Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-04-08 / 15. szám
reménység a világ számára AZ LVSZ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK KIÉRTÉKELÉSE Krisztusban Ahhoz, hogy jobban értsük a Lutheránus Világszövetség tagegyházainak feladatait, köztük a mi egyházainkét is, két szempontra különösen is ügyelnünk kell a nagygyűléssel kapcsolatban: 1. a nagygyűlés helye; 2. a nagygyűlés ideje. Az LVSZ nagygyűlésére első alkalommal kerül sor szocialista országban. Ennek pedig a jelenlegi nemzetközi helyzetben különös jelentősége van evangélikus egyházaink számára. Erre figyelmeztetett dr. Carl H. Mau főtitkár egy közelmúltban megjelent nyilatkozatában: „Nagy jelentősége van annak, hogy az LVSZ VII. nagygyűlésére szocialista országban kerül sor, tekintettel a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetre. Meg vagyunk győződve róla, hogy az LVSZ nagygyűlése jelentős mértékben hozzájárulhat a kölcsönös bizalom erősítéséhez Észek és Dél, Kelet és Nyugat között, békétlen és veszélyhelyzetet világunkban.” REMÉNYSÉG KRISZTUSBAN AZ EGYHÁZNAK Keresztyén reménységünk szorosan kapcsolódik Jézus Krisztus személyéhez. Krisztusban van a reménységünk és Krisztusban valóban reménységünk van a világ számára. A keresztyén .reménységnek valami különös jellemzője van: biztos abban, hogy nem csalódik, mert a harcot Valaki már megvívta és megnyerte. Biztos és szilárd alapja pedig Jézus Krisztus egész szolgálata, különösen pedig halála és feltámadása, amelyek által legyőzte a pusztulás erőit: „...lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa”. (ApCsel 2,24) Jézus Krisztus tehát a mi reménységünk (1 Tim 1,1), a Benne kötött új szövetségben. Közösségre lép velünk, mint Megváltónk. Az Újszövetség bizonyság- tétele szerint a reménység nem önmagáért van. Reménykedünk egy jobb világ ígéretében. Igen, mert a döntő esemény, Krisztus feltámadása megtörtént, ezért él az egyház, és ezért hirdethet reménységet a világnak. „Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön ...” (Kol 1,16). Ö az, akiben Isten ígéretei beteljesedtek, „mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék”.. . (Kol 1,19). Ez a hit az alapja reménységünknek világunkban, a benne uralkodó viszonyok között is. Ez a hit biztonságot nyújt arra nézve, hogy áz életnek a halál ellenére is van jövője, és hogy valóban vár egy új világ. Még egyszer: Krisztus feltámadása a nagy reménység már mostani életünkben is, ezt kell hirdetnünk. REMÉNYSÉG A VILÄGNAK A KERESZTYÉNSÉG ÁLTAL Ha keresztyén reménységünk titkát és célját újra felfedezzük, bizonyosan új erőt kapunk, és meglátjuk, hogy mire is szolgál küldetésünk ebben a világban. A keresztyének a legboldogabb emberek, mert a reménység emberei. Luther helyesen jegyzi meg: Reménység az egyháznak „Azért, mert a Földön élünk, reménységben kell élnünk. Mert aki az Istenre támaszkodik, az egyedül és kizárólag reménységből él. A reménység Istene: ez azt jelenti, hogy Isten azoké, akiknek reménységük van. Mert ö nem a kételkedők és bizal- matlankodók Istene, hanem ellenségük és bírájuk. Egyszóval: Isten a reménység Istene, mégpedig azért, mert Ö adja a reménységet.” Hitünk történeti eseményeken alapul, ugyanakkor ma is egynek tártja magát a Krisztus óta eltelt idő ,bizonyságtevőinek fellegével” (Zsid 12,1). A keresztyén- ség tehát átfog múltat, jelent és jövőt. Biztosan gyökerezik a múltban, de célt mutat a jelenben és várja a jövendőt. Keresztyén reménységünk nemcsak egy alapelv a sok közül a kereszténység tanításában, hanem az egész életre kiterjed. A mai ember, aki már csak kevéssé érti a hagyományos szimbólumokat, igen nehezen fogja fel a keresztyén reménység tartalmát. A keresztyén reménység, mint már láttuk, elválaszthatatlan a tartalomtól, attól, amire épül, vagyis Krisztus vált- ságművétől. A keresztyén hit és a keresztyén teológia ebből él, ebből kiindulva reménykedik IsEz év tavaszán különleges hétköznapi programot terveznek a stockholmi székesegyházban. Erre a programra a székesegyház környékén működő hivatalok, üzletek, stúdiók és egyéb munkahelyek dolgozóit hívják és várják. Az alkalmak minden szerdán délben egy óra hosszat tartanak. Rövid program mellett salátát és frissítőt is szolgálnak majd fel a résztvevőknek. A program célja az, hogy az óvárosban dolgozó sok ember számára lehetőséget nyújtsanak a munkával együtt járó stressz és feszültség feloldására. ten ígéreteiben; ez formálja a keresztyén ember gondolkodását. Mondhatjuk azt is, hogy a reménység hitünk módszerévé válik, másképp nem lehet Istenben hinni, csak reménységgel. REMÉNYSÉGÜNK HITELES Noha keresztyén reménységünk és várakozásaink, kívánságaink a világ megjobbítására szoros kapcsolatban vannak egymással, nem lehet a kettőt minden további nélkül egymással azonosítani. Sok keresztyén pedig még ma is ezen a földön szeretné az Isten Országát maradéktalanul megvalósítani. A keresztyén hit azonban „új eget és új földet” (2 Pt 3,13) vár. Keresztyén reménységünk a valóságot veszi figyelembe. Nem azt mondja, hogy minden szépen majd magjavul. Nem kényedet el. megmondja, hogy a rosszra is számítanunk kell (Mt 24. Mk 13, Lk 21, Jel stb.). Felelősek vagyunk világunk sorsáért, amely súlyos gondokkal küszködik. Ugyanakkor hittel és reménységgel tekintünk a jövőbe, azzal a reménységgel, amely Krisztusban jött erre a világra. Dr. Jan Michalko, a Szlovákiai Evangélikus Egyház egyetemes püspöke Ezekre a szerdai programokra különféle témákat terveznek. Rövid előadások, felolvasások, költemények, zene és meditációk szerepelnek a programban. „A vezető és a lelkiismeret” című programmal például a kormányhivatalokban dolgozóknak szeretnének segítséget nyújtani, hogy munkájukat pontosan és lelkiismeretesen végezzék. „Az élet és az élet értelme” című programmal pedig minden dolgozónak szeretnének segíteni, hogy az emberek munkájukban megtalálják életük célját és örömét. (News from the Church of Sweden) A Lutheránus Világszövetség Tanulmányi Bizottságának egy szűkebb csoportja Genfben azért ült össze, hogy kiértékelje a legutóbbi nagygyűlés óta végzett tanulmányi munkát, hogy az elkövetkezendő évek számára terveket készítsen, és hogy személyi kérdésekben döntsön. Az LVSZ Tanulmányi Osztálya jelentést tett a legutóbbi nagygyűlés óta eltelt időszak tanulmányi tevékenységéről: a lelkészi szolgálat, a püspöki szolgálat lényegéről, valamint a nők lelkészi és egyA Svéd Evangélikus Egyházat 17 delegátus képviseli a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlésén. Bertil Werkström érseken valamint Helge Bratt- gard és Tore Fur berg püspökökön kívül az egyházi élet különböző munkásai, fiatalok és nők egyaránt részt vesznek a delegációban. A delegáció tagjai Uppsalában előkészületi konferenciát tartottak. Ezen a konferencián Brattgard püspök többek között elmondta, hogy ez lesz az első egyházi világgyűlés szocialista országok területén. „A világ különböző részeiről érkező küldöttek meg fogják majd látogatni a Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteit - Az elmúlt év áprilisában Uppsalában tartott nemzetközi egyházi békekonferencia határozatainak eredményeképpen speciális békebizottságot szervezett a Svéd ökuménikus Tanács Stockholmban. Ennek az új egyházi szervezetnek az a feladata, hogy lelkészek és ifjúsági vezetők számára olyan anyagot állítson össze, amelyet az egyházakban fel tudnak haszházi tevékenységéről szóló és a status confessionis (hitvalló állápot) vizsgálatával lezárt munkájáról. A bizottság ajánlást tett arra, hogy a tanulmányi osztály tanácsadó alosztálya továbbra is folytassa tevékenységét, hogy a „Yoga és a meditáció” kérdésről a közeljövőben egy tanulmány készüljön el, amely kiegészítené azt a programot, amely az egyház és más vallások témakörében eddig is a tanulmányi munka egyik témája volt. (Iwi-v) EVANGÉLIKUS EGYHÁZI BÉKÉTANACSKOZÁS PÁPUA ÜJ-GUINEÁBAN A Pápua Űj-guineai Evangélikus Egyház, amely a legutóbbi ülését „Az én békémet adom nektek” jézusi ige fényében tartotta meg, részletesen foglalkozott a nukleáris fenyegetettség kérdéseivel. Noha a lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy földrajzilag távol él egy lehetséges atomháború színtereitől, Getake Gam püspök kijelentette: a második világháború eseményei azt bizonyították hogy a háború nem áll meg a szigetország határainál. „Mi nem akarjuk, azt, — mondotta —, hogy ártatlan emberek haljanak meg csak azért, mert a nagyhatalmak képtelenek az egymás közti problémáikat megoldani.” Majd így folytatta a rfiintegy négyszáz honi és tengerentúli delegátus és vendég előtt: „Minél több fegyvert gyártanak a világon, annál nagyobb lesz a feszültség és egyre inkább nő a haláltól és a rombolástól való félelem.” Gam püspök arra szólította, fel a nagyhatalmakat, hogy fogjanak össze a szegénység, a faji megkülönböztetés és a természeti katasztrófák elhárítására. Az új-guineai evangélikus egyház egynek tudja magát az USA-beli és európai partneregyházaival abban, hogy meg kell találni a békéhez vezető utat. Paul Gerhardt Buttler, a Világmisszió és Egyházi Világszolgálat észak-elbai központjának igazgatója, felszólalásában azt emelte ki, hogy az egyházaknak fel kell szólítaniok a kormányokat, hogy tegyenek erőteljes lépéseket a leszerelés felé. Hans Gännssbauer lelkész, a Bajor Missziói Egyesület pápua új-guineai referense, „örömteli meglepetésnek” mondotta azt, hogy a helyi egyház részt vesz azokban a béke -tanácskozásokban, amelyek a nyugati egyházakban folynak. „Ez azt bizonyítja — jelentette ki —, hogy milyen nagy az agggodalom abban a .harmadik világban’, amelynek a népessége Földünkön a legtöbbet szenved a fegyverkezési hajsza miatt. A Pápua Üj-guineai Evangélikus Egyháznak 550 ezer tagja van és így a római katolikus egyház után, a második egyház a szigetországban. Tagja a Lutheránus Világszövetségnek, (lwi) * * * Mi, magyar evangélikusok, természetesnek tartjuk azt, hogy egy evangélikus egyház a maga helyén és a maga módján fáradozik a világ békéjéért. Ezért figyelemmel és szeretettel vesszük tudomásul azt, ami ez ügyben testvéreink legutóbbi zsinatán elhangzott. S tesszük ezt azért is, mert egyházunknak, népünknek és kormányunknak egyaránt az a véleménye, hogy meg kell találni a békéhez vezető utat. (v) SVÉD DELEGÁTUSOK KÉSZÜLNEK A BUDAPESTI NAGYGYŰLÉSRE ÖKUMÉNIKUS BÉKEBIZOTTSÁG ALAKULT SVÉDORSZÁGBAN mondta többek között Brattgard püspök — amelyek általában nagyon el vannak zárva. Számukra mindez "szokatlan alkalmat fog jelenteni . (News from the Church of Sweden) Örülünk annak, hogy a svéd delegátusok várakozással készülnek a budapesti nagygyűlésre. Azonban sajnáljuk, hogy svéd testvéreinknek nincs kellő információjuk gyülekezeteinkről. Gyülekezeteink ugyanis nagyon is hozzá vannak szokva külföldiek látogatásához. Évenként közel harminc gyülekezetünkben fordulnak meg és szolgálnak külföldi hivatalos vendégek. s> ugyanennyi gyülekezetünk tart szoros testvérgyülekezeti kapcsolatot finn gyülekezetekkel, (s) nálni a békére való nevelés érdekében. A bizottság vezetője Karl-Axel Elmquist, a Szabadegyházak Tanácsának főtitkára. A bizottság többi tagjai professzorok, lelkészek, egy nagykövet és egy információs szakember. A bizottság ügyvezető titkára Bo Wirk- mark, az ökuménikus információs szolgálat korábbi vezetője. (News from the Church of Sweden) Bél Mátyás emlékülés A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA április 6-án, pénteken 10 órai kezdettel tudományos emlékülést rendez a Roosevelt téri akadémiai székház felolvasó termében Bél Mátyás születésének 300. évfordulója alkalmából. Az ülést vezeti: PACH ZSIGMOND PÁL, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Az előadások a következő sorrendben lesznek: KOSÁRY DOMOKOS: Bél Mátyás helye a magyar művelődés- történetben Bél Mátyás és az agrártörténet Bél Mátyás és a helytörténet Bél Mátyás és az egyháztörténet Bél Mátyás hatása a népélet kutatására WELLMANN IMRE VÖRÖS KÁROLY FABINY TIBOR FILEP ANTAL SOMOGYI SÁNDOR Bél Mátyás földrajzi munkássága és mai értékelése NAGY LÁSZLÓ: TÁRNÁI ANDOR: Bél Mátyás, a tudományszervező Bél Mátyás és az irodalom- és nyelvtudományok i Az emlékülésre az érdeklődőket szeretettel várjuk. KÜLÖNLEGES HÉTKÖZNAPI ALKALMAK A STOCKHOLMI SZÉKESEGYHÁZBAN
