Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-01-08 / 2. szám

CYERMEKEKNcíC

A kiszolgáltatott

1 Móz 22,1—14

Nincsen nagyszerűbb érzés, mint az, ha az utolsó pillanatban minden jóra fordul. Rossznak hitt dolgozatot jó osztályzattal visszakapni. Vagy hosszú betegség súlyos hetei után hallani az orvos szavát: minden rendben, holnaptól mehetsz az iskolába, játszhatsz, kirándulhatsz nyugodtan. Eddig a célig azonban gyakran nehéz terheket kell hordozni és keserves utat kell végigjárni.

MOST EGY RENDKÍVÜL NEHÉZ HELYZETBEN, teljesnek tűnő kiszolgáltatottságba került kisgyermek életével ismerkedünk meg. A Biblia elején szerepel egy történet. Egy édesapáról és öreg korában született kisgyermekéről szól. Az édesapát Ábrahámnak, a kisfiát pedig Izsáknak hívják. Óriási örömet hozott a kis Izsák Ábrahám életében. Már lemondott arról, hogy neki kisfia legyen, mégis megszületett. Ábrahám sokat imádkozott Izsák születése előtt is, utána is. Először azt kérte, hogy szülessen kisfia. Később arról beszélgetett az édesapa Istennel, hogy mutassa meg, mire és hogyan nevelje a gyermeket.

EGYSZER KÜLÖNLEGES FELELETET HALLOTT Ábrahám: fogd az egyetlent, akit szeretsz. és áldozd fel nekem! Ábrahám egész élete úgy telt, hogy mindent Isten szolgálatába állított, s amit csak parancsolt neki Isten, azt ő mind megtette. így cselekedett most is. Fogta Izsákot és felvitte az áldozati helyre. Odakötözte az oltárhoz, felemelte a kést. hogv teljesítse a simára legnehezebb narancsot. Flőtte oi> feküdt minden vadelem nélkül egyetlen kisfia.' Izsák mág útközben megkérdezte apjától. hol van az áldozatra kiszemel bárénv. Feleletet csak most kap rá- ő m°ga az. Aligha akad gzermmbh kén. mint a védtelenül kis^o’«áltatott gyermek remegő, riadt teste a hideg kőoltáron. ■

Ebben a legszörnyűbb pillanatban azonban megszólal Isten küldötte: Ábrahám, ne bántsd á gyermeket! Most már tudom,

hogy a számodra legdrágábbat is képes lennél odaadni nekem. Megszólalt a hang s Ábrahám meglátott egy kost egy fa ágán fennakadva. Ezt áldozta fel Istennek ősi szokás szerint.

ÉLETÜNKBEN NAGYON SOK ESEMÉNY az indulásnál rosszat sejtet. Hányszor előfordul azonban. hogy nehéz napok mégis szép végeredményt hoznak! Eddig talán csak közmondásszerűen hallottuk, hogy „minden jó, ha a vége jó”. Most ez a történet megtanít arra, hogy Isten végső célja velünk, emberekkel mindig a jó. Emiatt kellene nagyon komolyan gondolnunk a mi korunk és a mi világunk védtelen gyer- gyermekeire. Kicsikre, akik kiszolgáltatottan és rettegésben élnek Indiától Dél-Amerikáig. Akiknek hazájában katasztrófa pusztít, háború dúl vagy éhség fenyeget. Ezt a kiszolgáltatottságot. ezt a pusztulást és ezt az áldozatot nem kéri és nem várja Isten. Sőt jóakaratú emberek szolgálatának segítségével éppen ezek ellen harcol. Isten próbája életünkben mindig csak akkora, amilyet el is bírunk hordozni.

NEHÉZ LEHETETT A HEGYRE FELVEZETŐ ÚT apának, fiának egyaránt. Annál nagvobb ölömmel és felszabad ultsásgal tértek vissza otthonukba. Isten keményen próbált« ki. mennvire bízik meg benne Áb’-ahám. De a kiszolgáltatott kisgyermeket, Izsákot életre és áldásra adta vissza a t°ijes kiszolgáltatottság »’táráról. Fz a szabadítás a célja m.« is, mindé« kisgyermeknél mert T<?ten mindennél nagyobb hatalom.

Szabó Lajos

SIKÁTOR—VESZPRÉMVAR- SÄNY. A gyülekezet újonnan megválasztott lelkészét, Selmeczi Lajos eddigi galgagyörki lelkészt ádvent 1. vasárnapján, a délutáni istentisztelet keretében iktatta be hivatalába Siícos Lajos, a Veszprémi Egyházmegye esperese.

„Írok nektek, ifjak”

Botrány a templomban

Mt 21,12—16

DE MÉG MILYEN BOTRÁNY! Alig ismerünk rá Jézusra. Valóban Ö lenne ez? Aki ezt a hatalmas felfordulást okozza?, Szinte látjuk a feldőlő asztalokat, a szerteszét guruló pénzdarabokat, a riadtan menekülő árusokat. Fülünkben cseng a lárma, szinte halljuk a megdöbbent felkiáltásokat. S a hangzavart még tetézi az elszabadult bárányok bégeté- se. a levegő megtelik a hirtelen jött szabadságban fölszálló galambokkal. Mindenki fut, menekül. Percek alatt kiürül a templom külső udvara, Jézus kiűzte a kufárokat. Csak romhalmaz marad utánuk. Ez lenne Jézus, akit mi eddig egész másnak ismertünk meg? Akit még a festők is szelídnek szeretnek ábrázolni? Aki szeretettel közeledik az emberhez, aki fájdalmat szüntet meg, könnyeket töröl le? Kodály Zoltán csodálatos kórusművében, a „Jézus és a kufárok” című vegyeskari művében a zene nyelvén festi le előttünk a történteket, a káoszt. Jézus indulatát.

NEM ÉRTJÜK. MÉGIS MI TÖRTÉNHETETT ITT. Már csak azért sem, mert ezeknek a kereskedőknek fontos feladatuk volt itt, a templom külső udvarában. Ez volt ugyanis a pogá- nyok udvara, ahova mindenki beléphetett. Még azok is. akik nem voltak zsidók. Bár a kereskedők ténykedése kétségtelenül hasznot hozó vállalkozás is volt, mégis, működésüknek gyakorlati megfontolások is szabad utat nyitottak. Mert sokak számára egyszerűbb volt a templomban, a helvszínen megvásárolni az-áldozati állatokat. ígv nem kellett messze földről terelgetni a kiszemelt állatot, ami a hosszú úton meg is sérülhetett. Az itt vásá- -o’t allétok garantáltan hibátlanok voltak természetesen, meg- fe’eltek tehát az áldozati előírásoknak. v

A pénzváltók munkája szintén nélkülözhetetlen volt. A templomadót ugyanis nem lehetett akármilyen pénznemben befizetni. Akik tehát nem rendelkeztek az előírt pénznemmel, saját pénzüket Itt beválthatták, s így már eleget tehettek kötelezettségeiknek. 1

Ha tehát ez így volt, akkor Jézus miért ragadtatta el ennyire magát? Mi nem tetszett neki ebben a templomi vásárban?

A TEMPLOMBAN BOTRÁNY TÖRTÉNT. De nem ez, a kedélyeket felkavaró esemény volt az igazi' botrány, hanem egészen más. Az, ami ellen Jézus ezzel a figyelmet felkeltő cselekedetével tiltakozni akart.

A zsidók különféle áldozatok bemutatásával engesztelhették ki Istent bűneik miatt. A gyakorlatban azonban az idők folyamán megmaradt az áldozat, de eltűnt az azt kísérő bűnbánat. A templom nem volt már többé a bűnbánó „imádság háza”, hanem Isten lekenyerezésének a helye lett.

Mintha Isten megvesztegethető lenne! A zsidóság bűneire már nem bocsánatot és szabadulást keresett, hanem a temolbmot búvóhelynek tekintette. Ahogyan a „rablók barlangja” is búvóhely az üldözők elől. a zsidóság is bűneire inkább védelmet, oltalmat keresett a templomban. Istentiszteletük tehát nem volt többé Istennek tetsző. Templomuk nem volt már számukra a bűnbocsánat háza. mert azt gondolták, hogy aki áldozatot mutat be Istennek, az bűnbánat nélkül is védelmet kap Istentől. S ez már valóban bó+«ánv. Tsten akaratának télié® félreértése.

fcTy mír tnkíRR ÉRTHETŐ JÉZUS VISELKEDÉSE: az igazi istentiszteletért küzd. Lám, Jézus figyelme erre is kiteried: vaion milyen a mi istentiszteletünk? S itt most nem csak a liturgikus keretekbe foglalt templomi isten- t®g*“’etünkről van szó. hanem ál- ta’ában “«ész keresetvén életünkről is. Jézus jelenléte reflektor- fénvbe állítja Istennel való kapcsolatunkat is. Mit ke'esünk a tomn’omhan? Miért fordulunk Istenhez? «as- aV„Oltárhoz kúszol, templomokba

fut

lábad, de a lelked bálványt imád

csak,

s szíved, melyben színlelés az

alázat,

Istent szolgálni is csak csalva

tud.”

p (Hviezdoslav: Véres szonettek)

Hviezdoslav. szlovák-magyar költő megrendítő sorai mögött is ma is.fc ott a nagy kérdőjel: vallásossá-, gunkban van-e igaz tartalom? J-V- ISTENHEZ SZÁMTALAN ÜTŐN LEHET ELINDULNI, de csak egyetlen egy van, amin el is lehet jutni hozzá. Ezt az utat pedig ö építette nekünk. Sokan keresik . Istent, és sokan esnek abba a tévhitbe, hogy öt különféle kegyes cselekedetek révén találhatják meg. Tévesen gondolják azt, hogy Isten szeretetéért tenni is kell valamit. Istent keresik. de nejn ott, ahol meg lehet találni. Mert Öt megtalálni csak Jézusban lehet. Aki ismeri Jézust, ismeri Isten szeretetét is. Aki ismeri Jézust, az bűnbocsánatot kapott.

Az egyetlen út a bűnbánat útja. Ember Isten elé csak úgy állhat, ha elismeri és megvallja, milyen is igazán az élete. Ahogy Augustinus \írja: „ ... föl kell tárnom, nem azt, hogy milyen voltam, hanem milyen vagyok. ..” (Vallomások). Isten akarata szerint úgy élhetünk, ha nem takargatunk előtte semmit sem. Kegyelmet szeretne adni, ezt már előre elkészítette minden embernek. De a bűnbocsánat ajándékát csak az érti meg, aki bocsánatért fordul hozzá. Ezért tehát bűnbánat és bűnvallás nélküli vallásosságban élni csak menekülés. A magasugró átsétál a léc alatt, a túloldalon van ugyan, de feladatát nem teljesítette. Persze, minden hasonlat sántít. így talán ez is. De az igaz, hogy a vallásos ember Isten mellett érezheti magát, és mégis, oly távol van tőle!

JÉZUS DÜHÖSEN BORÍTJA FEL A VALLÁSOSOK ASZTALAIT. Mert szeretne felrázni, hogy nem ez a lényeg. A csillogó külső mit sem ér, ha nincs összhangban a belső tartalommal. Isten megbocsátani szeretne, s ehhez a maga részéről mindent megtett. Megépítette és megnyi- 7 tóttá az egyetlen utat, amelven járhatunk, a kereszt útját. Imád- . kozzunk hát Lutherrel együtt;

„Én — bűnös vagyok

Te — igaz vagy. ~ • "

Itt nálam csak bűnök betegsége 7 található

De nálad van az igazság

teljessége.” ’

(Imádkozzunk együtt Lutherral

v ; m

I Lupták György

V

25 éve, 1959. január 2-án lőtték fel a Szovjetunióban a világ első űrrakétáját. Ezt megelőzően mesterséges holdakkal (a szputnyikpkkal) folytak a kísérletek. Az első szputnyikot 1957. október 4-én lőtték fel. Az űrrakéta sikeres fellövése indította el azt a folyamatot, hogy az ember űrutazást tehessen. Az első űrrakétát már 1959 szeptemberében követte a második, amely elérte a Holdat, majd október 4-én le is fényképezte a Holdnak a Földről nem látható túlsó Telét.

25 éve. 1959. január 8-án győzött a népi forradalom Kubában. A fegyveres felkelés 1956. november 30-án kezdődött el. mely Batista diktatúrájával szembeni felszabadító harcot jelentett. Fidel Castro (sz. 1927) vezetésével ez a harc olvan stádiumba került 1958 utolsó napiaiban. hogy Batista rendszere 1959. január 7-“n összeomlott. Ekkor Havannában a hatalmat katonai junta ragadta a kezébe. A szakszervezetek azonhan általános sztrájkot hirdettek, amelv nvomán január 2—4. között a katonai junta is összeomlott, maid január P-án Fid“l Castro partizániai élén bevonult Havannába. Februárban miniszterelnökké választották Cnstrót. Azonnal hozzá is kezdett egv sor demokratikus reform előkészítéséhez. Május 14- én már ezek megvalósításához láttak hozzá, hogy teljesen felszámolják a nagybirtokot, kisajátítsák a külföldi tulajdonban

Januári krónika

levő földeket, a nagy ültetvényeken pedig szövetkezeteket, állami birtokokat szerveznek. Ezt a fejlődést nem tudta meggátolni az amerikai beavatkozás 1961- ben, amikor először a diplomáciai kapcsolatok szakadtak meg (január 3.), majd hozzákezdtek az amerikai gépek Kuba városainak bombázásához (április 15.), de az ellenforradalmárok partraszállása sem (április 17.), sőt az 1962 őszén kezdődött blokád sem.

175 éve. 1809. január 19-én született Bostonban Edgar Allan POE, neves költő, elbeszélő. Szülei színészek voltak. De korán elvesztette őket. Nevelőapja volt John Allan, akinek a nevét is viselte. Európában járt iskolákba. Innen érthető az, hogy Poe költészetében szinte alig van valami amerikaias. Amerikában máig is kevésbé népszerű, mint Európában. Az egyetemről azonban kicsapták kártvaadósságai nvMt. Katona, maid úiságíró lett Philadelphiában és New Yorkban. Nem volt termékenv költő, de írt novellákat, bűnügyi novel Iákat (de tektí vtörténeteket),

rémtörténeteket. Ezeket utánozni nem lehet. Megírásukhoz Poe megszállottsága kellett, amit halála körülményei is illusztrálnak: részegen elaludt az országúton, tüdőgyulladást kapott és közvetlenül második házassága előtt halt meg 1849-ben.

250 éve, 1734. január 23-án született Pozsonyban KEMPE- LEN FARKAS feltaláló. Bécsben jogot tanult, majd a pozsonyi Magyar Kamara fogalmazója lett (1755), elindulva a ranglétrán először a Kamara titkára, ' nehány év múlva pedig udvari tanácsos lett, majd a sóbányák magyarországi igazgatója (1765), később pedig a temesi bánság betelepítésének a kormánybiztosa (1767). Technikai kísérletező volt odahaza. Mária Teréziának fél év alatt készítette el 1769-ben a sakkózógépét, amit 1770-ben mutatott be Bécsben. Már ekkor elkezdte a kísérleteket a „beszélőgép” megszerkesztésére, amellyel reprodukálni tudná az emberi hangot. Kilenc éven át foglalkozott ezzel. 1778-ban készült el és mutatta be. Gépe főleg az angol és francia nyelvet „beszélte”. Fzután a királynő keresztlányát, aki vak volt, tanította meg írni- olvasni a maga szerkesztette és tervezi» házinyomdával, effv kézi szedő készlettel és asztali sai- tó megalkotásával. 1782-ben külföldi bemutató körútra indult. Nágv év múlva hazatért és a pá^oáuuel foglalkozót!. Nevéhez fűződik a nozsouvi haióhfd. a sehonbrun-u szökőkút, a nozsonvi várban alkalmazott különleges szivattyúja. Lehet, hogy ha Angliában él, több gyakorlati hasznot hozott volna tehetsége. De így is megelégedetten hunyt el 1804. március 26-án Bécsben.

________

100 é

ve. 1884. január 24-én

született Űjnéppusztán (Magyar- szerdahely) GÁBOR ANDOR író, költő, újságíró, műfordító és kritikus. 1953-ban életműve elismeréseként Kossuth-díjat kapott. Kishivatalnoki családból indult. Már egyetemi évei alatt több újság közölte írásait. Fordítóként is tevékenykedett, majd sikeres kabarészerzőként, vígjáték- íróként vált ismertté. Megjelentek szatirikus regényei és ver- •seskötetei is. Részt vett a proletárforradalomban (1919), majd Bécsbe emigrált, ahonnan 1925- ben kiutasították. Párizs, Berlin voltak következő lakhelyei, majd 1933-tól Moszkvában élt. Ott bekapcsolódott az irodalmi életbe. 1945-ben hazatért. Több lap munkatársa volt. 1950-től haláláig a Ludas Matyit szerkesztette. Művei Budapesten. Bécsben, Moszkvában jelentek meg. 1953. január 21-én Budapesten hunyt el.

225 éve, 1759. január 25-én született a skótok legnagyobb költője, Robert BURNS. Alloway- ben, az Ayr mellett született és élt nehéz sorsú farmerként. Szerelmi bonyodalmai elől Ameriká- be akart kivándorolni. Hózaséle- te szerencsétlen volt. De verseiben rengeteg női név fordul elő. Mielőtt azonban elindult volna Amerikába, összeírta verseit, amelyeket saját szórakoztatására írt és énekelt magában az eke mellett. 1786-ban ki is adta ezeket. Egy csapásra ünnepelt költő j lett. Mindenki megértette a költeményeket, melyek olyan egyszerűek, mint a népdalok. Személyes hangúak. Költészete pedig tiszta élménylíra volt. Ekkor Edinburgh-ba hívták, ahol etették és itatták, majd rövidesen elfeledkeztek róla. Visszament vidékre, majd 1789-ben finánc lett. De érzékeny lelke és szervezete nagyón megsínylette a kettős környezetváltozást és a földtől való elszakadást. Egészségét aláásta az alkohol. 1796- ban fiatalon hunvt el. Költészete a magvar költőkre is nagy hatással volt.

150 éve, 1834. január 28-án született Ostffvasszonyfán

TRSZTYENSZKY GYULA evangélikus lelkész. Otthon, majd Sopronban (1846) tanult, de a szabadságharc miatt 2 évet magánúton végzett el. 1350 őszén úira Sopronban tanult, majd a bécsi protestáns teolóeiai fakultás hallgatója lett (1853—1855L Seeédlelkész volt Nemesdölkön (1855). majd lelkész lett Bőny- ben (1857), Szendén (1859). A fejér—komáromi egyházmegye esperese lett (1860). de rövid ideig, mert 1861-ben Nagygerezsd lelkésze lett. Itt is mint az alsó- soproni egyházmegye esperese szolgált (1873—1876V 1876-ban lemondott esneresi tisztségéről. és a dunántúli egyházkerület jegyzője lett. Több dolgozata, igehirdetése nvomtatáshan is megjelent. Nagvgerezsden hunyt el 1884. június 7-én.

Detre János