Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-08-12 / 33. szám
Kiállítások a nagygyűlés ideién IMPOZÁNS, TEKINTÉLYES, ÍZLÉSES és h; va ikodá smen tes bemutatkozásra került sor a Sportstadion egyik alagsori termében, egyszerre ötféle bemutatkozásra, amelyet az arányos elrendezés és a jól elhelyezett térelválasztók áttekinthetővé, s ezáltal is vonzóvá tettek. A tematikai kontúrok határozott körvonalai egyszerre választották szét és kapcsolták egymáshoz az egyes részeket: a gyermekrajzokat; a hazai és keleteurópai egyházi élet képeit; a magyar Bibliakiadás történtét; az LVSZ tevékenységét hirdető táblákat; végül sajtóosztályunk kiadványai zárták a sort, pontosabban a kört, mert az egész kompozíció körformában helyezkedett el. A részletekbe tekintve; a gyermekrajzokat a hazai gyülekezetek 6—14 éves korosztálya készítette kongresszusi pályázatra. A gyermekek a világgyú- lés napi igéit illusztrálták, szabadon, saját elképzelésük szerint. Megragadó munkák kerültek ki a kezükből, nemcsak azért, mert látszott, hogy ezek a gyerekek tudnak rajzolni, festeni, értenek kompozícióhoz, színekhez, technikákhoz, hanem mert látszott, hogy megérintette őket az ige, hogy a szívükkel is alkottak. Nem tudom, mi lesz a sorsa ennek a kis tárlatnak a kongresszus után, de jó lenne, ha sikerülne megőrizni, együtt tartani akár a Deák tér valamelyik termében, akár egy másik gyülekezetben, ahol helyet tudnak biztosítani neki. A hazai és a kelet-európai evangélikus egyházi életet fényképkiállítás mutatta be. kinagyított felvételekkel. Láttunk magyar, szlovák, erdélyi, észt, lett, lengyel, NDK-beli régi és új templomokat, láttunk képeket ünneplő gyülekezetekről, a szentségek felvételéről, a kazuá- lékról. ifjúsági táborokról és öregotthonokról, ;a ^ehféi'^élétröl (itt különöseri'ibajos^^kSi^e&i^utatták be az ősagárdi gyermek furulya-zenekart és a thüringiai karácsonyi énekek kis dalosait, láttunk felvételeket a teológus képzésről és a levelezőhallgatókról. De bepillantást nyertünk a hívek napi életébe is. Két eredeti, újszerű felvétel kiváltképp emlékezetembe vésődött: az egviken két ember beszélget az Északi Tenger partjának egyik stégjén, aláírás: pasztorá- ció. A másikon egy fiatalember ü] háttal a néző felé, széles hátán a felirat: „szeresd ellenségedet!” Aláírás: rendhagyó igehirdetés. A lutheránus egyházak a könvv egyházai: könyvek foglalják e! itt is a középső térséget. A közén közepén köralakban tárlók, bennük a régi Bibliák: Károli Gáspártól és Káldi Gvörgytől napjainkig egy-egy példány. Itt volt található Er- dősi Szilveszter János Üj Szövetsége. Szenczi Molnár Albert Nürnbergben nyomtatott Bibliája. de voltak itt apokrifok, hazai német kiadások. múlt századbeli gyermekkor rvek, Masznvik féle Luther-átülteté- sek. A muzeális .értékeket, mint virág kelyhét a szirmok, vették evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egytá? Saitóosztályának lapia Szerkeszti: a szerkeszti bizottság A szerkesztésért felel: Mezrtsi György: Felelős kiadó: I Harkányi László | Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VHI.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 Szedés: 84.2315/90-33 — Zrínyi Nyomda Feielős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Nyomás rotációs maaasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató körül a kisebb tárlók, bennük a szocialista országok 1945 óta megjelent kiadványai. Itt a Szovjetunió, Bulgária és Jugoszlávia ortodox egyházi könyvkiadása is bemutatkozott. A kiállítás következő részlege az LVSZ-é volt. Színes felvételek, grafikonok adtak számot arról a hatalmas munkáról, amit az LVSZ világszerte végez. Jellemző volt erre az egyik felirat, amely a német „mitteilen” és „teilen” igék közös gyökerére utalt: „Az egyház olyan közösség, amely közöl (mitteilen) és eloszt (teilen); tehát igét hirdet, és javakat visz a szűkölködök- höz.” A javak. közé tartozik a víz: kutak ásása, öntözőcsatornák építése Ázsiában és Afrikában, termelőeszközök adományozása, iskolák, kórházak létesítése, hiszen éhség, nyomorúság, betegség ellen kell küzdeni, mégpedig nemcsak a gyötrelmek pillanatnyi enyhítésével hanem az érintettek talpraállításával, önállóságra nevelésével. Itt kaptunk képet az LVSZ tanulmányi osztályának erőteljes' könyvkiadói tevékenységéről is. A kiállítást végül saját Sajtóosztályunk kiadványai zárták: így együtt lett láthatóvá, hogy milyen sokat produkált egyházunk az utóbbi évtizedekben, e téren is. Csupán Sztehlo Gábor emlékiratának hiányát fájlaljuk, itt lett volna a helye. Igaz, hogy elfogyott, de a könyvtár bizonyára kölcsönadta volna. A : gondosan rendezett, szép és sokatmondó kiállítás némi propagandát is megérdemelt volna: néhány plakátot a stadionba és néhány útbaigazító nyilat, hogy Ariadné fonala nélkül is megleljük a labirintus útvesztőjében. * A KONGRESSZUSI NAPOKBAN KÁPRÁZATOS KIÁLLÍTÁST láthattunk az orosz ortodox egyház budapesti, Lendvay utcai plébániájának helyiségében. A nagyobbrészt színes fényképekből álló kiállítás az egyház mai életét, a világ békéjéért való fáradozását mutatta be, de hírt adott a Szovjetunióban élő evangélikus, baptista és zsidó felekezet tevékenységéről is. A remekbekészült, kinagyított felvételek gyönyörű templomokat tártak a látogató elé szebbnél szebb tájakon; eleven, lüktető élettel mindenütt: ünnepi szertartások, körmenetek, szokások ábrázolásával. Különös bájt sugároztak a kisgyermekek bemerítő keresztelését ábrázoló képek. A hatást fokozta, hogy filmet is láthatott a látogató, a „házigazdák”, a vendégeket roppant kedvesen kalauzoló papok óránként filmet vetítettek, amely mozgásban mutatta be mindazt, ami a táblákon látható volt, a sokrétű tevékenységet a teológiai iktatástól a kolostorok termelő munkájáig és pompás termékeiig. A film komplex művészi élményt adott: évszázadok templomépítészetének, ikonjainak és ikonfalainak látványát a csodálatos szépségű, és az ortodox szertartásban oly fontos szerepet játszó egyházi zene kísérte. (Sajátos hangulatot teremtett a zene. nemcsak a filmet kísérte, de halkan mindig, minden teremben hallható volt.) A tárlókban láthattunk modem ötvösművészeti alkotásokat is. régi fóliánsokat és mai kiadványokat; több nyelven, szén kiadásban sorakozó Bibliák. énekeskönyvek tárultak elénk. Találkoztunk az ikonfestészet remekeivel is, reprodukciókkal főként, de eredeti alkotásokkal is. a plébánia kápolnájában is volt olyan ikon, mely szinte magához láncolta a nézőt, többször is vissza kellett térni hozzá és nem lehet elfelejteni megragadó vonzását. Ez a művészet a hagyományos alkotásmódba úgylátszik minden évszázadban képes íí.j elemeket vinni. miközben identitását és időtlenségét megőrzi. Eleven erő. szépség és mozgás tette lenyűgözővé ezt a kiállítást. Bozóky Éva Istentiszteleti rend Budapesten, 1984. augusztus 12-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Pusztay László, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11 Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. 31—33. de 9. Grünvalszky Károly, Rákóczi út 57 b. de. (szlovák) Cselovszky Ferenc. de. 12. (magyar) Grünvalszky Károly, Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Rákosfalva de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Váci út 129. de^ negyed 10. Frangepán u. de. 8. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pin- térné Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjte- lep de. fel 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonyai Sándor, du. fél 7. Bonyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinko- ta de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarja de. 9. Rákoshegy de. 9. Rákoscsaba de. 9. Rákosliget de. 11. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Karcsics Magda. Toroczkó tér de. fél 9. Karcsics Magda. Óbuda de. 10. Missura Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. ll. Takács József. du. fél 7. Takács József. Modori u. de. fél 10. Munz Frigyes. Pesthi- degkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. (űrv.X Scholz László, de. 11. (úrv.) Scholz László, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Rozsé István. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Istentiszteletek a Balaton mellett 1984. augusztus 12-én Alsó-Dörgicse du. 3. Balatonalmádi (Bajcsy-ZsiUhszky u. 25.) du. 4. Ba- latonfiirrd de. 3. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.) de. 10. (református templom) de. 8. Ba- latonszemes du. 2. Balatonszepezd du. 2. Balatonvilágos (prenyovszky- vilia) du. 4. Gyenesdiás (Béke u. 57.) du. fé! 3. Keszthely (Deák F. u. 20.) de. II. Kövásőörs de. 11. Révfötflp de. 10. Siófok (Fő u. 93, de. 11, Tapolca (Darányi u. 1.) de. 9. — Szentháromság ünnepe után a 8. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 7.15—23; az igehirdetés alapigéje: Jer 2,1—9. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN: augusztus 12-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: SZIRMAI ZOLTÁN budapest-fasori lelkész, esperes. — Drenyovszky János július 7-én 53 éves korában tragikus körülmények között elhunyt. Temetése július 19-én volt a kispesti újtemetőben. „Az Or adta, az _Ür vette el, áldott legyen az Űr neve!” Jób 1,21. — Halomfalvy Jánösné sz. Horváth Ilona a budahegyvidéki gyülekezet hűséges tagja 73 éves korában türelemmel és hittel Viselt szenvedés után elhunyt. Temetése július 17-én volt a Farkasréti temetőben. A temetés szolgálatát Köszeghy Tamás végezte 2Tim 1,10. alapján. ORGONAEST lesz augusztus 25-én, szombaton este 7 órakor a soproni templomban. Műsor: Bach: Simfónia a 29. kantátából a-moll fantázia és fúga Wildermann: Notturno Alain: Ária Litánia C. Franck: Prier Improvizáció kötött és kötetlen témára Orgonái: DÉRI ANDRÁS „Éljetek úgy, mint a világosság fiai. A világosság gyümölcse pedig csupa jóság, igazság és egyenesség” Ef 5,8b—9. VASÁRNAP. — „Elesett vagyok, de 6 megsegít”1 — Zsolt 116,6 — (2Kor 13,4 — Mt 5,13— 16 — Zsolt 137, 1—6). Az el- esettség nyomorult állapot: nagyfokú gyengeség, leromlottság. Ki ne ismerné? Melyikünk ne élne át válságos tízperceket, tehetetlen órákat, erőtlen napokat? Ilyenkor az élet értelme is kérdésessé válik. Miért is élek betegen, tehetetlen öregségben, elesetten ? A segítség elesett állapotban magamból nem jöhet. Ilyenkor még Inkább rákényszerülök arra, hogy fölfelé nézzek Istenre, aki megsegít. HÉTFŐ. — „Nincs többé sem zsidó, sem görög, nincs sem szolga, sem szabad, nincs sem férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” — Gál 3,28 — (Ez 28,25 — Jak 2,14—26 — Mk 5,25—34). Mindig kedves jelenet, amikor egy szülő leguggol gyermekei közé, s kitárja karját feléjük: ki szeret engem? Az addig külön játszó vagy foglalatoskodó gyermekek egyszerre hozzá szaladnak. Az egyik a nyakába csimpaszkodik, a másik a térdét öleli át. De így nemcsak a szülőhöz kerülnek egészen közel, hanem szorosan egymáshoz is. Sok ember él Jézus közelében, szeretve őt. Ezek egymáshoz is szükségszerűen közel kerülnek. Ha távol vagyok a másiktól, Jézustól is messze vagyok, övéi egyek benne. KEDD. — „Meghallgattam imádságodat, láttám, hogy köny- nveztél” — 2 Kor 20.5 — (Ap- Csel 9.11 — Gál 6,7—10 — Mk 5.35—43). Vannak könnyes imádságok is. Szavak nélküli imák, amikor nincsenek meg- fdgalmazott mondataink, talán megfogható gondolataink sem. Csak összekulcsoljuk a kezünket, s az összekulcsolt, kézre folynak a könnyeink. Istenem érti ezt az imádságomat is! ö tudja, mi fáj nekem. És megkönnyebbülhetek, hiszen ő meg hallgat akkor is. SZERDA. — „Jézus beszélt Simonhoz: Látod ezt az asszonyt? fez könnyeivel öntözte lábaidat, és hajával törölte meg” Lk 7.44 — (Zsolt 56,9 — Kol 1,3— 11 — Mk 6,1—6). A bűnbánatnak is lehetnek könnyei. Amikor valaki elrontott, életét, elhibázott döntéseit, szándékos mulasztásait vagy tudatos vétkeit bánja meg mélységesen. Tagadása után Péter is sírásban tört ki, amikor tudatosult benne vétke. Jézus felhívja Simon farizeus figyelmét a síró asz- szonyra. Könnyei mögött meglátja az elrontott élet feletti megrendülést. Tudom-e ennyire komolyan venni bűneimet? CSÜTÖRTÖK. — „Megszomorodtatok, megtérésre _ szomorodtatok meg: mert Isten szerint szomorodtatok meg” 2 Kor 7,9 — (JSir 3,31—32 — Mt 7,13— 21 — Mk 6,7—13). A szomorúság nemkívánatos állapot. Lelki fájdalmat, bánatot senki sem szeret érezni. Mégis van áldásos szomorúság is. Amikor valaki „megtérésre szomorodik meg”, akkor a szomorúságból megváltozás, új élet fakad. Akkor nemcsak fáj az embernek az. amit elrontott, mulasztott vagy vétkezett, hanem Istentől erőt kér ahhoz, hogy ezután másképp legyen. PÉNTEK. — „Az Ür letörli a könnyet minden arcról.” Ézs 25,8 — (Jel 21,4 — Fii 2,14— 18 — Mk 6.14—29). Sokszor jó a könny. Fájdalmat enyhít és bánatot. Temetésen, néha összesúgnak valaki mögött: bárcsak sírni tudna, megkönnyebbülne tőle. Jézus abban is társunk, hogy ő is többször könnyekre fakadt. Lássunk áldást is abban, hogy sírni tudunk. Mégis mindnyájunk vágya a könnyek nélküli élet, amikor ni-ncs okunk sírni. Ezt Isten ígéri az örökkévalóságban. Addig is ő vígasztal, letörölve könnyeinket. SZOMBAT. — „Tanácsot adok úgy, mint aki az Űr irgalma folytán hitelt érdemel” — 1 Kor 7.25 — (Dán 3.32 — Jel 14.14— 20 — Mk 6.30—44). Tanácsot mindnyájan könnyen: adunk- Kapunk is eleget. Ezek egymásnak sokszor homlokegyenesen ellentmondanak, s mi bizonytalankodunk, melyik lehet a jó. Nem egyszer bárcsak ne adtunk volna tanácsot mi sem, hiszen utólag tévesnek bizonyult. A hitelt érdemlő tanácsot felülről kell kérnem mindig. Az Űrnak kell tanácsolnia engem, hogy irgalmából én is tanácsolhassak másokat. Zászkaliczky Péter Jézus Krisztus nevében (Folytatás a 3. oldalról) inknél ,.a megegyezések és a lelkűiét. Mélyen megindított az a testvéri magatartás, amit II. János Pál pápa Öszentségétől tapasztaltam, amikor az év januárjában nevetekben találkoztam vele. Más felekezetekkel való dialógusaink ugyancsak szép reményekre jogosítanak fel. De még az ökumenikus munkában is a kereszt a mi reménységünk és modellünk az előrehaladásban. Szükséges hangsúlyozni, hogy mi lutheránusok is komolyan vesszük a változásokat és azt a készséget, hogy hallgatnunk kell a másikra, és tanulnunk kell másoktól alázatosan, ha valaha is organikus egységet akarunk elérni az egyházban, ami célunk. ökumenikus törekvéseinkben egy olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor a Szentlélek bátor cselekvésre hív minket. Az LVSZ- ben különös felelősségünk van a lehető legszorosabban együttmunkálkodni az Egyházak Világtanácsával. Az elmúlt évi van- couveri világgyűlés után úgy érezzük, hogy bizalmunkat egymásban mélvítni kell. Mi az LVSZ-ben nem tudunk mindent megtenni önmagunkban, amit jól megtehetünk az EVT-val való együttmunkálkodásban. Az eljövendő évekre fopmulázandó mandátumunkban nagyon fontos. hogy gondosan hallgassunk arra, amit tagegyházaink mondanak a két testület viszonyáról. Egy sor munkánk integrációia lehetséges anélkül, hogy saját szervezeteink elveszítenék megkülönböztető jellegüket. A legtöbb említett problémában közösen hordozzuk a felelősséget, és szeretnénk a reménység jelévé válni a kereszten keresztül. Hetedik nagygyűlésünk értékes napokkal van előttünk, de mindenek előtt Jézus Krisztus van előttünk, páratlan . lehetőségünk van, hogy a reménység új jelévé váljunk a világ számára. Tegyünk lépéseket, előre, a hitben még akkor is, ha ezeket a lépéseket a világ kicsinyeknek tartja. Krisztus új időt, új potenciális lehetőségeket és új szabadságot ajándékoz nekünk. Mint jó lutheránusok tudjuk, hogy mindez csak Isten kegyelméből lehetséges és csak ezért lehet elérni bármi eredményt itt Budapesten. Világgyűlésünket ebben az alázatos szellemben nyitom meg. Keresztyén reménységünk nem emberi erőn alapul; Isten eljövendő királyságában gyökerezik, ott, ahol Krisztus uralkodik. Ne lennénk hát alázatosak, tudván, hogy előttünk is csak úgy, mint egykor Mesterünk előtt a jövő irányában csak egy út vezet és ez a kereszten át visz? Emlékeztetlek Titeket ismét Kempis Tamás szavaira: „Ha volna valami, ami jobb és hasznosabb lenne az emberek üdvössége szempontjából, mint a szenvedés, akkor Krisztus szóval és példával ezt nyilatkoztatta volna ki.” Csak ez a különös és nehéz út vezet a feltámadáshoz, az új jövőhöz. Csak ezen az úton megalapozott és szilárd a mi reménységünk.
