgalom tevékeny­ségének megújítására törekszik”, hatni kíván „az ‘ émberek értel­mére és érzelmére egyaránt”, kezet nyújtva „mindazoknak, akik velünk együtt cselekedni készék a békéért”. A X. Békekonferencia monda­nivalójának továbbítása, feldol­gozása érdekében az Egyházközi Békebizottság tervezi, hogy kül­döttei élménybeszámolókat tar­tanak a helyi szervezetek gvű- lésein, látogatásokat tesznek egyházi ifjúsági intézményekben: felekezeti gimnáziumokban, teo­lógiai akadémiákon, lelkészkép­ző szemináriumokban stb. A munka tervnek az évenként vi.sz- szatérő állandó elemei (béke- és barátsági hónap, Hirosima-, Afrika-, ENSZ-vasárnapok stb.) mellett fokozott figyelem for­dul az 1985. év olyan speciális alkalmaira, mint hazánk felsza­badulásának, az atombomba le- dobásának, az ENSZ alapok­mánya elfogadásának negyvene­dik, a Helsinki Záróokmány alá­írásának tizedik évfordulója. A főtitkári előterjesztés ráirányítot­ta a figyelmet arra. hogv a tá­volabb esetleg lehetővé váló együttműködés reményében kí­vánatos lelkigondozói párbeszé­det kezdeményezni olyan jóin­dulatú, valásos indíttatású kö­rökkel és személyekkel, amelyek­nek a békemunkára, annak mód­szereire vonatkozó elképzelésük pillanatnyilag eltér az OBT és az Egyházközi Békebizottság ál­láspontjától. Fontos — mutatott rá a főtitkár —, hogy a béke­szolgálatunk alapjául szolgáló exegetikai, szociáletikai tudomá­nyos teológiai munka „az elvte­len béketörekvésekkel szemben fel tudja mutatni a békeszolgá­lati tevékenységnek ama mód­ját, amely — összhangban ha­zánk vallásfelekezeteinek meg­szentelt hagyományaival — al­kalmas arra, hogy egyidejűleg a haza szeretetének és védelmé­nek gondolatát is magába tudja foglalni.” Az Egyházközi Bé­kebizottság az 1985. évi tevé­kenysége során fokozott figyel­met kíván szentelni a Keresz­tyén Békekonferenciával való együttműködésre, különösen is annak hatodik világgyűlése ösz- széfüggésében. A tervezéssel kapcsolatos megfontolások kö­zött szerepel a Katolikus Béke- bizottsággal — hazai és nemzet­közi tekintetben egyaránt — ez együttműködés bővítésének óha­ja és gondolata. Dr. Bartha Tibor — az Egy­házközi Békebizottság áldáskí­vánását kifejezve — köszöntöt­te dr. Káldy Zoltán püspököt ab­ból az alkalomból, hogy a Lu­theránus Világszövetség elnöké­vé választotta. Az Egyházközi Békebizottság az elnökségi ta­nács tagjainak sorába kooptálta Ardeleán Pált, a Magyarországi Román Ortodox Egyház új püs­pöki vikáriusát és Szebeni Oli­vért, a Szab-’d^gyházak Taná­csának a köz !é Útban megvá­lasztott új főtitárát, maid meg­szavazta az 1985. évi költségve­tést, végül pedig határozatot fo­gadott el. A határozat köszönti az új­jáalakult Országos Béketanács elnökét: Sebestyén Nándornét, fő­titkárát: Barabás Miklóst, vala­mint az Egyházközi Békebi­zottság képviselőit az Országos Béketanács és elnöksége tagjai­nak sorában. EGYHÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ETIÓPIÁBAN A fenyegető etiópiai éhség láttán a Német Szövetségi Köztársa­ság diakóniai szervezete (Diakonisches Werk), az Egyházak Világ- tanácsa, a Lutheránus Világszövetség, a nyugatnémet Caritas, va­lamint az európai Caritas közös erőfeszítéseket határozott el. Az étióp kormánnyal aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy az egy­házi segélyszervek úgynevezett „légihidat” létesítsenek a segélyek célhoz juttatására. A tervek szerint, melyek végrehajtása már fo­lyamatban van, 150 repülőút során 3000 tonna gabonát szállítanak az eritreai Ásmaráböl a Tigre tartpmánybeli Makaié' városba. Egyes jelentések szerint Eritrea. Wollo, Tigre és Sidamo tarto­mányokban hatmillió ember éhezik és 112 000 éhező Mäkele város­ban keresett menedéket, ahol az egyébként ottlakó 70 000 fős lakos­ság ellátása amúgyis gondot okoz. Az egyházi, segélyszervek , mellett , igen jelentős segítséget nyújt a Nemzetközi Vöröskereszt, valamint egyes államok, mint a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és mások, (epd — RA) i ) 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom