Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-12-23 / 52-53. szám

í

Karácsony másutt, másképpen — igazán

Gyönyörű ez a karácsony — sóhajtunk töt még mi felnőttek is. nemcsak a gyerekek, ha karácsonyra fehér hólepel borít be mindent, vagy ha eppen az ünnepnapokban nagy pelvhekkel szállingózni kezd a hó. Akár fekete a karácsony, akár fehér, akár kopogós vagy lucskos. Európában és az északi féltekén a fűtött otthon tartozik hozzá.

SEM HÖKA. SEM JÉGRE, de még csak hidegre sem gondolnak vele 'kapcsolatban a déli félteken. Afrika déli részén ez a legmelegebb évszak, a hőmérő higanyszála 40—50 fokra emelkedik, virágba borulnak a rózsák, érik a cseresznye és az őszibarack. Az emberek elsötétítik a szobákat, hogy hűvösen tartsák a lakást és kiűzzék a legyeket. Kívánságuk, hogy a karácsonyi hangulatot ne tegye tönkre felhőszakadás, jégeső vagy sáskajárás. Indiában éppen ekkor ér véget az esős évszak. ragyogóan süt a Nap. és tavaszi virágpompába borul a természet. Indonéziában Kalaman- tan (Borneo) szigetén szintén hőség van. de a trópusi esőtől valósággal gőzöl a föld. a lakószobákban pedig moszkitó rajok okoznak sok kellemetlenséget.

Amikor az evangélium a ntisz- sziói munka során elérte ezeket a népeket, mi sem volt természetesebb, mint hogy az ige mellett az ünnepi szokásokat is a misz- szionáriusok hozzák. Afrikai és ázsiai őserdők mélyén német, skandináv és angolszász karácsonyi énekek csendültek föl. Karácsonyfát állítottak és díszítettek még olyan helyeken is. ahol egyáltalán nincs fenyőfa. Ma már kialakultak ezeknek a népeknek a saját karácsonyi énekei, saját egyházi zenéjük, melyeket az idegenből átvettekkel együtt használnak. Lehet, hogy Indiában olykor még ma is mangófa helyettesíti* a lucfenyőt, és piros paradicsom az Európában szokásos almát vagy üveggömböt a karácsonyfán. Talán azonban- nem ragaszkodnak a viaszgyértyához olyan helyen, ahol a külső - hőmérséklet miatt már meggyújtásuk "előtt elcsöpögnek, s .elterjedtek a helyi körülményekhez és gondolkodáshoz igazodó díszítések. mint például Indiában a pálmaágak és az élővirágból font hosszú füzérek, melyek illata karácsonykor betölti a templomokat.

Sok-sok apró részletet, helyi szokást, a kedvesség sokféle ötletét lehetne a világ legkülönbözőbb tájairól a karácsony ünneplésével kapcsolatosan fölsorolni. Az elképzelések gazdagsága és kötődése az egyes tájak életéhez arról tanúskodna, hogy az evangélium szava a szívekig jutott el.

MIKÖZBEN MI. MAGYARORSZÁGON IS. az ünnepre készülődve boltokban és áruházakban tolongtunk és a nehezebb anyagi felteteiek ellenére is eleg nagyvonalúan végeztük bevásárlásainkat élei, ital vagy ajándék dolgában, nem feledhetünií egy másik tényt sem. A mi karácsonyunkat más földrészek és népek karácsonyától nem csak az éghajlat, a szokások, hagyományok eltérése különbözteti meg. hanem az anyagi helyzet is. Az .északi féltekén zajló karácsonyi vásárokkal esyidöben Etiópiában és Afrika más országaiban rendszeres repülőjáratokkal, úgynevezett „ljgihíddal” szállítanak olyan alapvető élelmiszereket, melyekkel egyáltalán nem ünnepet, csak nagyobb esélyt adnak i milliók számára az esetleges életbenma- radáshoz. Másutt a világban a szegénység és a szükség sok száz millió ember életét nyomorítja, mégsem kell nagyon messzire mennünk, hogy ínséggel és el- hagyatottsággal személyesen is találkozhassunk, hiszen ez körülöttünk is ,iel“n van. ha nem is Afrikához hasonlítható mértékben.

Régi tapasztalat, hogy a karácsonyi evangélium útjában nehezen leküzdhető akadály, ha az ünnep külső kellékei, a magunk előtérben. A karácsony így köny- rryen üresedik csupán azzá, amit mi csinálunk belőle magunknak,

nem pedig az, ami valójában: Isten hozzánk hajió szeretedének ünnepe és ennek a szeretetnek az elfogadása.

NÉZZÜNK EGYSZER ALAPOSAN SZÉT MAGUNK KÖRÜL, figyeljünk mások karácsonyára, s meglehet, kacattá válik a karácsonynak eddig nélkülözhetetlennek vélt sok kelléke. Az evangélium üzenetét hallva lehet részünk a legnagyobb ajándék,

GALAMBOSI LÄSZLÖ:

hogy Isten nekünk, az ünnep rutinos díszletkészítőin■ I, új szívet ad. és bennünket, szerzésyágyban égő bazárosokat új emberré tesz.

Üj emberré, igaz emberré, akik adni tudnak, adni szeretnek. Nem a fölösleget, hanem önmagukat, önmagukból. Nem viszonzásképpen. hanem előre. Mert maguk is ezt és így kapták a betlehemi jászolban.

Reuss András

ÉJFÉL! ÉNEK

Liszkay Tévéznék

Boldog bojtár jeget roppant, fejek fölé gyertyát lobbant. /József dől az ajtófának, muzsikálgat Máriának.

Ezüst holdban tej kotyog, dúdolnak a pásztorok:

„Bátor fenyő havat zsákol, király lészen Jézuskából, Boróka a koronája, hódbundából a subája.

Hogyha lendít napcsizmát, megkondui a csillagág.”

Ropog a .jég. Fénytoronyban boldog bojtár kürtje harsan. Deres kapuk mind megnyílnak, bárányokról gyapjat nyírnak. Kaskából bújt tyúk kotyog, hódolnak a pásztorok:

„Bátor fenyő havat zsákol, király lészen .Tézuskából. Vendégei játszó sasok, szarvashangú magaslatok. Szikláira jár a vad.” pata tükröz Szirmokat.”

Keljetek! Keljetek sugarakkal.

Jöjjetek! Jöjjetek madarakkal.

Karját tárja, akit vártunk,

1 szánról szállva citeráljunlc.

Járjuk körbe kisurunkat, gőgicsélő királyunkat.

Lábacskáját lehelgessük, , lángocskánkat lebegtessük.

Mirhánk égjen, mint a rózsa hálálkodó aranybokra.

Keljetek! Keljetek

sugarakkal. 1 .

Jöjjetek! Jöjjetek madarakkal.

Bátor fenyő havat zsákol, nagy* király lett Jézuskából.

Korbács ne gyötörje, lándzsa le ne döntse, hogyha koptat gyémántcsizmát, csillagág köszöntse.”

(Megjelent a költő: GYOLCSBA ÖLELÖ c. kötetében. 1984-ben)

AZ EKD NEM POLITIZÁLÓ ^EGYHÁZ

A Német Szövetségi Köztársaság protestáns egyházai (Evangelische Kirche in Deutschland, EKD) tanácsának elnöke. Eduard Loh- se püspök egy interjúban visszautasította azt a szemrehányást, hogy az EKD politizáló egyház. Hatéves szolgálati megbízására visszatekintve megállapította, jogosan lehet arról beszélni, hogy az EKD zsinatának ülésein ebben a hat évben a társadalompolitikai kérdések előtérben voltak. Az EKD*. azonban, mint a tartományi egyházak összefogó szervezete, az a hely. ahol az evangélikus egyházak társadalmi felelősségükről tanácskozhatnak. Találó összkép pet úgy nyerhet valaki az egyházról, ha tekintettel van az egyes tartományi egyházak . életére és az azokban folyó-tanácskozásokra is. ahol inkább van szó a „sajátosan” egyházi feladatokról, (epd — RA)

DECEMBER

„Örüljetek az Ürban mindenkor! Ismét mondom örüljetek. A ti jóságotok legyen ismert minden ember előtt. Az Cr közel.” Fii 4.4—5. ^

VASÁRNAP. — „Gondom van rá. hogy igémet beteljesítsem.” Jer 1,12 (Mt 5,17. — Lk 1,46— 55. — Zolt 2.) Istennek azt az ígéretét, melyet a SzáoadRórol tett az első emberpárnak, sokan elfeledték. Isten is elfeledkezett róla? Nem. csak a megfelelő körülményeket teremtette meg népe eleiében az Üdvözítő fogadására. Közben szüntelen hangzott a próféták megtérésre hívó szava. Jézus Krisztus a testté lett ige. Isten minden ígéretének beteljesedése. Mi újra várjuk Öt, a megöletett és megdicsőült Bárányt. Hatalommal és ítélettel jön majd. Istennek üdvösségről és kárhozatról szóló minden igéjét velünk szemben is érvényesíti. Az ünnepekben bőségesen langzó ige találjon jó termőtalajra a szívünkben.

HÉTFŐ. — „Meglátogatta népét és váltsáaot szerzett neki. Erős üdvözítőt támasztott nekünk. — Lk 1,68—69. (Dán 3.28. — Lk 2,1—14. Lk 1.67—80.) A magányosságot az ember maga szerezte magának. Kiprovokálta Istentől a színe elöl való előzetest. Magunkra maradtunk, és szüntelen vágyunk vissza abba a harmóniába amit elveszítettünk. Ünnepet tartunk, ajándékokat készítünk, de nem ettől lesz igaz ünnepünk. Maga Isten érkezik .Jézus Krisztusban hozzánk látogatóba és hozza mindazt, amit nélkülözünk.- Isten maga jön,, mert mi nem mehetünk. Mi fölégettünk magunk mögött minden lehetőséget. Amit mi tönkretettünk, azt helyreállítja, magányunkat feloldja, és minden nyomorúságunkból kiszabadít. Fogad iii k nyitott szívvel erős sza- badítónkat.

KEDD. — ..Üdvözítő született ma nektek, az Ür Krisztus, a Dávid városában.”. — Lk 2 11. (Ézs 43,18—19. — Lk 2,15—20. — Tit 3,4—7) Jézus közel kétezer éve született meg. De szabadi- tónkká lett-e bűneinkből, nyomorúságainkból. „Hiába született meg Krisztus ezerszer Bethle- hemben. ha szívedben nem születhetett meg. örökre, elvesztél.” Ma nekünk kínálja magát. Megújulásunkra küldi hozzánk Isten. Jövetele ne legyen hiábavaló út.

SZERDA. — „Hozsánna! Áldott az, aki jön az Ür nevében!” — Mk 11.9. (Zsolt 24,8. — Jn. 1.1—5, 9 14. — 4sid 1.1—6.) Van-e

időnk megállni és észrevenni Isten felénk közeledő követét? Nem' átvonuló vendégnek jön. Életünkben örökös, szállást keres. Nem a szomszédnál és nem is

23-29-IG

a harmadik utcában, hanem nálunk akar megszállni. Áldott legyen az Isten, hogy leengedte közénk. áldott legyen az. érkező Jézus, hogy vá'lalta a küldetést. Vállalta még azt is. hogy sok ajtó- zárva marad előtte és mégis jön, hogy megváltásunkra elvégezzen mindent. Bárcsak személyes szabadítónkat köszönthetnénk Benne és ajtót nyitnánk előtte.

CSÜTÖRTÖK. — „Szereteted

az. életnél is jobb.” — Zsolt 6.4. (2 Pt 1.2. — 1 Jn 2.21—25. — Lk

2.21—24.) ösztönösen erős ragaszkodás van bennünk az élethez. Akkor is. ha nem felhőtlen és nem sikeres. Nélkülözzük emberek szeretétét, szenvedünk miatta. megértést, megbecsülést nélkülözünk. Isten szeretetének meenyilvánulasait szeretnénk ■korlátok közé szorítani, irányítani mikor, hogyan, mennyire szeressen. Isten szeietete nem pillanatnyi örömöket munkáló szeretet, hanem az örökhalaltól megmentő erő. Földi életünk nélküle kárhozatba fut. vele folyó napjaink üdvösség felé visznek. Boldog az, aki az élet teljességét megnyeri.

PÉNTEK. — „Várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk. Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését. — Tit 2,13. (Jer 14.22. — Jer .31,15—17. — Lk 2,25—35.) Akármennyire sóvárgott már Izrael népe Isten követének megjelenésére. a megérkezését követő jelek mégis félelemmel töl főtték el a pásztorokat, a bölcseket és még Máriát is. Annyi könny, fájdalom, rettegés zúdul ránk a bűneink rhiatt. Jó lenne már az újjáteremtett, bűa né’kúili világban élni. ahol semmi nem terhel ami miatt szenvedtünk a Földön. Örömmel tölt el, hogy készü! a királyi menyegző és nekem is van rá meghívóm. Vágyom ott lenni, a nagy kórusban énekelni, de mé'latlanságöm félelemmel tölt el. Találjuk meg a kegyelem '-ideién a megtérés lehetőségét. hogy reménységünkben ne csalatkozzunk.

SZOMBAT. — „Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm.” — Ézs 42.1 (Jn 1,14. — Jn 3,16—21. Lk 2,36—40.) Jézus msede! mességében iaaz öröme lehetett Istennek. Nem keresett dicsőséget. Szolgája maradt Istenek es szolgája lett az. embernek. Az előrejutásért versengő tanítványoknak úgy rendelkezett, hogy az első Jegyen mindenki szolgája. Ezt a mentalitást támogatta Jézusban Isten. Ez legyen életcélunkká: Isten szolgálatába állni és elfogadni küldetését a mellettünk élő emberhez.

Bálintné, Varsányi Vilma

MEGTENNI AZ ELSŐ LÉPÉST

A Dél-afrikai Köztársaságban és Namíbiában élő három — foment-fehérekből álló — evangélikus egyháznak kell az első iépest megtennie az afrikai evangélikusok egyházai felé. Eduard Lohse püspök (Hannover), az NSZK-beli protestáns egyházak (Evangeli- sche Kirche in Deutschland) vezetője kérte erre az Afrika déli ré- e!° hfrom kis evangélikus egyházat, melyek közül kettőnek LV&Z tagsagat a világgyűlés függesztette fel Budapesten, a harma- a*s pedig meg csak felvételét kérte a Lutheránus Világszovetsé»- bs. c

Lohse megerősítette, hogy a szükséges intézkedések megtételének határideje 1987 januárja. Hozzátette: „Az önvizsgálatra szó itás nesunk is szol”: Ugyanakkor biztosította az Afrika déli részen elő ieher evangélikusokat, hogy a nyugatnémet egyházak fenn kívánlak tartani velük különleges kapcsolataikat, a közös felelősségből n-em akarják kivonni magukat. A cél azonban mindenképpen hosy etrejojjön Afrika déli részén „minden evangélikus eiköte.ező egyházi közössége”.

Lohse megküldte levelét a feketékből álló dél-afrikai evan°éi- sus egyházaknak is. (epd — RA)

— KONDOROS. Trajtler Gábor egyházzenei igazgatcT október 21- én a délelőtti istentiszteleten a lelkészt szolgálatot végezte, délután pedig orgonaestet tartott francia mesterek és Bach müveiből. Az orgonaest igehirdetési szolgálatát Csepregi Zsuzsanna mezőberényi lelkész végezte.

— ÓZD. Zalczer Károly ny. mozdonyvezető ezév októberében ünnepelte 100. születésnapját. Több évtizedig az ózdi gyülekezet vezetőségi tagja. 36 éven át gondnoka volt. További életút- jára Isten gazdag áldását kívánjuk.

/