Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-05-26 / 21. szám
50. ÉVFOLYAM 21. SZÁM I985. MÁJUS 26. ÁRA: 9,- Ft BHHNHMI ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP PÜNKÖSD 1985 Az Egyházak Világtanácsa elnökeinek üzenete Kedves Testvérek a Krisztusban! Mi, az Egyházak Világtanácsának elnökei Krisztus nevében köszöntünk benneteket pünkösd alkalmából. Ezen a napon, amikor a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük - a krisztusi szeretet szavával szeretnénk hozzátok szólni. Az Úr Lelke áradjon ki rátok, amikor egybegyűltök - éppen úgy, ahogy egykor az első tanítványok gyűltek össze pünkösd napján. Isten Szentlelke mindig az egység lelke, amely ledönti a válaszfalakat, s amely összeköti az embereket egymással. Még a tizenkét apóstól között is volt nézeteltérés, amikor azon vitatkoztak, ki a legnagyobb közülük. De amikor várakoztak és imádkoztak, az Úr Lelke kitöltetett rájuk és mindnyájan egyek voltak az egyház létrehozásában. Isten Szentlelke lakozik az egyházban és munkálkodik rajta keresztül mind a mai napig. A Lélek az, amely igazán összekapcsolja az embereket. Ugyancsak a Lélek tölti meg felülről való erővel a magukat odaszánókat, s a Lélek ad bölcsességet. Egység a szeretetben, egység az erőben és egység a bölcsességben - ezeket az isteni adományokat a Lélek munkálja a hit közösségeiben. Az első keresztyén közösség várakozott - „és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen” (Ap- csel 2,1). Itt látszólag ellentmondás van. Hiszen amikor a Szentlélek erejét várjuk, már akkor is kell lennie egyfajta egységnek közöttünk. De ekkor kitöltetik ránk a Lélek, s az egység magasabb szintjére emel bennünket. így lesz az egység egyszerre feltétele és következménye is a Szentlélek kiáradásának. Mi egyek vagyunk az Istenre való várakozás készségében, amire ő válaszul megtölt minket jelenlétével és hatalmával. Ez maga az egyház egysége, amelyet nekünk kell munkálnunk. A helyi egyházak az imádságban egyesülve várják, hogy részesüljenek a felülről való erőben. Ezt az erőt arra kell felhasználniuk, hogy prófétáljanak és szolgáljanak vele az emberek között. Amint Isten Szentlelke egyesíti a helyi közösségeket, úgy kapcsolódik össze egymással minden helyi közösség egy testben - egységben azzal a kis csoporttal, amely létrehozta az ősegyházat. Isten Szentlelke legyen ösz- szekötő kapocs a ti gyülekezetei- tékben is ahhoz az egységhez, amely az imádságban valósul meg, s amely egyre erősebbé válik közte- tek. Ilyen egységben élhetjük meg a Lélek ökumenikus erejének valóságát és ez az az egység, amelyet Krisztus akar az ő egyháza számára. Mindnyájan erre vágyakozunk és ezért imádkozunk pünkösd ünnepén. A helyi egyházaknak egyedül ez a Lélekkel teljes egysége képes arra, hogy felszámolja az igazságtalanságot, a háborút, a kizsákmányolást és az elnyomást. Mert Isten arra választott ki minket, „akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek” (IKor 1,28) hogy az Ő szeretetét, bölcsességét és hatalmát adjuk tovább minden embernek. „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését...” (Róm. 8,19kk). Mi is ugyanígy várjuk Isten akarata teljesülését. De addig is megvan számunkra az ígéret: „.. .maga a Lélek esedezik érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal” (Róm. 8,26). S maga a Lélek az, amely, a régiek méhéből megszüli az újat. Itt majd igazságosság lesz, ahol a nyomor eltöröltetik, s ahol az emberek háború és elnyomás nélkül élhetnek. Ahol a halál legyőzetik és az élet diadalmaskodik. Krisztus szeretetében köszöntünk benneteket, Az Egyházak Világtanácsának elnökéi: Dr. W. A. Visser’t Hooft lelkész, tiszteletbeli elnök Genf, Svájc R. Nita Barrow asszony, Cave Hill, Barbados Dr. Marga Bührig asszony, Binningen, Svájc Dr. Paulos Mar Gregorios metropoli- ta, Kerala, India Dr. Johannes W. Hempel püspök, Drezda, Német Demokratikus Köztársaság Őszentsége IV. Ignatios, Antiochia és Közel-Kelet pátriárkája Beirut, Libanon W. P. Khotso Makhulu püspök, Gaborone, Botswana Dr. Lois M. Wilson asszony, Toronto, Kanada A Szentlélek ajándék Isten adja. Kész mindig mindenkinek adni. Isten ajándékosztó szeretetének nincs idői és személyi korlátja. Azért olyan fontos ez az ajándék, mert Jézushoz eljutni, Öt megismerni, nála megmaradni csak a Szentlélek segítségével lehet. Minden igaz keresztyén tapasztalatból tudja ezt a tényt, de talán senki sem fogalmazta meg ezt az igazságot olyan egyszerűen és világosan, mint reformátorunk: „Hiézem, hogy a saját eszemmel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban a mi Urunkban hinni sem őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott el engem az evangélium által." A Szentlélek úgy újít meg az evangélium által, hogy életünket tartós ajándékként nyújthatjuk át környezetünknek. Ezért énekeljük Pünkösdkor imádságszerűen: „Legdrágább ajándékodért, Könyörgök Istenem, Szentlelkedért, vigaszodért, Ó add azt énnekem." Ezekkel a gondolatokkal kíván áldott pünkösdi ünnepeket a Szerkesztőség .....a Szentlélek hívott el...” Nyuga t-Dunántúl és az ausztriai Burgenland tartomány együttműködése már évtizedekre tekinthet vissza, és az élet sok területére kiterjed - az árucserétől kezdve a kultúra, az egészségügy, a vízgazdálkodásig. Természetes, hogy ennek a jószomszédi viszonynak az ápolásában az érintett gyülekezetek, egyházi szervek is részt vesznek. Már hosszabb ideje érlelődött a terv, hogy a két egyházmegye - Vas és Győr-Sopron - valamint a tartomány lelkészei találkozzanak egymással, ismerjék meg közelebbről egymás szolgálatát. A terv, amelyet az LVSZ budapesti Nagygyűlésének egyik ajánlása is támogatott, május 2-án az Északi Egyházkerület, a két egyházmegye és a burgenlandi szuper- intendencia szervezésében valóra vált, a szombathelyi gyülekezet termében első ízben több mint 60 A megérkezés pillanatai lelkész találkozott, a legtöbb osztrák lelkészt felesége is elkísérte. (Ők külön városnézésen vettek részt.) A szombathelyi gyülekezet asszonyai, presbiterei is nagy-nagy szeretettel várták a vendégeket, ezt a dúsan terített asztalok is kifejezésre juttatták. Dr. Nagy Gyula püspök megnyitójában emlékeztetett arra, hogy 40 év telt el a második világháború befejezése óta; mindkét országban ezekben a napokban erre emlékezünk. A mostani összejövetel jelzés és megbízatás arra, hogy Szabó László általános elnökhelyettes tájékoztatást tart Vas megye életéről Fotó: B. S. Vas Népe Új fejezet az osztrák-magyar egyházi > kapcsolatokban j Lelkésztalálkozó í Szombathelyen az evangéliummal úgy Magyarországon mint Ausztriában és mindenütt a megbékélést szolgáljuk, emberek és különböző társadalmi rendszerek között. Egész egyházunk nevében köszöntötte a történelmi jelentőségű találkozót. Dr. Prőhle Károly professzor, teológiai és tanulmányi főigazgató tartott nagy sikert kiváltott előadást „Az úrvacsoráról Limai Dokumentum összefüggésében” címmel. A keresztség, az úrvacsora és az egyházi hivatal kérdéseit tárgyaló dokumentumot 1982 elején tette közzé az Egyházak Világtanácsának Hit és Egyházszervezeti Bizottsága a perui fővárosban tartott ülésén, a bizottságnak tagja volt Prőhle professzor is. 1975-ben az EVT nairobi nagygyűlése hangsúlyozta, hogy az egységtörekvések célja a látható egység elérése; a közös hit, amely a közös úrvacsorában is kifejezésre jut. Az úrvacsoráról szóló fejezet az evangélikusok számára lényegében elfogadható, kimondja, hogy az úrvacsorában maga az Úr van jelen, arról viszont, hogy a szentségek mellett az igehirdetésben is, aránytalanul kevés szó esik. Az EVT tagegyházainak, így nekünk is év végéig kell elkészítenünk hozzászólásunkat erről az iratról. Az előadást számos kérdés, hozzászólás követte. Dr. Gustav Reingrabner burgenlandi szuperintendens burgenlandi, illetve általában az ausztriai egyházi élet problémáiról beszélt. A legnagyobb gondot - mint mondotta - a fogyasztói társadalom, az ilyen szemlélet jelenti, az ideológia, az. eszmék szerepe háttérbe szorult. A politikai pártok sem képviselnek világnézeteket, mint ahogy talán az első köztársaság (1920—38) idején. A társadalom állítólag nyitott, a valóságban azonban a maga megszokott életét éh. Az 1961-es törvény kimondja, hogy az egyház „szabad egyház a szabad államban”, vagyis a lehető legteljesebb szétválasztásra törekszik, ez azonban azt is jelenti, hogy az egyház mintegy versenyben van különböző lelki és nem lelki célzatú egyesületekkel, szervezetekkel. Burgen- landban elég jelentős a hagyományos kegyesség, de egyúttal új áramlatok is jelentkeznek. Gottfried Fliegenschnee ober- schützeni (Felsőlövő) lelkész a gyülekezet építésének elveiről és gya(Folytatás az 5. oldalon) Gunnar Stálsett Budapesten A Lutheránus Világszövetség új főtitkára - aki szeptember 1-én veszi át Genfben hivatalát - május. 11—12-én Budapestre látogatott, hogy megbeszélést folytasson dr. Káldy Zoltán püspökkel, a Lutheránus Világszövetség elnökével. Áttekintették a Világszövetség előtt álló feladatokat. A megbeszélések testvéri légkörben, a kölcsönös bizalom jegyében folytak és nagyon gyümölcsözőek voltak. Tóth-Szöllős Mihály kitüntetése Tóth-Szöllős Mihály kecskeméti lelkész, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese május 9-én töltötte be 60. életévét. Ebből az alkalomból a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki az állam és egyház jó viszonyának munkálásáért megyei szinten, a társadalmi szervekkel való gyümölcsöző kapcsolatok tartásáért. A kitüntetést az Állami Egyházügyi Hivatalban ßarkadi Nagy Barna elnökhelyettes adta át. Jelen volt volt dr. Káldy Zoltán püspök. Amikor az első Pünkösdön az egyház megszületett, a Szentlélekkel eltelt apostolok evangéliumot prédikáltak; amikor egy gyülekezet felfrissül és megújul hitében és felelős szeretetében, az evangélium | által munkálja ezt a Lélek; amikor egy-egy hideg vagy megfáradt szívben új erővel kezd lobogni a hit lángja, az evangélium meghallása van a háttérben. Mindig csak ott és akkor újül az egyház, a gyülekezet és személyes hitünk, ahol és amikor nyitott szívet talál, vagy szivet nyit az Evangélium. Végzetes tévedésben és hite sorsára nézve életveszélyben van az, aki azt gondolja, ám munkálkodjék rajtam az Isten, ha van ereje hozzá, de nekem sem időm, sem energiám nincs arra, hogy templomba menjek, részt vegyek a gyülekezet alkalmain, vagy akár rendszeresen Bibliát olvassak. Tudnunk kell: tudatos ellenszegülés, aktív ellenállás nélkül is veszélybe sodorhatjuk így magunkat s másokat is, mert a Szentlélek az evangélium által szólít meg, hív el minket! Helyes önismeret Ahol a Szentlélek megszólít embereket, s elhívja őket, ott mindig helyes önismeretre is indít. így történt ez az első Pünkösdkor is, amikor a „szíven talált” tömeg felismeri, hogy rossz oldalon állt eddig, s tennie kell „valamit” (ApCsel 2,37). A Szentlélek hamis önismeretből helyes önismeretre hív, hogy ne áltassuk magunkat vélt bűnte- lenséggel, önigaz vallásossággal. Úgy kezd el hívni minket a Lélek, hogy „ránk kiált”: vedd észre, hol állsz, mit teszel! Rámutat valóságos helyzetünkre, bűneink gyökerére, hitetlenségünkre, és arra, hogy meg kell térnünk, nem maradhat minden a régiben. Helyes Isten-ismeret Nyomorúságos lenne az állapotunk, ha a Szentlélek csak azért kiáltana ránk, hogy veszélyes helyzetünkre figyelmeztessen. Ő úgy is hív, hogy felragyogtatja és kívánatossá teszi előttünk Istenünk atyai arcát. A Szentlélek munkája nélkül is lehet valamilyen vallásunk, vélekedhetnénk is buzgón Istenről, de sohasem lehetne világossá a számunkra, hogy Isten nem haraggal, jogos indulattal fordul felénk, hanem „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte...” (Ja 3,16). Nélküle nem bízhatnánk Istenben, félnünk kellene tőle, mint egy haragos, szörnyen igazságos Bírótól. Ahol embereket elhív a .Szentlélek az evangélium által, ott meggyőzi őket, hogy Isten Jézus Krisztusban - bár gyűlöli és bünteti a bűnt - kegyelmébe fogadja a bűnöst. Minden más Isten-ismeret hamis és egyoldalú, ez az Istenismeret a helyes, erről győz meg minket a Szentlélek, amikor hitre hív. Új közösség A Lélek elhívásának eredménye az is, hogy közösségbe állít bennünket. Sohasem magányos meny- nyei laboratóriumban kísérletezi ki az új, hitben megszentelt embert, hanem amikor megszólít, munkába vesz, akkor kihív a magányból, a csak önmagunkkal foglalkozó önzésből, és az anyaszent- egyház aktív tagjaivá tesz. Ahol a Szentlélek munkálkodik az evangélium által, ott nem hullhat szét a gyülekezet, nem magányosodéinak el az emberek, nem ámíthatnak el a nyomorúságba kerültek, s nem végezhetnek egyéni „lelki műrepülést” azok, akik éppen erősebbek a hitben. Ahol a Szentlélek munkálkodik az evangélium által, ott közös az öröm, közös a könny, közös a reménység, a kudarc, s az imádság is. Vocatio - Invocatio Ez a két majdnem azonosan hangzó szó ígéretet és biztatást ad most nekünk. A „vocatio” a Szentlélek munkáját jelenti: az elhívást; ai „invocatio” pedig a gyülekezet imádságát, amikor Isten nevét segítségül hívja. Urunk nagy Ígérete összekapcsolja ezt a kettőt, mert Tőle kaptunk ígéretet a Szentlélekért mondott imádságunkra nézve. Bizony, legtöbbször az a mi bajunk, azért sínylődünk „Lelketlenül”, mert nem vesszük komolyan Jézus Urunk ígéretét és biztatását. A vocatio-t, az elhívást, a Szentlélek munkáját kémünk kell Istentől, érte kitartóan és buzgón kell imádkoznunk. Legyen tehát hangos az invocatiónk, a segítségért mondott imádságunk, hiszen Urunk megígérte: „mennyei Atyátok ad Szentlelket azoknak, akik kérik tőle!” (Lk 11,12) Ittzés ..Vinos
