Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-12-16 / 51. szám
Á cfversi — útmutatás Ife^e’pwás'ás három munkafázisban MEGVALÓSULT ÁLOM ‘ Megújult a kecskeméti Ybl-templom Ézs 40,3. 10 Ki ne tudná: ünnepet várni csak munkával lehet. Ki is vesszük belőle a részünket mindannyian. Rohanunk, beszérzünk, sorbanál- lunk, sütünk-főzünk, takarítunk, meglepetésen törjük a fejünket. Dolgozunk, hogy szép legyen az ünnepünk. Munkára hív ádvent harmadik vasárnapjának igéje is. Igaz, nem fizikai munkára, nem ünnep előtti lázas tevékenykedésre. Lelki készülődésre, amely azonban nem azonos a semmittevő várakozással. Munkát jelent, fárasztó küzdelmet. Odaszánást és az eredménybe vetett hitet. Ünnepet várunk, karácsonyra készülünk. A lelkünk sem maradhat munka nélkül, mert nem lesz ünepe,-hiába készíti számára ajándékait maga az Isten. Három munkafázisban tűzi elénk ünnepváró feladatunkat Ézsaiás régi próféciája. Építsetek utat a pusztában! ÜT ÉS CÉL ELVÁLASZTHATATLANUL TARTOZIK ÖSSZE. Aki útépítésbe fog, ismeri munkája célját. Minden épülő út cél felé vezet. Aki útnak indul, célt tűzött maga elé. Tétova, fásult és céltalan az a nép, amelyre rákiált Észaiás: építsetek utat! A vállvonogatás és a kézlegyintés mozdulatát mi is jól ismerjük. Tán jellegzetességünkké, levethetetlen szokásunkká vált. Körülöttünk élő emberek? Mi már annyit próbálkoztunk. Ami eddig nem változott, ezután sem fog. Szeretnénk megkímélni magunkat újabb csalódásoktól. Környezetünk és körülményeink? Földünk és az emberiség nagy gondjai? Mit kezdjünk magunkban velük? Kicsik vagyunk és kevesen, társul úgyse szegődik senki. Mi magunk? Rémlik, hogy nagyon régen még terveink voltak. Szerettünk volna mássá, jobbá válni. De oly régen volt, hogy a hangulatát is elfelejtettük. Csendbe, sötétbe, fásultságba kiáltja Ézsaiásépítsetek utat! Keressétek meg újra a reménységet, a célt, az irányt, a lendületet! Ezen a karácsonyi úton, bár pusztaságon át, de Isten érkezik hozzátok! Készítsetek egyenes utat a kietlenben! Kanyarok, zeg-zugok, bukkanok. Rejtőzésre jók, közlekedésre kevésbé. Építsetek, de ne akárhogyan! Egyenes út várja az érkezőt! Üt. amelyen látni és haladni lehet. ÜNNEP KÖZELEDIK. A legalkalmasabb idő arra, hogy komolyan vegyük: világos, tiszta, egyenes és őszinte hitvallást vár tőlünk az, aki küld, azok is, akikhez küldettünk. Egyenes utat építsünk! Egyértelműbb szavakat, világosabb magatartást. Ennél kevesebb senkinek sem elég. Rendet, tisztaságot, egyenes utakat kíván látni életünkben az, akitől indulunk, azok is, akikhez érkezünk. Legyen erőnk szakítani mindazzal, ami megtévesztő és méltatlan! Sok fölösleges kanyar és vargabetű után legyen bátorságunk egyenes utakon közeledni egymáshoz! Kevesebb csalódást, egyértelműbb örömöt ígér ez az út. Annyi hegy-völgy és akadály után egyenes úton szeretne jönni az, aki karácsonykor elindult, s ideje már, hogy hozzánk is megérkezzen. Figyeljetek: az Űr jön hatalommal! Erre jut a legkevesebb időnk. Ügy véljük, nélkülözhetjük, hisz a figyelem valójában nem munka. Ha koncentráltunk már megfeszítetten és kitartóan, akkor tudjuk, a legfárasztóbb munkák egyike. Karácsony előtt pedig feszült figyelemre van szükségünk. Komolyan koncentrálnunk kell,, hisz a betlehemi csecsemőben a hatalmas Istent akarjuk felismerni. Fel is kell ismernünk, mert ő hozza az igazi ünnepet. A biztosítékát annak, hogy igyekezetünk nem hiábavaló küszködés. Hogy van értelme építenünk és utat egyengetnünk. Hatalma szavatolja, hogy munkánk nem olcsó bizakodás, hanem igazi reménység, amely nem szégyenít meg. Szabó Lajos DR. KÁI.DY ZOLTÁN PÜSPÖK-ELNÖK LEVELE DR. LÉKA! LÁSZLÓ BÍBOROS, PRÍMÁS, ÉRSEKHEZ Főtisztelendő Bíboros-Érsek Ür! Külföldi útjaim, miatt csak most tudom Főtisztelendő Bíboros-Érsek Urat pappá szentelésének 50. évfordulóján, aranymiséje alkalmából, mind a Magyargrszági Evangélikus Egyház, mind a magam nevében szívből köszönteni. Mind egyházunk, mind én magam Bíboros-Érsek Urat úgy tiszteljük, mint nyitott szívű, elfogulatlan, szer etetet adó Főpásztort. Mindennek titka, csakis a lelki elmélyülésben Jézus Krisztusról való személyes közösségében, élő hitében van. Köszönjük, hogy szeretetét irántunk is sokszor megmutatta, legutoljára a Lutheránus Világszövetség VII. budapesti nagygyűlésén való részvételével és ottani gazdag tartalmú beszédével. Annak is örülünk, hogy népünkért is együtt dolgozhatunk. Kívánjuk, hogy Isten továbbra is tartsa meg Bíboros-Érsek Urat kegyelmében és áldja meg szolgálatát. Magunk részéről ugyancsak nyitott szívvel ajánljuk fel együttműködésünket egyházaink és magyar népünk javára. Igaz tisztelettel és testvéri szeretettel: Dr. Káldy Zoltán a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke §a»mogyi József a Református Zsinat világi elnöke A Magyarországi Református Egyház VIII. Budapesti Zsinatának negyedik ülésszaka november 15-én a Zsinati Iroda székházában titkos szavazással, teljes egyhangúsággal Somogyi József Kossuth- díjas, Munkácsy-díjas szobrászművészt, a dunántúli református egyházkerület főgondnokát választotta meg az elhunyt dr. Zsebők Zoltán utódjául a Zsinat világi elnökévé. Kecskemét, a Duna—Tisza közének ősi városa méltán kapta a „hírős” jelzőt. MESSZE FÖLDÖN HÍRES EZ A VÁROS az „aranyhomok" ízes gyümölcséről, a sárgabarackról és a szőlőről. De nemcsak a föld kitűnő terméséről, hanem sok egyébről. Egykori híres vásárairól, iparosairóL A ékesen, ünnepi alkalmakon esténként reflektorok fényében. 1984. NOVEMBER 4-ÉN, vasárnap délután a kecskeméti gyülekezet vezetői és tagjai, valamint a már ott lévő vendégek a templom előtti új terecskén várták dr. Káldy Zoltán püspököt, az LVSZ elnökét és feleségét, akik a hálaadó ünnepre magyar nemzeti kultúra kimagasló alakjairól, Katona Józsefről és Kodály Zoltánról. Nagyszerű iskoláiról, jelentős ipari üzemeiről. És nem utolsó sorban az országban szinte páratlan főteréről, amelyen nagyon szép középületek sorakoznak egymás mellett. Itt találjuk a dalban megénekelt „öregtemplomot”, a Lechner Ödön tervezte Szép városházát, a „Cifrapalotát” és a zsinagógát, az ősi református templomot és a Szent Miklós templomot, s közel a főtérhez áll Ybl Miklós remek alkotása, az evangélikus templom. 1861. február 25-én tárgyalt Torkos István lelkész Ybl Miklós „országos hírű műépítésszel”, aki egy hónap alatt (!) kész terveket adott és annak alapján a következő évben megkezdték az építést. Az alapkő letétele 1862. június 9-én volt, s 17 hónap múltán, 1863. november 1-én történt meg a templom felszentelése. A 34 m hosszú, 23 m széles és 34 m magas templom a nagy mester nagyszerű alkotása olyan mint egy ékszerdoboz. Ezt a gyönyörű épületet a kecskemétiek közül is kevesen ismerték, mert a századforduló táján a város főterére néző templom elé bazársort építettek és ezzel szűk udvarba zárták Ybl Miklós remekét. TÖBB ÉVTIZEDES VÁGYA VOLT nem csupán az evangélikusoknak, de másoknak is, akik szerették városukat, hogy ez a becses épület teljes egészében újra látható legyen, hogy mindenki gyönyörködhessék szépségében. Sokak vágya beteljesült, álma megvalósult az idén. amikor sor került a bazársor lebontására. a templom kö.mvékének rendezésére, s egyidejűleg a templom teljes külső felújítására. A sok anyagi áldozatot, energiát és szakértelmet igénylő munka az egyház és a város példás öszefogásával készült el az LVSZ VII. budavesti Nagygyűlése alkalmából. Az egyház reno- váltatta a templomot, a város pedig rendezte annak környékét olvgn módon, ahosv az esv vbl- alkotáshoz illő. vagyis kitűnően. Ezt állapítják meg a szakemberek, de mindenki, aki látta már a templomot a bazársor foitó öleléséből kibontva, szabadon, jöttek Kecskemétre. A kedves vendégeket szíves szóval és szép virágokkal köszöntötték. A templomszentelő, hálaadó istentiszteletre sokan gyülekeztek össze. Eljöttek a kecskeméti hívek és a szórvámybeliek, a helyi testvéregyházak képviselői és szólt, hogy valójában mit is jelent a zsoltáríró kérése: „Egy dolgot kérek az Űrtől, azért esedezem, hogy az Ür házában lakhassam egész életemben.” Ügy tűnhet, mintha a zsoltáríró igazi fanatikus lenne, aki nem lát, nem hall, csak egyet akar, az Ür házában lakni egész életében. Nem érről van itt szó. A zsoltárírónak bizonyára volt sok más kérése is. Bizonyára imádkozott még, ha volt felesége, a feleségéért, ha volt gyermeke, a gyermekéért, ha éhes volt, a kenyérért, ha beteg volt, az egészségéért, amikor háború volt, a hazájáért és békéért. Nem arról van szó, hogy mindez nem volt fontos a számára. Itt voltaképpen rangsorolásról van szó. A zsoltáríró számára a rangsorban az első helyen az Istennel való közösség van. Mert az Ür házában való lakozás ezt jelenti. A keresztyén élet nagy félreértése azt gondolni, hogy az nem áll másból, mint a szüntelen temlomozásból, reggeltől estig a a templomban való foglalatosságból, igehallgatásból, imádkozásból, éneklésből. Mi volna a munkánkkal, mi volna a családunkkal, egyházunkkal, népünkkel, ha ott toporognál reggeltől estig. „Lakhassam az Űr házában” — ez azt jelenti, hogy Uram, a veled való közösségben maradhassak életem minden napján. Aki az Ürral való közösségben él, az az Isten erejéből él és híven teszi a dolgát ott, ahová az Űr állította. Az ünnepi közgyűlés. Az elnöki asztalnál: Dr. Káldy Zoltán püspökelnök, Tóth-Szöllős Mihály esperes, kecskeméti lelkész. Körben a vendég lelkészek. tagjai, da» távolabbi evangélikus gyülekezetek küldöttei is. Részt vettek az ünnepi istentisztelet és az azt követő közgyűlésen az állami és társadalmi szervek magas rangú képviselői: dr. Mező Mihály, Kecskemét város Tanácsa VB-elnöke, Fischer István általános elnökhelyetes, Polgár István egyházügyi titkár, Juhász István főmérnök és Fehér Sándor, a HNF városi bizottságának elnöke. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK-ELNÖK Zsolt 27,4 alapján tartott igehirdetésében arról A zsoltáríró azzal kezdte vallomását, hogy egy dolgot kér az Űrtói. Azután mégis két dolgot kért. Az egyik, hogy láthassa milyen jóságos az Űr. A másik, bogy gyönyörködhessen templomában. Az Űr jóságát látni nem más más, mint bizonyossá lenni az ő szeretete, hűsége felől. Az Űr jóságát meglátni, érzékelni csak a hit tudja. Csak a hit, a belső szem, a szív szeme látja, hogy menyire szeret az Isten. Akkor is szeret, ha néha úgy tű(Folytatás a 3. oldalon.) DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK KARLOVY VARYBAN Az Egyesült Államokban élő egyházak és az európai szocialista országokban élő egyházak képviselői rendszeresen tanácskoznak egymással a kelet—nyugati viszonyról, a békéről és az emberiség más fontos problémáiról. Ezéket a konferenciákat az első ülés színhelyé- “ről ..Karlovy Vary I., II. stb.” néven jelölik. A mostani, hatodik tanácskozásra szintén a csehszlovákiai városban került sor december 10—13. között, ezen részt vett dr. Káldy Zoltán püspök-elnök is.
