Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Az északamerikai evangélikus egyházak MIND AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN, MIND KANADÁBAN az evangélikus egyházi élet a gyülekezetek életén alapszik. Ez azt jelenti, hogy az egyes egy­házközségeknek sokkal nagyobb a jelentőségük, mint a világ leg­több evangélikus egyházában. Ezeket bejegyzett evangélikusok alkotják és ők gondoskodnak — önkéntes adományaik révén — minden egyházi kiadás fedezésé­ről. Az egyházközségek hívják meg lelkészeiket, gondoskodnak fizetésükről, egyházi épületek létrehozásáról és fenntartásáról, felsőbb, egyházi szervek (egy­házkerület — zsinat —, egyetemes egyház) költségeinek a fedezésé­ről. A gyülekezetek önkéntes fel­ajánlásai támogatják a főiskolák és lelkészképző intézetek mun­káját, a diakóniai és egyéb bel- missziói intézményeket, a kül- misszió ügyét, valamint az ame­rikai egyházak egész világra ki­terjedő segítő szolgálatát. A gyü­lekezetben folyó munka irányí­tása és ellenőrzése is nagy mér­tékben az egyházközségek vá­lasztott elöljáróinak a kezében van. Mivel az egyházi élet min­den fokán az önkéntesség elve érvényesül, az egyházközségnek és magasabb egyházi szervezetek­nek csak egy lehetőség áll ren­delkezésre. ha a szükséges anya­gi támogatást meg akarják kap­ni: az ügy fontossága felőli meg­győzés sokszor fáradságos, de legtöbbször sikerre vezető útján kell járniok! Mint Magyarorszá­gon az espereseket. Amerikában a püspököket csak meghatáro­zott időre váasztják (néhány év­vel ezelőtt még nem is nevez­ték őket püspököknek, hanem eayházkerületi elnököknek. A Missouri Zsinat''még- most' Ts"így nevezi az ilyen funkciót betöltő egvházi vezetőket!) A püspökök­nek így sincs vizitációs joguk; csak abban az esetben, ha a gvülekezet vezetősége felkéri őket az egyházközség meglátoga­tására. végezhetnek ilyen szol­gálatot. Az esperesek (dékánok, körzeti lelkészek) inkább a lel- készi továbbképzés irányítói és az esperesség területét képező földrajzi egységen belül terve­zett közös munka vezetői. A GYÜLEKEZETEKEN BE­LÜL az istentisztelet áll az egy­házi munka középpontjában. Eze­ket, a különleges alkalmat nem jelentő vasárnapokon, a gyüle­kezeti tagok 50%-a látogatja, na­gyobb ünnepeken a részvétel kö­zel van a 100%-hoz. A gyüleke­zetek elvárják a lelkésztől, hogy­ha egy családból 2—3 vasárna­pon át senki sem jön el a temp­lomi istentiszteletre, azt a csa­ládot meglátogassa és megtudja távolmaradásuk okát. Ez persze csak áttekinthető egyházközsé­gekben lehetséges és ezért arra törekednek, hogy a gyülekezetek nagysága 500 egyháztag körül mozogjon. Ha nagyobb az egy­házközség, azt megosztják vagy több lelkészt hívnak meg. Az evangélikus egyház Amerikában az episzkopális (anglikán) egy­házzal együtt a liturgikus ér­dekeltségű egyházak csoportját gyarapítja, amit pár évvel ez­előtt megjelent új énekesköny­vük is kidomborít. A lelkészek nem a Magyarországon ismert ,.Luther-kabát”-ot használják, hanem vagy fekete talár fölé felvett fehér karinget és stólát, vagy teljesen fehér liturgikus öl­tözetet, stólával. Persze vannak olyan vidékek, ahol mind az is­tentisztelet rendje és a lelkészi öltözet egyszerűbb. A második fontos középpont­ja az egyházi munkának a va­sárnapi iskola, amelyet azonban nemcsak gyermekek, hanem fel­nőttek is látogatnak. Általában egy órával a vasárnapi isten- tisztelet előtt tartják ezt és egé­szen picinv gyermekektől kezd­ve a szülőkig, nagyszülőkig, min­den korcsoporttal erre a célra kiképzett vezetők foglalkoznak. Erre szükség is van, hiszen a nyilvános iskolákban semmiféle hitoktatás nincs. Ez az oka an­nak, hogy főleg a római katho- likus egyház és a Missouri Zsi­nat egyházi iskolákat is fenn­tart templomaik mellett. Az evangélikus egyházak ki­emelkednek a többi protestáns egyházak sorából azáltal is, hogy Modern templom Winnesota ál­lamban nagyon komolyan veszik a kdn- tirmációs oktatást. Ez a legtöbb gyülekezetben 2—3 éven át fo­lyik; az órákat a lelkész tart­ja a hét Valamelyik hétköznap­ján. Természetesen vannak hét­köznap esténként és máskor bib­liaórák is, amelyek helye sok­szor — a templomi helyiségek mellett — egyháztagok otthona. AMI AZ EURÓPÁBÓL JÖTT EVANGÉLIKUSOKNAK KÜLÖ­NÖSEN FELTŰNIK Ameriká­ban, az a gyülekezetek életével összefüggésben álló szervezetek, egyesületek sokasága. Nem csu­pán a fiataloknak, vagy az asz- szonyoknak, fiatal házasoknak, idősebbeknek lehetnek egy-egy egyházközségben különböző szer­vezeteik, hanem sok más, főleg vallásos, de szociális és kultu­rális célok elérésére is tömö­rülhetnek egy egyházközséghez tartozó egyháztagok valamilyen szervezetbe annak keretén be­lül. Hogy ezek munkája ered­ményes legyen, a gyülekezeti há­zakban megfelelő termek és he­lyiségek állanak ilyen munka- közösségek rendelkezésére. Kor­szerű konyhai berendezés azt is lehetővé teszi, hogy a hívek kö­zött a közösség a- fehérásztalok mellett is erősödjön. A felsőbb egyházi szervek nagy erőfeszítésekét fejtenek ki, hogy az amerikai keresztyének általában és köztük az evangé­likusok különösképpen ne csak a közvetlen környezetükben fel­bukkanó szolgálati alkalmakat vegyék észre és embertársaik ér­dekében csak ott tégyenek Va­lamit, ahol munkájuk eredmé- nvét azonnal láthatják. Egyházi főiskolák (kollégiumok — álta­lában — egy egyetemhez nem kötött bölcsészeti és természet- tudományi fakultásnak felelnek meg) és teológiai szemináriumok fenntartása érdekében (az LCA 18 főiskolával és 9 teológiával, ..az ALC 12 főiskolával és 4 teo­lógiával, a Missouri Zsinat 13 főiskolával és 3 teológiával és az Amerikai Evangélikus Egyhá­zak Egyesülése 1 teológiával ren­delkezik) nagyon sokat tesznek a felsőbb egyházi szervek és ez az oka annak, hogv az ameri­kai evangélikus lelkészi kár a legjobban képzettek közé. tarto­zik észak-amerikai • viszonylat­ban. A magyarországi szórványgon­dozáshoz hasonló munkát ezen a földrészen missziói gyülekezetek megszervezésének az igyekezete pótolja. Ez azt léten ti: hogy olyan helyekre, ahol nincs evan­gélikus templom, de ahová nagy számban költöznek új családok (így lakótelepekre, új városré­szekbe, elővárosokba), a felsőbb egyházi hatóságok kiküldenek egy lelkészt, hogy ott egyházközsé­get szervezzen. Az első években a felmerülő költségeket fedezik, de hamarosan a helyi missziói egyháznak,nagyobb és nagyobb anyagi felelősséget kell vállal­ni. Általában 5 és 10 év között ilyen gyülekezetnek önfenntarto- ■yá kell válnia. Az utóbbi idő­ben az evangélikus egyház, apisly hagyományai szerint főleg né­met és skandináv származású egyháztagokat foglalt magában, missziói munkáját kiterjesztette Amerika kisebbségei, felé is. Ilyen missziói munkát kezdemé­nyezett igen sok olyan város­részben, ahol fekete- vagy sár­gabőrű amerikaiak, spanyolul vagy más nyelveken beszélő be­vándorlók élnek. Amerika ősla­kói között is folyik missziói munka. Minden országos munkát vég­ző evangélikus egyház könyvki­adó vállalattal rendelkezik, amely nem csupán teológiai könyvekkel, hanem mindennemű nyomtatvánnyal, ami az egyhá­zi élet számára fontos, valamint egyéb kellékkel (oltárterítők, úr­vacsorái edények, stb.) is ellátja a gyülekezeteket. Az amerikai istentiszteleteken általában min­den résztvevő egy kis értesdc- lapot kap a templomba való be­lépéskor, amely az istentisztele­ti rend mellett a heti egyházi programot és egyéb tudni való­kat ismerteti. Ezt „bulletin"-nek hívják és általában sokszorosí­tási eljárással készül. Az összes amerikai protestáns'’egyházi ki­adványok közt a három nagy evangélikus egyház lapjai (The Lutheran, Lutheran Standard. Lutheran Witness) a legnagyobb példányszámban megjelenő egy­házi újságok közé tartoznak. VALAMIKOR AZ AMERIKAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZAK európai bevándorlók gyülekeze­teinek az összefogásából kelet­keztek. Ez a történelmi örökség sokszor megnehezítette számuk­ra azt, hogy az evangéliummal minden amerikainak szolgálja­nak. függetlenül azok származá­sától. fajától, anvagi vagy tár­sadalmi helyzetétől. Az amerikai evangélikus egy­házak szolgálatát századunk ele­je óta ilyesmi nem korlátozza. Az amerikai evangélikus egyhá­zakat éppen olyan „amerikaiak­nak” tartják ma, mint az episz­kopális. presbiteriánus, metho- dista vagy baptista egyházakat. Persze, ez bizonyos veszélyt is jelent.' Azt. hogy az amerikai evangétikusság csak egv . színfolt­tá válik az amerikai protestan­tizmus palettáján. Pedig óz amerikai evangéliku­soknak nagy feladatuk van ha­zájuk színpompás vallási pano­rámájának sok közössége feléid“ az ország minden lakosa felé is. A középpontra, az evangélium­ra. Krisztus érettünk hozott ál­dozatára és húsvéti győzelmére, mint. a keresztyén hit alánjaira kell minduntalan mutatniuk, mikor ezek az alapvető dolgok más keresztyén felekezetekben eltűnnek az előtérből, hogy he­lyet adjanak talán sók esetben nágvon „korszerűnek” • 'látszó gondolatoknak. ameTvek : népsze­rűek és könnyen élfögádhatók, va«v a keresztyén ember Isten­től kanott szabadságát vészéivez- ■tető törvényeskedésnek. amelv veszélybe hozza .a reformációnak a keevelmes Istenről szóló ta­nítását. Ezen szolgálat elvégzésében fontos segítséget jelenthet az amerikai evangélikus: egyházak­nak a V’Tág más részén ' szolgáló' evangélikus egyházakkal. való kapcsolat, i. :kft Pósfay György Vízkereszt ünnepének igéje A világ Világossága Jn 8, 12 Kiskarácsonynak is nvezeték régen Vízkereszt ünnepét. Az orto­dox egyház ezen a napon ünnepli Krisztus születését, — mi pedig megerősítjük azt a hitünket, hogy Isten Fia jött el a Gyermekben és érkezésével felragyogott a világosság a bűn sötétségében. JÉZUS A VILÁGOSSÁGNAK NEVEZI MAGÁT. Nem kevesek, egy kis csoport, néhány tanítvány, pár érzékeny lelkű ember számára je­lent világosságot érkezése. Nemcsak pásztorok látták meg fényes csil­lagát és indultak keresésére, de messze napkeleten is felragyogott ez a csillag. i „Égi csillag tiszta fénye Hívott három bölcset rég, Hogy megleljék, célhoz érve Jászolágy kis gyermekét” (185. ének) ' Jézus igénye kiterjed az egész földkerekségre, az egész teremtettségre, az égész kozmoszra. „Kozmikus méretű” Krisztus! Világosságába be­lefér az egész világ és annak minden sötét bűne belekerül a fényébe. JÉZUS MA ARRA HÍV, HOGY SZERESSÜK A VILÁGOSSÁGOT, kövessük öt és megajándékoz minket is fényével, hogy megszabadul­junk sötét bűnök rabságából. Mert a bennünk levő bűn nem fér össze az ő világosságával, önzésünk és szeretetre képtelenségünk, Isten akarata helyett a magunk akaratának erőszakolása, igére figyelés helyett emberi okoskodásunk csűrése-csavarása mind homályosítja az ő fényét, tisztátalanná teszik világosságát. Luther mondja: „Ha a világosság tisztátalan, ha a hit emberi okos­kodásokkal keveredik, akkor hasztalan viszünk végbe bármily sok cselekedetet, az nem világosság. Krisztus a mi igazi világosságunk. Az angyalok már látják ezt a világosságot, mi pedig halljuk.” Az ige hallása segít követni Jézust. Lemondani önmagunkról és vállalni a szolgáló életformát, elfordulni a bűntől és józanul, tisztán élni, fél­retenni a kényelmet és félelmet és tanúinak lenni a világban. Nem­csak elfogadni, de tovább is adni, terjeszteni, hogy világossága ter­jedjen mind tovább és fényénél, melegénél sokan találjanak erőt és békességet. Mert Jézus követése szakítás a mindent összezavaró bűn­nel, rombolással, életellenes erőkkel és nyílt határozott odaállás az élet, a tiszta erkölcs, az adott szó megtartása, a béke és boldogulás munkálásárak oldalára. Erre hív Jézus, mint munkatársait. Aki öt követi, legyen méltó Őhozzá. Azért, mert Jézus a Világosság, azért lehetünk mi is a világ világosságává. A VILÁGOSSÁG EGYÜTT JELENT FÉNYT, MELEGET ÉS AZ ÉLET LEHETŐSÉGÉT. Aki Jézust követi valóban az élet világosságát nyeri meg. Ma vízkereszt ünnepén magunknak tegyük fel a.kérdést: jól követjük Jézust? Sötétséget vagy világosságot árasztunk? Bűntől megtisztított életünk terjeszti-e az Ö világosságát, továbbadjuk-e az élet erőit, elég erős-e hitünk, mely egyszerre kapaszkodik meg Jézus­ban és ugyanakkor termi gyümölcseit a szeretet cselekedeteiben, hogy megvalósuljon Jézus akarata: „Ügy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5,16) Jézus elhozta a világosságot, nem kell élni a bűnben, nem kell en­gedelmeskedni a gonosz erőknek. Legyőzte Jézus, legyőzhetjük mi is és lehetünk tanúi az egész világban, végezhetjük missziói felada­tunkat, terjedhet a fény, Jézus világossága, hogy mind többen éljenek világosságban, végezzék Jézus szolgálatát e földön. . aJÍ 'n&t* ífL,, , C /íib,, > 1 s.uirsbír Tóth-Szöllős Mihály Imádkozzunk! Urunk! Benned az igaz élet jelent meg és a tökéletes szeretet napja kelt fel ebben a világban! Kérünk űzd el életünkből is a bűn sötétségét és vidd győzelemre bennünk az igaz életet, a tiszta szeretetet, hogy mint a te tanítványaid, lámpásként ragyogjunk a világban. Ámen. Túrmezei Erzsébet: A kegyelem ege alatt „Isten az evangéliummal új eget vont a hívők fölé. A kegyelem ege ez. Sokkal gyönyörűsé­gesebb, mint a látható égboltozat” (Luther) A kegyelem ege alatt járhat Isten népe boldogan. A kegyelem ege alatt az életnek annyi szépsége van. A kegyelem ege alatt könnyűvé válik a nehéz. A kegyelem ege alatt szemük a célra néz. A kegyelem ege alatt nem roskadsz bűn és fájdalom. A kegyelem ege alatt szolgálhatunk egymásnak szabadon. A kegyelem ege alatt A kegyelem ege alatt könnyet törölhetünk, szeretetet sugárzik életünk. A kegyelem ege alatt Jézusunk jár velünk ... s a kegyelem ege alatt az Ő nyomában hazaérkezünk. r ^ ' Áldott, békés új esztendőt kívánnak lapunk munkatársai minden kedves Olvasónknak, hozzá­tartozóiknak, egyházunk egész családjának. A most kezdődő újesztendő nagy lehetőség és rendkívüli-feladatok kapuját nyitja meg előttünk. Ezek közül különösen is kiemelkedik a Lutheránus Világszövetség he­tedik, Budapesten megtartandó nagygyűlése. A rendkívüli feladatok nagy odaszánást kívánnak mindnyájunktól és minden eddiginél szoro­sabb összefogást és együttmunkálkodást. Ugyanakkor rendkívüli lelki ajándékokat, a hitben és szolgálatban való megerősödést is tartogat­hatja számunkra az új esztendő. Kérjük mennyei Atyánk áldását, a Szentlélek erejét Jézus nevé­ben indulva, hogy szolgálatunkat teljességgel be tudjuk tölteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom